'*-•}',( le,
Hii^gX M
r 'A 1
í f^ * í í , . , ii ^ ^
V 'k%.,%uk h
U-ii^MT4iln,.tt}
g^
Presented to the
LIBRARIES ofthe
UNIVERSITY OF TORONTO
by
George Bisztray
RÉVAI
NAGY LEXIKONA
UTÁNNYOMÁS ÉS FORDÍTÁS TILOS
RÉVAI
NAGY LEXIKONA
AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA
IV. KÖTET
Brutus — Osát
A SZÖVEGBEN 173 ÁBRA ; 49 KÜLÖN MELLÉKLET,
EZEK KÖZÖTT 2 SZÍNNYOMAT, 9 MŰVÉSZETI
REPRODUKCIÓ, 2 TÉRKÉP ÉS 5 VÁROSI TERVRAJZ
BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
1912
feRA^
MAY 1 0 2005 j^i"
k SZÖTEGET VALAMENNYI SZÍNES ÉS FEKETE MŰMKLLÉKLBTTBL
NYOMTA A PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN
B.
Bratus, a régi J^nm-család egyik ágának
utóneve. Nevezetesebbek: 1. Lucius Június B.,
a római hagyomány szerint a köztársaság meg-
alapítója, miután a várost Tarquinius Superbus
uralmától megszabadította. Midőn e zsarnok, ki
anyai nagybátyja volt, összes néki veszedelmes-
nek látsiíó rokonait megölette, magát hülyének
tótette (innen a B. név) és így menekült a halál-
tól. Midőn pedig Lueretia halála miatt Róma
népét fellázította és a királyt Rómából elkergette,
Lueretia f érjével,Tarquinius Collatinusszal együtt
a város első konzulja lett. Az elűzött király a
város előkelő ifjait összeesküvésre tüzelte, mely-
ben B. flai is részt vettek ; de a dolog kiderült és
a halálra ítélt árulókat a konzul jelenlétében vé-
gezték ki. Midőn pedig Tarquinius Superbus az
etruszkok segítségével fegyveresen vonult Róma
ellen, B. a döntő csatában az Arsia erdőnél Aruns
Tarquiniusszal párbajt vívott és mindkettő el-
vesztette életét (Kr. e. 509). Vele kihalt a család-
nak patrícius ága.
2. Marcus Június B., a római köztársaság
utolsó bajnoka (szül. Kr. e. 85., megh. 42 őszén), a
plebejus eredetű Marcus JuniusB.-nak és az uticai
Cato nővérének, Serviliának a űa. Athénben ta-
nulta a fllozóflát s nagybátyjának, ifj. Catónak
példáját igyekezett követni. Feltűnt ritka szor-
galmával és szigorú erkölcsű életével, amely
nagyon ellentétben állt az akkori ifjúság szokásos
léhaságával. A politikától sokáig távoltartotta
magát. .53-ban apósával, Appius Claudius procon-
BuUal Ciliciában időzött, majd beutazta a görög
Keletet és irodalmilag is dolgozott ; valószínűleg
ott írta De offlciis, de virtute és de patientia e.
munkáit. Bár Pompeius B. apját, ki 78. Lepidus-
hoz csatlakozott, megölette, B. nagybátyjával,
Catóval együtt mégis Pompeius pártjához csat-
lakozott, mely a köztársaság védelmét és fenn-
tartását tűzte ki célul ; ott volt a pharsalusi csa-
tában is, de Caesar a Rómába visszatérő B.-t
kegyébe fogadta (48). Cicero is belső barátságot
kötött vele. Midőn Július Caesar 45. szept. Rómába
visszatért, B. abban reménykedett, hogy sikerül
rá hatni s lebeszélni a monarchia megalapításá-
nak tervéről. Caesar kegyesen fogadta ugyan és
a városi praeturát is rábízta, de a főhatalom
végleges megtartásának tervétől nem engedte
magát eltéríttetni. A köztársaság hívei, főleg
Cassius, folyton nógatták, hogy nevéhez híven
szabadítsa meg hazáját a fenyegető császárság-
Révai Na^ Lea>ík<yna. IV. Icöt.
tói és nagy töprengés után végre ö is részt vett
Caesar megölésében (44 márc. 15.), de megaka-
dályozta, hogy az összeesküvők Antoniust is meg-
fosszák életétől, kinek Caesar fölött tartott halotti
beszéde a népet annyira fellázította, hogy B. tár-
saival együtt Rómát sietve elhagyta. Több hónapi
tépelődés után a Caesartól neki kijelölt provin-
ciába. Makedóniába ment, hol a katonaságot maga
részére nyerte és a triumvirek ellen Kis-Ázsiá-
ban katonákat gyűjtő Cassius hadseregével egye-
sűit. Midőn Antonius és Oetavianus a szenátus
által megátkozott köztársaságiak ellen keletre
vonultak hadaikkal, B. Cassiusszal visszatért
Makedóniába ; 80,000 gyalogos és 12,000 lovas-
ból álló seregükkel Philippi mellett foglaltak
állást s itt találkoztak 42 őszén a triumvirek-
kel. B. külön táborával a baloldalon Octavianus-
szal állott szemben, Cassius a jobboldalon Anto-
niusszal szemben, mindketten igen kedvező állás-
ban. B. Octavianust legyőzte, de Antonius diadalt
aratott Cassiuson, ki öngyilkos lett. Vagy 20 nap
múlva Antonius B.-szal is összecsapott, seregét
megverte, mire B. kétségbeesésében hívének,
Stratónak a kardjába dőlt. A rétori iskolákban
tartott szónoki gyakorlatok B.-t mint a szabad-
ság utolsó bajnokát dicsőítették és nagy erények-
kel ruházták fel ; de az újabb történeti kutatások
nem oly ideális jellemnek- tüntetik fel. B. több
fllozóflai munkát írt, amelyek elvesztek ; levelei-
ből azonban több maradt ránk a Ciceróval foly-
tatott levélváltásból.
3. Decimus Június B. (Albinus), Caesar egyik
hadvezére (Kr. e.84. született, 43. meghalt), előbb
Galliában katonáskodott, a polgárháború idején
49. Massilia falai előtt az ostromló hajóhad ve-
zére volt és két tengeri csatában győzött. Caesar
lovasvezérévé, majd 48. Gallia kormányzójává
nevezte ki, sőt Oetavianus halála esetére örökö-
sének jelölte ki. Mindazáltal B. is az összeeskü-
vőkhöz csatlakozott. A merénylet után kitört za-
varban Galliába sietett s bár Mutinát vitézül
megvédte, a Lepidustól támogatott Antoniusszal
szemben nem érezte magát elég erősnek és
Marcus B. meg Cassius után Makedóniába akart
vonulni. Légiói azonban elhagyták és Antonius
parancsára az Alpok között megölték.
Brutus János Mihály, Báthory István erdélyi
fejedelem történetírója, szül. Velencében 1517.,
megh. Gyulafehérváron 1692 májusban. Fiatalon
lépett a Szt. Ágoston szerzetébe, de a szerzetesi
Brutus, alszol ?
— 2 —
Bruys
élettel nem tudván megbarátkozni, tanár lett ;
mint ilyen magára vonta az inquizició haragját
és menekülni volt kénytelen. Irodalmi munkás-
sága által hírnévre jutván, Báthory István feje-
delemtől azt a megbízást kapta, hogy Magyar-
ország történetét írja meg, Bonfin müvének foly-
tatásaként, II. Ulászló uralkodásától kezdve
(1490). B. e müvével különösen arra törekedett,
hogy Zsámbokival, I. Ferdinánd udvari tör-
ténetírójával szemben igazságot szolgáltatván
Szapolyai János ellenkirálynak, a nemzeti párt
politikájának jogosultságát bizonyítsa. Élete al-
konyán Bécsben töltött két évet, hol Ernő fő-
herceg is kegyébe fogadta. 1592-ben visszatért
Gyulafehérvárra, ahol meghalt. Nagy gonddal
írt müvének címe : Rerum Hungaricarum libri
XX (de ezekből a XV— XX. könyv elveszett).
Eredeti okiratokból készült s részrehajlatlan Íté-
let jellemzi. Praynak az a vádja, hogy B. bérért
magasztalta a Szapolyai fejedelmeket, teljesen
alaptalan. Kéziratai szétszóródtak; egy részük
elveszett v. lappang, másrészük a bécsi udvari
könyvtárba került. Toldy érdeme, hogy B. müve
300 év múlva valahára napfényre került ; 1863—
67. kiadta a budapesti kézirat nyomán a műnek
I. és II. kötetét, míg a Ill-at Nagy Iván rendezte
sajtó alá (1877). B. egyéb müvei közt megjelen-
tek: Bpistolae clarorum virorum; Plorentinae
históriáé ; De históriáé laudibus és Opera Varia
selecta. — B. életrajzáról Toldy írta az első út-
törő vázlatot, melyet azonban Fraknói Vilmos
római kutatások alapján sok adattal bővített
(Századok 1887, 793—97.) V. ö. Fabritius Károly
cikkét (a Történ. Tár-ban 1879). Borovszky Samu,
B. magyar históriájának ismeretlen kézirata (Szá-
zadok 1900) ; Dézsi L., AdalékokB. életéhez (írod.
történ. Közi. I. 1900).
Brutus, alszol? Azok a szavak, melyeket pa-
pirosdarabkákra Írva, M. Június Brutus egyéb
titokzatos intelmekkel együtt ülőhelyén a szená-
tusban, továbbá ablakában talált s amelyek Rómá-
nak Caesar uralmától való megszabadítására ösz-
tönözték ; átvitt értelemben most tettre való fel-
szólításképen használják.
Bruun, 1. Christian Walter, dán történetíró és
bibliográfus, szül. Kopenhágában 1831 dec. 10.,
meghalt 1906 február 28-án u. o. Főbb munkái :
Bibliotheca Danica (4 köt., 1872—79); Aars-
beretninger fra det store kongl. Bibliothek (3 köt.,
1870—90) ; Holbergs Epistler (1865—76) ; F. Fr.
Suhm (1898).
2. 5., lyCtMncfe, dánregényíró, szül. 1864 jún. 25.
Odenseben (Fünen). Kopenhágában jogot tanult,
s azután 1887—96. a dán kir. statisztikai hiva-
talnál volt alkalmazva. 1896-ban lemondott hiva-
taláróljhogy egészen írói tevékenységének szentel-
hesse magát ; a dán államtól azóta írói évdíjat is
húz. Legnagyobb feltűnést Minden bűnösök ki-
rálya (Allé synderes konge, 1903) c.tört, regénye
keltette, amely rendkívül gazdag megragadó,
plasztikus képekben. Igen termékeny Író ; számos
regénye közül nevezetesebb : Kronen (A korona,
1902); Absalons-sage (Kopenhága alapítójának
története, 190é) ; Den sidste fribonde (Az utolsó
szabad paraszt, 1903) ; Den evige (Az örökkévaló,
modem szociológiai regény, melyben B. a szimbo-
lizmus felé hajlik, 1905); Midnatssolen (Az éj-
féli nap, 1907). Elbeszélések gyűjteménye : His-
toriens dom (A történelem ítélete, 1902) ; dráma :
Lifvets frugter (Az élet gyümölcsei, 1905).
3. B., Phüipp, orosz történetíró és régiség-
búvár, szül. Predrikshammban (Finnország) 1804
aug. 18., megh. Odesszában 1880 jún. 15. 1832-
ben az odesszai Richelieu-liceumban a történelem
és államtudomány ok tanára lett. Figyelemre mél-
tóbb müvei : Noticeshistoriques et topographiques
concemant les colonies italiennes en Gazarie
(Szt.-Fétervár 1866) ; Bssai de concordance entre
les opinions contradictoires relatives h la Scythie
d'Hérodote (u. o. 1873); Csomomorje (Fekete-
tenger, 1880) ; Zbornjik izszledovaníj po iszteri-
cseszkoj geografli Juzsnoj Rasszii (Déli Oroszor-
szág történelmi geográíiai kutatásainak gyűjte-
ménye, Odessza 1879-80). Kiadta többek közt
Schiltperger (1. o.) útleírását.
Bruvno,adók. Lika-Korbava vm. gracaci j.-ban,
(1900) 1414 horvát-szerb lak., postahivatal ; u. t.
Gracac.
Bruxelles, 1. Brüsszel.
Bruyck, Kari Debrois van, zenei író, szül.
Brünnben 1828 márc. 14., megh. Waldhofenben
1902 aug. 5. Hollandi eredetű ; gyermekkorában
telepedett le családja Bécsben. Több zenemüvet
adott ki, dalokat, zongoradarabokat és Bach ma-
gánhegedüre írt szonátáinak zongorára készült
átiratát. Filozófiával, természettudománnyal is
foglalkozott. Nagybecsű monográfiái: Bach jól
temperált zongorájának technikai és esztétikai
elemzése (Leipzig 1868 ós 1889); A zongora-zene-
irodalom fejlődése Bachtól Schumannig (u. o.
1880) és (aStimmender Zeit c. folyóiratban) Schu-
mann méltatása (1868). Nagyszabású énekmüvei
kéziratban maradtak.
Bruyére, 1. La Bruyére.
Bruyóre-fa, 1. Briar-wood.
Bruyn (ejtsd : brajn), Bartholomaeus, német
festő, szül. 1493., megh. 1555. Kölnben dolgozott.
Az alsórajnai régibb mesterek hatása alatt ké-
szült nagy müvei közül kiemelendők az esseni
apátsági templomban és a xanteni székesegyház-
ban levő oltárképei, de jelentékenyebbek képmá-
sai, melyek olykor Holbeinéire emlékeztetnek. Ki-
emelendők : Johann von Rheidt polgármester arc-
képe a berlini Frigyes császár múzeumban, Arnold
von Brauweüer polgármesteré a kölni múzeum-
ban, stb. A budapesti Szépművészeti múzeumban
egy női arckép közel áll B. művészetéhez. B. utóbb
az olasz művészet hatása alatt erősen modorossá
vált, még inkább fia, ifj. B. Bartholomaeus
(1530— 1607 körül), ki atyja későbbi nagy munkái-
nak elkészítésében is közreműködött.
Bruys (ejtsd: brai, Bruis, Brusius, Bruzius)
Pierre de, Languedocban élt a XII. sz.-ban ; ő a bru-
ziánusok v. petrobruziánusok vallásfelekezeté-
nek megalapítója. Többek közt tanította, hogy a
gyermekek megkeresztelése hiábavaló dolog, az
úrvacsorát nem szabad megismételni, a keresztet
nem kell tiszteüii, nincs szükség templomokra
stb. Tanait 25 éven át rendkívüli buzgalommal
terjesztette Languedocban, Provenceban és Dau-
phinéban. V. ö. Döllinger, Beitráge zur Sekten-
gesch. des Mittelalt. (Leipzig 1890).
Bruzlánusok
— 3
BrUokner
Bruzlánusok, 1. Bruys.
Bruznik, kisk. Krassó- Szörény vm. marosi
j.-ban, most Maroshoroszwok (1. o.).
Brück, 1. (Pontanus, tkp. Heintze) Gregor,
német államférfiú, szül. Brüekben, Wittenberg
mellett, 1483., megli. Jenában 1557 febr. 20. Bölcs
Frigyes szász választófejedelem 1520. kancellár-
jának tette 8 mint ilyen kísérte urát és ennek
utódját a birodalmi gyűlésekre. Nagyban lendí-
tett a reformáció ügyén. Ó tervezte először az
augsburgi hitvallás benyújtását (1530) s ő írta a
német szöveghez az előszót. Részt vett a schmal-
kaldeni szövetség alapításában. 1547-ben Jenába
vonult vissza. V. ö. Kolde, Der Kanzler B. (Gotha
1874). Fiát, Christiant, a Grumbach-féle mozgal-
makban (1. 0.) való részvétele miatt 1567. Gothá-
ban lenyakazták.
2. B., Heinrieh, mainzi püspök, egyházi író,
szül. 1831 okt. 25. Bingenben, megh. 1903 nov. 4.
Mainzban. Pappá szentelték 1855. Rövid ideig
segédlelkész volt Óimban. 1857-ben az egyház-
történelem, 1887. az egyházjog tanára Mainzban,
1889 kanonok, 1899 dec. 21. püspök u. o. Művei :
Die rationalist. Bestrebungen im kath. Deutseh-
land (1865) ; Die oberrheinische Kirchenprovinz
(1868) ; Lehrbuch der Kirchengeschichte (1874,
1902) ; Die gebéimen Gesellschaften in Spanien
(1881); Die Geschichte der kath. Kirche in
Deutschlandim XIX. Jahrdt. (I~V., 1887—1905)
stb.
Brűcke, Ernst Wilhelm, lovag, ném.flziológus,
szül. Berlinben 1819 jún. 6., megh. Bécsben 1892
jan. 7. Tanult szülőhelyén és Heidelbergben. 1884.
az élettan magántanárává lett a berlini egyete-
men. 1849-ben a bécsi egyetemre hivták meg
az élettan és felsőbb boncolástan tanárának. Még
ez évben a bécsi tud. akad. tagjává választotta.
1879-ben az osztrák urakházának lett a tagja.
Irodalmi munkássága igen sokoldalú volt. 1847-ben
jelent meg: Anat. Besehreibung des Auges c.
müve, melyet számos, a szem élettanát követő ér-
tekezése követett. Foglalkozott az emésztés élet-
tanával, vizsgálta és leírta a vérmegalvadás
okát. A beszéd fiziológiájának és rendszerének
alapvonalai c. közleménye úttörő volt az élettan
0 részében. Számos egyéb dolgozatán kívül ki-
adta élettani előadásait is Vorlesungen ü. Physio-
logie címmel. Röviddel halála előtt jelent meg
Schönheit u. Fehler der menschlichen Gestalt c.
munkája. Magyarul megjelent tőle : Miként óvjuk
gyermekeink egészségét és életét. Ford. Faragó
Gyula (Budapest 1892).
Brücke-féle kísérlet, 1. Pupilla.
Brückenau, járási székhely az alsó-frank bajor
kerületben, a Breite Sinn mellett, (1905) 1819 lak.,
fürószmalommal, bútorgyárral, sörfőző vei; I. La-
jos király emlékével, melyet 1897. állítottak föl.
Közelében a kies fekvésű B. fürdőhely, vastar-
talmú és alkalikus ásványvízforrásokkal.
Brückmann, Ernst Franz, wolfenbütteli or-
vos, szül. Mariathalban, Helmstedt mellett, 1697
szept. 27., megh. Wolfenbüttelben 1753 márc. 21.
1724. hazánknak nagy részét beutazta s termé-
keinknek ismertetésével lett nevezetes. Idevonat-
kozó munkái : Specimen prius Botanico-Medicum,
exhibens fruticem Koszodrewina, eiusque Bal-
samum Koszodrewinowy Oley dictum (Braun-
schweig 1727); Specimen posterius Botanico-
Medicum, sistens arborem Limbowe Drewo eius-
que oleum Limbowy Oley dictum (u. 0. 1727) ;
De frutice Carpati Hungarico Koszodrewina et
arbore Limbowe Drewo. Cent. 1. 4. in Observation.
rer. Hungaricarum intersertse Bpistol. Itiner
(Wolfenb. 1728—44). Számos értekezésének fel-
sorolását 1. Szinnyei, Magyarorsz. természettudo-
mányi könyvészete, 1878, 90. old. Repertórium.
Brückner, 1. Aleocander, történetíró, született
1834 aug. 5. Szt.-Fétervárott, megh. 1896 nov. 15.
Jenában. 1861— 67-ig Szt.-Fétervárott működött
mint főiskolai tanár, 1867— 72-ig Odesszában,
1872— 91-ig Dorpatban. Ez évben német szár-
mazása és munkái miatt tanári szókétől meg-
fosztották, mire Jenába költözött. Főbb művei :
Die Familie Braunschweig in Russland 1741 —
1806 (Szt.-Pétervár 1876); Iwan Possoschkow,
Ideen und Zustánde im Zeitalter Peters d. Gr.
(Leipzig 1878); Kulturhistorische Studien: die
Russen im Ausland, die Auslánder in Russland
im XVII. Jahrhundert (Riga 1878); Der Zare-
witsch Alexei (Heidelberg 1880); Beitráge zur
Kulturgeschichte Russlands im XVII. Jahrhun-
dert (Leipzig 1887) ; Die Buropáisierung Russ-
lands, Land u. Volk (Gotha 1888); Péter d. Grosse
(Berlin 1879) ; Katharina II. (u. 0. 1883) ; Ge-
schichte Russlands (1 köt., Gotha 1896). Az 1788—
1890-iki orosz-svéd háború történetét és gr. Pánin
N. P. életrajzát oroszul írta meg.
2. B., Alexander, lengyel szlavista, szül. Tar-
nopolban 1856 jan. 26. Előbb magántanár volt a
lembergi egyetemen, 1892 óta rendes tanár a ber-
lini egyetemen. B . a régi lengyel irodalom fáradha-
tatlan kutatója, ki nagy érdemeket szerzett a len-
gyel filológia körül. Kisebb-nagyobb értekezései s
ismertetései főleg az Archív für slav. Plülologie
köteteiben jelentek meg, azonkívül a krakói aka-
démia értekezései közt (Éozprawy) s a Prace filo-
logiczne című folyóiratban. ÖnáŰóan megjelent
munkái közt említést érdemelnek : Die slavischen
Fremdwörter im Litauischen (Weimar 1877) ; Die
slavischen Ansiedelungen in der Altmark und im
Magdeburgischen (Leipzig 1879) ; Cywilizacja i
jezyk (Varsó 1901) ; Z dziejów j^zyka polskiego
(Á lengyel nyelv történetéből, Lemberg 1903) ;
Starozytna Litwa (A régi Litvánia, Varsó ] 904) ;
Mikotay Rej, studyum krytyczne (Rej Miklós, kri-
tikai tanulmány, Krakó 1905) ; Dzieje j^zyka
polskiego (A lengyel nyelv története, Varsó 1906);
Geschichte der poln. Literatur (Leipzig 1901);
bővebb a később megjelent két kötetes lengyel
átdolgozás Dzieje literatury polskiej w zarysie
(Varsó 1905, 2 kiad., 1908) ; Geschichte der russ.
Literatur (Leipzig 1905). B. írta meg a lengyel
irodalomtörténetet a Die osteurop. Literaturen u.
die slavischen Sprachen c. munkában is (Berlin
és Leipzig 1908, Die Kultur der Gegenwart, Teil
I. Abt. IX) és a lengyel és orosz irodalomtörténe-
tet az Egyetemes irodalomtörténet számára.
3. B; Benno Bruno, evang. teológus és hit-
szónok, szül. Rossweinban 1824 máj. 9., megh.
1905 máj. 2. 1872 óta f őszuperintendens és 1877 óta
az egyházi főtanács helyettes elnöke is. Müvei :
Epistola ad Philippenses Paulo auctori vindicata
Brüderschaft
BrUlov
contra Baurium (pályamű), továbbá egyházi be-
szédek gyűjteménye (1857—63) és Predigten in
der St. Nikolai-Kirche zu Berlin (1894;). Ezen-
kívül újabb feldolgozása de Wettes kommentár-
jainak János evangéliumáról (4. és 5. kiad., 1852
és 1863) és a katolikus levelekről (3 kiad. 1867).
4. B., Eduárd, német geográfus és klimatoló-
gus, jB. 1. fia, szül. Jenában 1862 júl. 29., jelenleg
egyetemi tanár Bécsben. B. leginkább a klima vál-
tozásokat tanulmányozta és szerinte ez Európában
minden 35 évben következik be, ami a glecserek
növekedésére v. apadására befolyással van. Mint
glaciológus legbuzgóbb munkatársa Penck Al-
brechtnek (1. 0.). B. legnevezetesebb munkája :
Klimaschwankungen seit 1700, nebst Bemerkun-
gen über die Klimaschwankungen der Diluvial-
zeit, Pencks Geogr. Abh. IV. 2 (Wien 1890).
Brüflerschaft (ném.), 1. Céh.
Brügge, 1. Bruges.
Brüggemann, Hans, német szobrász, szül.
Walsrodeban, meghalt 1540 körül. Többnyire
Schleswigben élt. Nagy müve, 1515— 21-ig a
bordesholmi templom számára faragott oltár,
mely sok szobrot és Krisztus kínszenvedését áb-
rázoló 20 domborművet foglal magában, a német
fafaragás leghíresebb emlékei közé tartozik.
Brüggen, Ernst von der, báró, politikai író,
szül. 1840 nov. 22. Laidsenben (Kurland). Midőn
az oroszok a balti tartományok kíméletlen oro-
szosításához fogtak, B. kénytelen volt 1872. a
Baltische Monatsschrift-től megválni és külföldre
költözni. A legjelesebb német revuekben nagybecsű
tanulmányokat közölt Oroszország újabb törté-
netéből ós kultúrájáról. Munkái : Polens Auflösung
(Leipzig 1878) ; Wie Russland europáisch wurde
(u. 0. 1885) ; Das heutige Russland (1902).
Brühl, 1 . község a németországi Baden nagy-
hercegség mannheimi kerületében, a Laimbach
mellett, a Rheinau— B.-i vasút vonalán, (igos)
2288 lak. ~ 2. B., város Poroszország kölni ke-
rületének kölni járásában, a Ville (az Eif el nyúl-
ványának) lábánál, a köln— koblenzi és aköln —
bonni vasút mellett, (i905) 7415, jobbára róm.
kat. lak. Tanintézetei ós gyárai mellett figye-
lemreméltó az Augustenhurg királyi kastély,
szép vadaskerttel. — 3. 5.,aMödling-patakfestői
völgye Alsó-Ausztriában, Bécs közelében. A déli
vasúti Mödling állomással villamos vasút köti
össze. Két falu van benne : Vorder- és Hinter-B.,
a bécsieknek kedvelt nyaraló és kiránduló helyei.
A B.-völgyben találjuk a Mödüngi vár romjait és
a XII. századból származó Liechtenstein-várat.
Hegyeiről (Kleine- és Hohe-Anninger, 494 és 674
m.) szép kilátás nyílik. L. Mödling.
Brühl Károly Bernát, bécsi származású ter-
mészettudós, ki 1858— 1861-ig a pesti egyete-
men az állattan és összehasonlító anatómia ta-
nára volt, ahonnan a bécsi egyetemre ment át.
Szül. Prágában 1820., megh. 1899 aug. 14. Mint
pesti egyetemi tanár a következő dolgozatokat
irta: Einige Worte über die wissenschaftUehe
Stellung, Bedeutung und Tragweite der Zoologie,
insbesondere im Cyclus der medicinischen Wis-
senschaften (Pest 1858), és Mittheilungen aus
dem k. k. Zoologischen Institute der Universitát
Pest (Wien 1860). Mint bécsi egyetemi tanár egy
zootomiai munkát adott ki, Zootomie aller Thier-
klassen címen.
Brühl, Heinrich, gr., ül. Ágost szász választó-
fejedelem(é8 lengyel király) miniszterelnöke.szül.
GanglofEsönmiern birtokán 1700 aug. 13., megh.
1763 okt. 28. Már II. Ágost kegyét is bírta, úgy
hogy 1719 óta a legjövedelmezőbb állásokhoz
jutott. Hatalmának tetőpontjára III. Ágost ural-
kodása (1733—63) alatt emelkedett. Ő segítette
a lengyel trónra, és ő szerzett neki pénzt, ha kel-
lett, bármi úton-módon ; ezért nyerte el az ország
főbb hivatalait. 1737-ben grófi rangra is emel-
ték. Az ország ügyeit korlátlan hatalommal ve-
zette s az állam adósságát 100 milUó tallérral nö-
velte. II. Frigyes porosz király megvetésével súj-
totta, amiért a bosszús B. urát arra birta, hogy
a második sziléziai háborúban Ausztria pártjára
álljon. B politikát Szászország nagyon megkese-
rülte. Frigyes 1756 aug. megszállotta az országot,
mire B. Lengyelországba menekült, honnan csak
a hubertsburgi béke után (1763 márc.) tért vissza
Drezdába. A király halála után B. hivatalát le-
tette. Három héttel rá meghalt. Brühlt csakis
halála menté meg a megérdemelt büntetéstől :
kiderült ugyanis, hogy az országot 5 millió tal-
lérral rövidítette meg. A kormány mindamellett a
port beszüntette, úgyhogy a nagy vagyont B. flai
örökölték. V. ö. Justi, Lében und Charakter des
Grafen von B. (Göttingen 1760—61, 3 köt.) ; Zu-
verlássige Lebensbeschreibung des Grafen von
B. und des Kabinetsministers A. J. Fürsten von
Sulkowski (Frankf . és Leipzig 1766); Becker, Der
Dresdner Friede und die Politik B.-s (Leipzig
1902).
Brüll, 1. Ignaz, osztrák zongoraművész és zene-
szerző, szül. Prossnitzban (Morvaorsz.) 1846 nov.
7., megh. Bécsben 1907 szept. 17. Itt tanult Ep-
steintöl, Dessofftól, s kiváló zongoraművész és ta-
nár lett. Sok művet írt zongorára, de szimfóniát,
kamarazenét is ; tíz operája közül nagy sikert
csak Az arany kereszt (187.5) ért. Dalai, Cham-
pagne-i rege (1896) c hallétje szintén értékesek.
2. B., Nehemias, zsidó tudós, szül. 1843
márc. 16. Neu-Rausnitzban, megh. 1891 febr.
5. Majna-Frankfurtban. Tanulmányait Bécsben
végezte, nemsokára kitűnt irodalmi munkássá-
gával. Miután rövid ideig Bisenzben működött,
1870. Geiger Ábrahám utódjául választották
Frankfurtba, ahol élete végéig töltötte be a papi
széket. A Prédikációk-on (Leipzig 1869) kívül
több dolgozat jelent meg tőle szaklapokban. Ki-
adta : Jahrbücher f űr Jüdische Geschichte und
Literatur (1—9 köt., Frankfurt 1874—90) és sajtó
alá rendezte ^MW2; Die gottesdienstlichen Vertragé
der Juden c. művének 2. kiadását (u. o. 1892).
Brülov (Brüllov, Brylov), Kari Pavlovics,
orosz festő, szül. Szt.-Póterváron 1799., megh.
1852 jún. 23. A szentpétervári akadémián, majd
Rómában tanult, hol a császári udvar megbízásá-
ból Rafael athéni iskoláját másolta. Óriási sikert
aratott Pompeji pusztulását ábrázoló nagy képé-
vel (1830-33, Szt.-Pétervár, Eremitage), mely
valójában színpadias hatású, akadémikus jeUegű
kép. Későbbi müvei közül említendők : Inez de
Castro meggyilkolása, Pskow ostroma (Szt.-Péter-
vár, akadémia).
Brün. — 5 —
Brün., rovar-, hal- és madárneveknél Briln-
nich M. Tii. dán zoológus (1737—1827) nevének
rövidítése.
Brűneck Judit, Vásárhelyi Albertné, megh.
Budapesten 1892 ápr. 6., 85 éves korában. A
szabadságharc idején Aradon lakott, hol mindent
elkövetett a fogoly vezérek sorsának enyhítésére.
Teleki Sándor grófot, ki Aradon bujdokolt, ő men-
tette ki a városból az osztrákok elöl. Damjanich
1849 okt. 5., a halála előtti napon B.-et kérte föl
felesége gyámolítására. Élete utolsó éveit a fő-
városban töltötte, meghitt barátságban Damja-
nichnéval.
Bronig, hágó, a legrövidebb és legkényelme-
sebb út visz át rajta a Vierwaldstatti tótól a
Berni Oberlandba. 1889-ben nyitották meg a rajta
átmenő B. -vasutat.
Brűnig- vasút, Svájc egyik leghíresebb vasútja,
Luzernt összeköti Brienzzel, mely a berni Ober-
landnak kiinduló pontja. A B. 1 m. nyomtávol-
ságú, részben fogaskerekű, részben adhéziós vas-
út. Brienztöl Meiringenig a völgyben halad ; itt
kezdődik a hegyi pálya, amelyen a fogaskerekű
és adhéziós pályarészek váltakoznak. A fogas-
kerekű rész legerősebb emelkedése 1207oo- -^
vasút 1889 óta van forgalomban.
Brünn (csehül Brno), az osztrák birodalomhoz
tartozó Morvaország fővárosa a Schwarzawa és
Zwittawa egyesülésénél, a Bécs — B.— Prága—
Dresden vasútvonal mentén (Bécstől 156 km.), 227
m. tengerszinfeletti magasságban. Nevezetes vas-
úti csomópont ; a Vlarapasson át Magyarországba
(Trencsén-Tepliczbe) közvetlen vonal vezet. Bel-
városa régies, utcái kanyargósak. A belvárost
körülvevő egykori erődítményeket 1860. lebon-
tották 8 helyükön széles utak, boulevardok és ül-
tetvények létesültek. Tereit szép új épületek és
parkok díszítik. Nevezetesebb épületei : az egy-
kori Augusztinus-kolostor, most helytartósági
épület, az országos székház (1881), a városház
(1511), az ú. n. jezsuita laktanya (azelőtt kolostor),
színház (1882), püspöki rezidencia és számos szép
templom, köztük az 1906. restaurált Szt. Péter és
Pál dóm (XV. sz.), a Szt. Jakab és az Augusztinus-
templom (mindkettő gót stílusban, a XIV. sz.-ból),
új evangélikus templom és mórstílusú zsidó temp-
lom stb. 1850 óta önkormányzati jogú város.
Helytartóság, országos főbíróság, pénzügyigaz-
gatóság, posta- ós táviróigazgatóság, rendőrigaz-
gatóság, kerületi kapitányság (Bezirkshaupt-
mannschaft), hadosztály- és dandárparancsnokság,
végül r. k. püspökség székhelye. Kulturális in-
tézményei : német és cseh technika, két német és
két cseh főgimnázium, két német és egy cseh
főreáliskola, német és cseh tanító- és tanítónő-
képző, teológiai tanintézet, német és cseh keres-
kedelmi iskola és ipariskola, szövőiskola, két
múzeum, botanikus kert, színház. Kórházain kívül
van őrUltekháza, szülészeti intézet, süketnémák
és vakok intézete stb. B. az osztrák birodalom
egyik legjelentékenyebb gyárvárosa- Különösen
szövő-fonógyárai nevezetesek. Magyarországba
is rengeteg B.-i posztó és szövet kerül. Számot-
tevő a bőr-, gép-, fémárú-, sör-, maláta- és tégla-
gyártás stb. Gyáriparának megfelelő élénk heres-
kedelme kiterjed nemcsak Európára, hanem Ame-
Brüsau
rikára is. Országos hírűek évi vásárai. Számos
nagy bank van a városban. Villamos és gázvilá-
gítása, vízvezetéke és villamos vasútja is van a
városnak. Lakossága, a katonasággal együtt,
(1910) 125.8M, ennek mintegy kétharmada né-
met, a többi cseh. A várostól Ny.-ra emelkedik
(59 m. B. felett) a magyar történelemben hír-
hedt Spielberg vára (1. o.), amely 1621-töl 1'857-ig
állami börtön gyanánt szolgált. Magyar foglyo-
kon kívtil itt raboskodott 174;6-tól haláláig,
174f9-ig, Trenck báró (1. o.), a pandurvezér (sírja a
B.-i kapucinusok templomában) és később (1822—
1830) Silvio Pellico, az olasz költő (1. Pellico),
akinek emlékiratait magyaiTa is lefordították
(Börtöneim, Olcsó könyvtár, Budapest 1886). A
városi parkokon kívül (a Spielberg, a Franzens-
berg, az Augarten) kedvelt kiránduló hely a
Gelber Berg (292 m.) és a Schreibwald (a várostól
Ny.-ra). A környékbeli népes helységek (Königs-
feld, Hussowitz, Schimitz stb.) gyáripara, főleg
szövő-fonóipara, B.-é mellett is figyelmet érdemel.
A régi B. alapítása a IX. sz. -rávezethető visz-
sza. 1278-ban szabad császári várossá lett. A
XIV. sz.-ban, egészen 14;ll-ig, a morva őrgróf ok
székhelye volt a spielbergi vár. 1419-ben Zsig-
mond király a csehekkel és Prága követeivel
folytatott itt tárgyalásokat, amelyeknek kedve-
zőtlen kimenetele felidézte a huszita-háborút
(1. 0.). B. ekkor még katolikus maradt. Később
azonban a XVI. sz.-ban és a XVII. sz. elején
gyorsan terjedt a protestantizmus, amely miatt
Podjebrad alatt és utóbb az ellenreformáció és a
30 éves háború idején kemény harcokat kellett
kiáUnia^ 1805-ben Napóleon két héten át (nov.
20— dec. 2.) itt tartotta főhadiszállását. 1866-ban
két hónapon át porosz kézben volt. V. ö. Trau-
tenberger, Chronik der Landeshauptstadt B. (B.
1893—97) ; Hanak, Die Landeshauptstadt B. u.
die Umgebung (u. o. 1880) ; D' Elvert, Versuch
einer Geschichte B.'s (u. o. 1828); u. a., Neu-B.,
wie es entstanden ist (u. o. 1889) ; Batty, Mora-
vian Schools and Customs, London ; Engel, Öster-
reich-üngarn im Welthandel (Wien 1902) ; Hick-
mann, Verzeichnis der österreichisehen Baum-
woUspinnereien, Webereien etc. (u. o. 1901).;
Bretholz B., Geschichte der Stadt B. (I. köt.,
B. 1911).
Brűnnl (csehül : Dobra Voda), falu és híres
búcsujáróhely Kaplítz cseh ker. kapitányságban,
550 lak.
Brünnow, Franz Friedrich Ernst, német
csillagász, szül. Berlinben 1821 nov. 18., megh.
1891 aug. 20. Encke alatt végezte tanulmányait ;
1854. a michigani egyetemen az asztronómia
tanára és az ann-arbori obszervatórium igazga-
tója. 1866-ban az asztronómia tanára Dublinban,
Írországi kir. csillagász címmel. Munkái : az Astr.
Nachr. XXII— XXX. köteteiben közzétett meg-
figyelések és apró bolygó- meg üstököspálya-
meghatározások és a nagyon elterjedt Lehrbuch
der sphárischen Astronomie (Berlin, 4 kiad. 4°,
1881).
Brüsaa, város Morvaországban a máhrisch-
trübaui kerületben, a Zwittava és a bocs— prágai
vasútvonal mellett, (i9io) 1765 német lak. ; pamut-
és selyemszövő-, valamint gummiárúgyárral.
Brüsszel
— 6 —
Brüsszel
Brüsszel (franc. Bruxelles, flamandul Brussel ;
1. a mellékelt tervrajzot), Belgium fő- és szókvá-
rosa, Brabant tartomány (1. o.) fővárosa, a kis
Senne folyócska partján (amely a Rupelbe s azzal
együtt a'Scheldóbe ömlik). Sűrű vasúti és csatorna-
hálózat középpontja. Tengerszlnfeletti magassága
15—75 m. Földrajzi fekvése, csaknem pontosan
az ország közepén, 50" 51' é. sz., 4" 22' k. h. A
tulaj donképi várost a régi városfalak helyén a
XIX. sz. elején épült széles boulevardok veszik
körül 8 km. hosszúságban, ötszög alakban (Boule-
vard d'Anvers, Boulevard du Jardin Botanique,
Boulevard Bischoffsheim, Boulevard du Régent,
Boulevard de Waterloo, Boulevard du Midi, Boule-
vard Barthélemy, Boulevard du l'Bntrepöt). Az
Így közrezárt város két részre oszlik : a nagyobb
alsó (ÉNy.-i) és a kisebb /éZső (DK. -i) városrészre,
amely szelíd lejtésű halmon foglal helyet. Bhliez
csatlakozik, már a boulevardon kívül, az új
városrész, a Quartier Léopold és a Quartier Nord-
Bst. A boulevardokat körülfogó külvárosok, ha-
bár teljesen egybeépültek már B.-lel, külön köz-
igazgatás alatt állanak. Ezek: Laeken, Molen-
beek, Saint Jean, Koekelberg, Saint Josse Ten
Noode, Schaerbeek, Btterbeek, Ixelles, Saint Gil-
les, Cureghem-Anderlecht.
B. legszebb, legelőkelőbb és legegészségesebb
része a felső város, amelynek a közepét a Parc
foglalja el, a B.-íek kedvelt sétahelye. Mellette
emelkedik (É.-on) a Palais de la Nation, azelőtt
Brabant tartományi gyűléseinek, most a nemzet-
gyűlésnek székhelye. B körül találjuk a miniszté-
riumok hivatalait. A Parc D .-i oldalán van a királyi
kastély (Palais du Roi), mellette a Palais des
Académies nagyszerű kép- és szoborgyüjtemé-
nyekkel (Palais des Beaux Árts). A felső város
forgalmának középpontja a Place Royale (Bouil-
loni Gottfried lovasszobrával) és a belőle kinduló
Rue Royale, amely a Parc Ny.-i oldalán elhaladva,
a nagy boulevardon levő 1826. alapított botanikus
kertnél ér véget. A Place Royalet a Place Polaert-
tel összekötő Rue de la Régence végén Polaert
építész remekét, az 1866—83. (42 millió K költ-
séggel) görög-római stílusban épült Palais de
Justicet, a XIX. sz. építészetének leghatalmasabb
alkotását pillantjuk meg. Itt említendők még a
rendkívül gazdag Musée Modemé; a királyi
könyvtár (600,000 kötettel és egyéb gyűjtemé-
nyekkel); a Sainte Gudule (B. védőszentjének)
temploma a XIII. sz.-ból, gót stílusban ; az Aren-
bergi herceg és a flandriai gróf palotái ; a Théátre
du Parc, stb.
A sokkal élénkebb alsó városban az ipar és a
kereskedelem az uralkodó. Bleven forgalom lük-
tet a két pályaudvart (Gare du Nord ós Gare du
Midi) Összekötő útvonalakon ; a régi város ka-
nyargó és szűk utcáiban, klasszikus terein, a
nemrégiben (1867—74) kiépült boulevardokon és
a Canal du Charleroi kikötőiben. Legnevezete-
sebb tere a középkorias hangulatú Grand' Place,
híres csúcsíves ízlésű városházával (Hotel de
Ville; Stadthuis ; 1402—54), amelynek 90 m.-es
tornyából megragadó kilátás nyílik a gyönyörű
városra és környékére ; a színes pompájú cégek
házával (Maison des Corporations) ós a Maison
du Roi-val. Egyéb terei : a Place de la Libertó
(Rogier festőművész szobrával), a Place Frére-
Orban (Frére-Orban államférfiú szobrával), Place
de la Monnaie (a Théátre Royal de la Monnaie-
val), a Place des Martyrs (a hollandusok elleni
forradalomban 1830. elesettek emlékével), Place
des Barricades (Vezalius, a híres anatómus szob-
rával), Place de Brouckóre (a nagy boulevardok
megteremtőjének, Anspach polgármesternek az
emlékére emelt szép szökőkúttal), Place de la
Bourse (a renaissanee-stílü tőzsdével), Place du
Congrés (I. Lipót 47 m. magas oszlopon nyugvó
szobrával) stb. Figyelemreméltó épületek a már
felsoroltakon kívül : az 1834. alapított egyetem
(egy érseki rezidencia céljára emelt XVI. sz.-beli
épületben) ; a főposta (1892) ; a Porté de Hal, a
városfalak egyetlen maradványa (XIV. sz.) ; a
vásárcsarnok (Halles Centrales) ; halcsarnok ; Ga-
lerié du Commerce ; Galerié Saint Hubert (Európa
legnagyobb üvegtetős árúháza, 213 m. hosszú,
18 m. magas) ; Aeadémie Royale des Beaux-Arts
(1711) ; Palais du Midi ; az ú. n. Manneken-Pis
kút (1619), amelynek vizet szolgáltató naiv gyer-
mekalakját a művészetellenes álszemérem annak
idején ruhába bujtatta ; a_ vakok intézete (Hos-
pice des Aveugles); az Bglise du Béguinage
(1657—76) ; Notre Dame de la Chapelle és egyéb
templomok ; stb.
Az új városrész, a Quartier Léopold és a Quar-
tier Nord-Est fényes magánépületeivel, utóbbi
ezenkívül nagyszerű parkjaival tűnik ki. A Quar-
tier Nord-Est középpontja a Square Ambiorix
(szép park, vízesések, Meunier szobra) ; közel
hozzá van a Square Marie-Louise (mesterséges
tó, ültetvények). Ezektől D.-re van a Parc Léo-
pold (az egyetem orvostani intézeteivel és ter-
mészetrajzi múzeummal, nagy tóval) és a Parc
du Cinquantenaire, az 1880-iki kiállítás céljaii'a
épült óriási Palais du Cinquantenaire -rel, amely-
ben egyebek közt a Musée Royal des Árts décora-
tifs et industriels és des Antiquités gazdag gyűj-
teményei találtak elhelyezést.
A külvárosok közül Laeken (1. o.) királyi kas-
télyával (1782—84) és az 1903. a belga nemzet-
nek ajándékozott királyi parkkal vonja magára
flgyelmtinket. Az 1910-iki világkiállítás Ixelles
ktüváros D.-i részén volt, a Soignei erdőhöz tar-
tozó Bois de la Cambre K.-i szélén. Aug. 14. az
angol s részben a belga és a francia kiállítás tűz-
vésznek esett áldozatul, de utóbb ezeket új gyüj -
töményekkel újra megnyitották.
A lakosság száma 1824 végén 84,000 ; 1845. :
123,874 ; 1855. : 152,828 ; 1865. : 157,905 ; 1880. :
162,498 ; 1890. : 182,305 ; 1900. : 183,686 ; 1910.
a külvárosokkal együtt (Agglomération Bruxel-
loise) 720,030, felerészben francia, felerészben
flamand (a franciául tudók túlsúlyban). Vattásra
nézve: l°/o protestáns és ennél is kevesebb izr.
kivételével r. katolikusok.
Foglalkozás. B. jelentékeny ipari és kereskedő
város. Iparában első helyen áll a világhírű csipke
(1. Brüsszeli csipke), azután a gyapjú- és gyapot-,
fém- és bőrárúk. Kereskedelme ezeken kívül ki -
terjed a környék gazdag terményeire. B. Belgium
sűrű vasúti hálózatának kellős közepén fekszik.
Hajózható csatorna köti össze a Sebeidével, tehát
Antwerpennel (Anvers) és (D.-en) Charleroival.
BRIXELLES.
Magyarázat:
_E^:_T^i<£ —hetyiérA.vasiii
— közúti vasút * Tyrűrános épület
1 . Vág óhici 6 . Csenjlörség
2.Köxp\'ásámsaj'nok 7. Akadémia
3. KiráUn, .íziiOuiz 8 . Parkszinjulz
k.JSráfyt palota %.Kact.föl3r<yzii/it.
5. Szépnuit'. akadéinia.
légsztísxi
I
L
.^Vórcst
Bd£ccrmtíitJ
1910.
■j »ni« . • *íi ^\ évi
^vxien>z*íi,k()xi
XEVAI-LEXIKON.
HE VAl-KARTOGRAJPlA.
Brüsszel
7 —
Briix
Kimélyített kikötőjébe tengeri hajók is feljárhat-
nak. Tőzsdéje (Boiirse de Commerce) a legnagyobb
forgalmú a kontinensen.
Műveltség. Legfőbb tanintézete az 1834. ala-
pított szabad egyetem, amely tisztán magánosok
adakozásából létesült ; 1907-8-ban 837 hallgató ;
a hozzá tartozó technikai iskolák hallgatóinak
száma 2278. Vándor- és nép-egyetemein kívül
megemlítendők a Léopold-parkban levő orvostani
intézetek. Szépművészeti akadémiája (Académie
Royale de B.) 1772. alapíttatott. Tudományos és
irodalmi társaságok (orvosi, természettudományi,
földrajzi, irodalmi és művészeti társ.) nagy szám-
mal vannak B.-ben. Egyéb kulturális intézetei :
zenekonzervatórium, állatorvosi-, hadiiskola, a
legkülönfélébb szakiskolák, közép- és népiskolák ;
színházak (a Théátre Royal de la Monnaie operán
kívtU a Th. R. du Pare, Th. des Galeries.Vlaamsche
Schouwhurg stb.); városi múzeum, természet-
rajzi múzeum, csillagvizsgáló, királyi könyvtár ;
műgyüjtemények (Musée Ancien és Musée Moderné
stb.). A ]5ir- l<önyvtámak magyar vonatkozású
nevezetességei is vannak : itt őrzik a Corvin-
kóigxgkegyik legszebb példányát, egy miseköny-
vet Áttiavaute miniatűrjeivel, és'^ itt van a könyv-
tára Mária magyar királynénak, II. Lajos özve-
gyének,'akt később Kémetalföld kormán^zónöje
lett. Az'örsz." levéltárban pedig a királyné iratait
őrzik, melyeknek magyar vonatkozású részét
Horváth Mihály közölte a Magyar Tört. Emi.
I— II. kötetében (Pest 1857—59). B. jótékonysági
intézetei, tekintettel a (B.-ben felhalmozott óriási
gazdagság mellett is) nagy számban élő szegé-
nyekre, nagyfontosságúak. Ezek között említen-
dők a kórházak, az aggok és elhagyott gyerme-
kek menedékházai, siketnémák és vakok intézetei.
Közigrazgatás, közlekedés. B. hivatalos
nyelve a francia és a flamand. Az utcák nevei is
két nyelvűek. A város igazgatása rendkívül ma-
gas fokon áll. Egészségügyi viszonyai kedvezőek.
Gáz- ós villamos müvei a városnak dúsan kama-
toznak. Közlekedése elsőrangú. A villamos vas-
utak két magántársaság kezében vannak. Ezeken
kívül automobü-omnibuszok, társaskocsik, taksa-
mórös gépkocsik is vannak. B. (nyáron Laeken)
székhelye a királyi udvarnak. Itt a székhelye a
legmagasabb állami hivataloknak, a tartományi
kormánynak (Brabant)'és a külföldi követségek-
nek. A város élén áll a polgármester, 5 adófelügye-
lővel és 39 tagú tanáccsal. Az 1886. egységesített
városi adósság közel 300 millió K.
Története. B.-t a mondaszerű történet szerint
St. Géry eambrayi püspök alapította a VI. sz.-ban
a Senne egyik szigetén. A X. sz. krónikáiban
Briicsella («mocsár-telep») néven szerepel. A
XII. sz.-tól fogva a brabanti hercegek, 1430—82.
a burgundi hercegek uralma alatt állott s mint
Németalföld fővárosa, úgy gazdasági, mint mű-
vészeti téren fényes szerepet játszott s lakossága
számára nézve is a legnagyobb városok közt foglalt
helyet. II. Fülöp alatt Álba herceg és az inkvizí-
ció rémuralma megrendítette erejét. 1584-ben
spanyol kézre került. Sokat szenvedett a város a
spanyol-francia háborúban (XIV. Lajos alatt Vil-
leroi a város jórészét romba lövette). 1702-ben
francia, 1713. osztrák, 1746. újból francia birtokká
lett, de már 1748., Mária Terézia idején, ismét az
osztrák birodalom alkatrésze. Ekkoriban újra föl-
lendült a város. 1794— 1815-ig a franciák uralma
alatt áll, 1815. egész Belgiummal együtt Német-
alföldhöz csatlakozik, 1830 aug. véres harcok
árán kivívja függetlenségét s azóta a belga ki-
rályság virágzó fővárosa. V. ö. Henne ós Wau-
ters, Histoire de la Ville de B. (B. 1843-^45);
Névé, B.et ses environs (Bruges 1888) í Baedeker's
Belgien und Holland, nebst Luxemburg (24. kiad.,
Leipzig 1910).
Brüsszeli csipke, amelyet jogtalanul «point
d'Angleterrew-nek neveztek azért, mert az alen-
9oni csipkéhez hasonlít, az első helyet foglalja el a
csipkék közt. A régibb B . kizárólag vert csipke volt,
de a XVUI. sz.-ban Brüsszel már a varrott csipke
főhelye, aminthogy most is többnyire varrott
csipkét készítenek a legfinomabb brabanti lenfo-
nálból, hangsúlyozott körvonalú ílnom és változa-
tos mintával. A mintát először készítik el,azután
verik bele a hálószerű alapot, vagy újabban a
Bobbinet-géppel előállított tüllre applikálják.
Minták tekintetében mindig az uralkodó stílushoz
alkalmazkodtak. Egyes példányoknál gótikus, az
építészettől kölcsönvett motívumokat alkalmaz-
tak, míg később a XVIII. sz. végéig vonalas díszt
használtak ; akkor lett divatos a most is haszná-
latos virágminta. A minták eleinte merevek, de
később mind naturalisztikusabbak és lendülete-
sebbek lettek.
Brüsszeli cukoregyezmény, 1. Cukoregyez-
mény.
Brüsszeli értekezlet. 1874-ben azért tartották,
hogy az európai hadi szabályokat és szokásokat
kodifikálják, A tanácskozások eredménye csak
egy nyilatkozat lett, amelynek alapján az Institut
du droit intemational 1883. kidolgozta a hadi
szabályokat összefoglaló Manuel des lois de la
guerre sur térre c. könyvecskét (1. JJqdi jog és
Békekonferenciák). Az,1889. évben tartott brüsz-
szeli értekezlet célja pedig a rabszolgakereske-
dés elnyomása volt.
Brüsszeli nyilatkozat, 1. Brüsszeli értekezlet.
Brüsszeli szőnyeg, bársonyszerü, nyiratlan,
rövid szálú szőnyeg.
Brüszk, I. Brusque.
Brütt, Adolf, német szobrász, szül. Húsúmban
1855 máj. 10. A berlini művészeti akadémián,
azután Parisban és Olaszországban tanult. 1887.
aratta első nagy sikerét Megmentve c. csoportjá-
val, mely a berlini Nationalgaleriebe került. U. o.
van Évát és gyermekeit ábrázoló csoportja (1890).
Az Éjt ábrázoló nagy szoborcsoportját 1908. áUí-
totta ki. Nagy része volt monumentális müvek
készítésében is. Tőle való egyebek közt I. Vilmos
császár emlékszobra Kiéiben, Bismarcké Altoná-
ban, in. Frigyes császár lovasszobra Boroszló-
ban, Mommsen emlékszobra Berlinben.
Brüx, város Csehországban (239 m. tengerszín-
feletti magasságban), a Biela mellett, a prága— B.
— moldaui és az aussig— teplitz— komotaui vasút
vonalán, Prágától (légvonalban) kb. 75 km.-nyire
ÉNy . felé. Kerületi kapitányság, bíróság és bánya-
hivatal székhelye. A csehországi barnaszénbányá-
szat középpontja. Gyártelepei : cukor-, hamuzsír-,
gummi-, szesz- és gépgyártás, vasöntő, üveg-
Brya
Bryophyllum
csiszoló stb. A városban villamos vasút van. La-
kossága (1910) 25,752 (ötödrésze cseh, a többi né-
met). Látnivalói közül megemlítendők az 1651. el-
pusztított vár romjai a Schlossbergen (411 m.), a
városfalak maradványai.IL József császár szobra,
a városház és az 1517—32. épült gótstílusú De-
chantei-templom. B.-töl D.-re Sedlitz, Püllna és
Saidschitz falukban keserűvízforrások vannak.
B.-öt 1273. II. Ottokár emelte a királyi városok
sorába.
Brya P. Br. (növ.), a Papilionatae (Pillangós-
virágúak) génusza, melynek 3 faja az Antillákon
és Nikaraguában honos. Kis fák v. cserjék párat-
lanul szárnyas levelekkel. Legismertebb a B.
ebenus (L.) DC. ; fája az ú. n. amerikai ébenfa
(zöld ébenfa, nyugatindiai grenadillfa). Ez zöldes-
barna, hosszában világosabb és sötétebb csíkok-
kal, nagyon kemény, sűrű és nehéz, súlyosabb
mint a víz, szépen fényesíthető. Finom munka
készül belőle v. más dísztárgyat vonnak be vele.
Bdeses virágát és gTümölcsét hashajtónak hasz-
nálják.
Bryan (ejjtsd: brájen), WHliam Jennwű5, amerikai
politikus, sztü. Salemben (Illinois) 1860 márc. 19.
1887-ben mint ügyvéd telepedett le Lincolnban,
1890. pedig a képviselőházba jutott. 1896-ban a
demokrata «ezÜ8t-párt» elnökjelöltje volt, de Mac
Kinleyvel szemben Kisebbségben maradt, szintúgy
1900. és harmadszor 1908., noha hivei a asilver
tongued orator»-ért szinte rajongtak. 1906-ban
beutazta Európát és Budapestet is felkereste.
Bryant (ejtsd :brájönt),TFtíZmm Cullen, amerikai
költő, szül. Cummingtonban 1794 nov. 3., megh.
Long Islandon 1878 jún. 12. Már 14 éves korában
írt egy híres politikai szatírát (The embargó), de el-
kedvetlenítve, a jogi pályáralépett. 1817-ben jelent
meg mély gondolatokban gazdag és pesszimiszti-
kus költeménye : Thanatopsis, 1821. tanító költe-
ménye: The Ages. Megnősült s New^ Yorkban 1825
óta egészen az irodalomnak élt ; 50 évig volt fő-
szerkesztője az Evening Postnak. Verskötetei kö-
zül az első 1832. jelent meg ; a továbbiak The
Fountain and other poems (1842) ; The White-
footed Deer and other poems; Thirty poems
(1864). Közben kiadta úti leveleit : Letters of a
traveller (1852); Letters from Spain and other
countries (1859) ; Letters from the East (1869).
Hires volt Homer-fordítósa. Beszédei Orations
and Addresses címmel jelentek meg 1863. Gay-
vel együtt megírta az Egyesült-Államok történe-
tét (1878—82); ö adta ki a Library of Poetry
and Song c. antológiát. Müveit kiadta Parké
Godwin (New York 1883). V. ö. Godtoin, Life of
B. (1883) ; Bigelow, WiUiam Cullen B. (1889).
^Bryarium, üvegedény, benne mohaültetvény,
díszítésül szölgSl.
Bryaxis (valószínűleg káriai születésű), görög
szobrász, ki a Kr. e. IV. sz. második felében mű-
ködött. Fiatal korában (350 körül) részt vett a
halikarnasszusi mauzóleum szobrászi díszítésében.
Később Seleukos Nikator portrait-szobrán dolgo-
zott ; vallásos tárgyú művei közül a legnevezete-
sebbek a Knidos számára készült márvány Diony-
sos, az Antiochia melletti Daphnéban fölállított
Apollón és az alexandriai Serapis, mely ennek az
istenségnek egyúttal első szobrászi képe volt és
művészi típusával a római időkre is kihatott. B.
hiteles alkotásai közül csak egy kisebb jelentőségű
triposz talapzatául szolgáló domborműves már-
ványtömb maradt reánk, melyen a művész jel-
zése olvasható ; a dombormű triposz felé haladó
lovas alakot ábrázol. Ennek a közepes, fiatalkori
munkának a stílussajátságai alapján sikerrel
nyomoztak ki a kutatók a halikarnasszusi mauzó-
leum domborműves párkányszalagjának azokat a
lapjait, melyeket B. készíthetett.
Bryce (ejtsd: brájsz), James, angol történetíró és
államférfiú, szül. Belfastban 1838 máj. 10. A jo-
got Oxfordban és Londonban végezte ; ügyvéd
lett és azutón a londoni, majd az oxfordi egyetemen
a római, ill. a magánjog tanára. 1880-ban meg-
választották a parlamentbe, Gladstone pedig
1886. a külügyi minisztérium államtitkárává ne-
vezte ki. 1892— 94-ig tagja volt a kabinetnek,
1895. ír államtitkár, 1907. pedig washingtoni
nagykövet lett. Szakmunkái közül említendő :
The holy Eoman empire (1864, számos kiad., le
van fordítva franciára, olaszra, németre és ma-
gyarra: Akadémia 1903, ford. Balogh Ármin);
Handbook of Home Rule. Articles on the Irish
Question (1887). Legfontosabb munkája: TheAme-
riean commonwealth (3 k., London 1888) ; Impres-
sions of South Africa (4. kiad., London 1899, ném.
ford, Kleinschmidttől, Hannover 1900) ; Transcau-
casia and Ararát (4. kiad. u. o. 1896); Studies
in history and jurisprudence (2 köt. 1902) ; a Hel-
molt-féle Világtörténetnek angol fordításához
Introductory essay-t írt ; Studies in contemporary
biographie (London 1903).
Bryer (Brehar v. Bryher), a Scilly-szigetek
egyike, 1. Scilly-szigetek.
Brylov, 1. Briilov.
Brynmawr (ejtsd: brönnmár), 1. város Brecknock
walesi grófságban, Merthyr Tydfll közelében, (1901)
6831 lak., vaskohókkal és szénbányákkal. — 2. B.,
pennsylvaniai falu, Philadelphiától Ny.-ra 10
km.-re ; nevezetessége a B. CoUege, nők számára
alapított egyetem, mely 1885. nyilt meg. Taylor
Joseph W. alapította ; a tanulónők az egyetemi
telepen laknak. Az egyetemnek van 45 tanára,
nagy könyvtóra, külön előkészítő gimnáziuma ;
az elméleti oktatás mellett nagy gondot fordíta-
nak a testi nevelésre is.
„^Bryologia (növ.), a mohokkal foglalkozó tudo-
mány? ^■'
Bryonia L., földi tök, (növ.), a Cucurbitaceae
(Tök-félék) család génusza, melynek 8 faja a Föld-
közi-tenger vidékén honos, 2 Közép-Európáig ter-
jed. Évelő növények hosszú szárral, melyen kacsok
vannak, húsos, répaszerű tőkével ; a virágok fürtö-
sek, az egyes virágok harangalakuak. Nálunk két
faja van elterjedve :a,B.albah. {l. az ábrát), 'bibéié
kopasz, bogyója fekete ; és a B.dioica Jacq., bibéje
szőrös, bogyója veres. Régebben a gyökér, mely-
nek friss állapotában kellemetlen szaga és csípős
íze van, mint orvosság volt használatos, ma már
nem, mert könnyen gyomorbélgyuladást (hányást,
hasmenést), sőt nagyobb dózisban őrjöngést és te-
tanuszos tünetek közt beálló halált is okozhat.
Bryophyllum Salisb. (növ.), a Crassulaceae
(Húsoslevelüek) család génusza, melynek 4 faja
közül 2 madagaszkári, 2 pedig tropikus és szub-
Bryozoa
— 9 —
Bu-Amama
tropikus tájakon ól. Félcserjés, pozsgás füvek.
A B. calycinum Salisb. és a madagaszkári B.
proliferum Bowe néha kultúrában is látható, az
előbbi kelések ellen használatos.
Bryozoa (gör.-lat), 1. Mohállatok.
Bryozoás-rétegek (geoi.) azok, amelyekben tö-
megesen, kőzetalkotólag szerepelnek a kövült
bryozoumok. így nevezzük Hofmann nyomán a
budai hegyekben a felső eocén (barton-emelet)
felső részének rétegeit, amiket ezelőtt priabonai
emelet néven külön emeletbe is soroztak.
Bryuin Dili (növ.), lombos mohagénusz, mely-
nek 730 faja közül hazánkban mintegy 40 faj él.
Leginkább a földön és a sziklákon terem.
Brzaja, adók. Belovár-Körös vm. grubisno
poljei j.-ban, (i9oo) 211 horvát-szerb lak. ; u. p. és
u. t. Grdjevac.
Brzesko (ejtsd : bzseszko), az ugyanily nevú ker.
kapitányság székhelye Galíciában, az Uszvica
mellett, 13 km.-re Bochniától, (i9io) 3664 lak.,
Közelében, Okocim faluban van Galicia legna-
gyobb sörgyára.
Bryonia álba.
Ága és virága. Ága és gyümölcse.
Brzezany (ejtsd: bzsezsaai), az ugyanily nevű ker.
kapitányság székhelye Galíciában, a Dnyeszter
mellékvize, a Zlota Lipa mellett, (1910) 12,626 lak.,
a Potocki grófok kastélyával, Sobieski János
emlékével, kolostorral, sörfözővel, bőrgyártással,
gabona- és szeszkereskedéssel.
Brzezinka 1. Birkenthal.
Brzeziny, város Orosz-Lengyelországban, a
petrokovi kerületben, 7669 lak., posztó- és bör-
nemtigyártással.
Brzozow (ejtsd: bzsozov), az ugyanily nevű ker.
kapitányság székhelye Galíciában, a Stebnica
mellett, (1910) 4431 lengyel lak. ; vászonszövéssel
ós fehérítéssel, len- és vászonkereskedéssel.
B. Se, a. m. Baccalaureus Scientiae y.Bache-
lor of Scimie, Angliában legalsó fokozat a ter-
mészettudományok egyetemi tanulmányában.
B. T. Besztercze, mint pénzverő-hely sziglája,
Apafi Mihály erdélyi fejedelem ezüst pénzein.
Bt., az angol baronet (1. 0.) rövidítése.
B. T. C, a Budapesti Torna Club nevének rö-
vidítése.
btr., orvosi rendelvényeken a. m. bene tritum
(lat.), jól szétdörzsölendő.
Btto, 1. Bruttó.
Bu, japán hosszmérték, = y^^ saku (láb), 3-036
mm. — Régebben pénzegység Japánban itsibu
néven, amelyből különböző értékű arany- és
ezüst-érmék voltak forgalomban.
Bú (észt.), bánat, búbánat, csendes, mély fájda-
lomérzés, mely a művészi ábrázolásnak kedvelt
tárgya. A festő és szobrász emberi alakoknál a
lehangoló indulat külső jellemzetes jeleit tünteti
fel az arckifejezésben s testtartásban ; más mü-
vekben, pl. tájképben a lelkét eltöltő fájó han-
gulatnak vagy érzelemnek megfelelő tárgyakat
s formákat keres. Jól ki tudja fejezni a maga
eszközeivel a zenész is, de főleg a lírai költő
a bút rendkívüli gazdagságban képes megéne-
kelni számtalan fokozati s faji árnyalataiban,
tárgy szerint való (szerelmi, hazafias stb.) elkü-
lönltettsége szerint. Az elégia, a szónak szoro-
sabb, modem értelmében éppen panaszt, bút, bá-
natot zeng. Mélabú állandóvá lett bú, melynek
egész valónkat lenyűgöző hatalmával szemben
akaratunk tehetetlennek bizonyul.
Bua (Bulla), Árpád-kori raairyar személynév.
I^n'evezték II. Gyulu erdélyi vezér egyik ftátp
kit később Péter felakasztatott. Mai kiejtése
Pauler szerint Baja, Karácsonyi J. sz. Bolya,
mások sz. Bia.
Bua, Spalato ker. kapitánysághoz tartozó kis
sziget Dalmácia partján, Trau várossal szemben,
mellyel 150 lépés hosszú, forgatható híd köti
össze. B. 15 km. hosszú, legnagyobb szélessége
3 km., területe 295 km«; dombok takarják, ame-
lyek közt a legmagasabb 226 m. Ny-i partján igen
jó kikötő van. Terményei: bor, olaj, mandula.
Lakóinak száma 3500. Főhelye: Bua v. Santa
Croce.
Buache (ejtsd: büas), 1. Jean Mcoto, francia geo-
gráfus, B. Philippe (1. B. 2.) unokaöccse, szül.
1741 Neuville au Pontban.megh. 1825.Géographie
élémentaire aneienne et modemé (Paris 1769 —
1772., 2 köt.) című műve igen el volt terjedve.
2. B., Philippe, francia geográfus és rajzoló,
szül. 1700. Parisban, megh. 1773. Hírnevet szer-
zett fizikai földrajzával, amelyben a Földet hegy-
láncolatok és vízrendszerek szerint osztotta föl
és az országokat termékeik szerint hasonlította
össze. Fő művei : Considérations géographiques et
physiques sur les nouvelles découvertes de la
grandé mer (Paris 1753) ; Atlas physique (u. o.
1754). Értekezései közül legnevezetesebb Parallel
des fleuves de toutes les parties du monde (Mémoi-
res de l'Académie des sciences. Paris 1756).
Ba-Amama, eredeti nevén Mohamed-ben-
Arbi-Hadzsi, marokkói fölkelővezér, szül. 1840.
Figigben, megh. 1908 okt. 7. Udzsda kömyókén,
ahol táborozott, öreg atyjának, mint szentnek és
csodatevőnek nagy tekintélye volt az Ulad-Szidi
törzs előtt. Mohamed-ben-Arbi, aki a B. (turbános
ember) melléknevet kapta, kezdetben mint has-
beszélő és büvészmester alapította meg hírét.
1875-ben a nomád törzseket fellázította Francia-
ország ellen; de a fölkelést elfojtották. 1881-ben
Dél-Oranban szervezett lázadást, mely a Wein-
brenner hadnagy vezetése alatt kiküldött expe-
díció lemészárlása után veszedelmes arányokat
öltött; a francia sereg csak erős harcok után
Buanszu
— 10 —
Bgbics
tudta B.-t marokkói területre visszaszorítani.
Később B. a Figig oázis törzseit szervezte a fran-
ciák ellen. 1900-ban ugyan meghódolt, de a fran-
ciák nem bíztak benne és szigorú megfigyelés
alatt tartották. 1902-ben elhagyta Figiget és az
ellenséges Beni-Gil törzsekhez pártolt. 1905-ben
a marokkói forradalmat támogatta a magzen el-
len; de midőn a magzen által 1904. elfogott fia,
Szi-Tajeb, a marokkói ügyvivő közbenjárására
1907. visszanyerte szabadságát, megbékélt a
franciákkal és elvonult az Udzsda melletti Angod
mezőségre, ahol hosszú betegeskedés után meg-
halt.
Buanszu (állat), az indiai vadkutya (Cuon jo-
vanicus Desm. var. dukhunensis Syks) maíáji
neve. L. Indiai vadkutya.
Buarcos, 1. Figueira da Foz.
Buasra, tuniszi aranypénz = 10 piaszter (/^
bumia), 5-63 K.
Babalis (áiiat), a nagytermetű, ú. n. tehén-
antilópok (1. o.) egyik neme. Fajai népes nyájak-
ban Afrikában élnek, még pedig az északafrikai
tora (Buhalis boselaphus Pali.) kivételével Dél-
Afrikában. 4; kihalt és 9 élő faj ismeretes, A torán
kívül legismertebb a káma (1. o.).
Búbánat, 1. Bú.
Bubasztisz, az ókori Alsó-Egyiptom városa,
ahol Baszt-ot, az örömök macskafejü istennőjét
imádták. Hieroglif neve Per-baszt, kopt elneve-
zése Pubaszti ; a bibliában (Bzekhiel XXX, 17)
mint Phibeszet szerepel. A XXII. dinasztia szék-
helye volt. Romjain épült a mai Tell-Busztuh falu.
éubbles (ang., ejtsd : böbbisz), Buhbles Act. A
XVni. sz. elején, majdnem egyidejűleg, Francia-
országban és Angliában nagy üzérkedés fejlődött
ki, mely végül valóságos szédelgéssé fajult. Fran-
ciaországban összefügg e kór jelenség Law hírhedt
vállalataival, Angliában adéltengeri társulat ala-
pításával, így keletkeztek a leghihetetlenebb vál-
lalatok, még olyanok is, melyek a részvényesek-
nek csak a jövőben ígérték azon cél megjelölé-
sét, melyre a társulat alakult. Ezeket g,szédelgá
vállalatok;at igen jellemzően B.-nek (sz^ppai;!-
IníiBófék) nevezték és a törvényt, mely e szédel-
gést meg akarta szüntetni, B.-Actnak (1720).
Bűbe (ném.), a francia és tarokk-kártya egy
tagja, mely a magyar kártya filkójának felel meg.
Bubendey, Friedrich, német mérnök, szül.
1848 júl. 4. Hamburgban ; eleinte kereskedelmi,
később műszaki pályára lépett s a műegyetemet
Zürichben és Aachenben járta. 1872-ben a ham-
burgi kikötő és folyamszabályozó munkálatokhoz
mérnöknek nevezték ki ; 1895. a berlini műegye-
tem tanára lett. 1903-ban mint vízműépítészeti
igazgató Hamburgba ment a nagy kikötői mun-
kálatok vezetésére. Irodalmi működést is fejtett
ki, közreműködött többek közt a Handbuch der
Ingenieurwissenschaften című munka vízépíté-
szeti részének megírásában.
Bubendorf, község Basel-land svájci kanton-
ban, 4 km.-re Liestaltól, (1910) 1340 lak., fürdő-
intézettel, Spitzburg kastély romjaival. Mint kli-
matikus gyógyhelyet sokan látogatják.
Bubenhausen-Emstthal, falu a porosz Pfalz
kerületben, téglagyárakkal, homokkőbányával,
(1900) 2604 lak.
Bubenka Jónás, lőcsei tanár; a zenében és
fametszésben is jártas volt. Különösen említésre-
méltó, hogy ő metszette a képeket Comenius
Orbis pictusához. Munkája: Arithmeticse vulgáris
nucleus (Lőcse 1699).
Bubentsch (csehül : Bubenc), falu Prága mel-
lett Smiehow ker. kapitányságban, Csehország-
ban, (1910)10,599 lak., papírgyártással; császári
kastéllyal. A prágaiak kedvelt nyaralóhelye.
Buber, Salomon, szül. 1827 febr. 2. Lemberg-
ben, ahol mint kereskedő élt élete végéig (1908).
A zsidó irodalmat héber nyelven írt dolgozatok-
kal, de főként régi kéziratos héber művek kiadá-
sával gazdagította. Ez utóbbiak közül nevezete-
sek : Rabbi Kahana Pesiktaja, a legrégibb pa-
lesztinai haggada (Lyk 1868); Midras Lekach
tob a Pentateuchhoz Tobia ben Eliezertől (1100
Kr. u., Vihia 1880—84, 2 köt.) ; Midras Tanchuma
a Pentateuchhoz (u. 0. 1885) ; A Sibbóle haleket
című rituális vonatkozású mű (u. 0. 1886) ; Midras
a zsoltárokhoz (u. 0. 1891) ; Aggadikus kommen-
tár a Pentateuchhoz (Wien 1892—93) ; Midras
Sámuel könyvéhez (Krakó 1893) és Salamon
példabeszédeihez (Vilna 1893); Jalkut Machiri
a zsoltárokhoz (Berditsev 1899) ; Midras Szechel
tob Menachem ben Salamontól (1139) Mózes I.
és Il-ik könyvéhez (Berlin 1900).
Bubi V. Báobi, a Femando-Po szigetén (felső-
guineai öböl, Nyugat-Afrika) lakó adiyák, a
bantu-négerek egyik ágának európai neve, mert
ők minden idegent B.-nak (a. m. barát) szólítanak.
A B.-k Gábunból költöztek át, minthogy őket
szülőföldjükön a mpongvók egyre sanyargatták.
Igen elhagyatott nép, mely meztelenül jár, csak
pálmarostokból font kalapot visel; fegyverük
a tűzkős puska és a dárda, ritkán bunkó, ezenkívül
minden férfi a karjára szíjjal erősített kést hord.
A B.-k magas (17 m.) termetűek, erős testalkotá-
suak,sötétbama bőrüek.de csúf arcvonásuak (miért
is angol elnevezésük : scratched f aces, ráncos ar-
cúak). Szelíd jellemöknól fogva a többi négerek-
től elütnek, kicsiny községekben egy főnök kor-
mányzósága alatt élnek, rabszolgaság náluk isme-
retlen. Terményeiket (yam-ot, pálmadiókat stb.)
az európaiakkal más tárgyakért becserélik.
Bubi (ang. Boőby), kis lakatlan sziget a Tor-
res-úton, a 10° 35' D.-i szél. alatt, 1845 óta az
arra járó hajók itt megállnak és egy megjelölt
barlangba leveleket tesznek le a később arra járó
hajók számára, valamint elhozzák onnan az
előbbi hajókról ott hagyott leveleket ; egyszers-
mind élelmiszereket hagynak ott az esetleg elté-
vedt hajók számára.
Bubics Zsigmond, püspök, szül. Ozorán (Tolna
vmegyóben) 1821 márc. 11., megh. 1907 máj. 22.
Badenben. Iskoláit Magyaróvárott, Sopronban
és Győrött, teológiai tanulmányait főképp a bécsi
Pázmáneumban végezte. 1844-ben szentelték
pappá.A szabadságharc idején 8 utána Esterházy
Pál herceg fiai mellett nevelősködött, kikkel töbla
ízben külföldön utazgatott, behatóan tanulmá-
nyozva mindenütt a múzeumok, képtárak kincseit.
1867-ben győri szentszéki ülnök, 1879. rátóti pré-
post, 1880. nagyváradi kanonok és papnevelő
igazgató, 1884. országgyűlési képviselő, 1887.
kassai püspök lett. 1893-ban az akadémia leve-
Bubiklr
11 —
BuccelatI
lezö-, 1900. tiszteleti taggá választotta. Később
a Magyar Nemzeti Múzeumi Tanács másodelnöke
lett. 1896 jún. 9. megkapta a v. b. t. tanácsosi címet.
Nagyon értékes festményeit a kassai múzeumnak,
mintegy ezer darabból álló holicsi faience-gyüjte-
ményót pedig a budapesti iparművészeti múzeum-
nak ajándékozta. Irt az Arhaeológiai Értesítőbe
és a Századokba több cikket ; önálló müvei : Ma-
gyarországi várak és városoknak a m. nemzeti
múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei,
22 fototipikus táblarajzzal (Budapest 1880) ; Gor-
naro Frigyes velencei bécsi követnek jelentései
Budavára visszavételéről 1686. (1892—94, ma-
gyarul és németül, díszmű, kéziratként) ; Az Es-
terházy-család története (1894) ; Esterházy Pál
Mars Hungaricusa (1895, akad. székf .) ; A mi-
niatűré-festészetről (1899). V. ö. Ortvay Tiv. a
Századokban (1909).
Bubiklr, perzsa orvos, 1. Rházes.
Bublitz, járási székhely Köslin porosz kerü-
letben a Gotzel mellett, (i905) 5168 lak., akik na-
gyobbára földmívelők ; van pamutfonó- és szesz-
gyára.
Bubna, egyik külvárosa Prágának (1. o.).
Bubna, ősrégi cseh nemzetség, mely grófi és
bárói ágban virágzik. Tagjai közül említendő :
B.-Littitz Ferdinánd gróf, szül. 1768 nov. 26.,
megh. Milanóban 1825 jún. 6. 1784-ben az osztrák
hadseregbe lépett, részt vett a török háborúban és
1792-1805-ig a francia háborúkban, 1805 és 1809.
I. Napóleonnal folytatott békealkudozásokat.
1812-ben mint követ Parisba ment. 1813-ban
részt vett a lipcsei csatában és utóbb Lyon-ig
nyomult elő. 1818-ban Lombardia f őkormányzója
volt. 1821-ben elnyomta a piemonti felkelést.
Bubnjarci, adók. Zágráb vm. károlyvárosi
j.-ban, (1900) 504 horvát-szerb lak. ; u. p. Eibnik,
u. t. Károly város.
Bnbo (állat), 1. Baglyok.
Bubo (gör. lágyékmirigy, lat. lympliadenitis), a
nyirokmirigyeknek fertőző megbetegedések követ-
keztében való megnagyobbodása. Nevezetesebb
alakjai pl. &.pestises B., az egésztestben korán fel-
lépő, fájdalmas, gyorsan széteső kelevén yek; a S2;i-
filiszes B., a sanker környékén ülő mirigyek ke-
mény.szilvaalakú, alig fájdalmas (indolens), szét
nem eső megnagyobbodása, mely lassan a távol
esö mirigyekben is fellép ; a venerikus B., mely a
lágyfekély közelében fekvő 1—2 mirigynek gyu-
ladásából és genyes széteséséből áll ; a tuberku-
lotikus, leukaemiás stb. B. rendszerint az egész
test minden nyirokmirigyére kiterjedve és fájdal-
matlan, néha ökölnyi daganatokat okozva. A nyi-
rokmirigyek a szervezetnek a fertőzéssel folyta-
tott küzdelmében a szűrő szerepét viszik. E cél-
ból a mirigy flnom hálószerű récével bir, melyet
rengeteg sok és szaporodásra könnyen képes sejt,
a kéreg és velőállomány bélel ki. Fertőzés ese-
tében az állomány megduzzad és a nyirokáram-
mal hozott fertőző csirákat megállítja és tönkre-
teszi. Eközben azonban a mirigy is szenvedhet,
elkemónyedhetik v. széteshetik, elgenyed, kifeké-
lyesedhet, elsajtosodhatik stb., különösen ha a
fertőzés igen heves, folyton megújuló, sokáig
tartó és így a mirigynek nincsen ideje regenerá-
lódni vagy ha a szervezet annyira elgyengült.
hogy a mirigy megerősödése nem tart lépést a
fertőzés mérvével. A B.-k kezelésénél az alap-
bajnak mielőbbi megszüntetése és a lobos mi-
rigynek megnyugtatása a fontos ; ha tehát már
el van árasztva fertőző, genyesztő csirákkal,
amelyek előbb-utóbb széteséshez vezetnek, úgy a
mirigy felnyitása v. legalább a geny kiszivattyu-
zása szükséges, különben pedig borogatások-
kal, pihentetéssel törelcszünk a mirigylobot eny-
híteni.
Bubopestis, 1. Pestis.
Búbos banka, 1. Bayika.
Búbos cinege (Lophophanes eristatus L., áiiat),
1. Cinege-félék.
Búbos fecske (áiiat), 1. Macropteryx.
Búbos fürj (állat), 1. Gallipepla.
Búbos gébics (Falcuncmus frontatus, áiiat), a
gébics-félék (Laniidae) családjába tartozó ausz-
tráliai madárfaj. Kb. akkora, mint a mi tövisszúró
gébicsünk.
Búbos pacsirta (Ptüocorys eristata h., áiiat),
1. Pacsirta.
Búbos tyúkok (Opisthocomi, áiiat), a tyúkszerű
madarak (Alectornithes) egyik csoportja, mely-
nek rendszertani helyzete még nincsen végérvé-
nyesen tisztázva. Dél-Amerikában, Kolumbia
Egyesült-Államaiban Szurinamtól D.-re Bolíviáig
honos. Legjellemzőbb képviselője a búbos tyúk
(Opisthocomus hoazin Mull.), melyet bízvást bű-
zös tyúknak is lehet nevezni, annyira jellemző
reá friss lóganéjra emlékeztető bűze, mely miatt
a benszülöttek sem eszik meg a húsát. Hossza
62, szárnyhossza 34, farkhossza 29 cm.
Búbos vöcsök (Podiceps eristatus L., áiiat), 1.
Vöcsök.
Bubulcus (állat), 1. Egyiptomi gém.
Bubxis V. mumus, tájszólásilag babos, bőbiska
is(v. ö. Ipolyi,Ma,gy.mYth.), gyermekijesztő rém.
Buca, kohászati műszó, 1. Bocs.
Bucaramanga, Santander départamento fővá-
rosa Kolumbiában, a Rio Lebrija mellett, 990 m.
magasan a tenger fölött ; kb. 20,000 lak., élénk
kávékereskedéssel .
Bucardia (cor bovinum v. taurium a. m.
ökörszív) névvel jelölik a szívnek enormis kitá-
gulását és izmának megvastagodását, ami külö-
nösen kombinált billen tyübántalmak következmé-
nyeként fordul elő.
Bucaró (sp.), illatos agyagból készült spanyol
serlegalakú vízhütőedóny, mázatlan, fehéres, vö-
rös vagy fekete színű. Mexikóból került Spa-
nyolországba, ahol a XVI. században nagyon
gyártották. A B. agyagja jó ízű s a spanyol nők
ették is, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki.
Bucca V. mala, a pofa, az arc oldalsó része.
— Buccalis, mindaz, ami a pofán, a B.-n vagy an-
nak szomszédságában van, vagy ahhoz tartozik.
Buccaneer (ang. ejtsd: bökkaair), telivér angol
mén, 1. Kisbér.
Buccari, 1. Bukkari.
Buccelati ^ejt8d : buccseiáti), Autonio, olasz krimina-
lista, szül. Milanóban 1831 máj. 22., megh. mint
páviai egyetemi tanár 1890 febr. 5. li'odalmi tevé-
kenységének jelentékeny részét az olasz büntető -
törvónyköhyvi javaslatok bírálata vette igénybe,
majd a Lombroso-féle antropológiai v. pozitiv is-
Buccfna
— 12 —
Buch
kóla elleni harc, amelynek irányát egyenesen
büntetőjogi nihilizmusnak, híveit nihilistáknak
nyilvánította, tll niliilismo e la ragione del diritto
penale». Müvei közül említendők : Istituzioni di
diritto e procedúra penale (1884) ; a stockholmi
börtön-kongresszus számára írt véleménye, Sul
sistema cellulare. Dolgozatainak nagy része Luc-
chini Rivista penale c. folyóiratában jelent meg.
Buccina, 1. Bucina.
Buccinator-ideg (nervus buccinatorius), a tri-
geminus III. részének egy ága, a pofa bőrének
érző idege, 1. Trigeminus.
Buccinator-izom (musculiis hucci'nator), a. m.
pofa-, ti'ombitás- v. tárogató izom, 1. Fejizmok.
Buccinátorok, 1. Alchemia.
Buccino, falakkal kerített város Salemo olasz
tartományban, a Botto és a nápoly-tarantói vasút
mellett, (i9oi) 5718 lak. ÉNy.-ra van a Lago di
Palo nevű, halban dús tó.
Buccinum L., az előlkopoltyus (Prosohran-
chiata) csigák rendjében, a fésükopoltyusok 8i\-
vendjéhöl (Ctenobranchiata) s a keskenynyelvüek
(Bachiglossa) csoportjából való tengeri csiganem,
melynek egyik faja, a hullámos kürtcsiga (B.
undatum L.), az európai tengerekben közönséges ;
húsát eszik ; háza 8—9 cm. magas. E nemnek
fajai különösen a felső-krétakorban igen el vol-
tak terjedve, amennyiben e korból 100-nál több
faj ismeretes.
Buccleuch (ejtsd: bökiá), skót grófl és hercegi
cím, melyet a Le Scott család viselt legelőször. A
család őse Richárd báró, ki 1296. 1. Eduárd angol
királynak hódolt. Utódai 1619. a grófl címet nyer-
ték. A második B. grófnak másodszülött leánya,
Anna, Monmouth herceghez, II. Károly király
természetes fiához ment nőül (1663) s esküvője
napján a B.-i hercegnő címet kapta. Henry
nevű dédunokája, a harmadik B.-i herceg (szül.
1746 szept. 13., megh. 1812 jan. 11.) nagyanyjá-
tól (1810) a queensberry-i hercegi címet örökölte.
Apósa, Montagu herceg halála után pedig annak
a címét is felvette. Az ö unokája, Montagu- Dou-
glas-Scott Walter Francis, B.-i és queensberryi
herceg, a skót nemesség leggazdagabb és a tory-
párt legbefolyásosabb tagja volt. Szül. 1806 nov.
25. ; 1842. a nagy pecsét őre lett s Peel Róbert
alatt (1845) a titkos tanács elnöke, Megh. 1884
ápr. 16. Fia, William Henry Walter Montagu-
Dougla.<}- Scott (szül. 1831 szept. 9.), a hatodik B.-i
herceg, szintén a tory-párt tagja.
Bncco (lat.), pofás ember; egyik állandó
maszkja az Atellana fabula-nak. (1. o.), t. i. a fa-
lánk, hízelgő és gyáva szolga ; az olasz brighella.
Bucco (növ.), 1. Barosma.
Baceoinantia (gör.-lat.), az arcismeret tu-
dományának amaz ága, mely a száj és a fogak
alakjából az ember jellemére és szellemi képes-
ségeire von következtetéseket. A B. megalapí-
tója jRo^'es Vilmos népszerű párisi fogorvos volt,
aki a század első felében élt és megfigyeléseit
egy füzetben foglalta össze, melyet a párisi tu-
dományos akadémia könyvtárában őriznek. A B.
ma már végképen feledésbe ment.
Bucconidae (állat), 1. Bukkó-félék.
Buccow, Adolf, báró, osztrák tábornok. Ke-
mény László grófnak, Erdély gubernátorának le-
mondása után 1762. Mária Terézia Erdély teljes
hatalmú katonai és polgári kormányzójának ne-
vezte ki. Ezt a móltóságot két évig töltötte be és
ezalatt oly gyűlöletessé tette magát, hogy a szé-
kelyek Iwhérjának nevezték. Egyrészt jogtalanul
hajtott be mindenféle adót, másrészt katonafog-
dosással sanyargatta a népet. A királynő megbí-
zásából székely határőrezredeket szervezett, ami-
nek a székelyek ellentálltak. Erre 1764 jan. 6.
éjjel Madéfalván Siskovics altábornaggyal oly
vérfürdőt rendeztetett, melynek 400 székely esett
áldozatául. B.-nak még ugyanabban az évben be-
következett halálában Isten ujját látta a nép. V. ö.
Szádeczky Lajos dolgozatait a székely határőrség
szervezéséről és az általa kiadott Halmágyi-féle
naplókat. L. még Madéfalva és Határőrvidék.
Bucefalus, 1. Bukephalas.
Bucentanrns, 1. Bucintoro.
Bucer (Butzer, Buzer), Martin, német refor-
mátor, szül. Schlettstadtban, Blszászban 1491 nov.
11., megh. Cambridgeben 1551 febr. 27. Már 15
éves korában a dominikánus rendbe lépett s a
heidelbergi egyetemen tanult. Lutherrel 1518. kö-
tött személyes ismeretsége, valamint Erazmus ira-
tai hamarmegnyertók a reformáció ügyének, s el-
hagyva rendjét, annak szolgálatában lelkészkedett
több helyen, nagy tevékenységet fejtve ki a luthe-
ránusok és a reformátusok uniója, sőt a reformá-
tus és katolikus egyházak kiegyeztetése érdekében
is. E célból több vallásértekezleten vitázott és több
névtelen iratot adott ki. Sokat ártott B. hírnevé-
nek, hogy Hesseni Fülöp tartományi gróf kettős
házasságát védeni iparkodott. Politikai okokból
Strassburgot, hol lelkészkedett, kénytelen volt el-
hagyni 8 1549. Cranmer érsek hívására Angliába
ment, hol nagy tudományáért és szerénységéért
általános becsülésnek örvendett. Hamvait a cam-
bridgei főtemplomban helyezték örök nyugalomra,
de Mária királynő kivétette azokat a koporsóból
és megégettette, mígnem Erzsébet neki u. o. em-
lékjelet állíttatott. Számos iratai összegyűjtve
még nem jelentek meg. V. ö. Baum, Capito u. B.
(Blberfeld 1860); Lenz, Briefwechsel Landgraf
Philipps des Grossmütigen von Hessen mit B.
(Leipzig 1880—91, 3 köt.); A. Erichson, Martin
B. (Strassburg 1891); Harvey A., M. B. in Bng-
land (Marburg 1908).
Buceros (állat), a varjúszerü madarak (Gora-
cornithes) rendjében a rágócsőrüek (Trogonifor-
mes) akendjének egyik neme. L. Szarvascsörü
madár.
Bucerotídae (állat), 1. Szarvascsörü madár.
Buch, falu Poroszország Potsdam kerületében,
a berlin-bernaui vasút mellett, 395 lak. ; Berlin
város birtokával, melyen több nagyszabású in-
tézményt állított föl Berlin városa, így elmegyógy-
intézetet 1500 személyre, aggok kórházát szintén
1500 ápolt számára ; továbbá tüdőbeteggyógyító
intézetet.
Buch, Christian Leopold, báró, német geoló-
gus, szül. 1774 ápr. 26. Stolpe várában (Uker-
mark), megh. 1853 márc. 4. Berlinben. A hírneves
Werner Ábrahámnak volt a tanítványa a frei-
bergi bányászati akadémián. Kezdetben Werner
eszméi mellett szállott síkra, de amikor Nápoly-
ban ífMW&oíííi5 Sándorral 8 Gay-Lussac-^al együtt
Buchan
— 13 —
Buchaniták
1805 aug. 12. szemtanúja volt a Vezúv kitörésé-
nek, belátta, hogy a bazalt nem vizböl keletkezik
8 egyszersmlndenkorra szakított a neptunikus el-
mélettel. Söt a másik túlzásba esett, különösen a
Kanári-szigeteken tett utazása után, mert a dolo-
mitot is vulkáni kőzetnek mondotta s a déli ten-
gerek atoll jait is kialudt vulkánok krátereinek
vélte. Eltekintve azonban ezen tévedéseitől, B.
báró geológiai megfigyelései nagyobbrészt ma is
érvényesek. Skandináviai 1810. évi utazásában
azt a nevezetes tényt konstatálta, hogy ez a fél-
sziget egyre emelkedőben van. Az Alpokban és
Németország számos területén végzett tanulmá-
nyai eredményekép 1824. kiadta Németország
földtani térkópét 42 lapon, amelynek második ki-
adása 1832. jelent meg. Legjelentősebb tanulmá-
nyait az Alpokban végezte Humboldt Sándorral
együtt s Salzburg vidékének földtani viszonyait
ők írták le legelőször. Nevezetes munkája : Ueber
den Jura in Deutschland, amely 1839. Berlinben
jelent meg ; míg a paleontológia terén legösmer-
tebb Ueber Terebrateln (Berlin 1834) e. értekezése.
Összes munkáit összegyűjtve Berlinben adták ki
négy kötetben 1867—85.
Buchan (ejtsd : bökn), 1. Alexander, angol me-
teorológus, szül. Kinnesswoodban (Kinross gróf-
ság) 1829 ápr. 11., megh. 1907 máj. 13. 1860-ban
a skót meteorológiai társaság titkára, 1906. a
Royal Society of Edinburgh alelnöke. Számos
munkái közül kiemelendő úttörő értekezése:
The mean pressure and prevailing winds ower the
globe (Transactions of the Royal Society, 2.ö. köt.,
Edinburgh), melyben a légnyomás eloszlását
kapcsolatban a szól irányával tárgyalja.
2. B; Elizabeth, 1. Bíichaniták.
Bnclianan, természettudományi nevek mel-
lett Buchanan F. H. (megh. Bengáliában 1829.)
orvos jegj^e.
Buchanan (ejtsd : bjúkenen), 1, Glaudius, az in-
diai vallásos misszió megalapítója, szül. Cambus-
langban, Skóciában, 1 766., megh. Indiában Kalkut-
tában 1815 febr. 9. Mint a keletindiai társaság
káplánja 1796. Kalkuttába ment, hol a keleti iro-
dalom tanítása végett kollégiumot alapított, s az
újtestamentumot lefordította perzsa s hindosztáni
nyelvekre. 1808-ban visszatért Angliába, hol fá-
radhatatlan munkásságával a parlament útján
1813. létesítette egy indiai egyházalkotmány alap-
jait. Christian researches (keresztény kutatások)
c. 1811. írt s 1858. Londonban Foy által kiadott
müvében megírta indiai élményeit.
2. B., George, skót költő és történetíró, szül.
Killeameban 1506 febr. 1., megh. Edinburghban
1582 szept. 28. A franciskánusok ellen írt Somnium
és Franciscanus versei miatt bebörtönözték, de ö
Parisba menekült; majd Bordeauxban élt egy
ideig, hol latin nyelven a Jephtes és Baptistes
szomorú játékait írta. 1543-ban Parisban Mon-
taigne tanítója. 1547-ben a coimbrai egyetemre
hívták, ahol azonban szabadelvű magatartása
miatt fogságra vetették. Itt kezdte meg a zsol-
tárok latin verses fordítását (Paraphrasis psal-
morum Davidis poetica, Strassburg 1566, Basel
1721). 1560-ban Skóciába ment, hol nyíltan áttért
a protestantizmusra ; igazgatója lett a st. -andrewsi
egyetemnek és érdemeket szerzett a skót felsőbb
iskolák fejlesztése körül. A Stuart Mária korabeli
mozgalmakban Murray gróf régens pártjára állt
és a De Maria Scotorum regina c. iratban kemé-
nyen kikelt Mária jelleme ellen. A királynő bu-
kása után VI. Jakab nevelője lett. Erzsébet an-
gol királynő pecsó tőrré nevezte ki, de mikor
Jakab személyesen átvette az uralkodást, B.-
nek vissza kellett vonulnia. De jure regni apud
Scotos (Edinburgh 1579) c. munkájában erélye-
sen védelmezte a nép jogait. Utolsó éveit a
Rerum Scotticarum história (Edinburgh 1582,
20 köt., angolul 1690 s újabban is) kidolgozására
fordította. Latin nyelven írt költeményei közt leg-
sikerültebbnek tartják az Epithalamium címűt,
melyet Stuart Máriának H. Ferenccel való lako-
dalmára írt. Munkáit kiadták : Ruddiman (Edin-
burgh 1715), Burmann (Leiden 1725). V. ö. Irving,
Memoirs of the life and writings of G. B. (Bdü-
burgh 1807) ; Brown Hume P., G. B. humanist
and reformer (u. o. 1890).
3. B., James, az Egyesült-Államok 15. elnöke,
szül. Stony Batterban (Pennsylvania) 1791 ápr.
23., megh. Wheatlandben 1868 jún. 1. A pennsyl-
vaniai törvényhozó testületbe, majd 1820. a kon-
gresszusba választották. Jackson elnök 1831-ben
Oroszországba küldte, ahol az első kereskedelmi
szerződést hozta létre. Polk elnök alatt államtitkár
volt (1845—49). 1852-ben a demokraták elnök-
jelöltje volt. 1853-ban londoni követté nevezték
ki. Amerikába visszatérve, 1857. a rabszolgapárt,
vagyis a Déli államok szavazataival nyerte el az
elnöki széket. Mint elnök tétlenül nézte, mint ké-
szítik elő a DéU államok elszakadásukat. Midőn
1861 márc. 4. visszalépett, Lincoln elnöknek a ki-
törő polgárháborút hagyta örökül. V. ö. Curtis,
Life of James B. (New-York 1883, 2 köt.).
4. B., Bobért, angol költő és hírlapíró, szül.
1841 aug. 18., megh. 1901 jún. 10. Glasgowban
tanult. Költői pályáját Londonban kezdte meg
1863. Undertones c. verskötetével. Ezt követték
London poems (1866) és fordítások skandinávból :
Ballad-stories of the affections. Későbbi munkái :
Wayside poesies (1867) ; North coast, and other
poems (1867) ; The book of Orm, the Célt (1870) ;
Dráma of kings (1871) ; The land of Lomé (1871) ;
The witchflnder, tragédia; A madcap princö (1874)
vígjáték. Kritikai művei : Dávid Gray and other
essays (1868) ; The fleshly school of poetry (1872)
Rossetti és Swinburne ellen. Regényei közül ki-
válóbb The shadow of the sword(1876). További
munkák : Balder the Beautiful a song of divine
death (1877) ; Ballads of life, lőve and humour
(1882) ; The City of dream, an epic poem (1888) ;
The coming Terror and other essays and letters
(1891) ; Andromeda, idyll of the great river(1900).
Művei utoljára 1901. jelentek meg. V. ö. H. Jay,
Róbert B. (1903).
Buchaniták, fanatikus felekezet, mely 1783.
Skócia nyugati részében keletkezett, de már meg-
szűnt. E felekezetnek alapítója Buchan Eliza-
beth volt, ki 1735. szül. Glasgowban, megis-
merkedett White Hugh nevű lelkésszel s ketten
új szektát alapítottak Irvineben. Híveik abban a
hitben éltek,hogy halál nélkül jutnak föl a menny-
országba. Az általuk várt mennyország puszta ér-
zéki gyönyörökből állott ; korlátlan nemi közös-
Buchara
— 14
Bucher
sógben éltek egymással, mert a házasságot a
keresztényekhez méltatlan dolognak tartották, s
rendszeresen folytatták a gyermekülést. Végleg
kipusztultak, az utolsó közülök 1846-lg élt. A
felekezet történetét Train Joseph Irta meg leg-
részletesebben The Buchanltes from First to Last
(A Buchaniták kezdettől végig) c. Edinburghban
1846. megjelent művében.
Buchara, 1. Bokhara.
Bucharai kö, 1. Lazurkő.
Buchari, 1. BokJiári.
Bucharius. Ezen név alatt fordul elö az Árpá-
dok korában ama nagyszámú személyzet egyik
csoportja, melynek kötelessége volt a királyi ud-
varban felszolgálni s ellátni azt mindennemű szük-
séglettel ; ennek fejében a várjavakból földet kap-
tak haszonélvezetbe, mely az Árpád-korszak vége
felé jobbára örök tulajdonukká vált, maguk pedig
a kisnemességbe olvadtak. Ilyenek voltak a ki-
rályi vadászok, halászok, lovászok, szakácsok,
sütök, asztalnokok, regösök vagy jokulátorok,
igricek stb., közéjük tartoztak a B.-ok is. Okira-
taink szerint a B.-ok pohárnokok v. pincemesterek
voltak, leik saját szekereiken szállították a bort
a kir. udvarba és a főpohárnokmester vagy Árpád-
kori nyelven : a pohárnokok ispánja alá tartoztak.
A XIII. sz. derekától kezdve már teljes katonai
fegyverben részt vettek a király hadjárataiban.
Buchau, 1. város Württembergben, hajdan
birodalmi város, nem messze a Peder-tótól, a
Duna-kerületben, (i905) 2411, többnyire kat. lak.,
kat. és ev. templommal, kastéllyal, sörfőzővel és
kötő-szövőgyárral. — 2. B. (csehül Bochov), vá-
ros Csehország Luditz ker. kapitányságában,
fi90o) 2216 lak., ásványvízforrással, több gyárral.
Buchberg, kisk. Temes vm. lippai j.-ban, most
Bükkhegy (1. o.).
Buchbergi bor, egyike a legjobb svájci vörös
boroknak Reineek vidékéről St.-Gallen kan-
tonban.
Buchbinder Bernát, Bécsben élő színműíró,
írói álnéven Klinger Gusztáv, szül. 1851 júl. 6.
Budapesten. Kezdetben mint budapesti német
újságíró elbeszéléseket és regényeket írt, később
Bécsben a színműirodalom terén fejtett ki serény
mimkásságot; több müvét magyar nyelven is
előadták. Mintegy harminc színpadi művet (drá-
mát, életképet, bohózatot) írt ; A mameluk c. szín-
művét Jókai Mórral együtt. Ismertebb művei :
Husarenliebe; Heiratauf Probe; EinkeckerSchna-
bel ; Die Küchenkomtesse ; Die dritte Eskadron ;
Die Díva ; Achtundvierzig Stunden Urlaub ; Er
und seine Schwester ; Das Wáschermadel ; Der
Eintagskönig ; Das Musikantenmádel ; Die Förs-
ter-Christel ; Paula macht alles ; Die Prau Gretl.
Buchböck Gusztáv, kémikus, szül. Pozsonyban
1869 febr. 15. Középiskolai tanulmányait szülő-
városában végezte, majd a budapesti egyetemen
kémiai, matematikai és íizikai előadásokat hall-
gatott, mely tárgyakból a tanári szakvizsgálatot
isietette. 1896-ban bölcsészdoktori okleveletnyert.
Előbb mint tanársegéd, 1902-től 1909-ig mint
adjunktus működött az egyetemi I. kémiai intézet-
ben. 1904-ben az általános kémia magántanára,
1909-től a kémia ny. rk. tanára a budapesti tud.
egyetemen. A Tud. Akad. levelező tagja. Dolgo-
zatai : A topliczai ásványvíz kémiai analizise ;
A carbonysulfid hydrolitos bomlásának sebessé-
féröl; Aferrocyanaethyl molekulasúlyáról i A
özeg befolyása a reakciósebességre ; A cnzi jód-
tartalmú ásványvíz physikochemiai vizsgálata.
Az ion-elmélet ; Az ionok hidratációja, ós kisebb
cikkek a Magyar Chemiai Folyóiratban.
Bnchen, város Baden nagyhercegségben, Mos-
bach kerületben, (i905) 2105 lak., nagy kőbányával.
Buchenau, Franz, német botanikus, a brémai
népiskola (1868—1903) igazgatója, szül. Cassel-
ben 1831 jan. 12., megh. 1906 ápr. 23. Különböző
értekezésein kívül a következő munkáit említ-
jük : Index criticus Butomacearum; Alismacearum
Juncaginearumque (Bréma 1868); Flóra von Bre-
men (6. kiadás Leipzig 1906) ; Flóra der Ostfriesi-
schen Inseln (4. kiad. u. o. 1901) ; Monographia
Juncacearum (u. o. 1890) ; Flóra d. norwestdeut-
schen Tiefebene (u.o, 1894); ehhez pótlék (1904).
Engler, Das Pílanzenreich gyűjteményes munká-
ban a Tropaeolaceae (1902, Heft 10) ; Scheuch-
zeriaccae,AlÍ8mataceae, Butomaceae (1903. Heft
16) és Juncaceae (1903, Heft 25) monográfiáját
írta meg.
Buchenberger, Adolf, badeni áUamférfl,- szül.
Mosbachban 1848 máj. 18., megh. Karlsruhéban
1904 febr. 20. 1893-ban kinevezték a pénzügy-
minisztérium elnökévé s egyúttal Baden megha-
talmazottjává a szövetségi tanácsban. 1899—
1904-ig pénzügyminiszter volt. Fő munkája az
Agrarwesen u. Agrarpolitik (Leipzig 1892—93, 2
köt., a Wagner-féle Handbuch d. politisehen Öko-
nomie egyik része); Zur laudwirtschaftlichen
Frage der Gegenwart (Leipzig 1887—88) ; Grund-
züge d. deutschen Agrarpolitik (Berlin 1897, 2.
kiad. 1899) ; Pinanzpolitik und Staatshaushalt im
Grossherzogtum Baden 1850—1900 (1902).
Buchenstein (Livinallongo), a Cordevoíe folyó
felső folyásának völgye a déltiroli dolomitalpok
közt. É.-on a Sella-csoport, K.-en a Nuvolan, D.-en
a Marmolada-csoport határolja, átlag 1500 m.
magas. Az egész völgy helységei egy községet
alkotnak, főhelység Pieve, (isoo) 2186 lak., járás-
bírósággal. A Col di Lana (2464 m.) szép kilátást
nyújt.
Buchensteini rétegek (geoi.), a felső triász
emeletének képződménye az Alpokban.
Bucher, 1. Antonvon, németíró, szül. München-
ben 1746 jan. 8., megh. u. o. 1817 jan. 8., hol 1771
óta iskolaigazgató volt. A jezsuita iskoláztatás he-
ves ellensége. Szabad szellem, humor és maró sza-
tíra jellemezik munkáit. Humorisztiko-szatirikus
munkái : Charfreitagsprocession ; Spottspiel von
der Sündflut; Fastenexempel; Portiunkula-Büch-
lein ; Christenlehre auf dem Lande ; Die Jesuiten
auf dem Lande ; AUerneuester jesuit. Bulenspie-
gel ; komoly hangúak : Briefe über die Jesuiten
in Bayern. Összes munkáit Kiessing J. adta ki öt
kötetben (München 1819—20).
2. B., Lothar, porosz politikai író, szül. Neu-
stettinbenl817 okt.25., megh. Glionban a Genfl-tó
partján 1892 okt. 12. A bírói pályára lépett,
1848. a fi-ankf ui'ti nemzetgyűlésbe választották,
később pedig a II. porosz kamarába, hol B. az al-
kotmányos reformokban élénk részt vett és a
Berlinben kihirdetett ostromállapot ellen fel-
Bucher-féle tűzoltó anyag
— 15 —
Buchner
szólalt. 1850. pedig megtagadta az adót. E miatt
fogságra Ítélték, mely büntetés elöl Londonba
menekült, ahol 1859-ig mint hirlaplró élt. Las-
sacskán szakított liberális pártállásával és Der
Parlamentarismus, wie er ist c. feltűnést okozó
könyvében be is vallotta politikai színváltozását.
1861-ben visszatért Németországba és a szabad-
elvű nemzeti párt ellenfeleihez szegődött. 1864-
ben Bismarck a külügyi minisztériumban alkal-
mazta, sőt B. elválaszthatatlan kisérője lett a
kancellárnak, kinek külügyi politikai jegyzékeit
és politikai emlékiratait gyakran egymaga fogal-
mazta. Az 1870— 71-iki háborúban sem távozott
Bismarck oldala mellől. Bismarck elboesáttatása
után azonban B. is visszavonult (1892). Egyéb
müvei közül nevezetesebbek : Kulturhistorische
Skizzen aus d. Industrieausstellung aller Völker
(Frankfurt 1851); Bilder aus der Fremde, für
die Heimat gezeichnet (1862, 2 köt.). Sajtó alá
rendezte Lassalle-nak System der erworbenen
Rechte 2. kiadását (Lassalle ugyanis végrendele-
tében B.-t bizta meg munkái kiadásával); Kleine
Schriften politischen Inhalts(1893). V. ö. Poschin-
ger, Ein Achtundvierziger (Berlin, 2 kötet 1890).
Bucher-féle tűzoltó anyag, 1. Tűzoltó anyagok.
Buchesismus, 1. Buchez.
Buchez (ejtsd : bUsé), Ph^üivpe Benjámin Joseph,
francia orvos és író, szül. Mortagneban 1796 márc.
31., megh. Rhodezben 1865 aug. 12. Többed ma-
gával titkos szövetséget szervezett a Bourbonok
megbuktatására ; el is fogták, de nemsokára sza-
badon bocsátották. Mint a Saint-Simonismus hive
1826 óta egy ideig munkatársa volt a Le Pro-
ducteur c. lapnak. Később a történelemmel és íllo-
zóílával foglalkozott; a L'Européen c. folyóiratban
pedig saját új-katolikus nézeteit fejtegette (fllo-
zóflai rendszerét Buchesismus-nak nevezték).
Az 1848 februáriusi forradalom után B. két hó-
napig a nemzetgyűlés elnöke volt. Kiadta Roux-
val együtt a Histoire parlementaire de la róvolu-
tion frangaise-t (Paris 1833—38, 40 köt.), s több
filozófiai, történelmi és politikai munkát, minők :
Essai d'un traité compléte de philosophie, au point
de vue du catholicisme et du progrés (Paris 1833—
1838,40 köt); Introduction de la science del'hi-
stoire (u. 0. 1842) ; Hist. de la formation de la na-
tionalité f ranyaise (1859) ; Traité de politique (u. o.
1866, 2 köt.). Legkiválóbb követője volt Saint-
Simonnak s alaposan ismerte a nemzetgazdásza-
tot és szocialisztikus fllozóílát.
BvLchholtz Jakab, mineralogus, a Magas-Tátra
hegység legelső kikutatóinak egyike. Már ifjú ko-
rában sokat barangolt a Kárpátokban természeti
kincsek gyűjtése végett ; gyűjteményeiről oly hí-
res lett, hogy Ferenc császár 1754. megbízta öt
az ércbányák átkutatásával. 1746-ban több ezer
ércdarabból állította össze a Tátrahegység dom-
borművű térképét, melyet Althan gróf, akkori
váczi püspök vett meg.
Buchholz, 1. város Szászországban, Chemnitz
kei-ületben, (i905) 9306 lak., szép ev. templommal.
Bölcs Frigyes és Bismarck emlékszobraival, pa-
szományárúgyárral és iskolával, sörfőzőgyárral,
litográfiái intézettel. — 2. B. (Französisch-B.j,
falu Poroszország Potsdam kerületében, (i9oo) 3157
lak. ; van szép kastélya parkkal, Vilmos császár
emléke, három elmegyógyító intézete. A nagy
választófejedelem által befogadott francia huge-
nották telepítették meg.
Buchholz, 1. Kari, német festő, szül. Vippach-
ban 1849 febr. 23., megh. 1889 máj. 29. Weimar-
ban Max Schmidtnek volt tanítványa és főleg
Weimar környékén festette finom, festői, hangu-
latos tájképeit, melyek közül kettő a berlini
Nationalgalerieben látható.
2. B., Reinhold, német zoológus és utazó, szül.
Odera-Frankfiu-tban 1837. okt. 2., megh. Greifs-
waldban 1876 ápr. 17. 1869-ben részt vett a német
sarkvidéki expedícióban. 1872-ben a greifswaldi
egyetemen az állattan tanárává lett és még azon
nyáron Afrikába hajózott, ahol 1875-ig a Kame-
run-hegységben, Fernando Po szigetén és az
Ogové mellékén kutatott. Megjelent tőle : Erleb-
nisse der Mannschaft des Schiffs Hansa bei der ü.
deutschen Nordpolfahrt. Nyugat-afrikai uti nap-
lóit Heinersdorfí dolgozta föl (Leipzig 1880).
Buchit, a bazalt-kőzetbe beolvasztott homok-
kövek, amelyek üveggé olvadtak meg.
Buchka, Hermann von, jogtudós és mecklen-
burg-schwerini miniszter, szül. Schwanbeckben
1821 jún. 19., megh. Schwerinben 1896 jún. 15.
Előbb Rostockban jogtanár, 1866 óta pedig a
mecklenburg-schwerini igazságügyi minisztérium
főnöke volt. Munkái : Der unvordenkliche Besitz
des gemeinen Deutschen Civilrechts (Heidelberg
1841) ; Die Lehre vom Einfluss des Processes auf
das materi elle Rechtsverháltniss (Rostock 1846) ;
Die Lehre von der Stellvertretung bei Bingehung
von Vertragén (Rostock 1852); Entscheidungen
des grossherzogl. mecklenb. Oberappellations-
gerichts zu Rostock (Rostock 1855 s k. 5. köt.).
Bucbloé Engelni. (növ.), a Gramineae (Pázsit-
fűfélék) család génusza, melynek egyetlen faja,
a B. dadyloides Engelm., az északamerikai prai-
riek nevezetes huffalo-füve. Alacsony, lecsepült,
a földet nagy területeken beborító fű, mely a
prairiek legjobb legelőjét adja. A marha akkor is
szívesen lelegeli, ha a forró nyári nap látszólag
teljesen kiszíkkasztotta. Néhány órai eső az egész
legelőt ismét pompásan helyrehozza.
Buchlowitz, város Üngarisch-Hradisch kerületi
kapitányságban Morvaországban, 9 km.-reUng.-
Hradischtól, (1910) 2308 cseh lak., kénes források-
kal, gyümölcstermeléssel, a Berchtold grófok kas-
télyával. 4 km. -re tőle, a Mars-hegység egyik
magaslatán a régi Buchlau-várkastély.
Buchner, 1. Eduárd, német kémikus, szül.
1860 máj. 20. Münchenben, ahol 1890. a kémiai
laboratóriumon asszisztens volt. 1893-ban kiéli,
1896. tűbingeni egyetemi tanár, 1898. Berlinbe
ment a gazdasági főiskola tanárának. Innen hív-
ták meg a boroszlói egyetemre 1909. 1907-ben a
kémiai Nobel-díjat nyerte meg azokért a korszak-
alkotó kutatásokért, melyekkel az erjedés folya-
matának okait új világításba helyezte. 1903-ban
fölfedezte, hogy az alkoholos erjedést nem az
ólesztősejtek életműködése, hanem a bennük levő
és elszigetelhető enzym, a zymase idézi elő. Művei :
Die Zymasegarung (München 1903) ; Beziehungen
der Chemie zur Landwirtschaft (Berlin 1904).
2. B., Hans, német bakteriológus, B. 1. test-
vére, sztU. Münchenben 1850 dec. 16., megh. u. 0.
Buchoizit
16
Buchta
1902 ápr. 5. Naegeli laboratóriumában München-
ben a betegséget okozó baktériumok tanulmányo-
zásának szentelte minden tevékenységét. 1880-ban
a müncheni egyetemen az egészségügytan ma-
gán-, 1892. rendkívüli és 1894. rendes tanára
lett, egyúttal az egyetem higiéniai intézetének
vezetésével is megbízták. Müvei : Über die experi-
mentelle Brzeugung des Milzbrandkontagiums
aus den Heupilzen (1880) ; Untersuchungen über
den Durchtritt von Infektionserregern durch die
intakté Lungenoberíláche (Archiv für Hygienie,
8. köt. 1888) ; Untersuchungen über die bakterien-
feindlichen Wirkungen des^Blutes undBlutserums
(u. o., 10. köt. 1890); Über den Einfluss des Lich-
tes auf Bakterien und über die Selbstreinigung
der Plüsse (u. o. 17. köt. 1893); Die chem. Eeiz-
barkeit der Leukocyten und derén Beziehung zur
Entzündung und Eiterung (Berliner klinische
Wochenschrift, 1890).
3. B., Johann Andreas, gyógyszerész és kémi-
kus, szül. Münchenben 1783 ápr. 6., megh. u. o.
1852 jún. 5. A müncheni egyetemen a gyógyszer-
tan tanára volt. A gyógyszerészek számára szer-
kesztett Repertórium d. Pharmacie-t egész halá-
láig ö vezette. 1836-ban kiadta a Lehrbuch der
analytischen Chemie u. Stöchimetrie c. könyvét.
Ezeken kívül még írt fizikai, gyógyszertani és
toxikológiai könyveket.
4. B., Ludwig Andreas, orvos, az előbbinek fia
és utódja a katedrán, szül. Münchenben 1813 júl.
23., megh. u. o. 1897 okt. 23. Atyja halála után
a gyógyszerészeti Repertóriumot Neues Reper-
tórium címmel ö vezette tovább. A német gyógy-
szerkönyv szerkesztőbizottságának egyik tagja
volt, az akkori szaklapokban több dolgozata je-
lent meg.
5. B; Max, ném. utazó és orvos, szül. 1846 ápr.
25. 1875-ben körülutazta a Földet és hosszabb
ideig tartózkodott New-Zeelandban, a Fidzsi
és Havaíi szigeteken és Észak-Amerikában.
1878-ban a német Afrikai -társaság ajándékokat
küldött vele Nyugat- Afrikába Muata Jamvónak,
aki Pogge-t oly barátságosan fogadta. 1884-ben
Nachtigalt kísérte nyugatafrikai útján. Vele
együtt kötötte Togóval a védőszerzödést, s Nachti-
gal Kamerun ideiglenes konzuljává nevezte ki. Ké-
sőbb a müncheni etnogr. múzeum igazgatója lett.
A bajor kormány megbízásából (1889) a melbour-
nei kiállításra ment és visszatérőben a Csendes-
óceán partvidékén etnológiai gyűjtéseket végzett.
Megjelent tőle : Reise durch den Stillen Ocean
(Breslau 1878) ; Kamerun. Skizzen u. Betrachtun-
gen (Leipzig 1887).
Buchoizit (ásv.), 1. Fibrolit.
Buchon (ejtsd: büsoS), Jean Alexandre, francia
történetíró, szül. Menetou-Salonban 1791 máj. 21.,
megh. Parisban 1846 ápr. 29. írói működését
mint ellenzéki hírlapíró kezdte meg, amiért a
kormány első munkáit, többek között a Vie du
Tasse-t (Paris 1817) eltiltotta. 1821-ben fölolva-
sásokat tartott az angolok drámai müvészettör-
ténetéről.Beutazta Európa nagy részét s nagy szor-
galommal gyűjtött anyagot a CoUection des chro-
niques nationales francai ses écrites en langue
vulgaire du XIII. au XIV. siécle c. nagyszabású
vállalatához (Paris 1824—29, 47 köt.), melyet a
Chroniques de Froissart kiadása követett (1824—
26, 15 köt). 1840-ben kiadta a Chroniques
étrangéres relatives aux expéditions frangaises
pendant le XIII. sióele. 1828-ban Franciaország
levéltárai és könyvtárainak főfelügyelőjévé ne-
vezték ki. Azonban a Polignac-minisztérium meg-
fosztotta ez állásától. Ezóta egészen a tudomány-
nak élt Parisban. Egyéb művei : Histoire des
conquétes et de l'ótablissement des Frangais dans
les ótats de l'ancienne Gréce sous les Villehar-
douin (befejezetlen. Paris 1846, 1. köt.) ; La Gréce
continentale et la Moréé (1843) ; Recherches et
matériaux pour servir a une histoire de la domi-
nation frangaise dans les provinces démembrées
de l'empire grec (u. o. 1840) ; Nouvelles recherches
historiques sur la principautó frangaise de Moréé
(1845, 2 köt.) . A Histoire uni verselle des religions,
théogonies, symboles, mystéres, dogmes, stb. is
B. vezetése mellett indult meg (5 kötet. Paris
1844—46).
Buchonit, bazaltszerü kőzet, ú. n. nefelíntefrit,
elegyrészei : nefelin, amílbol, plagioklász, augit,
biotit és magnetit.
Buchrucker, Kari, lovag, evang. teológus,
szül. 1827 nov. 19. Kleinweisachban (Bajoror-
szág), megh. 1899 jan. 29. Münchenben. Oberlaim-
bachban, Nördlingenben .volt lelkész, 1873 óta
Münchenben, ahol a Márk-templomot létesíté,
1885 óta főegyházi tanácsos. Kiválóbb munkái ;
Die Grundlinien der kirchl. Katechetik (Berlin
1889) ; Die Normalkatechismen der christl. Krrche
(Nürnberg 1890) ; Der Schriftbeweis im Katechis-
musunterricht(Gotha 1893); Die Grosstaten Gottes
und imser Glaube (Nördlingen 1883) ; Christian
Friedr. B., ein Seelsorgerleben (nagyatyja életr.,
München 1876). Frankkal együtt 1890 óta a Neue
Kirchl. Zeitschrift kiadója. Ő kezdeményezte a
belmissziói vándorértekezleteket, amikből a bajor
országos belmissziói egyesület nőtte ki magát az
ő elnöklete alatt.
Bachs, falu St. Gallen svájci kantonban, 1
km. -nyíre a Rajna balpartjától, a B.— feldkirchi
és rorschach—churi vasutak csomópontján, svájci
és osztrák vámhivatallal, (1910) 4437 lak., akik
állattenyésztéssel, himzöiparral és kereskedéssel
foglalkoznak.
Buchsbaum (Pmhsbaum), Hans, egyike azon
építőmesfereknek, kik a bécsi Szt. István székes-
egyházat építették a XV. sz.-ban. 1429-ben vette
át a templom építését, 1432. fejezte be a déli tor-
nyot és a másikba is belefogott. 1451 — 52-ben ö
építette a Wiener Bergen ismert Spinnerin am
Kreuz emlékoszlopot. Megh. állítólag 1454.
Buchstein, az Ennsvölgyi Alpok egyik cso-
portja, mely É.-ról a Gesáuset (1. 0.) határolja,
legkiemelkedőbb csúcsai a Grosser B. 2224 m. és
a Tamiáchbachturm 2034 m.
BvLchsweilei (Bouxwüler), város Alsó-Blszász
német birodalmi kerületben, 33 km. -re Strass-
burgtól, (1905) 3037 lak., kat. és evang. templom-
mal, gimnáziummal, vegyészeti gyárral. Népes-
sége húsz év óta fogyott. Egykori várkastélyának
fenmaradt része most városháza és műcsarnok.
Buchta, Richárd, afrikai utazó, szül. Radlow-
ban, Galíciában, 1845 jan. 19., megh. 1894 júl.
29. Bécsben. 1878— 80-ban a Fehér-Níluson föl-
Buchtarma
— 17
Buckingrham
hajózott és Ugandáig jutott, ahonnan a nyam-
nyamok országán és Dar-Fertiten át tért vissza.
Útközben készített számos fényképe és rajza
Die obern Nillander cím alatt (Berlin 1881) je-
lent meg. Megjelent még tőle : Der Sudan und der
Mahdi (Stuttgart 1884) ; Der Sudan unter agypt.
Herrschaft (1889). Sajtó alá rendezte Junker
Afrika-utazásait (1890).
Buchtarma, az Irtis mellékfolyója, az Altai-
hegységben ered, 500 km. hos8;;ú.
Bucica, adók. Zágráb vm. glinai j.-ban, (1900)
9-il horvát-szerb lak. ; u. p. Pokupso, u. t. Glina.
Bucina (buccina, gör.), régi római réz fúvó-
hangszer neve, mely a trombitához és tubához,
melyekből a mai puzon származott, hasonlított.
Használták pásztor-kürtnek és a tábori életben
a katonai kürtjelekhez.
Bucinari-szigetek, tíz kis sziklasziget Szardí-
nia É.-i partja mellett, nevezetesebb köztük Bu-
cina v. Távolára, La Maddalena, Caprera (1. 0.),
(iaribaldi egykori lakóhelye.
Bncíntoro (Bucentaurus), tkp. buzino d'oro,
fényesen díszített, megaranyozott, pompás ünnepi
gálya, melyen a velencei köztársaság dogéja
1311 óta évente Mária mennybemenetele napján
a tengerre szállt, hogy magát azzal — egy gyű-
rűnek a tengerbe dobása által — képletileg el-
jegyezze. Az utolsó B.-t a franciák 1798. eléget-
ték, arany ékítményeit pedig elvitték. Egyes
darabjai a velencei arzenálban láthatók. V. ö. II
B. di Venezia (u. 0. 1837).
Bucje, adók. Pozsega vm. bródi j.-ban, (i9oo)
50i horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Ratkovica.
Bucka V. buckó, homokterületeken szél össze-
hordotta halom V. domb. Sekélyvizű homokos ta-
lajú tengervidéken a homokbuckák (Dünen) a par-
tot széles szegélyképen környezik, és minthogy az
erősebb szél messze befelé hordja a finomszem-
cséjű futóhomokot, a B.-k lekötése és beerdősítése
nagyfontossílgú feladat. L. Futóhomokkötés és
Barkhán.
Buckau, Magdeburg külvárosa (1. 0.).
Buckboard (ang., ejtsd: böckbórd), durván
faragott északamerikai munkakocsi, 4 kereken
nyugvó koesiállványának két tengelyére deszka
van erősítve; ha személyszállításra alkalmazzák,
ülést helyeznek e deszkákra.
Buck-eyes(ang., ejtsd : böck-eisz, kecskeszemü).
Oliio északamerikai állam lakóinak gúnyneve.
Buckhaven (ejtsd: bökkliéven v. bökkhín), VárOS
Fife skót grófságban, a Firth of Forth mellett,
(1910) 15,149 lak., látogatott kikötővel, élénk halá-
szattal. Ipara közül említendő a grófságban álta-
lában virágzó vászonszövós, valamint a hajókötél-
gyártás. Szai* vasmarhatenyésztése is nevezetes,
az egész Angliában híres flfeshirei fajt tenyésztik.
Buckie (ejtsd : bökki), város Banff skót grófság-
ban, közel ahhoz a helyhez, ahol a B. Bum a
Moray-öbölbe torkol. Bast- és Nether-B.-ből áll ;
(1910) 8897 lak., jelentékeny heringhalászattal.
Buckingham (ejtsd: bökkiogem, V. rövidebben:
B ucks ),1. angol grófság Mi ddlesex.Hertford, Bed-
ford, Northampton, Oxford ésBerks között; 1931
km2 temlettel és (1910) 193,951 lak., akik főképen
f öldmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.
B.dombo8 \idék, legnagyobb magasságát az Ayles-
Révai Nagy Lexikona. IV. köt.
burytól 15 km. -re fekvő Ivinghoe Beaconban
(275 m.) éri el. A Temze több kisebb folyóval, D.-i
részét pedig az Ouse az Ousellel öntözi. Bányái
nincsenek; egyedül a papíripar jelentékenyebb.
Fővárosa . Aylesbuiy. — 2. B., város B. grófság-
ban az Ouse partján, (1901) 3151 lak. Három km.
hosszú villasor köti össze Stowe (ejtsd : sztau) kas-
téllyal, a B. hercegeknek egykor művészeti kin-
cseiről híres székhelyével.
Buckingham. Régi angol nemesi család, mely
nevét az ilyen nevű grófságtól vette. Gifford Wal-
tert tekintik az első B. grófnak, ki a grófságot
Hódító Vihnostól kapta hűbérül. Gifford fiával ki-
halt a család s a grófság visszaszállott a koronára,
1377. III. Eduárd legifjabb fla, Woodstock Tho-
mas kapta a B. grófságot, akinek 1397. történt
megöletése után Stafford Humphrey grófra szál-
lott át. Ó volt az első B.-i herceg VI. Henrik
kegyéből. A hercegi címet unokája. Henry örö-
költe, a York-ház buzgó híve, ki Hl. Richárd ado-
mányaiból nagy vagyonra tett steertrdö^niidőn
ennek dacára ellene fellázadt, 1483. kivégezték.
Fia Edward VII. Henriktől visszakapta áíyjánafc
címét és vagyonát, de VIII. Henrik alatt felségsér-
tés ürilgye alatt lefejezték (1521). Most egy szá-
zadon át nem volt használatban e cím, mígnem
I. Jakab 1628. kegyencét, Villiers George-ot ne-
vezte ki B. hercegévé. 1688-ban kihalt a Villiers-
esalád, követte ezt a B.-i hercegi méltóságban a
Sheffleld-esalád, mely 1735. szintén kihalt. 1784.
Temple George gróf kapta III. Györgytől a B.
marquis címet, fla pedig, Richárd 1822. hercegi
méltóságra emelkedett. Richárd herceg unokájá-
val (1. B. 5.) a Temple-B. -családnak magva-
szakadt és a B.-i hercegi cím megszűnt.
1. George Villiers, B. hercege, szül. 1592 aug.
28. Brookesby kastélyban, megölték 1628 aug.
23. A nagyravágyó udvaronc I. Jakab királyt
teljesen hatalmába kerítette, ki őt a legfőbb mél-
tóságokra és hercegi rangra emelte. Kedvenc
terve volt a walesi herceget egy spanyol infáns-
nő vei összeházasítani, mely célból a herceget Mad-
ridba is kisérte, de ott oly kihívóan viselkedett,
hogy a házassági terv meghiúsult. Visszaté-
rése után rábírta Jakabot, hogy Spanyolország-
nak hadat üzenjen. Időközben Jakab meghalt
(1625), mire B., hogy a parlament bosszúját ki-
kerülje, azon volt, hogy I. Károlyt egy francia
hercegnövel házasítsa össze. Ez a terv sikerült,
mindamellett a parlament a gyűlölt kegyoncet
perbe fogta, mire Károly a parlamentet feloszlatta.
Midőn azonban a B.-től Franciaország ellen célta-
lanul megindított és ügyetlenül vezetett háború La
Rochelle falai alatt vereséggel végződött (1627),
az elkeseredés oly nagy lett, hogy a nép megmen-
tőjének tekintette Felton John nevű fanatikus
puritánt, ki a herceget 1628 aug. 23- Portsmouth-
ban leszúrta. V. ö. Gardiner, History of England
from the accession of James és History of Eng-
land under the duke of B. and Charles I. (1875,
2 kötet).
2. George Villiers, B. hercege, az előbbinek
fla, szül. Londonban 1628 jan. 30., megh. 1687
ápr. 16. A forradalom alatt I. Károly oldalán küz-
dött. 1651 -ben í'ranciaországba menekült, 1657.
Angliába visszatérve nőül vette Fairfax (1. 0.)
Bucking'hamshlre
18
Buckle
lord leányát, kinek a parlament a B. -család jószá-
gait adományozta volt; Cromwell 1658. a Towerbe
záratta. Cromwell halála után kiszabadult s II.
Károly alatt, ki atyja címét ós birtokait reá ru-
házta, nagy méltóságokra emelkedett. 1669-ben
tagja lett a Cabal-minisztériumnak, de ennek
bukása után, fejét mentendő, felcsapott ellen-
zékinek és a Test-akta ellenzői közé tartozott.
n. Károly halála után visszavonult a politikai
élettől; az irodalomnak és alchemiának élt éski-
csapongásokban pazarolta el vagyonát. Vele ki-
halt a Villiers-család főága. Müveinek nem teljes
kiadását Londonban 1775. adták ki 2 kötetben.
3. John Sheffield, B. és Normanby hercege,
angol költő és államférfiú, szül. 1648 ápr. 7.,
megh. 1721 febr. 24 ü. Károly és II. Jakab ke-
gyence. II. Jakab a Privy council tagjává és fő-
kamarássá nevezte ki. Jakab futása után azon-
ban meghódolt III. Vilmosnak, aki 1694. Nor-
manby marquisvá tette, Anna királyné pedig fő-
pecsétőrré. 1703-ban kapta a B.-i hercegi rangot.
1703— 11-ig az ellenzékkel tartott. III. György
alatt kegyvesztes lett. Költeményei, melyek közt
legsikerültebbek az Essay on poetry és Bssay on
satire, szellemesek, de kevéssé eredetiek. Érde-
mesebbmunkája a Memoirs. Munkái összegyűjtve
Londonban jelentek meg 1758.
4. Richárd Plantagenet Grenville, B. és Ghan-
dos hercege, szül. 1797 febr. 11., megh. 1861 júl.
29. 1822-ig a Temple gróf, ettől kezdve atyja
haláláig (1839) a Chanaos marquis nevet viselte.
A parlamentben mint a gabona-töi'vény és a nagy-
birtokosok érdekeinek védője lépett föl, de ven-
dégszerető magaviseletével a nép szeretetét is
annyira megnyerte, hogy The farmers's friend-
nek (bérlők barátja) nevezték. Atyja halála után
mint B. és Chandos hercege a felsőházba lépett
(1839). 1841. Peel bevette kabinetjébe, de már
1842. visszalépett. Pazarló életmódja következté-
ben 1848. vagyonilag megbukott s a politikai
élettől visszavonult. A családi levéltárban őrzött
oklevelekből kiadta : Memoirs of the court of Ge-
orge in. and the regency (új kiadás London 1853.
és 1856, 4, ill. 2 köt.) ; Courts and cabinets of Wil-
liam IV. and Victoria (u. o. 1861, 2 köt.) ; The
priváté diary of Richárd, flrst duke of B. (Lon-
don 1862, 3 köt.). V. ö. Thomson, Life and times
of Richárd, duke of B. (u. o. 1859, 3 köt.).
5. Richárd Plantagenet Grenville, B. és Chan-
dos hercege, az előbbinek üa, szül. 1823 szept.
10., megh. 1889 márc. 25. Mint több vasúttár-
saságnak igazgatója újból vagyonra tett szert,
melyet gazdag házassága révén is gyarapított.
1846— 57-ig az alsóház tagja, 1866. lord Derby
harmadik minisztériumában a titkos tanács el-
nöke, 1867—68. a gyarmatok államtitkára és
1874— 80-ig Madras kormányzója volt. Benne ki-
halt a B. és Chandos hercegi család férfi-ága.
Buckinghamshire, 1. Buckingham (grófság).
Bnckl., természettud. nevelőiéi Buckland
William (1. 0.) nevének rövidítése.
Buckland (ejtsd ;bökkiend),l. Francis Trevelyan,
angol természetbúvár, B. 2. fia, szül. 1826 dec.
17. Winchesterben, megh. 1880 dec. 19. Orvos-
tudományokat tanult, kórházi sebész volt stb.,
majd 1854—63. a testőrség orvosa lett. Saját
költségén South Kensington-ban a haltenyósztés
szemléltetésére múzeumot létesített; 1867-ben
Anglia lazachalászatának felügyelőjévé nevezték
ki. Müvei : Curiosities of natural History (1857—
1872, 4 kötet ; utolsó kiadása 1900) ; Familiar his-
tory of British fishes (1873, utolsó kiadása 1881) ;
Fish-hatching (1863) ; Log-book of a flsherman
and zoologist (1891) ; Notes and jottings from
animál life (1882). Életrajzát megírta Bompas,
Life of Frank B. (1—9. kiad. London 1885).
2. B., William, angol geológus, szül. Axmins-
terben (Devonshire) 1784 márc. 12., megh. Clap-
hamban, London mellett 1856 aug. 14. Kezdetben
teológiát tanult, később a természettudományok-
kal foglalkozott 8 1813. az oxfordi egyetemen
az ásványtan, 1818-ban a földtan tanára is lett.
Oxfordban a földtani múzeumnak vetette meg
alapját, Londonban a brit múzeumnak is volt őre
és szüntelen a f on'ásvlzvezeték építése érdekében
működött. Két főmunkája a Reliquiae diluvianae
(2. kiad. London 1824) és a Geology and minera-
logy considered with reference to natural theo-
logy. Főtörekvése volt e munkában a geológiai
búvárlatoknak összeegyeztetése a bibliai terem-
téstannal. 1825-ben adta ki harmadik nevezetes
munkáját: Descriptionof the South- Western coal
districts of Bngland.
Bucklandia R. Br. (növ.), a Hamamelidaceae
család génusza, melynek egyetlen faja, a B. po-
pulnea R. Br., a kelet-himalajai erdők jellemző,
50 m. magas fája. Levelei több dm. átmérőjűek,
pirosan sávozottak és pompás lombozatot nyúj-
tanak. Nehéz, erős barna fáját faragómunkákra
használják.
Bucklandit (ásv.), tulajdonképen egy vasdús
epidot.
Buckle (ejtsd: böki), Henry Thomas, angol kul-
túrtörténetire, szül. 1821 nov. 24. Leeben, Lon-
don mellett, megh. 1862 máj. 29. Damaszkus-
ban. Gyenge egészsége miatt otthon tanították
s igen korán magára maradt. Midőn atyja 1840.
elhunyt, a gyengéd érzelmű fiú bánatában nagy
beteg lett, felgyógyulva könyveihez vonult vissza.
Még csak 22 éves volt, midőn első műve, I. Károly
története megjelent, de azután sokáig nem írt,
csak adatokat gyűjtött tanulmányútjai alkalmá-
val. 1857-ben jelent meg nagy művének, a History
ofCivilisation in England-nakl. kötete, mely óriási
feltűnést keltett. 1861. újra nagyobb úti'a kelt
Egyiptomba és Palesztinába. Útközben tífusz ölte
meg Damaszkusban. Nagy műve, melyet Zsi-
linszky Mihály, György Aladár és mások ma-
gyarra fordítottak '(8 fűz., Budapest 1871—78),
15 kötetre volt tervezve s a megjelent két kötet
csak bevezetés hozzá, melyekben történeti kuta-
tásának csak módszerét ismerteti s Anglia, Fran-
ciaország, Spanyolország ós Skótország történeté-
nek egyes fejezeteit világítja meg. Fő célja volt
a történelmet természettudományi módszer sze-
rint tárgyalni ; a történelem ugyanis szerinte tu-
dományos probléma, mely az események alapjául
szolgáló törvényeket kutatja s ezek segélyével
igyekszik a fejlődés rendszerét megállapítani.
Munkáját minden művelt nyelvre lefordították
és számtalan kiadást ért. Kisebb művei halála
után Miscellaneous and posthumous works of H.
Buckle Island
— 19
Bucsó
Th. B. cím alatt (3Jíöt., London 1872) jelentek
meg. V. ö. Huth, Life and writings of B. (1880,
2 köt. ; ném. Katschertól) ; Bobért son, B. and hls
critics (London 1895); Droysen, GrundrissderHis-
torik (3. kiad. 1882) ; Korény'Schek, B. rendszere
(Bpest 1870); Droysen ésBernheim müyei (l.-o.),
Buckle Island (ejtsd: bökki ájiend), 1. Bolleny-
szigetek.
Buckó, 1. Bucka.
Buckow, váxos Frankfurt porosz kerületben, a
Sehermützel-tó közelében, kedves vidéken (Mar-
kische Schweiz), (i905) 2040 lak., gyógyintézettel ;
a berliniek látogatott nyári kiránduló helye.
Bucks, 1. Bwkingham.
Buckskin, 1. Éuxkin.
Buckstone, város, 1. Buxton.
Buckstone (ejtsd: böksztón), John Baldmn, angol
színész és színműíró, szül. Londonban 1802 szept.
8., megh. 1879 okt. 31. Hosszas küzdés után aratta
első sikerét Luké the labourer című színmüvé-
vel, melyben ö játszotta a főszerepet. 1851-ben
lett a Haymarket színház igazgatója. Több mint
150 darabot írt, melyekben maga is szerepelt s
igen sikerülten személyesítette nemcsak a bohó-
zatos, hanem a klasszikus vígjátéki alakokat is.
Legismertebbek : Popping the question; Mary Ann ;
üncle John ; Married life ; Good for nothing ; A
lesson for ladíes ; The green bushes.
Bucó (Aspro Cuv.), a zárt uszóhólyagú (Physo-
disti), tüskeparás (Acanthopteri) csontoshalak,
sügérf élek (Percidae) családjába tartozó halnem.
Teste megnyúlt, orsóalakú; széles orra az alul fekvő
szájon túl ér. Kopoltyúfedői tövisesek, kis pikke-
lyei érdesek, fogai sertenemüek, nyelve sima. A
tiszta folyóvizet kedveli, rendesen a mély helye-
ken tartózkodik. ívási ideje április és május. Jó
húsa miatt piacon árulják. Közép-Európában ho-
nos 3 faj közül hazánkban kettő él : a magyar B.
(A. zingel L.), feje majd háromszögletű, farka
rövid, 30—40 cm. hosszura nő. Sárgásbarna színű,
vékonyabb- vastagabb, egymással többé-kevésbbó
összeolvadó fekete sávokkal tarkázva. Ragadozó;
tápláléka vízi rovarok lárvái, apró rákok és kis
halacskák. Hazánkban a Duna, Tisza, Körös,
Rába, Szamos, Olt és Zagyva folyókban él. A né-
met B. (A. asper L.), feje kerekded, farka hosszú.
Színe baiTiássárga, 4—5 fekete sávval. 14—20
cm. hosszú. Hazánkban előfordul a Balatonban,
a Duna, Tisza, Berettyó, Bódva, Borzsa, Dráva,
Garam, Körös, Latorcza, Maros, Olt, Rába, Sajó,
Szamos, Turócz és Zagyva folyókban.
Bucolí, 1. Bukolok.
Itncolicns, 1. Bukolikus.
Buconjic Paszkál, mostari róm. kat. püspök,
szül. 1834 ápr. 2., megh. Mostarban 1910 dec. 8.
Teológiai tanulmányait Ferrarábau végezte. Her-
cegovinában sok új plébániát, templomot, kolos-
tort és közművelődési egyesületet létesített. Bosz-
nia-Hercegovina okkupációjának lelkeshíve volt.
Bucqnoi, 1. Buquoy.
Búcs, nagyk. Esztergom vm. párkányi j.-ban,
(1910) 1578 magyar lak. ; postahivatal, u. t. Bátor-
keszi.
Bucsa, közs., 1. Királyhágó és Kislmcsa.
Bucsánszky Alajos, könyvkiadó és nyomdász,
szül. Egerben 1802., megh. Budapesten 1883 febr.
13. Mint könyvkötő kezdette meg pályáját s 1831.
Pozsonyban telepedett le. Itt az elhanyagolt né-
pies irodalom termékeit kezdte kiadni, de emellett
egyéb közhasznú munkák kiadásával is foglalko-
zott. B. adta ki az első földrajzi atlaszt 24 lapon ;
lefordíttatta Peregrinyi Elek jeles pedagógusunk
által Campe Amerika felfedezését és később az
angol eredeti után Robinson Crusoét. Nevét leg-
jobban mégis ponyvairodalmi termékeinek kiad-
ványai tartották fenn. Üzletét veje, Bózsa Kál-
mán, ennek halála után eleinte az özvegy má-
sodik férje, Kosa Rezső, Rózsa Kálmán és neje cég
alatt folytatta, újabban a cég nevének meghagyá-
sával a nyomda részvénytársasággá alakult át.
Bucsány, kisk. Nyitra vm. galgóczi j.-ban, (i9io)
1550 tót és magyar lak. ; vasúti állomás, posta-
hivatal ; u. t. Nagybresztovány. Springer Gusz-
táv báró birtoka, ménessel.
Bucsatelep, Püzesgyarmathoz tartozó telep
Békés vm. szeghalmi j.-ban, (i9oo) 1072 lak. ; posta-
ügynökség, u. t. Pusztaeeseg.
Bucsecs, a Kárpátok D.-i határláncolatában, a
Brassói v. Barczasági hegység legmagasabb s a
Negoj után Erdély másod legmagasabb csúcsa, ha-
talmas hegy tömeg, mely a Törcsvári- ésTömösi-
szoros közt, Törcsvártól DK. -re emelkedik s leg-
nagyobb részt már Romániába esik. A B. tulajdon-
kép óriási sziklakatlan, melyen a Jalomica folyik
végig ; ennek völgyéből köröskörül enyhén emel-
kednek a hegygerincek egy félköralakú hegypár-
kánnyá, mely kifelé irtóztató sziklacsoportokban
rémítő meredekséggel esik alá. E kívüh-ől hozzá-
férhetetlen sziklapárkány középpontjában a B.
legmagasabb csúcsa, az Om (Omu, azaz ember)
emelkedik (2508 m.) Magyarország határán, míg
a Szinája feletti Karajmán (2495 m.) már egészen
Romániába esik. A Jalomica- szakadékban (oláh
területen) Szkit la Jalomica sziklakolostor fekszik,
vadregényes helyen, sziklabarlang nyílása előtt,
néhány kalugyer lakóhelye ; az Om csúcsán a
Siebenbürgischer Karpathenverein menedékháza
áll.A B. Törcsvár felől a Simon-völgyön, Sztrunga
vámházon és az említett kolostoron át 10 óra alatt,
a Porta völgyön át, nehezebb úton 5 óra alatt,
v. végül Rozsnyóról a híres Malajesti völgyön át 8
óra alatt érhető el ; Szinaja felől 7 óra alatt. V. ö. :
Hunfalvy János, A magyar birodalom természeti
viszonyaínak leírása, H. 139—142 ; Fütsch Jó-
zsef, Die Stadt Kronstadt und derén Umgebung
(Wien 1886); Mysz Edw., Touren-Weiser für
Ausflüge in die Umgebung von Kronstadt (Brassó
1892) ; Emke uti kalauza Magyarország erdélyi
részében (Kolozsvár 1891); Orbán Balázs, A
Székelyföld leírása, VI. 386—389.
Bucsesd, kisk. Huny ad vm. brádi j.-ban, (1910)
819 oláh lak. ; u. p. Kristyor, u. t. Abrudbánya.
A község 7 km. hosszúságban van elszórva s egész
a Vulkán tetőig vonul fel. A Hunyad vármegyéből
Alsó-Fehér vmegyébe átvezető brád-abrudbányai
országút Ny.-i kaptatójának kiindulása s a két
vmegye határjeléül szolgáló nyeregig a 10 km.
hágó gyönyörű kilátást nyújt. A felett© kima-
gasló Vulkán (1264 m.) az Brczhegység legfeltű-
nőbb mészszirtje, növénytanilag is érdekes.
Bucsó, régi magy. nőnév. 1190. emhttetik Bu-
chou asszony, a Miskócz nembeli Tuma felesége.
Bucsonfalva
20 -
Búcsús pille
Bucsonfalva (azelőtt : Butyásza), kisk. Szat-
már vm. nagysomkúti j.-ban, (i9io) 702 oláh lak. ;
u. p. és u. t. Nagysomkút.
Bucsony (azelőtt: Bucsnm), kisk. Alsó-Fe-
hér vm. verespataki j.-ban, (1910) 1075 házzal
és 3999 oláh lak. B. tkp. 6 szétszórt faluból (B.,
B.-Cserbu, B.-Izbita, B.-Pojén, B.-Sásza és B.-
Muütyán) áll, melyek lakói túlnyomóan arany-
bányászattal foglalkoznak (1. Abrudbánya ós Ve-
respatak) ; legjelentékenyebb a Péter-Pál és Mi-
hály bányamű, mely aranyat és ezüstöt bőven
termel s több száz munkást alkalmaz ; ezenkívül
több kisebb bánya is van, de a termelés ezek-
ben csekély. B. a Detunáta(l.o.) megtekintésére
alkalmas kiinduló pont. Hajdan Tökefalva volt
a neve, s lakói állítólag ide telepített szepesiek
voltak.
Bucsu, kisk. Vas vm. szombathelyi j.-ban, (1910)
630 magyar lak. ; vasúti állomás, postahivatal ;
u. t. Rohoncz.
Búcsú (lat. indulgentia), a római jogban am-
nesztiát, büntetés elengedését jelenti (v. ö. Cod.
Theod. 1. 9 tit. 38), előfordul a szentírásban is
ilyen értelemben : szabadon bocsátás, elengedés,
remissio (Izaiás 61, 1, és Szt. Lukács 4, 18). Egy-
házi értelemben a B. a gyónáson kívül való elen-
gedése az ideigtartó büntetéseknek, amelyeket
vagy ezen a világon, vagy a tisztító helyen kel-
lene kiállani. A B. tehát nem a bűntől való f ölol-
dozás, hanem föltételezi azt. A B.-ról való tanítás
egyrészt az egyház kulcshatalmáu.másrószt Krisz-
tus helyettesítő elégtételén és a szentek egyessé-
gén alapszik. Van teljes B.(indulgentiae plenariae)
és nem teljes B.(indulgentiae partiales), aszerint,
amint a büntetés elengedése teljes v. részleges.
Általános felfogás szerint pl. 40 napi B. elenge-
dése azoknak az ideigtartó büntetéseknek, me-
lyet az ember a régi egyh. fegyelem szerint 40
napi vezeklóssel nyert el. A B. elnyerésének fel-
tételei : kegyelemállapot, bűnbánat és az előirt
jócselekedetek teljesítése. A B.-t a tisztítói! elj^en
szenvedő lelkek javára is lehet fordítani. L. még
Jubileum. V. ö. Gröne, Der Ablass (1863) ; Mau-
rel. Die Ablasse (1878) ; Lea, Confessiou and in-
dulgences (1896) ; Paulus, Tetzel (1899) ; Berin-
ger, Die Ablasse (1906) ; Prohászka 0., A keresz-
tény bűnbánat és bűnbocsánat (1894) : Dudek J.,
Bűnbocsánat az ősegyházban (1910).
Búcsúbiüla neve annak az iratnak, amelyben
a pápa fontosabb búcsúkat hirdet ki.
Bucsuháza, kisk. Pozsony vm. somorjai j.-ban,
Ü910) 164 magyar lak. ; u. p. és u. t. Somorja.
Búcsújárás, a kat. egyházban kegyeletes he-
lyek látogatása, ájtatoskodás és lelki épülés vé-
gett, A kegyeletes helyek látogatásának szokása
egykorú a vallás történetével. Megvan a moha-
medánoknál, megvolt a zsidóknál (jeruzsálemi
templom) és a régi pogányoknál is. A búcsújáró
helyek között a kor és kegyelet tekintetében első
helyen áll a Szentföld, melyet már a II. sz. fo-
lyamán látogattak egyes áhitatoskodók. A Szent-
föld iránti kegyelet szülte a keresztes hadjárato-
kat is. A keresztények ezenkívül a szenteknek :
az apostoloknak, a vértanuknak, hitvallóknak és
szüzeknek sírjaihoz is zarándokolnak a II. sz.
eleje óta, első sorban Szt. Péter és Pál, és kom-
posztellai Szt. Jakab sírjához. Olyan helyekre
is, amelyeken szentek csodatevő képei vannak,
szokásosak a B.-ok. Különösen a bold. szűz
Máriának templomai s az azokban lévő képei v.
szobrai tárgyai a kat. hívek kiváló és bizalom-
teljes tiszteletének. így hazánkban : Sasvár, Kis-
czell, Máriaradna, Besnyö, Máriaremete stb. ;
Spanyolországban : Monserrat ; Olaszországban :
Loretto ; Franciaországban : Lourdes ; Stiriában :
Maria-Zell; Svájcban: Einsiedl, stb.
Búcsúlevél (lat. literae indulgenüales), gyó-
nási levél is (confessionalia). A középkor vége
felé igen elterjedt; manap ismeretlen. A B.^nek
birtokosa fel volt jogosítva magának gyóntató-
atyát választani, aki őt néhány fentartott ese-
ten kívül, töredelmes gyónás után minden bűntől
feloldozhatta egyszer az életben és halála óráján ;
azonkívül teljes búcsúban is részesíthette az ille-
tőt. A B.-t megszabott pénzadománnyal lehetett
megszerezni. V. ö. Beringer, Die Ablasse, ihr
Wesen u. ihr Gebrauch (Paderboni 1906) ; Lea,
Conf ession and indulgences (Philadelphia 1896) stb.
Bucsum, 1. kisk. Fogarasvm. sárkányi j.-ban,
most Sárkánybucsony (1. 0.). — 2. B., kisk.
Hunyad vm. szászvárosi j.-ban, most Kisbucsony
(l. 0.). L. még Bucsony és Tökefalva.
Búcsús pille (Tliaumetopoea v. Onethocampa
processionea L.), az éjjeli lepkék és pedig a Noto-
dontidae családba tartozó kártékony rovar. Nős-
ténye barnás-szürke, szárnyán két harántcsík
van, melyek közül a belső szélesebb, mint a külső;
csápja kétszeresen fürészelt. Testhossza 1-5 cm.,
szélessége pedig kiterjesztett szárnnyal 3 — 3'7
cm. Hímje kisebb és fehér tövű szárnyán három
haránt csík van ; 0'9 cm. hosszú és kiterjesztett
szárnnyal 31 cm. széles. Hernyója 16 lábú, bar-
nás-szürkehátán fekete csíkkal ésmindon testizén
10 vörösbarna szemölccsel, melyekből hosszú és
fehéres színű szőrcsomó ered. Bábja gubóban pi-
hen és egy helyen igen nagy számmal talál-
ható. E pille igen nagy ellensége a lombos fák-
nak és rendesen csak aug. végén és szept.-bcn
mutatkozik, amikor nősténye éjjel röpködve meg-
termékenyül és petéit vénebb tölgyfaágak kér-
gére, hajlásokba v. repedésekbe rakja. Egy-egy
nőstény 150—200 petét rak. A pete csomóban
marad és csak a következő évi május havában
kel ki belőle az apró hernyócska.A hernyók társa-
sán élnek, nappal egy közös helyen húzódnak
meg és éjjel egy csapatban vándorolnak lomb-
falásra. E vándorlás, melyi'ől a pille nevét is
kapta, napleszálltakor kezdődik : a hernyók akkor
hosszú sorban indulnak útra és elől rendesen egy
halad, utána szintén egy vagy kettő, majd hár-
masával, sőt hetesével csatlakoznak hozzájuk a
többiek s úgy vonulnak fel a fa koronájába, v.
egy szomszédos fára. Ha nagyobbak, akkor már
állandó fészkük is van, ahová lombfalás után
mindennap visszatérnek. E fészek igen nagy, néha
30— 40 cm. hosszú, 20—30 cm. széles, kívülről sííi'ű
pókhálószerű fonadékkal, levedlett bőrrel és her-
nyóürülékkel van bevonva. Júl. havában bebábo-
zódnak és bábjaik ugyanabban a fészekben marad-
nak, ahol a hernyók tanyáztak. De nemcsak azért
nevezetes e hernyó, mert kárt okoz, hanem arról
is, hogy lehullott szőre kellemetlen bőrkiütést.
Bucsuszentlászló
21
Buda
söt ha ember v. állat szemébe, v. kömiyebben
megsérülő részébe hatol, gyuladást is okozhat.
Fabre szerint a gyuladás oka a szőrök mechani-
kai hatílsa mellett cantharidin és hangyasav.
Vedléskor és bábozódáskor, mikor a hernyó bőrét
és azzal együtt nagy mennyiségű, szőrét leveti,
igen veszélyes dolog ilyen helyen járni, s az erdő-
ben tartózkodó állatok, ha ilyen helyre kerül-
nek, nemcsak hogy igen sokat prüszkölnek (a szőr
ugyanis orrukon-szájukon át belső részeikbe jut),
hanem néha el is pusztulnak. Védekezésül legjobb
a hernyót még akkor irtani, mikor kisebb szám-
mal mutatkozik, mert ha nagyobb mennyiségben
szaporodott el, akkor a pusztítás a hernyó előbb
említett tulajdonsága miatt igen bajos. A B. mér-
gérenézve 1. Mirth 0.,Vergl. chem. Physiologie d.
med. Tiere (Jena 1903, 338—343 1.) ; JablonowsTú
J., Mérges hernyószőr (Termtud. Közi., 34. köt.,
391 1.) ; GorTia S., Mérges hemyószőr (u. o. 35.
köt., .357 L).
Bucstiszentlászló, kisk. Zala vm. pacsai j.-ban,
(1910) 506 magyar lak. ; vasúti állomás, postahi-
vatal ; u. t. Szentlászló.
Bucsuta, kisk. Zala vm.letenyei j.-ban, (1910)623
magyar lak. ; u. p. Bánokszentgyörgy, u. t. Tófej.
BúcBÚverseny, rendszerint valamely mee-
tingen a legutolsó versenyszám neve, tekintet
nélkül a verseny karakterére, vagyis lehet handi-
cap, eladó- vagy bárminő más futam is.
Búcsúztatás, faluhelyen divatozó szokás a
temetéseknél s abból áll, hogy a kántor verses
mondókákban elbúcsúztatja a halottat a rokonság-
tól és ismerősöktől.
Bucuresci, Bukarest román neve.
Bucyrus (ejtsd: bjuszeirösz), Crawford county fő-
városa Ohio északamerikai államban, Cleveland
közelében, (i9oo) 6560 lak., több iparvállalattal.
Buczacz (ejtsd: bucsacs), az ugyanily nevű ker.
kapitányság székhelye Galíciában, a Stripa part-
ján, (1910) 14',241 lak., akik közül 8546 zsidó ; a
baziliánusok kolostorával, szép városházával, je-
lentékeny lótenyésztéssel, az egykor hatalmas
Potockiak régi kastélyával. 1672. itt kötöttek
békét a lengyelek és törökök, amelyben Wisnio-
wiecki lengyel király átengedte a törököknek
Podoliát és Ukrainát és magát évi adó fizetésére
kötelezte.
Bnczló, kisk. Sáros vm. szekcsői j.-ban, (i9io)
194 tót lak. ; u. p. és u. t. Magyarraszlavicza.
"BxiCZY Emil, író, szül. Kolozsváron 1782 máj.
16., megh. u. o. 1839 okt. 28. Iskoláit szülővárosá-
ban és Kassán elvégezvén, sokirányú érdeklődése
miatt mindenfélét próbált, tanult. Jogászkodott,
Diajd a kegyesrendbe lépett és tanárkodott,azután
felsőbb teológiai kiképzés céljából Bécsbe ment ;
visszatérve Szebenben a retorika professzora lett.
Fiatalon, Kazinczy buzdítására kezdett verselni,
mestere modorában, de igazi költői ihlet híján.
Neve ismertté lett, összeköttetésbe került kora
vezérszerepet játszó íróival és szoros barátságot
kötve Döbrenteivel, részt vett abban a mozga-
lomban, melyet ez Erdély irodalmának és művelt-
ségének f ölvirágoztatásáért indított. Egyik alapí-
tója 8 lelkes támogatója volt Döbrentei folyóira-
tí'inak, az Erdélyi Múzeumnak. Munkásságának is
tágult a köre, fordított Platonból és esztétikai érte-
kezéseket írt (Alyrikapoesis okai ésalyrikmok,
megj. a Felső-Magyarországi Minei-vában ; A tra-
goedia a görögöknél, megj. Erd. Muz. IX.). Ezen a
téren van igazi jelentősége. Eredetisége és mély-
sége kisebb ugyan mint képzettsége, de éppen is-
meretei gazdagságának ós ízlésének köszöni ha-
tását és tekintélyét, melyet mint az esztétika tu-
dományának egyik meghonosítója szerzett. V. ö.
Lázár Béla, B. E. élete és irod. munkássága
(Budapest 1888).
Bud, püspök, 1. Bőd.
Bud János, statisztikus, szül. 1880. Drago-
mórfalván, Máramaros vm. Jogi tanulmányait
Budapesten végezte. Még mint joghallgató lépett
be az Országos statisztikai hivatalba, ahol ez idö
szerint mint miniszteri segédtitkár műkötUk.
Folyóiratokban és az Országos statisztikai hiva-
tal önálló kiadványaiban sok fontos demográfiai
kérdést világított meg. Főbb míivei : A magyar
szent korona országainak bűnügyi statisztikája
(1904—1908); Magyarország népességének fog-
lalkozása (Stat. Közi. 27. kötete) ; Bűnügyi sta-
tisztikánk reformja (1907); Népünk halandó-
sága és élettartama (1907) ; A munkanélküliség
statisztikája Magyarországon (1910); Az elvá-
lások alakulása hazánkban (1911); A koncen-
tráció a gazdaságtársadalmi életben (1911) ; A
gyermekmunka hazánkban és a külföldön (1911).
Munkatársa e Lexikonnak is.
Buda, régi magyar személynév, moly a tör-
ténelmileg is ismert személyeken kívül nagyon
el volt terjedve a kisebb nemességnél és vár-
jobbágy okiiál.
Buda. 1. Hún mondáink szerint Etelével és
Kévével (Kézainál Reuva) együtt Bendegúz fia
az Érd v. másik változat szerint a Kádár nemzet-
ségből s a hét hún vezér egyike. Midőn a hún
vezérek elestek a cesumauri ütközetben, testvé-
rével Etelével úgy osztozott a hún birodalmon,
hogy neki jutott a keleti rész a Tiszától a Don
folyóig. Míg Etele a nyugati népek ellen harcolt,
azalatt B., megszegve a szerződést, Sicambriában
ütötte fel székhelyét s azt a maga nevéről B. vá-
rának kezdte hivatni. Etele ezért megölette B.-t,
testét a Dunába dobatta s megparancsolta, hogy
Sieambriát ezentúl ne B. várának, hanem At-
tila városának nevezzék. A németek szót is fo-
gadtak neki, a magyarok azonban nem törődtek
a tilalommal. A monda többféle elemből alakult.
Attila városa, Etzelburg (Acilburg, Acingburg)
a régi Aquincum nevének német népetimoiógiai
átalakítása (1. Attila székhelye); B. neve a ger-
mán-szláveredetü «buda» «bódé» szóra vezethető
vissza s nyilván azon nagy bolgárországi izmaeli-
ták deszkaházairól nevezték el a régi pesti (t. i.
budai) vár alatti városrészt, akik Béla király
jegyzője szerint Taksony idejében költöztek be
s a pesti vár szolgálatába osztattak be. B. egyé-
niségének kialakulásában egyfelől Attila testvére
Bleda (1. o., hún változat szerint talán Bilida),
másfelől a keveaszói és tárnokvölgyi hún-kabar
(hún-bolgár) elem egyik vezére Bojta hagyomá-
nyának egybeolvadását kereshetjük. B. mondá-
ját költőileg feldolgozták : Arany János B. ha-
lála eposzában (1864), a tervezett hún-magyar
trilógia első, önálló részében; Fábián Gábor
Buda
22
Budai
B. haragja c. eposzi töredékében (1876) ; Bes-
senyei György B. tragédiája c. szomorújáték-
ban (1773., új kiad. 1787. Attila és B. címmel);
Demeter János B. c. tragédiában (1795); Vajda
Péter B. halála c tragédiában (kiadta Zsilinszky
M., 1867).
2. B., Bgrut fia, azt a megbizást nyerte Szt.
Istvántól, hogy Vazult a nyitrai tömlőéből hozzá
vigye. Kiváló pártembere lévén Péter királynak,
Aba Sámuel hívei 1041. felkoncolták. — 3. Fia v.
rokona lehetett B.,ki Devecser úrral együtt 1045.
arról értesítette Pétert, hogy helyette egyes elé-
gedetlenek Szár László fiait akarják trónra ültetni.
Péter az összeesküvőket részint megvakíttatta,
részint felakasztatta. — 4. B. comes 1132. a sajói
táborból követségbe ment Boleszláv lengyel ki-
rályhoz.kinek kijelentette, hogy a magyarok nem
ismerik el Boricsnak a trónra való jogát. —
b.B.-család Zarándban főkép a XV— XVI. sz.-ban
virágzott s egy János nevű tagjával szakadt
magva.
Buda, 1. Budapest és Budavár.
Buda, magyar szabású téli felöltő.
Budacki dolnji, adók. Modrus-Fiume vm. voj-
nici j.-ban, {i9oo) 769 horvát-szerb lak. ; u. p.
Kmjak, u. t. Vojnic.
Budacki gornji, adók. Modrus-Fiume vmegye
vojnici j.-ban, (i9oo) 542 hoi'vát-szerb lak. ; u. p.
Krnjak, u. t. Vojnic. Régi vára ma romokban
hever. 1575 szept. 22. a törökök Ferhat pasa
vezetése mellett itt véres győzelmet arattak
Auersperg Herbert gróf felett, aki maga is el-
esett a harcban.
Budaeus (Budinszky)György,e\.lelkész, szül.
Teschen mellett, Sziléziában, hol atyja, a magyar-
országi Budai-családból származott B. Ádám, jó-
szágigazgató volt. Tanulmányait itthon végezte.
1661-ben Bosztriczra(Ung vm.) hívták lelkésznek,
azután különböző helyeken, végre Szentandráson
(Szepes vm.) lelkészkedett, hol meg is halt. Mun-
kái : Christiani hominis Militia (Berolini 1674) ;
Threnodia, abyssum persecutionum et exinde
manantem labyrinthum naufragiorum historice
plagens (1690). Ezeken kívül naplót hagyott
hátra.
Budaeus (Búdé), Guillaume, kiváló francia
tudós, szül. Parisban 1467.. megli.. u. o. mintkir.
könyvtáros 1540 aug. 22. Parisban és Orléansban
tanulta a jogot és a klasszikus nyelveket. XII. La-
jos megbízásából diplomáciai küldetéseket vég-
lett. I. Ferenc az ő ösztönzésére állította fel a
Collége de Franceot. De asse et partibus eius
(1514) c. művével a tudományos metrológia meg-
alapítójalett. Fontos : Commeutarii linguae Grae-
eae (1519). Kiváló nyelvi tudással írta Lettres en
grec (1526) c. müvét. Annotationes in XXIV Pan-
dectarum libros (1508) ; De studio litterarum recte
instituendo, de philologia (1526); De transitu
HellenJsmi ad Christianismum (1534). Összegyűj-
tött művei Baselben jelentek meg négy kötetben
1557.V. ö. Rebitté, Q. B., restaurateur des études
grecques en Francé (Paris 1846) ; JÉgger, L'Hel-
lenisme en Francé I. 161. sk.
Budafa, kisk. Zala vm. zalaegerszegi j.-ban,
(1910) 349 magyar lak. ; u. p. Salomvár, u. t. Zala-
egerszeg.
Budafok (Promontor), nagyk. Pest-Pilis-Solt-
Kiskun vm. biai j.-ban, a Duna jobbpartján,
(1910) 1258 házzal és 10,935 lak. ; húsz évvel ezelőtt
7273 lakója volt, közte 1890 magyar, 5217 né-
met ; nagy fejlődésnek indult iparos közs., számos
iparteleppel (Törley- és Fran^ois-féle pezsgő-,
sör- és 3 cognac-gyár) és igen nagy borospin-
cékkel ; van itt zománcozó és fémárúgyár, fürész-
malom, villamosvilágítási és vízvezetéki r.-t.,
Unió ált. gyujtógyár, francia baromfitenyésztő
intézet ós több más gyártelep. Számos nagy bor-
kereskedés van itt, jelentékeny nagy borpincék-
kel. Van takarókpénztára, köles, segélyzö egy-
lete, m. kir. pincemesteri iskola, van pénzügyőr-
biztosi állomása, ipartestülete. B. a m. kir. állam-
vasút fiumei vonalának és a déli vasútnak állo-
mása, Budapesttel villamos vasút is összeköti ;
van továbbá gőzhajóállomás, posta- éstáviróhiva-
tal, telefonállomás. Sok csinos nyaraló díszíti a
községet. Régente római telep volt helyén,de a mai
B. csak 1739. keletkezett, az emelkedett helyen
álló kastélyát azonban már 1736. építtette Savoyai
Jenő herceg. Régebben Promontorium néven for-
dul elő s a budaiak és pestiek, utóbb a csepelszi-
getiek szőllőhegye volt, még 1819-ben Promonto-
rium-Csepel nevet viselt. A község házainak egy-
része, valamint a fővárosiaknak borpincéi ceri-
thium mészkőbe vájt barlanglakok, melyek jó szá-
razak, minden boltozás nélkül megállanak, ügy
hogy csak füstölgő kéményeik látszanak ki. A
nagy kiterjedésű szőllőket, melyeknek termése bu-
dai bor neve alatt került forgalomba, a fiUoxera
elpusztította, de újjáalkották.
Budaháza, kisk. Ung vm. kaposi j.-ban, (i9io)
146 magyar lak. ; u. p. Dobóruszka, u. t. Nagy-
kapos.
Budai, 1. Ézsaiás, ref. tanár, püspök, szül.Peé-
ren (Közép-Szolnok) 1766 máj. 7., megh. Debre-
czenben 1841 júl. 14. Iskoláit a debreczeni kollé-
giumban végezte, aztán 1792. külföldre indult.
Majdnem két évet töltött Göttlngenben, közben
meglátogatta Oxfordot s a bölcsészdoktori cí-
met megszerezve, 1794 nov. 1. Debreczenben
Sinai utódjává, a történelem és klasszikus nyel-
vek tanárává lett. Munkássága ettől fogva a
kollégium összes ügyeire kiterjedt. Reá bízták
úgy az elemi, mint a latin középiskola felügye-
letét és kormányzását, tankönyveket, sőt ma-
gyar nyelvű latin nyelvtanokat készített, első
volt, aki a művészi hajlamú tógás felsőbb diáko-
kat (Karács, Erős, Pethes, Papp, Halász) irányoz-
ván és vezetvén (1794—1809), magyar térképeket
nyomatott. A nagy könyvtár rendezésének orosz-
lánrésze is rá esett. A debreczeni főiskolába 1807.
bevitt egészen új s a kor fejlődésével egyező
tanterv és rendszer (Ratio Institutionis), melyet az
ország közvéleménye is méltatott s több ref. iskola
is mintául vett, az ő tollából folyt. Midőn általáno-
san latin volt az iskolai tanítás nyelve, ő magyar
tankönyveket írt és alkalmazott s nagyban hozzá-
járult a kollégium kormányának ama határoza-
tához (1797), hogy ezután aminden tudományok
magyar nyelven taníttassanak.)) 1808-ban a dog-
matika tanszékére tétetett át s kiadta a re-
formáció 3 százados évfordulója ünnepére teo-
lógiai vezérkönyvét (Propaedeumata), melyért a
Budai
23 —
Budai hegységr
göttinsíeni egyetem hittudori címmel tisztelte meg.
Í813. kei-ületi főjegyzővé, 1821. Debreczen egyik
lelkipásztorává, 1822. a tiszántúli egyházkerület
püspökévé választották ; 1829. József nádor a Ma-
gyar Tudományos Akadémia tervét készítő bizott-
ság egyik tagjává nevezte ki; 1831. pedig az aka-
démia első nagygyűlése tiszteletbeli taggá vá-
lasztotta. Olajba festett arcképe a debreczeni kol-
légium könyvtárában van, onnan másolták le a M.
Tud. Akadémia képes terme számára.
Munkái : Commentatio de causis Culturae . . .
(Göttingen 1794) ; Közönséges história, tanítvá-
nyai számára (Debreczen 1800) ; Régi tudósvilág
hiűoriája (u. o. 1802) ; Halotti beszéd Bhédei La-
josné felett (Nagy-Várad 1804) ; Oskolai magyar
új J.^/as(Dobreczenl804) ; Deák nyelv kezdete pél-
dákban (u. 0. 1804); Magyarország históriája 1.
köt. a mohácsi veszedelemig (u. o.' 1805. 2. köt.)
A mohácsi vésztől Buda visszavételéig (u. o. 1808)
3 köt. Az ausztriai ház örökös uralkodása alatti kor
(u. o. 1812) ; Deák törzsök szók jelentéseikkel
(u. 0. 1809) ; Ratio Institutionis (az egyházkerü-
rületi, Álmosdon 1804. tartott tanügyi bizottság-
ban dolgozott, 8 az egyházkerületi közgyűlés által
1806. helybenhagyott tanterv (u. o. 1807) ; Régi
római vagy deák irók élete (u. o. 1814) ; Propae-
deumata Theologiae Christianae (u. o. 1817). Irt
több egyházi beszédet és a ref . énekeskönyvben
a 6. és 27. dicséret tőle van. Kiadta bátyja, B.
Ferenc, Polgári Lexicon,magyar történelmi csa-
ládok tárát (Nagy-Várad 1804— 1805-ig, 3 köt.).
Közrebocsátott több tankönyvet s klasszikus írót
és kéziratban is maradt néhány munkája.
Irodalom. Toldy Ferenc, Irodalmi beszédei, Pest 1872, 1.
k. 40 ; Péczeli József, A M. Tudós Társaság kézi könyvei,
1845. VI. k. 43: Ujabbkori Ismeretek Tára, Pest 1850,11. k.;
Prot. Képes Naptár, 1858, 77, arcképpel; Vasárnapi Újság,
1858. 3. sz. (Kátai Gábortól arckép); Balogh F. M., Prot.
Egyh. Tört. Irodalma, Debreczen 1879; Kiss K., üj m. Athe-
nás 1882, II. f. (Kálmán Farkastól); Kálmán P., Éneklő kar,
Budapest 1880, 11 — 18. 1. (Családi vonások említve); Fővárosi
Lapok, 1871, 68 sz. (Höke Lajostól); Annalen der Literalur,
Wien"1804, 1805; Allgemeine Liter. Zeitung, Halle u. Leipzig
1822, m. 286. sz.; Sárospataki füzetek 1866; Dóczi Imre, A
debreczeni rézmetsző diákok, M. Pedagógiai Szemle 1892;
Polgár Mihály, Egyházi almanach 1836; Schwartner, Statisz-
tika. Egykorú méltatásai: Budai E. püspök feletti beszédek:
o) A sokat tanított oktató, Püsüs Andrástól; b) Az egyházi
hivatal terhei és kellemei. Aranyi István debr. hittanártól
(ebben van életrajza, végül latin sírfelirata Péczeli József-
től); c) Az egész gyülekezettől megsiratott Áron, Soltész
Józseftől; d) Emlékbeszéd (tanári jellemzése) Kalós Mó-
zes debr. tanártól. A két utóbbi beszéd a kollégium ima-
termében tartatott. Mind a négy megjelent Debreczenben,
1841. Tov. Hírnök 1841, 61. sz.; Athenaeum 1841, 11. 17. sz.
(Péczeli Józseftől).
2. B. Ferenc, ref. lelkész, B. Ézsaiás testvér-
bátyja,szül. Peéren(Közép-Szolnok vm.)1760nov.
8., megh. mint szováti lelkész 1802 okt. 28. Nagy
olvasottságú tudós volt, aki csillagászattal.termó-
ezettannal, politikával, hazai törvényekkel, a ré-
gebbi és újabb bölcsészettel, de legfökép a ha-
zai történelemmel s ennek kútfőivel foglalko-
zott. Munkái : A Kánt szerint való filozófiának
rostálgatása levelekben. (Magyarra fordítva és
jegyzésekkel megbövítve (Pozsony 1801, névte-
lenül) ; Magyarország 'polgári históriájára való
lexicon, a XV. sz. végéig. Kiadta B. Ézs. (Nagy-
Várad 1804—5. 3 köt., 2. kiadás Pest 1866.)
3. B. Simon, versszerző a XVI. sz. legelején,
ki mint száműzött v. mint vándor lantos megfor-
dult Spanyolországban is, hol a király udvarában
nagy tetszés mellett adta elő hét (magyar, latin,
görög, német, lengyel, francia és török) nyelven
szerzett verseit.
Budai Delean Janos,román író, szül. 1770 táján
Csigmóban, Hunyad vm., megh. 1820. Munkáit
Asaki fedezte föl Lembergben, ahol B. kir. taná-
csos volt. Foglalkozott történelemmel, nyelv-
tudománnyal és költészettel. Munkái : Bukovina
történelmi, politikai, közigazgatási, társadalmi,
statisztikai stb.leirása (németül); Erdély népeinek
eredetéről kezdettől a legújabb időkig (latinul) ;
Az erdélyi nációk uniójáról stb.Ijegbecsesebb műve
a Jiganiada seaü Tabera Jiganilor c. komikus
eposza, mely először a Buciumul Romln-ban (II.
1877) jelent meg. 12 énekre van felosztva, 6 soros
strófákkal.
Buclai főesperesség, a veszprémi püspökség-
nek volt egyik kerülete. Területe a régi Pilis
vármegyére egészben. Fejér vármegyéből a mai
váli és adonyi járásra, Esztergomból az eszter-
gomi járás nyugat-déli részére terjedt ki. V. ö.
Ortvay, Magyar egyh.földr. I. ; Dedek, Pestvm.
tört. (Magy. Várm. és Városai I. k. 256 1.).
Budai görög-keleti szerb püspökség. A ma-
gyarországi 4 s a horvátországi 3 szerb egyház-
megye közül lélekszámra a legkisebb, kiterjedésre
nézve azonban a legnagyobb a budai püspökség.
Joghatósága alá tartoznak a Duna mellékén 13
vármegyében igen szétszórtan előforduló szerb
hitközségek, továbbá a pesti s az elszigetelten
álló brassói görög hitközség. Van köztük nem
egy olyan, melyben a még fennálló templomok
mellett évek óta nincsenek hívek, pl. Czegléden,
Nagykőrösön, Mosonban stb. A püspökséget 1695.,
közvetlenül a szerbek beköltözése után alapítot-
ták. 1731-ben egyesítették vele a mohácsi püspök-
séget, melyet szintén 1695. alapítottak. Az egy-
házmegye székhelye kezdettől fogva Szentendre,
az egykor igen népes és virágzó északi szerb köz-
pont, mely a XIX. sz. eleje óta azonban teljesen
elvesztette korábbi jelentőségét. Az egész egy-
házmegye 2 esperességre oszlik : a budaira : 30
templommal, 23 plébániával és 12 plébánossal, és
a mohácsira : 33 templommal, 25 plébániával és
18 plébánossal. A hitközségek száma a budaiban
26, a mohácsiban 41, beleértve az ú. n. flókköz-
ségeket is. Iskola van : a budaiban 15, a mohácsi-
ban 29. Az egész egyházmegye híveinek száma
körülbelül 20 ezer. Kulturális intézményeinél és
jelentékeny anyagi eszközeinél fogva legvirág-
zóbb a két fővárosi község : Pest és Buda.
Budai hegység, a magyar középhegység duna-
jobbparti részében a Pilis-hegység egyik kisebb
csoportja,melyPest-Pilis-Solt-Kiskun vmegyében
Budapest, Vörösvár, Zsámbék és Budaörs közt
terül el.E hegycsoportot É. felé aVörösvári völgy
a Nagy-Kevély és a Pilis csoportjától, D.-en a Bu-
dáról Bicskére vezető ú. n. Mészáros-út völgyelése
a törökbálinti domboktól választja el ; K.-en a
Duna képezi határát, Ny.-on az a tág hullámos
síkság, mely Piliscsaba, Jenő, Páty és Biától
Ny. felé a dorogi hegyekig, Zsámbékigés Bicskéig
elterül. Ezen, magassága által nem annyira, mint
terjedelme és természeti szépségei által kitűnő
hegységben két nagyobb csoportot különböztetünk
Budai hegység
2i
Budai iiegység
meg, egyiket Nagykovácsi csoportnak, a másikat
szorosabb értelemben Budai hegységnek nevez-
hetjük. Amaz Vörösvár, Pilisesaba, Páty és Buda-
keszi .közt terül el s középpontja Nagykovácsi.
Ettől É.-ra ésD.-re egy-egy nagyobb hegytömeg te-
i'ülel,É.-onaNagy-Szénásliegy(549m.)csoportja,
D.-en a Nagy Kopaszhegy (558 m.) szélesre elterülő
erdős háta, a kettő Nagykovácsitól Ny.-ra jelenté-
kenyebb hegység által egymással közvetlenül
összefügg, minek következtében Nagykovácsi
egy 3 oldal felöl hegyektől körülzárt s csak K.
felé keskenyen nyíló magas (3i6 m.) katlanban
fekszik. A Nagy-Szénáshegy és a belőle kiágazó
hegyek kopár mészképződmények, erősen kiár-
kolt völgyelésekkel és silány növényzettel ; K.-i
folytatásukban feltárt széntelepekkel s a Remete-
hegyen néhány kis barlanggal ; A Nagy-Kopasz-
hegy csoportját ellenben túlnyomóan erdőségek
borítják, s végső ága a Torbágy felett emelkedő
Katalinhegy (345 m.).
Szorosabb értelemben jB,-nek csak azon hegy-
csoportokat nevezzük, melyek Solymár.Hidegkút,
Budakeszi, Budaörs és Budapest közt terülnek el
8 tagozatuk szerint 3 kisebb csoportra oszolnak
szét. A legészakibb aHármashatárhegy csoportja,
mely Solymár és Hidegkút közt kezdődve, innen
D. felé néző félkörben a Hármashatárhegyig hú-
zódik, ahol szélesebbre elterülve a Lipótmezö és
Óbuda közti térséget hálózza be. B csoport élesen
határolt keskeny gerinc alakjában Solymár felöl
a hidegkúti Kálváriahegyen (386 m.) át a Csúcs-
hegybe (4i5 m.) folytatódik, gerincét több nyereg
rovátkolja, lejtői B. felé a mély (129—117 m.) vö-
rösvári völgybe, D. felé a magas fekvésű (247 m.)
hidegkúti katlanba ereszkednek. Keskeny gerince
erdős, lejtőit előbb nagyrészt szőllők borították,
most részben fel vannak szántva, részben csak
gyepesek. Hidegkúttól K.-re mélyebb nyereg vá-
lasztja el a Hárshegyen (462 m.) túl szélesre elte-
rülő fenslkszerü, csak újabban beerdősített,
meredek lejtőjű, nagy kiterjedésű Hármashatár-
hegy csoportjától. Ennek legmagasabb, gyö-
nyörű kilátást nyújtó csúcsa maga a Hármas-
határhegy (496 m.), kisebb csúcsai a Kecske-
hegy (497 m.), a Remetehegy (348 m.) és a
Mátyáshegy (299 m.) ; valamennyi régebben ko-
pár,mostuagyrésztbeerdösítve, lejtöinszámos kő-
bányával és az elpusztult szőllők szomorú nyomai-
val. Az említett tetők által képezett, DK. felé
csapó főgerincből a Hármashatárhegyből eleintén
Ny., majd DDK. felé forduló mellékág ered, mely
Ny. felé meredek sziklacsoportokkal esik alá, míg
K. felé enyhén ereszkedik a f őgerinctöl elválasztó
Szépvölgybe és Pálvölgyébe; e melléklánc tetői az
Újlaki tető (418 m.), a Kecskehegy (479 m.), a
Gugerhegy (376 m.) és a Lipótmező felett emel-
kedő Lipóthegy végső DK.-i alacsony nyúlvá-
nyai a Csatái-ka, Ferenehegy (265 m.). Józsefhegy
(232 m.), Rézmál, Rókusliegy (249 m.), Rózsadomb
és Kálváriadomb, melyek már Buda közvetlen
szomszédságában emelkednek; azelőtt kitűnő bor-
termőhelyek, ma nagyobbára kopár lejtők, de
újabban mindjobban elszaporodó kertekkel és
nyaralókkal. Az Újlaki hegyet egy 311 m. ma-
gas nyereg választja el a szélesre elterülő er-
dős Vadaskerttől (375 m.), mely Hidegkút és
Lipótmezö közt emelkedik. A Lipótmező kies
völgytágulata és az ördögárok mély medre a
Hármashatárhegyi csoportot egy kisebb, nagyob-
bára erdős és kitűnően kultivált csoporttól,a^ar5-
hegyi csoporttól választja el ; ennek legnagyobb
emelkedése a B.egyik legszebb tagját képező Hárs-
hegy (458 m.), melyhez a Kis-Hárshegy (361 m.)
és Ferenezhalma csatlakozik ; e szép csoportot több
kies völgy (Kuruczles stb.) szeldeli és lejtőit szám-
talan nyaraló és kert díszíti. B csoportot Ny. felöl
az ördögárok völgye választja el a Nagykovácsi
hegyektől, D.-en a budakeszi országút által jelölt
völgyelés (melynek 360 m. magas nyergén a Szép
Juhászné vendéglő áll) a János- és Svábhegy cso-
portjától különíti el.
A János- és Svábhegy csoportja a legmagasabb
s legkiterjedettebb tagja. A szép Juhászné nyerge
fölött közvetlenül emelkedik a B. legmagasabb
csúc8a,a Jánoshegy (529 m.), melyből a 450-480 m.
magas, szép erdőfedte szóles gerinc D.-i, majd
DK.-i irányban a Háromkúthegyen ós a Normafán
(471 m.) át az Istenhegyre, illetőleg a Svábhegyre
vezet. B félköralakú hegylánc É. felöl gyönyörű
völgyeket (Zugliget, Csillagvölgy, Harangvölgy)
zár körül, melyekben párjukat ritkító nyaralótele-
pek jöttek létre ; a természet és az emberi tevé-
kenység vállvetve működött közre, hogy itt való-
ságosparadicsomot teremtsen.A regényes hegyek
(Hunyadihegy 349 m.. Tündérhegy) övezte völ-
gyekben szebbnél-szebb nyaralók, díszkertek, mu-
latóhelyek (Fácán, Disznófő) vannak, melyeket a
főváros közönsége tömegesen keres fel ; kitűnő
utak hálózzák be a jól ápolt erdőségeket s csinos
messzelátók ékesítik a tetőket. A Svábhegyre, a
nyaraló közönség ezen gócpontjára fogas kerekű
vasúton és kitűnő kocsi- és sétautakon juthatni.
Tetején az Eötvös-nyaraló mulatóhely van, mely
körül egész kis város jött létre templommal, is-
kolával és üzletekkel. A Jánoshegyet a Sváb-
heggyel összekötő gerinc Ny. felé ritka szép erdő-
takarta lejtőkkel (melyeket a főváros a kincstár-
tól szerzett meg) ereszkedik Budakeszi felé ; D.-i
ágai azonban egészen eltérő jellegűek. Nagyki-
terjedésű, részben erdős,részben kopár, szaggatott
völgyek határolta ágak csapnak DK.-i irányban, a
köztük levő, felette mélyre kimosott völgyek he-
lyenként járhatatlanok. A hegylejtök nagy része
kopár és lakatlan. Völgyei közül a legszebb az Ir-
hásárok (Lederner Graben) és a Farkasvölgy,tetői
közül a Széehenyihegy (427 m., Széchenyi István
emlékével és egy kilátóval), a Mártonhegy, az Or-
bánhegy, és mint végső emelkedései a Sashegy
(329 m.) és Gellérthegy (235 m.) említendő. Hajdan
itt kitűnő bor termett, ma a bortermés korlátolt s
a hegyek egy része kopár, sziklás; helyenként ér-
dekes sziklaf ormációk(Ördögonna, 317 m.) és nagy
kőbányák vannak, forrás azonban alig fakad
valahol. E nyúlványok azon alacsony halmokat is
képezik, melyek Sasad, Magasút, Dobogó, Őrsöd
s más nevek alatt (mindmegannyi bortermő hely)
a budaörsi lapályig terülnek el, melyet a magy.
kir. államvasutak budapest-győri vonala és a
buda-bicskei országút (Mészárosát) követ. Ezektol
Ny.-ra az a magasabb, kopársága, érdekes szikla-
képződményei s részben karsztszerú jellegénél
fogva érdekes Budaörsiv.Csiki hegycsoport terül
Budai hegység
25
Budai i^áptalan
el.mely a főgerincböl a Normafa- ésMakkos-Máxia
köztágazik ki és DNy.-i irányban a Csiki puszta felé
csap (ormai : a Bndaörsi hegy 438 m., Rossberg
366 m., 24: ökrös hegy 290 m.) s Budaörs bizarr
kúpjait (Lukenberg 315 m., Strassberg 264 m.,
Törökugrató 251 méter) is magában foglalja. Az
egész B.-ben ez a legkopárabb, legtermóketlenebb
esoport,mely a szöUök elpusztulása óta kevés gyü-
mölcsön kívül alig terem valamit. E csoportban
rendes völgyképződést sem észlelhetni, vízhiány,
8 teljes erdötlensége jellemzi.Bgé8zben véve nagy
változatosság, nagy szakadozottság, többó-ke-
vésbbé elkülönített völgyteknök és medencék jel-
lemzik a B.-t, melyek részint DNy.-ról ÉK.-re, ré-
szint ÉNy.-rólDK.-re csapnak ; a legnagyobb völgy-
teknök Buda határában, továbbá Budakeszi, Hi-
degkút és Nagykovácsi mellett vannak.
Geológiai tekintetben a B.-nek elég egyszerű
szerkezete van. A számtalan magaslattá és hegy-
gerinccé szakadozott hegységnek alapját a felső
triászhoz tartozó mészkő-képződmény alkotja,
melynek alsó emeletét dolomit (Gellérthegy, Sas-
hegy, Csiki hegység. Törökugrató, budaörsi Kál-
váriahegy, Fai'kasvölgy, Zugliget, a Jánoshegy
oldalán, a Hármashatárhegytől a Mátyáshegyig),
felső emeletét tömött mészkő képezi. A dolomit
mindenütt kopár magaslatokat képez, csak he-
lyenként (Jánoshegy, Nagykovácsi) fedi erdő:
régente a most kopár tetőket is szép erdő borí-
totta, de azokat letarolták s mióta az eső a tele-
vényföldet lemosta, újból valóbefásításuk csak ne-
hezen halad. A főváros azonban a Hármashatár-
hegy csoportjában már nagy területet ültetett
be túlnyomóan fenyőfákkal. A tömött mészkő a
dachstein-mésznek felel meg s leginkább a
hegység belsejében mutatkozik. A dolomitból s
mészkőből álló alapliegységre eocén és oligo-
cén mészkő, márga, agyag, homokkő és kon-
glomerát-rétegek települnek, tökéletlen és ere-
deti összefüggésükből későbbi eltolatások ál-
tal szétszaggatott takarót képezve. Az eocénhez
a Budán gyakori nummulit-mész tartozik ; a leg-
alsó eocén lerakódások, az édesvízi mész és bar-
naszén s többféle agyag csak néhány helyen is-
meretes, nevezetesen Nagykovácsi és Szentiván
liatárábanvan f eltárva,ahol szénbányák is vannak.
Sokkal nagyobb területet foglal el a nummulit-
mész, márga éskonglomerát,melyet sok bányában
fejtenek ; szintén nagy elterjedése van az oligocén-
hez tartozó meszes homokkőnek (Hárshegy), a bu-
dai márgának (Gellérthegy) és a kisczelíi agyag-
nak (Mátyáshegy). Fiatal harmadkori (miocén) ré-
tegek Budafoktól Biáig húzódnak s ott a budafoki
fensíkot, az Iharos és Katalínhegyet alkotják. A
felső miocén korbeli ceríthium-rétegek Buda-
fok és Diós táján lépnek fel, ezekre negyedkori
édesvízi rétegek települnek, melyek löszből, ho-
mokból és kavicsból állanak ; ez a völgyeket (Ör-
dögárok) tetemes vastagságban födi s a szőUő leg-
jobb termőhelye volt. Szintén negyedkori képződ-
mény a budai hévvizekből lecsapódott mésztufa,
mely a Várhegy ós Gellérthegy hátán, Ó-Budánál
a kísczelli magaslaton s a Lipótmezön lép fel.
A B. úgy forrásokban, mint folyóvizekben na-
gyon szegény, mindazáltal jelentékeny völgyei s
mélyre bevágódott medrei vannak ; legnagyobb
völgye az ördögárok völgye, mely a nagykovácsi
katlanból indul ki, alsó részében a Hűvösvölgy ne-
vet veszi fel s a Tabánban önti vizét a Dunába ; ren-
des körülmények közt sekély vize záporok alkal-
mával óriási mértékben megdagad s nagy pusztítá-
sokat visz végbe (1875). A többi völgyek majdnem
teljesen víz nélkül szűkölködnek. A B. Hórája
igen változatos és gazdag ; a budai tölgyerdők a
magasabb tetőkre és az északi oldalakra terjednek
ki ; érdekes és jellemző növényfajok igen gyako-
riak. A főváros közelében kertek nagy számmal
vannak, a gyümölcstermelés Nagykovácsi, Bu-
dakeszi, Solymár, Jenő, Páty és Torbágy vidékén
virágzó ; a szőllők a lllloxera terjedése folytán
tönkre mentek, de nagyrészt megújíttattak. A
földmívelés a B.-ben nem jelentékeny. Bányászat
csak Nagykovácsiban folyik barnaszénre. Neve-
zetesebb közlekedési ere a hűvösvölgyi és zug-
ligeti villamoson, valamint a svábhegyi fogas-
kerekű vasúton kívül nincs ; vasút D.-en és É.-on
érinti (a m. kir. államvasutak budapest-győri
vonala és a budapest-esztergomi vonal), közleke-
dési útjai Budakeszire, Nagykovácsiba, a Sváb-
hegyre, Zugligetre, Hidegkútra vannak. A tulaj-
donképeni B. sűrűn van lakva, a nagykovácsi
hegyekben ellenben csak kevés emberi lakás
van. A hegységet a főváros kitűnően gondozza ;
kitűnő sétautak hálózzák be és a Jánoshegyen a
főváros 1910. nagy (Erzsébet-) kilátótornyot
épített.
Irodalom. Gerlóczy Gyula és Dalácska Géza, Budapest és
környéke természetrajxi,orvosi és közművelődési leirása.Bu-
dapest 1879 ; Hofniann Károly, A buda-kovácsi heffység föld-
tani viszonyai, Magy. k. földtani intézet évkönyve, 1871,
199—274 ; Hunfalvy János, A magyar birod. természeti viszo-
nyainak leírása, H. k.. Pest 1864 ; Hantken Miksa, A buda-esz-
tergomi eocén tengeri képlet kitűnőbb 8zintjeiröl,M. földt. társ
munkálatai, III. k., 1867, 182 ; n. a., A buda-vidéki ó-harmad-
kori képződmények. Földtani Közi., X. 41. ; Hofmann Károly,
Buda vidékének némely ó-harmadkori képződéséről. Földt.
Közlöny X. 244 ; Szabó József, Pest-Buda környékének föld-
tani leirása.Pest 1858; Hautken Miksa.Geológiai tanulmányok
Buda és Tata között. Akad. matliem. és természettud. közle-
mények, I. 213 ; Qaigóczy Károly, Pest, Pilis és Solt törv.
egyes, me^ye monográfiája, Budapest 1876—77, 1. k. ; Tbir-
ring Gusztáv, Budapest környéke, n. o. 1900 ; u. a., A budai
és pilisi hegység történelmi emlékei, Turisták Lapja 1899.
XI. évf. ; Palóczy Ijipót, Budapest és környéke, Budapest
1896. Számos értekezés a Földtani Közlönyben és a Föld-
tani Intézet évkönyveiben.
Budai hévforrások (geoi.). A B., amelyeknek
hőfoka 43— 64-75 között változik, nagyjából egy
a Duna jobbpartjával összeeső vetődési vonal
mentén törnek fel (budai termális vonal), még
pedig a budai alaphegységet fonnáló felső triasz-
koru dolomitból, amint azt különösen a 970 m.
mélységű városligeti artézi kút fúrása bebizo-
nyította.
Budai jogkönyv, l. Buda város jogkönyve.
Budai kadarka, kékszemű, muskatályzamatú
csemegeszöllő-fajta. Középérésű. Rövid metszés
mellett is jól terem.
Budai káptalan. Az egykori Pilismegyének
a veszprémi egyházmegyéhez tartozott része, a
budai főesperesség területén, a mai Óbudán állott
a Szt, Péter és Pálról elnevezett budai prépostság
és káptalan, amelyet Turóczi krónikájának érte-
sítése szerint már Szt. István alapított volna ab-
ból a hadizsákmányból, amelyet Keán bolgár fe-
jedelem hadaitól elvett 1022 táján. Gyarapítot-
ták a káptalant I. László és II. Géza királyok.
Budai keserűvíz
— 26 —
Budai Zitta
Ez utóbbi építtette fel pompás templomát is, ame-
lyet 1150. Martinius egri püspök szentelt fel. A
prépostság és káptalan gazdagságáról fogalmat
alkothatunk magunknak II. Endre királynak
1212-iki kiváltságleveléből. Eszerint a Császár-
fürdőtől nyugatra eső terület, a közbeeső hegye-
ken-völgyeken át egész a Pilis-hegy oldaláig és
K. felé a Dunáig, mind az övék volt. És a kápta-
lan II. Endrétől kezdve csaknem minden kirá-
lyunk és királynénk bőkezű gondoskodásának
tárgya volt. Sokat köszönhetetÍNagy Lajos any-
jának, Erzsébet királynénak, ki templomát is
újjáépíttette ; Szilágyi Erzsébetnek ós elsu sorban
Borbálának, Zsigmond király nejének. Mint hite-
les hely elsőrangú szerepet vitt hazánk történe-
tében. Hivatalos kiadványaiban a Cap. Ecclesiae
Budensis nevet viselte. Prépostjainak elég pontos
és teljes névsorát ösmerjük. Fennállott 1648-ig,
amikor is a király javadalmával együtt az esz-
tergomi érsekségnek adta oda papnevelőjének
a javadalmazására. Ez időtől kezdve csupán címét
adományozzák.
Budai keserűvíz (geoi.). A budai hegység D.-i tö-
vében mintegy félkörben egymásmellé sorakozva,
de elkülönülten apró medencékben csekély mély-
ségíi keserűvízkutak vannak, nevezetesen Buda-
pest- Kelenföldön az Erzsébet sósfürdő keserüvizes
kútjai, továbbá Budapest- Őrmezőn, a Budapest-
Örsödön lévő Hunyadi János nevű keserűvizes
telep s végre a főváros határától DNy.-ra fekvő
és Budaörs községhez tartozó völgyben levő ke-
serűvíz-telepek. A Gellért-hegytől egészen a Csiki
hegyekig elhúzódó hegység főleg dolomitbóláll, az
előtte fekvő völgyek talaja pedig kisczelli agyag.
A geológusok magyarázata szerint a keserűvíz a
dolomit, kalciumnátriumföldpátok és pirit kölcsö-
nös bomlásának az eredménye, amely anyagok
részint szálban a hegységben, részint finom tör-
melék alakjában a kisczelli agyagban bennef og-
laltatnak. A magnéziumszulfát képződése a do-
lomit és a pirit kölcsönös bomlása útján már a
dolomit hegyek lejtőin indul meg, a keserűvíz
teljes kialakulása azonban csak a kisczelli agyag-
talaju völgyekben következik be. A dolomit és a
pirit kölcsönös bomlásából MgSO^VHjO (keserűsé
vagy epszomit) és CaS042HjO (gipsz), a földpát
és a pirit bomlásából ellenben NaaSO^lOHjjO
(glaubersó v. mirabilit) keletkezik. Míg a gipsz
szilárd halmazállapotú kristályok alakjában vá-
lik ki, addig a keserűsé és a glaubersó feloldód-
nak s együttesen szolgáltatják a keserű gyógy-
vizet. Az egyes medencék elkülönültsége magya-
rázza meg azt, hogy mindezen források az álta-
lános közös karakteren túl egymástól különböző
összetételüek és természetűek. A B., kivált a
Hunyadi János- féle, erős kiviteli cikk. L. Ás-
ványvizek.
Budai krónika (Ghronicon Budense), az első
hazai nyomtatvány, melyet Budán, 1473 jún. 5. fe-
jezett be Hess András könyvnyomtató ós pártfo-
gójának. Karai László budai prépostnak ajánlott,
ki őt Olaszországból Magyarországba hívta volt.
Hess nyomtatványából, melynek egyébiránt sem
címlapja, sem. címe nincsen és csupán utólag ad-
ták a Chronica Hungarorum nevet, ma mindössze
hét példány ismeretes. Másodszor Podhradczky
József bocsátotta közre Budán 1828 ; harmadszor
1900 jelent meg, Budapesten, Ranschburg Gusz-
táv költségén, pompás kiadásban, mely az első-
nek tökéletes hasonmása. Mint történelmi mű a
B. részben Kézaival és a Bécsi Képes Krónikával
kapcsolatos, amennyiben első felének forrása
ugyanaz volt, amelyen amazok is fölépültek. Ezt
a forrás -szöveget a B. a három mű közül a legpon-
tosabban őrizte meg. Többi részei más természe-
tűek : Nagy Lajosról Apród János kOküUei es-
peres emlékiratát közli ; utóbbról jóformán csak
apró, száraz feljegyzései vannak, melyek 1468-ig
terjednek. V. ö. Domanovszky Sándor, A B. (Szá-
zadok 1902) ; Kaindl, Studien zu den ungarischen
Geschichtsquellen. Archív für österr. Gesch. (88.
B. 2. Halfte 425).
Budai márga, a budai hegyekben levő márga,
illetőleg agyagos mész, meszes homok s homokos
agyagrétegek képezte alsó oligocén korbeli eme-
let. A főváros budai részének közvetlen környé-
két főképen márga alkotja, s erre vonatkozik a
B. név. A Várhegy főtömege ebből a márgá-
ból áll, s általában mondhatni, hogy a Várhe-
gyet körülvevő hegykoszorunak a Várhegy felé
néző oldalán mindenütt megvan a márga. Elő-
fordulási helyei különösen a Várhegy K.-i, É.-i és
Ny.-i oldala, a Jánoshegy, Ferenczhegy, a Szép-
völgy, a Gellérthegy, a Nyárshegy, a Sashegy
É.-i lejtője, a Svábhegyek, a Jánoshegy ós Hárs-
hegynek a város felé néző egyes pontjai, de meg-
van itt-ott ezen hegyeknek nem a város felé
néző oldalain is. A dolomit hegyeket (Gellért-
hegy, Sashegy stb.) köpeny gyanánt veszi körül.
A várhegyi alagút márgában van fúrva és innen
építésekor igen becses kövületek kerültek elő.
Néhol (pl. a Sashegy Ny.-i részén) a B. igen vé-
konyan palás és a széthasított palákban level-
es hallenyomatokat (Melettasardinitesés crenata)
is találni. Igen jó cementet gyártanak a B.-ból a
II. kerületben emelkedő József hegy oldalán.
Budai prépostság. Zsigmond magyar király
1424 körül a budai várpalota közelében volt temp-
lomot védszentjéről címzett prépostsággá emelte
és káptalant csatolt hozzá. Ebben az egyházban
temették el 1464. Mátyás király első nejét, a
cseh Katalint. 1490-ben itt tanácskoztak a fő-
urak a királyválasztásról s 1514. Bakács Tamás
érsek itt adta át a vöröskeresztes zászlót Dósa
Györgynek. A törökök elfoglalván Budát, a pré-
postság is elenyészett, de kiűzetésükkel vissza-
állt. 1716-ban a tűz pusztította el. 1720-ban a ke-
resztes vitézek, vagyis a vöröscsillagos szabályo-
zott kanonokok kapták a própostságot és ezekre
bizta 1771. Mária Terézia Szent István király
sértetlenül fenmaradt jobbjának őrizetét. Régi
elpusztult temploma helyett a kir. palota ká-
polnájában végezték az istentiszteletet, ellátván
egyúttal az oda telepített angol kisasszonyok
lelki gondozását is. 1881-ben a vöröscsillagos
rend eltávozott Budáról s a kir. palota gondozá-
sát és a szent jobb őrzését az esztergomi egy-
házmegye vette át.
Budai Zitta (Szitta) György, 1596-1617-ig
kassai ötvösmester ; másként Kolozsvári ^.-nak
is írják az egykorú feljegyzések, amiből az kö-
vetkezik, hogy kolozsvári illetőségű s csak ván-
Budai zsinat
— 27 —
Budamér
dorlásaiban fordult meg Budán, ahonnét a török
zavarok elöl Kassára ment, ahol 1599. nyert pol-
gárjogot. V. ö. Mihalik J., Kassa város ötvössé-
gének története (Budapest 1899, M. Tud. Akadé-
mia kiadása).
Budai zsinat. 1. E név alatt mindenekelőtt
azt az egj'házi gyülekezetet értjük, amelyet 1232.
tartott Budán — a mai Óbudán — Pecorari Jakab
prenestei bíbomok, pápai követ, a II. Endre és
Róbert esztergomi érsek között felmerült vitás
ügyek s az érsektől kimondott interdictum ügyé-
ben.
2. A legfontosabb B. 1279. IV. László korában
tartatott Fülöp fermói püspök, mint pápai követ
elnöklete alatt. E zsinat kiváló jelentőséggel volt
a magyar egyházra. Iratai a kor elsőrangú
művelődéstörténeti forrásai. V. ö. Péter ffy,
Sacra Conc. T. I. A zsinati határozatokat bő ma-
gyar kivonatban közli : Fauler Gy., A magyar
nemz. tört. az Árpádházi királyok kor. (II, kiad.
Budapest 1899, II. k. 357—366 k.) A legteljesebb
kiadás Hűbe, Antiquiss. Const.
3. 1308 nov. 18-án Gentilis bíbornok tartott
Budán zsinatot Magyarország főpapjaival, mely
az ország dolgairól fontos határozatokat hozott.
A zsinati konstituciókat csak 1309. hirdették ki.
Közli : Péterffy f. i. h. ; Fejér Cod. Dipl. VIIP
58. 1. ; Dudik, Iter Romanum I. ; Wenzd, Budai
regesták.
4. 1791 szeptember 14. nyílt meg s október 13.
végződött a protestáns egyházak budai zsinata.
Az 1790—91. XXVI. t.-c. a protestáns egyházak
vallásszabadságát — ha nem is teljes mérték-
ben — biztosítván, úgy az ev., mint a ref. egy-
ház sietett a kétegyház vezérféríiaiáltalPozsony-
ban tartott egyetemes értekezlet határozata sze-
rint, a királyi engedély megnyerése után zsinatot
tartani, mely az egyházi kormányzás szerveze-
tét a változott viszonyokhoz s a kor követelmé-
nyeihez képest megállapítsa. A lutheránusok Pes-
ten tartott zsinata egy időben nyilt meg a budai
ref. zsinattal,melyen, mint az előjelek után bizton
várható volt, a mind hatalmasabbá vált kiriarchia
és a jóformán csak képzeletben élő hierarchia szel-
leme küzdött meg egymással. A küzdelem az erő-
szakos és különben is hatalmas világi elem ja-
vára dőlt el. A zsinat üléseiből néhányat a for-
maságok és a Sinay ügye foglaltak el s így volta-
képen nem is értek rá a beható tanácskozásokra
az egyes f ontosabb kérdé.seket illetőleg. A tör-
vénykönyv, melyet e zsinat egybeállított, öt sza-
kaszra oszlik, melyekben az egyházkormány-
zás, az egyházi fegyelem, a házasságügy, az
iskolai szervezet és a vagyonügy van rendezve.
Ám a zsinat működésének ez az eredménye soha
törvényerőre nem emelkedett, amennyiben ki-
rályi szentesítést nem nyerhetett. Némely más
intézkedése ellenben konventi határozatok és
kerületi statútumok útján később mégis megva-
lósult, de az egészet átható kiriarchikus szel-
lem mellőzésével. V. ö. Révész Kálmán, A len-
gyel dis.szidens kánonok története s befolyása a
B. törvényhozására (Pápa 1887) ; Emlékkönyv a
budai és pesti zsinatok százados évfordulójára
(Bpest 1891) ; A zsinat jegyzőkönyvét 1. a M. Prot.
Egyh. és Isk. Figyelmező 1874. évfolyamában.
Budajenő, kisk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.
biai j.-ban, (1910) 972 német és magyar lak., posta-
ügynökség ; u. t. Zsámbék.
Budakalász (Kaláz), nagyk, Pest-Pilis-Solt-
Kiskim vm. pomázi j.-ban (1910) 2471 német, szerb
és magyar lak.,a budapest-szentendrei vasút állo-
mása, postahivatallal, u. t. Pomáz. Lakói előbb
túlnyomóan szőllőmüvelésböl éltek, most kőbá-
nyákban dolgoznak, melyek a B. felett emelkedő
és turistáktól gyakran felkeresett Nagy-Kevély
(537 m.) lejtőin és az alatta elterülő síkságon nagy
számmal vannak. Téglagyárai is vannak. B.-t már
az Árpád-korban említik, mint a Duna melletti
(Békás-) Megyer fölött lakó nemzetség telepét,
melynek környékén szőUők voltak ; hajdan a Ka-
lázi- vagy Kalózi-család birta,ennek kihalta után
(a XV. század elején) a pomázi Csikó Tamás mint
Kovács István budai polgár kalózi birtokának pro-
vizora szerepel.A török uralom alatt elnéptelene-
dett helyre I. Lipót szerbeket telepített le. B. kör-
nyékén több barlang van. V. ö. Thallóczy Lajos,
A B.-i barlangok (Pesti Napló 1877. 211. sz.).
Budakeszi, csinos nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kis-
kun vm. biai j.-ban, (1910) 712 házzal és 5224
lak. (1900-ban 4215 lak., közte 3896 német),
takarékpénztárral, hitelszövetkezettel, posta- és
táviróhivatallal, telefonállomással, csendörőrs-
sel, fürdörészvénytársulattal. B. a Jánoshegy
és Svábhegy gerincének alján, kiterjedt erdősé-
gek szélén fekszik s a fővárosiaknak kedvelt
nyaraló és kiránduló helye ; a községtől Ny.-ra
az elpusztult Felsőkeszi község templomának cse-
kély romjai vannak. B. közelében, kies völgy-
katlanban Makkos-Mária búcsujáróhely van;
régi templomát hajdan a trínitárius szerzetesek
az óbudai Kisczell kolostor fiókjaként bírták s
mellette kolostor volt ; egy cserfa tetején most is
látható Szűz Mária képe, melyet búcsújárók sűrűn
keresnek fel. Határában fekszik az Erzsébet tüdő-
vészesek szanatóriuma. V. ö. Herrmann Antal, A
B.-i Mária-kép mondája (Turisták Lapja 1889,15).
Budakovac, közs. Verőczevm.verőczei j.-ban,
(1900) 685 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t, Suho-
polje.
Budalégy (M'istalis Latr.), a kétszárnyú rova-
rok (Diptera) rendjébe, a lebegő legyek (Syrphi-
dae) közé tartozó nagy, méhf orma légynem,amely-
nek hosszufarkú kukacai rothadó anyagokban,
pöcegödrökben élnek ; testök hátsó végének fark-
alakú nyúlványán (ú. n. szifon) levő légcsövek se-
gítségével lélegzőnek s ezért farkukat a lélegzés
alkalmával a környezetből a szabad levegőre dug-
ják ki. Legközönségesebb faja az Eristalis tenax
L., mely 14 mm. hosszú s ámyékszékekben gya-
kori. Egyéb nevei: íszaplégy, herelégy, méhmaj-
moló légy.
Bndamér, kisk. Sáros vm. lemesi j.-ban, (i9io)
573 tót és magyar lak. ; u. p. és u. t. Lemes. B
helység közelében játszódott le 1848 dec. 11. a
B.-i ütközet. A mintegy 8000 embert számláló
hadtestével Dukláról dec. 5. az országba betört
Schlick 9-én akadály nélkül Eperjesig jutott előre.
Pulszky Sándor alezredes az ellenségéhez hasonló
számú, de gyakorlatlan csapatjait B.-től DNy.-ra
a Tarcza és Hernád folyók között fekvő magasla-
tokon helyezte el vódöállásba, hogy Schlick to-
Budaméry
— 28 —
Budapest
vábbi előnyomulásának útját állja. A jobbszámy-
nak Bányai y, a középhadénakGedeon, a balszárny-
nak pedig gróf Haller őrnagy volt a parancsnoka ;
a Török őrnagy vezényelte lovasság a jobbszárny
mögött a Chvala bolia nyergen állott fel. Schlick
hadteste Eperjesről éjjeli 1 órakor indult útnak
s hajnaltájt érkezett a lángban álló lemesi Tarcza-
lildhoz, melynek helyi'eáUítása sok vesződséggel
járt. A Tarezán átkelve, Schlick a Fiedler dandárt
Tapolcsány-Tihanyon (Hernádtihany) át a magya-
rok hátába, a Pergen és Deym dandárokat pedig
B.-enát rendelte támadásra előre. Pulszky a har-
cot elfogadta ugyan, azonban a jobbszárnyán be-
osztott önkéntesek ós nemzetőrök a támadásra elő-
nyomuló osztrákok elől, még mielőtt döntő táma-
dásra került volna a dolog, futásnak eredtek s
így Pulszky csakhamar többi csapatjait Kassára
s onnan még tovább rendelte vissza. Schlick este 6
órakor már Kassára vonult be s itt működését azzal
kezdte meg, hogy a városra 60,000 forintnyi hadi
sai'cot vetett ki. A magyarok a B,-i ütközetben,
illetve az azt követő rendetlen futásban 230 ha-
lottat és sebesültet vesztettek, 250 emberük pe-
dig fogságba került, míg Schlick állítólag csak
jelentéktelen veszteséget szenvedett. V. ö. Breit,
Magyarország 1848— 49-iki függetlenségi harcá-
nak katonai tört. 1. köt. 183. old.
Budaméry. Régi magyar család az Aba nem-
zetség Somosi ágazatából. A XIV. és XV. sz.-ban
szerepelt B. -család első ismert őse, Péter, a XIII.
8z. dereka táján élt s talán egy személy azzal a
György fia Péterrel, ki 1246. Chobay nevű ősi
birtokát eladta. Fiai: Somosi György, Miklós
ispán, a nemsokára ellialt Tamás mester, János
ispán és Mihály mester, 1280—87. mislyei prépost
és egri kanonok, 1280. osztoztak meg. Közülök
Miklós ivadékai a Somosi nevet viselték (kihalt
a XIV. sz. vége felé), Györgytől származott a
Somosi-család idősb ága (kihalt a XV. sz. közepe
táján), a Kőszeghy- család (kihalt a XV. sz. közepe
felé) és az ifjabb B. ág ; János három fia (Egyed,
Dénes és Andronikus) közül az első alapította az
idősb B. -családot, mely négy izén virágzott s
Egyed kisunokájában. Konya fla Péterben halt ki
1394. előtt. Az ifjabb ág alapítója az említett So-
mosi Györgytől (1280) származik, kinek három
fla volt, ú. m. Péter (1284—1304) abaujvmegyei
főispán ; Ivánka, kit 1285. a tatárok öltek meg,
és János mester (1285—1341). Ennek nyolc íla
közül Pál és Péter ivadékait Somosiaknak nevez-
ték, György ága a Kőszeghy, Miklósé pedig a
B. nevet vette föl, de ez az ág sem tartott tovább
egy századnál, a XV. sz. vége felé kihalt B. Por-
koláb Györgyben. V. ö. Wertner M., A magy.
nemz. 1. 35., 318 ; Karácsonyi J., M. nemzetségek
I. 16 8 köv. 1.
Badaücevica, adók. Belovár-Körös vm. gjur-
gjevaci j.-ban, (looo) 526 horvát-szerb lak. ; vasúti
megálló, u, p. és u. t. Kloátar.
Budanica, adók. Verőcze vm. verőezei j.-ban,
(1900) 803 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Cabuna.
Budaörs, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.
biai j.-ban, (1910) 1059 házzal és 7376 lak., (1900.
6104 lakos, közte 5669 német); van takarékpénz-
tára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala
és telefonállomása, csendőrőrse. B. a török ura-
lom idején elpusztult, s csak a XVÜI. sz. ele
jón települt meg újra német lakosokkal; 1737
körül Zichy Péter gr. örökösei birták, kiknek vár-
szei-ü kastélyuk volt itt; utóbb az óbudai korona-
uradalomhoz került, 1773. Mária Terézia a mor-
copaili merino-törzsjuhászat egy részét a B.-i ko-
ronauradalmi majorba helyezvén át, B. a magyar
nemes juhtenyésztés bölcsőjévé lett. Lakói azelőtt
túlnyomó részben szőUőmíveléssel foglalkoztak,
a fllloxera azonban a szőllőket kipusztította és
bár a szőllők részben megújíttattak, hegyei most
részben még pusztán állanak. A külön emelkedő
úgynevezett Törökugratóról (261 m.) a nép azt
hiszi, hogy róla Budavár bevétele alkalmával egy
török parancsnok ugrott le, hogy a zsineghalált
elkerülje. B. határában keserűvízforrások (Lo-
ser-féle, Pálma, Herkules) fakadnak, melyeknek
nagy elterjedtségük van. A közeli Csiki puszta
hajdan lakott hely volt itt, de a török uralom
alatt elpusztult.
Budaörsi hegycsoport, 1. Budai hegység.
Buda pénze, l. Attüa-érmek.
Budapest (ő térképpel, 15 képmelléklettel,
2 szövegmelléklettel és 14 szövegálrrával. Tér-
képek: 1. B. térképe ; 2. B. közlekedési térképe ;
3. B. és környéke; 4. B. IV. kerülete 1911-ben;
5. Pest sz. kir. városa 1758-ban. — Képmellék-
letek: 1. B.-i templomok; 2. Középületek; 3. Bér-
házak és villák ; 4. Szobrok ; 5. Hidak ; 6. Mauzó-
leumok ; 7. Élelmezési intézmények ; 8. Egyetemi
épületek; 9. Iskolák; 10. Muzeumok; 11. Fürdők;
12. Vízművek; 13. B. székesfőváros nagylakásos
bérházai; 14. B. székesfőváros kislakásos bér-
házai ; 15. Népotthon és Népszálló. — Szöveg-
mellékletek : 1. Utcák és középületek jegyzéke ;
2. B. helyi vasútjai). A cikk tartalma :
old.
.57
old.
Budapest fekvése és terü-
lete 28
Természeti viszonyok ... 29
Topográfl.i — 31
Lakosság ... 42
Közgazdaság- 44
Közművelődés _. 51
Közegészségügy ... ..
Hatóságok, szervezet,
pénzügy 62
B. neve és címere 66
Környéke _. ... 67
Története 68
Irodalom .. 70
Budapest fekvése és területe.
B., a magyar birodalom fővárosa és a magyar
király székvárosa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár-
megye székhelye, azelőtt sz. k., ma törvényható-
sági joggal felruházott város, a Duna mindkét
partján fekszik. Határa az é. sz. 470 25' 47" ós
47»35' 21", valamint a k. h. 360 36' 5" és 36" 53'
27" közt terül el; kiterjedése É.-ról D. felé 18,
K.-röl Ny. felé 22 km. A főváros ezt a kiterje-
dését az 1872. XXXyi. t.-c. által nyerte. B. terü-
lete É.-on Solymár, Üröm, Békásmegyer, Újpest
ós Rákospalota, K.-en Pestújhely, Rákosszent-
mihály, Czinkota, Rákoskeresztúr, Pestszent-
lörinez, D.-en Kispest, Erzsébetfalva, Csepel,
Budafok, Albertfalva, Kistétény, Nagytétény,
Ny.-on Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi és Pest-
hidegkút teiületével határos ; határainak hossza,
vagyis egész kerülete 77*43 km.
Területe, k főváros és határának egész területe
19,444-29 ha., ebből szárazföld 18,661-27 ha.,Duna-
terület 78302 ha. A szárazföldi részből 2560-22
ha. a beltelekre, 16,101-05 ha. a kültelkekre esik.
Budapest
— 29 —
Budapest
A Duna jobbparti szárazföldi rósz területe
9983-27, a balparti részé 8678 ha.'
Természeti viszonyok.
Hegyrajz. B. jobbparti részét a Budai hegység
egyes csoportjai hálózzák be. E hegység egy-
felől a Rózsadombbal, másfelöl a Várheggyel
és a Gellértheggyel közvetlenül a Duna medréig
nyomul elő.A Várhegy és Rózsadomb közt nyiló la-
pály, melyet aViziváros ós Orezágüt foglal el, Ny.
felé a Hűvösvölgy és Ördögárok völgyiapályában
nyer folytatást. A budai hegységnek ez a fövöl-
cye a hegj'ség két csoportját (a Hármashatárhegy
és a Jánoshegy-Svábhegy csoportját) egymástól
elválasztja s egyúttal a főbb vizek levezetőjéül
szolgál. A Hármashatárhegy csoportjától K.-re
tágasabb lapály kiséri a Duna medrét, melybe
ÉNy. felől a vörösvári völgyelés nyílik. Egy má-
sik lapály a Gellérthegytől D.-re elterülő Kelen-
föld és Lágymányos, melyen a híres budai keserű-
vizek fakadnak. Ezt alacsony dombsor választja
el a budaörsi völgyiapálytól, melj-től D.-re a
Kamaraerdő és a tétényi f ensík terül el. B hegy-
csopoi'tok jelentékenyebb emelkedései a főváros
területén : a Hármashatárhegy 496, Felső-Kecs-
kehegy 497, Ujlaki-hegy 448, Kecskehegy 479,
Vadaskert 375, Gugerhegy 376, Nagy-Hárshegy
458, Jánoshegy 529, Svábhegy 464, Kakukhegy
438, Kis-Svábhegy 258, Gellérthegy 235 és a
Kőérberek (Kamaraerdő) 253 m. (Részletesebb
loirását 1. Budai hegység.)
A főváros balparti része alacsony fekvésű sík-
ság, mely nagyrészt csak 8—10 m.-nyire emelke-
dik a Duna nullpontja fölé (legmélyebbek a Bel-
városban a Váczi- és Molnár-utca, 7 m.) s csak
ÉK. és K. felé (Teleki-tér 13 m., Kálvária-tér 15*8,
Ludoviceum 17, Orczy-ut 18 m.) emelkedik maga-
sabbra ; ezért szükségessé vált egész városrészek
talajának feltöltése s a rakodópartoknak meg-
felelő emelése. A főváros beépített részének leg-
magasabb pontjai a tenger szine felett a Vár-
hegj' 169, Naphegy 158, Gellérthegy 235, kő-
bányai Ó-liegy 149 m. Legmélyebb a Váczi-utca
103 és az óbudai Hajógyári sziget 103-5 m. A
Lánchíd közepe 112 m., hídfői 107-6 m. A Duna
nullpontja 96-68 m.
Geológiai alakulás. A balparti alluviális sík-
ság 3— 15 m. mélységig homokból és kavicsból
áll, mely alatt a kelet felé erősen vastagodó kis-
czelli, ill. vízálló agyag települ. A városligeti ar-
tézi kút fúrásakor kiderült, hogy a 15-53 m. vas-
tag alhivium alatti harmadkori képződmények
vastagsága 901-5 m. (agyag és homokkő foly-
tonos váltakozásban, legalul kisezelli agyag
325-42 m. vastagságban) s ezek alatt a felső triász-
korú dolomit találtatott; a kőbányai dombo-
kat mediterrán lajtamész, agyag, homok, ka-
vics, szarmata mész, pannóniai agyag, homok és
levantei kavics alkotja. A jobbpart főalkotó kőzete
a triasz-korboli dolomit ós a Dachstein-mész, me-
lyekre jól kifejlődött eocén és oligocén rétegek
(nummulit-mész, briozoás márga, budai márga,
helyenként homokkő s felette kisezelli agyag és
Pectunculus-homok) s ezekre kavicsból, homok-
ból, mediten'án és cerithium-mészből, kongeria-
agyagból, homokkőből és édesvízi mészből álló
neogén képletek települnek ; ezeket lősz és mész-
tufa takarja.
A talaj minősége. Míg a város dunajobbparti
részein a talaj természettől fogva egyenlően ki-
fogástalan volt mindig, a balparti egyes, Tcülö-
nösen mélyebben fekvő s különböző altalaji víz-
erektől átszelt részein, hol a régebbi lakosság-
nem ügyelt a feltöltési anyag minéműségóre, sok
munkára volt szükség, hogy a talaj a közegész-
ségügyi követelményeknek megfelelővé tétessék.
Az e tekintetben keresztül vitt nagyszabású csa-
tornázási, talajvíz -vezetési és burkolási munká-
latok irányítására kezdetben nagy befolyással
voltak néhai Fodor József egyetemi tanár kitűnő
vizsgálatai, s lehet mondani, az a céltudatos mun-
kálkodás, amelyet a város e tekintetben kifejtett
8 mely következetesen és szigorúan érvényesí-
tette a magánosok munkálatainál is a közegész-
ségügy igényeit (talaj feltöltése kizárólag szer-
vetlen anyaggal, csatornázási és vízelvezetési
kényszer, pöcegödrök megszüntetése stb.), az
egész város talajviszonyait kielégítővé tette.
A Duna. A Duna B.-D.-i irányban, először Ny.
felé, azután K. felé kidomborodó ívben hasítja B.
területét s hossza itt 15-27 km. ; szélessége 3—800
m. (legszélesebb a Margitsziget É.-i csúcsánál.leg-
keskenyebb a Gellérthegynél), mélysége a nuU-
ponttól számítva 3-5—13 m. ; a főváros határában
összesen 783-02 ha. területet foglal el s medrében
5 sziget van : az újpesti, melynek keskeny Duna-
ágát téU kikötővé alakították át, az óbudai (102-79
ha.), a hajógyári és a régebben önálló kis budai
szigettel egyesített Margit- (62-14 ha.), végül a
főváros területén már kívül eső Csepelsziget. A
Duna nullpontja 96-68 m.-nyire van az Adriai-
tenger szine felett ; a folyam közepes vízállása
az 1880—1909. évek átlagában 2-35 m. ; szélső-
ségei — 0-72 ós 9-36 m. voltak. ; tehát a vízjáték
több mint 10 m. Az észlelt legmagasabb vízállá-
sok voltak : 1740 : 10-24, 1775 : 764, 1838 : 9-36,
1876 : 7-67 és 1891 : 6-79 m. Legkisebb vízálláskor
a Duna a fővárosnál mintegy 500 m^, legnagyobb
vízálláskor mini egy 10,500 m^-t szállít másodper-
cenkint.
A főváros egy része mélyebb, mint a dunai
nagy jeges árvizek szintje s ezért a partokat oly
magasra kellett emelni, hogy rajtuk az árvizek át
ne ömölhessenek ; az alacsonyabb külterületeket
töltések védik az elöntéstől. A kőpartok magas-
sága 84 m. 0 pont fölött, de rajtuk még 9-00
m.-ig fölérő mellvédö fal is húzódik, úgy hogy a
főváros 9-00 m. magas árvíz ellen védett. De mi-
vel a legmagasabb árvizeket eddig a jégtorlódá-
sok okozták, igyekeztek a jégtorlódások keletke-
zésének lehetőségót is megszűntetni. Ebből a cél-
ból elzárták a soroksári D imaágat, hogy a vizet
a budafoki ágba tereljék. A Csepel-sziget felső
végénél u. i. az ellaposodott mederben keletkez-
tek a jógtorlódások, melyeket a két ágban meg-
osztott víz elragadó ereje csak nehezen birt meg-
bontani. A bajon a víznek egyetlen mederbe szo-
rításával segítettek. Ezenkívül a budafoki ágat
is rendezték, mélyítették, széles helyeit párhuza-
mos művekkel szűkítették, úgy hogy a főváros
a jégtorlódások veszedelmétől mentesnek mond-
ható. A régi jeges árvizek közül megemlítjük az
Budapest
— 30 -
Budapest
1838-ikit, mely Pest 4254 háza közül 2281 -et,
Buda házai közül 601-et döntött romba, azonkí-
vül Pesten megrongált 827, Budán 536 házat s
150 ember vesztét okozta. Az utolsó nagyobb
áradás 1876 elején volt s ekkor a főváros terüle-
téből 1865 ha került víz alá. Az újabb árvizek
nagyobb veszedelem nélkül folytak le.
A Duna szabályozásával részint a szigetek
mellett, részint egyes szóles mederszakaszokban
a hajók számára téli kikötőket készítettek. Ilyen
téli kikötők : az újpesti (32 ha), az óbudai (24-2 ha)
és a lágymányosi (7 ha).
A soroksári Dunaág az elzárása után a hajó-
zásra alkalmatlan, bűzhödő pocsolyává változott.
Ezt a Dunaágat most szabályozzák. Az elzárást
az árvíz szine fölé emelik, hogy az árvíz az ágba
be ne hatolhasson. Ebben az árvízgátban két zsi-
lipes nyílást készítenek. Egyet a soroksári ág víz-
zel való ellátása céljából és egy csegót a hajózás
számára. Ezenkívül Ráczkeve táján is elzárják
még a soroksári ágat s ide is csegét építenek.
B. és Ráczkeve közt tehát a Dunaág mestersé-
ges tóvá alakul, melyet a hajózás céljából csegék
kötnek össze a fő Dunával. A munkálatok most
vannak kivitel alatt.
Talajvíz. A főváros balpartján a vizátbocsátó
rétegek a Duna felé lejtenek, tehát a talajvíz min-
denütt a Duna felé szivárog s csekély vízállás
mellett könnyen lefolyik, a Duna növekedésével
ellenben visszatódul s a kutak víztükrét duzzasztja.
A homokból és kavicsból álló felső földrétegek
alatt, melyeknek vastagsága 3—15 m., mindenütt
van víz, de a pesti belső kutak kevésbbé jó vizet
adnak, mint a külsőbbek és a jobbpartiak. Mint-
hogy a földalatti vizet az agyagrétegek át nem
eresztik, helyenként földalatti medencék támad-
nak, melyekben a talajvíz rendesen magasabban
áll, mint a Duna víztükre. Szabó a fővárostól
É.-ra 3 ily medencét különböztet meg: a budapest-
rákosit, az újpest-palotait és a káposztásmegyer-
dunakeszi-fótit; mindegyik igen vízbő s a víz ott
a természetes szürődésnél fogva igen jó.
Ásványos források. B. területén világhírű ás-
ványos források fakadnak, melyek 3 csoportba
oszthatók : 1. a Duna jobbpartján, a Gellérthegy-
től D.-re elterülő lapályon (Lágymányos) fakadó
hideg keserű víz-források ; 2. a Duna mindkét part-
ján, sőt magában a Duna medrében nagy mennyi-
ségben fakadó hévvizek, és 3. a Duna balpartján
fakadó hideg vasas források.
A Lágymányoson fakadó (1852. Schleisz György
budai birtokos által felfedezett) keserüvizek fő-
alkotórésze kénsavas magnézium és kénsavas
nátrium, mely e vizeknek sajátságos ízüket adja :
e sók nem valami meglevő telepből lúgoztatnak
ki, hanem folyvást képződnek, mely vegytani fo-
lyamat a dolomitban ós alsó oligocón márgában
és agyagban — az ebben előforduló pirit bomlása
folytán — megy végbe. E keserűvizek hőfoka
változó ; közepes hőmérsékletük lO^Q" C. A meg-
nyitott kutak száma mintegy 200 s ezek 3 helyen
csoportosulnak : a Lágymányoson, az Őrmezőn és
örsödön a Dobogó alatt. A Lágymányoson fakadó
források közül a Szent István, Hunyadi Mátyás L,
II., Széchenyi István, Deák Ferenc, Heinrich ésHil-
degarde egyesített keserűsós-források vize a kül-
kereskedelembe budai királykeserűvíz néven ke-
rül ; ezek egy része az Erzsébet-sósfürdöt (1. o.)
táplálja, mely szép lendületnek indult. Jelenté-
keny forrás még az Aesculap-forrás. Az őrmezei
források a Ferenc József, az Apenta és a Sax-
lehner-féle források ; a budai keserűvizek közül
a legkoncentráltabbak és leghíresebbek a Dobogó
alatt fakadó, Saxlehner András utódai tulajdoná-
ban levő Hunyadi János keserűvízforrások, me-
lyek vize az egész világon el van terjedve. (Ki-
vitel évi 8—10 millió liter.)
A hévvizek közül a Józsefhegy alatt levő Csá-
szár- és Lukácsfürdő, a Királyfürdő, a Margitsziget
forrása és a városligeti artézi forrás kénes hév-
vizek, a Gellérthegy alatt fakadó rácfürdői,
rudasfürdői és a sárosfürdői források földes me-
szes hévvizek. Utóbbiak már az Árpádok korá-
ban Alhévvizeknek, a Józsefhegy körül faka-
dók pedig Felhévvizeknek neveztettek; e for-
rások hőmérséklete igen különböző, a Császár-
fürdő ivó forrásának hőfoka 64'2° C, a mel-
lette levő másik forrásé csak 24** C. ; legtöbbje
kevés kénhidrogént is tartalmaz ; a margitszi-
geti és a városligeti források szénsavat is tartal-
maznak. A Duna jobbpartján bugyogó forrásokból
24 óra alatt 486,000 hl. víz folyik ki; magasabb
vízállásnál a hévvizek tükre, hőmérséklete és bő-
sége is emelkedik. Ezen források közül különös
nevezetességű a városligeti artézi forrás, melyet a
főváros hatósága Zsigmondy Vilmos vezetése alatt
1868-1878. fúratott ; 970-5 m. mélységből fakadó,
73'9<' C, vize színtelen, hidrotion szagú és dús
szénsavtartalma miatt csípős ízű ; a forrás vízbő-
sége 24 óra alatt 7600 hl. ; ivásra és fürdésre
szolgál. Kevésbbé jelentékenyek a Duna balpart-
ján (Erzsébetkörút, Hársfa- és Nyárutca) fakadó
s fürdésre használt hideg vasas források.
Éghajlat. B. éghajlata némileg átmenet az Al-
föld kontinentálisabb és a Dunántúl kissé mérsé-
keltebb éghajlata között. A jobbparti rész éghaj-
lata az egyes pontok fekvése szerint eltérőbb,
mint a balpartié, ahol egyébként a sűrűbb ház-
tömegek hatása jobban érvényesül. Közegészségi
szempontból fontos, hogy az uralkodó szél első-
sorban az ÉNy.-i, másodsorban a Ny.-i, mely a
tisztább hegyi levegőt a főváros balparti részébe
viszi. B. évi középhőmérséklete (valódi közép) a
meteorológiai intézetnek a Lovas- utón 153 m.
magasságban végzett megíigy élései szerint 9"6»
C, a legmelegebb hónap a július 20'9''-kal, a leg-
hidegebb a januárius — 2-3-kal. A hőmérő legma-
gasabb állása egy-egy esztendőben átlag 33-30, leg-
alacsonyabb állása pedig — 14-8". Ezek az átla-
gos szélsőségek. Az abszolút szélsőségek az utolsó
évtizedekben 38-2o 1892 aug. 18. és — 20-6» 1879
dec. 25. A pesti oldalon az évi középhőmérséklet
hozzávetőleg O'ö— l-O^-kal magasabb ; mint min-
den nagy városban, úgy itt is főleg nyáron a fel-
melegedett házfalak este és éjjel meleget sugá-
roznak ki és a levegő hőmérsékletét emelik.
Az évi átlagos csapadékmennyiség (1871—
1905) 640 mm., legtöbb esett 1882-ben 896 mm.,
legkevesebb 1904-ben 427 mm. A kora nyári eső-
zések az uralkodók, május és júniusban a csapa-
dék átlaga 74 mm., februárban pedig csak 31 mm.
A múlt század 60-as évei nagyon szárazak vol-
1
Budapest
— 31 —
Budapest
tak, azoknak figyelembe vételével (1856-1906)
az évi csapadék 598 mm.-re száll le (1863. csak
328 mm.-t mértek), össze-vissza van egy esz-
tendőben 121 csapadékos nap (legalább O'l
mm. csapadékmennyiséggel) és 19 zivataros nap.
Pusztító felhőszakadás ritkán fordul elő, ilyen
esetek voltak : 1875 Jún. 26. (103 mm.) és 1878
júl. 31 (108 mm.). B,-en az évi borultság az égbolt
0'52 részét borítja, legderültebb az augusztus
(0'35), legborusabb a december (0'67), a pára-
nyomás évi közepe 7'2 mm., a relatív nedvességé
73"/o, legszárazabb a levegő ápr.-ban (647o). l^g-
nedvesebb jan.-ban (877o), a légnyomás évi kö-
zepe 748-5 mm., 153 m. magasságban a tenger
színe fölött.
Növényvilág. B. ílórája a Dunai flőrakerület-
nek alföldi flőrakörnyékébe tartozik, még pedig
ennek nyugati határvonalára, melyen e környék
a pannóniai flórakörny ékkel érintkezik. Égalja
a tenyészeti viszonyoknak nagyon kedvező, termő-
helyei változatosak, flórája gazdag. A jobbparté
hegyi, a balpartó pusztai jellegű. Az erdő övei
közül a tölgy és bükk öve fordul elő ; a hegyi
rétek, réti lápok, füves puszták és homoktérségek
vegetációja szintén érdekes; szikes növényzet
a keserüforrások körül, mocsaras flóra a Rákos-
patak mentén van kifejlődve. A termesztett növé-
nyek közül legfontosabb volt — mielőtt a fll-
loxera kipusztította — a szőUő. A hajdan híres
szöUök részben már regeneráltatnak ; azonkívül
pompásak a gyümölcsösök : cseresznye, mandola,
őszi és kajszin barack, meggy, szilva, dió, alma,
körte. A főváros környékén észlelt növényfajok
száma 1634, a nemeké 523, a családoké 108.
Összefoglaló munka B. flórájáról : Borhás V.,
A főváros környékének növényzete (B. monográ-
fiájában.).
Állatvilág. B. faunája az ország többi vidéké-
nek állatvilágától több tekintetben eltér ; válto-
zatos, jellemzetes és gazdag, mert benne nem-
csak a szárazföldi, de a vizi állatok is képviselve
vannak. Faunáját a palearktikus régió európai
szubrégiójához számítják, de van sok állata, mely
a mediterrán szubrégióit jellemzi. Legnevezete-
sebb állatja az Ablepharus pannonicus (1. Ahle-
pharus), mely kizárólag csak a budai hegyekben
fordul elő ; rovarfaunája igen gazdag.
Ásványország. Az ásványország termékeire
nézve 1. fentebb a geológiai viszonyokról szóló
pontot.
Topográfia.
B.-etmára természet két egymástól lényegesen
különböző félre osztotta ; a Duna jobbpartján épült
Buda és Óbuda (I— Hl. kerület) akadálytalan ter-
jeszkedésének a talaj egyenetlensége s a nehezen
hozzáférhető hegyek határt szabnak ; övé volt a
múlt, mely benne látta hazánk egyik védőbás-
tyáját; a balparti Rákosmező homokján épült
Pest (IV— X. ker.) ellenben akadálytalanul ter-
jeszkedhetik minden irányban s az új korszellem,
szakítva a múlt emlékeivel és hagyományaival,
8 felismerve e lapály fontosságát, oda költöz-
tette át a közélet nyilvánulásának majdnem min-
den tényezőjét. Bár Buda politikai jelentőségét
részben még megtartotta s ma is a királyi csa-
ládnak és több minisztériumnak székhelye, köz-
gazdasági szerepét Pest vette át, mely különösen
az alkotmány visszaállítása óta (1867) úgy a szel-
lemi, mint az anyagi műveltség terén óriási hala-
dást tett. Népességének gyors növekedéséve.1 lé-
pést tartott építkezésének gyors emelkedése^ fel-
lendülő kereskedelme és ipara folytán pedig mint-
egy varázsütésre új élet és elevenség költözött
az előbb csendes városba. Az alkotmányos kor-
szak jótékony hatása mellett nagyrészt a ter-
mészeti viszonyok okozták a Duna két partja közt
kifejlődött különbségeket ; Buda újabban a Gel-
lérthegyen túli sík területeknek a beépítésbe
való bevonása által vetette meg jövendő fejlődé-
sének szélesebb alapjait.
A kerületek. B. alkotórészei a főváros egyesí-
tésekor szervezett 10 közigazgatási kerület, úgy-
mint:
a) a Duna jobbpartján (Budán) : az I. kerület
(Vár, Tabán és Krisztinaváros), a ü. kerület (Or-
szágút és Víziváros) és a III. kerület (Újlak és
Óbuda) ;
b) a Duna balpartján (Pesten) : a IV. ker. (Bel-
város ; 1. a Budapest IV. ker. 1911-ben e. tér-
képet), V. ker. (Lipótváros), VI. ker. (Terézváros),
VII. ker. (Erzsébetváros), VIII. ker. (Józsefváros),
IX. ker. (Ferencváros) és X. ker. (Kőbánya).
A budai oldalon nagyobbára a hegyrajz álla-
pítja meg a kerületek határait. Az I. kerülethez
tartozik a Várhegy s az attól D.-re elterülő völgy-
iapály, valamint a Gellérthegy; hozzátartozik
továbbá a Lágymányos és Kelenföld neve alatt
ismeretes tágas lapály, most Buda leendő fejlődé-
sének színhelye, továbbá a már erősen benépe-
sedett Svábhegy csoportja a Zugligettel és Hüvös-
völggyel ; a n. kerület a Várhegy K.-i és É.-i lej-
tőit foglalja magában, mihez még a Kálvária-
hegy, Rózsahegy és Rókushegy lejtői csatlakoz-
nak, végül a ni. kerület a budai hegyek és a Duna
közt húzódó keskeny partszegélyen s a Hármas-
határhegy csoportjának lejtőin terjeszkedik ki.
A balparton a főbb közlekedési erek adják meg
a város beosztásának vázát, magva a belső körút
(Vámház-, Múzeum-, Károly-körút és Deák Fe-
renc-utca) által befogott Belváros ; ennek sarok- .
pontjaiból sugár irányban s legyezőszerüleg indul
ki aVáczi-körút, Király-utca, Rákóczi- és ÜUői-útj
melyek az V., VI., VH., VlU.ésIX. kerületet egy-
mástól elkülönítik s kifelé való terjeszkedésük-
nek (a Józsefváros kivételével, melynek kültelke
nincs) tág teret engednek; e sugárutakat ha-
rántul szegi az V— IX. kerületek neveit viselő
Nagykörút (1. alább), mely az egyes kerületek
közti közlekedést közvetíti. A régi fogyasztási
vámvonal jelöli a sűrűbben beépített beltelket,
melyen kívül a városi jelleget nélkülöző kültel-
kekterülnek el ; ezek azonban mindjobban beépül-
nek, úgy hogy a vámvonalnak a balparti kerü-
letekben már a fővárosi terület határáig való
kitolása vált szükségessé.
Az egyes kerületek különböző időben jöttek
létre, azért jellegük is nagyon különböző ; a 169
m. magas hegyen fekvő, bástyáktól környezett
Vár kisvárosra emlékeztető csöndes utcáiba a
minisztériumok s az udvar öntenek némi életet ; a
Tabán (hajdan rác városrész) eredetileg a Gellért-
hegy lejtőire felnyúló keskeny utcáival s apró
Budapest
- 32 —
Budapest
házaival az új uagyszabású szabályozásoknak
esett áldozatul, úgy hogy keleties jellegű festői
képe már teljesen elveszett s helyet fog adni egy
modern, szép városrésznek; a völgyiapályt el-
foglaló Krisztinaváros (liajdan Lógod), mely ere-
detileg nyaralók telepének indult, újabban a
nagyvárosi jellegű építkezések óriási terjedésé-
vel új fejlődési irányzatot vett. Hasonlóképen
egészen modera nagyvárosi jellegű városrésszé
alakul a Lágymányosnak most beépülő síksága.
A Várhegj'től a Császárfürdőig és Városmajorig
elterülő lapályt a II. kerület (Országút és Vízi-
város, utóbbi a középkorban Szt.-Péter külváros)
foglalja el, emez a budai kereskedelem és ipar
központja, aniaz eredetileg földmívelők lakóhelye.
A III. ker. (Újlak és Óbuda, előbbi régente Szt.-
Jakab) nagyi'észt vidéki jellegű, lakói leginkább
szöllö- és gyári munkások ; e kerület aránylag
leglassabban ölt nagyvárosias jelleget. A bal-
parti városrészek a bár íiatal, de magasra törő
nagyváros bélyegét viselik magukon ; a Bélvá-
ros, B. city-je, a tudományos élet és a hatóságok
széke, a régi polgárság központja, a legúja])b
nagyarányú szabályozások folytán egészen újjá-
épülni készül 8 világhírű korzójának (Dunapart)
megadja az eddig nélkülözött megfelelő hátte-
ret. A Lipótváros az üzleti élet, a nagykeres-
kedelem, a tőke és a tőzsde székhelye, B. leg-
szabályosabb városrésze, ahol az új országház
tája a főváros legfényesebb részévé épült ki. A
Teréz- és Erzsébetváros belső részeiben a kis-
kereskedés honol, külső utcáiban a munkás és
napszámos népesség túlnyomó ; az Andrássy-út
és a Nagykörút külső képére is előkelő város-
részt teremtett a régi szűk utcák helyén. A Jó-
zsefváros belső része (a Nemzeti Múzeum körül)
a főurak kedvelt lakóhelye, külső s eddig kevéssé
fejlett (de igen népes) részében a kisiparosok és
a szegényebb néposztályok élnek, míg a vele
szomszédos Ferencvárosban majorosok és fuva-
rosok telepedtek meg nagy számmal ; a fővám-
hivatal, elevátor s gőzmalmok körül azonban
nagyvárosi élet lüktet. Végül a X. ker. (Kő-
bánya), a fővárostól egészen elkülönítve fekszik,
s lakói leginkább gyármunkások és napszámo-
sok, kik a nagy gyári vállalatokban, téglavetők-
ben és sörfőzökben keresik kenyerüket; a köz-
igazgatásilag ide tartozó, de az Üllői-út mentén
épült tisztviselőtelep több mint 200 csinos ma-
gánházból áll.
A főváros új abbkori fejlődését áttekintve, álta-
lában mondhatni, hogy a város főleg az utolsó 20
év alatt oly óriási mértékben lendült fel, mely
világváros színvonalára emelte ; lakóinak száma
megháromszorozódott, egészen új városrészek
keletkeztek, a nagyszabású szabályozások és két
díszes dunai híd építése pedig a régibb kerüle-
tek jellegét és képét is lényegesen megváltoztat-
ták. A rendkívül élénk építési tevékenység, mely
különösen az 1898. évig lázas mérveket öltött
és 1910 óta újból óriásilag megindult, ezer meg
ezer lakóházat, köztük számos bérpalotát és ne-
vezetes középületet teremtett s különösen a bal-
oldali (pesti), már régebben is gyors növekedés-
ben lévő kerületeket gyarapította. De a kezdettől
fogva csöndesebb jobbpart (Buda) is a testvér- i
városok egyesítése előtt alig sejtett fellendülést
mutat, mely az új hidak építése és az előbb el-
hanyagolt forgalmi eszközök tökéletesítése követ-
keztében a jövőre is még nagyobb felvirágzást
enged remélni.
Szabályozás. B. fejlődése leginkább csak egye-
sítése óta vett nagyobb lendületet. Gróf And-
rássy Gyula kezdeményezésére a törvényhozás
a kormánynak a főváros szabályozására és eme-
lésére az 1870. évi X. t.-c.-ben sorsolási kölcsön
útján 24 millió f rtnyi pénzalapot bocsátott rendel-
kezésére s az 1870. LX. és 1871. XLH. t.-c.-ben
az Andrássy-út (akkor Sugár-út) és Nagy-körút
építését kimondotta, a szükséges szabályozási
munkálatok vezetésére pedig a fővárosi közmun-
kák tanácsát léptette életbe. Az ez által hirdetett
pályázaton a 10 veraenyző közül (némi változta-
tással) Lec/iwer Lajos terve fogadtatott el az álta-
lános szabályozás alapjául. B tervezet alapján
jött létre az Andrássy-út s a Nagy-körút, a Pod-
maniczky-utcánakaVáczi-körútig való meghosz-
szabbítása, a belső körút boulevardozása, a Külső
Váczi-út (ma Váczi-út) kiszélesítése ; ezenkívül
terveztetett egy külső körút, mely a Margit-
sziget fölött indulna ki a Dunaparttól s a Vá-
rosliget külső határán elhaladva, az egész vá-
rost megkerülné. Hasonlókép terveztek Budán
egy nagy körutat, mely aMargit-hídtól kiindulva,
a Városmajor felöl, a Vérmező szélén húzódik
el s a Gellérthegyet megkerülve, Kelenföldön,
a Ferenc-körúttal szemben érné a Dunát. B ter-
vezet kiterjeszkedett végül a Duna szabályozá-
sára, a Margitliíd és vámházkörúti híd, a Gellért-
hegyen tűi pedig hajókikötő létesítésére is (ezt
utóbb elejtették).
B nagyszabású szabályozási tervek megindí-
tása óta a fővárosi hatóság és a kormány igen
nagy összegeket fordítottak építkezésekre s a fő-
város szépítésére. Maga a főváros a szükséges
középületek s közmunkák létesítésére közjövedel-
mének 50Vo-át fordítja (1867— 1883-ig 74.853,668
koronát), a kormány pedig szabályozásokra s épít-
kezésekre az 1867— 83-iki években nem kevesebb
mint 127.524,108 koronát szavazott meg.
Az eredeti tervezetben felvett szabályozások
legnagyobb részt már végrehajtattak s a budai kör-
út is meg van nyitva, bár koránt sincsen beépítve.
A főváros rohamos fejlődése újabb szabályozások
és városrendezések foganatosítását is tette szük-
ségessé, melyek egyes városrészek arculatát tel-
jesen megváltoztatták.
Ily nagymérvű szabályozások színhelye volt
legutóbb a Belváros. Az Erzsébet-híd építésével
kapcsolatban a Kossuth Lajos-utca kiszélesítte-
tett s az egész sűrűn beépített rendezetlen város-
rész, mely a Ferenciek-terétől az Eskü-térig el-
terült, lebontatott és szabályoztatott. Ezen új
városrósz főére a díszes Eskü-i'd, mely a Kossuth
Lajos-utca folytatásaként (bár megtört vonalban)
vezettetett a hídhoz, két oldalt a király bérpalo-
tájától, a Belvárosi takarékpénztár palotájától ós
a Klotild-palotáktól szegélyezve. A szabályozásnak
áldozatul esett a Kasselik Ferenctől 1844. épített
tornyos 7'égi városháza és a csinos barokizlésű
Grassalkovies-palota a Kossuth Lajos-utcában.
Az új útvonalak díszes házakkal épültek be ; a sza-
Budapest
— 33
Budapest
bályozás és hídépítés folytán gödörbe került a bel-
városi j^íe'Mwia-íewpZom ós a piarista rendház;
ezek azonban a legutóbb elfogadott szabályozás-
sal kapcsolatos restaurálás, illetőleg újjáépítés
folyamán szerencsés végleges megoldáshoz jut-
nak. Jelentékeny szabályozás vált szükségessé
a Ferenc József-híd pesti feje körül, ahol
a központi vásárcsarnok épült. Új alkotás a
Kaplony-utca megnyitása is, az Egyetem-tértől a
Magyar-utcáig, melynek a Muzeum-körútig való
folytatását tervezik. A jelenleg városházul szol-
gáló régi Károly-kaszámya helyén építendő bér-
házcsoport és a vele kapcsolatos szabályozás a
Belváros kópét teljesen meg fogja változtatni,
de e szabályozás terve végleg megállapítva
még nincsen. Az új városházát az Erzsébet-térre
tervezik, melynek parkját a Váczi -körútig és a
Szt. István templomig vinnék ki.
Óriási változáson ment át a Lipótváros, ahol az
1786. emelt, nagy négyszöget képezett s 4 tompa
sarkán hatalmas pavillonoktól bezárt (36,025 m*
területű) Újépület megváltása és lebontása (1898)
folytán egy egész új városrész keletkezett, mely-
nek központja a hatalmas Szabadság-tér a tőzsde
és az Osztrák Magyar Bank palotáival ós számos
más díszes palotával. Ez és a közeli Országház-
tér környéke most B. egyik legelt tkelőbb része.
A Terézvárosban az Andrássy-út és a Nagy-körút
megépítése óta nagyobb szabályozás nem történt;
az Erzsébetvárosban a Wesselényi-utcának a
Károly-körútig való meghosszabbítása üdvös rést
nyitott a sűrün beépített kerület belső részeiben,
melyeknek a tei"vezett Erzsébet-sugarút fogja új
egészséges fejlődésre a lehetőséget megadni.
A Duna jobbpartján a Gellérthegy alatti lágy-
mányosi terület szabályozása és fokozatos beépí-
tése által egy a legszebb fejlődésre jogosító új,
nagy városrész vette kezdetét ; ezenkívül megnyílt
a budai belső körút (Attila- és Krisztina-körút)é8az
Ördögárok a Kara tsonyi-palotától a Városmajorig
beboltoztatott. Új körút van tervezve a Tabánon
át is és végrehajtás előtt áll a Tabán szabályo-
zási terve, mely a régi, zegzugos és piszkos siká-
torok helyébe a legmodernebb, előkelő városrészt
fogja oda varázsolni. A II. kerületben a Margit-
rakpart és Országút körül folyt a szabályozás ;
végül a III. kerület szabályozási terve s különö-
sen a Hungária-úti híd ez eddig elhanyagolt ke-
rület építészeti fejlődését is új irányba fogja
terelni.
Utcák és terek. 1695-ben Rómer szerint Pesten
4ö utca és 3 tér volt ; 1803. már 129 ; 1853 : 238 ;
Budán ugyanakkor 99 utcát és teret számláltak.
Jelenleg a főváros egész területén 1294 utca és
102 tér van, miből a beltelkekre 772 utca és 89
tér esik. Leghosszabb bel telki utak a Bécsi-út
(3075 m.), Soroksári-út (2427 m.), üllői -út (az
Orczy-útig 2351 m.), Andrássy-út (2313 m.) ós
Krisztina- körút (2127 m.) ; más nevezetesebb utak
közül a Baross-utca 1943, aVáczi-út 1678, a Király-
utca (a fasorig) 1625,aRákóczi-út 1596, a Váczi-
körút 1414 m. hosszú ; a Nagy-körút egész hossza
4300 m. Legszélesebb a Nagy-körút (38 m.), az
Andrássy-út az Oktogonig 34, azon túl 44*5 m., a
Rákóczi-út 37 m. szóles. Legtöbb ház van a Lajos-
utcában 162,Vörösvári-úton 133, Váczi-úton 128,
Révai Nagy Leaikíma. IV. köt.
Thököly-úton 124, Bécsi-úton 121, Andrássy-úton
117, Üllői-úton 107, Baross-utcában 106, Király-
utcában 93. Legnépesebb utcák : az Ullői-út 12,310,
a Király-utca 10,842, Dob-utca 9873, Váczi-út
8518, Hungária-körút 7710, Baross-utca 7420,
Izabella-utca 6934, József-körút 6899, Rózsa-utca
6654,Szondy-utca6637,Ráday-utca6505,Rákóczi-
út 6371, Visegrádi-utca 6293, Thököly-út 6190,
Andrássy-út 6180, Dembinszky-út 6054, Váczi-
körút 5978, a jobbparton a Lajos-utca 5475 lakó-
val. Az összes utcák és utak területe a beltelken
538, a kültelken 1100 ha.
A főváros szabályozása által, különösen a Duna
balpartján, a jelentékeny ós szép utaknak egész
hálózata jött létre. Valamennyi közül legneve-
zetesebb az Andrássy-út (előbb Sugár-út), mely
a Váczi-körútból kiágazva ÉK. felé (a régi
Hermina-tér irányában) a Városligetig vezet.
Az 1870. évi LX. t.-c. az út területének megszer-
zésére s a kiépítésre 6.671,818 koronát, a kisajá-
tításokra pedig 9.727,624 koronát engedélyezett,
mely utóbbi összeg az újonnan alakítandó telkek
eladási árából visszafizetendő volt. 1872 márc. 9.
létrejött a Sugár-út és környékének építése iránt
az általános magyar municipális hitelintézet, a
francia-magyar bank és a báró Brlanger bank-
házzal kötött szerződós, melynek értelmében a
vállalkozók a telkeket a kisajátítási áron megve-
szik s az utat 5, a mellékutcákat 10 óv alatt ki-
építik, miért a közmunkák tanácsától 2.07>i,000
kor. segélyt nyernek. Még azon évben 34 ház le-
bontatott, s 207 telek ós ház 17.473,744 koronáért
megszereztetett ; 1875. az egész út ki volt nyitva,
úgy hogy 1876-ban a szerződés felbontatott s a
közmunkák tanácsának tulajdonában maradt 155
újonnan alakított építési telek eladásra került.
A kész úttest 1876 aug. 20-án adatott át a közfor-
galomnak; az utolsó telek 1885-ben épült be,
amidőn az út Andrássy nevét nyerte. Az Andrássy-
út ma egész Európában ritkítja párját ; a kör-
térig 3- és 4-emeletes paloták sorakoznak egymás
mellé (köztük a m. kir. operaház s vele szem-
ben a m. kir. államvasutak nyugdij-palotája) ;
azon túl díszes nyaralók. Az átmenet a nagy város
pompás palotáitól a Városliget kies nyaralóiig ki-
váló szépen sikerült.
Az Andrássy-utat az Oktogonon a Nagy-körút
keresztezi; ez a Margithídtól a Ny.-i pályaudvar,
az Oktogon s az üllői-úti kaszárnya érintésével
hatalmas félkörben a Boráros-térig vonul s egyes
részeiben az átszelt közigazgatási kerületek nevét
(Lipót-, Teréz-, Erzsébet-, József-, Ferenc-körút)
viseli. Kisajátítása, mely 1883. történt, 3.443,586
koronányi összeget igónyelt.mely részben az 1871.
XLII. és 1872. Vn. t.-c. által, részben a kormány-
tól engedélyezett előlegek által folyósíttatott. A
körút kiépítése 6.229,598 koronába került. Ez a fő-
város legszélesebb útja, s az Andrássy-út méltó
versenytársa ; sajnos, hogy egész vonalán egyet-
len középület sem nyert elhelyezést s a körút
egyhangúságát nem szakítják megtérek, square-k
vagy parkok.
A Belvárost környező körutak közül a közmun-
kák tanácsa 1871—72. a Váczi-körutat, 1875. a
Károly-körutat, 1880. a Múzeum- ós Vámház-
körutat boulevardoztatta s 34 méterre szélesítette
Budapest
— 34 —
Budapest
ki ; e 2.108,748 koronányi költség által e körutak
is B. elsőrendű közlekedési ereivé váltak, me-
lyeken igen élénk üzleti élet lüktet. A Károly-
körút kevésbbé szép, legnagyobb részét régibb
épületek (Orczy-ház, központi városháza) foglal-
ják el. A Muzeum-körút ismét B. legszebb részei
közé tartozik ; díszes magánépületei mellett hatá-
sát a Nemzeti Múzeum klasszikus épülete, a régi
műegyetem, a természetrajzi intézetek s a Nem-
zeti Színház bérházának palotái emelik.
A belső kőrútból kiágazólag a Rákóczi-út (előbb
Kerepesi-út) egyenes irányban a K.-i pályaudvar
felé nyílik ; egyenlőtlen szélessége, részben elhi-
bázott szabályozása s befejezetlen építkezése az
arányainál fogva nagyszerű út hatását némileg
csökkentik ugyan, de forgalma akkora, hogy
megosztása céljából a Nópszinház-utca rendezése
vált szükségessé. A Rákóczi -utat a főváros
1873—75. években 869,000 K költségen boulevar-
doztatta. Épületei közül a Nemzeti és Népszínház,
a Rókus-kórház, a Luther-udvar, az evang. tót
templommal, több szálloda s díszes magánház vá-
lik ki. Folytatásául tekinthető a régi Hatvani-utca
kiszélesítése által nyert díszes Kossuth Lajos-
utca, mely — bár szög alatt — a Dunáig nyert
folytatást a Belváros legsűrűbben beépített ré-
szén át tört Eskü-úttal, melyet két oldalt impo-
záns bérpaloták (Klotild kir. hercegnő két palotája,
a Kígyó-téren álló királyi bérpalota stb.) szegé-
lyeznek. Az TJllöi-út belső részét a főváros 1879.,
külső részét 1888. boulevardoztatta ; jelentéke-
nyebb épületei : az egyetem orvoskari épületei,
a Köztelek, az Iparművészeti Múzeum, az üUői-
úti kaszárnya, a Stefánia gyermekkórház, a tör-
vényszéki orvostani intézet, s külső részeiben a
női klinika, a Ludoviceum, a Szent István köz-
kórház és több katonai épület ; ugyanott van az
Orczykert és a megcsonkított és más felé áthelye-
zendő egyetemi füvészkert. Mint újabb alkotás
említendő a Podmaniczky-utca és az Alkotmány-
wíca,amaz a Váczi-körútból BK.-i irányban kiágazó
Bárány-utca szabályozásából s a Városligetig
való folytatásából jött létre. Az Alkotmány-utca a
Váczi-körútról egyenesen az országházra nyílik, s
már is B. legdíszesebb utcái közt foglal helyet;
benne az igazságügyi, erdészeti palota, unitárius
egyház, hírlapírók nyugdíjintézete, keresk. aka-
démia palotái állanak. Kevésbbé szép, de a most
folyó építkezések által is előkelő képet nyer a
Belvárosban a Váczi-utca, melyben a legelegán-
sabb üzletek vannak s a fővárosi élet itt legmoz-
galmasabb. A jobbparton kiválik a Főherceg Al-
brecht-út, a még kevéssé kiépített budai körút
(Margit-, Krisztina-, Attila-körút) s a királyi pa-
lotához vezető Palota-út, továbbá a Fehérvári-út
szép vonala, számos új mellékutcájával.
Nagyobb fér a jobbparton kevés van; legjelen-
tékenyebb a Szt. György- tér, a Palota-tér, Dísz-tér,
Szt. Háromság-tér (a koronázó templommal), a
Nándor -tér, a Lánchíd -tér, Szilágyi Dezső-,
Batthyány-, Pálífy-, Széna-, Marczibányi- és az
óbudai Fő-tér. A balparti terek közül legszebb s
legimpozánsabb a Ferenc József-tér (2"59 ha.) a
Magyar Tudományos Akadémia, a Lloyd-társulat
palotájával, mely nemrég a Budapesti Kereske-
delmi Testület tulajdonába ment át, amely azt a
Trieszti Általános Biztosító-Társaságnak adta el,
am. kir. államrendőrség, a Gresham biztosító-tár-
sulat ós a kereskedelmi bank palotájával; a tér kö-
zepére a Lánchíd torkoUik s előtte 3 sétány van,
melyek kettőjében Deák Ferenc és gr. Széchenyi
István szobra áll (utóbbi mögött Szarvas Gábor és
Salamon Ferenc mellszobrai), míg a harmadikra
Ferenc József király lovas-szobra van tervezve ;
e helyen állott az ország összes vármegyéinek föld-
jéből összehordott koronázási domb, melyen a ki-
rály koronázásakor (1867 jún. 8.) a szokásos kard-
vágásokat végezte ; ezt 1877. lebontották. Az Er-
zsébet-tér (S'l ha.),melyen hajdan a német színház
állott, a legszebb terek egyike, árnyas parkkal,
díszes kioszkkal (Haliczky és Heinzmann műve,
de a Nemzeti Szalon ráépítése által 1907. eredeti jel-
legéből kivetkőztetve), Semmelweis ós özv. Veres
Pálné szobraival s meteorológiai házikóval. A
József -tér (06 ha.) ültetvényei közt József nádor
szobra áll. A Ferenc József-térhez csatlakozó kis
Eötvös-teret báró Eötvös József szobra díszíti. A
Vigadó-tér csinos parkjában a kis kioszk, hátteré-
ben a Vigadó palotája, a Gizella-téren (0"9 ha.) a
Haas-f éle palota, a Gerbeaud-palota és Vörösmarty
márványszobra tűnik ki. Teljesen új alkotások
a Lipótvárosban a nagy kiterjedésű Szabadság-
tér (4-3 ha.), mely az Újépület és a régi Széchenyi-
tér helyén keletkezett, B. egyik legimpozánsabb
tere, a Főnix, az Osztr.-Magy. Bank, az Osztály-
sorsjáték, az Adria-társulat palotáival, díszes ül-
tetvényekkel; továbbá az Országház-tér {S'ő ha.),
az új országház és a Kúria gyönyörű palotáival,
a Rudolf-tér (1-9 ha.) a Margit-híd fejénél. A
Váczi-körútra nyíló Szt. István (előbb Lipót-) tér
közepén a Szt. István- templom emelkedik. A
Belváros terei a nagyarányú szabályozások foly-
tán teljesen átalakultak; legnagyobb ma az
Erzsébet-híd pesti feje körül a régi tér meg-
nagyobbítása által keletkezett Eskü-tér (1-02
ha.), ahol a plébániatemplom előtt I. Ferenc Jó-
zsef király 1867. a magyar alkotmányra meges-
küdött, szép új palotáival. Említendők még a Szer-
vita-tér, a szerviták templomával, a Kristóf-tér,
melynek a Váczi-utcába sarkalló egyik házán
1910-ig a nagy Kristóf- szobor állott, a Ferenciek-
tere a f ereneiek templomával és bazárjával, vala-
mint az egyetemi könyvtár épületével és a Király-
bazárral, az Egyetem-tér az egyetem új épületé-
vel s az egyetemi templommal ; a Belvárost körül-
futó körutak mentén a Deák-tér m evang. temp-
lommal és az újonnan épült hatalmas Anker-palo-
tával, a Kálvin-tér (106 ha.) a ref . templommal s
a Pesti hazai I. takarékpénztár áldozatkészségé-
ből emelt dlszkúttal, a Petőfi-tér a gör. templom-
mal és Petőü szobrával, végül a Fővám-tér (2-5
ha.) a fővámpalotával és a közp. vásárcsarnok-
kal. A Terézváros legszebb tere az Andrássy-út
és Nagykörút keresztezésénél létesített Oktogon,
4 egyforma palotaszerű épülettel.továbbá szintén
az Andrássy-út mentén a nagy körönd az And-
rássy -udvarral, Hübner-udvarral s a m. k. állam-
vasutak palotáival, ültetvényei közt 4 szoborral és
szökőkutakkal ; a Liszt Ferenc-tér az orsz. zene-
akadémia palotájával; kevésbbé jelentékeny a
Hunyadi-tér és Lövölde-tér. Az Erzsébetvárosban
a Szegényház-, István-, Almássy-, Bethlen- ós az
I
BUDAPESTI TEMPLOMOK.
Budavári koronázó templom.
Rgyeteini templom.
Szent István teBpIom.
Ziinagóga.
iBudapests) otkkhez.
RÉVAI NAaV LEXKONA.
tudapest — 35 —
impozáns Baross-tér (3-2 ha.), a keleti pályaud-
varral Ó8 Baross Gábor szobrával ; a Józsefváros-
ban van B. legnagyobb tere, a Tisza Kálmán tér
(8-4 ha.), melynek ültetvényei között a Népopera
épülete áll és a főv. népház és közkönyvtár fog
i épülni. A Mátyás-, Rákóczi-, Mária Terézia-, Kál-
vária- ós Teleki-tér építószileg jelentéktelenek. A
Ferencvárosban a Bakács-tér (a ferencvárosi
templommal), a Perenc-tór, a Boráros-tér (1-7 ha.)
Kőbányán a nagykiterjedésű, de még kiépítetlen
Schuster János-tér (4 ha), a Szt. László-tér (3"5
ha.), a Martinovics-tér, a Liget-tér és Mázsatér,
a tisztviselőtelepen pedig a Rezső-tér említhető.
Végül kiemelendő a Lipót- és Belváros Dunapart-
jának egy részén, valamint a budai parton elhú-
zódó /cor2ro, melyek nagyszerű fekvésükkel, párat-
lan kilátásukkal, impozáns palotasoraikkal, pom-
pás sétányaikkal ós a rajtuk nyüzsgő népeseéggel
B. egyik, a külföld által is leginkább bámult része.
Építészeti fejlődés. A rómaiak építészeti tevé-
kenysége Aquincumban (l.o.) hagyott nyomokat.
A középkorból csak kevés emlék maradt reánk,
de Budavára egész elrendezésében, sőt egyes
részleteiben is az átalakulások ellenére még ma-
gán viseli a középkori jelleget. Itt emelkedik a
koronázó templom és az ú. n. Csonka-torony 12ő2
tájáról, IV. Béla idejéből. Abból a nagy építészeti
tevékenységből, mely Mátyás király idejében a
pompás épületek egész sorát hozta létre, a török
pusztítás mitsem hagyott meg. A török uralom
némi nyomai a Császár- és Rudas -fürdőben s a
Gül baba sírjában maradtak meg ; az utóbb ke-
letkezett épületek szegényesek, ízléstelenek, még
a templomok közül is csak néhánynak van mű-
becse. A magánépítkezés tevékenysége azonban
helyenként csinos ós némi műbeccsel biró házakat
létesített, kivált a bárok építészeti korban, me-
lyeknek képviselői a nagymérvű lebontások da-
cára ma is megvannak, kivált a Várban és a
Belvárosban. A művészeti építkezés csak a XIX.
század elején indult meg, B. tehát e tekintetben
is egészen modern s új város jellegével bir. Az
empire-stílus legkiválóbb képviselője a minisz-
terelnöki, egykor gróf Sándor-féle palota. Az
újabbkori föllendülés a XIX. század harmincas
éveire esik, amelynek legkiválóbb alkotása a
Nemzeti Múzeum épülete Pollák Mihálytól. Az
1838. évi nagy ár^n[z nemcsak a város szabályozá-
sának vetette meg alapját, de egyúttal a neme-
sebb művészeti építkezés korszakának is hajna-
lát jelzi. A klasszikuskodó építészet felé hajló
Pollák megalapítója lett a modem műépítészet-
nek B.-en; mellette Hild tfózset, ki ugyanazt az
irányt követte, egyszerűségükben nagyhatású
épületekkel gazdagította fővárosunkat. Ez időben
épült fel a Lipótváros, mely szabályos utcáival s
egyszerű, de nemes arányú épületeivel leginkább
képviseli az új város jellegét. A szabadságharc
után pangás állott be s csak a hatvanas években
keletkezett új iskola (Ybl Miklós, Weber Antal,
Feszi Frigyes) kezdte ismét a főváros építészeti
jellegét modem irányban fejeszteni. A M. Tud.
Akadémia és a Vigadó épületévé' vette kezdetét
a monumentális építkezés, me'y 1867 után, a
törvényhozás, az állam és a főváros hathatós tá-
mogatása mellett nyert nagy lendületet. Az And-
Budapest
rássy-úttal s a Nagy-körúttal a díszes magán-
építkezések hosszú sora is megindult, melyek
közt nem egy műbeccsel biró alkotást találunk.
A monumentális építkezésben az olasz, a fran-
cia, a német renaissance uralkodik, csak ritkán
lép fel a bizánci v. román izlés, a gót stíl pedig
csak az új országháznál és a budavári koronázó
templom helyreállításánál nyert alkalmazást.
A köz- és monumentális magánépítkezés estü-
szerű fejlődése mellett azonban a fővároscak
nagy része még ma is egyszerú házakból áll,
melyek azonban a rohamos építkezés folytán
csakhamar eltűnnek, úgy hogy előreláthatólag
a város képe rövid időn belül teljesen átalakul.
A magánépítkezóseknél a művészibb irány csak
néhány évtized óta jutott érvényre. A legújabb idő-
ben azonban teljesen új építészeti irányok kere-
kednek felül; az ú. n. magyar stílus megteremté-
sét célzó kísérletek (Lechner Ödön, Mende Valér,
Zrumeczky, Kós) mellett a legújabb modern és sze-
cesszionista építészeti irányok is nagy mértékben
terjednek. Sok szép köz- és magánépület nem
eléggé jut érvényre, mert tágasabb terek csak
csekély számmal vannak, ellenben sok a keskeny
utca, mely a kedvező összbenyomást rontja. A
főváros azonkívül földszintes épületeinek túl-
nyomó tömege által (1000 ház közül 543, Bécs-
ben csak 123, Parisban 64, Berlinben 50) is kü-
lönbözik a modern nagyvárosoktól s habár a
magasba való építkezés itt is terjed (3 emeletes
ház volt 1869 : 182, 1890 : 779, 1906 : 2.418 ; négy
ós több emeletes volt 1869 : 18, 1890 : 83, 1906 :
462), e tekintetben a külföld nagy városait egy-
hamar nem fogja utóiérni.
Templomok(l a Budapesti templomok képmel-
lékietet). A Duna jobbpartján a Várban emelkedik
a Boldogasszonyról nevezett budavári Koronázó
templom (helytelenül Mátyás-templom ; 1. egy
részletét az áhrán). A IV. Béla korában megkez-
dett, csúcsíves csarnoktemplom D.-i tornyát (80
m.) 1470. Mátyás király újonnan építtette; ké-
sőbb többször átalakítást szenvedett s eredeti
alakjából egészen kivetkőzött. 1873— 96-ig Schu-
lek Frigyes vezetése alatt az eredeti elrende-
zés eszméjének elfogadásával, de a XIV. és XV.
sz.-beli csúcsíves részletek egy részének meg-
tartásával (a vallásalap, műemléki alap és a fő-
város költségén) újjá épült s egyike lett B. leg-
jelentékenyebb építészeti emlékeinek. Kezdettől
fogva minden rendkívüli ünnepélyesség színhelye
volt (Róbert Károly koronáztatása 1309, Mátyás
esküvője Beatrix-szal ; 1867 jún. 8. I. Ferenc
József megkoronáztatása). Belsejében állíttatott
fel (a király adományából) ül. Béla király és neje,
Antioobiai Anna díszes síremléke. A templom mö-
gött van ugyancsak Schulek Frigyes nagyszerű
alkotása, a Halászbástya (1. a Budapesti köz-
épületek képmellókleten) román-gót átmeneti stí-
lusban, díszlépcsővel és Szt István lovasszobrával
(Stróbl Alajostól). A helyőrségi templom (haj-
dan a magyar céheknek Mária Magdolnáról
nevezett plébániatemploma) 1259. csúcsíves stí-
lusban épült, a XVni. sz.-ban átalakíttatott ; kí-
vül egyik oldalfalába van illesztve a Budavár
visszafoglalásának 200 éves fordulóját (1886)
megöröldtő emléktábla Az elébb Szt Zsigmondról
Budapest
— 36
Budapest
most Szt. Istvánról nevezett várpalota-templom-
ban, mely a királyi várral együtt 1748— 71-ig
éptilt, őrzik Szt. István jobb kezét. Szép a Szt.
Annáról nevezett barokizlósű kéttornyú vízi-
városi plébániatemplom (1740—1746), szép ora-
tóriummal, szobormüvekkel és festményekkel.
Említendő még a kapucintisok temploma a Kor-
vin-téren (1703), mely 1856. román stílben újjá-
épült, az Erzsébet-apácák temploma a Batthy ány-
A Koronázó templom toronyfal részlete."
tér mögött (XVni. sz.), a tabáni (1728—1739) és
a krisztinavárosi templom (1795—97) ; a budai
eii-ang. templom (1890) és a szerb templom (1742).
Új ós érdekes építkezés a budai ref. templom is
(Petz Samutól), csúcsíves stílusban ötszögú alap-
rajzzal.
Pest templomai közül a belvárosi plébánia-tem-
plom a legrégibb, még a tatárjárás előtt, román
stílusban épült, szentélyében két díszes márvány-
pastophoriumot őriz 1507-ből ; bárok homlokzata
1726-ból való; 1890. belseje díszesen megújítta-
tott; belsejében vanKray tábornok (megh. 1804)
és Kulcsár István síremléke, az utóbbi Ferenczy
Istvántól. B templom a legújabban elfogadott
szabályozás folytán művészi restaurálás alá ke-
rül. Az egyetemi templom (hajdan a pálosoké,
épült 1715—76, renováltatott 1857.) ma a fő-
város legszebb templomainak egyike, kéttornyú
épület, bárok stílben, gazdag belsejében szép
freskókkal (Bergl Jánostól) és faragott padok-
kal ; említendő továbbá a Ferencrenőiek (1690), az
angol kisasszonyok temploma, a szerviták temp-
loma, a terézvárosi (1794), az erzsébetvárosi gör.
kat., a józsefvárosi (1797) templom, utóbbi Kup-
pelwieser oltárképével ; ugyancsak e városrész-
ben a Jézus szent szíve temploma (építette 1890.
Kauser József) román-gót átmeneti stflben. Neve-
zetes továbbá a református templom{ÍSÍ6~ 1830),
a deáktéri evangélikus templom (1799—1811) s
ugyancsak az evangélikusok nemrég épült díszes
új temploma a Városligeti-fasorban, a kéttornyú
görög templom a Petőfi-téren ; az izraelita zsi-
nagóga a Dohány-utcában (mór ízlésű kerek ku-
polájú kéttornyú épület Förstertől 1861) és egy
másik a Rombach-utcában (bizánci stílben). Épí-
tészetileg sokkal jelentékenyebb a Bakács-téren
1867— 69-ig Ybl Miklós tervei szerint román
stílben épült ferencvárosi templom, mely alap-
rajzában 3 hajós oszlopos bazilikát tüntet fel,
melybe kereszthajó van beillesztve ; a templom
hossza 66, szélessége 21, a torony magassága
66*7 m., belsejét Than és Lotz festményei, Kratz-
mann ablakf estmónyei (a Szt. Gellértet ábrázoló
kiváló festmény Storno Ferenc műve). Szász,
Feszler és Dittmann szobrászati munkái díszí-
tik. Az erzsébetvárosi plébánia-templom (1900),
Steindl Imre műve, gót ízlésben épült kéttornyú
templom, mely a korai francia-gót stílus formáira
támaszkodik, méltóságos ós komoly architektú-
rával, a főhomlokzat bejárói, rózsaablakja és a
fölötte levő timpanon majolikábói és pirogránit-
ból. Az Örökimádás temploma az Üllői -utón
(Aigner Sándortól, 1907), korai gót stílusban, bel-
sejében Erzsébet királyné szobrával, Klotz Her-
manntól. A kőbányai templom (Lechner Ödön
műve) háromhajós bazilika, melynek francia-
román stílusát gótikus elemek és magyaros dí-
szítmónyek szövik át. BmUtendő a lazaristák
temploma (1908) és a karmelita templom az An-
gyalföldön (Hofhauser Jánostól 1899). Legpom-
pásabb temploma a fővárosnak a Szt. István-
templom (előbb Lipótvárosi plébánia-templom,
hibásan közönségesen bazilikának nevezik), mely
1851 óta Hild tervei szerint antik stílusban éptilt,
de 52 m. magas kupolája 1868 jan. 22. össze-
omlott. Hild halála után Ybl Miklós folytatta
a nagy építkezést, aki megtartván a központi
elrendezést és a már meglevő külső falakat, azt
olasz renaissanceban építette ki görög kereszt
alakjában, melynek közepe felett 96 m. magas-
ságig emelkedő kupola domborul. Az egész épület
86 m. hosszú, 55 m. széles s a keresztkarokban a
koszorupárkányzat beszámításával 30 m. ma-
gas ; szabad terraszon áll s 4147 m^ felületet
borít. Fő bejárata előtt nagyszerű csarnok áll,
melyhez szabad lépcső vezet ; felette 23 m. hosz-
szü s 4 m. magas szoborcsoportozat van, mely
Jézus imádtatását ábrázolja a 3 király által. A
nagyszerű mű, melynek külső építése 1890. ké-
szült el, mintegy 8 millió K-t igényelt, mihez a
vallásalap és a főváros tetemes összeggel járult,
belsejének kiképzését Ybl halála (1891) után Kau-
ser József fejezte be (1905). A főoltáron van Szt.
István márványszobra Stróbl Alajostól, az oltár-
képek Benczúr Gyula, Roskovics Ignác, Stetka
Gyula, Vastagh György, Feszty Árpád és Deák-
Ebner Lajos művei ; a mozaikképek Lotz tervei
BUDAPESTI
Klr. várpalota. Tervezte : Ybl Miklós.
M. kir. Operaház. Tervezte : Ybl Miklós.
iBudapest> cikkhez.
DZÉPÜLETEK,
/.te : Alpar Ignác
Vijrüdó. Tervezte ; l-'ei/:l h'.
RévAI NAGY LEXIKONA
Budapest
— 37 —
Budapest
szerint Salviatinál Velencében készültek ; külö-
nösen nevezetes a főoltár mögött a Benczúr kar-
tonjai után készült s a mise főrészeit allegorizáló
mozaikképsorozat.
A királyi palota és kert. Buda várának dísze,
a kir. palota (1. a Budapesti középületek képmel-
lékleten), a Várhegy déli végén (156 m.) a török
uralom alatt romba dőlt régi vár helyén Mária
Terézia idejében 1748—77. Hillebrand József ter-
vei szerint bárok ízlésben 402,000 frt költség-
gel épült ; a Dunára néző főhomlokzata 178 m.
hosszú volt, Ny.-felé patkóalakú nyilt udvara volt,
az É.-i oldalszárnyban a Szt. Zsigmond-kápolna (1.
a templomoknál), az egész palotában 203 szoba
volt. Az 1849. ostrom alatt megsérült palota kö-
zépső részét az ötvenes években három emele-
tesre építették ki, de hatása ezzel sem fokozó-
dott. A Várhegy oldalát már József nádor alakí-
totta át kertté, de mai pompáját a kir. vár kertje
csak I. Ferenc József alatt nyerte, aki 4*4 millió
K-t engedélyezett a várkert rendezésére, az olasz
renaissance stílben épült 310 m. hosszú várbazár,
a terraszok, lépcsők és melléképületeklétesítésére.
1883-ban ö felsége elfogadta Ybl Miklósnak a kir.
palota kibővítésére s részben újjáalakítására vo-
natkozó tervezetét, mely szerint a palota, vele
két hátrafelé nyúló szárny által összekapcsolva,
egy a Krisztinavárosra néző 4 emeletes, alap-
falaival a Lógodi-utcáig leérő (tehát 7 emelet
magasságú) s több mint 300 termet tartalmazó
palotával és szükséges meUóképületekkel (13'6
millió K költségen) kibővíttessék s ezen új palo-
tához az Attila-utcából ő felsége, a közmunka-
tanács és a főváros költségén új feljáró épüljön.
Kiegészítést nyert ezen építkezés (Ybl halála után
Hauszmann Alajostól) az által, hogy a régi fő-
homlokzat impozáns méretekben tartott, oszlop-
sorozatos középrész beillesztésével, majdnem
kétszeres hosszúságra (304 m.) kiépíttetett s az
öt részre tagozott homlokzat közepére hatalmas
kupola (62 m.) emeltetett. Belsejében három ne-
vezetes terem van, ú. m. a román stílű Szt. István-
terem, a korai olasz renaissance stílusban tartott
Mátyáis-terem és a 724 m* területű pompás ün-
nepi terem. A várpalotában külön páncélszobá-
ban őrzik a szent koronát és a koronázási jelvé-
nyeket. A palota új főbejárata, gazdag szobordísz-
szel, a Szt. György-tér felől nyílik a díszes
(most zárt) várudvarra ; a főbejárat mellett a dí-
szes Mátyás-kút (Stróbl Alajostól, 1905). A palo-
tában van elhelyezve az Erzsébet királyné em-
lékmúzeum. A főudvarról nyíló Szt. István temp-
lomban őrzik Szt. István király jobbját. E temp-
lora alatt van József nádor családjának sírboltja,
melyet november 1-én a közönség is látogathat ;
síremlékei közt nevezetesebb az 1895. szerencsét-
lenül járt László kir. hercegé Strobltól.
Középületek (1. a Budapesti középületek kép-
mellékletet). B. monumentális épületei nagyob-
bára az utolsó évtizedekben keletkeztek, csak ke-
vés való a múlt század közepéből s azok közt is
csak egy-két művészi becsű emlék van. Budán a
jelentékenyebb középületek a miniszterelnöki
(előbb gr. Sándor-féle) palota, a kis várszínház
(1784-igkarmelita-kolostor), acs. ós kir. 4. had test-
parancsnokság épülete.az országház (most belügy-
minisztérium): az újabbak közül a honvédelmi
mmmímMíH palotája (renaissance épület Kallina
Mór terve szerint), a honvédfőparancsnokság épü-
lete (szintén Kallinától), abudai Fi^odo (Árkai Ala-
dár és Kallina Mór tervei szerint emelt renais-
sance stílű épület, bárok motívumokkal tar-
kítva, 350 m« területű díszteremmel ; a pénzügy-
minisztérium régi épülete (ép. Baumgarten, Mária
Terézia korabeli bárok ízlésben), ugyanannak új
palotája (Fellner Sándor terve szerint, 1901—5)
sok magyar motívummal vegyített átmeneti gót
stílusban, a m. kir- közp- statisztikai hivatalépü-
lete (Czigler Győzőtől), az irgalmasrend wr-
háza, József főherceg palotája, a Lukácsfürdö
(1894), a kir. kat. főgimnázium (XVI. század-
beli gazdag olasz renaissance stílben Lippert és
Schmidt tervei szerint), az állami főreáliskola,
a hazai I. takarékpénztár épülete válik ki. Az újabb
építkezések közül az új műegyetem impozáns épü-
letcsoportja említendő (kis részben Czigler Győző,
főként Hauszmann Alajos és Fecz Samu műve,
1905—10), mely 71,795 m^ területen épült feLTör-
ténelmileg érdekes a Császárfürdő feletti Rózsa-
hegyen 1543—48. Mohamed budai pasa által épí-
tett török mecset, melyben egy török szent, Gül-
Baba, a «rózsák atyjá»-nak sírja van, a jámbor
mozlimek zarándoklásának célpontja.
Középületekben sokkal gazdagabb a főváros
balparti része, ahol a különböző történeti stílu-
sokat követő művek mellett a modern építészet
is mindinkább tért hódít. A Belvárosban a Zitter-
barth Mátyás által 1838—41. épített oszlopos hom-
lokzatú megyeMza s a 43,259 m« telken épült köz-
pontivárosházalemlitenáö (1900-ig Károly kaszár-
nya), mely III. Károly idejében 1716—28. Martinelli
Antal Bberhard császári építész tervei szerint ere-
detileg 4000 rokkant harcos részére készült, utóbb
gránátos- kaszárnya lett, Károly-körúti része
1860-ban épült. Építészetileg érdemes alkotá-
sok az új városháza (1869— 7ö. Steindl Imre ter-
vei szerint 1.646,()00 koronán olasz renaissance
stílben épült) figyelemre méltó vasszerkezetű lép-
csőházzal és Lotz Károly freskóival díszített nagy
ülésteremmel ; a főposta- és táviró-palota (Koch és
Skalnitzky tervei szer. ol. renaiss.-ban, 3.239,984
K) homlokzatán Gastell jelképes alakjaival ; az
egyetemi könyvtár (1873—76. Skalnitzky Antal
tervei szerint XVI. sz. -béli gazdag ol. renaissanoe-
ban 1.425,850 K költségen) szép olvasóteremmel ;
az egyetem központi ^iüete (Berezeg és Baum-
garten műve, 1900), Mária Terézia korabeli bárok
ízlésben, impozáns kupolával és díszes aulával,
melyet az egyetem szimbólumai ós Verő László
meg Ney Simon szobrászati munkái ékesítenek ;
a Pesti hazai első takarékpénztár kupolás épü-
lete (Ybl Miklós műve), udvarán Kahle által cink-
ből öntött kúttal s szabadon függő csigalépcsővel,
az Elsőmagy- áltbiztosUó-társaságpedotája,(Kei\i-
ser és Frey műve) művészi kivitelű kariatidoktól
támasztott főerkéllyel, a Hunaária fogadó (Skal-
nitzky és Koch műve) ; a részben üveggel fedett
díszes Harisbazár (Peszty műve) helyébe 1911.
keskeny sikátorszerű utcától elválasztott két nagy
bérház emeltetett (Rainer Károly terve szerint) ;
éppen így eltűnt a régi Párizsi ház, melynek he-
lyére a belvárosi takarékpénztár impozáns palo-
Budapest — 38 —
tája került. Említésre méltó, terjedelmes építke-
zések a Ferenciek-bazárja, a Király-bazár stb.
A Lipótvárosban egyrészt a Ferenc József-té-
ren, másrészt az új országház táján csoportosul-
nak a legszebb középületek. Amott a Magyar
Tudományos Akadémia palotája a legkiválóbb
épíilet ; 1862—64. Stüler Ágost porosz építész ter-
vei szerint épült; hatalmasan kiszögelő, felül
Wolf Albert szobraival ellátott 3 emeletes közép-
része a karrarai oszlopokon nyugvó karzattól
körülfutott dísztermet foglalja magában, melynek
tetejét 24 kariatid támasztja, egyik oldalfalát
Lotz Károlynak a magyar közművelődés törté-
netéből vett három képe díszíti ; a kétemeletes
oldalszárnyakban, melyeket 6 kiváló tudós szobra
ékít, van a Ligeti 4 tájképével díszített heti ülés-
terem, a könyvtár s egyéb hivatalos helyiségek,
az L emeleten van még a Széchenyi-Múzeum is,
a IL emeleten pedig a történelmi arcképcsarnok
és a M. N. Múzeum növénytani gyűjteménye van
ellielyezve. A palota főbejárata a Ferenc József-
tér felől van. A palotához díszes bérház csatlako-
zik. Az akadémia-utcai homlokzaton van Holló
Barnabás domborműve (az akadémia alapítása
1893-ból). Ugyané téren van a budapesti magy.
kir. államrendőrségi főkapitányság épülete, a
Gresham-palota (Quittner Zsigniondtól, 1905), a
Pesti magyar kereskedelmi bank palotája (1909).
A Ferenc József- téren, szemben az Akadémiával
áll a magyar politika történetében gyakran sze-
repelt nagy üvegerkélyes épület, mely azelőtt a
Pesti Lloyd-társulat tulajdona volt, ettől a Buda-
pesti Kereskedelmi Testület vásárolta meg, s ettől
ismét a Trieszti Általános Biztosi tó-Társaság,mely
annak helyére 1913. új, díszes palotát fog építeni.
A Mária Valéria-utcában áll a Lloyd kereskedelmi
társulatnak 1872. épült, nemrég díszesen renovált
palotája, a régi tőzsde-épület ; továbbá a Vigadó-
téren a fővárosi Vigadó (redoute) épület, mely
a XVIL sz.-beli redoute (erődítmény) helyén
emelt régi vigadó telkén 1859—65. Feszi Fri-
gyes pesti műépítész tervei szerint több mint 2
millió K költségen épült ; a mór, bizánci és ro-
mán elemek vegyítése által létrejött kevert
stílű épület hatalmas homlokzata óriási árkádo-
kon nyugszik, a két szárny szögletpilléreit Alexy
Károly domborművei környezik ; lépcsőházának
freskói Than Mórtól és Lotz Károlytól valók
(1866); a nagy terem (B. legnagyobb báli és
hangversenyterme) mezőkre felosztott sík tetőze-
tén a 4 folyó allegorikus képe, a csemegeterem-
ben Than, Wagner Sándor és Lotz freskói vannak.
A Lipótvárosban áll B. legnagyobbszerű épülete,
egyúttal Európa egyik legimpozánsabb műem-
léke, a csúcsíves stílusban épült új országház.
A Steindl Imre tervei szerint (1883—1902) köz-
vetlenül a Duna partjára állított hatalmas épü-
let középpontja a közös csarnok ^ölé dombo-
ruló 96 m. magas kupola, melytől oldalt fekvő
két — sarkain tornyokkal díszített — épület-
részben az üléstermek vannak elhelyezve, a Duna
felöl oszlopos loggia húzódik, mögötte az olvasó-,
társalgó és éttermek nyertek elhelyezést.Az egész
épület hossza 268, legnagyobb szélessége 118,
magassága 27 m., területe 15,327 m^ (az udvarok-
kal 17,745 m*) s így egyike a világ legnagyobb
Budapest
épületeinek ; benne 18 udvar, 27 lépcső s több
mint 100 terem van s a díszítésre 450 allegorikus
alak szolgál. Építési költsége 32 millió K volt.
Az országházzal szemben van a renaissance stí-
lusú pompás igazságügyi palota (építette Hausz-
mann Alajos, 1896), a hatalmas portikus fölött
rézből készített triga (Sennyeitől), a gyönyörű
lépcsőházban Justitia szobra Strobltól és tető-
festmény Lotztól. Az Országház-térre néz a. föld-
mivelésügyi minisztérium nagytömegű épülete
(ebben van jelenleg az igazságügymnisztérium is).
Az Országház-térre vezető Alkotmány- utcában
állanak az erdészeti egyesület, a keresk. akadé-
mia, a hirlapirók nyugdíjintézetének díszes pa-
lotái, az unitárius egyházközségnek templommal
szerencsésen egyesített bérháza, a budapesti kir.
törvényszék palotája ; az utóbbi 1888—90. Hausz-
mann Alajos tervei szerint 34 millió K költsé-
fen épült, osküdtszéki tárgyalási termében Feszty
rpádnak 6 fali képe van. A legújabb építkezések
közül kiválik az árú- és értéktőzsde (1905) és az
osztrák-magyar bank (1904) palotája, mindkettő
Alpár Ignáctól, a Vígszinház (1896), az osztrák
delegáció palotája az Akadémia-utcában.
ATerézvárosban a legfényesebb épület a m.kir.
dalszinház (opera) ; a király áldozatkészségéből s
Ybl tervei szerint tiszta olasz renaissance stílben
1 875—85. épült, beépített területe 5076 m«, a szín-
pad 702 m2, a hátulsó színpad 263 m*, mélysége
44 m. Homlokzata pilléreken nyugvó erkélyével
8 az L emeleten gyönyörű loggiával kiválóan si-
került s belső berendezése (a színpad vasszer-
kezete az Aszfaleia-társaságtól) mintaszerű;
művészeti díszítésében Lotz Károly (a nézőtér
mennyezetének festményei), Székely Bertalan,
Than Mór, Feszty Árpád, Vastagh György, Ko-
vács Mihály, Keleti Gusztáv, a szobrászok közül
Donáth, Stróbl, Szász.Feszler, Kiss, Brestyánszky
vettek részt. Az operával szemben a nmgy.
kir. államvasutak nyugdíjintézetének palotája
(Lechner Ödön és Pártos Gyula műve) s ugyan-
csak az Andrássy-úton a képzőművészeti fő-
iskola (Rauscher Lajos terve szerint 1885)
renaissance toszkán palotastilben, az ablakközök-
ben Székely B. és Scholtz sgrafltto-díszítmónyei-
vel, a volt műcsarnok (Láng Adolf terve szerint
1875—1876. olasz renaissance ízlésben, 520,000
K költségen), végül a Fondére biztosító-társulat
palotája (Feszty Adolftól) válik ki. A Liszt Fe-
renc-téren az orsz. zeneakadémia új palotája áll
(ép. Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1907), homlok-
zatán Liszt F. szobrával (Stróbl Alajostól), belsejé-
ben díszes hangversenyteremmeljKőrösf öi Kriesch
freskóival. Az Andrássy-út végében van az új
műcsarnok (Schickedanz és Herzog, 1894) ós a
szépművészetimuzeum (ugyanazoktól, 1900—906),
főhomlokzata az ókori építkezés szellemében
épült, gazdag tagozassál és nyílt csarnokkal,
melyhez összhangzóan simul a magasan kiemel-
kedő túlsó épületcsoport, renaissance ízlésben, A
Stefánia-úton a földtani intézet palotája emelke-
dik (Lechner Ödön müve), homlokzatán két oldalt
egy-egy zömök toronnyal, középen kupolával,
melynek tetejét egy hatalmas földgömb díszíti ;
az épületet magyaros izlésű részletek ós diszít-
mények jellemzik. Ugyanott van a fővárosi mu-
BUDAPESTI BÉR
tBudapestt cikkhez.
ÁZAK ES VILLÁK.
náVAI NAOV UXKONA.
Budapest
39
Budapest
zeum épülete is, épült az 1885-iki országos kiál-
lítás alkalmából.a művészetek számára. Említendő
még az Erzsébet-nőiskola és a vakok intézetének
palotája ; a Városligetben kiváló a mezőgazdasági
múzeum hatalmas épületcsoportja, a mUlenniumi
kiállítás román, gót és renaissance épületei min-
tájára (Alpártól 1902—904) építve, hazai építésze-
tünk legkiválóbb alkotásainak (Ják,Vajdahunyad,
Csütörtökhely) felhasználásával.AVáczi-körútvé-
gét a nyugati pályaudvar impozáns pályaháza
jelöli ; a" 25,509 m^ területen álló épület De Serres
tervei szerint létesült, vasból és üvegből való csar-
noka 42 m. széles, a Váczi-könit felé kettős tor-
nyokkal és loggiákkal díszített két homlokpa vil-
iont mutat. Költsége 3.357,534 K, az egész pálya-
udvaré az 1875. épült (a pályaudvart a Szív-utca
tengelyében áthidaló) Ferdinánd-híddal együtt 8
millió K.
Az Erzsébetváros legdíszesebb épülete a New-
York biztosító-társulat pazar fénnyel tervezett
palotája (tervezte Hauszmann Alajos). Említésre
méltó a szegények háza, a protestáns árvaház,
az országos kisdedóvó képezde és az állatorvosi
főiskola {l alább). E városrész legjelentékenyebb
középülete a m. kir. államvasutak keleti pálya-
udvara, mely 308,000 m^ területen épült; a be-
épített terület 25,900 m^, a csarnok maga 42 m.
széles, 188 m. hosszú s 7522 m* területű ; a Rá-
kóczi-útra néző impozáns kapuzata 43 m. magas ;
a pénztári csarnok festménye Lotztól való. Az
épület 4'8, az egész pályaudvar 9-76 millió K költ-
ségen létesült.
A Józsefvárosban a nagyszámú egyetemi épü-
letek mellett (1. alább) még sok kiváló középület
van ; valamennyi közt legjelentékenyebb a Nem-
zeti Muzeum-nak Pollák Mihály által 1837—47.
emelt, 108 m. hosszú, 70 m. széles s 24 m. magas, 8
hatalmas korintusi oszlopon nyugvó s allegorikus
alakokkal díszített homlokzatú épülete, melynek
belseje is (szép díszterem, nagyszerű márványfalu
lépcsöcsarnok,Lotz és Than történelmi festményei-
vel) egyszerűségében nagyszerű s nagyhatású al-
kotás. A Nemzeti Szinházat (Zitterbarth Mátyás
műve, 1825—40) az 1876. évi átalakítás eredeti
klasszicizáló jellegéből kivetkőztette; bérháza
Koch ós Skalnitzky műve (940,000 K). A Népszin-
ház a főváros telkén ós támogatásával 1874—75.
Pellner és Hellmer bécsi építészek terve szerint
olasz renaissance ízlésben épült (felszereléssel
együtt 1.400,000 K); területe 2229 m^. 1905-ben
újjáépíttetett. Jelenleg, a Nemzeti Színház épüle-
tének rokkantsága miatt, az állam bérbe vévén,
ott a Nemzeti Színház tagjai játszanak. Jelesebb
épület még a nemzeti lovagló (1858. Ybl Miklós),
a nemzeti tornacsarnok, a régi képviselőház
(Ybl), a magyar kir. tanárképző intézet gya-
korló főgimnáziuma, a közs. főreáliskola, a tech-
nológiai múzeum (Hauszmann Alajostól, nyers
téglaépület terrakotta-díszítéssel), a Ludoviceum,
a Stefánia-gyermekkórház, egész sora a modem
berendezésű klinikáknak és egyetemi intézetek-
nek ; a Rókus-kórház csak nagyságánál fogva im-
ponál. Fölemlítendő a Mária Terézia-téren az új
községi iskola, egyike a legmodernebbeknek, egy
millió K költséggel építette 1911. Balogh Lóránt.
A Józsefvárosban készül Ray Rezső tervei sze-
rint az új telefon-központ, díszes köhomlokzattal,
nagyszerű vasszerkezettel.
A Ferencváros legkiválóbb épülete, a fővám-
ház, Ybl Miklós tervei szerint 1870—74. erőteljes
renaissance stílben 4*28 millió K költségen ' lé-
tesült ; főhomlokzatát 10 óriási oszlop, oldalhom-
lokzatát 6—6 oszlop díszíti, fölöttük Sommer
szobrai ; az épület 165 m. hosszú, 53 m. széles s 23
m. magas ; az alsó rakodóparttal alagút köti össze,
belsejébe sinpár vezet. Az Iparművészeti Múzeum
Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint 1 893—
1897-ig épült, keleti stílusra támaszkodva, magyar
mintájú majolikadísszel ; kupolája 47 m. E kerület-
ben van még a törvényszéki bonctani intézet, a
Pasteur- kórház, aref. főgimnázium új épülete, a
közp. vásárcsarnok (Petz Samu, 1897), a közrak-
tárak és az elevátor, a Köztelek, a dunaparti
teherpályaudvar, közvágóhíd és marhavásár,
sertésközvágóhíd, üllőiúti laktanya, Szt. István-
kórház és honvéd helyőrségi kórház (1. alább a
kereskedelem-, közegészségügy- és katonai épü-
leteknél). A Kálvin-téren fog épülni a ref . egyház
és a város új palotája.
Katonai épületek. A közös hadsereg 25 épület
birtokában van, köztük 15 kaszárnya, 2 kórház
és 8 egyéb. A kaszárnyák közül a Mária Terézia
kaszárnya 1839. épült s egy ideig katonai kór-
ház volt; 1660 katona van benne. Legnagyobb-
szerű a Ferenc József lovassági kaszárnya a
Kerepesi-úton ; 1884—86. Holtzspach A. fiai cég
által pavillonrendszer szerint épült, összesen 46
épületből áll, egész területe 174,487 m^ ; beren-
dezése s felszerelése megfelel a legszigorúbb
követelményeknek. 6 lovasszázad részére épült s
1000 katona van benne elhelyezve. Több régi
kaszárnya megszűnt ; ellenben új építések a Ká-
roly főherceg, Albrecht főherceg, Hungária-kör-
úti tüzér-, I. Ferenc József honvédgyalogsági, gr.
Nádasdy, Vilmos főherceg, gr. Hadik, Radetzky,
Pólfly-laktanya és a hadapródiskola. A Gellért-
hegyi citadella a régi csillagvizsgáló helyén 1852.
épült ; bástyája B. és D. felé, köröndje K. felé
néz ; a hadászati jelentőség nélküli citadella, erőd-
jellege megszűnvén, 1895. a főváros tulajdonába
ment át.
Magánépületek (1. a Budapesti bérházak és
villák képmellékletet). A díszesebb magánópüle-
tek a hatvanas évek óta főleg a pesti oldalon
épültek. Budán leginkább báró Lipthay Bélá-
nak Unger által tervezett s Lotz Károly képei-
vel díszített palotája, továbbá gr. Széchenyi Béla
francia-renaissance stílű palotája (Ybltől) ós a
gróf Karátsonyi-paloták említendők. Pesten a
Thonet-féle ház a Dunasoron, a Haas-palota a
Vigadó mögött, Klotild kir. hercegnő palotái az
Eskü-úton (Korb és Giergl tervei szerint), a ki-
rály bérpalotája a Kigyó-tóren (77 m. hosszú és
40 m. magas óriási épület). Legtöbb s legszebb
főúri palota a Nemzeti Múzeum táján épült;
ezek közül kiválik gróf Károlyi István és Alajos
palotája (utóbbi kiváló festményekkel), Festetics
Tasziló herceg palotája és a Tisza-féle (előbb De-
genfeld) palota, mindhárom Ybl Miklós müve ; a
Baross-utcában a grófWenckheim-palota.továbbá
gróf Batthyány Géza palotája a Teréz-körúton,
gróf Dessewffy Aurélé, gróf Erdődy Istváné,
Budapest — 40
gróf Zichy Rezsőé az Andrássy-úton, gróf Ester-
házy Pálé az Esterházy -utcában. Kiemelendők to-
vábbá az Andrássy-út és Nagy-körűt palotái,vala-
mint az Andrássy-út pompás nyaralói, melyek
legkiválóbb építészeink müvei. A régibb magán-
házak közül az ósdi Marokkói-udvar, az Orczy-ház
és a Huszár-ház említhető. Az újabb bérházak
közül a Lyka-féle ház a Városház-téren, az üll-
mann-fóleház az Egyetem-utcában, a Dreher-féle
a Kossuth Lajos-utcában, a Tüköry-ház az Arany
János-utcában, a Haggenmaeher-f éle ház az An-
drássy-úton, a Sohossberger- s Luczenbacher-féle
házak a Teréz-körúton, a gróf Károlyi-féle házak
az Alkotmány-utcában, az Anker-udvar (Alpár
Ignác müve) a Deák-téren.
Nyilvános emlékek (1. a Btidapesti szobrok kép-
mellékletet). B.-nek aránylag kevés szobormüve
van, 8 a meglevők nagyobb része is csak az
utolsó évtizedekben állíttatott fel. A régebbiek
közül emUtendő József nádor szobra a József-
téren (Halbig müncheni szobrásztól, 1865), az
úgynevezett nagy Kristóf -szobor, mely azelőtt
a Kristóf-tér sarkán, most a Központi város-
háza egyik udvarán áll (XIX. sz. első fele) és
a Szt. György-térről a hadapródiskola udva-
rára áthelyezett Hentzi-szobor (Sprenger müve,
1852) ; az újabbak közül : Deák Ferenc szobra a
Ferenc József -téren, ülő alak, Huszár Adolf terve
szerint (1887) ; br. Eötvös József szobra az Eöt-
vös-téren, szintén Huszár müve (1879) ; gr. Szé-
chenyi István szobra a Ferenc József- téren (En-
gel müve, 1880), mögötte Szarvas Gábor és Sa-
lamon Ferenc mellszobrai Jankovits Gyulától
(1899 és 1902) ; Petőfi Sándor szobra a Petőfi-
téren (Huszár Adolf müve, 1882) ; Arany János
szobra a Nemzeti Múzeum előtt (Stróbl Alajos
müve, 1893), az 1849-iki honvédek szobra a budai
Dísztéren (Zala György müve, 1893), gr. Széchenyi
Ferenc szobra a Nemzeti Múzeum kertjében (Istók
müve 1902) ; Baross Gábor szobra a Baross-téren
(Szécsi Antal müve, 1898) ; Ybl Miklós szobra a
várbazár előtt (Mayer Ede müve, 1896) ; Savoyai
Jenő lovasszobra a királyi palota előtti díszes
terraszon (Róna Józseftől, 1902); Veres Pálné
szobra (Kiss Györgytől, 1906) és Semmelweis
Ignác szobra (Stróbl Alajostól 1906), mindkettő az
Erzsébet-téren ; gr. Andrássy Gyula lovasszobra
az Országház előtt (Zala György müve, 1906) ;
Vörösmarty Mihály emléke a Gizella-téren (Kal-
lós, Teles és Márkus müve, 1908) ; Washington
szobra (Bezerédy Gyulától, 1906), gr. Károlyi
Sándor szobra (Stróbl Alajostól 1908), Rudolf
trónörökös szobra (Ligeti Miklóstól, 1906), mind
a három a Városligetben. A király által a millen-
nium alkalmából adományozott tíz szobor közül
Szt. Gellért püspök szobra (Jankovics müve, 1902)
az Erzsébet-híddal szemben a Gellérthegy lejtő-
jén, Anonymus szobra (Ligeti Miklóstól, 1903) a
Városligetben, Zrínyi Miklós szobra (Róna József-
től), Bethlen Gábor szobra (if j.Vastagh Györgytől,
1902), Bocskay István szobra (Holló Barnabástól,
1902) és gr. PálfTy János szobra (Sennyei müve,
1905) az Andrássy-úti köröndön, Werbőczi István
szobra (Donáth Gyulától 1908) a Kígyó-téren,
Tinódy Sebestyén 8zobra(Bezerédytől,1907)a Nép-
színház előtt, Hunyady János szobra (Tóth müve,
Budapest
1905) a Halászbástya tövében áll; a tizedik szobor,
Pázmány Péteré (Radnai Bélától) a Kigyó-tóren
fog felállíttatni. Megemlítendőkmég az Akadémia
alapítását ábrázoló dombormű a M. Tud. Aka-
démia falában és a Wesselényi-emléktábla a Fe-
renciek templomán, mindkettő Holló Barnabás
müve (1893 és 1905) ; a díszes Mátyás-kút a ki-
rályi palotában (Stróbl Alajostól, 1905), Szt. Ist-
ván lovasszobra (Stróbl Alajostól, 1906) a koro-
názó-templom mellett, a Trefort-szobor (Stróbl
Alajostól, 1904) a régi műegyetem udvarán, a Da-
nubius-kút a Kálvin-téren (Feszlertől, 1883), a
nagyszabású Ezredéves emlék az Andrássy-út
végén (Zala György és Schiekedanz Albert müve),
nagy félkörös oszlopsorozat, 14 magyar király
szobrával, a közepén emelkedő 36 m. magas osz-
lopon Gábor arkangyal alakjával ; a prágai Szt.
György lovasszobor másolata a Halászbástya lép-
csőzetén, továbbá kisebb szobormüvek és mell-
szobrok a Nemzeti Múzeum kertjében, a régi
műegyetem előtt, Jókai Mór mellszobra a Sváb-
hegyen, a Széchenyi-emlék a Széchenyi-hegyen,
végül a Jánoshegyen épült Erzsébet-kilátótorony
(Schulek Frigyes müve). A jövő alkotása lesz a
nagyszabásúnak tervezett Ko88uth-szobor(Horvay
János), továbbá a Szabadság-szobor (Szamo-
volszky Ödön és Gách J. tervei szerint), Er-
zsébet királyné emléke, a Jókai-szobor, Tisza
Kálmán szobra stb.
Hidak (1. a Budapesti hidak képmellékletet).
A főváros két partját jelenleg 4 közúti és 2 vas-
úti híd kapcsolja össze : a Lánchíd, a Margithíd,
a Ferenc József- és az Erzsébethíd, végül a két
összekötő vasúti híd. A i^ánc^íí? nemcsak B. leg-
kiválóbb építészeti emléke, hanem oly művészi
alkotás, melyhez fogható nincsen sehol egye-
bütt. Eszméjét gr. Széchenyi István pendítette
meg, akinek hét évig tartó nehéz küzdelmébe
került, míg a tervet megvalósítania sikerült s a
híd létesítésére részvénytársaságot alakíthatott,
melynek'az 1840. XXXIX. t.-e. azt a jogot és szaba-
dalmat biztosította, hogy a forgalom részére való
átadástól számított 87 éven belül (1946-ig) a hídtól
1—1 mérföldnyi távolságig más híd nem épül-
het. A híd tervét Tierney Clark Vilmos angol
mérnök készítette, építését testvére, Clark Ádám
vezette. 1838—48. épült s 1849 nov. 20. adatott
át a közforgalomnak. A nagyszerű mű 2 parti
oszlopon és 2, alsó részében mauthauseni grá-
nitból, a híd felszínétől kezdve sóskúti kőből
álló 48 m. magas hatalmas vízi oszlopon s az
ezeken áthúzott 4 óriási láncon függ ; hossza 375
m., a két oszlop egymástóU távolsága 202, az
oszlopok és a hídfő közti távolság 86" 7 m. ; szé-
lessége 11 m. (ebből kocsiút 7'4 m.), építési költ-
sége 8.633,259 korona volt. 1870-ben a kormány
a részvénytársaságtól 14 millió koronáért meg-
vette s szabadalmát is megváltotta. Vasszerkeze-
tének megújítását 1912— 13-ra tervezik. A Mar-
githíd a párisi Gouin Ernő és társa cég terve
szerint 1872—75. 10 millió korona költségen épült;
tengelye az alaprajzban szögbe van törve (160°),
hogy a szigetet képező mindkét folyamágban me-
rőleges legyen a víz sodrára. Mindegyik félhíd-
nak 3 nagy medemyllása és a köpartot áthidaló
kisebb parti nyílása van ; teljes hossza a jobb-
BUDAPES1
Millenniumi emlék. Zala uvuigvi
Gróf Andrássy Gyula. Zala Györgytől
Anonymus. Ligeti Miklóstól.
iBudapestn cikkhez.
SZOBROK.
József nádor. Halbie; Jánostól.
.Vöicsniarty Mihály. Kallós Edétől, Teles Edétől és Márkus Gézától.
Petöfl Sándor. Huszár Adolftói.
Deák Ferenc. Huszár Adolítól.
RÉVAI NAQV LEXIKONA.
BUDAPESTI HIDAK.
*Btidapestt eikkhez.
RÉVAI NAQY LEXIKONA.
Budapest
— 41
Budapest
és balparti kőpartáthidalások ellenfalai között
kereken 607 m. ; szélessége 16 m., miből 12 m. a
kocsiútra és 2—2 m. a két gyalogúira esik.
A hld 1876 ápr. 30. nyilt meg, építette a So-
ciété de construction de Batignolles. Róla számy-
hid vezet a Margit-szigetre (1901), melynek építé-
sét az 1899. VII. t.-c. rendelte el. A Ferenc József -
híd a Fővám-tér és a Sárosfürdö közt 1894—
96. épült s 1896 okt. 4. adatott át a forgalomnak ;
két os-ílopon nyugvó háromnyílású híd, mely 331
m. hosszú, miből a középső nyílásra 175, mind-
egyik oldalnyílásra 78 m. esik. Szélessége 17-3
m., melyből a kocsiútra 11-5 m. jut. A híd terve
Feketeházy J. pályanyertes tervének felhaszná-
lásával a keresk. minisztériumban készült; a
hídszerkezet magyar vasmüvekben gyártott bázi-
kus Martin-vasból a m. k. államvasutak gépgyá-
rában készült. Építési költsége 5 millió K. Az
Erzséhethíd (terv. a keresk. min. Dunahld-osz-
tálya) az Eskü-tér és Döbrentei-tór között 1897—
1903. épült 8 1903 okt. 4. adatott át a forga-
lomnak; a híd egyetlen, 290 m. hosszú nyí-
lással hidalja át a Dunát s így Európában a leg-
nagyobb egynyílású lánchíd. A hídpálya legma-
gasabb pontja a Duna nuUpontja felett 18 m.
Szélessége 18 m., miből 11 m. az úttest. A vas-
szerkezet súlya 110.000 q. A hídépítés költsége
11 Va millió K. volt. Az összekötő vasúti híd Fe-
keteházy János m. k. államvasuti főmérnök tervei
szerint 1873—76. Cail és társa párisi cég által
épült ; 2 parti és 3 mederoszlopon nyugszik, a
partokat kisebb nyílású vasszerkezetek hidalják
át. A főhídban az oszlopok 98-5 m.-re vannak egy-
mástól, hossza 394 m. Két sínpár fut rajta végig
s gyalogjárója is van. Építési költsége 2.342, 410
K volt. A hídnak kiszélesítése most van folyamat-
ban olyan formán, hogy pilléreit a város felőli
oldalon meghosszabbítják s egy második, szintén
kétvágányú vasszerkezetet építenek a meglevő
mellé. A budapest — esztergomi vasút hídja vala-
mennyi magyarországi Duna-híd között a leg-
hosszabb ; Újpestről a Népszigetre s innen a bu-
dai partra vezetvén, tulajdonképen két áthidalás-
ból áll, melyek közül az újpesti téli kikötőt át-
hidaló kisebb híd 220, a tulaj donképeni Duna-híd
670 m. hosszú, a kettőt összekötő népszigeti töl-
tés 300 m. hosszú. A nagy Duna-hidnak 7, egyen-
ként 93 m hosszú nyílása van. A 425 m. széles
hídpálya egyik oldalán 2 m. széles gyalogjáró van.
A hidat egy torinói cég tervezte s építette 1893—
96. években 35 millió K költségen ; vasszerke-
zete magyar gyárakban készült. Tervbe van véve
még a Boráros-téri és Óbuda— Hungária-körúti
híd létesítése.
Köpartok. A Dunát szegélyzö kőpai-tok hatal-
mas mészkő négyszögkövekböl épültek s két rész-
ből állanak ; az alsó, mely 66 m. -nyíre emelkedik
a Duna nullpont ja fölé, 11— 26 m. széles s be- és
kirakodásra szolgál, a felső 84 m.-nyire fekszik a
nullpont felett s 11*4 m. széles, róla 190 m.-nyi
közökben kettős lépcsők vezetnek az alsó partra.
1893. a felső kőpartot erős köpáxkánnyal »/^ mé-
ternyire emelték. Az emeletes köpartok mindkét
oldalon szegélyezik az egész Dunát az újpesti
kőparttól a Csepel- kőpartig és az óbudai köpart-
tól a Műegyetem- kőpartig. A rakodópartokhoz a
kőhányások csatlakoznak, melyek a budai olda-
lon az óbudai hajógyártól a Margithídig, alul pedig
a Műegyetem-kőparttól a város határáig, a pesti
oldalon Újpesttől a Margithídig s a vasúti hídtól a
puskaporos torony környékéig terjednek. Az eme-
letes és lépcsőzetes köpartok hossza 4300 m., a
Duna medrének javítása végett épített párhuza-
mos müvek és töltések hossza 17,400 m.
Nyilvános kertek, ültetvények. Alig van város,
mely közkertekben annyira szűkölködnék, mint
B. Nagyobb parkja csak 3 van : a Városliget,
az üllői-úti Népliget és a Városmajor. A Város-
ligetet (97*3 ha.) József nádor rendeztette, az ő
műve a kőbányai vizek beeresztése által létesí-
tett tó és a Városligeti fasor is ; mostani szépsé-
gét azonban csak a Stefánia-út építése s a liget
előbb elhanyagolt részeinek parkozása óta (1885)
nyerte. Élénkségét az artézi fürdő, a főváros ál-
tal most teljesen átalakított állatkert (14 ha.),
a jégpálya, cirkusz, a Városligeti színház és nép-
liget fokozza. Egészen új keletkezés az Viüöi-
űti Népliget(íl8'Q ha.) melyet a főváros a tisztvi-
selőtelep,Kőbányai-út s összekötő vasút közt 1890
óta 238,000 K költségen létesített; benne játszóte-
rek, jégpálya, sétaterek vannak, s tervbe van véve
a Városligetnek a Stefánia-út folytatásában épí-
tendő 45 m. széles korzó-út által a Népligettel való
összeköttetése.An. József idejében keletkezett Fá-
rosmajor (13*9 ha.) a Krisztinavárosban egysze-
rűbb árnyas kert, az alsóbb néposztályok mulató-
helye. Jelentékenyebb sétány még aVárhegy K.-i
lejtőjót elborító Ellipsz (1-3 ha.), mely József ná-
dor alatt fásíttatott be, de 1868. átalakíttatott,
valamint az egészen új gellérthegyi sétány. VJltet-
vények s kisebb kertek vannak még az Ország-
ház-, Szabadság-, Erzsébet-, József-, Ferenc Jó-
zsef-, Szegényház-, Tisza Kálmán- (6"7 ha.). Má-
tyás-, Mária Terézia- és Bakács-téren, az üllői-úti
közkórház előtt, a Petőfi-, Deák-, Kálvin-téren,
az Andrássy-uton, Budán a Margit-rakparton, a
Várkert-rakparton, a Rudasfürdő előtt, a Horvát-
kert (1*2 ha.), a Bástyasétány, aMarczibányi-téren
8 a Vórhalmon ültetett sétány. Az összes közker-
tek és sétaterek területe 271 ha. ; ezenkívül mint-
egy 200 utca és tér van befásítva. A magánpar-
kok közül említést érdemel a királyi várlak gyö-
nyörű kertje (8-9 ha.), a Lukács- és Császárfürdö
parkja, a Margitsziget pompás parkja (62 ha.),
a szép Múzeumkert (2-2 ha.), a közönségnek hozzá
nem férhető Orczykert (23 ha.), a területében lé-
nyegesen megcsonkított egyetemi füvészkert (ere-
detileg 10-1 ha.) és a városon kívül a Római fürdő
parkja (87 ha.).
Temetők. B. temetői közül legnevezetesebb a
kerepesi temető (57 ha.), gr. Batthyány Lajos,
Deák Ferenc, Kossuth Lajos művészi becsű mau-
zóleumával (Batthyányó Schickedanz, Deáké
Gerster, Kossuthé Gerster Kálmán és Stróbl Ala-
jos műve, 1. a Budapesti mauzóleumok képmel-
lékleten) s nemzeti művelődésünk legkiválóbb
alakjainak síremlékeivel (Arany, Vörösmarty,
Kisfaludy, Toldy Ferenc, Horvátii Mihály, Mun-
kácsy Mihály stb.); mellette a zsidó temető. A
krisztinavárosiban az 1848—49. évi szabadság-
harcban Buda falai alatt elhalt honvédek sírja
van. Ezenkívül van Budán az új nagy farkasréti
Budapest
— 4:2 —
Budapest
mellett az új helyőrségi és izr. temető, továbbá
a németvölgyi, a lezárt helyőrségi, a vízivárosi
8 Óbudán is több kisebb temető. A balparton az
új köztemető a rákoskeresztúri határban (43 ha.)
8 több megszűnt régi temető.
Lakossa.gr-
Történelmi visszapillantás. B. lakossága oly
rohamosan emelkedett, mint Európa egyik váro-
sáé sem. A XVIII. sz. elején, amidőn Berlinnek
55,000, Nápolynak 300,000, Parisnak pedig már
730,000 lakosa volt. Pest alig számított 2000 la-
kost, fővárosunk egész emelkedése tehát a XIX.
évszázadra esik, sőt a gyors fejlődés voltaképen
az utolsó ötven évre szorítkozik. Hogy e tekintet-
ben egyik európai nagyváros sem vetekszik B.-tel,
kitűnik abból, hogy a XIX. sz.-ban B. népessége
12540/o-al gyarapodott, mlg a fejlődését leginkább
megközelítő München is csak 1160"/o-al, Berlin
998^ Glasgow 883 és Liverpool 789«/o-al, ellen-
ben Bécs csak 578, Paris 395 és London 373o/o-al,
még pedig majdnem kivétel nélkül külvárosok
hozzácsatolása által, míg B. népszáma már a
legrégibb időre vonatkozólag is a mai terü-
letről van kimutatva. A török uralom után, ami-
dőn Budának 56,000 lakosa volt, nagy visszaesés
állott be. 1720-ban Budának mintegy 8500, Óbu-
dának 1100 lakosa volt. Az 1787. évi népszámlá-
lás Budán 24,873, Pesten 22,417 lelket konstatált ;
azóta Pest gyarapodása fölülmulta Budáét, 1810.
ott már 35,349 lakos volt, Budán ellenben
csak 24,910. A nagyarányú gyarapodás
azonban a XIX. sz. közepén indult meg ;
már a hetvenes években, a főváros egye-
sítésétől kezdve 1880-ig 73,890 fővel gya-
rapszik a népesség, a rákövetkező évtized-
ben a szaporulat 135,617 lélek és a XIX. sz.
utolsó tizedében 226,974 fővel maximumát
érlel. A kedvezőtlen gazdasági helyzet és a
nagyfokú drágaság akkor a főváros felé
özönlő néptömegeknek a szomszédos közsé-
gekben való letelepedését eredményezi, en-
nek folytán a népesség szaporulata 1900— 1910-ig
csak 148,243 lélek, ellenben a főváros balparti ré-
szével közvetlenül összeépített községek népes-
sége 85,270 főnyi gyarapodást mutat. A tényle-
ges lakosság szaporodását a következő összeállí-
tás tünteti fel :
szetes nópmozgalom, azaz a születéseknek a halá-
lozások feletti többlete kivált a régibb időben, ami-
dőn B.-en a halandóság igen nagy volt, jelenték-
telen volt 8 csak az utolsó két évtizedben öltött na-
gyobb arányokat. A két tényezőnek egymáshoz
való viszonya megítélhető a következő adatokból :
Az összes
szaporulat
volt
Ebből
Év
természetes
szaporulat
bevándorlá-
sok többlete
1874-1880
1881-1890
1891—1900
1900—1910
78,890
185,617
226,974
148,248
5,738
17,988
67,547
65,474
68,157
117,629
169,427
82,769
Összesen ...
584,724
156,742
427,982
A természetes szaporulat tehát csak a legújabb
időben játszik szerepet B. népgyarapodásában,
amikor az összes szaporulatnak jó negyed részét,
sőt a XX. sz, elején jó kétötöd részét teszi. A ter-
mészetes szaporulat fokozódása pedig a halan-
dóság nagymérvű csökkenésére vezethető vissza,
mely mellett azonban a legutolsó években a szü-
letések erős megcsappanása is észlelhető, még
pedig nem a házasságok csökkenése miatt —
mert ezeknek száma lényegesen emelkedett —
hanem a gyermekek számának korlátozása kö-
vetkeztében.
Kerüldek népszáma. A kerületek népességé-
nek nagyon eltérő alakulása a következő nép-
számlálási eredményekből ítélhető meg :
1874
1880
1890
1900
1906
1910
I. kerület ...
25,824
28,223
3f,693
47,301
54,012
71,935
II.
f
22,709
2,fi,6l3
31,038
36,995
38.769
41,509
III.
«
2I,0t0
24,899
29,668
38,116
42,089
49,056
összes
jobbpart
69.573
78,635
96.399
122,412
134,870
162,500
IV. ke
rület _
25,0i<4
29,131
28,370
24,372
26,884
25,358
V.
«
27,565
34,409
89,515
51,285
57,739
63,948
VI.
€
48,868
58,519
91,008
136,560
144,683
156,703
VII.
>
47,688
62,417
90,027
158,965
169,821
181,38f
VIII.
(
49,764
64,614
93,063
135,756
141,918
152,665
IX.
c
26,670
32,808
46 142
70,587
75,821
86,490
X.
C
7,645
10.284
21,860
34,421
40,017
52,557
Össze
s balpart
227,294
292,132
409,985
610,946
656,878
719,101
Budapeí
t
296,867
370,767
506,384
733,358
791,748
881,601
Év
Buda és
Óbuda
Pest
Budapest
1720 „
1780 -
1787...
1799 -
1810
1821
1881... - _. ...
1841._ _.
1850— _
1869 _
1880.. _
1890 _
1900-
1906... _ _
1910... _ _.
9,600
21,665
24,873
24,306
24,910
83,281
38,565
38,974
50,127
70,000
78,635
96,999
122,412
184,870
162,500
2,600
13,550
22,417
29,870
85,849
45,818
64,137
68,266
127,935
200,476
292,132
409,985
610,946
666,878
719,101
12,200
35,215
47,290
54,176
60,259
78,699
102,702
107,240
178,062
280,349
370,767
506,384
733,858
791,748
881,601
B.-nek ez a rohamos, szinte amerikai arányo-
kat mutató népgyarapodása természetszerűleg
túlnyomó részben bevándorlásból ered ; a termé-
Pővárosunk fejlődésére nézve rendkívül fontos
a népességnek kerületek szerinti eloszlása ós lé-
nyegesen eltérő gyarapodása. A nyolcvanas évek-
ben a X. kerület népessége gyarapodott a leg-
rohamosabban (113"/o-3'l), de az abszolút tömege-
ket tekintve nem a X. kerület döntötte el B. nép-
gyarapodását, hanem a VI., VII. és VIII. kerüle-
tek, melyekben a népesség együttvéve 88,548
lélekkel (44 — 55"/o) szaporodott, míg ezek mellett
az összes budai kerületek csak 17,764 lélekkel
(19— 26»/o) és a IX. kerület 11,626 lélekkel (400/0)
gyarapodott. A rákövetkező évtizedben már a VII.
kerület ragadta magához a vezető szerepet (68938
főnyi, vagyis 76-50/o-nyi gyarapodással), 24—26
ezerrel haladva meg a hozzá legközelebb álló VI.
és VIII. kerület szaporulatát. Ekkor megindul a
budai kerületek nagyarányú fejlődése, előidézve
elsősorban az új hidak felépítése ós a közúti köz-
lekedésnek az I. kerületbe való bevezetése által,
mely kerület terjeszkedésre alkalmas óriási bel-
területeivel a főváros fejlődésének egyik gócpont-
jává kezd válni. 1901— 1906-ig az I. kerület
szaporulata, arányszámát tekintve, közvetlenül
a X-ik után következik már, míg az abszolút
BUDAPESTI MAUZÓLEUMOK.
Deák Kerenc mauzóleuma.
Kossuth I;ajos mauzóleuma.
«Budapest» elkkhez.
RÉVAI NAOY LEXIKONA
Budapest
43
Budapest
gj^arapodás tekintetében móg csak a negyedik
helyen áll ; 1906 óta azonban óriási mérvben épül
ós 17,293 főnyi népgyarapodásával, mely 33-2o/o-
uak felel meg, a nagy pesti kerületeket is messze
háttérbe szorítja s a főváros jövő fejlődésének
kópét előreláttatja.
Nem, kor, családi állapot. B. népességében
állandóan többségben van a női nem ; 1906. volt
394.484 féi-fl (ebből 17.184 katona) és 397,264 nő
lakosa, ezer férüra jutott tehát (a katonaság be-
számításával) 1007 nő. Korra nézve volt 0—16
éves 203,014, 15—40 éves 408,421, 40-60 éves
140,648, 60 éven felüli 39,075, vagyis 0—15 éves
25-60/0, 15-40 éves 51-6o/o, 40—60 éves 17-7o/o
és ennél idősebb 50Vo- Rendkívül nagy és éles
az országos viszonyoktól való eltérés; a móg
keresetképtelen 0 — 15 éves gyermekek aránya
ugyanis az országban 35-6«/o, B.-en ellenben csak
25'6<'/o, s ezzel szemben a produktív korban álló
(15—40 éves) néprétegek aránya az országos
37-90/o-hoz képest B.-en öl-öo/o. Ez az arány B.-en
lassan, de fokozatosan emelkedik (1880-ban csak
48°/o), míg ezzel szemben a gyermekek arány-
száma (1880-ban 26-9%) állandóan csökken. A
nagyvárosi népesedés ezen jellemző vonása, mely
a vidéki városok korösszetételétől is élesen el-
választja B. népességét, a gyermekkor tekinteté-
ben ugyan még nem jut oly élesen kifejezésre
mint a külföldi nagyvárosokban, de a termelő-
képes korban álló néprétegeket illetőleg már tel-
jesen a külföldi nagyvárosok kópét engedi itt is
felismerni. Családi állapotra nézve van a lakos-
ságban (1900) : Százalékokban
Pérfl N6 Férfi Nö
Nemházas 210,562 207,055 620 56-9
Házas 119,503 118,753 35-2 32-7
özvegy _ ._ 8,064 36,006 2-i 9-9
Elvált _. 807 1,614 0-2 0-4
Ismeretlen 713 371 0-2 01
Az eltérés az országos viszonyoktól ép oly
:ízembetiinő, mint a koreloszlásnál ; míg a vidé-
ken a felnőtt (20 évnél idősebb) férfinépességnek
csak 25"7Vo-a nőtlen, addig B.-en 39*4, a házasok
aránya ellenben amott 69"3, itt 55'4<'/o ; nióg na-
gyobb a különbség a (15 évnél idősebb) női népes-
ségnél, ahol ugyanis házasságban él a vidéken
67-6, B.-en ellenben csak 43-30/0- E mélyreható
eltérések a fővárosi népességnek késői és kisebb
arányú házasodására vezethetők vissza ; a nagy-
városba tóduló népesség nagy része egyáltalán
nem alapít családot, vagy csak későn jut ennek
lehetőségéhez, a 30—35 éves férfiaknak még
31-4»/o-a legény, az ugyanolykorú nők 20-2«/o-a
hajadon. Feltűnő és jellemző a nagyvárosi viszo-
nyokra, hogy a város legjobb módú és egyszer-
smind legműveltebb kerületeiben a házasodási
arány sokkal alacsonyabb, mint a szegényebb és
kevésbbó müveit városrészekben ; házasságban él
a férfiak közül a IV. kerületben 48-5, a X-ben
64-1, a nők közül 33-8 és 564Vo- A családi ház-
tartások száma (1906) 158,136 volt, ezek közül
28,628 esetben nő volt a családfő ; a házasság
összetétele egyébként a következő volt: család-
tag és rokon 407,985, szolga ós cseléd 69,116
(ebből 53,218 nő), albérlő 82,937, ágyrajáró 27,323,
üzleti segéd 11,747, egyéb 8845. Az intézeti ház-
tartások száma 280 volt, összesen 35,659 taggal.
Származás és illetőség. A nagyvárosok népes-
ségének idegenek bevándorlása által való nagy-
mérvű gyarapodása B.-en klasszikus példát mu-
tat, mert alig van Európában nagyváros, mply-
ben a népességnek akkora része volna idegen,
mint B.-en ; ennek következtében a helyben szü-
lött egyének aránya állandóan csökken, míg
1880. még 42-7o/o volt, húsz évvel reá már csak
36"7''/o-ot tett; ezzel ellentétes arányban nő a
Magyarország különböző részéből bevándorolt
elemek aránya (37'9''/o-ról 48-ra). 1900-ban volt a
népességből B.-i születésű 258,358, pestvmegyei
születésű 53,053, egyéb magyarországi 337,460
(1880-ban 134,888), fiumei 266, horvát-szlavón
születésű 3916, osztrák születésű 41,979 és egyéb
külföldi 7762; a B.-en kívül született, tehát be-
költözött egyének száma volt 1880-ban 203,722,
1890-ben 295,454, 1900-ban ellenben már 445,090.
A Magyai'országból bevándorlottak legnagyobb
tömegekben jöttek Pest (53,053), Fejér (30,771),
Veszprém (18,300), Nyitra (17,199), Tolna (14,388),
Komárom (13,758), Pozsony, Bács-Bodrog,Vas és
Zala vmegyókből (11—12,000) ; az illető vmegyék
népszámához viszonyítva azonban azt látjuk,
hogy Fejér vmegye adózik a fővárosnak a leg-
nagyobb mértékben, mert ezer lakója közül 13' 1
él B.-en, azután következik Veszprém (8*3), Ko-
márom (7-8), Esztergom (6-9), Győr (6-6), Pest
(6), Liptó (6), Tolna (5-7), Árva (5-3), Turócz (4.6),
Bars (4'5) ós Nyitra (4) vmegye ; feltűnő különö-
sen az északi tót vmegyék felől fennálló nagy-
mérvű beözönlés, mely teljesen műveletlen és
igénynélküli elemekkel (napszámosokstb.)árasztja
el a fővárost, míg ezzel szemben az ország K.-i
és kivált DK.-i része alig gyarapítják B. népessé-
gét számottevő arányban. Aránylag jelentékte-
len (Ausztriát kivéve) a külföldiek beszivárgása
is. Lényeges befolyást gyakorol a nagyarányú
bevándorlás a népesség korviszonyainak alaku-
lására ; ez ugyanis óriásilag növeli a munkaképes
korban álló osztályok számát és pedig úgy a fér-
fiaknál, mint a nőknél ; míg azonban a férfiak be-
vándorlása már a 12-ik évvel kezdődik s a 42-ik
évig tart, addig a nőknél a 32. életév körül már
véget ér, de a rövidebb tartam ellenében az egyes
korévekben intenzivebb, mint a férfiaknál.
Honosságra nézve van a lakosok közül (1900)
magyar honos 663,978, osztrák honos 33,383,
egyéb külföldi honos 6087, közte 2724 német,
663 olasz, 397 svájci, 318 francia, 202 brit, 420
orosz, 315 bolgár, 313 szerb és 228 román honos.
Nemzetiség. B. lakói közt van (1900) 673,337
magyar (86-lo/o), 73,997 német (9-4o/o), 20,487
tót (2-6o/o) és 23,927 egyéb nemzetiségű. Az egyéb
nemzetiségűek közt van 3189 szerb, 1956 horvát,
1746 oláh, 63 vend, 119 rutén ós 16,854 egyéb
külföldi, közöttük legtöbb lengyel (5484), cseh
(4003), morva (1065) és olasz (1161). A megelőző
évekkel összehasonlítva, a magyarság terjedése
az utolsó évtizedekben igen tetemes s a legköze-
lebbi jövő kétségtelenül meg fogja hozni a lakos-
ság teljes elmagyarosodását.
A főváros nemzetiségi átalakulását illetőleg
Rómer Flóris kimutatta, hogy a XV. sz.-ban Pest
lakossága túlnyomóan magyar volt ; Budán már
a régibb időben is sokkal erösebb volt a német
Budapest
— U
Budapest
elem ; a törökök kiűzése után a magyarság ereje
tetemesen meggyöngült. A főváros puszta kör-
nyéke németekkel telepíttetett be s a nyelvéhez
is szívósan ragaszkodó szomszéd német falusi la-
kosság B. külvárosait koronként német telepü-
lőkkel látta el 8 a főváros piacát német jellegűvé
tette. Az új jövevények részint kiszorították, ré-
szint magukba olvasztották az itt talált magyar
és szerb lakosokat. A nemzetiségek o/o-os arány-
száma következőképen változott (a XVin. sz.-
beli adatok csak Pestre vonatkoznak) :
1725
1737
1750
1850
1880
1890
1900
1906
magyar _.
19-4
22-5
22-2
86-6
56-7
67-1
79-6
85- 1
német ...
55-6
57-7
55-2
56 4
343
23-7
140
9-4
tót _. ...
2-2
5-6
6-5
5-0
61
6-6
3-4
2-6
egyéb _.
22-8
141
161
20
2-9
3-6
3-0
2-9
A magyarságnak óriási térfoglalása mellett
szembeötlő a német elenmek nemcsak aránylagos,
de abszolút számbeli csökkenése is, míg a tótság
meglehetősen megtartja helyét ; a 3 f önemzetség
száma volt :
magyar német tót
1880 - 201,776 122,165 21,871
1890 _. 326,533 116,573 27,126
1900 _. ... 559,965 98,516 24.091
1906 _. 673,337 73,997 20,487
Nyelvismeret. B.-en jelenleg a magyar nyelv a
legelterjedtebb, minthogy a magyar szót (1900)
643,655 ember (91-5o/o, 1880-ban csak TO-^o/o)
érti, míg a németet csak 387,276 (55«/o). a tótot
84,377 (120/0); egyéb hazai nyelveket 84,746
ember Ijeszél. A magyar anyanyelvűek közül
csak magyarul beszél 271,110 (48-4*>/o), németül
270,458 (48-3o/o), tótul 47,841 (8-50/0), ellenben
magyarul beszél a német anyanyelvűek közül
60,024 (60-90/0), a tót anyanyelvűek közül 14,374
(55-50/0). A lakosság közül csak egy nyelvet be-
szél 316,162 fő (44-90/0), még pedig 271,110 ma-
gyar, 30,568 német, 7944 tót és 6540 egyéb. Két
nyelvet beszól 286,196 egyén (40-7o/o), 3 nyelvet
101,090 (I4-40/0). A többnyelvűség az izraeliták-
nál a leggyakoribb ; köztilök két nyelvet 48-9, 3
nyelvet 1 9-30/0 beszél ; a nemzetiségek közül a
németek beszélnek legnagyobb számmal (54-6o/o)
két nyelvet, három nyelvet a tótok (24-37o)-
Egyéb nyelvek ismerete ekként van elterjedve :
oláhul beszél 11,127, horvátul6201, szerbül 11,236,
franciául 31,002, angolul 9756, olaszul 6339,
oroszul 1459 és ruténül 757 egyén.
A hitfelekezetek összetételében is lényeges át-
alakulások észlelhetők ; míg 1869-ben a róm. ka-
tolikusok a népességnek még 72-2o/o-át tették,
arányuk 1906-ig leszállt 60-1-re, ezzel szemben a
reformátusok százaléka 4-8-ról 9-3-ra, az izraeli-
táké 16-6-ról 23-5-re emelkedett ; az ág. evangé-
likusok állandóan 50/0-kal szerepelnek. A hitfele-
kezetek száma ekként emelkedett :
r. kath. g. kath. g. kel. ág. ev. ref . unit. iar.
1869 195,624 ? 1,838 14,316 13,008 ? 44,890
1880 239,723 1,227 1,787 19,716 21,655 119 70,227
1890 314,836 2,887 2,559 27,224 36,112 436 102,377
1900 427,112 6,886 8,201 37,170 62,837 988 166,198
1906 475,886 6,821 6,328 40,819 73,847 1,381 186,047
Az egyéb felekezetek között volt 1906-ban 107
anglikán, 434 baptista, 49 nazarénus, 293 moha-
medán, 113 egyéb vallású ós 401 felekezet nél-
küli. Az egyes kerületek közül legkatolikusabbak
a budai kerületek (75— 787o). az ág. ev. elem
meglehetősen egyenletesen (4— 6o/o) van eloszolva
B. egész területén, a reformátusok a X. kerület-
ben (14-3) legszámosabbak, a IX., VIII., I. és IV.
kerületben is lOo/^-ot meghaladnak, az izraeliták
leginkább a VII. (39-2), VI. (34-9), V. (28-5) és IX.
kerületben (ll-87o) tömörülnek. A hitfelekezetek
közül legmagyarabbak a reformátusok (97-7o/o) és
izraeliták (90-3o/o, 1890-ben 75o/o), a németek az
ág. ev. és róm. katolikusok között (11— 12o/o), a
tótok az ág. evangélikusok között a legszámo-
sabbak (7-90/0). ^^ ^ .
^ ' Közsazdaságr-
Történelmi visszapillantás. A főváros közgaz-
dasági nagy fellendülése a legújabb kor vívmá-
nya ; ipara és kereskedelme ugyan már a közép-
korban volt, de az csak fejletlen csirája volt a ké-
sőbb kifejlődött anyagi műveltségnek. Történelmi
okmányaink szerint a Duna mentén budai pol-
gárok már a XEI. században állítottak fel mal-
mokat. Zsigmond idejében már számos szervezett
céh volt a városban, közülök legtekintélyesebb
volt Budán az ötvösök, Pesten a tímárok céhe. A _
török uralom megszűnte után a céhek újra szer- M
vezkedtek s ezek voltak az ipar egyedüli kópvi- li
selői. A kereskedelmet nagyobbára idegen csalá-
dok (görögök, szerbek, németek) tartották fenn,
kik utóbb B.-en telepedtek meg s a főváros lakói
közé beolvadtak. A városi élet nagyon szerény
volt; Pest város összes jövedelme 1722-ben 13,430
frt, kiadása 13,656 frtvolt; legnagyobb jövedelmi
forrása a hídvám volt, 18 dunai malma alig jöve-
delmezett valamit. Az ipar és kereskedelem csak
a közlekedés tökéletesbülésével fejlődött gyor-
sabban ; az első lökést erre a dunai gőzhajózás
adta, de csakis a vasúti hálózat fejlődése s annak
B.-en való központosítása fejezte be az anyagi
művelődés ezen folyamatát. Az e téren való fel-
lendülés 1867. kezdődött s ujabb tápot nyert a
főváros egyesítésében. A legutóbbi időben a kor-
mánynak s a fővárosnak a kereskedelem és ipar
érdekében hozott nagy áldozatai s a céltudatos
közlekedési politika gyors virágzásra juttatták a
még üatal magyar ipart és kereskedelmet, mely-
nek természetszerű központjává B. vált. A gyár-
ipar kifejlődése mellett a kisipar sem szorult
egészen háttérbe.A főváros üzleti életének élén-
külését mutatja, hogy évenként mintegy 6000
új üzlet keletkezik s a régi üzletek megszűnése
mellett is évenként mintegy 3000-el gyarapodik
az üzletek száma.
A lakosság foglalkozása. A főváros nagy-
mérvű fellendülése a népesség iparral és keres-
kedelemmel foglalkozó rétegeinek nagyarányú
duzzadására vezetett, minek következtében ma
Magyarországon nincs város, melyben ezen fog-
lalkozási főcsoportok nagyobb számmal volná-
egyób nak képviselve, mint B.-en. Ezeknek szám-
800 béli gyarapodása jóval nagyobb az össz-
^'lll népesség gyarapodásánál, mert míg emez
561 1890— 1900-ig 44-80/o-al szaporodott, a ke-
2,169 reskedelemnél a gyarapodás 91-2o/o volt,
az iparnál 79o/o, a közlekedésnél 69-8o/o, a köz-
szolgálati ágaknál 61 o/^. Az ipar és forgalom
tehát B. népességének 64-2o/o-át tartja fenn,
és ha ehhez még hozzávesszük a napszámoso-
kat, ügy kiderül, hogy az ipar és forgalom több
Budapest
— 45 —
Budapest
mint fél millió egyént tart el, míg 1890. csak
322,597 egyént. A népességnek foglalkozási fő-
csoportok szerinti megoszlása a keresők és eltar-
tottak megkülönböztetésével 1890-ben és 1900-ban
a következő volt :
zási ág még : államhivatalnok 3207 (2427), ne-
velő és nevelőnő 1935 (1068), néptanító 1476
(773), orvos 1076 (680), ügyvéd 1069 (739).
Az iparban és kereskedelemben működő ön-
álló egyének (munkaadók) száma volt (1900)
1890
kereső
eltartott
együtt
1900
Ssázalékos
megoszlás
kereső
eltartott
együtt i 1890
1900
<5st«rmelé8 —
Bányászat —
Ipar
Kereskedelem, hitel
Közlekedés _. ... _
Közszolgálat, szabad foglalkozások
Véderő ... _.
Napszámosok, részi. nélk.
Vagyonból élők _
Egyéb foglalkozások ...
Házi cselédek ... _.
Összesen
6,616
87
104,966
28,196
16,102
18,182
13,825
85,908
10,287 \
9,792/
43,058
11,907
17,583
27
114
66,922
171,888
26,015
54,211
19,405
35,507
24,220
42,402
1,467
15,292
24,969
60,877
44,817
64,896
—
43,053
6,660
8,560
240
246
161,039
146,668
46,781
56.917
22,863
37,444
31,240
37,054
15,846
2,475
19,195
17,326
12,756
14,235
18,567
22,760
57,204
2,296
14,820
486
307,707
103,648
60,307
68,294
18,321
36,521
26,991
36,327
59,500
8-4
0-1
34-0
10-7
7-1
8-4
3-0
180
12-8
8-6
1-9
01
41-7
14-2
8 2
9-3
2-5
4-9
9-0
8-8
286,014
219,749
505,763 ! 386,341
^A tényleg kereső népesség száma 19(X)-ban
386,341 volt, míg 1890-ben 286,014. Számuk te-
hát az utolsó évtized folyamán 100,327 lélekkel,
vagyis 35-4»/o-al gyarapodott, tehát jóval kisebb
mértékben, mint az össznépesség általában ; ez a
körülmény annál inkább tekinthető a gazdasági
fejlődést bénító kedvezőtlen viszonyok jeléül,
amennyiben B. népessége leginkább bevándor-
lás által gyarapszik, ezek között pedig a felnőtt
korú, tehát keresetképes elemek vannak túlsúly-
ban, minek folytán a kereső népességnek tekin-
télyes szaporulatát kellett volna várni.
Az egyes iparágak jelentősége és fejlődése a
következő adatokból tűnik ki, melyek a hozzá-
juk tartozó kereső népesség számát adják :
Vas- és fémipar ... ...
Gépgyártás „
KÖ-, agyag- és üvegipar ...
Fa- és csontipar _.
Bőr-, serte- és tollipar _.
Fonó-, szövőipar ..
Ruházati ipar
Papíripar — ...
Élelmezési ipar -
Vegyészeti ipar „
Építőipar
Sokszorosító- és mtUpar
Elszállásolási ipar
Egyéb ipar
Házi ipar
Vándoripar
Összesen :
1890
7,660
13,104
3,087
6,229
1,242
2,397
28,867
806
13,700
1,820
9,166
5,107
10,729
321
600
191
1900
18,337
23,260
3,643
8,874
1,712
3,808
41,986
2,606
19,326
3,706
13,414
9,376
15,402
139
118
338
104,966 161,039
A legerősebben képviselt iparágak a követke-
zők (zárójelben közöljük az 1890. évi adatokat) :
szabó 14,522 (8846), gép- és hajógyártás 11,1.39
(7382), vendéglős, szállodás 9200 (6773), cipész
9132 (7152), könyvnyomda 7601 (4243), mosás és
vasalás 6873 (3023), asztalos 6307 (4491), varrás
4877 (5569), kőműves 4459 (2658), lakatos 4259
(2746), kávéházak, tejcsamokok 3917 (2397), ma-
lomipar 3694 (.3420) és borbélyipar 3099 (1442).
A kereskedelmi ágak közül legtöbb a vegyesárú-
kereskedő 4012 (2756), kofa 3799 (1216), rövid-
árúkereskedő 3718 (2802), pénzintézeti tisztvi-
selő 3109 (1231), ügynök .3053 (1782). A közle-
kedésügynél: vasutak 7621 (6675), posta- és
távíró 4043 (2325), bérkocsisok 2860 (1739), fu-
varosok 2783 (1446), villamos vasutak 2202 (222),
hajózás 1824 (1732). Egyéb népesebb foglalko-
345,981
732,322 |1 100-0 100 0
46,547, köztük 31,219 iparos és 15,328 keres-
kedő ; a forgalomnál az önáUó vállalkozók száma
1960. (1852-ben mindössze 5104 mesterember és
1302 kereskedő volt B.-en).
Az iparban és kereskedelemben alkalmazottak
között volt (1900) :
Iparban
férfl
Tisztviselő _. ...
Segítő családtag
Mdvezetö „
Segéd, munkás,
napszámos
Tanonc
Szolga ...
Összes alkalma-'
zott személyzet
6,748
813
2,551
76,535
12,028
6,438
104,613
nő
Kereskede-
lemben
Közleke-
désben
férfi
1,337
1,420
35
15,575
2,648
4,192
25,207
10,483
293
59
10,184
1,545
4,864
27,428
nő férfl
1,237 4,651
843
1,745
106
44
62
2,680
3,934
8,707
3,976 ! 19,934
nő
765
5
1
37
28
836
Az ipar és kereskedelem Pesten sokkal erőseb-
ben van képviselve, mint Budán ; az egyes kerü-
letek közül legtöbb iparos a József- és Erzsébet-
városban, legkevesebb az I. kerületben van ; a
kereskedők száma ellenben legnagyobb az V. és
IV. kerületben, legkisebb Óbudán.
őstermelés, művelési ágak. B.-en az őstermelés
az ipar és a kereskedelem nagy szerepe mellett
csak csekély jelentőségű s a főváros őstermónyek-
ben való szükségletének csak elenyésző csekély
részét képes fedezni. A kertészet és magasabb
földművelés közvetlen a főváros határában sem
fejlődött még odáig, hogy onnan a közönséges
szántó-vető gazdaságot kiszorította volna. A mű-
velési ágak következőleg oszlanak meg : szántó-
föld 7417, kert 2085, rét 1610, legelő 1018, szőUő
235, erdő 1845, nádas 38, egyéb (földadó alá nem
eső területek) 5134 ha. A szántóföldből legtöbb
kukoricával (2218 hold), tavaszi árpával (1896
hold), őszi rozzsal és burgonyával van bevetve ;
búzát és zabot kevesebbet termesztenek. Termé-
szetes kaszálók és legelők nagy kiterjedésben
vannak a Gellérthegytől D.-re, az ó-budai la-
pályon, a Duna és a Rákos mentén. A konyha-
kertek legjobb termékei a káposzta (566 hold),
kalarábé, saláta, hagyma, retek, répa ; különösen
bolgár kertészek termelik nagyban. A szöllőmíve-
lés a íilloxera pusztításai folytán lényegesen meg-
csappant 8 csak újabban terjednek újból az ame-
Budapest
- 46
Budapest
rikai szöllöültetvónyek ; a budai bor régóta híres
8 az ország legjobb borai közé tartozik ; a balpar-
ton a kőbányai bor is jeles. 1878-ban még 3626
ha. szöllő volt B. határában, ma már csak 953
ha. ; a legjobb bor a Gellérthegy, Naphegy, Jó-
zsefhegy, Rókushegy és Mátyáshegy lejtőin ter-
mett ; a veres bort a fekete kadarka, a fehéret
a piros dinka ós muskotályfaj adta. A bortermés
volt 1878: 140,414 hektoliter bor ós 195,006
hektoliter must, 1888 : már csak 34,577 hekto-
liter bor és 38,987 hektoliter must, 1909-ben :
23,276 hl. must ós 20,948 hl. bor. A szőUők ki-
pusztulása óta a gyümölcstermelés terjedt, de
ez korántsem képes a szőUöt pótolni ; Óbudának
azelőtt majdnem kizárólag szőUősgazdákból álló
lakossága jelenleg gyári munkával keresi kenye-
rét. Az erdőterület túlnyomórészt a jobbparton van,
a balparton csak 206 ha. van. A kitűnően kezelt
budai erdők összes fahozama 40 év alatt 192,529
m', az évi növedék 4246 m^. A fővárosi hatóság
nagy gondot fordít a kopár hegyoldalak beerdő-
sltésére s eddig már 228 ha. területet erdősített
be, évente 3—400,000 csemetét ültetve el ; e cél-
ból csemetekertet is tart fenn. A főváros a K.-i
határszélen 206 ha. területű erdőövet létesített a
Rákos porának és homokjának távoltartása cél-
jából. Említést érdemel a főváros kertészete is
(évi fentartás 400,000 K), mely pompás virág-
tenyésztéseórt gyakran nyert kitüntetést nem-
zetközi kiállításokon is.
Állattenyésztés. A legújabb (1910) összeírás
szerint van a főváros területén 9404 drb szarvas-
marha, 18,579 ló, 102 szamár, 5921 sertés, 4343
juh és birka, 443 kecske; továbbá 53,372 drb
baromfi és 668 méhkas. Az előző évekhez képest az
állatállomány tetemesen apadt. Az állattenyésztés
legjelentékenyebb ága a sertéshizlalás volt, mely
Kőbányán 1847—49. keletkezett, de nagy ará-
nyait az I. magyar sertéshizlaló részvénytársaság
megalakulása óta (1869) nyerte ; nagy szállásai-
ban állandóan 100—130,000 sertés volt elhelyezve
8 az évi felhajtás 6—700,000 darabra rúgott
(1892. 848,072) ; a Kőbányára szállított s ott hiz-
lalt sertések értéke 50—76 millió K közt in-
gadozott (1892 : 85 millió K). Kőbánya a sertés-
kereskedelem tekintetében Közép-Európa legje-
lentékenyebb nemzetközi piaca volt, mely minta-
szerűen berendezett hizlalótelepei s egészség-
ügyi berendezései, célszerű vasúti összekötetése
8 az újabban szervezett tőzsde folytán világhír-
nek örvendett. Az 1895. évi sertésvész azonban
tönkretette a kőbányai sertéshizlalást, mely
azóta jelentőségét teljesen elvesztette. A ser-
téshizlalás mellett az ökörhizlalás a B.-i nagy
szeszgyárakban folyik (állandóan 5000 drb), a hí-
zott marhák Bécsbe vitetnek. Lótenyésztés a fő-
városban nincs, de azért B. a lónemesítés orszá-
gos központja, mely a magyar lovaregylet, a ló-
tenyésztés emelésére alakult részvénytársaság ós
a B.-i gyepen rendeztetni szokott lóversenyek
által a lótenyésztésre jótékonyan hat. Jelentékeny
a baromfitenyésztés, melynek céljaira Kőbányán
mintaszerűen berendezett baromfitenyésztés és
hizlaló álUttatott fel.
Ipar. B.-en az utóbbi évtizedekben az iparnak
majdnem minden ága meghonosodott s nagy ipar-
vállalatok jöttek létre ; teiHletén (1900) 32,393 ön-
álló iparvállalat létezik, a nagyobb gyárak, ipar-
telepek száma pedig 622 (1852-ben 30) ; a nagy-
ipari vállalatokban 68,502, a kisipariakban 42,046
ember nyer alkalmazást. Az iparvállalatok nagy-
ságuk szerint ekként oszolnak meg :
segéd-
vállalat személyzet
Vállalatok segéd nélkül 19,300 —
( 1—5 segéddel— 10,429 11,772
« C— 10 « -_ 1,336 10,041
« 11—15 « — 469 é,976
« 16— 20 « _ 287 4,267
« 21— 50 « — 873 11,741
« 51— 100 « ... 119 8,188
« 101— 200 « ... 68 0,043
« 201— 300 (( ... 84 6348
« 301— 600 « ... 22 8,514
« 501— 700 « ... 7 4,160
« 701-1000 « _. 5 4,156
« 1000-nél több « . 10 16,868
Összesen 32,393
110,548
Egyes iparágak oly tökéletességre jutottak,
hogy európai hímévre tettek szert. Köztük első
helyen áll a malomipar, B. legrégibb iparága ;
jelenleg B. a kontinens legnagyobb malomvárosa,
mely 13 nagy, a technika vívmányaival a legtö-
kéletesebben felszerelt gőzmalomban (legrégibb
a hengermalom) 7V2 millió q. gabonát dolgoz (»í
fel (1910) s 60 (1870-ben ll, 1881-ben 41) mii- ■
lió q. lisztet, 1-3 millió q. korpát termel és szálUt "
a világ minden részébe (leginkább Angliába, Ausz-
triába, Amerikába, Franciaországba, Olaszor-
szágba és Hollandiába). Nem kevésbbó fontos a
szeszipar, mely ágban évenkint 200,000 hl.
szeszt állítanak elő ; a sörgyártás az első magy.
részvénysörfőzőben, a Dreher-f éle kőbányai sör-
f őzökben és a Polgári sörfözőben nagy mérték-
ben folyik (évi termelés 800,000 hl) s a kőbá-
nyai sör igen élénk forgalom tárgya. A gép-
gyártás 23,260 embert foglalkoztat sok nagy s
jelentékeny vállalatban (a Ganz-féle vasöntő és
gépgyár, Schlick-féle vasöntö, államvasúti gép-
gyár, gazdasági gépgyár, csavargyár stb.), maga
az államvasúti gépgyár 3870 emberrel, a két ál-
lamvasút! főműhely 3492 munkással dolgozik s
évenkint 50—60 mozdonyt épít. Jelentékeny a
hajógyártás, melyet a Dunagőzhajózási társu-
lat régi (1840) híres óbudai hajógyárán kívül
még két ipartelep üz ; szintúgy a villamos gépek s
berendezések gyártása (Ganz-féle villamos gyár),
mely innen látja el számos külföldi város villa-
mos világítását. Az építő ipar jelentékenyebb
vállalatai az újlaki tégla- és mészégető, a kőbá-
nyai göztéglagyár, a Drasche-féle téglagyár, a
magyar építő ós magyar faipar r ész v. -társulat ; a
8 nagy téglagyár 1909-ben 180 millió drb tég-
lát állított elő (eladatott ez évben 236 millió drb
tégla). Jelentékeny továbbá az építéssel karöltve
haladó asztalos-, lakatos-, bádogosipar s a par-
ketgyártás. Jóhírűek a B.-i kocsigyárak, kék-
festögyárak, bőrgyárak (6 nagy gyár, melyek
1 millió darab bőrt dolgoznak fel s 150,000 drb
talpbört s 50,000 felsőbőrt készítenek), vala-
mint a vegyészeti gyárak, ú. m. enyvgyár, mű-
trágyagyár, olajgyárak, stearingyár, köolajfino-
mító gyár, légszeszgyárak. A 3 légszeszgyár éven-
kint 54 millió m» gázt termel (1870-ben 4-5, 1890.
198 millió m8) s 2300 munkást foglalkoztat.
Budapest
— ¥í
Budapest
A gyáraknak a főváros által történt átvétele
(1911) folytán nagy mértékben ki fognak bő-
víttetni. Nagy villamosgyárak (Magyar ált. és
B.-i vili. r.-t.) látják el B.-et villamosárammal
(évenként 12.547,000 hektowatt). Előkészítés
alatt áll a főváros villamos telepének felállí-
tása. A sokszorosító ipart nagy könyv- és kő-
nyomdák (államnyomda, egyetemi nyomda, Athe-
naeum, Franklin-társulat, Lloyd-nyomda, Pallas,
Pesti részv.-nyomda, Homyánszky, Stefaneum,
Hungária- nyomda; Posner, Légrády, Czettel és
Doutsch kőnyomdái, a magy. földrajzi intézet),
a betűöntő és hangjegymetsző gyár képvise-
lik. A dohány- és szivarkészítés 3 nagy állami
gyárban (3374 munkás) folyik (1909-ben 72
millió drb szivar és 484 millió drb szivarka,
továbbá 35,000 q. dohány). Az élelmi ipar terén
a tésztagyár, szalámigyárak, konzervgyárak,
pezsgő- és cognaegyárak említendők. Ezenkívül
a főváros területén a keményítőgyártás, gyufa-
gyártás, aranyműves-, zománc-, majolika- és
faience-ipar, lámpa- és fémárúgyártás, vasúti ko-
csigyártás, táviró- ós telefonkészülékek gyártása,
fegy\'er- és tölténygyártás, jutagyártás, rug-
gyanta- s guttapercha -gyártás, fecskendőgyártás
(Walser) honosodott meg.
Az ipar terén igen jelentékeny a részvénytár-
sulatok szerepe; 1891-ben 70, 1909-ben már 262
réazvénytársulat foglalkozott az ipar különböző
ágaival s az ezeknek szolgálatában álló tőke ezen
idő alatt 137-4 millió K-ról 484-3 millió K-ra
emelkedett ; a részvénytársaságok ekként oszol-
nak meg iparcsoportok szerint :
Vas- és fémipar .- ,
Qépgyártás—
KÖ-, agj&g', üvegipar ...
Fa- és csontipar
Bör- és sörteipar
Fonó- és szövőipar ... ...
Ruházati ipar
Papirosipar .. _,
Élelmezési ipar
Vegyészeti ipar _
építőipar ._ _ ...
SoksBorosító- és műipar...
Részv. társa- Részvény-
ságok száma tőke K
19 61.314,000
51 96.204,000
39 44.8 3,000
27 48.385,000
4 5.400,000
17 33.784,000
6 639,000
4 6.9.^0,000
34 85.202,000
35 83.528,000
5 3.222,000
22 14.871,000
E társulatok 498 millió K tiszta jövedelmet
értek el s 64»/o-os osztalékot fizettek ; legdúsab-
ban kamatozott a vas- és fémipari vállalatokba
fektetett tőke (19-6«/o), a gépgyári, börgyári és
élelmezési részv. -társaságok (12—15%). Az ipari
vállalkozás általában véve a legjobb befektetés-
nek bizonyult, amennyiben állandóan 6— 10%-ot
jövedelmez.
Kereskedelem tekintetében jelentékeny szerepe
van B.-nek már ma is, s még nagyobb szerepe
lesz a jövőben, mint a Kelet és Nyugat közvetí-
tőjének a nemzetközi kereskedelemben. A fővá-
ros kereskedelmének fellendülésére első sorban
a hajózás működött közre ; de jelen nagyságát B.
kereskedelme csak akkor érte el, midőn a vas-
úti hálózat kiegészült s a vasúti közlekedés ter-
mészetes központjává B. vált. A közlekedési esz-
közök előteremtése mellett a kereskedelem erös-
bödéséhez szükséges intézmények is teljes szám-
mal megvannak immár B.-en; a kereskedelmi
vállalkozás támogatására jelentékeny tökékkel
rendelkező pénz- és hitelintézetek állanak fenn s
a hitelszövetkezet B.-en van összesítve. A keres-
kedelem fötényezője az árú- és értéktőzsde ; ez
eredetileg (1853) mint gabonacsarnok keletkezett,
ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar ga-
bonakereskedés súlypontja Győrből B.-re átment.
1864-ben az értéktőzsde is életbe lépett. Mind-
két intézmény együttes igazgatósága választott
bírósági joggal bir; ezen bíróság tárgyalásain
egy miniszteri biztos vesz mindig részt, s ítéletei
ellen felebbezésnek helye nincs ; gyors és olcsó
működése nagyban elősegíté a főváros kereske-
delmi viszonyainak fejlődését és szoliditását, sőt
ezt az intézményt később a külföldön is, és kü-
lönösen Bécsben utánozták. A B.-i tőzsdén min-
den nap óriási forgalmat bonyolítanak le, csak a
gabonaforgalom 8—9 millió q.-ra rúg évenkint
(1875-ben 3*8 millió q.) ; a jogosított ügynökök
száma 180 (124 a gabona-, 37 az értékpapírüzlet-
ben, 19 egyéb üzletekben), a tőzsde látogatóké
1500 (1873-ban 1263). A tőzsde mellett a főváros
kereskedelmi érdekeit képviseli a kereskedelmi
és iparkamara, a kereskedelmi csarnok, az orszá-
gos iparegyesület, a Kereskedelmi Múzeum és a
közraktárak. Az állami segélyben részesülő Ke-
reskedelmi Múzeum célja a hazai iparcikket a
fogyasztó közönséggel megismertetni s a terme-
lőket a külföldre, nevezetesen a keleti országok
piacaira szállítandó árúcikkek felől tájékoztatni ;
e célból a városligeti iparcsarnokban fennálló
állandó kiállításon felül ideiglenes kiállításokat
rendez s a Balkán-félsziget jelentékenyebb vá-
rosaiban fiókintézeteket tart fenn. A fövámpa-
lotán alul, a dunaparti teherpályaudvar közelé-
ben épített s így a vasúti és hajóközlekedéssel
szoros kapcsolatban álló közraktárak a főváros
költségén Krajcsovics Lajos és Basch Gyula
tervei szerint 1880— 81-ig 1.960,000 K költségen
épültek s jelenleg a magy. leszámítoló és pénz-
váltóbank bérletében állanak ; hozzájuk a nevezett
bank kezelése alatt álló gabona-elevátor csatlako-
zik, mely 1881—82. Ulrich, Plattich, Zipperling
és Miklós tervei szerint 4Vi millió K költsé-
gen épült, a hajókon érkező gabonát gőzerővel
és légnyomással kiraktározza s kitűnő beren-
dezésével a főváros egyik látványossága ; a köz-
raktárak és az elevátor 400,000 q. árú befogadá-
sára alkalmasak s az utóbbi forgalma a 3 millió
q.-t meghaladja. Az elevátor épülete cölöpökön
áll 8 160 vas oszlopból van szerkesztve, a belső
épület egészen vasból készült, a benne elhelyezett
10 emelő-gép 290 gabonatölcsért lát el, amelyek
munkaképessége 12 óra alatt 300,000 q. A fő-
város kereskedelmének emeléséhez nagyban fog
hozzájárulni az összekötő vasúti híd körül terve-
zett kereskedelmi kikötő építése.
A kereskedelem egyik jelentékeny ága a mar-
hakereskedés; a B.-i marhavásárra 1910-ben
314,619 drb háziáUat hajtatott fel ú. m. 139,066
drb szarvasmarha, 121,947 borjú 52,490 juh ós
116 kecske. Élénk kereskedés folyik továbbá ser-
tésekkel (1. az állattenyésztésnél), lovakkal (a
fővárosi lóvásárokra 1910. felhajtatott 50,858 ló,
eladatott 29,745; jelentékenyek az évenkint
4-szer tartott országos lóvásárok), juhokkal, ba-
romfival, gyapjúval (a B.-i piacot külföldi ke-
reskedők is nagy számmal keresik fel), disznó-
Budapest — ■48 —
zsírral és szalonnával (igen régi jóhírü árúcikkek);
a gabona tekintetében (1. tőzsdénél), melynek heti
forgalma 200,000 q., B. a külföldi fogyasztó pia-
cok megrendeléseit bármikor nehézség nélkül tel-
jesítheti, mert itt központosul Magyarország s
a Balkán-félsziget gabonakereskedelme ; jelenté-
keny a főzelékkel, gyümölccsel való kereskedés,
újabban a déligyümölccsel való kereskedés
is megindult. Ezenkívül a kereskedés tárgyai:
liszt, bor, borszesz, repce és lóheremag, dohány,
kender, méz, viasz, állati nyers bőrök, épület-
es tüzelőfa, kézmüárúk stb.
Az áruforgalom évről-évre emelkedik ; 1874.
csak 19 millió q.-ra rúgott, ma már a 100 milliót
meghaladja (1890-ben 398, 1900-ban 622, 1910-
ben 103-5 millió q.) ; ez a nagymérvű emelkedés
természetes folyománya a főváros gyors felvirág-
zásának, népessége rohamos szaporodásának;
ennek folytán a fogyasztási cikkek (élelmiszerek,
gabonanemüek, tüzelő- és világítószerek) for-
galma csaknem megkétszereződött, önálló gyár-
ipar keletkezett s a kereskedelem nagy lendületet
vett. Hozzájárultak továbbá az árúforgalom eme-
léséhez azok az intézmények, melyek oly célból
létesültek, hogy a főváros az ország kiviteli for-
galmának és közvetítő kereskedelmének gócpont-
jává váljék ; ilyen az összekötő vasút, a közrak-
tárak és elevátor építése, a vasúti hálózatnak
B.-en való központosítása, új vonalak megnyitása,
a régieknek megváltása, a körvasút kiépítése,
végül az 1890. az árúszállítás terén életbe lép-
tetett új díjszabás, valamint általában a Baross
Gábor keresk. miniszter által inaugurált céltuda-
tos nemzeti irányú közgazdasági politika. 1910-
ben a bevitel 70-2 (1874. 13-2), a kivitel 33-3
(1874. 6-0) millió q. volt ; a kivitel tehát nagy ará-
nyokban gyarapszik. Az árúforgalom legjelenté-
kenyebbágai : a gabona (121 millió q.), élelmi cik-
kek (102 millió q.), tüzelőanyagok (21-1 millió q.)
és építőanyagok (15 millió q.). A kivitel jelen-
tékenyebb cikkei: gabona (2.032,864 q.), sör
{1.175.650 q.), szesz (398,494 q.), liszt (6-7 millió
q.), ásványvíz (164,601 q.), ásvány- és kőolaj
{1.669,538 q.), építőanyagok (3-2 millió q.), kőszén
{2 millió q.), bőr és bőrárúk, zsiradék, dohány,
stb. A behozatal gabonanemüekben, élelmi cik-
kekben, tüzelöcikkekben legnagyobb. Az árúfor-
galom legnagyobb részét (73 millió q.) a m. kir.
államvasutak közvetítik ; a déli vasút árúfor-
galma 1-8, a helyi érd. vasutaké 3"9, a Duna-
gőzhajózási társulaté 7'9, a Magy. folyam- és
tengerhaj, r. t.-é 3-8, a magánhajóké 12-8 millió q.
Hitelintézetek. B.-en a hitelszükségletek kieló-
gitósóre s a mindennapi forgalom lebonyolítására
a régi, kipróbált hitelintézetek hosszú sora áll
íeún. Itt székel az osztrák-magyar bank főintézete,
továbbá 17 nagy takarékpénztár (közte a hazai
tkpt. 20, az egyesült fővárosi tkpt. 20, a magy.
orsz. közp. tkpt. 10"5, a magy. ált. tkpt. 20, a
belvárosi tkpt. 16 millió K részvénytőkével), a
magy. földhitelintézet és a kisbirtokosok országos
földhitelintézete, továbbá 72 bank- és jelzáloginté-
zet (köztük a pesti magyar keresk. bank 50, a
magy. ált. hitelbank 60, a magy. leszámítoló és
pénz váltóbank 40, a magy. jelzáloghitelbank 40,
a hazai bank 32, a magy. agrár- és járadékbank
Budapest
127-6
421-0
19-2
68-8
278-6
1,187-0
152-2
639-8
95-4
503-7
573-2
1,5871
117-6
420-4
—
699-3
24, a magy. bank és keresk. r.-t. 40 millió K rész-
vénytőkével). Az összes pénzintézetek részvény-
tökéje 1891. 63-8,' 1908. 421 (ebből takarék-
pénztárak 881) millió K-ra rúgott, értékpapír-
birtokuk 420-4 millió K volt. Egyes üzletágaik
állapota volt 1910 végén : betétek 1111-8, váltó-
tárca 11631, lombardüzlet 395-6, jelzálogüzlet
2021-9 millió K. Az évi tiszta jövedelem 52-8
millió K volt a (részvénytőke ll«/o-a a bankok-
nál, 17-7«/o a takarókpénztáraknál), az osztalék
8-6 és 14-27o volt. A B.-i pénzintézetek szolid
vezetésüknél fogva jó hírnévnek örvendenek s
méltán igazolják a közönségnek irántuk való bi-
zalmát ; ennek köszönhetik a fényes üzleti ered-
ményt, melyet évek óta felmutathatnak, tarta-
lékuk nagysága (a részvénytőke 60*'/o-a, kétszer
nagyobb, mint a bécsi intézeteké) pedig minden
rázkódtatás ellen védi őket. A pénzüzlet fejlődése
az összes pénzintézetekre vonatkozó következő
adatokból tűnik ki :
1880 1891 1908
millió korona
Részvénytöke — 606
Tiszta nyereség ... 8-0
Betétek. _ 175-6
Váltótárca _ 77-6
Előleg papírokra 14-8
Jelzálogüzlet ... . - 200-0
Értékpapírok 94-2
Közs. és törvényh. kölcsönök —
Ezeken kívül fennáll 131 hitelszövetkezet 54
milUó K törzsbetéttőkével; üzleti nyereségük
rendszerint az alaptőke 6— 7<>/(,-a.
A fővárosban fennálló biztosüó-intézetek (leg-
nagyobb az I. magy. bizt. társ. 6, a Foncióre 3, a
Magy.-franc. bizt. társ. 2-5 és a magy. jég- és vi-
szont bizt. társ. 3 millió K részvénytőkével) 177
millió K részvénytőkével rendelkeznek. Tartalék-
tőkéjük 9*9 millió K. Ez intézeteken kívül számos
külföldi biztosító intézetnek van B.-en fiókigaz-
gatósága. A postatakarékpénztárak, melYeknél a
cheque- és clearing-f orgalom is be van rendezve,
az üzleti tevékenységet a pénzforgalom lebonyo-
lításának megkönnyítése által szintén tetemesen
előmozdítják. 1910-ben a betét takarékforgalom-
ban 3-8, cheque-forgalomban 280-8 millió K, a
visszafizetés pedig 16-8 ós 1313-8 millió K.
Helyi forgalom (1. Budapest közlekedési tér-
képét ós a Budapest helyi vasútjai e. mellék-
letet). A főváros gyors emelkedése szükségessé
tette, hogy a helyi közlekedés is megfelelöleg
fejlesztessék. E tekintetben B. ma már a leg-
szükségesebb közlekedési vonalakkal rendelke-
zik, úgy hogy alig van már városrész, mely a
forgalmat nélkülözné. Alig van nagyváros, mely
a közlekedési eszközök oly nagy változatosságá-
val dicsekedhetnék, mint B. A Dunán a Dunagöz-
hajózási társulat gőzhajói közvetítik a forgalmat
a Boráros-tértől Óbudáig és Újpestig, azonkívül
csavargözösök közlekednek a két part különböző
pontjai közt. A szárazföldön a hatóság által enge-
délyezett 3 vonalon a Székesfővárosi közlekedési
vállalat 97 modern társaskoesija közlekedik, me-
lyek 1910-ben 11-1 millió embert szállítottak,
ezenkívül 465 két- ós 856 egyfogatú, valamint
544 számozatlan bérkocsi áll a közönség rendel-
kezésére. A nagyobb közlekedési vállalatok leg-
régibbje a pesti (1866 és budai (1867 vállalatok
Budapest
— 49 —
Budapest
egyesítéséből (1878) keletkezett Budapesti köz-
úti vasút, mely 1895. villamos erőre alakíttatott
át, ma már a főváros majdnem minden részét
bevonta forgalmi hálózatába. Jelenleg f entartott
18 vonalának építési hossza 73'2 km., a közleke-
désre ezidöszerint (1911. szept.) 680 kocsi szolgál,
naponként 12,000 menet indíttatik, mely 26.178,173
km.-nyi utatfutbe. A befektetetttőke64-7millióK.
Az 1889. Siemens és Halske cég által létesített,
most részvénytársulat tulajdonában levő Városi
villamosvasút 17 vonalon tartja fenn a közleke-
dést, melyeknek pályahossza 50-1 km., a közlekedő
kocsik száma 428. B vasút az első villamos vasút
volt. Befektetett tőkéje 31 9 millió K. A menetek
száma 2.245,245, a kocsildlomóterekó 13.636,009.
A részvények többségének a város kezébe jutása
útján a város e vasútra döntő befolyást biztosított
magának. B. egyik nevezetessége a 37 km. hosszú
Ferenc József földalatti vasút, mely 1896. épült 7-2
ni lUió K költséggel . Említendő továbbá a B.-Ú jpest-
Rákospalotai közúti (vili.) vasút (18-9 km. pálya-
hossz. 87 járómű), mely főleg a külvárosokkal
való forgalmat közvetíti. A budai várhegyre a
budui heyypálya (az ú. n. sikló) közvetíti a közle-
kedést ; éz a 364,000 K költségen gr. Széchenyi
Ödön által 1868—70. drótkötél-rendszer alapján
Vignol-féle síneken létesített pálya 30 foknyi lej-
téssel épült s részvénytársulat tulajdona. A sváh-
f^gyi fogaskerekű vasutat egy baseli társulat
ópltettti 1874. ; hossza 3'9 km., emelkedése 259
m. 1889-ben a Széchenyi-hegyig hosszabbították
meg ; forgalmát csak a nyári hónapokban tartja
fenn, télen azonban a föváios saját költségén
tartja fenn a közlekedést. Ezenkívül a forgalmi
eszközök közt a Lánchíd, Margithíd, Ferenc József
ós Erzsébet-híd és a budai várhegyet átfúró
alagút említendő ; ezt Ürményi József által ala-
kított társaság építette 1853—57. összesen egy
millió koronán felüli költségen, Clark Ádám
tervei szerint s vezetésével. Hossza 350 m., szé-
lessége 9"48 m., magassága a kapuzatoknál 10"6,
a közepén 7-85 m. ; lejtése 1 : 58-hoz. Részvény-
társulat birta, melytől 1906. az államra szállt át.
Ezen közlekedési eszközök évi személyforgalma
1875-ben 20.792,485, 1885-ben 32,138,324, 1895-
ben 51.804.646, 1905-ben 115..344,6.33, 1910-ben
végül 195.638,485 főre rúgott; évi bevételük
volt 1879. 3-28 millió K, 1892. 6-52 millió K. 1910.
25-2 millió K volt Az egyes vállalatok 1910. évi
forgalma volt :
KözaH vasút ... ... ...
Városi villamüs vasút _
Ferenc Jóasef földalatti vasút
Budapest— Újpest— Rákospalotai vasát
Marg-ifszigeti vasút
Hcg:ypálya (gözsikló ] '.". ".' ... '." '.11
Svábhegyi fogaskerekű vasút
tíaékesföv közlekedési vállalat (társaskocsi)
Dnnagözhajózási társaság helyi hajói
Csavargözösök
Lánchíd _ J.. ... .1. [\[ ...
Brasébethíd ._ _ _11 —
Margithíd _ '_ [" ..
Ferenc József-híd .-. .. _
Margitszigeti híd ,[[ _[' '_[
Alagút "' _
összes személyforgalom 195.638,485
1910-ben a hidakon és alagúton 3.520,667 kocsi
közlekedett.
Révai Nagy LeaOuma. IV. köt.
100.356,078
45.164,738
4.167,688
7.019,414
101,515
514,596
262,963
11.135,51íá
473,573
5.828,690
4.590,000
4.197,600
4 04»,000
5.589,200
254,298
1.938,600
Aposta, táviróéB telefonB. területén nagy töké-
letességre van fejlesztve ; a főváros területén 77
posta- és 72 táviróhivatal van ; a feladott levél-
postai küldemények száma 1910-ben 16963 mil-
lió (közte 7.231,084 drb. ajánlott, az érkezett le-
vélpostai küldemények száma pedig 124 millió
(közte 6.570,575 ajánlott) volt ; távirat érkezett
2.398,915 drb. A Puskás Tivadar által létesített,
most állami tulajdonban levő telefon-hálózat az
egész fővárosra ós Újpestre kiterjed ; a távbe-
szélő-állomások száma 20,746, ebből 245 nyilvá-
nos ; a beszélgetések száma 57*34 millió a helyi
forgalomban, 13 millió a távolsági forgalomban.
B. városi távbeszélő-hálózata összeköttetésben
van 128 környékbeli hálózattal; az interurbán-
forgalomhoz az összes magyarországi, 181 ausz-
triai, 11 boszniai, 28 németországi, 11 romániai,
18 szerbiai és 1 bolgár távbeszélő központ van
kapcsolva. (A fővárosi hivatalokkal és intézetek-
kel több száz telefonon lehet érintkezni. Magán
a központi városházán 1911 augusztusában egy
oly központi állomást létesítettek, mely a város-
házán kívül levő telefonállomásokról a "Város-
ház)) lií vassal 8 ha ez a bekapcsolás megtörtónt,
az illető fellüvandó egyént vagy hivatalt megne-
vezésével vagy számával lehet felhívni. Ez a
((Városháza nevű állomás természetesen csupán
a városházán levőkkel köti össze a felhívót.) A
telefonhálózat további fejlesztése és olcsóbbá té-
tele az új központ építése után várható. Ugyan-
csak Puskás kezdeményezéséből jött létre s áll
fenn eddig egyedül nálunk a Telefonhírmondó.
Közlekedés. B. az ország közlekedési hálózatá-
nak központja s több nemzetközi vasúti vonalnak
egyik főgóca.Innen indulnak ki az ország legjelen-
tékenyebb közlekedési vonalai, melyek a fővárost
a haza minden részével, úgyszintén a külfölddel
közvetlen kapcsolatba hozzák. A magyar kir.
államvasutak összes fővonalai innen indulnak
ki : a pozsonyi, zsolnai, ruttkai, kassai, mára-
marosszigeti, brassói, aradi, szegedi, zimonyi,
pécsi, fiumei, balatonvidéki, gráci és bécsi vo-
nalak innen ágaznak szét ; innen indul ki a déli
vasút; a szentendrei, esztergomi, ráczkevei,
czinkotai, szentlőrinczi, lajosmizsei ós buda-
foki h. érdekű vasutak itt veszik kezdetüket.
Hozzájái'ul még az áiniforgalom szempontjából
nevezetes körvasút, mely a főváros nagyobb
iparvállalataival áll kapcsolatban. E nagy vasúti
hálózat összesen 28 pályaudvarral bír, melyek
közül 18 egyedül ceak az államvasút tulajdoná-
ban van. A személyforgalomra szolgál a keleti
(azelőtt központi) és nyugati, a ferencvárosi,
kelenföldi és a két kőbányai, az angyalföldi,
óbudai, császárfürdői és déli vasúti pályaudvar ; az
árúforgalom a józsefvárosi, dunaparti, nyugati,
lipótvárosi ós angyalföldi pályaudvaron legélén-
kebb. Ezekhez járulnak a Dunagőzhajózási tár-
saság budai és pesti hajóállomásai, melyekről a
hajók Bécs és Orsova felé közlekednek, a Magy.
folyam- ós tengerhajózási társaság állomásai, to-
vábbá néhány magánhajózási vállalat kikötőhe-
lyei. A kőpartok mentén hosszú sorban kötnek
ki a gőzhajók, uszályhajók és magánhajók szá-
zai, gyakran külföldi hajók is. 1910-ben össze-
sen 1 1,439 hajó érkezett, közte a Dunagőzhajózási
Budapeat
— 50 —
Budapest
táwaságnak 5071 és a Magyar folyam- és tenger-
hajózásitársaságnak 211 l hajója.Ateherforgalom
legélénkebb a fővámháztól a dunaparti teher-
pályaudvarig terjedő parton ; maga a pályaud-
var y millió K költségen épült. Két vaggonköl
csönzö-társulat is van B.-en.
A személyforgalom az utolsó években, különö-
sen a zónatarifa behozatala óta, óriási arányokat
öltött; a B.-t érintő összes közlekedési vonalak
személyforgalma 1880. csak 1.714,125 személyt
tett ; 1885 : 2.871,531 személy közlekedett rajtuk,
1888:3.227,007, 1889. (a zóna-tarifa behozatalá-
nak évében): 5.M3,tí04 1892: 8.036,761, 1900:
16.171,683 és 191ü-ben 40.647,389. A személy-
forgalom tehát óriási nagy ; fejlődéséről ós az
egyes forgalmi vállalatok közt való megoszlásá-
ról a következő adatok adnak képet :
Az Összes f jrgalmi vállalatokra : érkezett elutazott
1880 _ 982 1('8 7:<2,( 21
18H0 _ — 3.458.4'J2 3.376, »40
l"0,ü — 8.02i,220 8.147,163
1910 - 20.221,893 20.425,4w6
Az 1910. évi forgalomból e ett :
érkezés elntaz^s
a m. kir. államvasutakra 11.999,413 12.132,50'
a déli vasútra 162,067 2(>6,5a6
a h. é. vasutakra ... 7.880,958 7.940 1(>4
a gőzhajózási vállalatokra ... 179,455 146,230
Idegenforgalom. A főváros csekély idegen-
forgalmának emelésére 1888. fővárosi bizottság
alakult, mely a külföldön B. iránt az érdeklődést
felkelteni s az utazó közönség figyelmét főváro-
sunkra felhívni igyekezett ; e bizottság működé-
sét azonban csakhamar megszüntette, B. idegen-
forgalma azonban az idegenforgalmi vállalat
megalakulása óta évről évre emelkedik s ma az
1885-iki és 1896-iki kiállítási évek forgahnát
(102,252 és 152,567) is tetemesen felülmúlja. A
fővárosi fogadókban megszállt idegenek száma
volt 1887-ben 89,456, 189n-ben 121,646, 190i)-ban
121,617 és 1910-ben 226,84 í-. Az idegenek leg-
nagyobb része, 65— 70^/0, állandóan magyaror-
szági, 20°/o ausztriai s csak 9— 12o/o külfödi.
191()-ben volt 173,547 magyarországi, 29 376
osztrák ós 23.921 egyéb külföldi, közte 9511 né-
met, 2:H63 román, 1745 francia, 1457 brit, 14Í-2
amerikai, l')89 orosz, 1075 szerb, 947 olasz, 823
bosnyák, 696 török, 693 bolgár és 567 svájci. Az
utolsó években B. idegenforgalma erősen fellen-
dült, ami a kedvező közlekedési viszonyokon kí-
vül az idegenforgalmi vállalat működésére vezet-
hető vissza. A hotelviszonyok javulásának erre
szintén van némi befolyása.
Élelmezés, fogyasztás (I, a Budapest élelme-
zése képmellékletet). A fővárosnak jó élelmi-
szerekkel, nevezetesen jó hússal és tejjel való el-
látása a hatóságnak régóta egyik főgondja volt.
B célból már 1872. beszüntette az addig létezett
magánvágóhidakat s új, sok ideig európai hírű
marhaközvágóhidat építtetett; ez a Henuicke
és V. d. Hude tervei szerint 3.550,000 K költ-
ségen emelt épület a Soroksári-út mentén, a
marhavásárral együtt 275 ha. területen fek-
szik. A főkapu oszlopait Begas híres állatcso-
portjai díszítik. A közvágóhíd istállóiban 600 drb
nagymarha és 2000 drb aprómarha helyezhető
ol ; 1888 óta a marhavásártéren 1200 drb marha
befogadására szolgáló faszerkezetű istálló építte-
tett s marhavásárcsamok létesíttetett 3600 drb
befogadásiira ; a főépület 40 vágókamarát taital-
maz, melyek falai márványból, padlója porceüán-
ból való ; a vágókamarák mögött vannak a hűtő-
kamarák, melyek fölött óriási jégtartók vannak
elhelyezve. A tisztaság fenntartása cé jából a köz-
vágóhíd a vizet levezető egész csatornahálózattal
van körülvéve, közepén pedig a víztorony emel-
kedik. A közvágóhíd es marhavásár nagyarányú
kibővítése után ez az intézmény 10 millió K
becsértéket k'^pvisel. 1901 -ben a főváros sertés-
közvágóhidat létesített, egy 23 épületből álló s 6
millió K. költségen épült mintaszerű intézményt,
mely a főváros közélelmezósének javításához
lonyegf^sen hozzájárult. Legújabban a szegény
néprétegek élelmezésének megkönnyítesi^í (céljá-
ból lóvágóhidat es lóraeszárszekeket nyitott; be-
állított továbbá I9(i7. húspároló intezetet. Mind-
ezen intezetek szigorú állatorvosi felügyelet alatt
állanak. Évi V2 millióra rúgó összes költségeik
mellett ez intézetek (510,<iuO vágatás) kerek 1
millió K-t szálUtanak a város pénztárába.
A városnak egészséges hús-^al való ellátásán
kívtü a főváros hatósága a vásárügy ellenőrzé-
sét és szervezetét is a modern igényeknek meg-
felelöleg újjászervezte. E célból a főváros külön-
böző részén elszórt 44 vásárpiac helyebe 18H5 —
97 években 1 1 Va millió K költségen egy központi
ós 5 kerületi fiókvásárcsarnokot éi)ített, melyek
27,881 m2 alapterületen 4000 árúhely van. lí
csarnokokban a vidékről szállított élelmioikkek
tetemes szállítási kedvezményben részesülnek, a
vásárcs; írnokok kezelése és ellenőrzése pedig ha-
tósági személyek által történik, úgy, hogy a nagy-
k<)zönség könnyebben juthat jó es olesó élelmi-
cikkek birtokába, mint az eddigi uyilt piacokon,
melyeken az élelmicikkek ellenőrzése hiányos
volt. A vásárcsarnokok tiszta jövedelme évi fél
millió K, vagyis 4"8»/o. Bár az élelmezésnek
remélt olcsóbbodása nem következett be, mégis
a felhozatal minő.^égének javítá.sa által lénye-
gesen javították B. közélelmezéset. A még fenn-
álló 18 nyilt piacon a vásárigazgatóság személy-
zete végzi az elelmicikkek ellenőrzését. Az árú-
próbák vizsgálata és ellenőrzése a főváros ve-
gyes/.eti és tápszervizsgáló intézetében történik.
Az élelmié kkek rendkívüli áremelkedése a
hatóságot számos intézkedés tételére inlította,
melyeknek célja ii kedvező árképződés előmoz-
dítása. Ezek közül első helyen a községi ke-
nyérgyár említendő, mely 190.». nyílt meg s a
pékek határtalan drágításának szabott határt,
egyúttal a közönséget olcsó ós jó kenyérrel
látja el; az évi termelés (1910) 64,679 q ke-
nyér volt, a kenyérárak (fehér, félbarna, barna)
■^U, 26 és 22 f. Egy nagy községi tej raktár
szervezésere nézve is megtörtentek a kezdő lé-
pések, a szénuzsora letörésére pedig a hatóság
574,0; >0 K költségen központi tüzelőszerrakrárt
létesített. A közélelmezés javítása érdekében
általában mindenfelé történtek intézkedések, me-
lyeknek eredménye a köz ■! jövőben érezhetővé
fog vá ni. E téren a társadalmi működés is sorom-
póba lépett ; a fővárosnak jó tejjel való ellát.isát
a központi tejcsarnok célozza, egy földbirtoké-
BUDAPEST
Budapest székesfőváros sertésközvágóhídja.
Budapest székesfőváros lóhúsvágója.
•Budapest' cikkhez.
ül
.ELMEZÉSE.
1 í-B*4^-^»^^ .
1
,1' TP'-^ '^^
S
mm
F
budapest székesfőváros kenyérgyára.
Központi vásárcsarnok.
I
RÉVAI NAOV LEXIKONA
jdapest
— 61
Budapest
Bokból alakult szövetkezet, mely naponként
250,(J<>0 liter tejet hoz forgalomba, mely a leg-
szigorúbb vizsgálat alá vettetik. Fennáll B.-en
8 fogyasztási szövetkezet, összesen 33,554 taggal
és 2b-3 millió K értékű fogyasztással.
A fogyasztás mennyisége csak a fogyasztási
adó alá vetett cikkek után állapítható meg. B.
lakossága évenkint átlag 380,000 q. húst (fejen-
ként 45 kg.) és 700,000 hl. szeszes italt (fejenként
90 l.j fogyaszt, ezenkívül 6 millió drb házi és vad
szárnyast. A húsfogyasztás fejenkénti átlaga,mely
nem kielégítő, az idők folyamán még csökkent.
Az összes fogyasztási cikkek után 35 millió K ál-
lami fogyasztási adó és 4 millió községi fogyasz-
tási adópótlék fizettetik.
Adőviszonyok. A fővárosra kivetett egj'enes
adó összege Í874-beu 19, 1891-ben 27-2, 1900-ban
50-3 millió K volt és ma a 60 milliót meghaladja,
miből községi pótlékra 20 millió K esik. A lakos-
ság egy fejére átlag 45 K állami adó és 15 K
községi pótlék esik. Legnagyobb tétellel szerepel
a házbéradó, a kereseti adó, az általános jöve-
delmi pótadó, a nyilvános számadásra kötelezett
vállalatok adója és a házbórkrajctlr. A házbéradó
1871-ben 5-6, 1891-ben 11 millió K volt, most
14 millió K, melyből 4 4 millió községi pótlék. A
házbérjövedelem 1874-ben 45-2, 1891-ben 59*8
millió K volt, most az utolsó évek óriási lakbér-
emelései folytán 140 millió K ra szállt fel. Fo-
gyasztási adó címen fizettetett 1891-ben 218 mil-
lió K állami adó és 1*72 millió K községi pótlók ;
ezek az összegek máig 35 és 4 millió K-ra szök-
tek fel. A fogyasztás nagysága kitűnik abból,
hogy az országra kivetett söradó 47, a házadó
34, a boradó 23, a petróleumadó 25, a szeszadó 18
és a részvénytársulati adó 52°/o-a B.-en fizettetik.
A fővárosi adópénztárba 1874-ben 13-2, 1891 ben
25, 1910-ben 5-'-6 millió K folyt be; az adófizető
felek száma ez időben 136,000-ről 220,000-re
emelkedett. A végrehajtást szenvedő felek száma
évenként 50— 60,000, a végrehajtott adóösszeg
7—8 milUó K.
Közművelődés.
(L. a Budapesti egxitUmi épüh elt és KudapeH székes/óváros
iskolái képmellékleteket).
A közoktatás terén mutatkozó nagy lendület
az alkotmány visszaállításától, s leginkább a
főváros egyesítésétől számítható. A XIX. sz. ele-
jén Pesten csak 8 iskola volt 17, utóbb 23
osztállyal ; 1832-ig az általános tannyelv a német
volt, mint a városi hatóság hivatalos nyelve,
és mivel 1848-ig a tanítók kivétel néllnil kán-
torok voltak, a tanífeis ügye leginkább csoli
és morva zenészek közébe volt letéve. Pest
városában 1832-ben 8 rendes és 7 segédtanító
működött, 150 illetőleg 80 váltó frt fizetéssel.
1850-ben Pesten 24, Budán 13 elemi iskola volt,
melyeket összesen 9574 gyermek látogatott; az
iskolában alkalmazott módszer nagyon hiányos
volt. A hatvanas évek óta vett a közoktatás ügye
nagyobb lendületet; Pest városa már 1860. el-
rendelte, hogy a tanítíls nyelve mindenütt a ma-
gyar legyen, 1867. pedig egy évi próbatanítiishoz
kötötte a tanítók alkalmazását. Az 1868- XXXVIIl.
t.-c. hatása alatt a pesti városi közgyűlés 1868
dec. 17. kimondotta az addig róm. kat. hitfeloke-
zeti jellegű (patronátusi) elemi iskoláknak köz-
ségivé való átalakítását s 1867 jún. 26. Gerlóczy
Károly akkori főjegyző indítványt tett az elemi
iskolák szaporítása, új iskolaházak építése, a ta--
nítók fizetésének jaNitásji iránt ; a flzetésja vitás
1868. megtörtént, ugyanakkor a város iskola-
székekbe osztatott be, új tanterv lepett életbe s
megindultak az iskolai építkezések. 1869 aug.
14. alakult meg a törvény alapján felállított B.-i
tankerületi iskolatanács, mely 1876-ig állott fenn,
továbbá megalakult 21 iskolaszék. 1871-bfcn ki-
mondatott a népiskolai tanítók nyugdljképessége s
a tanítónők alkalmazása. 1872-ben alakult az orsz.
közoktatásügyi tanács, ugyanakkor Ti'efort alatt
új polgári iskolai tanterv készült ; 1876. megala-
kult a fővárosi közoktatásügyi bizottmány, 1878.
pedig létrejött a fővárosnak 18 iskolaszékre
való felosztása. Ezalatt az iskolák száma is
évről-évre emelkedett. 1870-ben nyilt meg az első
polgári iskola, ugyanakkor szerveztek az iparos-
tanulók rajziskoláit s az ismétlő iskolákat, 1872.
az alsó- és középfokú kereskedelmi iskolákat,
1877. az iparostanulói iskolákat, 1878. a közép-
ipariskolákat, 1879. az iparrajziskolákat, 1886.
pedig az ismétlő iskolák helyébe az ipariskolák
és alsófokú kereskedelmi iskolák léptek. A fő-
város egyesítése óta az iskolák egységes szer-
vezetet nyertek s a tanítók fizetése végleg ren-
deztetett. A kormány 1872 óta ad ranügyi segélyt.
A főváros a községi elemi iskolák számát 1873-tól
1910-ig 55-ről 16U-ra, az osztályok számát 240-ről
1443-raemelte sl868-1910-ig 34.601,797 K-t for-
dított iskolaépületek emelésére.A községi elemi is-
kolák látogatóinak száma ez idő alatt 13,666-ról
57,404-re emelkedett. A népnevelés fejlesztése
mellett a közép és magasabb oktatás terén is
nagy haladás tapasztalható ; ennek ügyét a fő-
város mellett különösen az állam vette kezébe,
amely Trefort minisztersége alatt az egyete-
met és műegyetemet a modem tudományos fő-
iskolák színvonalára emelte, azokat kitűnő tan-
erőkkel ellátta s gazdagon felszerelte. Hasonló-
kép fellendült a szakoktatás s a művészeti ok-
tatás ügye is, úgy hogy B. ma a közművelődés
minden ágazatában kitűnő szakiskolákkal dicse-
kedhetik.
Tanintézetek, iskolák. A B.-en jelenleg létező
összes iskolák és tanintézetek a következők :
IskoHk Tannlók
ssáma száma
Kisdedóvó 95 8,157
Kisdedóvóképző i 187
Elemi népiskola . 208 68 380
Gazd. és háztart. népiskola ... 44 3,853
Felső népiskola ... ... ._ — —
Polgári iskola 45 16,758
Tanító- és tanítónőképző .. 9 1,«44
Gimnázium... ._ 80 9084
Reáliskola 5 2,fi(JÖ
Felsőbb leányiskola 9 1.4.Ő0
Keresk. ég ipari tanonciskola ... 65 18,474
Ipa i és keresk szakiskula .. 25 6,343
Qazdasági tanintézet 3 SOO
Katonai iskola 2 379
Művészeti iskola _ ... 19 4,839
Vegyes sztklskola 10 í'B
Bittani intézet- 5 186
Műegyetem _ l i,:!49
Egyetem ... l 6;491
Rmberbar.ítl lellegú iskola 29 11,091
Össseien 616 160,972
Budapest
— 52 —
Budapest
Ezek közül maga a főváros a következő isko-
lákat tartja fenn :
Isko-
Osztá-I
Tanerő
Tanuló
lák
lyok
száma y
férfi
nő
férfi
nő
együtt
Kisdedóvó _
77
- 1
107
8,400
3,500
6,900
Elemi népiskola
160
1443
867
1018
30,087
27,317
57,404
Qazd. és háztart. népiskola-
39
135
—
—
400
1,881
2.281
Polgári iskola
33
350
226
265
7,160
8,853
16,003
Főreáliskola
2
24
42
—
1,098
—
1,098
Felső leányisk. és leánygimn.
3
20
22
19
—
826
826
Keresk. és ipari szak- és
1
tanonciskola— - - -
98
705
121
2
18,156
3,417
21,573
Összesen
■ 412
2677
1278
1411
60,291
45,794
106,086
A főváros összes közoktatásügyének fejlődése
a következő adatokból ítélhető meg, melyek a B.
területén létező összes (mindennemű) iskolákra
vonatkoznak :
Iskolák Tanulók
A fővárosi hatóságnak a közoktatásügy terén
hozott áldozatai igen nagyok ; míg a főváros is-
koláira az iskolák építésén
ós fenntartásán kívül 1873-
ban 398-913 koronát fordí-
tott, addig ez a költség
1880 ban 1.793,203, 1890-ben
2.873,249, 1900. 6.539,505,
1905-ben 9.100,192 és 1910-
ben 15.199,973 koronára rú-
gott. Jelenleg a községi is-
kolákra fordított költség ós
azok jövedelme a követ-
kező :
1890
1896
1900
1909
278
355
419
G16
58,164
96,487
114,081
150.972
A községi iskolaügy fejlődését pedig a követ-
kező adatok mutatják :
Iskolák Osztályok Tanerők Tanulók
száma száma száma száma
1878/74 100 385 300 17,419
1884/85 136 675 667 32,693
1894/96 ... -. ... 161 1,1?8 1,144 55,047
1906/06 _ 321 2,139 2,192 93,797
1910/11 412 2,677 2,689 106,085
A községi iskolaügy ezen extenzív fejlesztése
mellett, mely új iskolanemek szervezésében nyer
kif ejozést.a tanításűgy intenzív fejlesztése és töké-
letesítése is a hatóság törekvését képezi ; a ható-
ság abban az irányban munkálkodik, hogy az új
tantervben előirt tanítási anyag a főváros külö-
nös viszonyaira való tekintettel dolgoztassék fel.
A népiskolák tanítási anyagának újból való meg-
állapítása alkalmából arra törekedett a hatóság,
hogy a népiskola alsó tagozatán (I — III. osztály)
a gyermek közvetlen környezetének életéről, az
emberi élet legegyszerűbb, legelemibb viszonyai-
ról, a puszta szó teljes mellőzésével, erős képze-
tek bevezetésével gondoskodjék, míg a felső fokon
(IV— VI. osztály) a nemzeti és gazdasági élet kö-
veteléseit teljes figyelemre méltatva, a közmű-
veltség lerakott alapjának betetőzése a feladat.
Jelenleg szerepet játszik az új tantervben a fiuk-
nak kézi munkára való nevelése, vagyis az ú. n.
slöjdoktatás is, mely eddig a szegény gyermekek
részére létesített napközi otthonban honosíttatott
meg. Nevezetes szerepet játszanak a községi ok-
tatásügyben a gazdasági és háztartási iskolák,
melyek az ismétlői skolákat hivatvák pótolni, to-
vábbá legújabban a továbbképző tanfolyamok, s
a rajzoktatás fejlesztése, a tanonciskoláknak
szakok szerinti elkülönítése is lényeges haladást
jelent az oktatásügy terén. Fennáll újabban az a
törekvés is, hogy a fővárosi népiskolákba egy
külön felállítandó fővárosi tanítóképző intézetből
kikerülő oly tanítók alkalmaztassanak, kik a nép-
iskolai tanítók eddigi átlagos képesítésénél jóval
magasabb ós a főváros speciális viszonyainak
megfelelő képesítéssel bimának.
reáliskolák ... --.
felső keresk. iskolák ... _
felsőbb leányiskolák ... _..
polgári ifkolák
iparrajziskola -. ...
elemi népiskolák ._. _.
iparostanonciskolák ... ...
keresk. tanonciskolák ...
ismétlő nópiskolák_. ... .
keresk. női tanfolyamok _.
kisdedóvók _
össs
költség
421,521
555,251
211,870
3.281,523
413,644
8.421,812
702,200
49, 60
a95,4íJ0
95,520
801.872
jövedelem
137,570
273,104
84,396
497,722
13,656
76,000
78.900
1.220
15.199,973 1.162,568
B. és egész hazánk legelső tanintézete a kir. tna-
gyar tudomány egyetem, mely népességre nézve
Európa legnagyobb főiskolái közé sorolható (1.
Egyetem). A központi épület ma a teológiai és jog-
szak elméleti tanszókeit foglalja magában, a de-
centralizált orvosi s bölcsészeti tanszékek és inté-
zetek elhelyezésére a kormány több mint 8 millió
K-án külön épületeket emelt, melyek kitűnő s
célszerű berendezésük s gazdag felszerelésüknél
fogva jó hírben állanak ; ilyenek az üllőiúti tele-
pen az orvosi klinikák, melyek Weber, Kolben-
heyer és Skalnitzky tervei szerint, olasz renais-
sance ízlésben emelt épületekben vannak elhe-
lyezve ; az élettani intézet ; a tvszki orvostani in-
tézet ; a természettudományok ápolására épített s
mintaszerűen berendezett vegytani, élettani, ter-
mészettani és természetrajzi intézetek. A bölcsé-
szeti kar elméleti tanszakai 1910. a régi műegye-
tem épületét foglalták el. Könyvtára igen gazdag
(320,000 köt.); füvészkertje meg van csonkítva s
eddigi helyéről a Margitszigetre való áthelye-
zése van tervben. Az egyetem évi költségvetése
3.300,000 K, melynek legnagyobb része saját
vagyona (29 millió korona) jövedelmében nyer
födözetet. Hazánk második főiskolája a József-
műegyetem, a Budán 1846. alakított József-ipar-
tanodából fejlődött, 1871. az egyetemhez hasonló
szervezetet nyert, egy évvel reá Pestre helyezte-
tett át s 1883. a Múzeum-kőrúton (Steindl Imre
tervei szerint 850,000 frt költségen, olasz renais-
sance stílben készült) díszes új épületet nyert,
melyből 1909. a Ferenc József-Md budai feje
mellett épített új épületcsoportba költözött át;
4 szakosztályában (építészi, gépészmérnöki, mér-
nöki és vegyészi) 35 rendes, 10 rendkívüli és 14
magántanár működik, hallgatóinak száma 1463.
A főiskolákhoz számítandó még az egyetemmel
kapcsolatos központi papnevelő intézet, továbbá a
premontrei, ciszterci és kegyestanítórendi hittani
intézet, a ref . teol. akadémia és az orsz. rabbi-
képzöintézet. Legújabban pedig főiskolai rangra
BUDAPESTI EGYETEMI EPÜLETEK.
*Budapestt etlMiee,
RÉVAI NAGY LEXIKONA
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ISKOLAI.
. ' «• •*J«!S*'<
■^fi* "^^"^^í
"-^B
■■
1
^jm^^^^^^^H
^^^^■■^^^^^^■1
M
f-%, *■
-^
^P
i«
:
^a
^e^k
i«
^^
^H^
'e
^
^H
^'"^E
!•
>">^ '^^^^^^^^^H
^^^^^^^^^^^^B
^^H
p
*í'^
^^^^H
^^1
'Budapest' eikkhez.
RÉVAI NAOY LEXIKONA
Budapest
- 53 —
Budapest
emeltetett az jíl latorvosi akadémia, melynek
Steindl Imre által 1880-81. emelt épületcsoportja
az Erzsébetvárosban, a Rottenbiller-utcában van.
A terület 25,776 m^-t foglal el ; az épületeket
övezó parkozott udvarban áll Azary Ákos orvos-
taníír mellszobra.
A középiskolák rohamosan fej lödnek ; míg 1855.
B.-nek csak 2 középiskolája volt, ma 20 gimná-
zium és 5 reáliskola gondoskodik a fiatalság
neveléséről. Az intézetek közül kiemelendő az
1889 óta a Ferenc József nevelőintézettel is
egybekapcsolt ü. ker. királyi kat. főgimnázium,
meiy 1777. az egyetemmel kapcsolatban helyez-
tetett Budára s ezért egyetemi főgimnáziumnak
is neveztetik ; a tanárképző intézet gyakorló gim-
náziimia («minta-gimnázium»), mely a tanárkép-
zés céljának is szolgál ; az V. ker. állami főreál-
iskola, a VII. ker. Barcsay-utcai főgimnázium
az ország legnépesebb középiskolája (1039 nö-
vendék) : az István-úti főgimnázium ; a kegyes-
rendi, az ág. ev. s a ref . főgimnázium. A közép-
iskolák közt van 3 leánygimnázium, legrégibb
az orsz. nőképző-egyleté (1896). Ide sorolható a
Tökölyanum is (1830), mely görög keleti vallásii
szerb ifjaknak lakást és ösztöndíjat ad. A közép-
iskolákhoz számitandók a felsőbb leányiskolák ;
ilyen 7 van B.-en (2 állami, 2 községi, 2 feleke-
zeti 8 1 magán) ; egyik (Erzsébet-nőiskola) felsőbb
tanítónőképezdével kapcsolatos leánynevelő inté-
zet ; hasonló intézeteket tartanak fenn az orsz.
nőképző-egyesület, az angol kisasszonyok és a
Sacré-coeur apácák.
Tanítóképző intézete 3 van a fővárosnak ; leg-
nagyobb a «Paedagogium» néven ismeretes áU.
polgári és elemi iskolai tanítóképző intézet, gya-
korlóiskolákkal, asztalos-, esztergályos- és fa-
faragászati tanműhellyel, gazdasági tanfolya-
mokkal s gipszöntö műhellyel ; hozzá van csa-
tolva az orsz. tanítói árvaház. A tanítónőképzésre
6 intézet szolgál, közte a VII. ker. polgári és a
II. ker. elemi tanítónő- és nevelőnöképző intézet,
utóbbi elemi gyakorlóiskolával, amaz felsőbb
leányiskolával egybekapcsolva. Van továbbá 3
felekezeti tanítónőképző ; végül állami torna-
tanítóképző tanfolyam.
A népnevelés ügye a főváros áldozatkészsége
mellett (fenntartásuk évenkint S'/j millió K-ba
kerül) óriási haladást tett ugyan, de a lakosság
rohamos szaporodásával mindamellett lépést tar-
tani alig képes. Századunk elején B.-en összesen
8 elemi iskola volt 17 osztállyal, 1869. már 60,
1881 -ben 150, 1892-ben 168, s jelenleg 208, köz-
tük 160 községi. Az iskolába járó gyermekek
száma 1869-ben 19,207 volt, 1881-ben 38,513,
1892-ben 47,909 s jelenleg 63,330. A népisko-
lák jelenleg a magyarosodás előmozdításának fő-
eszközei. Van ezenkívül B.-en 65 kereskedelmi
és ipari tanonciskola (13,474 tanulóval) és 45 pol-
gári iskola (16,758 tanulóval).
A kisdedóvás szolgálatában 95 óvó (közte 77
községi) áll, melyben 8157 gyermek részesül gon-
dozásban ; az 1891. évi XV. t.-c, mely a kisded-
óvók felállítását követeli, e téren is nagy fel-
adatot ró a fővárosra, amennyiben 40,000 óvó-
köteles gyermek elhelyezéséről kell gondoskod-
nia ; ezt a szükségletet azonban a fennálló kisded-
óvók egyáltalában nem birják kielégíteni. Az
óvó- és gyermekkertésznők képzése az országos
kisdedóvóegyesület óvóképzőjében s a Fröbel-
nőegylet gyermekkertésznöi képző intézetében^
történik.
Szakiskolák tekintetében is nagyot fejlődött a
főváros; ide tartozik a B.-i kereskedelmi testület
által fenntartott keresk. akadémia (1857), 1 ál-
lami, 3 községi és 2 magán felsőkeresk. iskola,
női kereskedelmi tanfolyam ; az állami középipar-
iskola és felső építőipari iskola, áll. iparművészeti
iskola, községi iparrajziskola, 2 állami nőipar-
iskola, a keleti kereskedelmi akadémia stb. ; a. m.
kir. kertészeti tanintézet nagy kísérleti kertjével
a Ménesi-úton, a Gellérthegy alatt ; a Ludoviceum,
mely 1802. állíttatott fel s 1872. a magyar hon-
védség tisztjeinek kiképzésére szolgáló akadé-
miává (intézetté) alakíttatott át, a hadapródiskola
stb.
Művészeti tanintézeteink legjelesebbjei az or-
szágos m. kir. zene- és a színművészeti akadémia,
a nemzeti zenede, a budai zeneakadémia, a ma-
gyar zeneiskola,két m.kir. festészeti mesteriskola
és a szobrászati mesteriskola, az orsz. mintarajz -
iskola és rajztanárképző és a m. kir. üvegfesté-
szeti intézet.
Megemlítendő a régi állat- és növényhonosító
társaság feloszlása folytán a fővárosra szállt és
a legmodernebb külföldi állatkertek mintájára
jelenleg szervezés alatt álló állatkert, melyre a
főváros 2Ví millió K-t költött ; megnyitása 1912
május havában lesz.
Közműveltségi állapot. Mindamellett, hogy a
főváros ós a kormány vállvet^^e működtek közre
a közoktatásügy emelésén s a műveltség terjesz-
tésén, B. közművelődési viszonyai még sem fej-
lődtek annyira, hogy teljesen kielégítőknek
lehetne mondani. A népnevelés terén még min-
dig sok a teendő. A fővárosi iskolákat a roha-
mosan fejlődő lakosság igényeihez mérten évről-
évre szaporítani kell, de a tanköteles gyermekek
nyilvántartásának hiányossága mellett az iskola-
kerülők száma, bár folyton csökken, mégis elég
jelentékeny .Ezért az írni-olvasni nem tudók arány-
száma is igen nagy s csak lassan csökken ; a fő-
város összes lakosságából ugyanis :
1869 1880 1890 1900
írni-olvasni tudott 59-9o/o 66-2o/o 72-6o/o 77-5%
Csak olvasni tudott _. SSo/o l-4o/o 0-9o/„ i-(fl/^
Sem írni, sem olv. nem tudott 86-8o/o 32-*>/o ae-öo/o 21-57n
A 6 éven felül népesség közül pedig
1869 1880 1890 1900
írni-olvasni tudott 68-5% 75-3<'/o 82-30/O 88-2«/o
Csak olvasni tudott- 3-7 '/„ V6% 1-1% l'l'/o
Sem írni, sem olv. nem tudott 27 87o 23-l''/o 16-6% 10-70/o
1900-ban 545,051 lakos tud írni-olvasni, 6981
csak olvasni, 151,416 ellenben (közte 88,015 nő) a
műveltség ezen alapfeltételeit nélkülözi. Az anal-
fabéták száma kerület, kor, vallás és nemzetiség
szerint nagyon különböző; a kerületek közül
legműveltebb a Belváros, melyben az analfabé-
ták aránya csak ll-g^/o, legrosszabbak a viszo-
nyok Óbudán és Kőbányán (28-3 és 2860/0). Budán
az arány átlag 234, Pesten 21'2, a főváros bei-
telki részében 20, a kültelken 297. A nemzeti-
ségekközt a legműveltebb a magyar (20-5o/o anal-
fabéta) és német (204), legkevésbbé művelt a tót
Budapest
— M
Budapest
(40"6) ; a hitfelekezetek közt az írni-olvasni nem
tudók aránya a következő: izraelitáknál 18'2,
helvéteknél 121, ágostaiaknál 18, katolikusoknál
236"/o- Legkisebb az analfabéták száma a 10—15
éves korosztíUyban (2-3o/o, 1869-ben még 21«/o),
onnan kezdve folyton emelkedik (25—30 évig
7-5, 40 45 évig 14-5, 60-65 évig 238, 80—85
évig 33"2o/o). Az írni-olvasni nemtudók aránylag
nagy számát a vidékről nagy tömegekben ide-
tóduló felnőtt népesség okozza, melynek alacsony
művelődési fokán a főváros fejlett iskolai intéz-
ményei sem változtathatnak.
Értelmiségi kereset Az értelmiségi kereset
1890-ben 13,641, 1900-ban 21,694 egyént (közte
5766 nőt) foglalkoztat, vagyis az egész la-
kosság 9 3"/o-át. Ez a tömeg ekként oszlik
meg: törvényhozás 179, közigazgatás 5M5,
igazságszolgáltatás 5445, egyházi szolgálat 13.:!8,
tanügy f>837 (ebben 3227 nő), közegészségtigy
2321, tudományos egyletek 454, irodalom és
művészet 1737, egyéb értelmiség 933. Az egyes
ágak közül emUthető : állami tisztviselő 3207, fő-
városi tisztviselő 741, biró 385, ügyvéd 1009,
szerzetes, apáca 883, tanító, tanár 3811, orvos
1076, szülésznő 717, hírlapíró 579. Az értelmi-
ségi kereset legerősebben a Belvárosban van
képviselve, utána a U. és I. kerület és a Lipót-
város következik, utolsó helyen a III. és X. kerü-
let. Budán valamivel nagyobb az értelmiség ará-
nya mint Pesten.
Tvdományos intézetek, muzeumok (1. a Bu-
dapesti muzeumok képmellékletet). Hazánkban
minden tudományszakma legkiválóbb gyűjtemé-
nyei 8 elsőrangú intézetei B.-en központosulnak;
nemcsak a főváros, de az egész ország legelső
tudományos gyűjteménye a Magyar Nemzeti
Múzeum, mely József nádor kezdeményezésének
gyümölcse, ki az 1807. évi országgyűlésen azon
tervvel lépett fel, hogy a gróf Széchenyi Ferenc
által 1802. az országnak adományozott könyv-,
régiség- és éremtár általános múzeummá bővít-
tessék ki. Az intézet másoktól is becses ajándé-
kokat nyervén, annak mostani épülete a gróf
Batthyány Antal hercegprímástól odaajándéko-
zott telken 1837—47. létesült ; 1867 óta az ország-
gyűléstől évenkinti (most 400,000 K) segélyt
nyervén, fejlődése akadálytalanul folyhatott.
Gyűjteményei közül a könyvtár 2.101,0(X) drb
könyvet, kéziratot, oklevelet, hírlapot és halotti
levelet foglal magában s főleg hungarikákban igen
gazdag ; legritkább kincsei a Corvinák, kéziratai
közt a Halotti beszéd és könyörgés ; 1 evéltára sok
régi nemes család ősi okiratait őrzi ; az érem- és
régíségtár tisztán nemzeti jellegű ugyan, de gaz-
dagságánál fogva párját ritkítja ; leggazdagabb
népvándorlási emlékekben, amely tekintetben
minden más európai muzeumot felülmúl. Az ál-
lattár különösen a rovar- és madárgyűjtemény
tekintetében szolgálhat mintaképül, az ásványtár
szintén a kontinens leggazdagabb gyűjteményei
közé tartozik, a fűvészeti tár főleg Haynald La-
jos hagyatéka által gyarapodott. A néprajzi tár
(mely a Városligeti Iparcsamokban van elhe-
lyezve) 80,000 drbból áU, leginkább a magyar
nép és a magyarokkal rokon népek etnográfiá-
ját öleli fel ; benne van elhelyezve a Xántus-féle
keletázsiai gyűjtemény, a gr. Zichy Jenő-féle
kaukázusi gyűjtemény stb. Végül említendő a
Deák-szoba, a nagy államfóríiura vonatkozó
ereklyék gyűjteményével.
A Nemzeti Múzeum mellett hazai közművelő-
désünk második főtényezője a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia, mely gróf Széchenyi István
nagylelkű adományának (1825) köszöni létét s
1830 nov. 17. alakultmeg (bővebben 1. Akadémia).
A muzeumok közül említendő továbbá az Erzsébet
királyné múzeum (a kir. palotában), a fővárosi
múzeum (a Városligetben), a maga nemében pá-
ratlan mezőgazd. múzeum (ugyanott), a m. k.
földtani intézet gazdag múzeuma, a technológiai
iparmuzeimi, a Petőfl-ház.
A tudományos gyűjtemények és intézetek so-
rában említendő az országos m. iparművészeti
múzeum, m. kir. technológiai iparmúzeum, orsz.
tanszermúzeum, keresk. múzeum, a m. kir. föld-
tani intézet, a meteorológiai és földdelejességi
intézet, a m. kir. központi statisztikai hivatal, a
fővárosi statisztikai hivatal, az országos levél-
tár ós a fővárosnak 1686. k letkezett igen gaz-
dag levéltára ; a könyvtárak közül a Nemzeti
Múzeum, a M. Tud. Akadémia, az egyetem és a
műegyetem könyvtára, továbbá a fővárosi könyv-
tár (melynek palotája a Tisza Kálmán -téren épül),
a m. k. közp. statisztikai hivatal, a képviselő-
ház, az orvoskar, a nemzeti kaszinó könyvtára.
Kiváló újabb szakintézetek még az állatélettani
kísérleti állomás, a m. kir. rovartani állomás, az
állami vetömagvizsgáló hWomé^, a m. kir. kémiai
intézet, a szőllészeti kísérleti állomás és ampelo-
lógiai intézet, melyek mind Budán célszerűen be-
rendezett új épületekben helyeztettek el. Jelen-
tékenyebb tudományos társulatok a m. kir. ter-
mészettudományi (10,000 tag), a magyarhoni
földtani, a m. történelmi, a m. földrajzi, a ma-
gyarorsz. néprajzi, az országos embertani és ré-
gészeti, a m. heraldikai és genealógiai, az orsz.
m. képzőművészeti, a m. iparművészeti társulat,
a matematikai és fizikai, a m. pedagógiai, a
budapesti filológiai társaság ; a B.-i kir. orvos-
egyesület, a m. mérnök- és építészegylet, a ma-
gyarorsz. gyógyszerészegylet, a m. orsz. állat-
orvosegylet, a m. orvosi könyvkiadó társulat, a
m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése,
az orsz. erdészeti egyesület, az országos köz-
egészségügyi egyesület, országos középiskolai
tanáregyesület, az Adria-egyeslUet, a magy. köz-
gazdasági társaság, a két társadalomtud. társa-
ság stb. Az irodalmi egyesületek közül első a
Kisfaludy-társaság, mely a magyar költészet,
széppróza és mübirálat fejlesztésére 1836. ala-
kult, a Fetöfi-társaság (1875), a m. prot. iro-
dalmi társulat, a Szent István-társulat, a Luther-
társaság stb.
A közművelődést szolgáló v. egyébként köz-
hasznú számtalan egyesület közül az országos m. ;'
iskolaegyesület, a m. országos balneologiaí egye-
sület, az országos nőképző egyesület, a Fröbel
nőegylet, az országos iparegyesület, országos m.
gazdasági egyesület, a m. lovaregyíet, a m. tu-
rista-egyesület, a m. atlétikai klub; — az em-
berbaráti és jótékony egyesületek közül a B.-i
ált. poliklinikum, a mentő-egyesület, a Jósziv-
BUDAPESTI MUZEUMOK,
nBudapestsí oikkhet.
RéVAI NAGír lEXIKUNA
Budapest
— 56 —
Budapest
egyesület, a m. gazdasszonyok országos egyesü-
lete, a Vöröskereszt-egylet, a Feherkereszt-egy-
let, a Mária Dorothea-egyesület, a pesti jótékony
nőegylet, a tanítók Eötvös-alap egyesülete, az
országos állatvédő-egyesület; — a túrsas egyle-
tek közül a nemzeti kaszinó, az orsz. kaszinó,
a magyar tisztviselők országos egyesülete, az
Otthon írók és hírlapírók köre, a Budapesti új-
ságírók egyesülete, a pesti Lloyd- társulat, a ka-
tonai kaszinó, az országgyűlési körök, a kerületi
ós egyéb kaszinók, a szabadkömives-páholyok
említhetők.
A művészet terén is irányadó szerep jutott a
fővárosnak. A művészeti intézmények között ki-
váló hely illeti meg a színházakat, melyek nem-
zeti művelődésünknek mindig hathatós tényezői
voltak.
A főváros színészete nagy és állandó hatást tett
a fcirsadalmi és művesz-élet fejlődésére. A múlt
század végén állandó színpad hiányában ván-
dorlásai között szokott be -betérni a magyar Tha-
lia, s Kelemen László, az első magyar rendezett
színtársulat vezetője hozta ide már művészi ele-
mekből összeállított vándor- csapatát. A színészet
első állandóbb tanyája a dunaparti rondella, a
régi erődítményekből fennmaradt bástyatorony
primitív belseje, majd a budai deszka-aréna és
a Hacker-szála volt, míg ugyanakkor a magyar
mágnások protekciója által fenntartott Gizella-
téri fényes színházban a német múzsa aratta ba
béraít ; később ebben játszhattak a magyar szí-
nészek is hetenkint kétszer, s Déryné (1. o.)
főleg itt aratta babéraít. Az állandó magyar szín-
ház eszméjét Kulcsár és Fáy András vetették föl
s a Grassalkovích herceg által ajándékozott kere-
pesiúti telken 1837 aug. 22. megnyílt a Nemzeti
Színház. Kezdetben kevés eredeti darab mellett
sok fordítást adtak, s Kisfaludy Károlynak
műveit. Majd Szigligeti teremtette meg írói
reputációját drámái-, vígjátékai- s népszínmű-
veivel, mely utóbbiak, mint új génre, csak-
hamar nagy kedveltséguek örvendtek. Az inté-
zet anyagi viszonyai is javultak ; a főnemesség
adományaiból 600,000 K gyűlt össze a szín-
ház segélyezésére (gróf Károlyi-alapítvány), I. Fe-
renc József király pedig 120,000 K évi segély-
összeget utalványozott, mely idővel 420,000 K-ra
emelkedett ; ez összegből 820,000 K az operának,
100,000 K a Nemzeti Színháznak jut. A hatvanas
évek ritka nagy föllendülést hoztak a színpad-
nak, az 1863. megalakult szinésziskola pedig a
mai múvészgeneráció nagy részét nevelte.
1875. alapíttatott a Népszínház, mely túlnyomó
részben a fővárosi hatóság támogatásával jött
létre (a főváros telket s 1.130,000 K segélyt adott)
s most is annak felügyelete alatt áll. B színház a
népies és operetté -múzsa alkotásait mutatta be s
Tamássy és Blaháné művészete a népszínműnek
folytonos diadalokat biztosított s egész légióját
hívta munkára a modern népszínmű- íróknak. A kö-
zönség megváltozott ízlése azonban a Népszín-
házát válságból válságba sodorta s miután egy
Vígopera létesítését célzó kísérlet is kudarcot
vallott, a Népszínház társulata teljesen felosz-
lott, a színházat az állam a Nemzeti Színház át-
építésének idejére (10 évre) utóbbi részére bérbe-
vette, ami által a Népszínház eredeti rendelteté-
sében való visszaállításának lehetősége kétsé-
gessé vált.
Az opera 1884. vált el a Nemzeti Színháztól,
hogy sugárúti (később Andrássy-úti) fényes palo-
tájába költözzék. A roppant összegbe kerülő épü-
le* oly terheket involvált s oly kevéssé volt jöve-
delmező, hogy operánk mai napig is deficittel küzd.
Művészeti vezetése is ingadozást mutat, a kül-
földi művészeknek a hazai erőkkel szemben ér-
vényesülő dédelgetése a nemzeti operaművészet
megizmosodását késleltette. Függeléke a Nem-
zeti Színháznak a budai Várszinház,melyben a téli
hónapokban hetenkint kétszer játszanak a neve-
zett intézet művészei. Az utolsó évtizedekben több
új színház alakult, így a könnyebb színművészet-
nek hódoló Vígszínház (181^6), a Magyar Szín-
ház (189'i), a tisztán operetteket művelő Király-
színház (1903) és az arénából állandósított Feld-
fele Fővárosi Városligeti Színház. Hozzájárul
még a krisztinavárosi Fővárosi nyári színház,
melyben Krecsányí Ignác temesvári színtársulata
mulattatja nyaranta a főváros közönségét. Egy
új népopera építése (a Tisza Kálmán-téren) most
nyert befejezést,
A zene művelésén az operaházon és a már em-
lített intézeteken kívül egyes zenei egyesületek
és társulatok fáradoznak. Az opera zenekarából
alakult filharmóniai társulat közöttük az első he-
lyet foglalja el ; hangversenyei, melyek a klasz-
szikus művészet mellett a jelesebb modern szer-
zeményeknek is helyt adnak, B. zenei életének
kimagasló pontjai s az orkesztrális zene elismert
értékű jelenségei. A zenekedvelők egyesülete
(zene- és énekkar) leginkább oratóriumok előadá-
sában fáradozik s különösen énekkarának iskolá-
zottsága által tűnik ki ; a budai zeneakadémia
szintén ezt a műfajt műveli. B kitűnően szerve-
zett s jeles közreműködőktől támogatott zenei tár-
sulatok mellett még néhány négyes- társaság a ka-
mara-zene ápolásának él ; a fővárosi nagy zenemű-
kereskedések pedig (Rózsavölgyi, Harmonia,Bárd,
Méry) a télfolyamán a legkiválóbb bel- és külföldi
művészek közreműködésével hangversenyeket
rendeznek s újabban a kevésbbé jómódú közönség
részére az ú. n. népszerű (olcsó) hangversenyeket
honosították meg. Általában mondhatni, hogy B.
zenei élete az utolsó évtizedekben óriási hala-
dást tett ; ma már igen nagyszámú rendes hang-
versenylátogató közönsége van, a legkiválóbb
művészek körútjokban B.-en is megállapodnak s
a zenei élvezetek minden neme dúsan kínálkozik
a téli évad hangversenyeiben. Az egyházi zene
szintén gondos művelésben részesül, a nagy ünne-
peken zenés misék művészi előadása gyönyörköd-
teti a hívőket.
AképzömüvészetvalamennYiművészeti ág kö-
zött a legfiatalabb a fővárosban, de immár erő-
ben megizmosodott. Szolgálatában állanak mű-
vészeti gyűjtemények és szakiskolák. Művészeti
gyűjteményeink közül első & Szépművészeti Mú-
zeum, mely az országos képtárnak (alapja a her-
ceg Esterházy-féle híres képtár, melyet az állam
26 millió K költségen megvásárolt és tovább
fejlesztett) a Nemzeti Múzeum képtárával (újabb
képek) való egyesítéséből jött létre s ma már az
Budapest
— 56
Budapest
eui'ópai nagy képtárakkal is kiállja az összeha-
sonlítást.A több mint 900 képből álló régi képtár
az olasz iskolákon kívül (Rafael, Piombo, Lottó, R.
Ghirlandajo, Luini, Giampetrino, Bassano, Gior-
gione, Correggio, Tintoretto) igen gazdag a hol-
landi és flamand iskola müveiben, de kivált a
spanyol művészet gazdagsága által (7 Murillo, 4
Goya, Velázquez, Greco) vált híressé. Modern
képtárában (600 drb) a magyar művészeken kí-
vül (Munkácsy, Benczúr, Paál, Lotz, Zichy, Szé-
kely) neves külföldi mesterek is (Segantini, Böck-
lin, Lenbach) szép számmal vannak képviselve.
Gazdag a múzeum graílkai osztálya. A szobrá-
szati gipszgyüjtemény berendezés alatt van. Ki-
egészítő része a japán művészeti gyűjtemény.
A Szépművészeti Múzeum tartozéka az Aka-
démia palotájában elhelyezett történelmi arc-
képcsarnok, továbbá az államnak hagyományo-
zott Ráth György -múzeum, gazdag képtárral ós
műipari gyűjteményekkel. Értékes magángyűjte-
mények is nagyobb számmal vaunak (Nemes
Marcell, Lederer, Bnyedy, Glüek, gr. Andrássy
Gyula, Jánosi, Kohner, Kilényi, Ernszt Lajos stb.).
A művészeti gyűjteményeken kívül a már em-
lített művészeti tanintézetek és gyűjtemények
fiatalabb művésznemzedék nevelését célozzák,
amit azonkívül a közoktatásügyi minisztérium
külföldi ösztöndíjak engedélyezésével is előmoz-
dít. Nagy hatása van a művészeti élet fokozására
az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulatnak,
mely 1861 óta áll fenn s évenkint többször vál-
takozó hazai és nemzetközi tárlatai által a mű-
érzék fejlődését s a képzőművészetek iránti ér-
deklődést máris magas fokra juttatta ; e kiállí-
tások alkalmával történik a kormány érmeinek
8 díjainak odaítélése is ; az ott kiállított jelenté-
kenyebb művek közül szokott a kormány éven-
ként néhányat a Szépművészeti Múzeum képtára
részére megvásárolni. A nagyfokú pártolás mel-
lett a magyar festőművészet rövid idő alatt nagy
lendületnek indult 8 a festészeti mesteriskolák
(Benczúr Gyuláé 1883) és számos magánműterem,
valamint a képzőművészeti társulat műterem-bér-
házának felállítása annak további felvirágzását
biztosítja. A főváros építészeti fejlődése a képző-
művészetek fellendülésének is újabb lökést adott,
amennyiben a nevezetesebb középületeknek majd-
nem mindegyikében jelentékeny rész jutott hazai
művészeink közreműködésének is ; a szobrászat
fejlődéséről a hazai művészeink vésője alól ki-
került újabb szobrok tanúskodnak.
Az irodalom B.-en központosul ; a fővárosban
létesített tudományos intézetek, a nagy könyvtá-
rak, a tudós társaságok mind közreműködtek
abban, hogy B. váljék a magyar irodalom köz-
pontjává. Hozzájárultak a nagy kiadóhivatalok
(Athén aeum, Franklin-Társulat, Pallas, Révai,
Singer ós Wolfner, Szent-István-társulat) s a
40 év előtt még kizárólag német, ma már
egészen megmagyarosodott könyvkereskedések,
melyeknek az irodalom fejlesztésében nagy ér-
demük van. -Tekintve azt, hogy hazánknak
majdnem összes tudományos társulatai B.-en szé-
kelnek s a tudományos kutatások alapfeltételei
is majdnem kizárólag csak itt vannak meg : ter-
mészetes, hogy a magyar tudományos irodalom
B.-en fejlődött mostani virágzására. A tudomá-
nyos irodalommal, melynek fő lüktető ere a Ma-
gyar Tudományos Akadémia, a királyi természet-
tudományi társulat stb., a szépirodalom is a Kis-
faludy-, Petőfi-társaság, Mübarátok köre s más
tényezők (színházak) hatása alatt lépést tartott; a
politikai viszonyok alakulása pedig a hírlapirodal-
mat is nem remélt kiterjedésre juttatta. Jelenleg
megjelenik B.-en 70 politikai lap, 6 helyiérdekű
lap, 34 szépirodalmi lap, 474 szaklap, folyóirat
és élclap, összesen 595 lap ; ezek közül magyar
nyelvű 484, magyar és német nyelvű 41, magyar
és más nyelvű 4, német 46, tót 7, oláh 6, rutén
1, horváti, francia 3, szerb 1, héber 1. (1847-ben
14, 1851-ben 7, 1892-ben 344 magyar lap jelent
meg B.-en). A könyvnyomdák száma, mely
1892-ben 87 volt, most 203.
A sport is virágzásnak örvend B.-en és főleg a
lóversenyek keltenek nagy érdeklődést, ezeket a
nemzeti kaszinó kebeléből alakult lovar-egylot
rendezi; tavasszal és ősszel több napig tartanak
a lóversenyek, melyeknek legérdekesebbje a Szt.
István-díjért (80,000 K) való versengés. A B.-i
versenytér a Kerepesi-út mellett van s a mo-
narchiában a legszebbek s legjobbak közé tar-
tozik. A közel jövőben e tér a főváros tulajdonába
megy át s új, a mainál alkalmasabb versenytér
fog megnyílni. Újabban meghonosodtak az úr-
lovas- ós ügetöversenyek az alagi pályán. Nagy-
ban dívik B. környékén a vadászat és különösen
a rókavadászat. A céllövészetet a polgári lövöl-
dékben űzik ; a tornászat, atlétika, vívás szolgála-
tában több egyesület (nemzeti tornaegylet, ma-
gyar atlétikai klub stb.) áll ; a regatta-sport több
csónakegylet létesítése által magas fejlettséget
ért el; a sport minden ágában, kivált úszásban ós
evezésben Magyarország, illetve B. európai hír-
névre és tekintélyre tett szert. A korcsolyázásnak
is nagyban hódol a közönség. Legújabban az
eddig elhanyagolt turistaságot is felkapták, me-
lyet immár több egyesület fejleszt. A ski- és
hegyiszánkó-sport újabban szintén tért foglalt.
A jótékonycélú intézetek közül a vakok orszá-
gos intézete, a siketnémák áll. intézete, az iz-
raelita siketnémák országos intézete, a képez-
hető hülyék 2 áll. iskolája, a hülyék intézete
(Frim), a f őv. községi s a Klotild szeretetház, a
Mária-intézet, a Margit leánynevelő intézet, a
Mária Dorottya tanítónői menedékház, 12 árva-
ház (köztük az Erzsébet fővárosi leány-, a József
és Mayer Ferenc fi-, a prot. orsz. árvaház, a ma-
gyar gazdasszonyok orsz. árvaháza, a tanítók
árvaháza, a pesti izr. nőegylet leányárvaháza,
az izr. flárvaház), összesen 900 gyermekkel, to-
vábbá az áll. gyermekmenhely, több bölcsőde, a
Gyermekbarát- egyesület, a szünidei gyermek-
telep-egyesület említendő. A főváros évenként
2V2 millió K-t fordít jótékony intézeteire, miből
1 millió az intézetek saját bevételeiben nyer fö-
dözetet. A szegényügy szolgálatában áll a 2 sze-
gényház, melyben Í300 szegény nyer ellátást (az
intézetek vagyona 3-8 milUó K, a főváros éven-
ként V2 millió K-val járul a fenntartáshoz), a 4
községi árvaház (340 gyermek ; 5 millió K va-
gyon és 200,000 K évi fenntartás), a népkonyhák
és a ker. elöljáróságokkal karöltve működő ált.
i
Budapest
57 -
Budapest
közjótékonysági egyesület. A nyilt szegényügy
a ker. elöljáróságok igazgatása alatt áll ; 3200
szegény állandó és 6000 egyén rögtöni segély-
ként évente 500,000 K-t nyer, továbbá nép-
konyhajegyekkel, fa- és szénutalványokkal, ru-
hával való ellátás egészíti ki a hatósági műkö-
dést. Nagy betegsegélyző pénztárak s az ált.
munkásbiztositó hivatal, az állami munkaközve-
títő hivatal, jogvédöegyletek s újabban alapított
és alapítandó népotthonok és népszállók a szociál-
politikai működés legfőbb tényezői. A főváros to-
vábbá 200,000 K-val támogat felekezeti és társa-
dalmi jótékony intézeteket és az iskolás gyerme-
keket tankönyvek kiosztásával (64,000 kötet),
felruházással (7000 gyermek) és napközi ottho-
nokban (egész napi felügyelet és étkeztetés, 68
napközi otthon 6787 tanulóval) segélyezi. (A fővá-
ros kezelése alatt álló 3 árvaház ós a községi
szeretetház alapítványi tőkéi 1.658,730 K-ra, az
cvi júnüókok 54,000 K-ra rúgnak. A népkonyha
alapítványi összegei 55,000 K. Ösztöndíjakra,
segélyekre, jutalmakra, özvegyek, árvák, szegé-
nyek felsegítésére, gyermekmenhelyekre, leien-
í'ekre, bölcsödékre, kiházasításokra, cselédek ju-
talmazására, nevelésére és elhelyezésére tett ala-
pítványok összege 4.234,000 K, ebből az összeg-
ből 3.796,000 K-t a főváros adományozott).
KözegrészségUgry .
Általános áttekintés. B. közegészségügyi vi-
szonyai a régi időben igen kedvezőtlenek voltak ;
a halandósági arány a XIX. sz. első felében állan-
dóan 50»/oo körül mozgott és még a hetvenes
évek elején is 40-nél több volt. Nem ok nélkül
állott B. egészségtelen és nagy halandóságú város
hírében ; a fertőző betegségek sok áldozatot kí-
vántak és a tífusz állandóan pusztított. B kedve-
zőtlen viszonyok az erősen fertőzött talajban, az
egészségtelen kútvízben, melyetrészben szüretlen
Dunavíz pótolt és a közegészségügyi szolgálat hiá-
nyosságában találta okát. Bár a nagy halandóság
oka nemcsak kizárólag a főváros helyi viszonyai-
ban volt keresendő, hanem részben abban is, hogy
hazánkban úgy gazdasági, mint általános műve-
lődési tényezők közreműködése következtében az
élettartam általában rövidebb s a halandóság na-
gyobb, mint az előbbre Imladt nyugateurópai
államokban, a fővárosba pedig az ország minden
vidékéről tódul a népesség s így ez sem vonhatja
ki magát az országszerte uralkodó vitalitás be-
folyása alól : mégis kétségtelen, hogy a régi időben
nagyon fertőzött talaj, a rossz levegő, a szüretien
víz, a hiányos csatomázás, az egészségtelen la-
kásviszonyok 8 magának a lakosságnak a köz-
egészségügy követelményeivel szemben tanúsí-
tott közönye nagy részben hozzájárult a halandó-
ság fokozásához s általában a közegészségi viszo-
nyok súlyosbításához. A hatóság első sorban a
fertőző betegségek elleni küzdelemre törekedett
8 az 1881 júl. 1-ével életbeléptetett bejelentő-
kényszer és óvóintézkedések által terjedésüknek
gátat vetett. Ehhez járult a fertőző betegek el-
különítése, fertőző kórházak és fertőtlenítő inté-
zet létesítése, valamint a közegészségügyi szol-
gálatnak intenzivebbé tétele, minek következté-
ben a halálozás aránya lényegesen csökkent
(1874-ben ezer lakóra 430 haláleset, 1880-ban
33-5, 1890-ben 29-2, 190 )-ban 20-6, 1910-ben 18'n).
Ezzel szemben ugyan a születések száma is csök-
kent (1874-ben 441, 1890-ben 34-2, 1910,-ben
25-4), de a viszonyok javulása a természetes sza-
porulat növekedésében (1880-ig alig 1—20/^,0,
most 7—8, sőt a múlt évtized végén 12—13, ezer
lakóra) -világos kifejezést nyer. Legkedvezőbbek
a viszonyok azon kerületekben, melyekben a
vagyonosság s intelligencia nagyobb s a lakosság
egészséges táplálkozásra, mértékletes életmódra
8 tisztaságra legtöbb gondot fordít (így a IV. ke-
rületben a halálozási arány 11-4, az V.-ben 14"3
1000 lakos után) ; legnagyobb a szegényebb né-
pesség körében (a X. kerületben 17-3, a IX.-ben
18-8, a m.-ban 20-6). A legsűrűbben fellépő halál-
okok a gümőkór, bólhurut és béllob, tüdő- és mell-
hártyalob ; ezek mellett a heveny fertőző bajok fel-
lépése volt gyakori s pusztításaik nagyok voltak.
10,000 lakosból 1892-ben 30 halt meg fertőző be-
tegségekben most 14—15. Az 1881. életbe lépte-
tett óvintézkedések, nevezetesen a fertőző beteg-
ségekre kimondott bejelentési kényszer a fertőző
bajok terjedését erősen korlátolta (azok behoza-
tala előtt óvenkint 10,000 lakos közül 44—56 halt
meg fertőző bajokban), de azért különösen a
kanyaró és vörheny még mindig pusztít, míg a
dif teritisz a szérumoltás óta erősen megcsappant.
Az 1910. évi statisztikai adatok szerint házas-
ság köttetett 827 . Született 22,206 gyermek,
vagyis ezer lakóra 25*4 ; ezek között törvénytelen
volt 5580, vagyis 25-lVü- Ezenkívül halvaszü-
letett 742 gyermek és 2988 elvetélést jelentettek
be. Meghalt 1 6,130 egyén, ebből 2208 idegen (nem
B.-i lakos), még pedig a következő fontosabb ha-
lálokokban: hasi hagymáz 170, kiütéses hagymáz
30, kanyaró 140, tüdölob 87, vörheny 350, szamár-
hurut 95, croup-diftéria 142, influenza 36, ázsiai
kolera 8, gyermekágyi láz 44, egyéb fertőző ba-
jokban 364. Tüdővész 2661. Nem fertőző bajok:
szervi szívbaj 663, érelmeszesedés 648, tüdőlob
937, bélhurut 1108, veselob 403, veleszületett
gyengeség 867, aggaszály 589, baleset 449, ön-
gyilkosság 400, emberölés 73. Korra nézve volt
az elhaltak között 3268 egyóven aluli gyermek,
1587 gyermek az 1—5 éves korban.
A kolera eddig Sizben látogatta meg B.-et, ami-
dőn is :
megbetegedett meghalt
1831 .. 2450 1626
185*- 65 „ 3620 1848
1866 .- 4082 1944
1872—73 ... — ... 5284 2558
1886 1164 565
1892 889 499
1910 ... 0 8
1911 szept. 16-ig... 17 8
Testi és szellemi hiányokban szetivedök. A fő-
város területén 1900-ban 521 vak, 477 siketnéma,
2104 elmebeteg ós 456 hülye találtatott, összesen
3558. Ezek közül intézetekben volt elhelyezve ;
245 vak, 104 siketnéma, 2017 elmebeteg és 236
hülye. A B.-en létező intézetek tehát a testi és
szellemi hiányokban szenvedőknek csak */s részét
képesek befogadni.
Közegészségügyi szolgálat. A közegészség-
ügyi központi igazgatást a polgármester nevé-
ben a fővárosi tanács közegészségügyi osztálya
Budapest
— 58 —
Budapest
intézi, a gyakorlati működés a kei'ületi elöljáró-
ságok kebelében történik a tiszti főorvos ellen-
örzó-e és főirányitása mellett. A törvények sze-
rint a közgyűlés elé kerülő és közegészségügyi
vonatkozású ügyekben szakvéleményező testü-
let a törvényhatósági bizottság kebeléből kikül-
dött közegészségügyi bizottság, melynek a pol-
gármester vagy helyettese az elnöke, hivatal-
ból tagjai a közegészségügyi ügyosztály veze-
tője, a tiszti főorvos, a kerületi tisztiorvosok, a
kórházigazgatók és a rendőrfőorvos. A közegész-
ségügyi szolgálat hatásköre kiterjed a fertőző
bajok fellépése ügyében szükséges óvóintézke-
désekre, közhelyiségek, iskolák, gyógyszertárak,
magánházak és lakások, zsúfolt lakások, töme-
ges éjjeli szállók, élelmiszerárusítás, vízellátás,
jégtermelós, gyárak, műhelyek, üzletek felül-
vizsgálatára és ellenőrzésére, himlőoltásra, gyer-
mekfelügyeletre, a halottvizsgálatra, temetők,
köztisztaság ellenőrzésére stb. A kerületi orvosok
27,000 szegény beteget gyógyítanak átlag évente,
a kerületi szülésznők 4500 szülési esetben segéd-
keztek ; Minden kerületben 1—2 tisztiorvos, állat-
orvos, vásárfelügyelö, egészségör, szülésznő és a
szegény betegek gyógyítására kerületi orvos mű-
ködik. Összesen alkalmazva van 18 tisztiorvos,
22 kerületi orvos, 19 szülésznő, 11 állatorvos, 28
egészségör és 13 szolga. (A kórházakat 1. alább.)
Az egész fővárosban (1900) volt összesen 1076
orvos és sebész, 318 gyógyszerész, 717 szülésznő.
(18'á'3-ban 104 orvos és 83 sebész.) A gyógyszer-
tárak száma 102 (1843-ban 20). A társadalmi mű-
ködés köréből említendő az önkéntes mentöegye-
sület, mely rögtönös balesetekben az első segélyt
adja (évenkint mintegy 12,000 eset) s gyors mű-
ködésével, kitűnően szervezett központi telepé-
vel B. közegészségügyi szolgálatának egyik fő-
tényezőjévé vált. Egyéb közegészségügyi intéz-
mények a 2 fertőtlenítőintézet, amelyek közül
az egyik most épül 1.300,000 K költséggel, a ve-
gyészeti és élelmiszervizsgáló intézet (évi költ-
sége 70,000 K; bevétele 50,000 K ; elemzések
száma 10,000), a bakteriológiai intézet, a nyilvá-
nos illemhelyek, termokémiai intézet stb.
Kórházak. A fővárosban létező nagy kórházak
nagyobbrészt a fővárosi hatóság, kisebb részben
a társadalom áldozatkészségéből jöttek létre ; az
államnak (a klinikákon, az elmegyógyintézeten és
a Pasteurkórházon kívül) nagyobb kórháza nincs,
s a tervbe vett nagy állami kórház építése bizony-
talan időre elhalasztatott. A főváros legnagyobb
s legrégibb kórháza az 1711. emelt fogadalmi
Szt. Rókus kápolna mellett létesített Rókus-kór-
ház, melynek legrégibb része 1796., a többi 1839.
és 1860. épült ; jelenleg az anyakórházból,a Stáhly-
utcai halottasházból áll; hozzátartozik az új
dologházi kórház, a Szt. László (fertőző) és Szt.
Gellért (járvány) kórház közvetetlenül a törvény-
hatóság felügyelete alatt áll s jelenleg Magyar-
ország egyik legnagyobb humanisztikus intézete,
soká kiegészítő része volt az egyetemnek, mely-
nek egyik sebészeti klinikája itt volt elhelyezve.
Az anyakórház 12,985 m« területen álló nagy két-
emeletes épület tágas udvarokkal és sétányok-
kal ; az egész intézetben (a fiókokkal együtt) 19
osztály, 131 kórterem s 1713 betegágy van : az
orvosi létszám 50, az ápolónőké 2i)4. 1885-beu
nyílt meg a külső Üllöi-úton a Szt. István Mr-
Aaár.melyHauszmann Alajos tervei szerint 56,920
m« telken pavillon-rendszerben 3.001,389 K költ-
ségen létesült s 9 osztályban 37 kórtermet s 1072
á^at tartalmaz ; szemé. yzete 28 orvosból s 126
ápolónőből áll. A két kórház évi forgalma 36,000
személy, költsége 2'2 millió K. A Duna jobb-
partján 1820 óta áll fenn a (régi) Szt. János kór-
ház (13 kórterem, 178 ágy), melynek kibövítesje
1897. a 13 pavillonbúl álló, teljesen modern TIj
Szt. János kórház (épült 60,761 m^ területen 3
mü.ió K költségen), benne 51 kórteremben es 46
különszobában 725 ágy van. Az óbudai Szt.
Margit kórházban 8 terem és 85 ágy van, de ki-
bővítése tervbe van véve. A főváros tulajdoná-
ban levő összes kórhá'akban (60 épület) .^00 kór-
terem és 4mOO betegágy van, az orvosi személy-
zet 120, betegápoló 450, betegforgalom 50,000,
összesen 1-3 millió betegnappal. Az épületek becs-
értéke 16 millió K ; az évi fenntartá^ 3'3 millió K.
A városi kórházak egy részének kibővítése rész-
ben folyik, részben tárgyalás alatt áll, a Rókus-
kórház helyébe új nagy kórházak létesítésére (10
millió K) pedig tárgyalások folynak. Aközségi kór-
házakon kívül van 8 egyetemi klinika és 5 rendőri
és rabkórház 1208 ággyal f s 15.000 beteggel, 13
magánkórház (1375 ágy, 15,00U biteg), 3 katonai
kórház (li306 ágy, 9000 beteg), 5 elmebetegkúrház
(159^ ágy, 3^00 beteg) és 8 szanatórium (349 ágy,
2500 beteg) ; összesen van a fővárosban 49 kórház
kerek 10,0U0 ággyal és évenként 95— lOOezer fekvő
beteggel (3 millió ápolási nap) és 330,000 ambuláns
beteggel. Az összes kórházak évi költségei 8 millió
K-ra rúgnak. A nem községi kórházak közül em-
líthető : a Vöröskereszt-egylet Erzsébet-kórháza,
Hauszmann Alajos tervei szerint 47,520 m^ terü-
leten, egészséges fekvésben 1,200,000 K költség-
gel épült mintaszerűen berendezett központi kór-
házból (13 épület) és 10 barakból áll, mely utób-
biakban háború esetén 680 sebesült helyezhető
el ; a központi kórház 120 betegre van beren-
dezve. E kórház 1884. nyílt meg. A nagyobb kór-
házakhoz tartozik a három katonai kórház, kettő
a közös hadseregé, az egyik nagyszabású intézet,
a 17. számú helyőrségi kórház (épült 1870— 72., de
végleg csak 1877-ben vétetett használatba) a
Krisztinavárosban 30,000 m^ területen áll s 509
ágyra van berendezve ; a másik a 16. számú, a
VI. ker. Hungária-úton épült nagyszabású, telje-
sen modern helyőrségi kórház ; kisebb a honvéd-
helyőrségi kórház a Gyáli-úton 278 ággyal. Az
állami elmegyógyintézetek közül az egyik a Lipót-
mezőn, kies hegyvidéken fekszik ; nagy kiterje-
désű épülete 1860—68. emeltetett, összesen 800
beteg részére; a másik az Angyalföldön 1881—
1883. épült Huber Antal tervei szerint. A fővá-
rosban létező egyéb kórházak közül említendő az
Irgalmas-rend nagyszabású és tökéletes felszere-
lésű kórháza (1904—1906 épült a régi helyett)
és az Erzsébet-apácák kisebb kórháza, mindkettő
Budán, a pesti oldalon kisebbek a Bethesda-kór-
ház, az izraelita kórház, a Bródy Adél- és a Ste-
fánia-gyermekkórház, a hasonszenvi kórház, a
P'erene Józtief keresk. kórház, Budán a Schwar-
tzer-fóle és a Ringer-féle elmegyógyintézet stb.
/•/ f
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS FURDOI.
niuioiízigeti aitúzi-fíirrlö. Tervezte: Czigler (ivn^n müfiíyrtenii tanár és Dvorak Ede műépítész.
A Saros-fiiruö. Tervezte: Hegedűs Arniiu Sebestyén Arthur és Sterk Izidor.
1. A fttrdö főbejárata.
2. Nagy fUrdöcsarnok.
3. Kupolacsarnok.
4. Igazgatóság és orvosi rendelés.
5. Tliermal-fUrdö (férfiak).
6. Tliermal-fürdö (nők).
7. Díszudvar, fedett sétány és ivócsarnok
(fttthetö).
8. 9. Négy eraeletsorban : ásványvizes
kabinfürdök (iszapkezelés, szénsavas,
éleny, villany, forró légfUrdök, víz-
gyógyintézet, nap- és légfürdök).
10. Gyógyszálloda előcsarnoka.
11. Szálloda hatl-ja
12. Női-, zene-, olvasó-termek.
13. Penziós és diétás étterem.
14. Nyilvános étterem.
15. Étkezö-terrasz.
A Sáros-fürdő magas földszintjének alaprajza.
* Budapesti eikkhtz.
RéVAI NAGY LEXIKONA
I
Budapest
— 59 -
Budapest
Fürdők, gyógyintézetek (I.a Btidapest székesfö-
i^ros/Mrdöt kepmellfklutet). B. fürdői ióííí idők óta
híresek s alig van város, me y fürdőkben annyira
bővelkednék, mintB. A Császár fürdőt (hajdan
Királyfürdő) már a rómaiak ismertek. Mátyás ki-
rály 8 utóbb Mohamed pasa megnagyobbíttatta,
a mai gőzfürdő ebből a korból való. Most az Irgai-
masrend tulajdona. 10 forrása 28-2— 64-7» C, víz-
bőségük naponként 117,000 hl. A Császárfürdő
B. legnagyobb fürdőtelepe, gőz-, iszap-, fedett női
és nyílt ferfl úszófürdövel, tükör-, török- ós kád-
fürdőkkel, 200 lakószobával. A Lukácsfürdő
^részvénytársaság tulajdona) részben a Musztafa
pasa által 1568. ásott halastóból (benne a Nym-
pheathermalis) nyeri vizeit; 11 forrása van 2&ö—
bO^C.hőmérsékkel ; van iszapfürdője, férfl- és női
uszodája, gőzfürdője, népfürdője, kádfürdői, tim-
sós fürdője s modem nagy szállója; ez a fürdő
hozza f Oltalomba a küifö.dön iselterjedt Kristály-
vizet. A ÍLtra/?//Mrííó'í hasonlóképen Musztafa tö-
rök pasa építtette 1560. Gőz-, kád-, török- és nép-
fürdői vannak, hidegvízgyógyintézete, újabban
célszerű berendezést nyert. A Bác fürdő szinten
egyik regi eredetü,nagyon látogató ttfürdő.A Heln-
rich-család tulajdona. A Rudasfürdő valószínű-
leg már a rómaiak idejében is megvolt ; Musztafa
pasa 1556. kijavíttatta, a törökök kiűzetése után
Buda város tulajdonába került; mostani épülete
1831-ből való. 1883. a főváros a kor igényeinek
megfelelő leg átalakíttatta s 1894. nagy úszócsar-
nokkal látta el. A gőzfürdő a törökök idejéből
való, 8 oszlopon njTigvó kupolás épület 1560 —
1570-ből. A fürdő 5 forrásból nyeri vizét, hőfoka
42-20 C.,vízbösége 24- óra alatt 8500 hl. Közvet-
len közelében fakad a 26 C. fokú, litliium-s bróm-
tartalmú Hungária-forrás. A Rudasfürdő újjá-
építése is tervbe van véve. A régi kedvelt, bár
primitív berendezésű (Saros/wrííó' a Ferenc József -
híd f'pítóse miatt 1895. lebontatott, de kitűnő iszap-
tartalmú forrása (4i-2o C.) a most épülő nagysza-
bású modem fürdőnek lesz gyógyvize. Kiépítését
1911. kezdték meg Hegedűs Annin, Sebestyén
Artúr és Sterk Izidor terve szerint; költségei
a Rudas- és Artézi-fürdő kiépítésével együtt
10 millió K-ra rúgnak, miből a Sárosfürdöre
5.650,000 K esik. Eiébb Mattoni, most báró Koz-
niitza Erzsébet-sősfürdője Budától D-re a Ke-
lenföldön park közepette fekszik, számos épület-
ből áll, melyekben 65 fürdő és 70 lakószoba van ;
női bajok ellen kitűnő sikerrel használják. Az
Aquincum mellett fekvő ú. n. Bómaifürdő (a haj-
dani puskaporos malom) szép parkban fekszik, két
uszodából 8 néhány épületből áll ; vize a Császár-
fürdő vizéhez hasonló tágas tavat képez, melynek
fenekén számos forrás fakad ; hőfoka 27-5<» C.
A Duna balpartján (a nagykörúti, hársfaut-
cai és nyáruteai vasas fürdőkön kívül) a Város-
ligetben fekvő Artézi fürdő a leghíresebb, mely
az artézi kútból nyeri 73-9" C. hőmérsékletű
vizét ; a főváros tulajdona, nagyszabású kibővítése
most van folyamatban Czigler Győző és Dvorak
Ede tervei szerint 4 milhó K költséggel. A Margit-
szigeti fürdő, melynek pompás épülete Ybl Mik-
lóstól való, összesen 68 jól berendezett fürdőszobá-
val bír. A fürdő vizét a Duna partján álló ivó-
esaraok mellett ZsigmondyVilmos által 1867—78.
fúrt 118 m. mély artézi kútból nyeri, hőfoka 43-3'>
C. Fürdővendégek számára a szigeten 300 szoba
áll rendelkezésre. E fürdőkön kívül van B.-en né-
hány gőzfürdő (Hungária-fürdő, Első magyar gőz-
fürdő) es több hidegvízgyógyintézet (Vaskóvics-
féle a Városmajorban s a Svábhegyen, Batiz-
falvy-féle, Pajor-féle stb.), végül a Dunában több
uszoda s 3 fővárosi ingyenfűrdő.
Vízvezeték (1. a Bvdapest székesfőváros vízmű-
vei kepmellekletet). B.-nek jó ivóvízzel való ellá-
tásarégi idők óta foglalkoztatta a város intéző kö-
reit. A jobbparton már a rómaiak idejeben volt
vízvezeték, melynek nyomai Aquincum közelében
ma is látszanak. Mátyás király palotájába óncsö-
vezetek szállította a vizet a Svábhegy egyik for-
rásából. 1728 ban a svábhegyi Orvoskút vizét
vezették a Várba s a XVHl. sz. végén a Duna
vizét is vezették fel oda. Midőn a vízvezeték 1850
081860 körül elégtelenné vált.Clark Ádám 104,000
K költségen új vízvezetéket épített, mely egész
Budát ellátta vízzel ; ez utóbb a budai végleges víz-
műbe kapcsoltatott be. A főváros balparti része a
hatvanas évek végéig kutakból fedezte vízszük-
ségletet ; a talaj f ertözöttsége miatt ebben köz-
egészségügyi szempontból nagy veszély rejlett,
azért Pest városa 1868. Lindley Vilmosangol mér-
nök által, már akkor is ideiglenesnek tekintett víz-
művet építtetett ; ennek szívótelepe a Lipótváros-
ban, a felső Dunapartoü volt elhelyezve s a vizet
természetes szűrő alapján 3 kútból nyerte.A hetve-
nes években ez a szállított víz minősége tekinte-
tében sem megfelelő s 5.600,000 K-ba került vízmű
a negyedik szívókút létesítése dacára elégtelen-
nek bizonyulván, miután Lindley annak kibőví-
tésére nem vállalkozott, a főváros hatósága Wein
János tervei alapján a vízmüvet (1879) oly inódon
bővíttette ki, hogy a meglevő 4 szí vókúthoz, egy a
Duna 0-pontja alatt 4-5 m.-nyi mélységben fekvő
gyüjtökút csatoltatott ; ezáltal a naponkénti víz-
mennyiség 20,000 m»-re emeltetett, de az új or-
szágház alapozó munkái miatt ezt a telepet 1884—
1886. át kellett helyezni, a vízmüvet pedig ismét
kibővíteni. Ez a kibővítés, bár 1885 óta a főváros
balparti része a budai vízműből a Margithídon át
naponkint 10,000 m* vizet nyert, nem volt ele-
gendő a vízszükséglet fedezésére s azért nemcsak a
kültelkek, de a beltelkek nagy része (a Nagymező-
és Klauzál-utcától kifelé eső részek) állandóan
szüretlen vizet kaptak, (Ennek szállítása csak 1899
május havában szűnt meg.) E tarthatatlan állapo-
tok s a B.-en pusztító különféle járványok elodáz-
hatatlanná tették a vízszükséglet fedezését, ezért
a főváros, nem várva be a végleges vízmií léte-
sülését, 1889. a meglevő vízművet a közmunkák
tanácsának javaslata alapján a Mai^ithíd mellett
épített mesterséges szűröteleppel bővítette ki,
melynek napi vízszolgáltatása 25,000 m" ; ezáltal
a beltelkek ugyan mind szúrt vízhez jutottak, de
csakhamar bebizonyult,hogy a mesterséges szűrő-
telep vize alig jobb a szűretlennél. A végleges
vízmű létesítését a közmunkatanácsnak a mester-
séges szűrőkhöz való ragaszkodása évekig kés-
leltette ; végre az 1892. évi kolerajárvány hatása
alatt a főváros annak kiépítését 15 millió K költ-
ségen elhatározta, s addig is, míg e nagy mű el-
készülne, 30,000 m» vizet szállító s a végleges
Budapest
— 60
Budapest
vízműbe utóbb beilleszthető ideiglenes vízmű 8 3
kisegítötelep létesítését Ijezdette meg (3-44 millió
K költséggel). Ugyanezen időben történtek meg
az előkészületek a végleges vízmű építésére, mely
a káposztásmegyeri határban terveztetett, ahol
próbafúrások egy 10 m. vastag kavicsréteg léte-
zését konstatálták, mely vízálló agyagrétegek
közé helyezve, kitűnő vizet szolgáltathat. Az
építést 1893 ápr. 24. kezdték Salbach tervei
szerint, függélyes kútrendszerrel. 4 ily kút épült,
melyek még az év folyamán 30,000 m* vizet szol-
gáltattak. (A fővezetéket a Külső Váczi-út men-
tén fektették le 7 km. hosszúságban és 12 m. át-
mérővel; a vezeték a nyugati pályaudvar mellett
csatlakozik a régi csőhálózathoz.) A vízmű máso-
dik részlete 1894. épült a rákospalotai szigeten,
4 kút, melynek vize 497 m. hosszú alagútban ve-
zettetik a Duna medre alatt Káposztásmegyerre.
A harmadik részlet 1896. épült, 7 kút, melyeknek
vizét 2-8 km. hosszú kettős csatorna viszi a víz-
tartóba, mely az első részlet melletti szivattyú-
telepnél van. Minthogy az így létesített vízmű
nem adta a Salbach által tervezett vízmennyisé-
get, a vízmű újabb kiterjesztése vétetett folya-
matba Kajlinger Mihály tervei szerint, még pe-
dig olyformán, hogy most már egyrészt a duna-
keszi Dunapart, másrészt a szentendrei sziget
partján 92 km. kiterjedésben több mint 60 szívó-
kút építtetett, melyek közepes (nyári) vízállás
mellett naponként 170,000 m», alacsony (őszi és
téli) tartós vízállás mellett pedig 125,000 m* vizet
képesek szolgáltatni. Az új nagy káposztásme-
gyeri vízmű 190 1 ápr. 20. kezdte meg a vízszállí-
tást. A vízmű 240,000 m* maximális napi terme-
lésre van előirányozva 18 km. partvonal felhasz-
nálásával. A jelenleg kiépített 9'2 km. partvonal,
a 3 alagút s a 3 szivattyútelep teljes felszerelés-
sel (terület nélkül) 10.784,827 K-ba került. E
munkákkal kapcsolatban a balparti csőhálózat is
lényegesen kibővíttetett. 1899-ben lerakták a
második fővezetéket a Váczi-úton s a Gellérthe-
gyen vízmedencét építettek, melynek feneke 42
m.-el van a Duna normálszintje fölött, míg a régi
kőbányai medence csak 33'66 m. magas. A kőbá-
nyai vízműtelep is megnagyobbíttatott szivattyú-
teleppel, mely a régi vízmedence vizét egy víz-
toronyba hajtja, honnan a város magasabb fek-
vésű részeibevezettetik. — A Duna jobbpartjának
vízmüve 17 millió forinton Wein János terve sze-
rint 1881 .épült; szivattyútelepe Újlakon, a Lujza-
malom előtt van ; innen a víz 7 különböző ma-
gasságú medencébe hajtatik,melyekből Budamin-
den részébe (a Svábhegyre is) eljut. A vlzmü na-
ponkint31,000m« kitűnő vizetszolgáltat. 1883-ban
ezt kiterjesztették Óbudára is s 1894. néhány víz-
szintes szívókutat építettek és az újlaki vízművet
lényegesen kibővítették. Újabb nagyszabású bő-
vítése a közel jövőben fog megtörténni.
Az egész vízmű 1874. csak 1835 házat látott el
vízzel, most 14,150-et ; ezen idő alatt a vízdíjbe-
vótel 474,558 K-ról 4.779,458 K-ra emelkedett.
A fogyasztott víz mennyisége volt 1874-ben
8.560,300 m8, most 62.079,900 ms ; a fejenkénti
vízfogyasztás napi 851 literről 212 literre emel-
kedett (1 m8 víz ára 16 f .). Az egész vízmű mai
becsértéke 30 millió K-t halad meg; bevétele
(1910) 5.743,166 K, kiadása 1.885,835 K, jövedel-
mezősége tehát — a kamat ós amortizáció leszá-
mítása után is — elég jelentékeny.
Csatornázás. B. régi csatornázása, mely a
XVIII. sz.-nál nem megy vissza messzebb, rend-
szertelen és primitív volt ; a csatornák nagyobbára
közvetlenül a Dunába torkoltak s minthogy torko-
lataik a Duna közepes vízállásánál mélyebben fe-
küdtek, a Duna az év legnagyobb részében a csator-
nákba s a város alá behatolt, tartalmuk lefolyá-
sát akadályozta s 5 m.-nél magasabb vízállásnál
a csatornák zsilipjeinek elzárását s tartahnuk
kiszivattyúzását tette szükségessé. A később épí-
tett főcsatornák a főváros belterületén ugyan-
csak 8 ponton ömlöttek a Dunába, de ennek vizét
mégis beszennyezték ós közegészségügyi szem-
pontból káros hatást gyakoroltak. E közegészség ■
ügyi szempontból tarthatatlan állapot javítása
céljából készült a balpart új csatornázási terve,
mely főleg a csatornahálózatnak a Dunától való
függetlenítését célozta. Ezen, Lechner Lajostól
eredő terv szerint a főváros balparti területe 3
zónára osztatott : egy alsó és két magas zónára,
melyek szennyvizeinek levezetésére 3 nagy
gyűjtőcsatorna épült, egy a Dunapart mentén
(1 5,550 m. hosszú), mely a régebben a D anába ömlő
összes csatornákat felfogja, másik a Nagykörút
mentén (3326 m. hosszú), míg a harmadik a vá-
ros külső szélén épült (6300 m.). Kőbánya részére
külön gyűjtőcsatorna (5031 m.) fog épülni. E
gyűjtőcsatornák az összekötő vasúti hídnál tor-
kollanak egy 4-48 m. átmérőjű főgyűjtőbe, mely-
nek tartahnát a központi szivattyútelep viszi 40
m. távolságig a Duna medrébe. Ezzel el van érve
a kívánt cél, hogy a szennyvizek a városon alul
ömöljenek a Dunába s a víz iníiciálása a város
területén elkerültessék. A gyűjtőcsatornák a leg-
modernebb elvek szerint épültek, szellőztethetők
és öblíthetök; kiürítésük függetlenítve van a
Duna vízállásától s a folyam vizének a csator-
nákba való behatolása meg van akadályozva. Az
egész csatornahálózat hossza (1860-ban 80-3 km.)
most 361-4 km. (ebből a főgyűjtők 23-3 km.),
értékük 2086 millió korona. Az általános csator-
názás befejezése (mely 1920-ra várható) még 25
millió K-t fog igényelni. A további jövőre tervbe
van véve a szennyvizek hasznosítása és derítése.
Köztisztaság. A köztisztaság ügye (utcatisztí-
tás és öntözés, hóeltakarítás) házilag kezeltetik a
köztisztasági hivatal által ; a szemételfuvarozást
külön vállalat végzi a szemétfuvarozó vasút
útján a pusztaszentlörinczi szemétbányába. Az
utcatisztítás ambuláns módon történik, akként,
hogy a munkások a város utcáit egész napon át
állandóan tisztítják. A tisztítandó terület 8 millió
m2, melynek tisztítását 807 munkás végzi 52 al-
tiszt és 5 tiszt felügyelete alatt. A gyalogjárók
tisztítása a háztulajdonosok kötelessége. Az utca-
locsolásra való kocsikat a fuvartelep szolgáltatja,
a munkát 166 munkás végzi 180 locsolókoesival.
Újabban az utcáknak olajjal való pormentesítósét
gyakorolják nagy sikerrel. Az összegyűjtött utcai
szemét súlya mintegy 600,000 q, a háziszemété
1.400,000 q. A köztisztaság költségei 2,199,000
K-ra rúgnak, miből több mint 400,000 K a házi-
szemét eltávolításának költsége.
BUDAPEST SZÉKES
A KÁPOSZTÁS-MEGYERI VlZM
iBudapesti cikkhez.
J)VÁROS VÍZMÜVEI.
HELYSZÍN- ÉS RÉTEGRAJZA.
^M*^m«A^
^u^
^^
te
1
.■ ••• l .
%
KI
■Jl
Ix
I
Jelenleg 92 kilométer partvonal van kiépítve,
melynek rendeltetése, hogy a Duna közepes (nyári)
vízállásainál naponként 170,000 m' vizet, alacsony
(téli és őszi) tartós vízállásoknál pedig 125,000 m'
vizet szolgáltasson.
A vízmű 240,000 m' maximális napi terme-
lésre van előirányozva, 13-0 kilométer jartvonal
felhasználásával.
A vízma főtelepe a 240,000 m3 szállításra máris
be van rendezve.
A jelenleg kiépített 9-2 kilométer partvonal,
a három alagút s a három szivattyú-telep teljes
felszereléssel (terület nélkül) 10.738,826-64 koro-
nába került.
A kút hosszmetszete.
...Mv
R^VAI NAGY LEXIKONA.
Budapest — 61 —
Lakásviszonyok (1. a Budapest székesfővá-
ros nagylakásos bérházai, Kislakásos bérházai,
NépotthoTUi és Népszállója képmellékleteket).
A kedvezőtlen egészségügyi állapot s a nagy
halandóstlg, mely B.-et jellemzi, részben a lakás-
viszonyok kedvezőtlensógében találja magya-
rázatát és okát ; ez viszont az építésügy hely-
telen szervezetére és a céltudatos egészséges la-
káspolitika hiányára vezethető vissza. Midőn
az alkotmány visszaállítása után az első felelős
kormány B. fejlesztését vette munkába, a város-
szabályozás egész köre az 1870. X. t.-c. által
létesített Fövái'osi Közmunkák tanácsának, mint
a fővárosi hatóságok fölé rendelt intézménynek
hatáskörébe utaltatott, melynek tehát a fővárosra
érvényes építési szabályzatról is kellett gondos-
kodnia. A közmunkatanács azonban csak egy
negyed század múlva (1894) adta ki végleges épí-
tési szabályzatát, addig tehát az építkezések
(számra nézve 6514 épület) oly ideiglenes építési
szabály alapján történtek, mely már megalkotá-
sának időpontjában sem felelt meg a kor igényei-
nek, utóbb pedig, a főváros rohamos fellendülése
mellett, teljesen értéktelenné vált. Ez az építési
szabály (valamint az 1894. évi végleges is) csak
nagyon hiányosaa gondoskodott természetszerű
és az élet igényeinek megfelelő építési zónákról
és — csekély kivétellel — a főváros egész terü-
letén majdnem korlátlan építési szabadságot en-
i^edett meg, úgy hogy B. területének legszélsőbb
részein éppen úgy lehetett 3 — 4 emeletes bér-
kaszárnyákat építeni, mint a Belváros drága tel-
kein. Ez az építőszabály megengedte 25 m. ma-
gas házak építését oly utcákban is, amelyek
csak 15 m. szólesek és 21. m. magas házakat
engedélyezett 10 m.-nél nem szélesebb utcák-
ban. Lehetővé tette továbbá a teleknek oly tö-
mött beépítését, hogy 4 emeletes házaknál az
udvarnak 20Vo-l»an, 3 emeleteseknél éppen csak
150/0 -ban való kiszabását engedte meg, miáltal
teljesen sötét, szellőzetlen, aknaszerü udvarok
es lakások jöttek létre. Ennek következménye
volt egyrészt a telkeknek rendkívül sűrű beépí-
tése ós ezzel egészen természetellenes népsűi-ú-
sóg felidézése (helyenként a város külső részein
1000-nél is több lélek egy hektárra), másrészt a
város külső szélein fekvő telkekkel űzött mér-
téktelen spekuláció, ahol a 3—4 emeletes há-
zak építésének lehetősége a telekárakat óriási-
lag felhajtotta.
E viszonyok következménye lett egyes város-
részek túhiépesedósón kívül a lakásbéreknek
a telekspekuláció és lakásuzsora okozta óriási
f elcsigázása. A bérek az utolsó években egészen
szokatlan, sehol másutt fel nem található ma-
gasságig emelkedtek. B lakásdráguláshoz csat-
lakozott még a tőke és bankkölcsön hiánya,
valamint a hosszas munkássztrájkok által
minimális mértéki-e leszorított építkezések foly-
tán támadt lakáshiány, mely 190,000 lakás mel-
lett éveken keresztül csak 3— iOO lakásnak üre-
sen állásában (1910. 1. negyedében csak 211 üres
lakás) nyert kifejezést és így minden lakáskész-
let teljes hiányában a legsúlyosabb lakásínségek
egyikét idézte elő, mely valaha észlelhető volt.
Ez a háztulajdonosoknak kedvező alkalom volt a
Budapest
lakásbéreknek újabb felcsigázására, melyek pl.
1907-röl 1908-ra (bár akkor csak igen kevés új
lakás keletkezett) 25 millió K-val szöktek fel. E
viszonyok hatása alatt a főváros hatósága, ipely
már 1897. kisérletképen 4 nagy (egyenként 24
lakást tartalmazó) munkásházat épített, elhatá-
rozta, hogy több millió K költségen saját mun-
kásai és tisztviselői részére kis családi házakból
(és kertekből) álló telepet épít, ezenkívül pedig
26 háromemeletes házat épít kislakásokkal;
ugyanekkor az állam 10,000 munkáslakás sürgős
felépítését határozta el a szomszédos Kispesten,
részben a kőbányai Óhegyen s e célra 12 millió
K-t szavazott meg ; a kispesti telep (Wekerle-
telep) egy része már befejezést nyert.
A főváros törvényhatósága már 1907. egy
millió K t szavazott meg olcsó bérletü kisla-
kások építésére. 1909-ben a főv. tanács előter-
jesztést tett 95 millió K-nak a községi építések
céljaira a legközelebbi öt év alatt leendő folyósí-
tására nézve. Kezdetben a képviselőtestület 2*3
millió koronát szavazott meg szükséglakások, ba-
rakkok, népotthonok és nőtlen f éríiak számára való
épületek emelésére, 10 milliót kisebb lakások épí-
tésére, oly bérek meUett, amelyek a község saját
költségeinek felelnek meg, további 10 milliót kö-
zönséges, méltányos kamatot hajtó bérházak épí-
tésére s 10 milliót iskolák és kisdedóvók számára.
Ezt az építési programmot a belügyminiszter jóvá
is hagyta némely módosításokkal, melyek közül
legfontosabb az, hogy a kamatos bérházak szá-
mára megjelölt összeget törölte.
E határozatok alapján elkészült: 15 iskola-
épület, amelyek által körülbelül 300—400 lakás
lett magánházakban szabaddá ; 17 többemeletes
bérház a főváros különböző részeiben, 14 föld-
szintes épület-telep amelyekben minden egyes
lakás egy szobából, konyhából, kamrából és klozet-
ból áll. Ezen nagy lakásos bérházakban és kisla-
kásos telepeken eddig körülbelül 4000 lakás vau,
persze túlnyomóan kislakás. Azonkívül építettek
egy népházat, amelyben egyebeken kívül 66 férfi-
nak és 26 nőnek van szállása, továbbá 417 fekvő-
hellyel biró népszállót. A többemeletes bérházakra
nézve figyelmet érdemel, hogy a teljesen zárt ud-
varokat elvből kerülték és hogy minden egyes
lakásnak szobái is akként vannak elhelyezve,
hogy erős légáramlatuk van.
Az építési programm évről-évre bővül és tovább
folytatása a főváros lakásviszonyainak kedve-
zőbbé fordulására jelentékeny befolyással lesz.
E nagyszabású építőtevékenység a lakásügy
terén fennállott legégetőbb szükséget kielégí-
tette ugyan, de anélkül, hogy a kedvezőtlen ke-
reseti viszonyok és nagy drágaság okozta bajon
teljesen segíthetett volna, ami csakis évtizede-
ken át folytatott közhasznú, erélyes és józan
telek- és lakáspolitika útján lesz majd elérhető.
Ennek első lépései történtek 1908 óta és tovább-
fejlesztése a fővárosi közigazgatás mai szociális
érzékű vezetése mellett a jövőben is várható. A
főváros hatósága azonban egyébként is igyeke-
zett orvosolni a lakásügy bajait. Erélyes intéz-
kedései folytán a pincelakások száma 1880 óta
5217-ről 1672-re, a benne élő népesség száma
31,637-ről (8-70/0) 808i^ra (l-Oo/o) száUt alá, a túl-
Budapest
— fi2 -
Budapest
népes lakások száma legalább aránylag csök-
kent, a tömeges éjjeli szállóhelyek erősen meg-
apadtak s a fennmaradtak erélyes e.lenörzés alá
kerültek. A lakásviszonyok ennek dacára nem
nevezhetők kedvezőknek ; mert ma is a népesség
felénél több (52.5"/o) egyszobás lakásokra van
utalva és ugyancsak a népesség fele oly lakíisok-
ban el, melyekben egy szobára (a mellékhelyi-
ségek beszámítása nélkül) négynél több szemé y
jut. Eddig nem történt semmi gondoskodás kellő
lakásfelügyeletről, néhány eve azonban megtör-
téntek a lépések arra, hogy a lakások felügye-
lete és ellenőrzése szerveztessek s megfeielő
telek- és lakáspolitika indíttassek meg. Ezt cé-
lozzák többek közt a fővárosnak újabb nagy-
arányú telekvásárlásai, melyeknek a telekár-
képződésnek a közjó érdekében való irányítására
üdvös befolyásuk lesz.
Lakások statisztikája. 1906-ban volt B.-en
157,007 rendes lakás, 280 intézet és 31,955
egyéb helyiség, összesen 189,242 lakalkalmatos-
ság (1880 ban 77,480, 1890-ben 104,047) ; a ren-
des lakások közül volt a pincében 1672, földszin-
ten 72.313, I. emeleten 38,3i5, 11. emeleten
25,861, III. emeleten 16,552, IV. emeleten 2154,
V. emeleten 72, padláson 38. Konyhája vo.t
144,180 lakásnak, nem volt 12,827-nek. A kony-
hás lakások közül csak 1 helyiségből áll 160,
kettőből 70,950, háromból 23,659, négyből 1 5,96H,
ötből 10,404, hatból 10,63i, hétből 6371, nyolc-
ból 2919, ki'encből 1354, tízből 668, több mint 10
helyiségből 10!)5; a konyhátlan lakások közül
1 helyiségből áll 10677, kettőből 1114, háromból
414, több helyiségből 622.
Az épületek száma B.-en 1910-ben : 18,104.
Hatóságok, szervezet, pénzüRy.
B. a magyar birodalomnak nemcsak fő- és
székvárosa, de egyúttal az anyagi és szellemi
élet központja, a legelső tudomáayos intézetek
szókhelye, a köziekedós gócpontja, akereskedelem
és ipar empóriuma. 1848 óta itt ülésezik az ország-
gyűlés mindkét háza (főrendiház és képvis.lő-
ház), itt szókelnek az összes minisztériumok (az
ő felsége körüli minisztérium kivételével), min-
den második évben a delegációk, továbbá a m.
kir. állami számvevőszék, s az ezek alá rimdelt
hivatalok. A fővárosban székelő jelentékenyebb
hatóságok és hivatalok a következők : B. székes-
főváros hatósága, a ra. kir. államrendőrség, a
főv. közmunkák tanácsa, az országos levéltár, az
orsz. közegészségügyi tanács, a m. kir. Kúria és
kir. ítélőtábla, a közigazgatási bíróság, Pest-Pilis-
Solt-Kiskun vármegye hatósága, stb.
B. törvényhatósági állását, szervezetét külön
törvény — az 1872. XXXVI. t.-cikk — sza-
bályozza, mely Buda és Pest sz. kir. fővároso-
kat, Óbuda mezővárost és a Margitszigetet B.
főváros néven egy törvényhatósággá egy esi té. E
törvény irányelvül követte, hogy a fővárosi ha-
tóság közjogi állása lehetőleg egyenlő legyen az
ország egyéb köztörvényhatósági joggal biró vá-
rosaiéval, és eltérések csak annyiban foglalja-
nak helyet, amennyiben azok a főváros autonóm
és közigazgatási érdekeinél a fennforgó kivételes
népességi és kulturális és politikai viszonyoknál
fogva múlhatatlanul szükségesek. Az eltérések
röviden jelezve arra céloznak, hogy egyfelől a
főváros szervezeti a'akulása demokratikusabb
legyen, de másfelől a kormánynak beavatkozása
is biztosi ttassék azon országos szempontolcnál
fogva, melyek a főváros közigazgatási állapotá-
hoz lüzödnek.
Az a köríilmóny. hogy a fővárosi törvény B.-
nek csak oly autonóm át biztosított, minővel bár-
mely kis vidéki város rendelkezik, a főváros fej-
lesztésének egyik akadályává vált, mihez hozzá-
járul még az is hogy ez az autonómia is nagy-
részt csak látszólagos, mivel egyrészt az áLami
törvények hosszú sora lény gesen megszorította
azt, másrészt a kormány a főváros határozataitól
a jóváhagyás gyakori megtagadása vagy évekig
való késleltetése által illuzóriussá teheti a fő-
város önkormányzati jogát. A főváros autonómiá-
jának jelentékeny csorbítását idézte elő az 1870.
X. t.-c, mely a városszabalyozásnak majdnem
egész területet, valamint az építésügyet a köz-
ségi ifjazgatásból kivett > és az ál. ami szerv gya-
nán ikontemplált fővárosi közmunlatanácshoz
utalta át, melynek a főváros erdekeivel gyak-
ran ellentétes magatartása B. fejlődeset nagy-
ban hátráltatta. Ehhez járul még, hogy az állam
minden lehető jttvedelmi forrást magának lefog-
lalt 8 ezzel észszerű községi adórendszer kifej-
tését lehetetlenné tette.
Míg ezelőtt a városi hatóság tílnyomólag ad-
minisztrativ működest fejtett ki, addig újabban a
városigazgatiis terén új es modern irányzatok ér-
venyrejuttatását tette feladatává.Ennek követ-
kezménye az a nagyarányú községesítési politika,
mely a gázgyárak megváltásával indult meg s
lassanként kiterjed a közspgi élet minden ága-
zatára, egyrészt jelentékeny jövedelmi forráso-
kat biztosítva a városnak, másreszt odatöre-
kedve, hogy a nagy üzemek és közszolgáltatások
(világítás, közlekedés stb.) a közönség és a köz-
ség erdekeinek szo'gálatába állíttassanak és
egészséges községi szociálpolitika létesíttessék.
A fővárosi törvényhatóság köréhez tartozik:
a) az önkormányzat, b) az állami közigazgatás
közvetítése, c) orezágos ügyek megvitatása,
ezekre nézve megállapodásainak kifejezése, a
többi hatósággal és a kormánnyal való közlése, a
képviselőházhoz való felterjesztése.
Önkormányzati jogánálfogvasa játbelügyeiben
intézkedik, hatt'iroz, szabá'yrende leteket alkot,
határozatait és szabályrendeleteit saját közegei-
vel hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkor-
mányzat és közigazgatiis költségeinek f edszéseről
gondoskodik; a kormánnyal közvetetlenül érint-
kezik. Ingatlan elidegenítésére és szerzésére vo-
natkozó határozatai csak akkor szükségük a bel-
ügyminiszter jóváhagyásílt, ha az illető ingatlan
értéke 50 ezer K-t meghalad. Az árva- és gyám-
hatóságot a főváros is az 1877. XX., 1885. VI.
és 1886. VII. t.-cikkek értelmeben gyakorolja. Az
illetőségre nézve a fővárosban is az 1886. XXII.
t.-cikk (községi törvény) rendelkezései irányadók.
A főváros rendőrhatósága szűkebb körű egyéb
törvényhatóságokénál, annyiban, hogy a főváros
területen a megíigyelő, megelőző és felfedező
rendőrséget az állam saját közegeivel kezeli.fenn-
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁRC
Üllöi-úti bérbáz. Tervezte : Híibner Jenő.
Berzenozey-úti bérház. Tervezte : Komor és Jakab.
• Budapest' eWchez.
NAGYLAKÁSOS BÉRHÁZAI.
Váfí-utcai bérház. Tervezte ; Nay és Straiisz.
1
^
.éML^^
i
4É
^r^^
S*"--
Mm ^1
y f-l L i*« *— - T -
inyillgg^t i^^^^^^^H
^^J
■M^gBÉH
ll^^■■ftC»bilSJt;^f<^^^
i^gmu^^m^i^j
^^^^I^IHi^H
Köztemetö-áti bérház. Tervezte : Balmt és Jámbor.'
rívai naoy lexikona.
// f
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KISLAKASOS
BÉRHÁZAI.
• Budapest t oíkhhez.
RÉVAI NAGY LEXIKONA.
// r
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS NEPOTTHONA
ÉS NÉPSZÁLLÓJA.
Népotthoti. Tervezte: Somló és Oith.
Nupszaüu. Iiirvtzle : ELitiriiüg' ui Cjcuuilitacli.
'Budapest' eikkhfe.
RÉVAI NAGY LEXIKONA.
Budapest
63 -
Budapest
maradván a főváros közgyűlésének joga rendőri
szabályrondeletok alkotására, amelyek végrehaj-
tása az államrendőrséget illeti meg. A középltés
és építési rendőrség ügyének vezetésére és inté-
zésére nézve lényegesen meg van szorítva a fő-
város autonómiája az 1870. évi X. t. -cikk alapján
8zer\'ezc'ttf óvárosi közmunka-tanácsnak adott ha-
táskör folytiin.
A főváros hatósági szervezetében első helyen
említendő a törvényhatósági bizottság, mely a fő-
város közönségét, egyetemességet képviseli s
amennyibt^n a törvények másként nem intézked-
nek, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevé-
ben gyakorolja. E bizottság alkotási módja el-
tér attól, amely egyéb törvényhatóságok bizott-
Siígaira nézve az 1886. évi XXI. t.-cikk értel-
mében követendő. így nevezetesen: Választói
joggal e bizottság tagjaira csak azon országos
kepviselöválasztóíc birnak, kik egyéb kellékeken
kívül igazo'ják, hogy írni és olvasni tudnak és
legalább ket év óta állandóan a fővái-os területén
laknak. A bizottság 400 tagból áll ; ennek felét a
raegfülelö számú póttagokkal együtt az ezerkét-
száz legtöbb egyenes államadót fizetők (viiúlisták)
sorából, másik felét ar. összes választók sorából
választják. A válac.i • ■ rületenkint 6 évi idő-
tartamra történik, mindi{^ i tagok tele esik vá-
lasztás alá.
A bizottság közgyűlésein a főpolgármester, aka-
dályoztatása eseten a polgármester, esetleg en-
nek valamelyik helyettese elnököl. A polgármes-
ter, a'polgármesterek, tanácsnokok, árvaszéki el-
nök, főjegyző, főügyész, főorvos, középítési igaz-
gató (a legújabb szervezés szerint a középítési
igazgató ál ása megszűnik, mert a vezetése alatt
ál ó mérnöki hivatalt a tanács ügyosztályaiba osz t-
júkbe .főszámvevő, főlevéltáros és a fővárosi sta
tisztikai hivatal igazgatója a közgyűlésen üléssel
és szavazattal birnak, habár bizottsági tagokul
nem választattak is meg. A központi kormány-
hatalom képviselője a fővárosi törvény hatóságnál
a főpolgármester, kit a király által a belügy-
miniszttT ellenjegyzése mellett kijelölt hái'om
egyén közül a közgj'űlés hat évenkint választ.
Állása és hatásköre megfelel a főispánokénak.
A fővárosi törvényhatóság közegei a polgár-
mester, alpolgármesterek, a tanács, a közigazga-
tási kerületi elöljáróságok, és ezeken kívül rész-
ben törvényben, részben a szervezeti szabályren-
deletekben meghatározott nagyszámú tisztvise-
lők, segéd- és kezelő személyzet.
A fővárosi tanács a polgármester elnöklete alatt
állazalpolgármesterekbőlésatanácsnokokból.Ez
hatásköre szerint 1. végrehajtó kollégiuma a tör-
vényhatósági bizottságnak, úgy átruházott mint
autonóm igazgatási ügyekben, 2. önálló hatóság
a törvények ós szabályrendeletek által meghatá-
rozott ügyekben. Pontos szervezeti hatalma a fő-
város azon tisztviselőinek, segéd-, kezelő, tansze-
mélyzetének választiisa, kikre e jogot nem a tör-
vényhatósági bizottság gyakorolja. A tanács az
ügyeket részint tanácsülésekben, részint ügyosz-
tályokban intézi el ; határozatai közigazgatási
ügyekben az illető miniszterhez, a főváros va-
gyonát illető ügyekben a törvényhatósági bizott-
sághoz felebbezhetök.
A főváros a törvényhatósági közigazgatt'is
ügyeinek célszerf intézése szempontjából alsóbb
igazgatási területi körökre, kerületekre oszlik.
Jelenleg ezen kerületek száma tíz. A kerületi
igazgatás élén áll a kerületi elöljáró, ki a mellé
rendelt fogalmazási.műszaki, egészségügyi, szám-
vevőségi és pénztári személyzettel alkotja a ke-
rületi elöljáróságot. A kerületi elöljárót a tör-
vényhatósági bizottság, az esküdteket és pótM-
küdteket a kerület törvényhatósági választói vá-
lasztják. A kerületi előljárósági szervezet 1893.
újjáalakíttatott, amidőn is hatásköre a központi
szervezet megszorítása mellett lényegesen kiter-
jesztetett.
A fővárosnak összes igazgatási működésében
hivatalos ügykezelési, tanácskozási nyelve a ma-
gyar. Az iHll. évben a községi központi igazga-
tásnak nagyarányú módosítását határozta el a
közgyűlés, ezzel kapcsolatban a tisztviselők stá-
tus- és flzetésrendezését is eszközölte.
Közigazgatási személyzet. B. székesfővárosi
közigazgatási személyzete az adminisztráció kö-
rének nagymérvű kiterjesztése folytán rendkívüli
mértékben szaporodik s ezzel arányban a személy-
zeti költségek is óriásilag fokozódnak. 1911-ben
a fővárosi törvényhatóság szolgálatában álló
mindennemű személyzet ekként oszlott meg :
alkitlmnzot- iil3tiné-
tak száma nyeilcK-ban
Közp. közigazgatási személyzet ... 410 1.652,398
••^zárnvevö és pénztári személyzet... 177 683,900
Árvaszéki személyzet ... _ 28 174,' 30
Közegészségügyi személyzet 118 470. 7 13
Aduhivatali « 150 52.s,900
Fogyaszt, adókat kezelő személyzet 8 31,070
Műszaki személyzet _ _ 156 716,940
Tazoltósági . __ 450 64G,í25
Ideiglenes hivatalnoki személyzet 1,961 8.8i>9,7o8
Altiszti és .szoltcaszemélyzet I,4:í5 1.9 9,945
Tanügyi személyzet 2,846 9.08a,498
Vízvezetéki . - 390 641,712
Közvágóhídi és állatvásári etem — 340 549. S46
Vásárcsarnokok személyzete ... _ 221 403,072
Zsibárus töszde és árúbódék szem. 14 20,924
Állategészségügyi telep « _. 17 86,415
Piivartelep személyzete ..... - 890 463,1^8
lióhúsüzem « _ 87 131,979
Tatterjall lóvásártelep személyeete 27 38,162
Kenyérgyár személyzete 139 18'íí,h27
Állatkert ♦ 45 61,535
Kórház, temető, árvaházi személyzet 835 6R8,224
Gázmüvek személyzete 2,303 3 119.845
Összesen 12,537 24.484,110
Itt kell megemlítenünk azt is, hogy B.-nek,
eltórőleg a közigazgatási kerületek számától (10),
csupán 9 országgyűlési képviselője van, ameny-
nyiben a IX. és X. kerület együtt választ egy
képviselőt.
A főváros pénzügye. B. gyors fellendülésével
háztartása is óriási mértékben emelkedett ; Buda
és Pest (rendes és rendkívüli) költségeinek elő-
irányzata 1867. csak 4.08 K620 K volt, 1893. már
H3.H89,746 és 1906. 40.7h8,161 K. Azóta roha-
mosan fokozódott a közigazgatási teendőknek
mind szélesebb körre való kiterjesztésével. Az
1911. évi költségvetés összege már 105.591,312
K volt, még pedig :
kiadás bevétel
rendes 60.211.370 62 288,023
rendkívüli" _ 2.914,124 1.0 1,177
eladott infrntlnnokból 820,000 820,000
kölcsönpénzekből fedezendő ... 41.645,818 41 645.818
összesen 105.691,312 105.785,018
Budapest — 64 —
A kiadások főbb tételei : közigazg. személyzet
5.348,695, flzetésrendezés 1.300,000, irodai költ-
ségek 579,826, hivatalos helyiségek 968,220,
nyugdíj 1.972,000, épületek fenntartása 554,325,
parkok 690,617, vízvezeték 1.885,835, töketör-
lesztés 2.034,940, kamatokra 9.051,005, köztisz-
taság 2.199,000, utcák és utak építése és fenntar-
tása, kövezések 3.330,738, közvilágítás 888,360,
marhaközvágóhíd 834,580, sertésközvágóhíd
582,620, vásárcsarnokok 702,065,tűzoltá8 908,253,
államrendőrség 800,000, szegényalap segélyezése
633,123, közegészségügy és állategészségügy
426,424, vallásügyi kiadások 800,846, közoktatás-
ügy 15.199,973 K.
A bevételek főbb tételei: községi adópótlék
12.400,000, házbórkrajcárok 5.2.00,000, fogyasz-
tási adópótlék 4.452,514, italmérési jövedék jö-
vedelméből 1.481,353, városi vám 4.980,798,
telekátíratási díjak 1.500,000, ház- és lakás-
bérek 4.882,740, nyilvános területek használata
2,444,502, vízvezeték 5.743,166, gázművek
1.890,000, gázszolgáltatás keresztül vitt értéke
1.260,000, építésrendöri díjak 800,000, marha-
közvágóhíd 1 .355,580, sertésközvágóhíd 1.409,300,
vásárcsarnokok, 1.162,568, népjóléti intézmények
1.228,858, közoktatásügy 1.162,568 K.
A költségeknek óriási mértékben való foko-
zódása és a községi pótadónak 19ü7-ig változat-
lanul 25"/o-ban való meghagyása a főváros pénz-
ügyi egyensúlyát megingatták, úgy hogy újabb
jövedelmi források nyitása nélkül a deficit elko-
rülhető már nem lett volna. A kedvezőtlen pénz-
ügyi helyzethez nagyrészben hozzájárult az is,
hogy az állami teendők teljesítése nagy súllyal ne-
hezedett a fővárosra. A törvényhozás és a kor-
mányok a főváros támogatása elől elzárkóztak,
mindenn^^mü új adónem (szegényadó, iskolaadó,
tűzoltási járulék stb.) behozatalát ellenezték, ellen-
ben számos új törvénnyel nagy terheket róttak a
fővárosra és jövedelmeit elvonták. Miután más
adójavaslatok (mint pl. a telekértékeraelkedési
adó) már a bizottsági tárgyalások folyamán el
buktak, a pénzügyi helyzet javításának immár el-
odázhatatlan szükségessége végre arra indította
a törvényhozást, hogy az 1908. XLVIII. t. -c-ben
a főváros fejlesztésének és háztartása rendezésé-
nek alapfeltételeit megadja. K törvény szerint az
állam 2 millió K kamatmentes előleget ad a fő-
városi pénzalapnak az Attila-körút és környéké-
nek szabályozási költségeire, a Sárosfürdő vétel-
ára és kamatai fejében 1.050,795 K-t visszatérít,
a III. kerületben új Dunahidat épít, a Margitszi-
getet 1 1 millió K becsértékben József főhercegtől
(a fővárosi pénzalap tulajdonában levő ingatla-
nok és évi járadék ellenében) megszerzi, a szé-
kesfővárosnak az államrendőrség költségeihez
való hozzájárulását 800,000 K évi átalányban
állapítja meg és az 1904—06. évi hátralékait elen-
gedi, az 1907-től kezdve esedékessé vált (s az
1899. XXV. t.-c. értelmében beszedett) italmérési
illetéket átengedi s végül nagyarányú házadó-
mentességet engedélyez a város különböző ré-
szeiben és a hatóság által épített lakóházakra.
B törvény jelentékeny mértékben hozzájárult a
főváros háztartásának rendezéséhez, mely a
330/0-^ felemelt pótadóval együtt tényleg egyen-
Budapest
súlyba is hozatott s hosszú időre biztosíttatott.
Midőn így a főváros egyrészt a rendes háztartás
fokozott igényeit kielégíteni képessé vált, más-
részt jelentékeny kölcsönök felvétele által nagy-
szabású reformtervek és alkotások végrehajtá-
sát is megkezdhette, melyek az évtizedeken át
elmulasztott közhasznú tevékenység pótlására és
fontos közmüvek megteremtésére alkalmasak.
A főváros vagyona igen jelentékeny, úgy hogy
B.-et a leggazdagabb városok közé számítják.
Vagyonának legnagyobb része ingatlanokban
(házak és telkek) van. A községi alap vagyon-
állapotának fejlődése a következő adatokból ítél-
hető meg:
Vagyon Teher Tiszta vagyon
koronákban
1875 106.010,683 26.365,790 79.644,«93
1880 119.666,334 29.713,050 89.953,284
1885... 163.586,398 82.216,106 131 370,292
1890 _. 198.337,296 39.841,102 158.496,194
1895 271.991,828 68.920,512 203.071,316
1900 382.161,225 120.474,800 201.686,425
1905— 3'^5. 397,603 158.981,450 216.416,163
1910 ... 509.597,438 222.322,287 287.275,156
A vagyon 1910. ekként oszlott meg :
korona
ingatlanok (622 ház) 216.273,610
telkek (4757 ha.) 803.435,760
bútorok, feszerelések .- 8.894,962
anyagok, termesztvények 1.114,436
cselekvő tőkék 34.540,736
haszonvételi jogok 6.246,690
cselekvő hátralékok _ 36.626,285
pénzkészlet 2.464.959
összesen 509.597,438
A teher túlnyomó része törlesztéses kölcsön,
melyeknek összege a legutóbbi években felvett köl-
csönök folytán igen erősen emelkedett ; a t<)r-
lesztéses kölcsönök magassága volt :
korona
1874 végén 17.732,260
1880 « 23.040,802
1890 d ... -. ... 34.292,736
1900 ' 103.859,218
1910 . ... 184.810,654
A községi alapon kívül a fővárosnak számos
külön alapja van (mint kórházi, temetői, szegény-
alap, nyugdíjalap stb.), melyeknek összes tiszta
vagyona 40.375,382 K.
A fővárosi közmunkák tanácsa az a közigaz-
gatási hatóság, mely a főváros területén a köz-
építési ügyben résztvenni, illetőleg azt az 1870.
évi X.t. -cikk értelmében önállóan intézni hivatva
van. Alkotásának célja volt, hogy Budapest köz-
építkezése és fejlesztése teljesen megbízható,
szakavatott és lehetőleg önállósított hatóság eré-
lyes működése által előrevitessék. Pöteendője az
egész fővárosra, vagy az egyes városrészekre ki-
terjeszkedő szabályozási tervek elkészítése, köz-
épületek, parkok, mulatóhelyek, utcák, utak, terek
helyének, irányának, nevének meghatörozása ; az
építési ügyet szabályozó törvényjavaslat ki-
dolgozása. Ezenkívül felügyeleti és f elébb viteli
hatóságot gyakorol a főváros területén minden
építésrendőri ügyben. A törvényben meghatáro-
zott fontos közópítkezések iránt hozott közgyűlési
határozatok, tervek, költségvetések végrehajtiís
előtt elébe ter jesztendök, s ha véleménykülönbség
állana be közte és a fővárosi képviselet között, az
ügy a belügyminiszter eldöntése alá tartozik. A
közmunkák tanácsa alakulásakor a főváros sza-
Budapest
65 —
Budapest
bályozásának megindításával hasznos szolgála-
tot tett a fővárosnak ; e nagy szabályozások be-
fejeztével létjogosultsága lényegében megszűnt
8 erős mozgalom indult meg eltörlése iránt.
A főváros rendőrsége 1881 óta állami rendőr-
ség, amelynek feladatait és hatáskörét az 1881.
XXI. t.-c. szabja meg. Területét az 1889. XL. t.-c.
Újpest és Rákospalota községekre is kiterjesz-
tette. Élén áll a főkapitány, kit a belügyminisz-
ter előterjesztésére a király nevez ki élethosz-
sziglan. Az egész főváros I— X. ker. kapitány-
ságra oszlik s ezeket egy-egy rendőrtanácsos v.
ker. kapitány vezeti. A főkapitány támogatására
rendelt intéző tisztviselők : tanácsosok, ker. ka-
pitányok, fogalmazók, segédfogalmazók, gyakor-
nokok. Szakközegek : a rendőrorvosi kar, a főkapi-
tányság mellé rendelt számvevőség s a rendőr-ál-
latorvos. A segédhivatalokban : a hivataltisztek,
segédtisztek. A végrehajtó rendőrség (az egyen-
ruházott őrszemélyzet) ólén a főparancsnok áll,
aki közvetlenül a főkapitánynak van alárendelve.
A főparancsnok rendelkezésére állanak a csa-
pattisztek, altisztek s a legénység. Az őrsze-
mélyzet polgári intézmény, de szigorúan kato-
nás szabályok és fegyelem alatt. Ugyancsak
végrehajtó rendőrség, de különálló testület az
egyenruházatlan detektivtestület, melynek fel-
adata első sorban a nyomozó szolgálat. A fővárosi
rendőrség közvetlenül a belügyminiszter alatt áll.
Működésének jogalapjait képezik : a törvények,
miniszteri rendeletek, a fővárosi szabályrendele-
tek (Újpesten és Rákospalotán a megyei szabály-
rendelet is), végül a főkapitány rendőri rendeletei,
akit az 1881. XXI. t.-c. 8. §-a jogosít fel ily rende-
letek kibocsátására. A rendőri intézkedések ellen,
amennyiben a törvények más hatóságot ki nem
jelölnek, a belügyminiszternél kereshetni orvos-
lást. Vagyoni felelősség tekintetében a fővárosi
állami rendőrség személyzete a többi közigazga-
tási tisztviselőkre érvényes szabályok alatt áll.
Fegyelmi tekintetben a rtisztviselők felett első
fokban a főkapitány, II. fokban a közigazgatási
bizottság, m. fokban a belügyminiszter dönt.
A főkapitány felett pedig I. fokban a közigazga-
tási bizottság, II. és végső fokhan a belügymi-
niszter, A fővárosi rendőrség és a rendőr-kórház
kiadásai az 1910-ik évben meghaladták a hat mil-
lió koronát. Ezt a kiadást az állam fedezi s a fő-
város csak hozzájárul. A főváros hozzájárulása az
1908. XLVIII. t.-c. szerint 800,000 K (azelőtt a fő-
város az összes költségek felét viselte). — A fő-
városi állami rendőrség 1910. évi létszáma : 288
tisztviselő, orvos, csapattiszt stb. 363 detektív és
egyéb alkalmazott, 229 altiszt és 1993 főnyi le-
génység, vagyis a teljes létszám 2873.
A fővárosban székelő newezeteBébh pénzügyi
hatóságok és intézmények : a pénzügyi közigaz-
gatt'isi bíróság, két pénziigyigazgatóság, pénzügy-
őrség, adófelügyelőség, fö vámhivatal, főf émjelző
ésbeváltóhivatal, dohányjövedéki közp. igazgató-
ság, dohánybeváltó felügyelőség és hivatal, lottó-
igazgatóság, bányakapitány ság. JTeresAr.^waííiZoA;
és intézmények : m. kir. közp. statisztikai hivatal,
m. kir. postatakarékpénztárak igazgatósága, köz-
úti kerületi felügyelőség, m. kir. államépítészeti
hivatal, kereskedelmi múzeum, m. kir. posta- és
Révai Nagy Lexikona. IV. köt.
távh'da-igazgatóság, árú- és értéktőzsde, keresk.
és iparkamara. A földmivelésügy szolgálatában
áll az erdőfelügyelőség, állatorvosi felügyelői ke-
rület, m. kir. sertésveszteglő hivatal (Kőbányán),
orsz.közp. míntapince, m.kir. földtani intézet, orsz.
vízépítési és talajjavítási hivatal, m. kir. folyam-
mérnöki hivatal, m. kir. kultúrmérnöki hivatal,
flUoxera-felügyelő, orsz. gyümölcsészeti biztos s
több szakintézet, melyről a közművelődésnél em-
lékezünk meg. Vcdlás- és közoktatásügyi hatósá-
gok és hivatalok a következők : közalapítványi
kir. ügyigazgatóság, orsz. közoktatásügyi tanács,
B. -vidéki és B.-fövárosi tankerületi főigazgató-
ságok, B. fő- és székvárosi és pestvármegyei
tanfelügyelőségok ; itt székel továbbá az érseki
vikariátus (1893 óta), a budai gör. kel. szerb, püs-
pök és esperes, a dunamelléki ev. ref. egyház-
kerület és püspöke, az izraeliták orsz. irodája, 11
szerzetesrend. Itt székelnek az igazságszolgálta-
tás legfőbb fórumai : a kir. Kúria, kir. ítélő tábla,
közigazgatási hiróság, hatásköri bíróság, legfőbb
fegyelmi bíróság, kir. főügyészség, 2 kir. tör-
vényszék, 6 járásbíróság, büntető járásbíróság,
kir. kereskedelmi és váltó-törvényszók, sajtó-
bíróság, 2 pénzügyi bíróság, bányabiróság, ügy-
védi kamara, közjegyzői kamara, igazságügyi
orvosi tanács. 21 államnak konzul-képviselősége
van B.-en.
Katonai hatóságok és intézmények közül itt szé-
kel a m.kir. honvéd főparancsnokság, I.budapesti
hon védkerületí parancsnokság, 79. gyalogdandár,
m.kir.honvéd lovassági felügyelő, 2.1ovasdandár,
budapesti m. kir. honvéd térparancsnokság, ideig-
lenes m.kir.honvéd főtörvényszék,I. honvéd kerü-
leti hadbíróság. Itt székel továbbá a m. kir. csend-
őrségi törzs-, szárny- és szakaszparancsnokság, ilí.
kir. honvédségi intézetek: m. kir. honvédségi Lu-
dovika Akadémia, m. kir. központi honvéd lovas-
iskola, m. kir. honvéd törzstiszti tanfolyam, m.
kir. honvéd főruharaktári bizottság, m, k. honvéd
fegyverzeti bizottság. Cs.éskir. parancsnokságok
és hatóságok : Cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság,
31. és 32. gyalog hadosztályparancsnokság, 61.,
62., 63. és 64. gyalogdandár-parancsnokság, 4. ós
18. lovasdandár-parancsnolíság, 4. tüzérdandár-
parancsnokság, es. és kir. térparanesnokság, 32.
hadkiegészítő parancsnokság, állandó vegyes
felülvizsgáló bizottság.
Tűzoltás. A fővárosban összesen 53 tűzoltó-
ság áll fenn, melyekben mindössze 2035 tűzoltó
működik. Ezek túlnyomó részben gyári tűzoltó-
ságok. A fővárosi hatóság által felállított és fenn-
tartott tűzoltóság kitűnően van szervezve és
európai hírnévnek örvend. Összes személyzete
450. A tűzoltóság egy főparancsnok vezetése alatt
áll, 8 1 főörségeu s 11 őrségen vau elhelyezve.
Felszerelése igen jeles; a tűzjelző távúrdák száma
326. Évi költsége 1911-ben 908,252 K.
Világítás. B. gázzal való világítását 3 légszesz-
gyár eszközli : a Tisza Kálmán-téri (1856), budai
(1866) és soroksári-úti (1870) ; mindhárom gyár
az osztrák légszesztársulat tulajdona volt, 1910
végén azonban a főváros 18.554,508 K-ért meg-
váltotta a gyárakat (a készleteket 1.600,000 K-ért)
8 39.896,000 K költségen új nagyszabású gyárak
építését határozta el Weiss Albin zürichi igaz-
Budapest
66
Budapest
torvei szerint. A gázgyárakban jelenleg
2300 munkás dolgozik.A légszeszfogyasztás 1860. :
1-75, 1880. : 8-18, 1891. : 2073 és 1908. : 53.97
millió m" volt s a nyilvános lámpák száma 1856. :
856, 1891. : 8780 és 1910. : 22,186. Ezenkívül
4479 petróleum- lámpa is szolgál egyes utcák vi-
lágítására. 1910-ben a főváros megkezdte a nagy
útvonalaknak (körutak, Andrássy-út, Kossuth
Lajos-utca stb.) villamos ívlámpákkal való vilá-
gítását. A magánvilágításra két (Magyar álta-
lános és Budapesti) villamossági társaság áll
fenn, melyeknek évi áramfogyasztása 12'6 millió
hektó watt.
Budapest neve és címere.
B. neve. B. ezt a nevet végérvényesen az 1872.
XXXVI. t.-c,-kel kapta, mely t.-c. 1. §a kimondja,
hogy Buda és Pest szab. kir. fővárosok, Óbuda
mezőváros ós a vele együtt a Pest vmegyéből ki ke-
belezett Margitsziget B. főváros neve alatt egye-
síttetnek. Hazánk fővárosa tehát ez idő óta nem-
csak hivatalosan, de törvény szerint is viseli mai
nevét. Ám nem ez első nyoma a B. elnevezésnek,
már az 184;8-iki törvényekben is megtaláljuk azt
(persze csak Budára és Pestre vonatkozóan), s
ámbár Buda és Pest az 1848-iki törvényekben is
többször vannak külön felemlítve (IV. t.-c. 1. §-a
«az országgyűlés jövendőben évenként és pedig
Pesten tartván ülóseit», az V. t.-c. 5. §-a külön
említi Budát és Pestet is), de a III. t.-c. 5. §-a azt
mondja: «a minisztérium székhelye Budapest».
Az irodalom és a társalgási nyelv 1848 előtt is
igen gyakran használja úgy a B., Pestbuda, mint
németül a Pestofen ós Ofenpest elnevezéseket.
Előfordul a B. és Pestbuda sok Írónknál is, de
főkép egyes kiadványok címében. Mindez azt mu-
tatja, hogy a köztudat már jóval az egyesítés
előtt is együvé tartozónak, sőt egynek tekintette
a két várost, Budát és Pestet, melyhez az 1872-iki
törvény azután Óbudát és a Margitszigetet hozzá-
csatolta. 1892-ig tehát a főváros hivatalos neve
volt : kB. fövárosy>, mely névhez 1892. 1. Ferenc
József magyar királlyá való koronáztatásának
25 éves fordulója alkalmával még egy jelző is
járult, a székvárosé ; a király erre vonatkozó el-
határozásával a főváros tehát megkapta azt a
régi címet is, melyet már I. Lipót adományozott
Buda városának az 1703 okt. 23. kelt szaba-
dalomlevelében. Ez idő óta eleinte rossz magyar-
sággal «B. fő- és székvárosa volt B. neve, amely
elnevezést lassanként kiszorította a jobb hang-
zású (.(.B. székesfőváros^ elnevezés.
B. címere. Hogy mikor és kitől kapta Buda,
Óbuda és Pest a maga címerét, azt nem tudjuk.
Mind a három város címerét többféle alakban
ismerjük. Budának legrégibb ismert címere ille-
tőleg pecsétje az, mely egy 1329-iki oklevélen lát-
ható (1. az 1-2. ábrát). 1402-böl, 1438-ból és
1489-ből Buda pecsétjének oly alakját ismerjük,
mely e kettős pecsét jobboldalához hasonlít némi
eltéréssel. Ugyanezt a motívumot találjuk azon
két, kőtáblába vésett címer egyikén, melyek az
1894. lebontott fejérvári kapu falába voltak
illesztve, ezek Budának azon címerkópei, melyek
a mohácsi vész előtt voltak használatban s melyek
közül a? egyiket itt bemutatjuk (3. ábra).
Megváltozott Buda városának címere 1533.,
midőn János király Buda összes polgárait meg-
nemesíté, mert ugyanekkor az ö «régi címerü-
ket)) megváltoztatta. Ennek a címernek sehol
sem maradt nyoma, de az oklevél alapján a 4.
1—2. ábra. Buda legrégibb ismert kettős pecsétje 1329-böl.
5. ábra. Buda pecsétje
1703—1873.
6. ábra. Buda biról lezárulásra
használt pecsétje.
7—8. ábra. Óbuda címeres pecsétjei a XIV. századból.
ábrán látható képet mutathatta. A Lipót adta.
1703 okt. 23-iki szabadalomlevél ismét új alakot
ád Buda címerének, melyet a város 1873-ig hasz-
nált (5. ábra). Ezeken a címereken illetőleg pe-
cséteken kívül voltak még mások is, melyeket a
város egyes hivatalai használtak. Ilyen pl. az„
I
Budapest — 67
melyet birói lezárolás alkalmával használtak, az
ú. n. Sperrsiegel (6. ábra), stb.
Óbuda legrégibb címeres pecsétje kb. ugyan-
abból az időből maradt reánk, mint a legrégibb
budai pecsét. Ezt két egymáshoz igen hasonló
változatban mutatjuk be (7—8. ábra). Ennek a
címernek ismerete idők folytán annyira kiveszett
a köztudatból, hogy amidőn az egyesített főváros
címerét megállapították, nem is tudtak létezéséről.
Pest városának ismert legrégibb címeres pe-
csétje az, mely az országos levéltárnak egy 1481.
kelt oklevelén látható (9. ábra). Ennek is több
változata keletkezett, míg végre ugyancsak I.
Budapest
8. ábra. Pest cimeres pe-
csétje 1481-böl.
10. ábra. Pest címere
1708—1873.
Lipót 1703 okt. 23-iki oklevelében Pest városa
címerét is újra megállapította abban az alakban,
amint az a 10. ábrán látható. Ezt a címeres pecsétet
Pest is az egyesítésig használta. Ekkor egy külön
11. ábra. Badapest címere az egyesítés óta.
bizottság megállapította az egyesült főváros cí-
merét azon alakjában, amelyben azt ma is hasz-
nálják (11. ábra) s amint azt I. Ferenc József 1873
szept. 21. kelt elhatározásával megerősítette.
Környéke.
B. környéke (1. a mellékelt térképet) már
a természettől sok szépséggel van megáldva s az
emberi ápolás és gond azokat még tovább fej-
lesztette. Kétségkívül egyik legkiválóbb része a
Margitsziget, « Budapest gyöngye». Hajdan mint
az Árpád-házi királyok vadaskertje Nyulak szi-
gete nevet viselt, IV. Béla alatt odamenekül-
tek az egyháziak az ellenség elöl menedéket ke-
resve. A sziget csúcsát az esztergomi érsek fog-
lalta el, lakát bástyákkal erősítette meg ; alább
apáca-klastrom épült, melyben Margit királyleány
is élt (róla vette a sziget mai nevét), azonkívül a
premontrei, franciskánus és Szt. János rendnek
voltak itt jól megerősített házai ; a cselédség
egész falut alkotott. Ezen építkezéseknek ma is
számos maradványa látható a szigeten. 1790-ben
Sándor kir. herceg vette meg a szigetet, 1795.
József nádor birtokába került, 1847. István kir,
hercegé volt s ennek halálával 1867. József kjr.
herceg örökölte, kinek fejedelmi bőkezűsége
paradicsommá s a főv. közönség legkedveltebb
üdülőhelyévé tette azt, főleg mióta 1901-ben
szárnyhíd által összekapcsolták a Margithíddal.
1908-ban József kir. herceg eladta a szigetet az
állam kezelése alatt álló ii. n. Fővárosi pénz-
alapnak s azóta az a közmunkatanács kezelésé-
ben van.
B. bal parti környéke kevés érdekeset nyújt ; a
Városligeten kívüli Herminamezőn, az Angyalföl-
dön, a Kis- és Nagy-Zuglóban nyaralótelepek
vannak keletkezőben. A Nagy-Zuglón kívül a
czinkotai úton van a X. kerülethez tartozó, tőle
4 km.-nyú'e fekvő Rákosfalva. A főváros hatá-
rán kívül, Czinkota közelében. Mátyásföld né-
ven keletkezett nagy nyaralótelep. i). felé szin-
tén B. határán túl számos község, illetve telep
jött létre ; ilyen Kispest (30,175 lak.), Pestszent-
lőrincz (7826 lak.), Erzsébetfalva (30,919 lak.).
Nagyobb távolságban Dunaharaszti szolgál a
fővárosi lakosság kedvelt nyaralójául. E részek-
nek jó közlekedésük van a fővárossal a harasztii,
czinkotai és szentlőrinczi helyi érdekű vasutak
és a zimonyi, hatvani és czeglédi vonalak áltg,l.
É. felé a gyártelepek hosszii sora kapcsolja Új-
pestet (55,221 lak.) a fővároshoz ; ez és a szom-
szédos Bákospalota (25,097 lak.) B. fiókjaiul
tekinthetők ; utóbbinak ílókjai Pestújhely (5559
lak.), mlg Csömörből Bákosszentmihály (6555
lak.), Rákoskeresztúrból pedig Rákosliget (2624
lak.) vált ki. Ezek a fővárosból nyerték népes-
ségöket s innen gyarapodnak. A távolabb vidéken
Gödöllő, a király kastélyával és szép parkkal,
Főt, a gr. Károlyi-féle kastéllyal, parkkal ós
gyönyörű templommal, Aszód, javítóintézettel,
Péczel szép kastélylyal, sok nyaralóval, ócsa,
gyönyörű templommal ,a jelentékenyebb községek.
A jobbparton a Budai hegység (1. o.) a termé-
szeti szépségek nagy tömegét egyesíti magában.
A Svábhegy ós vidéke a fővárosi lakosság leg-
szebb nyaralótelepe ; gyönyörűen fejlődött s ren-
delkezik a modern kényelem minden eszközével
(vasút, telefon, üzletek, iskola, templom stb.) ; a
Zugliget nem kevésbbé szép ós kedvelt, újabban
a lÁpótmezö és Hűvösvölgy fejlődik rohamosan.
A Budai hegységtől D. feíé Budafok, Kistétény,
Nagytétény, Érd, Törökbálint és Budaörs a je-
lentékenyebb községek, még tovább Torbágy ós
Bia tűnik ki csinos vidékével. A Duna mentén
felfelé a Nagy; Kevélyhegy csoportja terül el, 5e-
kásmegyer, Üröm, Pilisboros jené, Csobánka és
Budakalász községekkel ; Üröm, Alexandra Pav-
lovna orosz nagyhercegnő, József nádor nejének
mauzóleumáról nevezetes. Még odább É. felé Po-
máz és Szentendre fekszik, melyeken tűlVisegrá-
dig ésBíztergomig a Pilis-hegység, vagyis a Dunai
tráchithegység természeti szépségekben gazdag
csoportja terül el a Pilis-heggyel és Dobogókő-
vel (rajta a Magyar Turista-EgyestÜet br. Eötvös
Loránd-menedékháza). A közlekedés itt kevésbbé
kielégítő ; a szentendrei ós esztergomi h. é. vasút,
a Magyar folyam és tengerhajózási és a Duna-
5*
Budapest — 68 —
gőzhajózási táraiilat tartja azt fenn. Még távo-
labb Tata városa a fővárosi iíözönsóg egyik ked-
velt kiránduló helye.
Története.
B. története a kelták idejéig nyúlik vissza ;
még Kr. e. alapíták a kelták a mai Óbuda helyén
fekvő Ak-ink (a. m. bövlz) várost, melyet a Kr. u.
II. században itt megtelepedő rómaiak Aquin-
cww-nak (1. o.) neveztek el ; e nagy jelentőségre
vergődött telepet, mely Hadrianus alatt munici-
pium, Septimius Severus alatt colonia rangra
emelkedett, a Duna túlsó partján fekvő Contra-
aquincummal hajóhíd kötötte össze, egyúttal ha-
tárállomásial szolgált a birodalomtól K.- re elterülő
barbár országok ellen. A rómaiak uralmát a nép-
vándorlás idejében a hunok, keleti gótok s longo-
bárdok 8 végül az avarok és szlávok váltották
fel, kiknek korából valók a Buda és Pest nevek.
Budapest
Béla király a mongolok eltávozása után belát-
ván a Dunának védelmi fontosságát, a mentében
emelkedő, addig be nem épített dombot (a mai
várhegyet) a támadások ellen szolgáló várrá ala-
kíttatta át ; az ott keletkező új várat a magyarok
Budának, a régi Budát Óbudának nevezték el ;
ekkor lett a balparti Pestből Nagy-Pest, míg a
jobbparti Pest (a mai Ráczváros) a Kis-Pest nevet
nyerte. Buda külvárosai voltak Felhévvíz (a mai
Császárfürdő táján) és Alhévvíz (a Rudas- és Rác-
fürdő környéke), Szt.-Péter (a mai Víziváros) és
Szt.- Jakab (a mai Újlak); Buda várától É. -ra a vár
alatt Tótfalu feküdt. A régi Pest a Kalap-utcától
a Régi posta-utcáig terjedt ; külvárosai voltak Uj-
Bécs és Jenő (a mai Lipótváros helyén) és Szent-
Erzsébetfal va v.Szentf alva (a Kalap-utcától a vám-
házig). A várhegyen keletkezett új városban fel-
épült a Boldogasszony temploma (a mai koronázó
templom), a biztos menedéket szolgáltató Nyulak
Buda 1470-ben.
A hunok a hagyomány szerint újból felépítették
Aquincumot s azt Etelvárának vagy Budának ne-
vezték. A magyarok bejövetele előtt a mostani
Pest és Buda helyén a két római város téglavető
telepei és mészégető kemencéi voltak, innen az
egyik németül Ofen, a másik szláv nyelven Pest
nevet nyert, melyek mindegyike kemencét je-
lent. A magyarok a Buda és Pest neveket meg-
hagyták s alattuk mindkét város f elvirágzott.Tör-
ténetükről azonban keveset tudunk. 1046. a ke-
reszténység ellen fellázadt pogányok a pesti hegy-
ről (utóbb Gellérthegy) levetették Gellért püspö-
köt ; 1156. Buda (a mai Óbuda) már prépostság és
társas káptalan székhelye s királyi lak volt ; Pest
kezdettől fogva kereskedő város volt s nagy jólét-
nek örvendett; kereskedelmét leginkább bolgárok
tartották fenn. A tatárok a sajói csata után Pest
alatt termettek, a várost felgyújtották s lakóit
kegyetlenül lemészárolták (1241 április). A Duna
gátat vetett továbbnyomulásuknak, de midőn a fo-
lyam a rákövetkező kemény télen befagyott, Buda
is Pest sorsára jutott.
szigetén kolostorok jöttek létre s az apáca-kolos-
torba vonult Margit királyleánytól nyerte a szi-
get mai nevét. 1250 köinil a hegyen épült Buda
már rektor igazgatása mellett rendes várossá ala-
kult, s lakói a III. Miklós pápa legátusa, fermoi
Fülöp püspök által 1279. egybehívott zsinatot,
mivel a király jogait csonkítani merészelte,állam-
csinnyel feloszlatták. A város ezáltal megnyerte
Kun László kegyét, aki 1286. a Rákosra az első
országgyűlést hívta egybe. Az utolsó Árpád ha-
lála után Buda Róbert Károly ellen foglalt állást,
seregét szétverte s ezzel a pápa egyházi átkát zú-
dította fejére ; 1307. mégis meghódolt Róbert Ká-
rolynak, de ez csak ritkán fordult meg itt, s ha-
talmát a rektor (várkapitány) személyesítette ; a
mai királyi palota helyén az Istvánvárat építtette
s ő verette Budán az első aranyforintot. Nagy
Lajos uralma jótékony hatással volt a városra ;
maga gyakran lakott Budán ; 1347. kiváltságle-
velet adott lakóinak s az árúmegállítás jogával
ruházta fel. Óbudát, az anyakirálynő lakóhelyét,
királyi várossá emelte.
Budapest
— 69
Budapest
A Nagy Lajos után bekövetkezett zavaros időben
Buda is sokat szenvedett ; liozzájárult még, hogy
Zsigmondot pénzzavarából Pest városa segítvén
ki, ez azt a jogot nyerte tőle, hogy a birót és 6
esküdtet ne többé Buda adja a városnak, hanem
a polgái'Silg saját kebeléből választhassa ; Zsig-
mond koi'ában azonban francia építőmesterek ál-
tí\\ újjáépült a királyi vár s Buda a német csá-
szár székhelye lett. Zsigmond halála után nem-
zetiségi viszályok törtek ki Budán, minek az volt
a következménye, hogy ezentúl évenkint felváltva
magyar és német birót s 6 magyar és 6 német
esküdtet választottak. Ugyanekkor pái-tviszályok
dúltak az egész országban s V. László a cselszövő
Cíllei-párt rábeszélésére Hunyadi Lászlót a budai
Szt. György-téren 1457 márc. 16. kivégeztette. A
csakhamar Prágában meghalt V. László után meg-
választott Hunyadi Mátyás király alatt Buda és
Pestvinigzásnak indult; Pestet erős fallal vétette
körül, Buda városát is falakkal erősíttette meg ;
Buda vára fejedelmi székhellyé vált, melynek pa-
zar fényéről mesés leírásokat közöltek ama kor
történetírói : az országgyűlések ós a királyi udvar
Ferdinánd vezére, Roggendorf, 25,000 emberrel
ostromolta Buda várát, melyet Martin uzzi csak
2400 fegyveressel védett ; de a beállott éhínség
már-már arra késztette a polgárságot,hogy a várat
titokban feladja. A terv nem sikeiült, az összees-
küdt polgárok elmenekültek, többeket Martinuzzi
kivégeztetett s vagyonukat lefoglalta. Kevéssel rá
megérkezett a török hadsereg, tönkre tette a
Pestre menekülő Roggendorf -féle sereget s Pestet
elfoglalta ; 1541 szept. 2. csellel megszállta Buda
várát,melyet a magyarok hősies elszántsággal az ö
számára védelmeztek volt. Szolimán nem tartotta
meg ígéretét, hogy Budát János Zsigmondnak
vissza fogja adni, s a főuraknak, a nemeseknek s
főpapoknak egy hét alatt ki kellett a várból taka-
rodniok.Igy került Buda a törökök kezébe, amely-
ben 1541—1686. maradt.
Ez idő alatt Buda és Pest fejlődése teljesen meg-
akadt ; előkelő s vagyonos lakossága kiűzetett
vagy kivándorolt, kereskedelme teljesen meg-
szűnt, művelődésének minden nyoma elpusztult.
A visszafoglalására intézett támadások alatt(1542,
1598, 1602 és 1684) a városok nagy része romba
Buda és Pest a XVII. században.
fénye sok főurat vonzott Budára, s egymás után
épültek ott a főurak és főpapok palotái. Mátyás
1478. a Zsigmond korabeli óbudai főiskola he-
lyébe Budán új főiskolát állított föl, tudósok.
Írók csoportosultak körülötte, könyvnyomda lé-
tesült s a királyi könyvtár párját ritkította ; a
kereskedelem is nagy lendületet vett s általában
ekkor élte Buda fénykorát.
Mátyás halála után Buda hanyatlásnak indult ;
1514. Dózsa György hada fosztogatta Buda kül-
városait s Pestet is ostrom alá vette. 1526-ban volt
az utolsó országgyűlés a Rákoson ; a mohácsi vész
hallatára az özvegy királyné odahagyta Budavá-
rát, a német s a magyar polgárság éj idején meg-
futamodott s Szolimán szultán akadálytalanul fog-
lalhatta el Budát; a királyi várat minden kincsétől
megfosztotta, a polgári várost pedig felgyújtotta.
3 napig tartott a város égése s utána romlialmaz
állott a hajdani királyi székváros helyén. A törö-
kök elvonulása után Szapolyai megszállta Budát,
de Ferdinánd hadserege elől már 1527. kénytelen
volt elvonulni. 1529-ben a szultán ismét elfoglalta
Budát s Szapolyai Jánosnak adta át, aki Pestet
is elfoglalta ; halála után Ferdinánd hadai ellen-
állás nélkül elfoglalták Pestet, ezért Szapolyai
kis fiának gyámja Martinuzzi György ismét be-
hívta a török hadakat, hogy Pestet visszafoglalja.
dőlt, s ami megmaradt, azt a gyakori tűzvészek
és lőporrobbauások pusztították el ; 1602-ben sike-
rült a keresztényeknek Pestet bevenni, de két év
múlva ismét török kézre került. Lotharingiai Ká-
roly végre 1686 szept. 2. visszahódította Buda
várát (1. Bíídavár) a ezzel új fejlődés korszaka
kezdődött. L Lipót 1703. sz. kir. várossá emelte
Pestet, de a Rákóczi-kor zavarai s a pestis ret-
tentő pusztításai annyira apasztották népessé-
gét, hogy 1710. csak háromszáz iakosa maradt.
A város gyorsan heverte ki a nagy csapást. A
vármegye hatósága visszaköltözött Pestre, in.
Károly 1723. ide helyezte át a hétszemélyes
és a kir. táblát s a Károlykaszáruya nagy épü-
letét emeltette. Mária Terézia alatt épült a ki-
rályi palota s az állandó hajóhíd (az egykori Kis-
híd-utca, ma Türr István-utca irányában) ; II. Jó-
zsef 1784. Pestre hozta az egyetemet s két évvel rá
felépült a papnevelde s messze a városon kívül az
Újépület. Ebben az időben keletkezett a Lipótvá-
ros, 1796. a polgári (ma Rókus-) kórház, 1799. a
Városliget s 1808. a szépítési egylet, melynek ha-
tása alatt Pest régi falai leomlottak. A tulajdon-
képeni nagy lendület korszaka a XVIII. sz. végén
indult meg s egyik megalapítója József kir. her-
ceg, Magyarország nádora, aki minden erejét Pest
város felvirágoztatására fordította. A XIX. sz. első
Budapest
— 70
Budapest
évtizedeiben létesültek a nemzeti múzeum, a ma-
gyar tudós társaság, a nemzeti kaszinó, a nemzeti
szinház, a vakok intézete, a lóversenyek, a dunai
gőzhajózás ; gr. Széchenyi István f enkölt szelleme
hatotta át a testvérvárosok lakosságát s az egész
nemzetet, mely példátlan áldozatkészséggel te-
remtette meg közművelődésének s anyagi jólété-
nek nélkülözhetetlen tényezőit. Még az 1838-iki
rettentő árvíz is csak pillanatnyilag tudta meg-
bénítani a közszellem példátlan lendületét. Az
árvizet követő évtizedben ipar és kereskedelem,
irodalom ós művészet váratlanul gyors fejlődés-
nek indult; ez időszakba esik Pest első rend-
szeres szabályozása ; ekkor jött létre a lánchíd,
a pesti hazai első takarékpénztár, a Kisfaludy-tár-
saság, a természettudományi társulat s az orvos-
egyesület ; ekkor vetették meg a későbbi műegye-
tem alapját a József -ipartanodában, ekkor létesül-
tek az első vasúti vonalak (Váczra és Szolnokra).
Az 1848. év új korszak kezdetévé vált ; a kül-
földi mozgalmak hatása alatt a magyar nemzet-
ben is felébredt a szabadság eszméje ; márc. 15-én
született meg Pesten a nemzet óhajait kifejező
12 pont s a pozsonyi országgyűlésen V. Ferdinánd
személyesen hirdette ki a szentesített alkotmá-
nyos törvényeket, melyek a nemesi kiváltságokat
eltörölték, Pestet jelölték ki az országgyűlés s
«Budapestet» a kormány székhelyéül. Az első
magyar felelős minisztérium Pozsonyból Pestre
költözött s júl. 5. itt nyitotta meg a király nevé-
ben István főherceg nádor az első népképviseleti
országgyűlést. Az eddigi békés reformmozgal-
makat azonban csakhamar tűz és vas váltotta fel.
Az ország D.-i részében kitört forrongás a fővá-
ros helyzetét is súlyossá tette. Jellasics Magyar-
országba betört, a nádor szept. 25. leköszönt, a
cs. kir. biztossá kinevezett Lamberg Ferenc altá-
bornagy pedig a Lánchídon szept. 28. a nép dühé-
nek áldozatául esett. B hírre Windischgratz Pest
felé nyomult, a készületlen várost 1849 jan. 5-én
elfoglalta s az ostromállapotot kihirdette. Az e
közben szervezett magyar nemzeti sereg közele-
désére az osztrákok ápr. 24. a fővárosból kivo-
nultak 8 csak Hentzi vezérőrnagy maradt meg
helyőrségével a Várban, amelyet a magyar had-
sereg Görgei vezérlete alatt heves ostrom után
máj. 21. elfoglalt (bővebben l. Budavár). A fel-
szabadított Buda és Pest ismét a kormány szék-
helye lőn, de csak rövid időre. Az oroszok betörése
újabb fordulót jelöl. Júl. 13. Budavára ismét a
császáriak kezében volt.
■ Az 184;9-re következő katonai és rendőri ura-
lom alatt a közélet minden ágában tespedés állott
be : szinház, irodalom, zene és jótékonyság ké-
pezték talán az egyetlen tért, melyen nemzeti tö-
rekvések érvényesülhettek. De a nemzet lassan-
ként felébredt tespedéséből s az 1859-iki esemé-
nyek óta új mozgalom járta át az egész országot.
Az 1861 -iki országgyűlésen lazulni kezdtek Ma-
gyarország békói 8 miután 1866. Ausztriát a
königgrátzi vereséggel még egy ujabb súlyos
csapás érte volt, az uralkodó a nemzettel kibé-
kült. Az 1867 jún. 8-iki koronázás Magyarország
és a főváros történetének legújabb korszakát
nyitja meg. Az alkotmány visszaállítása, az or-
szággyűlés színhelyének Pestre való állandó át-
helyezése, majd 1872. Pest, Buda és Óbudá-
nak B.-té, a magyar birodalom fővárosává való
egyesítése B.f elvirágzásának megalapítójává lett.
Az azóta letelt 4 évtized alatt lett B. csak való-
jában hazánk fővárosává, szellemi ós anyagi mű-
veltségének, politikai és társadalmi életének köz-
pontjává s az európai nagy- és székvárosok méltó
vetélytársává.
Hazánk újabbkori történetének legfontosabb
mozzanatai az utolsó 40 év alatt itten játszód-
tak le, 8 így azok B. történetének is mozzana-
taivá lettek ; azokat, amelyek különösen ós úgy-
szólván kizárólag a főváros történetéhez tartoz-
nak, a megelőző hasábokon ismertettük. Ezek, mint
láttuk, főként a főváros szellemi ós anyagi haladá-
sának egyes határköveit jelzik. Történeti szem-
pontból azonban legfontosabb az a változás, mely
a fővárosi közigazgatás szervezése tekintetében
állott be az egyesítés óta elmúlt 38 év alatt. B te-
kintetben is legfontosabb a szervezetnek az a módo-
sítása, mely a törvényhatósági bizottság 1911 júl. 5.
tartott közgyűlésén fogadtatott el, s mely jelenleg
kormány hatósági jóváhagyás alatt áll. Bz az új
szervezés kibővíti a közigazgatás eddigi kereteit,
újabb beosztást adva az ügyosztályok és szak-
hivatalok működésének, új állások létesítésével,
a szolgálati viszonyoknak helyesebb alapokra
való állításával ; megelőzte ezt az 1909. méltá-
nyosabb alapon megszerkesztett új nyugdíjsza-
bályzat, mely előfutára volt az 1911-iki szerve-
zeti szabályzatnak.
Az 1873-iki egyesítés óta máig B.-nek 3 fő-
polgármestere volt és pedig Ráth Károly, Már-
kus József és a jelenlegi : Fülepp Kálmán ; pol-
gármestere pedig 4 és pedig Kamermayer Ká-
roly, Márkus József, Halmos János és a jelen-
legi polgármester : Bárczy István dr. ; mindany-
nyian nagy szeretettel s ügybuzgalommal fára-
doztak és fáradoznak a főváros felvirágoztatásán
és nevükhöz számos, a főváros érdekeit előmoz-
dító nevezetes alkotás fűződik.
Irodalom.
A Budapestet tárgyaló gazdag irodalomból csak a nevezete-
sebb müveket említjük fel s a hivatalos kiadványok közül
csak a közérdeküeket.
Általános úmertetéseU, monográfiák : k fővárosi Statisztikai
hivatal heti kimutatásai, havi füzetei és közleményei, külö-
nösen Körösi József és Thirring Gusztáv, B. főváros az 1901.
évben, B. 1904—5, 2 köt.; továbbá B. székesfőváros Statisz-
tikai Évkönyve, szerk. Thirring Gusztáv (eddig 10 köt.) ;
Gerlóczy Gyula és Dulácska Géza, B. és környéke termé-
szetrajzi, orvosi és közmivelödési leirása, B. 1879., 3 köt. ;
Thirring Gusztáv, B. székesfőváros a millennium idejében
(Matlekovits, Magyarország az ezredik évben, IX. köt.), B.
1898; Edvi Illés Aladár, B. műszaki útmutatója, B. 1896;
Guthi Imre, Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató, 1910 —
1912 ; Oscar v. Krücken, B. in Wort und Bild, Berlin 1900 ;
Palugyay Imre, Buda-Pest sz. k. városok leirása. Pest 1852 ;
Az Osztr.-Magy. Monarchia írásban és képben c. vállalatnak
B.-et tárgyaló kötete, 1892 ; Körösi József, B. magyaro-
sodása, B^ 1883, akad. értekezés; Thirring Gusztáv, Das
Wachstum Budapests, Österr.-ung. Revue 1892: Kovács Pál,
B. és környéke a magyarság szempontjából, B. 1880; J. V.
Haufler, Buda-Pest, historischtopographische Skizzen, Pest
1854; Hunfalvy János, Magyarország és Erdély képekben ;
Franz Schams, VoUstandige Beschreibung der kgl. freyen
Hauptstadt Ofen, Buda 1822; Patacsich József, 8z. k. Pest vá-
rosának leírása, Pest 1831 ; Franz Schams, VoUstSndige
Beschreibung der kgl. Freystadt Pest in Ungarn, Pest 1821;
Jankovich Ant., Pesth und Ofen mit ihren Einwohnern, be-
sonders in medicinischer und anthropologischer Hinsicht,
Buda 1838; Patisz Károly, Beschreibung der kgl. Freistadt
p
Budapest
— 71 —
Budapest
Pesth, Pest 1833 ; Dietze Christ. Jos., Ideen zur Erhöhung
derWichtigkeitder kgl. Preistadt Pesth, Pest 1822 ; Pano-
ráma von Pest und Ofen, Leipzig 1838 ; GemSlde von
Pest und Ofen mit ihrer Umgebung, 2. kiadás, Pest 1841 ;
Lever J., Die StadtPest und ihre Qegend, u. o. 1803; Peld-
mann G. h.. Pest und Ofen, u. o. 1844, új kiad., 1855, 1859;
Porfflnfrer Jos. And., Wegweiser für Premde und Einheimi-
sche durcli die kgl. ung. Freystadt Pest, Buda 1827; Bél M.,
Notitia Hungáriáé novae historico-geographica, 3. k. 1737.
A nagyszámú úti kalauzok közül: Szálai és Kahn, Die
ungarische Metropole, B. 1888 ; Heksch Sándor, Illustrirter
Fiihrer durch B. und ümgebung, Wien 1882 ; Steinacker,
B., Europ. Wanderbilder 84—86. füzet ; Kahn József, An
illustrated guide of B., B. 1891 ; Hevesi Lajos, B. és kör-
nyéke, B. 1873; Qelléri Mór, B. a kiállítás alatt, u. o. 1885
Palóczi Lipót, B. és környéke, u. o. 1896; Thirring Gusztáv,
B. környéke, u. o. 1900.
Térlcépek : Budapestről százával vannak térképek külö-
nösen a XVllI. sz.-tól kezdve ; legtöbb a Fővárosi Múzeum-
ban, a fővárosi mérnöki hivatal térképtárában. Neveseb-
bek : Homolka tervrajza 1893; A mérnöki hivatal által ki-
adott különböző méretű térképek; Kogutowicz Manó térképei.
Fizikai viszonyok : Szabó József, B. és környéke geoló-
giai tekintetben, B. 1879 ; n. a., B. területének földtani
fejlődése, M. T. Akad. Értesítő 1856; u. a., Pest-Buda kör-
nyékének földtani leírása. Pest 1858; Hantken Miksa, Az
esztergomi barnaszén-terület földtani viszonyai, M. k. föld-
tani int. 1. óvk. 1871, 3—140. lap; Koch Antal, A Szt.-Endre-
Visegrádi és a Pilis hegység földtani leírása, M. k. földtani
intézet 1. évk. 1871, 141—196. 1.; Hofmann Károly, A
Buda-Kovácsi hegység földtani viszonyai, u. o., 1871, 199—
274. lap; Szabó József, Fóth-GödöUÖ- Aszód környékének
földtani viszonyai. Földtani Közlöny 1872; Zsigmondy Vilmos,
A városligeti artézi kút B.-en, B, 1878 ; Inkey Béla,
Szt.-Lörincz vidékének talajtérképezése, M. k. földtani int.
évk. 1892 ; Borbás Vince, B. és környékének növényzete,
n. 0. 1879 ; B. meteorológiai viszonyai, kiadja a meteor,
közp. int., u. 0. 1879 : Bozóky Endre, B. meteorológiai
állapotai, Term. tud. Közlöny pótfüzetei 1892, 39—48. lap ;
Havas Sándor, A főváros erdészeti viszonyai. Erdészeti
Lapok 1885 ; Punk Gyula, Der Weinbau von Ofen und des-
sen ümgebung, Buda 1868 ; A' fővárosi talajvizsgáló bi-
zottság jelentései, B. 1875 ; Révy Gyula, A Duna B.-en,
n. 0. 1876 ; Benkert Antal, Erinnerungsbuch an die ver-
heerende Überschwemmung 1838, Pest 1838 ; Szabó A., Pest
városába berontott nagy vízáradása 1838. esztendőben.
Pest 1838.
Pűrdőlc, ás"ávyos források : Gerlóczy Zsigmond és Hankó
Vilmos, B. fürdői, B. 1891 ; Tors Kálmán, A Margitsziget,
u. 0. 1873 ; Verzár A., Der Kurovt Mai-garetheninsel in B.,
u. o. 1885 ; Hauer Károly, Chemische Analyse der Mattoni
et Wille'schen vereinigten 6 Ofner Königs-Bitterquellen,
u. 0. 1878 ; Bruck Jakab, Der Kurort Elisabeth-Salzbad und
dessen Bitterquellen, u. o. 1866 ; Szontagh Tamás, Az Aes-
cnlap^társaság kelenföldi kútjairól, Földtani Közlöny 1882 ;
Presenius, Chemische Untersnchung der Hunyadi János
Bittersalzquellen. VViesbaden 1878 ; Andreas Saxlehner's
Hunyadi János Bittersalzquelle, B. 1884 ; Fehling és Kunze,
Die natürliche Franz Josef-Bitterquelle, u. o., 1883 ; Hein-
rich, Das Raitzenbad in Ofen, Leipzig 1873 ; Chyzer Kornél,
Die namhafteren Kuroi-te und Heilquellen Ungarns, Stutt-
gart 1887; Than Károly, A margitszigeti hévforrás vegyi
elemzése, B. 1875, Értek, a term. tud. köréből VII. k. 9. sz. ;
Dr. Vári Szabó János, A budai Sósfürdö, u. o. 1878 ; Linz-
bauer, Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofen, Pest
1837 ; Illés, A budai Császárfürdö leírása, Buda 1847 ; Stocker,
Thermographia Budensis, Augsburg 1721 ; Oesterreicher,
Analyses aquarum Bndensinm, Buda 1781 ; Edvi Illés L., A
budai hévvizek. Pest 1843 ; Frankéi A., Das Ofner Kaiserbad,
a. 0. 1853 ; Molnár I., A hévvizek Buda környékén, B. 1869 ;
Than Károly, A városligeti artézi kút hévforrásainak vegyi
elemzése, n. o. 1880.
Népesség: Thirring Gusztáv, A bevándorlás hatása B.
népességének alakulására, Főv. Stat. Havifüzetek 1893;
u. a,, Der Einfluss der Wanderungen auf die Entstehung
der Bevölkerung von B., B. 1907.
KöB^műveló'dés : Békey Imre, B. főváros közoktatásának
vázlatos története 1868—81, B. 1882 ; Dr. Pauler Tivadar,
A B.-i kir. magy. tud. egyetem története, u. o. 1880—82 ;
Dr. Toldy László, A B.-i Erzsébet-leányárvaház 1861—86,
u. o. 1888 ; Dr. Thanhotfer Lajos, Az állatorvosi tanintézet
története, u. o. 1888 ; GyertyánCTy István, A B.-i áll. elemi
és polg. isk. tanítóképezde múltja és jelene, u. o. 1882 ; A
fővárosi képzőművészeti bizottság jelentése 10 éves műkö-
déséről 1880—90, u. 0. 1891 ; Vajdafy Emil, A nemzeti zenede
története, u. o. 1890 ; Reményi Antal, Emlékkönyv a Petőfi-
szobor leleplezése alkalmából, n. o. 1882 ; Knrtz Vilmos, A
B.-ferencvárosi r. kat. plébániatemplom tért. vázlata, n. o.
1879 ; Thirring Gusztáv, B. közoktatásügye az 1905/06. tan-
évben és a községi iskolák statisztikája 1828—1907., u.
o. 1908 ; B. székesfőváros iskolai hatóságai és intézetei az
1910—11. iskolai évben ; Pauler Tivadar, A B.-i m. k. tni
egyetem története, u. o. 1880—85 ; Schmall Lajos, A B.-i Jó-,
zsef fiárvaház története, u. il 1893 ; Divald Kornél, Buda és
Pest régi művészete, u. o. 1901 ; u. a., B. művészete a török
hódoltság eiött, u. o. 1905 ; Bárczy István, A főváros iskola-
ügyeiről (Magy. Paedagógia 1903.. 3. szám).
Közgcudaság : A B.-i keresk. és iparkamara jelentései ;
Fény vessy Adolf, A pesti hazai I. takarékpénztár 50 éves
története 1840—89, B. 1890 ; Pólya Jakab, A pesti ma^
gyár kereskedelmi bank keletkezésének és 60 éves fenn-
állásának története 1841—92, u. o. 1892 ; Rácz Sándor,
B. távíró- és távbeszélő-ügye 1889-ben, Kolozsvár 1890
Országh Sándor, B. középítkezései 1868—82, u. o. 1884 ;
A főv. közmunkák tanácsának jelentései (1873 óta); Thir-
ring Gusztáv, A fővárosi szegény néposztályok lakásai
(Közg. Szemle, 1894) ; u. a., B. építőipara és építkezései
(KÖzg. Szemle, 1900) ; Bricht Lipót, A B.-i keresk. akadé-
mia története alapításától 1895-ig, u. o. 1896; Leonhardt
R. R. és Melan J., Öffentliche Neubauten in B., u. o. 1885;
Deutsch Anton, Der Pester Lloyd-Gesellschaft 1853—1903,
u. 0. 1903; Pólya Jakab, A pesti polg. keresk. testUlet és
a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata
története, u. o. 1896.
Közegészségügy : A főv. stat. hivatal halandósági munkái ;
Die hygienisciien VerhSltnisse der grösseren Garnisonsorte
der österr.-ungar. Monai-chie II. B., Wien 1888 ; Tormay
Károly, Medicinische Topographie der Stadt Pest, Pest
1854 ; u. a. Bevölkerung der StSdte Buda-Pest und ihre
Bewegung 1854—56, u. o. 1857 ; Schlesinger, Medicinische
Topographie der k. FreistSdte Pest und Ofen, u. o. 1840 ;
Dr. Halász Géza, A B.-en uralgott járványos betegségek
történeimé, B. 1879 ; Flór Ferenc, Hivatalos tudósítás az
1846 — 47. évi hagymázjárványról. Pest 1848 ; A járvány-
bizottság jelentése az 1892. évi koleráról, B. 1893 ; B. fő-
város közkórházainak évkönyvei 1874—82, 1883—88, 1889—
90 ; A főv. m. kir. államrendőrség főorvosi hivatalának je-
lentése 1883—87. A B.-i önkéntes mentőegyesület évköny-
vei ; Dr. Fodor József, Egészségtani kutatások a levegőt,
talajt és vizet illetőleg, Math. és term. tud. Közlemények
XVIL k. 1881, 113—471. Thirring Gusztáv B. gyermekegész-
ségügyi viszonyai, u. o. 1896 ; u. a., B. közegészségügyi és
közművelődési viszonyai, u. o. 1894 ; Gerlóczy Károly, Elő-
terjesztés a B.-i lakásviszonyok rendezése tárgyában, B.
1893 ; Neményi Ambrus. A B.-i lakáskérdés, u. o. 1883 ;
Hennicke Gy. és v. F. Hüde, B. közvágóhídja és marhavá-
sárja, u. 0. 1886; Qyőry Tibsre, Guide médical de B.,
n. 0. 1909. Ezenkívül a vízvezetékre vonatkozó számos
kiadvány, leginkább Wein János, B. nyilvános vízművei,
B. 1883.
Történelem: Salamon Ferenc, B. története, 3 kötet, B.
1878—85 ; Rómer Flóris, A régi Pest, n. o. 1873 : Dr. Ká-
rolyi Árpád, Buda és Pest visszavívása 1686 ; Gömöri Ha-
vass Sándor (utóbb Kuzsinszky Bálint), B. régiségei, u. o.
1889 óta ; Jelentés az óbudai papföldi ásatásról, u. o. 1881 ;
Dr. Gööz József, B. története, u. o. 1883 ; Podhraczky Jó-
zsef, Buda és Pest sz. kir. városoknak volt régi állapotjokról.
Pest 1833 ; Horváth István, Pest sz. kir. városnak régi Ofen
német nevéről, u. o. 1810 ; Patachich József, Történeti
jegyzetek sz. kir. Pest városról. Pest 1839 ; Havas Sán-
dor, Fehéregyház és Árpád sírja. B. 1883 ; Schuster,
Geschichte der Stadt Pest, Pest 1806 ; Patachich József,
Die BUrger Pesths in der Vorzeit und Gegenwart, u. o.
1834 ; Rupp Jakab, Buda-Pest és környékének helyrajzi tör-
ténete, u. o. 1869; Némethy Lajos, A Nagyboldogasszonyról
nevezett B. vári főtemplom története, Esztergom 1876.8zánios
értekezés az Arch. Értesítőben és a Századokban; Schmall
Lajos, Adalékok B. történetéhez, 2 k., B. 1899 ; u. a.. Ada-
tok a régi Pest történetéhez, u. o. 1898 ; Michnay A. és
Lichner P., Ofner Stadtrecht von 1244-1421, Pozsony 1845;
Miler I. E. F., Epitome vicissitudinum et rerum memorabi-
lium, Buda 1760; Némedy I., Die Belagerung der Festung
Ofen in den Jahren 1686 und 1849, Pest 1853; Öri G. G.,
Margit-sziget történelme, Kassa 1876 ; Schier P. X., Buda
sacra sub priscis regibus, Viennae 1773; Tors Kálmán,
Margitsziget, Pest 1872 ; Újhegyi Béla, Budavár keletke-
zése és hadtörténelmi múltja, Temesvár 1892; Wekerle L.,
Álba Maria, mint Árpád sírja holfekvésének meghatáro-
zása, B. 1885 ; Zieglaner, Die Befreiung Ofens 1686, Innsbruck
1886 ; Die Verteidigung Ofens durch Hentzi, Wien 1893. ;
Dr. Toldy László, B. régibb és újabb címerei, B. 1896;
Gárdonyi Albert, B. legrégibb kiváltságlevele, a Turul
1910-iki 2—3. füzetében.
Budapest, politikai napilap, 1877. alapította
Wodianer Fülöp. Első szerkesztője Huszár
Budapest-bécsi távlovaglás
— 72 -
Budapesti sriosszák
Imi'e volt, kitől rövid idő múlva Brankovics
György vette át a szerkesztést és vezette 1884-ig,
amidőn Gracza György lett a lap szerkesztője,
aki 20 esztendőn át állt a lap élén. 1904 óta Szat-
mári Mór a szerkesztő. A lap jelenlegi tulajdo-
nosa és kiadója Wodianer Hugó, udv. tan. A B.
iránya a tiszta függetlenségi és 48-as programm.
Kossuth Ferenc, hazatérte óta, politikai vezére
és cikkírója. A B. félhivatalosa a függetlenségi
pártnak. Iö07-ben harminc éves fennállását ünne-
pelte, amikor egy díszes album keretében megje-
lent a lap története.
Budapest-bécsi távlovaglás. 1908 okt. 7. meg-
tartott lovas mérkőzés, amelynek célja volt, a
Budáról Bécsig terjedő utat a legrövidebb idő
alatt végiglovagolni. A célt elsőnek Wodianer
Béla cs. ós kir. huszár hadnagy érte el 16 óra 38
p. alatt, ami óránként kb. 15 km.-es sebességnek
felel meg. Wodianer hadnagy lova (Adamsapfel)
angol telivér volt, gróf Esterházy Miklós Móric
nevelése. Második Folis cs. és kir. huszárfőhad-
nagy lett (17 óra 10 p.), harmadik Vargyas hon-
védhuszárfőhadnagy (17 óra 10 V3 P-), negyedik
br. Baich Péter cs. és kir. huszárhadnagy (17 óra
56 p.).
Budapest-budafok-nagytetényi villamos h.
é. vasút. Engedélyeztetett a budafoki vonal 1899
máre. 8-án 4381/98. sz. a., a nagytétényi vonal
1908-ban 98,675. sz. a. 90 évre és megnyílt az
előbbi vonal 1899 szept. 19., az utóbbi 1909 ápr.
24. személy- ós áruforgalomra. Kiindul Budapest-
ről a Ferenc József-híd budai oldaláról s a fővá-
ros, majd Fest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye terüle-
tén, Albertfalván és Budafokon át Nagytétényig
terjed, 14"4 km. hosszban. Rendes vágányai SOVoo
legnagyobb emelkedéssel és 50 m. legkisebb su-
gárral. Önálló és közúti üzemű vasút. Csatlako-
zik Budapesten a Budapesti Közúti Vaspályához
és annak az Átlós-útig terjedő vonalát közösen
használja; Budafokon pedig a Máv. budapest-
flumei vonalához. Befektetett tőke 5.290,000 K.
Elsőbbségi részvény ugyanannyi.
Budapest Csepeli Atlétikai Klub, 1. Buda-
pesti Atlétikai Klub-
Budapester Tagblatt, politikai napilap, 1884
máj. 1. Grecsák Károly indította meg Budapesten
és szerkesztette 1884 végéig, amikor Bolgár Fe-
renc orsz. képviselő vezetése alá került a lap.
1894-ben az Európa r.-t. tulajdonjogilag magá-
hoz váltotta, de 1906 végóig Bolgár Ferenc
szerkesztésében jelent meg tovább is. 1906—
1907-ig Weisz Julián orsz. képviselő lett a szer-
kesztője, az ő visszavonulása után pedig Schmi-
dek Izor. A lap állandóan liberális politikát köve-
tett s erre a politikai helyzet változásai sohasem
voltak befolyással.
Budapest-esztergom-füzitöi h. é. vasút. A
Budapest-esztergomi h. é. vasút és az Bsztergom-
almás-fü^itői h. é. vasút egyesüléséből keletke-
zett 1895. Kiindulási pontja Budapest-Angyal-
föld, ahonnan Óbudáig a Máv. jobbparti körvasúti
vonalát a Duna-hidon át Óbudáig közösen hasz-
nálja, Óbudától pedig ÉNy.-ra Ürömig Budapest
területén. Piliscsabáig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár-
megyén, onnan Kenyérmezömajorig és innen Esz-
tergomig és Tokodon át Süttőig (valamint a
szárnyvonalak Dorogtól a Drasche-bányatelepig
és Tokodtól Annavölgyibánya-Sárisápig) Eszter-
gom vmegyón, Süttötől pedig Almás-Füzitöig
Komárom vmegyén vonul át, ahol csatlakozik a
Máv. budapest-bruck-királyhidai vonalához. A
Máv. jobbparti körvonalát Óbudától Buda-Csá-
szárfürdőig közösen használja. Kiterjedése 993
km. Üzemét a Máv. látja el. Megnyittatott : Esz-
tergom-Almásfüzitő 1891 nov. 29., Óbuda-Eszter-
gom 1895 nov. 17., Angyalföld-Óbuda 1896 nov.
3. Beruházási tőke 18.283,400 K, elsőbbségi rész-
vény 16.354,600 K.
Budapesti általános villamossági részvény-
társulat, 1893. alakult, világítás és erőátvitel
céljaira egyenáram szolgáltatására. Egy központi
telepen több fázisú váltakozó áramot termel, ame-
lyet négy állomáson megfelelő forgó transzfor-
mátorokkal egyenárammá alakítanak át; 14 gőz-
géppel dolgozik s a belső állomásokon tekintélyes
számú akkumulátor-battériái vannak. Az egész
gépi berendezés munkabírása 19,800 lóerő. A ká-
belhálózat hosszúsága 915 km., értéke kerek
számban 10 millió K. A hálózatba be van kap-
csolva 5700 ívlámpa, 350,000 izzólámpa és 4200
motor. A társaság fejlődését legjobban megvilá-
gítja az, hogy míg a bruttojövedelemből a fővá-
rosnak fizetett 5«/o részesedés 1895. csak 8843 K
volt, 1910. a részesedés fejében 285,771 K 37 fil-
lért fizetett be a főváros központi pénztárába. Az
engedélyidő lejártával a kábelhálózat ingyen jut
a főváros birtokába. A társaság felvirágoztatá-
sában legnagyobb érdemet Fodor István (1. 0.)
vezérigazgató szerzett.
Budapesti árú- és értéktőzsde, 1. Tőzsde.
Budapesti Atlétikai Klub. 1900-ban alakult.
Tagjainak száma 750. Tagjai az atlétika majd
minden ágában értek el kiváló eredményeket, így
a birkózásban, gyaloglásban, úszásban, labda-
rúgásban stb. A B. 1911-ben fuzionált a Csepeli
Atlétikai Klubbal és felvette a Budapest- Csepeli
Atlétikai Klub nevet. Versenypályája a VI. ker.
Amerikai-út 36. sz. a. van.
Budapesti (Budai) Torna-Egylet. Az alkot-
mányos éra hatása alatt alakult 1869-ben 43 tag-
gal mint Budai Torna-Egylet. Később más budai
tomaegylettel fuzionálva 1885. vette fel a B. ne-
vet. Saját, tágas tornacsarnokát 1885. építtette
54,000 K költséggel. A legtevékenyebb torna-
egyesületek egyike ; foglalkozik a tornán kívül a
testgyakorlatok minden ágával ; meghonosította
a női toraázást, a lawn-tennist, a ski-sportot,
szánkózást, ping-pong játékot. Tornász-minta-
csapatok részére 1900. vándordijat alapított ; a díj
Toldi Miklósnak a farkasoldcal való viaskodását
ábrázolja ; Fadrusz János mesterműve. Atlétikai
versenyekre 1907. a Zsingor Mihály vándordíjat
alapította. Nemcsak mint testgyakorló egylet, ha-
nem mint társadalmi tényező is számottevő szere-
petjátszik a fővárosban. 1910-ben 1300 tagja volt.
Budapesti Divatlap, 1. Pesti Divatlap.
Budapesti glosszák, lapszéli és sorközi magyar
jegyzetek a budapesti egyetemi könyvtárnak 98.
sz. latin kódexében. A másolatnak látszó kézirat
a XV. sz.-ból való és vasárnapi prédikációkat
tartalmaz, melyeket eredetileg valószínűleg Mo-
hácsi Dénes pécsi kanonok és tolnai főesperes
Budapesti helyi érdekű vasutak
— 73 — Bpesti Ker. Munkásbiztosftó Pénztár
irogatott össze a század 30-a8 és 70-es évei között.
A beszédekben sok magyar vonatkozás van, de
egyúttal a gyűjteménynek jókora része — 45
prédikáció — máris idegen forrásból, Jacobus a
Voragine Sermones Dominicales c. munkájából
átvettnek vagy kompiláltnak bizonyult. Nyomta-
tásban közrebocsátotta az egészet Szilády Áron a
köv. munkában : Sermones Dominicales. Két XV.
8z.-ból származó magyar glosszás latin codex
(2 köt., Bpest 1910).
Budapesti helyi érdekű vasntak 1889. kelet-
keztek oly célból, hogy a Budapesti Közúti Vas-
útnak engedélyezett, kiépített és üzemben tartott
három különálló helyiérdekű vasutat egyesítve,
azokat fejlesszék, új vonalak létesítésével kiegé-
szítsék és üzemben tartsák. 1. A Imdapest-duna-
harasztii vonal engedélyeztetett 1887. s megnyílt
Soroksárig 1887 aug. 7., Dunaharasztiig 1887
nov. 2i. Csatlakozásban a Máv. dunaparti össze-
kötő vonalával és a Budapesti Közúti Villamos
Vasúttal kiindul Budapest vágóhíd állomásról és
a Dunával párhuzamosan D.-re Dimaharasztiig
terjed, Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. te-
rületén 19-7 km. kiterjedésben. 2. A hudapest-
czinkotai, illetőleg kerepesi vonal engedélyezte-
tett 1888, ill. 1900. és megnyílt Czinkotáig 1888
júl 20., Kerepesig 1900 jún. 28., 201 km. kiterje-
désben. Kiindul a Kerepesi-úton a Keleti pálya-
udvar mellett fekvő állomásáról s K.-re Budapest
és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén
Kerepesig terjed. A M. Á. V. vonalaival a Kő-
bánya felsöpályaudvar és a Ferenc József lak-
tanya állomás között fekvő összekötő vonal köti
össze. 3. A budapest-szentendrei vonal engedé-
lyeztetett 1887. és megnyílt 1888 aug. 17. Kiin-
dul Filátorigát állomásról és északi irányban a
Dunával párhuzamosan annak jobb partján Szent-
endréig terjed Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun
vm. területén 163 km.-re. Csatlakozik a Máv.
jobbparti körvasúti vonalával Filátorigát állomá-
son, a Budapest-Esztergom-Füzitöi h. é. vasúttal
Óbudán és Filátorigát állomástól a Pálffy-térig a
Máv. vonalát a személyforgalomban közösen hasz-
nálja és személyvonatai onnan indulnak és oda
érkeznek. Befektetett tőke 29.173,520 K, elsőbb-
ségi részvény 38,843,800 K. összes kiterjedése
60 km. és üzemét maga látja el s a Haraszti-
Ráczkevei helyi érdekű vasút üzemét is vezeti.
As 1908. XXX. t.-c. alapján vonalainak vil-
lamos üzemre leendő átalakítása és a budapest-
kerepesi vonalnak Gödöllőn át Máriabesnyőig
való kiépítése engedélyeztetvén: a budapest-
dunaharasztii vonal átalakítása 1910., a Czinko-
táig teiledő vonalé pedig 1911 ápr. 11-én megtör-
tént ; az új vonal kiépítése is folyamatban van.
Budapesti Hiradó, a konzervatív párt legerő-
sebb vezérlapja volt; Dessewjfy Emil gróf in-
dította meg 1844 júl. 2. és Szenvey József szer-
kesztette 1848 márc. 18-ig, ekkor Vida Károly
vette át a szerkesztést, azon év júl. 15-ig, midőn
a lap megszűnt, összesen 888 száma jelent meg.
Ebben a hírlapban jelent meg az első tárca 1845
jan. 5-től Jósika Miklós Akarat és hajlam c.
regényével ; az 1846. évvel pedig már Irodalom
és tudomány címmel állandó tárcarovata volt a
lapnak.
Budapesti Hirlap, 1. politikai napilap «Hiva-
talos Értesítő)) -vei ; (S^i/agrjí/i Ferenc adta ki és
szerkesztette 1853-tól (mint a Magyar Hír-
lapnak folytatását) ; 1856-tól Emich Gusztáv volt
a lap kiadója s Nádaskay Lajos mint szerkesztő-
társ van megnevezve, ki 1857-töl maga szerkesz-
tette a lapot 1860 szept. 15-én bekövetkezett ha-
láláig. Ekkor Vértéi Ernő vette át a lapot, mely
1859-töl «A C8. k. kiadó ügyvezetése alatt» jelent
meg. Itt közölte Salamon Ferenc színházi kriti-
káit és Bulyovszky Gyula Vasárnapi tárcáit.
Megszűnt 1860 nov. 30. ós belőle alakult a'^Sör-
göny c. hivatalos lap.
2. B., politikai napilap, ^.lapították Csukássi
József ós Rákosi Jenő 1881., miután Csukássi
József vezetésével a Pesti Hírlapot szerkesztő
munkatársak e lap kiadójával ellenkezésbe jutva,
onnan testületileg kiléptek. A B. minden párttól
független magyar nemzeti politikai programm
alapján indult meg s ezt a programmot követi ma
is. Csukássi József halála után 1891. Bákosi Jenő
megváltotta a lap tulajdonjogát s 1891 júniustól
a B. az ö főszerkesztése alatt, Csajthay Ferenc
addigi hely. szerkesztő felelős szerkesztése mel-
lett jelenik meg. Ideiglenes helyiségeiből 1892.
véglegesen saját vállalati házába költözött, ugyan-
akkor a vállalat maga alapított nyomdát is ; ké-
sőbb még megindította az Esti Újság napilapot,
Kakas Márton élclapot s a Divatujságot.
Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénz-
tár. A pénztár az 1907. XIX. t.-c. alapján létesült
kerületi munkásbiztositó pénztár, az országos
munkásbetegsegélyző- és balesetbiztosító pénztár
helyi szerve. Szervezete a munkaadók és biztosí-
tott alkalmazottak egyenlő arányú képviseletén
alapul s ügyeit a közgyűlés és az annalc kebeléből
választott igazgatóság intézi. Feladata a törvény-
ben előírt kötelező betegség és baleset esetére való
biztosítás ellátása. Jövedelmeit a munkaadók és
biztosított alkalmazottak egyenlő arányú járuló-
kaiból nyeri. A járulékok a munkabér magassága
szerint 8 osztályba vannak sorozva s a munkabér
30/0-a szerint fizetendők ; azok, kik üzemükben öt-
nél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, az
1907. évi XIX. t.-c. életbeléptétől számított öt éven
belül csak 2<'/o-os járulékot kötelesek fizetni. A be-
tegség esetén nyújtandó gyógysegélyek a követke-
zők : orvosi kezelés, gyógyszer, gyógyászati esz-
közök és a táppénz a napibér 507o"a szerint szá-
mítva 20 héten át. Ezek helyett kórházi ápolás,
ületve ellátás nyújtható s a hozzátartozóknak fél-
táppénznek megfelelő tápsegély. A baleseti kár-
talanítás külön segélyezési ágként kezeltetik s a
segélynyújtás lényegében kiterjed a sérült mim-
kás összes szükségleteinek ellátására. A pénzbeli
kártalanítás a munkaképesség csökkenésének
arányában annak egész tartamára nyujtatik vagy
halállal végződő baleseteknél a hozzátartozóknak.
Ezen biztosítás költségeit egészében a munkaadók
viselik 8 azok az osztó-kivonó rendszer alapján
évenként utólag szedetnek be. A balesetbiztosítás
szempontjából az egyes üzemek a veszélyesség és
az alkalmazott munkások száma szerint fokoza-
tokba osztatnak s ehhez képest viselik a felmerült
költségeket. A pénztár eredetileg 1870. évben ala-
kult munkások társulatából Általános Munkás-
Budapesti kir, büntető törvényszék — 74
Budapesti Önkéntes IVIentö-Egyes.
betegsegélyzö ós Rokkantpénztár címen, mint
magánegyesület. Később az 1891. XIV. t.-c. alap-
ján létesült Kerületi Munkásbetegsegélyzö Pénz-
tárral egyesült az 1906. évben, majd az 1907-iki
biztosítási törvény alapján végleg átalakult mun-
kásbiztosltó pénztárrá. Ilyf ormán amagánegyesü-
lésböl keletkezett segélyegylet törvényes intéz-
kedések folytán a munkásbiztosítás nyilvános
szerve lett. Slűködésének és feladatának arányait
a következő számadatok szemléltetik : Fennállása
óta 1910. év végéig kifizetett a pénztár segélyek
fejében : 1. Táppénz, gyermekágyi és szülési segé-
lyek: 27.686,177 K.-t. 2. Temetkezési segóíy:
2.053,259 K-t. 3. Gyógyszerek és ásványvizek :
7.192,070 K. 4 Kórházi ápolási és szállítási költ-
ségek : 4.107,500 K. 5. Vízgyógyászati és fürdő-
költségek : 1.104,324 K. 6. Gyógyászati eszközök
és kötőszerek ; 798,668 K. 7. Orvosi költségek :
8.737^89 K. 8. Egyéb rendkívüli segélyek:
1.145,581 K. A segélyezési kiadások teljes ösz-
szege : 52.824,868 K. A pénztár Budapesten és
környékén több rendelőintézetet tart fenn, járó
beteg tíigjai ellátására, amelyekben több mint 80
szakorvos és megfelelő számú szaksegéd műkö-
dik. A fekvő betegeket az egyes kerületekben és
községekben alkalmazott orvosok látják el. Az
összes pénztári orvosok száma 19 10-ben 449 volt.
Budapesti kir. büntető törvényszék, 1. Tör-
vényszék.
Budapesti kir. kereskedelmi és váltótör-
vényszék, 1. Törvényszék.
Budapesti körvasutak. \. Budapesti halparti
körvasút. Az 1888. XXVII. t.-c. alapján az állam
által építtetett a Duna balpartján fekvő külön-
böző pályaudvaroknak és vonalaknak, valamint
a gyáraknak emezekkel való összekötésére, 29" 1
tm. kiterjedésben. 2. Budapesti johhparti kör-
vasút. Elágazik a balparti körvasútnak budapest-
angyalföld-óbudai vonalából Aquincum elágazás-
nál s Buda-Császárfürdőn át a Pálffy-térig s on-
nan Budapest déli vasút pályaudvarig terjed,
11-2 km. kiterjedésben. A Budapest déli vasút és
és Pálffy-tér közötti vonal 1900 jún, 1-től nincs
forgalomban. Engedélyeztetett az 1891. XXIV.
t.-c. -kel, megnyittatott 1892 szept. 1.
Budapesti Közlöny, hivatalos lap, mely 1867
febr. 20. indult meg Bmich Gusztáv, később az
Athenaeum kiadásában ; szerkesztette Salamon
Ferenc 1892 okt. 10. történt haláláig ; 1893 jún.
l-jétől kezdve Vadnay Károly szerkesztette szin-
tén haláláig. Vadnay' után Beksics Gusztáv volt
a B. szerkesztője és pedig 1905 febr. elsejétől
kezdve 1906 máj. 6-án bekövetkezett haláláig.
Beksics utódja 1907 jún. 1-töl k.ezáve Bársony
István. — Úgy Vadnay, mint Beksics halála után
Ladik Gusztáv látta el ideiglenesen a hivatalos
lap szerkesztését.
Budapesti közúti vaspálya-társaság. Első
vonalát a Széna- (most Kálvin-) térről Újpestre,
a kopenhágai és a bécsi után, mint a világ har-
madik lóvasütját 1866. nyitotta meg. 1878-ban
megszerezte a budai lóvasutat és a két hálózatot
aMargit-hídon átegymással összekötötte.l894-ben
engedélyt szerzett vonalainak elektromos üzemre
való átalakítására, amit 1898. végén befejezett.
Saját vasútján kívíu tulajdonát képezik : a Buda-
pest—budafoki, a Budapesti helyi érdekű, a Buda-
pest—újpest—rákospalotai és a Budapest vidéki
vasutak, valamint fele részben a Ferenc József
földalatti vasút is. így a B. a világ egyik leg-
hatalmasabb kisvasúti vállalata és összes vasút-
jainak teljes vonalhossza 200"7, vágányhossza pe-
dig 346-8 km. A közúti vasút 1948. a székesfő-
városra háramlik, melynek jogában áll 1923-tól
kezdve azt bármikor beváltani. A város belsejé-
ben fekvő vonalak 38'5 km. vágányhosszal alsó
vezetékesek (1. Elektromos vasút). A B. teljes
vagyona mintegy 150 millió korona.
Budapesti m. kir. állami hidak felügyelő-
sége. A pénzögyminisztérium f enhatósága alatt
álló hivatal, amelynek feladata a budapesti állami
közúti dunahidak (a lánchíd, a Margit-híd, a Fe-
renc József híd, Erzsébet-híd) fenntartásával s a
vámszedés kezelésével járó műszaki, pénzügyi és
adminisztratív teendőket ellátni. A hivatal élén
állanak egy felügyelő és egy műszaki vezető. A
hidak építési ügyeit, vagy nagyobb átalakítások-
kal (mint a lánchíd tervbe vett megerősítésével)
járó teendőket azonban már nem ez a hivatal,
hanem a kereskedelemügyi minisztérium Duna-
híd-építő szakosztálya végzi.
Budapesti Napló, szabadelvű programú poli-
tikai napilap ; Vészi József alapította 1894., mint
főszerkesztő, mellette 1896— 1905-ig Braun Sán-
dor volt a felelős szerkesztője. 1907-ben dr. Pályi
Edének, a Magyar Szó felelős szerkesztőjének
tulajdonába ment át, aki azóta egyszersmind szer-
kesztője.
Budapesti Népoktatási Kör. Magyarország
legrégibb közművelődési intézményeinek egyike,
amely 1870. alakult. Ingyenes tanfolyamokat tart
fenn a felnőtt írni-olvasni nem tudók részére ós
a tanulni vágyó közönség számára. Megalakulása
óta több mint 30,000 egyént részesített rendszeres
oktatásban.
Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület, célja
a mentés és első segítségnyújtás mindennemű
baleset alkalmával, a főváros határán belül, va-
lamint általában a rendőrségnek és hatósági kö-
zegeknek támogatása ezen a téren, továbbá a
megbetegedetteknek és megsérülteknek eUátása
a kezelő orvos megérkeztéig. Az egyesület e vég-
ből Budapesten mentőállomásokat állít föl, végzi
a mentőszolgálatot, mozgó mentőőrségeket állit
nagyobb sokadalmakon, továbbá végzi a betegek
szállítását is. 1887-ben alakult a dr. Mundy báró
által Bécsben megalkotott mintára, gr. Andrássy
Aladár ós dr. Kresz Géza orvos vezetése alatt.
Kresz Géza halála óta (1901) dr. Kovách Aladár
kir. tan., igazgató főorvos vezeti. 1890-ben már
saját épületet emelhetett a Markó- és Sólyom-
utcák sarkán a főváros által ajándékozott telken.
1899-ben az épületet a főváros segítségével meg-
nagyobbították. Az egyesület évi költsége körül-
belül 260,000 korona, melynek fedezése csak
részben teljesíthető az állam és a székesfőváros
20—20,000 korona segélyéből s az alapítványok
kamataiból ; legnagyobbrészt a közönség önkén-
tes adományaira van utalva. Az egyesület, mely-
nek működő tagjai orvosok vagy szigorlók, mint
segédmentők fiatalabb orvosnövendókek, a téli
estéken tanfolyamot tart laikusok részére is
Budapesti összekötő vasút
— 75
Budapesti Torna-Club
melyeken minden jelentkező részt vehet. Hasonló
tanfolyamokat vidéki városokban is rendez és
ezeken 1911-ig körülbelül 30,000 egyén nyert
oktatást az első segítség nyújtásának módjaiból.
Az intézmény nagyarányú fejlődését mutatja az,
hogy amíg 1888. az első évben 5878 esetben mű-
ködött közre, 1910. már 31,067 esetben vették
igénybe működését; fennállása óta 317,000 eset-
ben nyújtott segítséget. Az egyesület védője Jó-
zsef főherceg, a hölgybizottság elnöke Auguszta
főhercegasszony, az egyesület elnöke gr. Kará-
tsonyi Jenő.
Budapesti összekötő vasút. Az 1872. IX. t.-c.
alapján az állam által építtetett s megnyittatott
1877 okt. 23. Kiindul Kőbánya f. p. u.-ról s DNy.-i
irányban Budapest-Ferenczváros p. u.-ra, onnan
pedig a Dunán át 400 m. vasszerkezetű hídon
Budapest-Kelenföld p. u.-ra vezet, ahol csatlako-
zik a Déli vasút budapest-csáktomyai vonalához
és elágazik Kőbánya felső p. u.-ról Kőbánya hiz-
lalda p. u.-ra, Budapest-Ferenczváros rendező p.
u.-ról Budapest-Ferenczváros marhavásártórre és
az 1902, megnyílt Budapest-Ferenczváros sertés-
vásártérre, továbbá Budapest-dunaparti teher-
pályaudvarra, Budapest fővárosi közraktárakba,
Budapest fövámházhoz és a Budapest központi
vásárcsarnokhoz 18'9 km. kiterjedésben.
Budapesti Philologiai Társaság, 1874 aug.
8-án Ponori Thewrewk Emil és Garami Rikárd
kezdeményezésére alakult 38 rendes taggal. Bár
tagjainak száma az első év végén 84-re nőtt,
igazi jelentőségre csak 1877. emelkedett, mikor
céljai elérésére Egyetemes Philologiai Közlöny
c. szaklapot indított. A társaság legutoljára 1905.
jóváhagyott alapszabályai értelmében érintkező
pontja akar lenni a magyar állam területén lakó
filológusoknak ; műveli, ismerteti, terjeszti a szi-
gorú filológiai módszert, működése körébe von-
ván mind a klasszikus ókort illető tanulmányokat,
mind a magyar és egyéb nyelvet meg irodalmat.
Céljai elérésére felolvasásokat és vitatkozásokat
rendez (minden hónap második szerdáján), önálló
filológiai müveket tesz közzé (jelenleg egy tudo-
mányos görög-magyar szótáron dolgozik), s szak-
szerű tudományos folyóiratot ad ki, a 35-ik év-
folyamában járó Egyetemes Philologiai Közlönyt.
Tagjai alapítók, akik legalább 200 K-val járulnak
a társaság vagyonához (számuk 191 l-ben 27), tisz-
teletiek (14), rendesek, akik évenként 10 K-t fizet-
nek (571), rendkívüliek, akik csak főiskolai hall-
gatók lehetnek s tagdíjuk 6 kor. (72). Mindezek
hivatalból kapják a társaságnak évenként tíz-
szer, összesen ötven ívnyi terjedelemben meg-
jelenő közlönyét, melyet a M. Tud. Akadémia
2000 K évi segéllyel támogat s ennek fejében a
választmánytól kijelölt szerkesztőket (jelenleg
Császár Elemér és Láng Nándor) megerősíti. A
tagokon kívül 217 előfizetője van az Egyetemes
Philologiai Közlönynek. A társaság ügyeit az
évenkénti közgyűlésen megújított választmány
(30 budapesti, 30 vidéki tag) intézi s az élén a há-
rom évenként (utoljára 1911) választott tisztikar
áll ; tiszteletbeli elnök P. Thewrewk Emil, elnök
Heinrich Gusztáv, első titkár Hornyánszky
Gyula, második titkár Papp Ferenc, pénztáros
Cserhalmi Sámuel, ügyész Bonta Károly. A tár- i
saság alaptökéje 1910 dec. 31. 718573 K volt,
bevételei 1910. 10,443' 15 K-ra, kiadásai 977643
K-ra rúgtak.
Budapesti Szemle, az ország legrégibb, élő
revue-je. Szalay László alapította 1840., b. Eötvös
József társaságában, az 1837. megindított, de az
érdeklődés hiánya miatt megszűnt Themis helyébe,
mely azonban jogi s államtudományi folyóirat volt,
míg az új vállalkozás az ismeretek szélesebb kö-
rét karolta fel. Kiadására Heckenast vállalkozott.
A tudományos kutatás szolgálata, az ismeretek
terjesztése, gyakorlati célú törekvések elméleti
megvilágítása és előkészítése volt a folyóirat föl-
adata. Legszorgalmasabb munkatársai akkoriban
a szerkesztőkön kívül Schedel (Toldi) Ferenc, Tre-
fort Ágoston, Henszlmann Imre és Lukács Móric
voltak. A vállalat azonban már a második füzettel
megszűnt. 1857-ben, midőn a nemzetnek ily or-
gánumra nagy szüksége volt, támadt föl újra,
első lapján br. Sina Simonnak ajánlva, «kinek
hazafias ajánlata hozta létre e vállalatot». Szer-
kesztője ós kiadója ekkor Csengery Antal volt,
ki 1865. Lónyay Menyhértet társul vette maga
mellé ; 1867-től fogva ismét maga szerkesztette
tovább, de 1868 végén ő is fölhagyott vele. Négy
évi szünet után, 1873., Gyulai Pál költötte ismét
új életre, a M. Tud. Akadémia megbízásából és
támogatásával, 1881. pedig, megkettőztetve a fü-
zetek számát, rendes havi folyóirattá alakította.
Munkatársai a magyar irodalom, tudomány és
közélet legkiválóbb alakjai voltak, úgyszólván
kivétel nélkül, Gyulai vezetése alatt az irodalmi
és tudományos kritikának is nagytekintélyű fó-
rumává emelkedett. Gyulai Pál holtáig, 1909 vé-
góig szerkesztette, 1910-töl fogva a M. Tud. Aka-
démia megbízásából, Berzeviczy Albert és Beöthy
Zsolt közreműködésével, Voinovich Géza szer-
keszti.
Budapesti szünidei gyermektelep -egyesület,
1. Szünidei gyermektelepek.
Budapesti takarékpénztár és országos zálog-
kölcsön r.-t, 1893. Budapest-terézvárosi takarék-
pénztár cég alatt 2.500,000 K alptőkóvel alakult ;
1895. fölemelvén részvénytőkéjét 10 millió ko-
ronára, cégét a jelenlegi névre változtatta s
ugyanakkor jogot nyert, hogy a fővárosban és a
vidéken kézizálogüzletet vihessen és zálogpénz-
tári utalványokat adhasson forgalomba. Ugyan-
csak 1895. külföldi résztvevőkkel megalapította
az Osztálysorsjáték-részvénytársaságot. 1910-ben
15, 1911. pedig 20 millió koronára emelte rész-
vénytőkéjét s fölvette üzletkörébe a törlesztéses
jelzálogkölcsönüzletet is. Betétállománya 1910
dec. 31-én volt 24.046,510 K 61 f. ; tartalékalapja
1.951,756 K 51 1. ; váltótárcája 17.501,821 K 75 f.;
értékpapírokra adott előlegei 10.245,531 K 24 f. ;
a forgalomban levő zálogpónztári utalványok
összege 5.675,000 K.
Budapesti Torna-Club. Igen szerény keret-
ben s igen szerény programmal 1885. alakult.
De negyedszázados működése alatt tornászai,
atlétái, labdarugói a legelső helyet szerezték meg
a tomaegyletek sorában. Nagy érdemet szerzett
a B. a labdarugó sport meghonosításával, mivel
a legszélesebb rétegben keltette fel az érdeklő-
dést a sport iránt.
Budapesti Tudósító
— 76 —
Budapesti zsinatolt
Budapesti Tudósító, liírszolgáltató lapválla-
lat, 1875 dec. 18. indította meg Futtaky Gyula
Budapester Korrespondenz címen. A lap ma-
gyarországi politikai híreket szolgáltatott a bel-
és a külföldi sajtónak magyar és német kiadás-
ban; e két kiadás később külön címmel mint
Budapesti Tudósító és Budapester Korrespon-
denz jelent meg. Futtaky a hírközvetítést a köz-
vetlenül megszerzett információkra alapította,
amennyiben ö maga járt el a nagyobb politikai
és katonai események színhelyére, ahonnan ere-
deti tudósításokkal látta el a sajtót. A kormány
nyilvánosságra szánt közleményeit is ez a lap
adta, ami által félhivatalos jelleget nyert. Fut-
taky halála után 1895 végén a B. vezetését Sturm
Albert vette át, kinek elhunyta, 1909 febr. 14. óta
Lányi Zsigmond a kiadótulajdonosa a vállalat-
nak.
Budapesti Újságírók Egyesülete. Budapest
hivatásos újságíróinak erkölcsi testülete, amely
az újságírói kar érdekeinek megvédelmezésére
alakult. Repi'ezentativ szerve a magyar zsurna-
liszták egyetemének s mindennemű újságírókat
érintő ügyekben mint hivatalos testület jár elől.
Ezenkívül szociális intézményeivel az újságírói
kar anyagi helyzetének megerősítésére és füg-
getlenítésére törekszik, szükség esetén anyagi
támogatója hivatásos újságíróknak. Az egyesület
rendes tagja csak oly budapesti nagykorú újság-
író lehet, akinek a hirlapírás állandó foglalko-
zása. A B. 1896 júl. 15. alakult. Káinoki Henrik
és Szatmári Mór hírlapírók kezdeményezték. Első
elnökének Mikszáth Kálmánt választotta meg.
Azóta az egyesület jelentős tevékenységet fejtett
ki az újságírók erkölcsi érdekeinek oltalmazása,
a testületi szellem fejlesztése és a testület társa-
dalmi érvényesülése dolgában. Mikszáth Kálmán
1899 februárban lemondott s helyébe Vészi Jó-
zsefet választották, majd ennek lemondása után
Herczeg Ferenc lett az egyesület elnöke. 1910.
Zichy János gróf vallás- és közokt. miniszter
két tanulmányi ösztöndíjat bocsájtott az egyesü-
let rendelkezésére, amelyet évente az egyesület
két tagja élvez. Az újságírók szociális érdekeinek
támogatására szolgálnak az egyesület égisze alatt
működő szociális intézmények. Nem sokkal az
egyesület megalakítása után megindult a segítő-
alap létesítésére irányuló akció. Aránylag rövid
idő alatt az alapítványokból közel 20,000 K gyűlt
be, úgy hogy az egyesület már 1897. tényleg
megcsinálta a segítöalapot, melynek az egyesü-
let kebelében külön szervezete van. Az alapítvá-
nyokból összegyűlt segítőalap kamatai, valamint
a segélyezésekre beíizetett havi 1 K-s tagsági
járulékok azonban aránylag csekély összeget
eredményeztek s a segélyezések csak igen sze-
rény arányokban történhettek. Ez bírta az egye-
sületet aiTa, hogy a segítöalap javára nagyobb
arányú sorsjátékot rendezzen, amely a segítöalap
javára 150,000 K-t eredményezett. A segítő-
alap vagyona az 1910 ik évben 312,000 K-t tett.
Ennek kamataiból és a tagsági hozzájárulások-
ból már nagyobb arányokban történhetik a segé-
lyezés. Az alap fennállása óta 130,000 K-val tá-
mogatta a megszorult tagokat. Egy másik intéz-
ménye az egyesületnek az özvegy- és árva-alap,
amely az elhunyt újságírók özvegyeinek és ár-
váinak támogatására van hivatva és 50,000 K
alaptőkével rendelkezik. A szociális intézmények
közül legutóbb a Budapesti újságírók egyesüle-
tének betegpénztára (1. o.) alakult meg. Herczeg
Ferenc 1911 aug. az elnöki tisztségről lemondott;
alelnökök : Bródy Lajos dr., Hoitsy Pál és Szat-
mári Mór, főtitkár : Purjesz Lajos. Az egyesület
rendes tagjainak száma 1910-ben 429, az alapító
tagoké 82. Az egyesület mostani helyisége : Buda-
pest, Nagymező-u. 36. sz. L em.
Budapesti újságírók egyesületének beteg-
pénztára, az egyesület kebelében 1909 végén ala-
kult meg külön intózményképen s 1910 január-
ban kezdte meg működését. Célja, hogy rendes
tagjaínak betegségük tartamára gyógyítási se-
gélydljat, esetleg gyógyintézeti kezelést biztosít-
son. Tagjai csakis budapesti hivatásos újságírók
lehetnek. A Detegpénztárnak már az első év vé-
gén közel 800 tagja volt ; gyógydljat 3156 K-t
fizetett ki. Vagyona, ill. tartalékalapja megha-
ladta az 65,000 K-át, mely túlnyomó részben ado-
mányokból gyűlt össze.
Budapesti TÍllamos városi vasút részvény-
társaság 1888. a Teréz-körúton 1 km. hosszú
alsó vezetékes elektromos próbavasutat (1. Elek-
tromos vasút) épített ; ez volt a világ első ilyen
rendszerű vasútja. A kedvező tapasztalatok foly-
tán Budapesten a lóvasút mellett jelentékeny
elektromos vasúti hálózat keletkezett. A később
épített vonalak nagyrésze már felső vezetékkel
épült ugyan, de a ma 109" 7 km. hosszú vágány-
zatból il'ö km. még mindig alsó vezetékes. B
történeti fejlődés következménye volt, hogy a
budapesti lóvasút átalakításakor is a belső város-
részekben mindenütt ezt a rendszert választották
és így Budapesten van a világ leghosszabb alsó
vezetékes hálózata 80 km. vágányhosszal. A B.
vonalai 1940. a székesfővárosra haramiának,
melynek jogában áll 1917-től kezdve a vasutat
bármikor beváltani. 1911 május havában a szé-
kesfőváros a B. részvényeinek több mint felét
megvásárolta és ezáltal a B. és a többi fent-
említett vasút igazgatására döntő befolyásra
tett szert. A B. tulajdona saját vasútján kívül
a Budapest-szentlörinczi h. é. vasút, valamint
fele részben a Ferencz József földalatti vasút,
mely utóbbinak üzletét is viszi, s ezekkel
együtt a vállalat összes vonalainak hossza 65'7,
vágányaié pedig 143-5 km.
Budapesti zsinatok. 1. Beformátus zsinatok.
Az 1880—81. tartott debreczeni ref. zsinat után
eddig két zsinatot tartott a hazai ref. egyház és
pedig mindkettőt Budapesten, hogy elintézze az
időközben fölmerült s egyedül az egyházi tör-
vényhozó testület által elintézhető ügyeket. A
két zsinat közül az első 1891 dec. 5. nyílt meg
első ülésszakra, s u. a. hó 16-ikáig tartott ; a má-
sodik ülésszak 1892 márc. 9-én nyílt meg s ápr.
8. ért véget. A harmadik ülésszak ugyanez évi
nov. 24. vette kezdetét s dec. 6. zárult be, míg
a negyedik ülésszak 1893 nov. 14—15. nap-
jain tartott. Legfölemelőbb mozzanata a zsinat
egész folyamának 1891 dec. 6-iki ünnepélyes
közgyűlése volt, melyet a lutheránus zsinattal
együttesen tartott. Legfontosabb határozatai a
Budapest-lajosmizsei h. é. vasút
77 —
Budavár
zsinatnak az egyházi bíróságok hatáskörének ki-
terjesztése; a lelkószválasztásoknál a kijelölés
eltörlése s a meghívás útján is választhatás ki-
mondása ; egy egyetemes lelkészi özvegy- árva
gyámintézet alapításának kezdeményezése ; a
zsinati és konventi képviselők választásának
egyöntetű szabályozása stb. A második budapesti
országos ref. zsinat 1904 nov. 10. nyilt meg, s
hét ülésszakon át 1907 máre. 14f ig tartott, amely
idö alatt kilenc törvénycikket alkotott, amelyek
közül talán legfontosabb az egyházi adóról szóló
III. t.-c, mint amely, egyéb újabb rendelkezései
között, az egyes egyháztagokon nyugvó, elvisel-
hetetlenül súlyos adóterhek könnyítése céljából
egyetemes adóalapot létesített.
2.Evang. zswiat. A magyarországi evang. (luthe-
ránus) egyház törvényhozó zsinata, amelyről
azonban az erdélyi (szász) evang. egyházkerület
a hozzá intézett testvéri meghívás dacára is el-
maradt. Hosszas készülődések után, az 1791. évi
pesti zsinat százéves fordulóján, 1891 dec.o. össze-
ült. Tisztikarának és a szakbizottságoknak meg-
választása utíin elnapolta magát s csak 1892 máj.
gyűlt ismét össze, amikor aztán letárgyalta az
egyház egész alkotmányát. A zsinat határozatait
egyfelől valódi evangéliomi protestáns, másfelől
gaz hazafias szellem lengi át. Az egyház kor-
mányzásában a presbiteri rendszer alapjára he-
lyezkedett, az egyház életébe befészkelődött pán-
szlávizmust pedig kánoni vétségnek minősíté.
Megalkotá az evang. zsinat egyszersmind az or-
szágos közalapot, valamint az egyházi nyugdíj-
intézetet is. A harmadik ülésszakban az egyház-
kerületek új beosztását és a reformátusokkal kö-
zös ügyeket tárgyalta. A zsinat elnökei Karsay
Sándor dunántúli püspök és Péchy Tamás tiszai
kerületi felügyelő voltak.
Budapest-iajosmizsei h. é. vasút, 1. Buda-
pest-tiszai h. é. vasút.
Budapest-pécsi vasút, a Budapest-Kelenföld-
től Újdombóváron át Szentlőrinczig és Újdombó-
várról Dombóvárig terjedő vonala engedélyezte-
tett az 1881. XLVI. t.-c. alapján s megnyittatott
1882 nov. 16., a Rótszilas-Szekszárd közötti
szárnyvonal pedig engedélyeztetett 1883 ápr. 28.
s megnyittatott dec. 2. 1885-ben a Pécs-barcsi
vasúttal és a Mohács-pécsi vasúttal az üzemvi-
tel céljából egyesült, 1889. pedig államosíttatott
8 ezáltal a vasúti vonal a Máv. birtokába és üze-
mébe jutott.
Budapest szentlőrinczi h. é. vasút. Mint 1
m. keskeny vágányú, gözmozdonyú vasút enge-
délyeztetett 1886 márc. 28-án 11,025. sz. a.smeg-
nyilt 1887 ápr. 12. Villamos üzemre való átala-
kítása engedélyeztetett 1899 jún. 2-án .35,240. sz.
a., megnyílt 1900 okt. 12. Kiindul Budapestről a
Hungária-úttól és D.-i irányban ennek területén,
majd Pest vmegye területén Kispest- Szentlörin-
czen a Szarvas-csárdáig terjed 12 km. hosszúság-
ban saját üzemében. Befektetési töke 2.846,000
K, elsőbbségi részvény 3.127,400 K.
Budapest-tiszai h. ó. vasút. 1. A Budapest-
iajosmizsei, 2. a Kecskemét-tiszaugi és 3. a Kecs-
kemét-lajosmizse-kerekegyházai h. é. vasutak
egyesüléséből keletkezett. Engedélyeztetett 90
évre az 1. 1888 febr. 24-én 8214. sz. a., a 2. 1896
jún. 4-én 38,470. sz. a., a 3. 1904-ben 58,878 sz. a.
A forgalomnak átadatott az 1. 1889 jún. 8., a 2.
1896 okt. 3., a 3. 1905 jún. 11. Az 1. és 2. egye-
sült 1903., a 3. a megnyitásakor 1905 jún> 11.
Kiindul a Máv. Kőbánya alsó p. u. melletti lőrin-
czi átrakodóbói s D.-i irányban Budapest, majd
egész hosszában Pest vmegye területén Kecske-
méten át Tiszaugig és szárnyvonala Kisnyirtöl
Kerekegyházáig terjed 124*9 hosszúságban. Kecs-
kemét alsó p.-tól Kecskemét állomásig a Máv.
vonalát közösen használja. Csatlakozik Kőbánya
slsó p. u. és Kecskeméten a Máv. budapest-orso-
vai vonalához, Kecskemét alsó p. u.-on a Kecske-
mét-Fülöpszállási h. é. vasúthoz, Lakiteleken a
Szolnok-kiskunfélegyházai helyi érdekű vasúttal.
Üzemét a M. kir. álllamvasut vezeti. Befekte-
tett töke 6.472,000 korona, elsőbbségi részvény
5.479,600 korona.
Budás, kisk. Zólyom vm. zólyomi j.-ban, (i9io)
155 tót lak. ; u. p. Zólyombúcs, u. t. Garamber-
zencze.
Budaáevo, adók. Zágráb vm. sziszeki j.-ban,
(1900) 724 horvát-szerb lak. ; u. p. Topolovac, u. t.
Sziszek.
Budaszállás (azelőtt: Budalehota), kisk.Nóg*
rád vm. gácsi j.-ban, (1910) 1467 tót lak. ; u. p.
Divény, u. t. Lónyabánya.
Budatelke .kisk. Kolozs vm . nagysármási j. -ban ,
(1910) 1241 oláh és magyar lak., vasúti állomás,
posta- és táviróhivatal.
Budatin ('^zíáeíw^.kisk.Trencsén vm. kiszucza-
újhelyi j.-ban. Zsolna közelében, (i9io) 1016 tót,
német és magyar lak., m. kir. erdészeti hivatal,
gr. Csáky-féle birtok ; postaállomás, u. t. Zsolna.
Azelőtt pazar fénnyel berendezett vára ma hon-
vódkaszámyául szolgál s egyik fülkéjében, me-
lyen a Szunyogh-család címere látható, a monda
szerint Szunyogh Katalint falaztatta be atyja, mi-
vel nem akart Jakusieh István nejévé lenni. (Ezt
a mondát feldolgozta Arany János Katalin e.
költői elbeszélésében). B. vára már 1250. állott s
nagyobb része a Szunyoghok müve; eleintén
királyi birtok volt, 1395. Ulászló lengyel király
birtokába került, a hussziták betörésekor Zsig-
mond király Pán várkapitánynak ajándékozta,
és az utolsó Pán de Katna özvegye útján
jeszeniczi Szunyogh Gáspár kezére jutott (1485).
A Szunyogh-család utolsó férflsarja 1798. meg-
halván, leánya Jozefina kezével B. Csáky An-
tal grófra szállott, fiának Istvánnak halála után
pedig 1812. özvegye, Lazsanszky Ludmilla grófnő
és utódjai örökölték. 1848 dec. 4. Hurbán csapat-
jaival itt vereséget szenvedett s az országból ki-
menekült ; 1849 jan. 2. azonban Götz tábornok
felgyújtotta B. várát s akkor nagy része a könyv-
es levéltárral együtt elpusztult. V. ö. Lovcsányi
Gyula, Vág és vidéke (Budapest 1881, 90—96) ;
Pechány Adolf, Kalauz a Vág völgyében (u. 0.
1888, 70—71); Grieshach Ágost, A budetinl
monda (u. o. 189t).
Budaun, a brit-indiai ENy.-i tartományok azo-
nos nevű kerületének szókhelye, 35,372 lak. ; az
ó- és újvárosból áll, az előbbiben szép mecset és
rombadölt erőd van.
Budaváx (1. Budapest) több ízben játszott fon-
tos szerepet az ország hadtörténelmében, s a nem-
Budavár
— 78
Budavár
zet mozgalmasabb korszakaiban gyakran volt
következményeikben nevezetes események szín-
helye.
I. A török háborúkban.
A gyászos emlékű mohácsi csata után (1526
aug. 29.) Szv lejmán szultán ideiglenesen Budát is
elfoglalta ugyan, azonban az ázsiai lázadások
hírére elhagyta az országot. De a két ellenkirály,
Ferdinánd és Szapolyai János viszálykodása
1529. és 1530. ismételten alkalmat adott a török-
nek, hogy védencét, János királyt segítendő, az
országba törjön és Budát megszállja. János király
1540. elhalálozván, Ferdinánd Fels Lénártot
küldte Buda alá, hogy azt az özvegy királyné
kezéből kiragadja, ez azonban nem sikerült.
1541-ben Roggendorf folytatta Fels vállalatát,
de határozott eredményt ő sem volt képes el-
érni. Buda ostromának hirére Szulejmán elhatá-
rozta, hogy személyesen indít hadjáratot Magyar-
ország ellen. Seregének elővédje Mohammed
pasa alatt június végén érkezett Buda alá, amikor
a János-pártiak már igen veszélyes helyzetben
voltak. Szulejmán maga csak aug. 26-án ért Bu-
dára, s a Dunán úszó német holttestek százai már
jóval előbb Mohammed pasa győzelmét jelentet-
ték neki. Ilyenformán az ország fővárosa éppen a
gyászos emlékű mohácsi csata 15-ik évfordulóján,
aug. 29-én könnyű szerrel és hosszú időre török
járom alá került.
A vasvári béke után a háború Törökország-
gal 1683-ban újból megkezdődött. A császári
hadak fővezérletét Lipót császár sógorára, Lo-
tharingiai Károly hercegre bízta, aki a Bécs
környékén szept. Í2-én vívott ütközetben a törö-
kökön fényes győzelmet aratott ugyan, de csak
a következő évben foglalta vissza Visegrádot s
csak júl. 10. fogott hozzá Buda ostromához, mi-
közben júl. 22-ón Érdnél (Hamzsabégnél) a budai
pasa fölött fényes győzelmet is aratott, de dacára
ennek, az ostromot nem folytatta tovább.
Az 1686. a törökök ellen megindult felszaba-
dító hadjárat kulcsa B. visszafoglalása volt. B.
parancsnoka ez időben a 70 éves kora dacára
még mindig igen tevékeny és erélyes Ahdur-
rahinan pasa volt, akinek mintegy 10,600 főnyi
védőrség 200ágy úval állott rendelkezésére.LoíAa-
ringiai Károly herceg a Buda ostromára kiren-
delt 42,000 főnyi seregével jún. 18-án ért Óbudára,
míg a balparton haladó Miksa bajor választófeje-
delem 22,000 emberével már egy nappal előbb ért
Pest alá, melyet a fiatal Savoyai Jenő herceg lo-
vas különítményével nyomban hatalmába ejtett.
A két fővezér kölcsönös megállapodása szerint
Károly hercegnek észak felől, Miksa bajor vá-
lasztófejedelemnek pedig dói felől kellett az ost-
romot vezetnie ; ez utóbbi ennek folytán június
21-én seregével a Gellérthegy déli lábánál szál-
lott táborba. Károly herceg első feladatául az
alsó város (Víziváros) elfoglalását tűzte ki. Június
30-áu egy sváb segélycsapat érkezett, mely a Kis-
Svábhegyen foglalt állást ; a július 1-én beérkező
frankok a Rókus-hegyet szállották meg, a bran-
denburgiak pedig a frankok jobb szárnyán, a Kis-
Svábhegy mögött állottak fel. Július 9-én 4-00
janicsár a brandenburgiak irányában intézett si-
kertelen kirohanást. Négy nappal később Károly
herceg rohamot rendelt a felső város (Vár) északi
része ellen, mely azonban dacára annak, hogy a
legnagyobb erőfeszítés mellett többször ismétel-
ték, nem vezetett célhoz. Nevezetesebb esemény
történt július 22-én, mely napon hajnalkor Izmail
pasa újabb kirohanást kísérelt meg a szászok ellen,
de miután 4 ágyút és 1 mozsarat beszögeznio
sikerült, jelentékeny veszteséggel ismét vissza-
veretett. Midőn az iijból helyreállított mozsárból
az első lövés megszólalt, a következő pillanatban
iszonyú dördülés hangzott el; a lövés ugyanis
a várkastélylHin levő fölőportárba csapott s az
ott elraktárolt 8000 métermázsa lőport felrob-
bantotta. A robbanás borzasztó pusztításokat vitt
véghez; a várkastélynak egyik sarka egészen
leomlott, s 1500 török férfi és nő pusztult el. A
következő napon Károly herceg Abdurrahman
pasát a vár föladására szólította fel, ez azonban
erre újabb kirohanással felelt, mely a branden-
burgiaknak jelentékeny veszteségeket okozott.
B közben híre érkezett, hogy Szulejmán nagy-
vezir 40,000 főnyi sereggel útban van Eszék-
ről Buda felé ; ez arra birta Károly herce-
get, hogy a tervezett általános rohamot mi-
nél előbb végrehajtsa. Ez július 27-ón este 6 óra-
kor következőleg hajtatott végre: Esterházy
János gróf 2000 magyar hajdúval tüntetőleg a
Duna felől, a robbanásokozta rés felé, Schöning
a brandenburgiakkal a Bécsi kapurondella és a
bal courtina ellen, Starhemberg a császáriakkal
az esztergomi rondella és a mellette levő cour-
tina ellen (ez utóbbi kettő együttvéve 6000 em-
ber) s végül Serényi a bajorokkal (4000 ember)
a palota-oldal ellen nyomult előre. A küzdelem
mindkét részről heves volt és eredménye lön,
hogy miután a brandenburgiaknál beosztott
győri magyar hajdúk egyik zászlótartója a cour-
tina falára a magyar nemzeti lobogót feltűzte, a
brandenburgiak a Bécsi kapu melletti köröndöt,
a császáriak az Esztergomi köröndöt, a bajorok
pedig a Palota-bástyát ejtették hatalmukba. A
szövetségesek e napon 5000, a törökök mintegy
2500 embert vesztettek. Ezalatt Szulejmán nagy-
vezir felmentő seregéről mind nyugtalanítóbb hí-
rek érkeztek, ami arra indította a herceget, hogy
Caraffh Antal altábornagy hadtestét is magához
vonja. A török fölmentő sereg Sátán pasa által ve-
zetett4— 5000 lovasból álló előhada aug. 8. Albert-
falva környékén beérkezvén, azt Batthyány Ádám
gr. 2500raagyar huszárral csakhamar széjjel verte.
Aug. 12. Szulejmán nagyvezir a felmentő sereg zö-
mével Érdnél szállott táborba, mire a haditanács
azt határozta, hogy a rohammal vár az Erdély fe-
lől közeledő Scherffenherg beérkeztéig. Aug. 14.
Szulejmán 3 részre osztotta seregét s egy-egy rész
Miksa bajor választófejedelemmel és Károly her-
ceggel szemben maradt, a harmadik pedig észak-
nak, Hidegkút irányában vonult el. Ez utóbbi
csakhamar összeütközött a császári sereg jobb-
szárnyával, ahol Petneházy, Heissler és Dünne-
wald heves rohamai a török oszlopot csakhamar
megfutamították. A jobb szárnyon kivívott diadal
hírére Károly herceg, nemkülönben a bajor vá-
lasztófejedelem is támadásra indult a nagyvezir
ellen, aki azt be nem várta, hanem Törökbá-
lintra, inn en pedig Székesfehérvárra vonult vissza.
Budavár
— 79 -
Budavár
Jelmagryarázat.
I— XII Köröndök ős bástyák.
1 Királyi várlak.
2 Várkapu.
3 Várkert.
Hadszertár.
6 Udvari lovarda.
6 8zt.-György-tér.
7 Sándor-palota.
8 Pöhadpar. épület.
9 A réstörés helye.
10 Székesfehérvári kapa.
11 Vizi kapu.
12 Vízmft.
13 Paliszádsor.
14 Dlsz-tér.
16 Ferdinánd-tér.
16 Bécsi kapu.
17 Kapucinus-tér.
18 Bomba-tér.
19 Császárfürdö.
20 Brödházak.
21 Cölöpzetes folyosó.
22 Leégetett hajóhíd.
Budavár — 80 —
Erre a keresztény sereg is előbbi állásába tért
vissza. Aug. 22. a bajor seregnek háromszoros ro-
ham után végre sikerült a várkastély egy részét,
az István-tornyot és a terraszfalat hatalmába ej-
tenie, minden további kísérlet azonban hiábavaló-
nak bizonyult. Aug. 29. 3000 lovasltott janicsár
Óbuda felöl kísérli meg a circumvallatio meglepő
megrohanásával a várba való bejutást, de siker-
telenül ; több mint 1000 közülük elesett és mind-
össze 3—4 juthatott be a Bécsi kapun át. Aug. 30.
végre megérkezett Scher/fenherg erdélyi had-
teste és ennek kötelékén belül Csáky ezredes
löOO huszárral. Most aztán a megtartott hadi-
tanács szept. 2-ikára általános rohamot határo-
zott, mely nap délelőttjén még 1200 svéd is be-
érkezett a táborba.
A rohamot északon és délen egyszerre, a mon-
dott napon délután 5 órakor kezdték. A küzdelem
rövid, de véres volt. Az Esztergomi körönd felé
indított 3 oszlop közül mindenekelőtt a szárnyon
levők hatoltak be a várba, mire a középső oszlop
a köröndöt ejtette hatalmába. Ezzel majdnem
egyidejűleg a csak álrohamra kirendelt bran-
denburgiak is behatoltak a Bécsi kapun át, mire
a védőrség a torlaszok mögé menekült. Miután
azonban a keresztények itt is nyomukban vol-
tak, a további ellentállás és küzdelem majdnem
lehetetlenné vált. Károly herceg, hogy az ok-
nélküli öldöklésnek elejét vegye, parancsot adott
a harc beszüntetésére. Még mielőtt ez megtör-
tént volna, a vitéz galambősz ^M^rra^man pasa,
aki környezetének kérései dacára sem volt arra
bírható, hogy biztosabb helyen menedéket ke-
ressen, egy maroknyi csapat ólén kivont kard-
dal rohant a feléje jövő császári csapatoknak
8 Így lelte halálát. Ezután a törökök utolsó ma-
radványa, mintegy 3000 férfl, asszony és gyer-
mek, kegyelemre megadta magát. Ekkor jelent
meg a nagyvezir serege a Kamarai erdő magas-
latain, de látva, hogy B. elveszett, nyomban hát-
rálót fúvatott és azután Székesfehérváron át
Eszékre vonult vissza. Ezzel az ország szíve és
gyöngye, B., ki volt ragadva az azt majdnem
másfél századon át bitorló félhold uralma alól.
Y.ö.Breit, Az egyetemes hadtörténelem vázlata,
I. köt.
II. Buda bevétele 184-9-ben.
A sikeres tavaszi hadjárat folyamán a magyar
sereg egy része az ostrom alól felmentett Komá-
romba vonult be, míg Görgei Buda alá vezette
seregét, hogy minél előbb azt is hatalmába kerítse.
A Buda alá rendelt sereg Nagy Sándor I., Aulich
II. és Knézich tábornok III. hadtestéből, valamint
Kmety ezredes 15. hadosztályából állott s annak
állománya 25,800 gyalogost, 5100 huszárt és 142
ágyút számlált. Ez a sereg május 4-ig a csata-
vázlaton látható módon helyezkedett el. A várat
Hentzi Henrik tábornok védelmezte 4 zászlóaljjal,
1 lovas századdal s a kellő számú tüzérséggel.
Görgei a vár alá érve, Hentzit megadásra szólí-
totta fel, amit azonban ez visszautasított. Erre
Görgei azonnal jelt adott a tüzelés megkezdésére,
Kmetynek pedig parancsot küldött, hogy a vízmü-
vet rohammal vegye be. A tüzet a kis-svábhegyi
tizenkétfontos üteg kezdte meg a IV. sz. körönd
ellen s rövid ideig tartott ágyúzás után az osztrák
Budavár
Üteg a bástyafokot odahagyni kényszerült. A gel-
lérthegyi üteg az I. sz. köröndöt, a várlakot és a
várkert terepfokait vette tűz alá, minek ered-
ményeként este 6 óra tájban az őrség épülete és
egy raktárépület lángba borult. A Kálvária-hegyre
rendelt ütegek az V., VI. és VII. sz. köröndből
ellenük összpontosított tűztől már felvonulásköz-
ben igen érzékeny veszteséget szenvedtek, minek
folytán kénytelenek voltak többször állást változ-
tatni. Végül a Nyárshegyen felvonult magyar
röppentyü-üteg az I. sz. köröndből arcban lekötve,
a II. és III. számúból pedig oldalozó tűz alá fogva,
csakhamar a magaslat mögé visszahúzódni kény-
szerült. Kmety a kapott parancs folytán megkisér-
lette a vízvezeték védösáncainak elfoglalását,
de ismételt roham és 170 ember elvesztése után
végre is kénytelen volt a meddő támadással fel-
hagyni s megtizedelt esapatjait hadosztálya zö-
méhez, a Császárfürdőhöz visszavezetni. Görgei
látván, hogy a várral szemben egyszerű roham-
mal nem boldogul, a rendszeres ostrom megkez-
dését határozta el.
A budai várat körülvevő hegyekről Pestre át-
hangzó ágyúdörgés moraja az örömujjongó népek
ezreit csalta a Duna partjára, amin Hentzi annyira
felháborodott, hogy néhányszor a pesti parton to-
longó néptömeg közé lövetett, majd este 7-től
kezdve majdnem 2 óra hosszat a várost lövette.
Május 5. az egész vonalon lassú ágyú- és he-
lyenként puskaharc is vette kezdetét, melyet dél-
tájban mindkét részről hirtelen beszüntettek.
Május 6., 7. és 8-ika elég nyugodtan telt el. 8-án
este 11 órakor a magyar ütegek újból megkezdték
a tüzelést a vár ellen, mire Hentzi reggel 4 órától
6-ig újból Pestet, ezúttal már gyújtó és romboló
lövedékekkel bombáztatta. A május 11-ikére hajló
éjjel Hentzi 2 határőr-század által kirohanást esz-
közöltetett, de siker nélkül. Május 13. mindkét
részről erős lövegharc vívatott, mely egyrészt a
pesti épületekben igen nagy kárt okozott, de más-
részt a magyarok egyik lövedéke a IX. számú
körönd mellett levő löszerkamrákba csapott be s
azokat a levegőbe röpítette. Május 15-ig a magyar
leszerelő és réstörő ütegek összesen 49 löveggel
teljesen elkészültek, melyek reggeli 4 órától este
6-ig szakadatlanul szórták lövedékeiket a vár felé.
Hentzi már reggel 9 óra tájban kénytelen az
egyenetlen harcot feladni s rosszul fedezett löve-
geinek legnagyobb részét a bástyafalról a szom-
szédos utcákba vonja vissza. Ezután a magyar
réstörő üteg még nagyobb hévvel és sikeiTel
dolgozik, melynek eredményeként este 6 óra táj-
ban az I. számú körönd táján a várfalon máris
hatalmas rés tátong, félórával később pedig a
királyi várlakból is hatalmas lángtenger csapott
fel. A kedvező körülményen felbuzdulva, Görgei
éjfélkor megkezdendő rohamot parancsol, melyet
az I. hadtestnek a lőtt rés ellen, a III. hadtest 3.
és 9. zászlóaljának pedig a IV. számú körönd ellen
kellett végrehajtania. A II. hadtestnek és Kmety
hadosztályának a vízművek irányában tüntető-
leges szerep jutott. Az I. hadtest emberei az el-
rendelt támadáshoz előnyomulva, szerencsésen
el is érték a várfalat, de midőn létráikat a falnak
támasztották, azok legtöbbje rövidnek bizonyult.
Erre csaknem valamennyi zászlóalj a rés felé
Budavár
81 —
Buday
i
tódul, de itt is hiába: az oda vezető domboldal oly
meredek, hogy az azon való felkapaszkodás lehe-
tetlen volt. A III. hadtest két vitéz zászlóalja sem
járt jobban s így nem volt mást mit tenni, mint
a rohamot, mely körülbelül 200 ember életébe
került, reggel felé teljesen beszüntetni.
A döntő roham ke resztül vitelére Görgei máj. 20.
adta ki a vonatkozó rendelkezéseket, melyek értel-
mében éjfél tájban színleges támadás volt végre-
hajtandó, mely után hosszabb szünet közbeiktatása
mellett, hajnali fél háromkor a döntő elönyomulás-
nak kellett bekövetkeznie. Úgy a színleges, mint a
döntő roham tervszerűen végre is hajtatott. A rés
tájékán a császári őrség makacsul védte magát,
eUenben az udvari lovarda környékén a honvé-
deknek sikerült a falakra feljutni, mire az ottani
császári őrség majdnem az egész vonal mentén
hamar és önként megadta magát. Hajnali 4 óra
tájban a honvédek már egész biztosan megvetet-
ték lábukat a bástyafalakon s kevéssel utána
már 3 zászlóalj verődött össze a Szent-György-
téren. Eközben Aulich emberei is feljutottak a
várkertnek védőfalakkal ellátott terrasszaira úgy,
hogy fél 5 óra tájban már a várnak D.-i része is a
magyarok kezében voJ t Hentzikétségheejtő hely-
zetében egy kis csapat élére áll, azt a Sz.-György-
téren gyülekező honvédek elé vezeti s e köz-
ben puskagolyótól találva halálosan megsebesül.
Ezek után a mind nagyobb erővel a várba törő
magyarok gyorsan végeztek. Alnoch ezredes
Hentzi elestéről értesülvén, felgyújtotta a lánc-
híd előkészített robbantó aknáit. A robbanás
a hídnak csak keveset ártott, de magát Pinochet
megölte. Reggel 7 óra tájban, a császári őrség-
nek elkeseredett védekezése és kitartó ellen-
állása dacára, annak teljes megadásával és le-
fegyverzésével az ostrom nagy munkája be volt
fejezve. A császáriak halottakban 710 embert
vesztettek; foglyul esett 113 tiszt és 4091 főnyi
legénység. Hentzi a május 22-ikére hajló éjjeli
1 óra tájban halt meg kapott sebe következ-
tében s 24-én Alnoch ezredessel együtt közön-
séges parasztszekéren a budai temetőbe vitetett,
ahol egészen csendben elhantolták őket. A ma-
gyarok vesztesége sebestiitekben 1 százados, 4
főhadnagy, 15 őrmester, 20 tizedes és 6.30 honvéd ;
az elesettek száma 368 fő. V. ö. Breit, Magyar-
ország 1848-49. évi függetlenségi harcának ka-
tonai története, II. köt.
Budavár, kisk. Zala vm.-ben, 1. Óbudavár.
Buda város jogkönyve. Buda városának
1413-1421 táján írásba foglalt joga; kiadták
Miehnay Endre ós Lichner Pál ily címen : Ofner
Stadtrecht von MCCXLIV— MCCCCXXI. Press-
burg 1845. A budai jogkönyv hazai városi jog-
könyveink közül a legterjedelmesebb és a későbbi
magyar városi jogéletre való nagy hatása révén
a legfontosabb. Nagy tekintélyét mutatja, hogy
a sz. kir. tárnoki városok később kifejlődött or-
szágos joga, a tárnoki jog (így nevezték, mert a
legfőbb közös f elebbezési bíróságuk, a támokszék
fejlesztette ki) szabályainak egy részét belőle me-
rítette. V. ö. Relkovic Néda, B. (Budapest 1905).
Buda virág (növ.), 1. Spergularia.
Buday, 1. Árpád, archeológus, szül. 1879 jan.
17. Marosludason. Főiskolai tanulmányait Ko-
Révai Nagy Leweuma. IV. kőt
lozsvárott végezte. 1899-ben kinevezték az Er-
délyi múzeum régiségtárához, hol most osztály-
archeológus. 1902— 3-ig Oroszországban volt
tanulmányúton, 1909— 10-ig Németországban
múzeumok tanulmányozásán kívül bejárta gya-
log a Dunától a Rajnáig az 550 km. hosszú ró-
mai limes- vonalat s tapasztalatait az erdélyi li-
mes kutatásában értékesíti. A szakfolyóiratok-
ban jelentékeny munkásságot fejt ki; önálló
művei: A Fratres Arvales collegiumáról (Ko-
lozsvár 1907); Porolissumból. ásatási jelenté -
sok, I., 11. (u. 0. 1909—10) ; A római limes
Németországban (u. o. 1910), francia abrégével.
2. B. Barna, hírlapíró, szül. 1870. Ofehórtón
(Szabolcs vm.). A gazdasági akadémia elvégzése
után 1902. az országos magyar gazdasági egye-
sületnél segédtitkári állást foglalt el, miután szá-
mos gazdasági és politikai tárgyú cikket írván,
1901. a Hazánk napilap szerkesztőjének hívták
meg. 1905-ben az Ország c. politikai napilap
szerkesztője, 1907. a Köztelek gazdasági lap fe-
lelős szerkesztője lett. Közben a Köztelek Olcsó
Könyvtárát is szerkesztette ; emellett sűrűn je-
lentek meg politikai és gazdasági cikkei külön-
böző napilapokban. 1906-ban a szászsebesi kerü-
let orsz. képviselőül választotta. Önálló tanul-
mányai : A gabonauzsora ; A koronás zövetkeze-
tekröl ; A parcellázásokról ; A falusi élet bajai ;
Munkáskereset, birtokmegoszlás és kivándor-
lás ; Derült égbolt alatt címen egy kötet elbe-
szélése is jelént meg. Munkatársa e Lexikon-
nak is.
3. B. József, tanár, bölcsészeti író, szül. Sze-
geden 1854 jan. 15., megh. 1906 jan. 20. Reál-
iskolai tanár volt Budapesten, 1890 óta fllozóflai
magántanár az egyetemen. Egy ideig a Magyar
Philosophiaí Szemlét szerkesztette, önálló művei:
A bánsági német telepitvények és a Schtdvereinok
(Újvidék 1887) ; Az egyéni Jialhatatlanság (u. o.
1887) ; A positivismus nevelési rend-szere (Buda-
pest 1889) ; Giordano Bruno élete és bölcselete
(1889); Vázlatok a posit. történetéből (Athenaeum
1893, 1— IV. füzetben) és egyéb cikkek e folyó-
iratban.
4. B. Kálmán, orvos, szül. Pécsett 1863 okt.
13-án. Orvosi tanulmányait a budapesti egyete-
men végezte. 1886. orvosdoktorrá avatták. Már
1885. a Scheuthauer tanár vezetése alatti kór-
bonctani intézetben dolgozott 1890-ig, amikor
Kovács tanár sebészeti klinikájára ment műtő-
nek; 1890— 1894-ig ott volt gyakornok, majd
tanársegéd. Az 1894-95-iki tanévet külföldön töl-
tötte. 1895-ben a kolozsvári egyetemen a kórbonc-
tan helyettes tanára lett ; 1896. magántanári ké-
pesítést nyert és ugyanezen év június havától a
kórbonctan és kórszövettan nyilvános rendes ta-
nára. Mintegy 30 önálló orvosi közleménye jelent
meg hazai és külföldi szaklapokban. Irt többek
között a csontok és izületek gümökórjáról, az
oszteogenezis imperfektáról, a streptoecus-fei-tő-
zésekről, a rákstatisztikáról, az üszkös gyuladá-
sok keletkezéséről.
5. B. Mihály, a legrégibb hazai zeneszerzőnek
mondható, a XIV. sz.-ban Erdélyben élt; művei
közül csakis egy kézirata maradt fönn, mely a
kat. szertartáshoz szükséges imákat és énekeket
Budde
Buddhizmus
tartalmazza, s melyet a magyar nemzeti mú-
zemnban őriznek.
Budde, 1. Emil Arnold, német elektrotech-
nikus és nemzetgazda, szül. 1842 júl. 28. Gel-
demben, 1869. a fizika magántanára lett Bonn-
ban, majd a Kölnisehe Zeitung levelezője Ró-
mában ós Konstantinápolyban, ahonnan több
keleti utat tett. Később Berlinbe költözött, ahol
a Siemens és Halske elektromos gyár fizikusa
lett. Több fizikai munkát, valamint egyéb művet
Irt úti tapasztalatairól. Főbb művei : Lehrbuch
der Physik (1879, új kiad. 1902); Mechanik der
Punkteund starren Systeme (1890 — 91); Energie
und Recht (1902); Stannemayers römischeKunst-
fahrten (Bonn 1884) ; Erfahrungen eines Hadschi
(1888) ; Naturwissensehaftl. Plaudereien (1891) ;
Blátter aus meinem Skizzenbuch (1893).
2. B., Hermann von, porosz miniszter, szül.
1851 nov. 15. Bensbergben, megh. 1906 ápr. 28.
Berlinben. 1869 óta a katonai pályán működött,
s 1901. tábornoki ranggal kilépvén a hadsereg-
ből, a német fegyvergyárak vezérigazgatója lett ;
1902 óta pedig közmunkaügyi miniszter. Műve :
Die französischen Eisenbahnen im deutschen
Kriegsbetrieb 1870-71. (Berlin 1904).
3. B., Johann Franz, 1. Buddeus.
4. B; Kari Ferdinánd, evang. teológus, B. 2.
testvére, szül. Bensbergben (Köln mellett) 1850
ápr. 13. Részt vett az 1870 — 71-iki hadjáratban,
1900 óta egyetemi tanár Marburgban. Munkái : Die
biblische Urgeschichte (Gen. 1—12, 5) untersucht
(Q lessen 1883) ; Die Bücher Richter und Sámuel,
ihre Quellén und ihr Aufbau (u. o. 1890); Religion
Israels (1900); Ebed-Jahvelieder (19U0) ; Kanon des
Altén Testaments (1900). Lefordította A. Kuenen
Volksreligion und Weltreligion (1883) munká-
ját ; kiadta Reuss levelezéseit, s számos tudomá-
nyos és népies cikket írt.
Buddenbrock, Wilhelm Dietrich von, t^ovosz
tábornagy, szül. Litvániában 1672., megh. 1757.
Porosz szolgálatban részt vett 1690— 97-ig a fran-
ciák ellen folytatott háborúkban, azután a spanyol
örökösödési háborúban s 1715. a svédek ellen vi-
selt hadjáratban. L Frigyes Vilmos bizalmával
tisztelte meg : ő volt rendes társalkodója és kísé-
rője. II. Frigyes is nagyon becsülte. Csaslau mel-
lett (1742) annyira kitűnt, hogy a király lovas-
sági tábornokká nevezte ki. Hohenfriedberg és
Soor mellett újra kitűnt. — Fia : B. Johann Jobst
(1701—1781) II. Frigyes szárnysegéde volt, újjá-
szervezte a hadapródiskolákat és 1765. az Acadé-
mie militaire igazgatója lett.
Buddeus (Budde), Johann Franz, evang. teo-
lógus, szül. Anklamban 1667 jún. 25., megh.
Gothában 1729 nov. 19. A bölcseleti etika tanára
volt Halléban, majd teol. tanár Jenában. Mint
teológus közvetítem igyekezett az ortodoxia és a
pietizmus között s egyben-másban útját egyen-
gette a felvilágosodás teológiájának is. Alapjában
mégis ortodox, de erősen hangsúlyozza a keresz-
tény vallás gyakorlati erkölcsi jellemét s ennyiben
a pietistákhoz húz. Kiváló egyháztörténész. Főbb
munkái: Institutiones theologiae morális (1711)
és dogmaticae (1723) ; História Bcclesiastica Ve-
teris Testamenti (1715—19); Isagoge historico-
theologiea(1727); Ecclesia apostolica (1729).
Buddha, 1. Buddhizmus.
Buddhizmus (Buddhaizmus), vallásforma,
mely Észak-Indiában állt elő ós a Brahmaniz-
mussal szembe helyezkedett. A B. neve e szansz-
krit szóból eredt Buddha (a felvilágosodott), ez
alatt oly embert értünk, ki az igazság megisme-
résével ós a bűnök legyőzésével a létezések köte-
lékeiből tökéletes megváltást ért el. Megkülönböz-
tetünk «patjekabuddhát», ki e megváltást csak a
maga részére szerezte meg és «samjakszam-
buddhát)), aki a világból való eltűnése előtt a vi-
lág megváltására szolgáló tant az egész emberi-
séggel közölte. A Buddhák száma, kik a tökéletes
ismeretet elnyerték és mint tökéletes tanítók fel-
léptek vagy fellépnek ezután, a Buddhisták dog-
mája szerint igen nagy. A történeti Buddha, aki
valódi alapitója a B.-nak, volt a régiek felfogása
szerint a nemes királyfi Siddhártha, ki a Kr. e.
VI. sz.-ban a Sákják törzséből született, kiknek
kis országa a Himalája tövében terült el. Fővá-
rosa volt Kapilavasztu, melynek romjait A. A.
Buddha.
Koreai szerzetes.
Führer 1896 dec. 1-én egy nepáli falu, Nigliva kö-
zelében, Paderiában feltalálta és felásatta. A le-
genda szerint, mely az északi buddhisták felfogá-
sát tükrözi vissza, egy fehér-elefánt küldte őt le az
istenek birodalmából. Innen van Sákjamuni(sákja-
bölcs) neve, másik neve Gautama volt, mit egy ve-
dai költőcsalád után adtak a gyermeknek és az
egész családnak. Az emberi testnek és életnek mú-
landóságán elmélkedve,arrahatároztamagát,hogy
trónjáról lemond, nejét és környezetét elhagyja.
Miután hét évig az akkor híres tanítóknak tanít-
ványaként, kemény vezeklósben, a megváltó tan
után hiába törekedett, egy éjjel Uruvelában a bód-
hif a (a felvilágosodás fája) alatt ülve,hirtelen felvi-
lágosodásban volt része. Ettől kezdve mint tanító
lépett fel. A sutra és vinaja iratok (1. o.) úgy raj-
zolják, hogy tanítványaitól kísérve, prédikálva
ós vitatkozva bejárta az országot, s megalkotta
az általa alapított szerzet- és apáca-rendeknek
a rendi élet szabályait. Maga Kr. e. 560 körül
született és 480 körül halt meg. A Köppen (1. o.)
művében az északi buddhisták hagyományai alap-
Buddhizmus
83 -
Budenz
ján írt tanításokban levő források, melyek az
északi pali nyelven irvák, ezt vallják, míg a cej-
loui tudósítások lényegesen módosítják életiratát.
Buddhának legrégibb és legismertebb tanítása
legrövidebben fejeződik ki a «négy szent igaz-
ságban)), melyek ezek: 1. a szenvedésről, az élet
merő szenvedés ; 2. a szenvedés keletkezése a
vágy vagy a szomj (t. i. élvezetek után) ; 3. a vágy
vagy a szomj fojtja a lényeket a lélekvándor-
lásba ; 4-. a nyolc ösvónyű út vezet a szenvedés
megszüntetéséhez ; e nyolc ösvényű út : az igaz
hit, igaz elhatározás, igaz sző, igaz tett, igaz
élet, igaz törekvés, igaz gondolat, igaz elmélye-
dés. Minden szellemi törekvésnek legmagasabb
célja a nirvána (a kialvás), az újjászületésektől
való megszabadulás, minden szenvedéstől való
megszűnés. Hogyan kell a nirvánát felfogni, váj-
jon a semmibe való bemenetelnek-ó, erre a kér-
désre való feleléstől Buddha mindig vonakodott.
Birmai szerzetes.
Japán apáca.
A régi szentiratok kifejezései e kérdésre néha
úgy látszik hogy igenlöleg, néha pedig taga-
dólag válaszolnak. A legmagasabb megváltás-
hoz vivő utak e három területen mennek keresz-
tiil : igazságosság, elmélyedés és bölcsesség. Az
« í (7aesá90ífsá.(7»kö vetelményei túlnyomóan tagadó
jellegűek ; különösen 5 rendelet lép itt előtérbe :
élőlényt nem ölni, másét el nem tulajdonítani,
másnak a feleségét nem bántani, hazugságtól és
szeszes italoktól óvakodni. Az ' elmélye(Us» je-
lenti : a koncentráció és exsztázis müvelésének
tervszerű gyakorlását ; szerepe van ennél az auto-
hipnózisnak is. A vbölcsesség» nem más, mint
megismerése a négy szent igazságba vetett tan-
nak. A vezeklésben való gyakorlást elvetette
Buddha. Úgy látszik, hogy Buddhának elmélete,
spekulációja a szánkhyja-bölcseletböl, a gyakor-
lati koncentrációja pedig az úgynevezett jóga-
ölozóflai bölcseletből van átvéve (1. Ind filozófia).
Buddha hívei bizonyos szerzetesi és apácai rendbe
verődtek össze (Bhikku és Bhlkkuní, a. m. koldu-
sok és koldusnők) és szigorúan megtartották a
szegénységi és szüzességi fogadalmat.
Csakhamar Buddha halála után egy koncUiu-
mon állapították meg a szentiratok kánonát." Ez
3 pitakába (ú. n. «kosár»-ba) van foglalva : 1. Vina-
japitaka, a községi rendeletekről; 2. Suttá (szutra)
pitaka Buddha prédikációit és versbe szedett
igazságok gyűjteményét tartalmazza. Idetartozik
a leghíresebb közmondás-gyűjtemény ,a Dhamma-
pada (angol fordítását adta Max Müller a Sacred
Books of the East 10. kötetében) ; németre fordí-
tották L. V. Schröder 1892 és G. B. Neumann
1893). E okosárba)) vannak beosztva a mese-
gyűjtemények is, leghíresebb gyűjtemény a Dzsá •
taka a. m. születési történetek, Buddha előbbi
életének történetei; egy gazdag és a népisme
számára igen fontos mesék, mondák és elbe-
szélések gyűjteménye (kiadta Pausboell, London
1877—96, 6 kötetben; angolban the Jataka or
stories of the Buddhas former births, transl. un-
der the edltorship of Cowell, Cambridge 1895—8).
3. Abhidhamma (Abhidharma) pitaka, dogmati-
kai tárgyak felsorolása és megbeszélése. A szent-
írás kánona eredeti pali dialektusban van fenn-
tartva Cejlonban és Hátsó-Indiában.
Fordításokat adott: Warren, Buddhism in
translation (Cambridge, Észak-Amerika, 1896). A
vinaja-iratokból : Rhys Davids és Oldenberg a
Sacred books of the east 13., 17. és 20. kötetében;
a suttákból : Rh. Davids a Sacred books of the
east 11. és 12. kötetében (London 1899); továbbá
.Neíímaww.Buddhistische Anthologie (Leiden 1892).
Fénykora a B.-nak Asoka király (a Kr. e. III,
sz. közepén) és Kanishka indoszkitha király ide-
jében a Kr. u. I. sz.-ban volt.
Irodalom. Kern, Der Buddhismus u. seine Geschichte in
Indien (németül Jacobitól) Leipzig 1882—84; Barthélemy
Saint Hilaire, Le Bonddba et sa réligion, Paris 1862; Se-
nart, Essai snr la légende du Buddha, sou caractére et
son origine, Paris 1875 ; Hardy, Manuel of Buddhism, 2.
kiad., London 1880 ; Lamairesse E., La vie de B., Paris
1892; Prof. dr. Richárd Pischel, Lében und Lehre des B.
Mit einer Tafel, Leipzig 2. kiad. 1911; Berthelot Alf.,
Buddhismus u. Christentum, 2. kiad., Tübingen 1909 ; ma-
gyarul : Egyetemes irodalomtörténet I. kötetében, India,
írta : Fiók K., Budapest 1903 ; Bhiksu Subhadra. Buddhista
katekizmus. Bevezetés a Botamo Buddha tanába. Német-
ből fordította Erőss Lajos, Debreczen 1906; Giesswein Sán-
dor, Buddhismus és kereszténység, Esztergom 1889 ; Gold-
ziher Ignác, A buddhizmus hatása az izlámra, Budapest
1903; Lénárd Jenő, Dliammó, bevezetés a Buddha tanába,
n. 0. 1911.
Bnddleia L. (oSv.), a Loganiaceae család gé-
nusza, melynek 70 faja Ázsia és Amerika tropikus
és szubtropikus tájain, továbbá Dél-Afrikában ól.
Fák V. cserjék, ritkán füvek. A B. japonica
Hemsl. és a B. Lindleyana Fort. nálunk a szabad-
ban kitelel. Az előbbi Japánban, az utóbbi Kíná-
ban honos.
Budduma, szudáni néptörzs, 1. Jedina.
Búdé, Guillaume, 1. Budaeus.
Budenheim, falu Hessenben, a mainzi kerü-
letben, a porosz-hesszeni államvasút mellett, (1905)
2250 lak. : van cement-, pálmaolaj-, maláta- és ve-
gyészeti gyára, mészkemencéi, üveggyára.
Budenz József, legnagyobb összehasonlító
nyelvtudósunk, szül. Németországban, Würtem-
berg Fulda mell. Rasdorf nevű falujában 1836 jún.
13., megh. Budapesten 1892 ápr. 15.Tanulmányait
Budenz
84
BudisavIJevió
szülővárosában, Marburgban és Göttingenben vé-
gezte. Utóbbi helyen megismerkedett egy Nagy
Lajos nevű magyar teológussal, kitől a magyar
nyelv tulajdonságait tudakolta. Majd könyvből is
kezdett magyarul tanulni, s érdeklődése annál in-
kább fokozódott,mert ép akkortájban jelentek meg
Berlinben Schott és Bécsben BoUer tanulmányai,
melyekben nyelvünket már az ugor, török, mon-
gol nyelvekkel hasonlították össze. Budenz eze-
ket olvasva, maga is hozzáfogott a török nyelv ta-
nulásához, és megérlelődött benne a szándék, hogy
a nagy urál-altáji nyelvcsaládot tüzetesen tanul-
mányozza. Mindenekelőtt hazánkban akart ma-
gyarul tanulni, s midőn erről Hunfalvy Pál érte-
sült a hazatérő Nagy Lajostól, annyira megörült
a hímek, hogy hívására a 22 éves B. már 1858.
itt termett köztünk. Debreczenben s az Érmeilé-
ken nyaralva oly hamar elsajátította nyelvün-
ket, hogy már azon év őszén néhány értekezését
magyar nyelven írta meg. Aztán a székesfehér-
vári gimnáziumban tanított 2 évig s oly termé-
keny írod. munkásságot fejtett ki, hogy 1861
végén a 25 éves idegent az akadémia lev. tag-
jává választotta. 1861-ben könyvtársegéd lett az
akad. könyvtárban, s azóta életének szerény
külső keretét nagyszabású tudományos munkás-
ság töltötte be.
Eleinte a magyar nyelvet leginkább a törökkel
hasonlítgatta, mert Hunfalvyval együtt azt hitte,
hogy ezzel van legközelebbi rokonságban. De ép
ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy
a magyar-török egyezésnek nagyobb része csak
szók átvételén alapszik, s hogy voltaképen az ugor
nyelvek (íinn, lapp, vogul stb.) a miénknek leg-
közelebbi rokonai. Ekkor teljes erejét az ugor
nyelvhasonlításra fordította, és megmutatta nyel-
vészetünknek azt a biztos utat, melyet soha többé
el nem hagyhat. 1868-ban mtanárlett az egyete-
men s ugyanakkor állította össze a magyar s ugor
nyelvekbeli szóegyezéseket. 1872-ben állították
föl számára az összehas. altáji nyelvtudomány
tanszékét, melyen 20 éven át folytatta áldásos ós
termékeny működését, s ezen idő alatt egész is-
kolát nevelt magának. A hetvenes években al-
kotta az idézett szóegyeztetésekből legnagyobb
munkáját : a Magyar- ugor Összehas. Szótárt, me-
lyet az akadémia a nagy díjjal tüntetett ki.Bbben
a magyar szókincsnek legrégibb rétege van ma-
gyarázva s összevetve a rokon nyelvek megfelelő
szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb méltó
társul Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana,
mely a nyelvtani alakok magyarázatát adja, de
befejezetlen maradt (a hátrahagyott töredékeket
tanítványa, Simonyi Zs. adta ki). A nyolcvanas
években erős irodalmi harcot küzdött meg Vám-
bóryvel, ki vele szemben újból hangsúlyozta a
török nyelvrokonítás elveit. 1871-ben az aka-
démia rendes tagnak választotta. Számos kül-
földi tud. társaságnak is tagja volt. 1884-ben 25
éves nyelvészeti működése emlékét lelkesen meg-
ünnepelték tanítványai s kiadták tiszteletére arc-
képével díszítve a Budenz-Albumot (szerk.Simonyi
Zs.). Az említetteken kívül egyéb munkái : Finn
nyelvtan (Budapest 1873, 2 kiad. 1880) ; Mordvin
nyelvtan (u. o. 1876); Ugrische Sprachstudien
(ú. 0. 1869—70) ; Über die Verzweigung der
ugrischen Sprachen (Göttingen 1876); Csuvas
tanulmányok (Budapest 1862-63); Éhivai ta-
társág (1865) ; A mandsu nyelv alak-tana {1887) ;
Bövid mongol nyelvtan (1887). Jurák-szamojéd
nyelv (1890—2); Nyelvészeti észrevételek Vám-
béry munkájára (1883). Az utóbbiak s egyéb
értekezései is nagyrészt a Nyelvtudományi Köz-
lemények c. folyóiratban jelentek meg, melyet
Hunfalvy után ő szerkesztett 1879—1892. (Mun-
káinak teljes jegyzéke a Bndenz-Albumban.)
Irodalom. B.-Albnm, Budapest 1884, fénynyom. arck. ÉleW
rajzok, részben arcképekkel: Vasárnapi Újság 1872. Magyar-
ország és a Nagy Világ 1884., aztán több heti s napilapban
1884 márc. s ismét halála alk. 1892 ápr. Németiil Simonyi Zs.
az Ungarische Revue-ben 1884. és Asbóth 0. a Deutsche Rund-
schan-ban 1885. Finnül SetSlS E. a Valvoja-ban 1892. Leg-
alaposabb méltatása Munkácsi Bernáttól, B. J. emlékezete
Budapesti Szemle 1896, és különlenyomat.
Budetin vára, 1. Budatin.
Budfalva, kisk. Máramaros vm. sugatagi
j.-ban, (1910) 2637 oláh lak. ; u. p. és u. t. Akna-
sugatag. Hozzátartozik Tótosbánya telep. Hatá-
rában több bánya van, melyekben arany, ezüst,
ólom, réz és horganyércekre folyik a bányászat.
Budge, 1. Albrecht, orvos, szül. 1846 aug. 23.
Bonnban, megh. Greifswaldban 1885 júl. 17. A
greifswaldi egyetemen előbb magán-, 1884. pedig
rendkívüli tanár lett az anatómiából. Tudomá-
nyos dolgozatai a gerincoszlop kifejlődéséről, a
máj, vese, porcogó, csont vérereinek fejlődé-
séről szólnak. Az embriológia más részéből is
több értékes dolgozata maradt fenn.
2. B., Ludwig Július, orvos, az előbbinek atyja,
szül. Wetzlarban 1811 szept. 6., megh. Greifs-
waldban 1888 júl. 14. Előbb a bonni, később mint
az anatómia rendes tanára a greifswaldi egyete-
men működött. Legnevezetesebb munkája : Die
Bewegung d. Iris, amit a párisi tud. akad. a Mon-
thyon-díjjal tüntetett ki. Az epehajszálerek le-
futásának ismerete is tőle való.
Budget, 1. Állami költségvetés.
Budié, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, (i9oo)
437 horvát-szerb lak.; u. p. Kamensko, u. t.
Pakrácz.
Budicina, adók. Zágráb vm. petrinjai j.-ban,
(1900) 520 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Hras-
tovica.
Budimci, adók. Verőcze vm. nasiczi j.-ban,
(1900) 1198 horvát-szerb lak. ; u. p. Podgorac, u. t.
Koska.
Bvidxn,Viddin v. Bödön v. ^oáow,?/ Árpád-kori
magyar neve ; így nevezi a Gellért- legenda (cap.
10), míg Anonymusnál (cap. 11) Bundyn név alatt
fordul elő.
Budincz, kisk. Temes vm. temesrékási j.-ban,
(1910) 947 oláh lak. ; u. p. Józseflalva, u. t.
Kiszetó.
Budinjak, adók. Zágráb vm. jaskai j.-ban, (i9oo)
636 horvát-szerb lak. ; u. p. Kalje, u. t. Krasic.
Badinsőina, adók. Várasd vm. zlatari j.-ban,
(1900) 1198 horvát-szerb lak., vasúti állomás,
posta- és táviróhivatal.
Budinszky György, 1. Budaeus.
Budlis, kisk. Turócz vm. mosóezzniói j.-ban,
most Turóczborkút (1. o.).
Budisavljevic, 1. Bibde, horvát író, szül. Bje-
lopoljén (Lika), 1843 júl. 29. Kisebb elbeszéléseket
s Kurelac Fran horvát nyelvészről egy tanul-
Budissá
— 86 —
Budwitz
mányt írt, melyet a zágrábi akadémia adott ki.
Lika-Korba va és Zágráb vmegyék volt főispánja.
2. B; Milán, horvát író, szül. Korenicán 1874
márc. 16. Zágrábban tanult, jelenleg karlótízai gim-
náziumi tanár. Tudományos értekezéseken kívül
számos elbeszélést irt, melyek Bijedni Ijudi (Nyo-
morgó emberek, Zágráb 1899) és Price (Elbeszé-
lések, Mostar 1902) c. könyvekben jelentek meg.
Budissá, latin neve Bautzennek (l. o.).
Budjanovci, adók Szerem vm. rumai j.-ban,
(1900) 2 í;03 horvát-szerb lak. ; vasüti állomás,
posta- és táviróhivatal.
Budli V. Budlu. ősmagyar személynév, mely a
Beztrid névvel együtt átment a marti rológiumi
nevek közé is. Vámbéry A. a török «budlu»,
«botli»,azaz combos szóval veszi egynek. (Magy.
Ered. 187.) Árpád genealógiájában Csanád íia és
Beztur apja fordul elő B. néven. A XI. sz. első
felében ólt B. püspök, Szt. Gellért társa a vér-
tanuságban, kit Vatha emberei agyonköveztek ;
nevét a Gellért- legenda Budiinak, a Képes Kró-
nika Buldinak, a Budai Krónika B.-nak írja, mely
némelyek szerint Bődnek olvasandó. Legvaló-
színűbb a B. vagy Budlu alak.
Budmani Péter, szlavista, szül. Raguzában
1835 okt. 28. Tanult Bécsben, 1870. a raguzai
gimnázium tanára lett, 1883. pedig a zágrábi aka-
démia által szerkesztett horvát-szerb szótár szer-
kesztőségébe hittak meg.Sok és j éles nyelvészeti és
irodalomtörténeti tanulmányt írt. Munkái : Gram-
matica della lingua serbo-croata (Wien 1866—
1867) ; 0. postanku slova -b u slavjanskijem jezi-
cima (Raguza 1873—74) ; Jos njesto o nasoj na-
rodnoj metrici (u. o. 1875—76); Dubrovacki dija-
lekat kako se sada govori (Zágráb 1883) ; Pogled
naistoriju nase gramatike i leksikograflje (1885) ;
Rjecnik hrvatskoga ili srpskoga jezika (Zágráb
1884: — 90) és egy orosz nyelvtan (u. o. 18881 Je-
lenleg Olaszországban él.
Bnáraer -nemzetség, őse B., akiről ép úgy, mint
a nemzetségről, csak töredékes adatok maradtak,
úgy hogy a nemzetség tagjai egymással össze
nem köthetők. Javaik Baranyában és Sopronban
feküdtek. 1305-ön túl nincs nyomuk.
Budnaens (Budnait, BvÁny) Simon, az uni-
táriusok egyik túlzó pártjának feje, egy litvá-
niai unitárius felekezet lelkésze, szül. Masszo-
viában, megh. 1584. Ó is, mint Dávid Ferenc
Erdélyben, az unitáriusoknak Krisztusra vonat-
kozó tanát következetesen kifejtette és azon vég-
eredményhez jutott, hogy helytelen Krisztust is-
tenként imádni. Az unitáriusok e miatt őt a fele-
kezet kebeléből kirekesztették. B. később kárhoz-
tatott tanait visszavonta. Követői, a bvdnejánu-
sok felekezete, vagy a demi-jvdeusok Litvániá-
ban és Lengyelországban éltek nagyobb számmal.
Badrovac, 1. adók. Belovár-Körös vm. gjur-
gjevaci j.-ban, (1900) 931 horvát-szerb lak.; u. p.
Gjurgjevac, u. t. Katalena. — 2. B., adók. Ve-
rőcze vm. veröczei j.-ban, (1900) 572 horvát-szerb
és magyar lak. ; u. p. és u. t. Lukac.
Budrovci, adók. és polit. község Verőcze vm.
diakovári j.-ban, (1900) 1186 horvát-szerb lak,;
u. p. Diakovár, u. t. Piákorevci-Budrovci.
Badmn, város Aidin (Sznüma) kis-ázsiai tö-
rök vilajetben, Kis-Ázsia DNy.-i végében a Men-
deliai- és Koszi-öblök közt, 6000 lak., jól védett
kikötővel; K.-i részében a Johanniták egykori
várának maradványaival, mely ma fegyház. A
környékén levő romok Halikamasszus romjai.
Budsin, város Poroszország Bromberg kerü-
letében, a posen-neustettini vasútvonal mellett,
(1905) 2003 lak.
Bud. Tud., a Budapesti Tudósító (1. 0.) címé-
nek a hírlapokban szokásos rövidítése.
Budua (Bvdva), város Dalmáciában, Cattaro
ker. kapitányságban, Cattarótól D.-re az Adriai-
tengerbe nyúló földnyelven, (1900) 2840 lak. ; erőd-
del, kikötővel, tengerisó-kereskedéssel. A közép-
korban püspöki székhely volt, 1571. árulás kö-
vetkeztében a törökök birtokába került, de később
a velenceiek elfoglalták ós megerősítették.
Budurásza, község, 1. Boudoraszó.
Budnrló, kisk. Koíozs vm. tekéi j.-ban, (i9io)
518 oláh lak. ; u. p. és u. t. Teke.
Budvár, érdekes hegy Udvarhely vmegyében.
Székelyudvarhely mellett; fenslkján erős, csak-
nem bevehetetlen vár volt. Ezt a mese szerint
Bud vezér még Attila birodalmának felbomlása
előtt építette s ez volt az Attila hunjaitól elsza-
kadt 8 a havasok közé vonult székelyek főrabon-
bánjainak székhelye, ahol a székely nép áldozni és
ülésezni összegyűlt. 1241-ben a mongolok, a várat
védő Sándor István s 300 társának halála után,
lerombolták. A hegy igen meredeken emelkedik
fel, tetején falak és sáncok maradványai lát-
szanak. V. ö. Orbán Balázs, A Székelyföld le-
írása (I. k. 60—63); u. a., B. (Vasárnapi Újság
1878. 22. sz.).
Budweis (csehül Budéjovice), város Csehor-
szágban (392 m. tengerszínfeletti magasságban),
a Maltsch és az innen kezdve hajózható Moldau
összefolyásánál, a becs— égeri és a linz— pilseni
vasút mellett, Prágától D.-re (vasúton) 169 km.-
nyire. Kerületi kapitányság, bíróság, pénzügy-
igazgatóság, bányahivatal, kereskedelmi és ipar-
kamara, dandárparancsnokság ós r. kat. püspök-
ség székhelye. Jelentékeny gyáripara (ceruza,
dohány, cserépkályha, gép, fém, papiros, cukor,
sör, szesz, liszt) mellett kereskedelme (gabona, fa,
grafit) is számottevő. Lakossága (i9io) katona-
sággal 45,187 (6OV0 cseh, 40o/o német). Taninté-
zetei : német és cseh főgimnázium és főreáliskola ;
német tanítóképző és kereskedelmi iskola ; teoló-
giai tanintézet ; német és cseh földmivesiskola.
Van továbbá süketnéma-intézete és árvaháza.
Múzeumában egyebek közt látható a Böhmer-
Wald 1 : 25,000 arányú domborművű térképe.
Három-tornyos szép városháza a lombos fasorok-
kal díszített Ringplatzon épült (1730). Gótikus
Mária-temploma a XIII. sz.-ból való. A város-
tól ÉNy.-ra levő tavakban halgazdaságot űznek.
K.-re és ÉK.-re Gutwasser és Libnitsch fürdő-
helyek, amaz vastartalmú, ez kénes forrással.
É.-ra Frauenburg vára. B.-et II. Ottokár király
alapította 1265. II. Ferdinánd idejében szabad vá-
rossá, II. József alatt (1783) püspöki szókhellyé lett.
Budwitz (iíahrück-B.,cse\m\MoravskeBud€-
jovice), város Znaim ker. kapitányságban, Morva-
országban, a Rokitna pai-tján,(i9io) 3772 cseh lak. ;
szép kastéllyal, sörgyártással, szeszégetéssel,
cipő- és gépgyárral.
Budytes
— 86 -
Buenos Aires
Bndytes (állat), 1. Sárga billegető.
Budzanov, város Galíciában, Trembowla ke-
rületben, a Szeret mellett, (1910) 5324 lak.
Budzsa a. m. bedzsa (1. 0.)
Budzsak, sík és meglehetősen termékeny, de
fátlan ós néhol puszta alföld Bosszarábia D.-í
részében, A Duna áradása miatt gyakran van
kitéve az árvíznek. Magasabban fekvő részein,
melynek televényes a talaja, már sok telepes falu
van; de fa itt sem terem. Összesen mintegy
80,000 telepes szállta meg ezt a területet, moldvai
oláh, orosz, lengyel, görög, bolgár és német is.
Buea, hittérítő állomás Kamerunban a Kame-
run-hegység DK.-i lejtőjén, 920 m.-nyire a ten-
ger színe fölött, a Kamerun német nyugatafrikai
gyarmat kormányzósági székhelye.
Buech (ejtsd: bües), a Duranee 90 km. hosszú, za-
bolátlan mellékfolyója Franciaország DK.-i részé-
hen.
Bueckelaer, Joachim, 1. Beuckelaar.
Buenaventura, Bahia del Ghoco (1. o.) régebbi
neve.
V Buen Ayre, 1. Bonaire.
Buenos Aires (ejtsd: buénosz aíresz), 1. Argen-
tína (1. 0.) délamerikai köztársaság legnagyobb
és legjelentékenyehb tartománya, a 33" 20'— 41"
d. 8z. és 630 24'— 560 30' ny. h. között. Határai:
K.-en és D.-en az Atlanti-óceán, Ny.-on a Eio
Negro és a Pampa kormányzóság, É.-on a Santa
Pó és Córdoha tartomány. Területe 305,028 km*
(nem foglalja magában a köztársaság fővárosát,
amely önálló kormányzás alatt áll). Felszíne, D.-i
részét kivéve, amelyet két hegylánc szel keresz-
ttil (1065 m.), részhen rendkívtll termékeny lapály,
részben apró sóstavakkal és mocsarakkal borított
sivár pampa. Alacsony és homokos partjai,kivéve
D.-en, kevé-sé tagozottak. Folyói: a Parató (tor-
kolatánál La Plata) ós a Salado, meUókfolyóival.
A tavakat és lagunákat összekötő apró folyók, ha
nem is hajózhatók, öntözésre kiválóan alkalma-
sak. Éghajlata egészséges, hár nagyok a hőmér-
séklet szélsőségei. A nyár idején gyakori D.-i
szelek néha pusztító pampero-vá (orkán) növe-
kednek. A talaj alkalmas a földmívelésre (kuko-
rica, húza, zab, burgonya, lucerna), de ma még
az állattenyésztés az uralkodó. (Juh, marha, ló,
sertés és struc). Kősót is bányásznak a D.-i része-
ken. Ipara (gőzmalmok, vágóhidak, húsfagyasz-
tók, ftlrésztelepek, bőrgyárak stb.) fejlődőben. A
kereskedelem shajózásigen kiterjedt a tartomány
termékenységénél és földrajzi helyzeténél fogva,
amennyiben jórészt erre bonyolódik le Argentína
forgalma. Fökiviteli cikk : a gyapjú, hús és egyéb
állati termék. A vasút- és távirő-YOjxalak hossza
tekintélyes. Közigazgatása független a központi
kormánytól. A végrehajtó hatalom a kormányzó
és alkormányzó kezében van. Törvényhozó tes-
tülete a képviselőház ós a szenátus. Fővárosa
(1884 óta) La Plata, (i909) 95,126 lak. Többi vá-
rosai : San Nicolas, Quilmes és Mercedes. A
tartomány lakossága (i909) 1.803,264. Legtöbb
az olasz és a spanyol, azután a francia, angol,
német. — B. 1853. elszakadt a köztársaságtól,
de már 1859. kénytelen volt újra csatlakozni.
1880-ban újabb sikertelen kísérletet tett. A tar-
tományt kény szeri tették rá, hogy B. helyett a
jelentéktelenebb La Platát válassza székhelyéül.
L. Argentína.
Irodalom. Andree, B. und dia Argentlnische Bepublik,
8. kiad., Leipzig 1874; Conl, Die Provinz B., Zürich 1884;
Schnabl, B. Land nnd Leute am silbernen Strom, 2. kiad.
Stuttgart 1890 ; Annuaire statistique de la province de B.,
évenként ; Barclay, The River Paraná, QbOgraphical Jour-
nal, 1908 dec.
il2. B., Argentína dólamerikaí köztársaság fő-
városa a La Plata 50 km. széles torkolatának
D.-i partján, Montevídeotól kb. 200 km. -nyíre, a
34« 36' d. sz. és öS" 21' ny. h.-on. 5—10 m. ten-
gerszínfeletti magasságban, síkon terül, el. Terü-
lete, környékével együtt, 181 "4 km*. Éghajlata
nem a legkedvezőbb, habár a vízvezeték ós a
csatornázás lényegesen megjavította az egészség-
ügyi viszonyokat. Évi középhőmérséklet 17" ;
jan.— febr. 26", júl.— aug. 13". Az évi csapadék
846 mm. Gyakoriak a szelek és felhőszakadások.
A sakktáhlaszerüleg épült széles utcák, nagy-
szerű terek, parkok és boulevardok igazi világ-
városias külsőt adnak a városnak. Legszebb tere
a Plaza Mayo (azelőtt P. de la Victoria). Itt van
a kormány palotája (Belgrano tábornok lovas-
szohrával), a kongresszus épülete, a róm. kat.
székesegyház, érseki rezidencia, tőzsde, posta,
igazságügyi palota és a Hotel Argentína. A tér
közepén a szabadság szobra. A város B.-i végén
a La Plata mentén van a Parque Trés de Febrero
(«Febr. 3.-park») vagy Palermo-park, benne állat-
kert, akvárium, csónakázó tó. Említendők még a
Recoleta-park, lóversenytér, sporttelepek. Leg-
szebb útvonalai az Avenida de Mayo, a Calle Ri-
vadavia és az üzleteiről híres Calle Florida. A
Calle San Martin a pénzarisztokrácia lakóhelye.
Itt vannak a bankok pazar épületei. Figyelemre
méltó épületei még az egyetem, a múzeum, az
opera és még vagy 25 színház, kórház, vásárcsar-
nok, vasúti állomások. A városi villamos vasutak
hossza (1908) 602 km. Ipara és kereskedelme je-
lentékeny. Kiválóbb gyártelepei a vas és gépgyá-
rak, gözfürészek, malmok, szeszfőzők, nyomdák,
bőr-, cipó- és kalapgyárak, szövőgyárak, bútor- és
kocsigyárak. Argentína kereskedelmének legna-
gyobb része B.-en keresztül bonyolíttatík le. Kikö-
tőiben 1910-ben 1611 idegen hajó és 3.452,156 t.
árú fordult meg. A parti forgalom : 24,497 hajó,
6.626,314 t. Kivitele gyapjú, juh- és marhahús (és
egyéb állati termék), eleven állatok. 1910-ben
nemzetközi mezőgazdasági kiállítás volt B.-ben.
B.-ből 6 felé ágaznak el o, vasutak (Valparaísoba
és Bolíviába is). Hajók naponta járnak Monte-
videoba és a Paraná és Uruguay folyón Brazília
határáig. Közvetlen hajójáratok Európa kikö-
tőibe és Now- Yorkba. Európába 3 kábel vezet ; táv-
író és telefon az ország egyéb városaiba és Monte-
videoba. Tanintézetei: az 1821. alapított nemzeti
egyetem (1909) 4364 hallgatóval, bányászati, mező-
gazdasági, tengerészeti és katonai iskola, ipar-
iskola stb. Itt említendők a múzeum, 2 nagy
könyvtár, a tudományos és irodalmi társaságok
(pl. a földrajzi társ.), egyesületek, klubok. 189
újságja (1909) közül 154 spanyol, 14 olasz, 8 német,
6 angol, a többi 7 skandináv, francia, orosz és
baszk. Jótékonysági intézményei a Sociedad de
Benefleencia (megalapult 1823), kórházak, őrültek
háza, Pasteur-intézet, siket-néma intézet, szülé^
Buenos Ayres
— 87
Buffalo
szeti intézet, özvegyek, szegények és árvák me-
nedékházai, bevándorlók háza stb. B. városa nem
tartozik egyik tartomány kötelékébe sem. Élén
áll a polgármester és a városi tanács. 14 poli-
tikai és 20 közigazgatási és rendőri kerületre osz-
lik. Székhelye a köztársasági törvényhozásnak,
a diplomáciának, a legfelsőbb állami hivatalok-
nak és római katolikus érsekségnek. Lakossága
1801-ben 40,000, 1852-ben 76,000, 1869-ben
178,000, 1895-ben 663,854, 1900-ban 800,951,
1909-ben 1.302,855; fele idegen (olasz, spanyol,
francia, német). B. 1535. alapíttatott ezen a néven:
Ciudad de la Santísima Trinidad y Puerto de Santa
Maria de B. A benszülöttek kétszer lerombolták.
1580-ban újra alapult és 1776. fővárosa lett a Eio
de la Plata vagy B. alkirályságnak. A B.-ben
összegyúlt kongresszus 1810. kimondotta a köz-
társaság függetlenségét. 1826-ban fővárosa lett
a «La Platai Egyesült tartományok köztársasá-
gának)). 1853— 59-ig az önálló állammá alakult
B. tartomány fővárosa, ettől fogva ismét Argen-
tína köztársaság székhelye. 1880-ban B. tarto-
mánytól külön választatott. L. még Argentina.
V. ö. Anuario estadistico de la Ciudad de B. (éven-
kint).
3. B., tó Argentínában 460 25' d. sz. és 71« 25'
ny. h. alatt, 1550 m. tengerszinfeletti magasság-
ban. Hossza 36 km., szélessége 25 km. Lefolyása
van a Rio Deseadolaa.
Buenos Ayres, 1. Buenos Aires.
Buen-Retiro (a. m. jó magány), négyszögletes,
tornyokkal ellátott egykori királyi kastély Mad-
ridtól K.-re, amelyet a XVII. sz.-ban Olivarez
hercege, IV. Fülöp kegyeltje építtetett. 1645-ben
került a korona birtokába. A kastély kertjében
ni. Károly király, azelőtt Szicília királya, 1759.
Capo di Montéból hozott művészek segélyével
porcellángyárat alapított. A gyár, mely részint
Capo di Monté termékeit, részben pedig a delfti
és angol mintákat utánozta, virágzott 1808-ig,
mikor a franciák elfoglalták. Jegye a bourbon
liliom, M vagy M° (Madrid) koronával. IV. Ká-
roly alatt egymásba fűzött két C és kis 0. Már az
1808-iki ostromkor is sokat szenvedett a kastély,
az 1868-iki forradalom után nagyrészét lebontot-
ták, 1890. átépítették és a tüzérségi muzeumot
helyezték oda. Nagy parkja most Madrid egyik
nyilvános sétahelye.
Buer, porosz község a münsteri kerületben,
kőszénbányászattal ; Erle és Middelich alközsé-
geivel együtt (1905) 40,280 lak. ; 4 kat., 3 evang.
templommal.
Buet (ejtsd: büé), 3109 m. magas hegy a francia
Mész- Alpokban, a Trient és Giffre forrásánál,
Wallis svájci kanton határán, szép kilátással,
különösen a Mont-Blancra.
Bufarik, város Algériában, a több pataktól ön-
tözött Metidzsa-síkon, (1901) 5243 lak., környékén
gazdag ültetvényekkel és nagy heti vásárokkal.
1836. alapították a franciák mocsaras, egészség-
telen vidéken, amelyet kiszárítottak és egészsé-
gessé tettek.
BattV, természettudományi neveknél Buffon
Q. L. (l. 0.) nevének rövidítése.
Buff, Charlotte, Goethe Werther-regényónek
nőalakja, szül. Wetzlarban 1753 jan, 11., megh.
Hannoverben 1828 jan. 16. Atyja a németrend
igazgatója volt. Goethe, ki 1772. Wetzlarba került,
gyakran megfordult B. házában ós szenvedélyes
vonzalmat érzett a leány iránt. De ez már a
hannoveri Kestner levéltári titkárnak jegyese
volt, kivel 1773. egybe is kelt, miután Goethe
már a megelőző óv szept. Wetzlarból távozott.
Ez a reménytelen szerelem és a fiatal Jerusalem
öngyilkossága szolgáltatta Goethe regényének
anyagát. A költőnek Saroltához és férjéhez inté-
zett leveleit Kestner A. adta ki Goethe ós Wer-
ther c. alatt (1854). V. ö. Herbst, Goethe in
Wetzlar (1881).
Buffa (ol.) a. m. bohózat; opera jB.. bohózatos,
víg opera. L. móg Buffo.
Buifalmacco (ejtsd .- — makbó), Bonamico, olasz
festő a XIV. sz. első felében. Boecacciótól kezdve
az olasz novellisták sokat regélnek mulatságos
csinyjeiről. Paenzában és Pisában festett freskói
nem maradtak fönn ; művészetéről csak a firenzei
Badia templomban 1910. felfedezett 4 freskótö-
redék (jelenetek Krisztus kínszenvedésének törté-
netéből) ad számot és B.-t mint a realista irány
egyik legkiválóbb úttörőjét mutatja be.
Bnfl'alo (ang.) a. m. bölény (I. 0.).
Buffalo, 1. város New-York állam (Bszakame-
rikai Egyesült-Államok) Erié countyjában, az
Erie-tó K.-i végén, ott, ahol a Niagara kiszakad
belőle, a Hudson folyót az Erie-tóval összekötő
(1825. megnyílt) Erie-csatoma (New-York Central
Erié Canal) végződésénél, a B. Creek hatalmas
kikötővé szélesített torkolatánál (42o 52' ó. sz.,
78" 54' ny. h.). A tavak vidékének egyik legjelen-
tékenyebb kereskedelmi középpontja, lakosságra
az Egyesült-Államok 10. városa. Távolsága a
Niagara vízeséstől 32 km., Chicagótól (K.-re)
865, New-Yorktól (NyÉNy.-ra) 656 km., vas-
úton. A város a tó mellől fokozatosan 15 méter
magasságig emelkedő térszínen terül el ; kiterje-
dése 108 km^, tengerszínfeletti magassága 180
méter. Széles és szabályos utcái, hatalmas park-
jai, kertes családi házai és nagyszerű középü-
letei B.-t a legszebb amerikai városok sorába
emelik. Monumentális épületei : kormányzósági
palota, városház, törvényszék, posta, arzenál,
őrültekháza, zene-palota, tőzsde, könyvtárak,
kórházak, jótékonysági palota, bankok, r. k. és
protestáns székesegyház, stb. Ide tartoznak az
óriási árúraktárak, elevátorok (itt épült az egész
földön a legelső elevátor, 1843), gyártelepek stb.
A kereskedelem legfőbb cikkei a gabona és liszt,
szén, fa, ló, juh, marha, hal ; a gyáripar terén
első helyen áll a vasöntés, gépgyártás, hajóépí-
tés, petróleum, sör- és szappangyártás, malom-
ipar; itt említendők móg az óriási forgalmú
marhavágóhidak. A rendkívül nagyarányú keres-
kedelmi forgalom lebonyolítására szolgálnak a
tavak és csatornák vízi útjai és a B.-ból 17 irány-
ban elágazó vasúti vonalak. A Niagarán nemzet-
közi híd visz keresztül a canadai partra. 1896 óta
a Niagara vízi ereje szolgáltatja jórészt az ára-
mot a város villamos müvei (vasút stb.) számára.
B. kulturális intézményei közül kiválik a jóté-
konysági célokat szolgáló Charity Organisation
Society, a legelső ilynemű intézmény az ország-
ban (alapíttatott 1877). Orvosi és jogi egyetemén
Buffalo-BHl
88
Buffon
kívül számos főiskola, akadémia, szakiskola ós
egyéb tanintézet van a városban, úgyszintén egy
természettudományi, történelmi és ifjúsági egye-
sület, gazdag könyvtárak, múzeum, műcsarnok.
B. helyén a legelső lakó 1792. települt le. 1795-ben
négy-öt ház állott ezen a helyen. 1803— 4-ig falu
alakult a B. Creek torkolatánál, New Amsterdam
néven, amely név azonban hamar feledésbe ment ;
B.-nak a tó közelében levő sós forrásokat fölke-
reső bölényekről nevezték el. 1813 végén az
angolok felégették, de már két év multával újból
felépült. Eleinte lassan fejlődött, de az Erie-csa-
torna megépítése (1825) után rohamosan nőtt
naggyá a város, amely 1832. városi jogot nyert.
19Ül-ben pan-amerikai kiállítás volt B.-ban,
ekkor ölték itt meg Mac Kinley elnököt (1. o.).
Lakóinak száma (1905) 423,715. V. ö. Ketrhutn,
An Authentic and Comprehensive History of B.
(B. 1864—65) ; Smith, History of the City of B.
and Erié County (Syracuse 1884) ; Powell, His-
toric Towns of the Middle States (New York 1899).
2. B., több község és város neve az észak-
amerikai Egyesült-Államokban és pedig Alabama,
Colorado, Illinois, Jowa, Minnesota, Missouri,
Texas, West Virginia, Wisconsin és Wyoming
államban.
3. B. Bay (Belvedere), öböl Dél-Afrikában
(Cape Colony, 34" 10' d. sz., 23o k. h.).
4. B. Creek, folyó B. mellett (1. 0.) és még több
helyütt az északamerikai Egyesült-Államokban.
5. B. Laké, tó Alberta canadai tartományban.
Bulfalo Bili, 1. Cody.
Buffalo-íű (növ.), 1. Btichloe.
Buífalora, falu Pavia olasz tartományban, Ma-
genta közelében, az itt áthidalt Naviglio Grandé
mellett. A magentai csata napján, 1859 jún. 4-én
Mac-Mahon francia vezér csak az osztrákok ma-
kacs ellenállása után tudta elfoglalni, de ezzel
már biztosította győzelmét.
Buíialorubin, naftilaminból és naftoldiszulfo-
savból álló arcfesték.
Buítet (franc, ejtsd : buífé), eleinte értékes tár-
gyak megőrzésére szolgáló helyet jelentett ; majd
a XII. sz.-ban magát az értékes tárgyak összes-
ségét. A XIV". és XV. sz.-ban divatba jött, hogy
a patkóalakban elhelyezett asztalok által bekerí-
tett tér közepére állványt helyeztek, melyre a
részben üres, részben ételeket tartalmazó edé-
nyeket és ezüstöt kirakták, erre az állványra
ment aztán át a B. elnevezés. Ebből fejlődik aztán
a Dressoir és a Credenz, melyek már a közép-
korban a falhoz vannak állítva ós az asztalnemű
és ezüst megőrzésére szolgálnak. Mai formáját
ós elrendezését a B. már nagyjából a X VI. sz.-ban
kapta. L. még Pohárszék. — B. továbbá az az
asztal vagy lakomahely, hol hideg ételt tálalnak
fel a vendégeknek. Vendéglőkben az ételeket ós
italokat kiszolgáltató helyiség neve. — Buffetier,
a B. kezelője.
Buifet, Louis Joseph, francia államf érflú, szül.
Mirecourt-ban 1818 okt. 26., megh. 1898 jún. 7.
Parisban. Ügyvéd volt és a februáriasi forrada-
lom után az alkotmányozó gyűlésbe választották,
melyben a szocializmus ellen hevesen kikelt. Na-
póleon Lajos elnöksége alatt kétszer volt f öldmí-
velés- és kereskedelemügyi miniszter. A dec. 2-iki
államcsíny után visszavonultan ólt. 1864-ben be-
választottók a törvényhozó testületbe, hol ama
közóppárthoz tartozott, mely a császárságot a
szabadelvű eszmékkel kibékíteni iparkodott. 1870
jan. 2. Ollivier ál-liberális minisztériumában a
pénzügyi tórcát vállalta el, de már ápr. 10. állá-
sától megvált. 1871 -ben be választottók a nemzet-
gyűlésbe, hol a monarchistókhoz csatlakozott.
1873 ápr. 4. a nemzetgyűlés elnöke lett, mely
esemény Thiers bukását sietteté. 1875 márc. 10.
egy konzervatív minisztérium élére állott, mely-
ben a belügyi tórcát vállalta. Ez állásában B.
nagyon is reakcionárius irányt követett. Bukása
óta (1876) a szenátusban vezére volt a reakcioná-
rius pártnak. — Pia, André, ügyvéd, szül. 1859
ápr. 7., megh. 1909szept. 17. 1899-ben mint Fülöp
orlóansi herceg bizalmas híve, annak érdekében
monarehiste összeesküvést szervezett. Ezért i900
jan. őtés társát, Derouléde-et 10 évi száműzetésre
ítélték, de 1905. amnesztiát kapott és visszatért
Franciaországba.
Buifo (ol. buffone, franc, bouffon), komikus
színész, bohóc, leggyakrabban pedig éneklő, tehát
operai komikus. Van B. cantante és B. comico.
Az operai komikus rendszerint basszus-énekes,
ezért is a neve Basso B. Még egy általános olasz
neve van : B. caricato, mely az efajta komikum
alsórendüségére utal. A víg operának Opera Buffa
a neve. Franciaországban a bouffon szónak szá-
zadokon keresztül más jelentése volt. Minthogy
1729. a Parisban vendégszereplő olasz színészek
jobbára víg operákat adtok, a franciák minden
olasz énekes színészt bouffon -nak neveztek s ez az
elnevezés csak a múlt század vége felé szűnt meg
teljesen. jBoM/fo«me-nek a franciák azokat a bohó-
zatokat hívják, amelyeknek komikuma szélsősé-
ges, sőt durva. Ilyen pl. Moliere bohózata : A bot-
csinálta doktor.
Buffon, George Louis Ledére gr. , francia termé-
szettudós, szül. Bourgogneban, Montbard község-
ben 1707szept. 7., megh. Parisban 1788 ápr. 16.
Már fiatal éveit is a természettudományoknak
szentelte. Kingston herceggel beutazta Francia-,
Olasz- és Angolországot. Visszatérte után 26 éves
korában a párisi akadémia tagja lett, 1739. a Jar-
din royal des plantes igazgatójává nevezték ki.
Többek tórsaságában egy nagy, összefoglaló ter-
mészetrajzot dolgozott ki. XV. Lajos francia ki-
rály grófi móltóságra emelte. Szülőhelyén emlé-
ket és 1851. Parisban a Champs Elysóes-en bronz-
szobrot állítottak emlékére. Tudományos tekin-
tetben nem mindenben alapos és megbízható, de
stílusának szépségével fölülmulhatatlan hatal-
mas munkája : Histoire naturelle gónérale et
partículiére, mely 1749— 1788-ig jelent meg Pa-
risban 36 kötetben s a Föld keletkezésére vonat-
kozó elmélet mellett az ember és négylábú álla-
tok továbbá a madarak és ásványok természet-
rajzát tartalmazza. E munkája több kiadást ért, s
angol, német, olasz nyelven is megjelent. B. le-
velezését Correspondance (Paris 1860, 2 köt.) és
B., sa famille, ses coUaborateurs et ses fami-
liers (u. 0. 1^863), ükunokája : Henri Nadault de
B. adta ki. Életrajzát megírta Lebasteur, CoUec-
tion des classiques populaires (u. 0. 1889) c. mü-
vében.
Bufo — 89 —
Bafo (állat), 1. Varasbékák.
Bufonia, athéni üveg, 1. Diipolia.
Buíonin, a varasbékák bőnnirigyei által ter-
melt mérges váladék egyik hatóanyaga. Kloro-
formban, benzolban és meleg alkoholban jól,
éterben nehezebben, hideg alkoholban és vizben
pedig kissé oldódik. Alkoholos oldatból flnom
tűkben kiválik ; olvadáspontja 152**; összetétele
^34^6402- Hatása megegyezik a digitalinéval,
vagyis elsősorban a szívre hat.
Bufotalin, a varasbékák bórmirigyei által ter-
melt mérges váladék fö hatóanyaga. Kloroform-
ban, alkoholban, jégecetben, vizes alkaliákban és
acetonban jól, benzolban és vízben nehezen oldó-
dik, petroléterben oldhatatlan. Vizes oldata sa-
vas vegyhatású. Összetétele €3411480,0. Hatása
adigitalin hatásával egyezik meg. vagyis a szívre
hat ; az ideg- és izomrendszerre hatástalan. V. ö.
Faust, Über Bufonin u. Bufotalin (Archiv f. exp.
Path. u. Pharmakologie, 47-ik köt., 1902, 278 1.).
Bug. 1. DéU B., a régiek Hipanisa és a törökök
Ak-szu ja folyója, me lyPodolia és Volhinia határán
mocsarakban ered ; sellöi miatt csak Nikolajev
fölött 85 km.-re válik hajózhatóvá. Nikolajev
alatt, miután az Ingül folyót fölvette, 48 km.-nyi
hosszú limánná szélesedik, amely a Dnyeper li-
mánjával folyik össze és ezen keresztül a Fekete-
tengerbe torkol. Hossza 750 km. — 2. Ny.-i
vagy lengyel B., 700 km.-nyi hosszú mellékfo-
lyója a Visztulának; a Kárpátok K.-i lejtőjén,
Zloczow falu közelében ered, átfolyik Orosz-
Lengyelországba, egyideig a határ Oroszország
és Lengyelország közt, Usztilongnál hajózhatóvá
lesz és Novo-Georgievszknél torkollik. Csator-
nák által a Nyemennel és Dnyeperrel van össze-
kötve.
Buga, régi magyar személynév, 1. Boga. — B.,
kisebb gömbölyű tárgyak, különösen ilyenforma
termések neve, pl. a kender fejéé, a fenyőtobozé.
A régibb nyelvben a. m. gvbacs. — Szem bugája
a. m. szemgolyó, a székelyeknél.
Bugadarázs (áUat), 1. Gubacsdarazsak.
Bugarszky István, kémikus, szül. Zentán 1868.
Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Az
állatorvosi akadémián a vegytani tanszók mellett
tanársegéd, később segédtanár volt, 1898. ny.
rendkívüli és 1903. ny. rendes tanárrá nevezték
ki. 1894rben a budapesti egyetemen magántanári
kéwsítést nyert. 1899-ben pedig a M. Tud. Aka-
démia lev. tagjává választotta, önálló dolgoza-
tainak legnagyobb része aM. Tud. Akadémia ál-
tal kiadott Math. és Természettudományi Értesí-
tőben jelent meg. A közeg befolyása a reakcióse-
bességre és a kémiai egyensúlyállapotok c. müvét
az Akadémia lv)05. évi nagygyűlésén a Lukács
Krisztina díjjal tüntette ki. Több tankönyvet is írt
főiskolai használatra, ezek közül a Liebermann
Leóval írt Kémia 1908. második kiadásban je-
lent meg.
Bugás, a párosodásra gerjedő sertések hangja,
de átvitt értelemben a nemi ösztön nyilvánulása
és a párosodás is.
Bugasz, földnyelv a csernomori kozákok terü-
letén, a Kubanszkoj Limán (Ki ziltas-öböl) bejára-
tánál, a Kercsi-szorostól K.-re. Erőssége és kikö-
tője van. Közelében Szjennaja falu mellett a
BuardálAs
régi pontusi királyság korából való síremlékek
láthatók.
Bugát PáZ,oi'vos,8zül.Gyöngyö8önl793ápr.l2.,
szegény iparos szülőktöl,megh.l865 júl.8. Az egye-
temet Pesten látogatta. 1819. orvosdoktor, 1820.
szemészmester lett. Több éven át volt tanársegéd,
majd bakabányai t. főorvos, később Selmecz- ós
Bélabánya főorvosa lett. 1824-ben a pesti egye-
temre hívták meg az élettan, kór- és gyógytan, s a
gyógyszertan tanárának. 1830-ban akadémiai r.
taggá választották. 24 évig volt egyetemi tanár.
1848-ban a honvédelmi bizottság Magyarország
főorvosává nevezte ki, 1849. követte a kormányt
Debreczenbe. Ezért 1850. megfosztották tanári
állásától, valamint nyugdíjigényétől. Ekkor a
magánéletbe vonult vissza ós nyelvek tanulásá-
val foglalkozott. 1860-ban a magyar természet-
tudományi társulat újra elnökóvó választotta,
mely tisztet haláláig viselte. Különös érdemeket
szerzett magának azzal, hogy megalakította a
Természettudományi Társulatot; a magyar orvo-
sok és természetvizsgálók vándorgyűlésének ö
volt kezdeményezője (melynek négy gyűlésén al-
elnöke is volt és Munkálatait is szerkesztette) ;
lelkesedéssel foglalkozott az orvosi — de egyéb
műszóknak is — megmagyarosításával, úgy
hogy magyar orvosi műszóink nagy része tőle
származik s bár nagy részük hibásan képzett szó,
annyira meggyökeresedtek a magyar orvosok mű-
nyelvében, hogy már szinte kiirthatatlanok, bár-
mennyire igyekeznek joggal is kiküszöbölésükön
az ortológus nyelvészek. 1831— 48-ban szerkesz-
tette az Orv. Tárt és cikkei ebben, az Akad. Év-
könyvben, a Tudom. Tárban s az Akadémiai Érte-
sítőben jelentek meg. Része volt az Akadémia
Zsebszótára szerkesztésében is. Munkái : Disser-
tatio inaug. medica sistens enkephalitidem (Pest
1818) ; Az egészséges emberi test bonctudományá-
nak alapvonalai (Németből Hempel után, 1828) ;
Hahnemann Orgranow/a (Homoeopathia. Fordítás
1830); Magyar-deák és deák-magyar orvosi szó-
könyv (Schedel Ferenccel 1833); Sebészség (Che-
Uus után f ord.) ; Tapasztalati természettudomány
(Tschamer után ford.); Természettudományi szo-
halmaz (Buda 1844), ajánlva Ferdinánd király-
nak, aki a szerzőt gyémántos gyűrűvel jutalmazta
meg stb. Műveinek kéziratban maradt részét a
Magyar T. Akadémiára hagyta. V. ö. Bugát Pál
emlékezete. Irta Toldy Ferenc (Budapest 1865.,
Budapesti Szemle új folyam IL köt.).
Búgat ás a. m. sertések párosítása.
Bugavas, a kinyujtásra, kikovácsolásra előké-
szített vastagabb darab vas.
Bugázás, 1. Len.
Bugdálás (ném. stampfen, ol. beccheagiare,
franc, tanguer, ang. to pitch). A hajónak az az
ingadozása, amely a hajó hosszának irányában,
tehát a képzelt kereszttengelye körül történik. A
tulajdonképeni B. abban áll, hogy a hajó ezen
ingadozása közben előrészével mélyebbre sülyed,
mint hátsó részével. A hajónak e mozgása a hul-
lámoktól ered, melyek a hajó elülső vagy hátsó
részét felemelik és ismét sülyesztik. Rövid hajók
erősebben bugdálnak, mint a hosszabbak, amiért
is újabb időben az oceánjáróhajókat hosszabbra
szokták építeni, hogy ezáltal egyszerre több hul-
Busrdálö-rúd
90 —
Bugi
lámot szeljenek ketté, illetőleg több hullámtól
támogattassanak. Hibás rakodás által a hajó szin-
tén hevesebben bugdál ós ezért nehezebb árú-
csomagokat inkább a hajó közepe táján kell
elhelyezni.
Bugdáló-rúd (nóm. Stampfstock, ol. dolfi-
nera, franc, arc-boutant de martingale, ang.
dolphin-striker), a béna ághoz hasonló rúd, mely
egyik végével az ormánytörzs járomfájára nehe-
zedve, a külső és belső bugdáló-tarcsnak kifeszí-
tésére, támogatására szolgál. L. az Árbocozatok
képmelléklet 45. ós 47. számait.
Bugdáló-tarcs (nóm. Stampfstag, ol.martin-
gala, franc és ang. martingale), erős kötelek,
melyek az ormányderók és sudárszárat a hajó-
homlok éle illetőleg befelé ós lefelé tartják. L.
Bugdáló-rúd és az Árbocozatok képmelléklet 45.
és 47. számait.
Bugeaud (ejtsd: büzsó), Thomus Bobért, marquis
de la Piconnerie, Isly hercege, szül. 1784 okt.
15. Limogesben, megh. Parisban 1849 jún. 9.
Még I. Napóleon alatt, 1814. lett ezredes. 1831
után Lajos Fülöp újra alkalmazta mint dan-
dártábornokot; 1836. Oranba küldték Abd-el-
Kader ellen. Felszabadította Tafnát s júl. 6. a
Szika folyónál legyőzte Abd-el-Kader seregét.
Erre altábornaggyá léptették elő. 1837 máj. 31.
Abd-el-Kaderrel a taf nai szerződést kötötte meg.
1840— 47-ig algériai kormányzó volt, miközben
1843. tábornagy lett. 1844-ben Isly-nél tejesen
leverte a rabló marokkói törzseket. A franciák
jogosan neki tudják be érdemül, hogy Algériá-
ban a francia uralom megszilárdult. 1849-ben
a nemzetgyűlésbe választották, ahol a szélső jobb-
párttal szavazott. Algerben és Périgueux-ben
szobrot emeltek neki. Több jeles müvet írt (össze-
gyűjtve megjelentek Parisban 1883. : Oeuvres
militaires du Maréchal B. címen). V. ö. Bour-
nand, Le maréchal B. (1895) ós d'Idevüle, ha-
sonló című müve (3 köt.) ; Ferrarid G., La colo-
nisation militaire du maréchal B. (Paris 1909).
Bugenhagen, Johann, kit kortársai rendesen
Dr. Pomeranusnak vagy Dr. Pommemek nevez-
nek, Luther és Melanchton mellett a német refor-
máció legkiválóbb harcosa, szül. Wollinban 148o
jún. 24., megh. 1558 ápr. 20. Greifswaldban tanult
s 1504. a treptowi iskola rektora lett. Luthernek
Von der babylonischen Gefangenschaft c. irata ál-
tal a reformációnak megnyeretvén, 1521. Witten-
bergbe ment. Lutherhez szoros barátság fűzte.
Mellette és Melanchton mellett működött Witten-
bergben mint egyetemi tanár és lelkész. 1525-ben
Zwingli ellen az urvacsoráról munkát írt, melyre
Zwingli durva modorban felelt. Részt vett Luther
bibliafordításában, melyet 1535. alnémetre is át-
ültetett. Melanchtonnal együtt készítette a lip-
csei interimet. Számos iratai közül kiemelendők :
«Pomerania», Pomeránia története, melyet Bo-
leslaw herceg megbízásából írt, de csak halála
után sokkal később jelent meg nyomtatásban
(Greifsw. 1728, új kiadás Vogl-tól u. o. 1857) ;
Kirchenordnung für die Stadt Braunschweig című
művét Hánselmann adta ki (Wolf enb. 1885), míg
Hamburg egyházrendezését Bertheau (Hamburg
1885), levelezését Vogl 0. (Stettin 1888), prédiká-
cióit (Katechismuspredigten) Buchwald G. (Leipz.
1908). V. ö. : Bellermann, Johann B. (Berlin
1859) ; Vogt, B. (Blberf. 1868) ; Zitzlaff, Johann
B. (Wittenberg 1885) ; H. Hering, Doktor Pomo-
ranus J. B.(Halle 1888); G. Geisenhof',BMiotheGa.
Bugenhagiana (1908) ; Graepp, Joh. B. ein Le-
bensbild (Gütersl. 1897).
Bugey(ejtsd.bttzsé), Franciaországnak az Ain és
Rhone között fekvő vidéke, főhelye Belley (l. o.).
Bugge, 1. Alexander, norvég történetíró, B. 2.
fla, szül. Krisztiániában 1870 dec. 30. 1903 óta
szülővárosa egyetemén a történelem tanára.
Nevezetes a vikingekről szóló nagy munkája
(1904—1906, németül is megjelent Die Wikinger
címen, Halle 1906). Német, angol és norvég nyel-
ven ír és több régi norvég tört. kútforrást adott
ki. Nevezetesebb művei : Die nordeuropáischen
Verkehrswege im frühen Mittelalter (Vierteljahr-
schrift für Social- u. Wirtschaftsgesch. IV. köt.
1906) ; Contributions to the history of the Norse-
men in Ireland (Kristiania 1900) ; Vesterlandenes
inflydelse paa Nordboemes og sáriig Normánde-
nes ydre kultur i Vikingetiden (u. o. 1905).
2. B., Elseus Sophtis, norvég filológus, szül.
Laurvikban 1833 jan.5.,megh.Krisztiániában 1907
júl. 8. Tanulmányait előbb hazája fővárosában,
majd a kopenhágai ós berlini egyetemeken vé-
gezte. 1866-ban a krisztiániai egyetemen az
indogermán összehasonlító nyelvtudomány és
óskandináv nyelvek tanára lett. Már 1858. meg-
kezdte a régi norvég népdalok kiadását (Gamle
Norske Folkeviser). Számos értekezést és tudo-
mányos munkát írt az óskandináv költészet ter-
mékeiről ós sajtó alá rendezte kritikai kiadás-
ban az Edda dalait (1867). A skandináv mítoszok
keletkezéséről azt a felfogást hirdette, hogy azok-
ban a görög-római vallási mondák elemei és
zsidó-keresztény hagyományok vegyültek ger-
mán képzetekkel (így németül is megjelent
könyvében: Studien über die Enistehung der
nordischen Götter und Heldensagen, München
1889). Legtöbbet köszön a tudomány B. tevékeny-
ségének a norvég rúnák és rúnafeliratok magya-
rázata és kiadása terén (Norges Indskrifter 1891-
töl). Ide vág Runeskriftens Oprindelse (Krisztiánia
1905) c. műve is. Nevezetesebb munkái még:
Helge-digtene i den áldre Edda (Kopenhága
1896) ; Norsk sagafortoelling op sagaskrivning i
Irland (Krisztiánia 1901) stb.
Buggy (ejtsd: böggi), könnyű, de azért erős
szerkezetű négykerekű kocsi, melynek elülső ke-
rekei éppen olyan nagyok, mint a hátulsók. Min-
dig csak egy lovat — rendesen kitűnő ügetőt —
fognak eléje. A B.-ban csak egy, nagyon rit-
kán két ember számára van ülőhely ; amerikai
eredetű és főleg ügetőversenyben használatos.
Bugi, vugi v. bonir (maláji nyelven : orang-
bugi, saját tájszólásukon : to-vugi, ami embert
jelent). Celebesz DK.-i csúcsán Boni tartomány-
ban élő maláj néptörzs. Erőteljes zömök test-
alkatúak, nőik meglepően szépek, tüzes fekete-
szemű ek, kellemes világosbarna bőrűek és korom-
fekete hajúak. A nők társadalmi helyzete igen
kedvező, szépen öltözködnek. Vállalkozó kereske
dők és ügyes tengerészek, úgy hogy Új-Guineáig
és az Aru-szigetekig már mindenütt vannak tele-
peik, sőt Borneo K.-i részén új B. állam van ke-
Busriardini
- 91
Bulla
letkezöben. V. ö. Matthes, Boegineesche Spraak-
Kimst (Haag 1875).
Bugiaxdini, Giuliano di Piero, olasz festő,
szül. 14:70 jan. 29. Firenze egyik elővárosában,
megh. 1554; febr. 16. Firenzében. Domenico
Ghirlandaio ós Mariotto Albertinelli tanítványa,
egyideig Michelangelo segédje. Firenzén kívül
Rómában (1508) és Bolognában (1526-30) mű-
ködött. Legjellegzetesebb müvei : Szent család a
luccai Mansi palotában (1520) ; Mária, amint gyer-
mekét imádja (a berlini Kaiser Friedrich Muse-
umban), s Keresztelő Szt. János a milanói S. Ma-
ria delle Grazieben. Figyelemreméltó arcképe-
ket festett, így a Michelangeloét, Vn. Kelemen
pápáét és Guicciardini történetíróét.
Bugio (japán), 1. Bawjo.
Buglasz, sziget, 1. ííegros.
Buglócz, kisk. Vas vm. felsőőri j.-ban, (1910)
389 német lak. ; határában Talheim barnaszén -
bánya van ; u. p. és u. t. Pinkafő.
Búgó-csiga, játékszer, mely vagy pörgethető
csigából áll, V. madzagra kötött zsindely-darabból,
mely gyorsan körülcsóválva, búgó hangot ád.
Bugojno, város Boszniában, a travniki kerü-
letben, a Vrbasz mellett. Lakosainak száma (1910)
1936, kik nagyobbrészt róm. katolikusok. Járási
székhely, posta- és táviróhivatal. A helység leg-
főbb nevezetessége az 1879. L Ferenc József ki-
rály ezüstlakodalma alkalmából épített r. kat.
templom és egy új mecset.
Búgómü V. regál, nyelvsípokból készült régi
orgonaváltozat. Ma már nem használatos.
Bugres, 1. Botokndok.
Bagnla (állat), a mohállatokhoz (Bryozoa) tar-
tozó állatnem. Fajai valamennyien tengeriek s az
európai tengerekből mintegy hét ismeretes.
Bugulma, város Szamara orosz kormányzó-
ságban, a Bugulminka folyó mellett, három temp-
lommal, jelentékeny kereskedelemmel, látoga-
tott állatvásárokkal, 7577 lak.
Bnguruszlán, város Szamara orosz kormány-
zóságban, a nagy Volga-pusztán, a Kinél folyó
és a szamara-ufai vasút mellett, 12,141 orosz,
kozák és tatár lak., kik a volgamenti lakosokkal
és a puszta népeivel élénk kereskedelmi össze-
köttetésben vannak. Szeptember elején B.-ban
népes országos vásár van ; közelében több ken-
és aszfalt-forrás.
Bugyelláris, 1. Pugillares.
Bugyfalva (azelőtt : Budest), kisk. Arad vm.
nagyhalmágyi j.-ban, (1910) 270 oláh lak. ; u. p.
Aesucza p. u., u. t. Acsucza.
Bugyi, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. alsó-
dabasi j.-ban, (1910) 3462 magyar lak. ; postahiva-
tal ; u. t. Kiskunlaczháza.
Bugyikiala, kisk. Gömör és Kis-Hont vm.
rimaszécsi j.-ban, (1910) 199 tót és magyar lak. ;
u. p. Felsöbalog, u. t. Rimaszombat.
Bugyka (Angustrum, Angster), német hasas
üveg, ivóedény, a XIV— XVI. sz.-ban volt hasz-
nálatos. Nyaka hosszú, igen vékony és rendsze-
rint hajlott, néha többszörös és egymásba fonott,
de a kiöntönél erősen elszólesedik.
Bugyogás alatt a vadászok a nyirfajdkakas-
nak kora tavasszal, párzás, ill. dürgós (1. 0.) ideje
alatt ballható hangját értik.
BuhaSa, adók. Modms-Piume vm. szluini j.-ban,
(1900) 869 horvát-szerb lak. ; u. p. Valis selo, u. t.
Slunj.
Bu-Hamara, marokkói rónkövetelö, rogi, szül.
1868 körül, megh. 1909. A próféta ivadékának^s
az előbbi szultán fiának adván ki magát, Mulej
Mohammed nevet vett föl és összeesküvést szer-
vezett a szultán ellen. Elfogták, de csakhamar
megszökött és Alegriába menekült. Innen sikerült
több törzset pártjára vonnia és Zeluánban való-
ságos kormányzatot szervezett, adót vetett ki és
hadsereget állított fel, amellyel gyakran intézett
támadást a szultán csapatai ellen. Ó adta el a
spanyoloknak azokat a bányákat, amelyek miatt
később a melillai véres harcok törtek ki. 1909-ben
azonban Mulej Hafld szultán seregei legyőzték,
elfogták s Mulej Hafld kegyetlen kínzás után ki-
végeztette ; állítólag az oroszlánok ketrecébe vet-
tette.
Bxúú,Ludwigvon,orvoa, szül.Münchenben 1816
jan. 4., megh. u. 0. 1880 júl. 30. 1859-től kezdve
a müncheni egyetem tanára az ált. kórtanból és
kórbonetanból. Munkái : Lungenentzündung, Tu-
berculose u. Schwindsucht (1872); Mitteilungen
aus dem path. Institut in München (Stuttgart
1877). Pettenkofer és Volt társaságában megala-
pította a Zeitschrift f. Biologie (1845) c. lapot,
amelyben több tudományos értekezése is meg-
jelent.
Buhot (ejtsd: büó), Fdix, francia rézkareoló és
festő, szül. Valognesban (Manche dópartement)
1847., megh. Parisban 1898. Tanulmányait Le-
cocq de Boisbaudran, Pils és Jules Noel műter-
mében végezte. 1870-ben a Rollin-kollégium rajz-
tanára lett. Nevét különösen a finoman kidolgo-
zott, többnyire tájképi vagy építészeti motívu-
mokat feltüntető rézkarcai tették népszerűvé ; a
Szépművészeti Múzeum graflOcai gyűjteményében
is több lapját őrzik. Mint könyvillusztrátor is
nevezetes.
Bnhú, a nagy fülesbagoly (Buba bubo L.) neve.
L. Baglyok.
Buhuj {Bagolyvár), csontbarlang Stájerlak-
Anina határában, Krassó-Szörény vmegyében a
Miinisihajáan Ménes) ésEhras folyók vízválasztó-
jául szolgáló lapos fensíkon. B főüreg mellett egy
kisebb, alig 30 m. mellékbarlang tátong, melynek
cseppkődíszét a látogatók összerombolták. A bar-
lang nevezetességét a belőle napfényre került bar-
langi medve (Ursusspelaeus Blunb.) koponyája, de
különösen egy havasi kecskéé (Capra ibex) teszik.
A havasi kecske Kárpátjainkból rég kiveszett s je-
lenleg az Alpok 3—4000 magaslatainak olyan
szurdokaiban tengődik, hol az évi középhömérsék-
let átlag 0 fokon felül nem emelkedik ; holott itt
a legközelebb eső Szemenik csúcsa sem haladja
meg az 1455 m.-t. V. ö. Téglás Gábor, A Ba-
golyvár nevű csontbarlang. Math. és természeti.
Közi. 1883, Xn. köt. 1. sz.
Buhnrd vagy huhurt, ónémet lovagi torna-
játék.
Buiatria (gör.), az állatorvostannak a szarvas-
marhák betegségeit tárgyaló része.L. Állatorvos-
tan.
Bnila. A híres nagyszentmiklósi, vagyis az ú.
n. Attila-kincs egyik arany csészéjén egy tisztán
Bulla-tő — 92
olvasható görög fölirat van, mely BOITHAA ós
BOrTAOfA zoapanokat említi. Az egész fölirat át-
írva így hangzik : -f- Buéla. zoapan. Tesé. Dyge-
toigé. Butául zoapan. Tagrogé.Étzigé Taisé. Bizo-
nyos, hogy az említett Buéla ós Butául személy-
nevek és oly személyeket jelölnek, kik egy bizo-
nyos területnek vagy törzsnek az ispánjai, zsu-
pánjai voltak. A kincs a legújabb felfogás szerint
a Vin— X. sz.-ból való s vagy az avar kagánokó
V. a bolgár Gelouó v. ivadókáó Ajtoné (Oclitum)
volt. Legvalószínűbb az utóbbi eset s B. azaz
Béla egy X. sz.-beli magyar v. bolgár törzsfőnök
lehetett.
Buila-tó (Bullea-, Bulla-tó), gyönyörű fekvésű
tó (2050 m. magasságban) a fogarasi havasokban,
a Negoj közelében, ABuila menedókház,melyet a
Siebenbürgischer Karpathenverein épített, a tótól
3 órányira van. A Negoj innen mászható meg.
Building societies, 1. Benefit building so-
cieties.
Búin (Piz B.), a rháti Alpok Silvretta-esoport-
jának 3316 m. hegycsúcsa, Svájc ós Vorarlberg
határán, szép kilátópont, az Alp-egyletek tagjai-
nak síírűn látogatott helye.
Buinszk, kerületi székhely Szimbirszk orosz
kormányzóságban, a Karla mellett, mely a város
alatt a Volgába ömlő Szvijagába torkol, (1900)
4-216 lak., akik felében tatárok és földmívelök.
Buirette, Pierre Laurent, francia drámaíró,
1. Belloy.
Buisson (ejtsd: buiszon), Ferdinánd Edouard,
francia pedagógus, szül. Parisban 1841 dec. 20.
1866— 70-ig a lausannei akadémia tanára volt.
1870-ben a háború kezdetén visszatért Parisba s
az ostrom alatt a papságtól független árvaházat
létesített. 1871-ben népiskolai tanfelügyelő lett,
1878.főfeiűgyelö,1879.osztályfőaközoktatásűgyi
minisztériumban s 1897—1906. a pedagógia tanára
volt a Sorbonneon. Irt jelentéseket a bécsi és flla-
delfiai iskolaügyi kiállításokról, számos egyházi
vonatkozású és pedagógiai művet, mint pl. La
religion, la morale et la science, leur conflit dans
l'éducation contemporaine (Paris 1900). Kiadta
a Dictionnaire de pódagogie (4 köt,, 2 pótk. u. 0.
1878—87) ós Répertoire des ouvrages pédagogi-
ques du XVL sióele (1886) e. müveket.
Buisson ardent (növ.), 1. Gotoneaster.
Buitenzorg (ejtsd: baitenzorg, maláj nyelven Bo-
gor), város Jáva szigetén, 59 km. -re Batáviától,
amellyel vasút köti össze, a Szálak vulkán alján,
egészséges vidéken, 24,610 lak. ; mint Holland-
India főkormányzó ja ós főtisztviselői rendes lakó-
helyének van fontossága. Nevezetes a füvész-
kertje, gazdasági intézete ós 1901. alapított zoo-
lógiai laboratóriuma.
Buj, nagyk. Szabolcs vm. dadái felső j.-ban,
(1910) 3140 magyar lak. ; vasúti állomás, posta-
hivatal ; u. t. Gáva.
Buja, a tenyószélet gyors fejlődése ; erkölcsi
értelemben az érzékeknek való kedvezés a szel-
lemi élet rovására. Ez utóbbi értelemben haszná-
latos a bujálkodás szó is.
Bujafekély, 1. Sanker-
Buják, kisk. Nógrád vm. sziráki j.-ban, (1910)
2260 magyar lak., postahivatallal ; u. t. Szi-
rák. Romokban heverő várának délfelőli fala
Bujakór
most is még 50 méter magas. Udvarán igeu
mély négyszögű kút van a sziklába vágva. Al-
bert király 1438. Báthory István országbírónak
adományozta. 1551-ben Báthory András megerősí-
tette, de azért már a következő évben a budai
pasa öt napi ostrom után, miután a várbeliek ki-
szöktek, kézrekerí tette. 41 évig volt a török bir-
tokában, míg végre 1593. Tieffenbach Kristóf és
Pálffy Miklós visszavívták. 1655. a török kezébe
esett, majd gyors egymásutánban megint magyar
ós ismét török uralom alá jutott, de ezúttal Mur-
tuzán aga csak egy éjjel pihent benne : másnap
hajnal hasadtával felgyújtatta s pusztán hagyta a
várat. V. ö. Mocmry Antal, Nemes Nógrád vár-
megyének esmértetése (Pest 1826, 3. k. 240—47).
Bujakiűtés az ivarszerveken (hólyagos ki-
ütés, bujakórság), lovakon ós szarvasmarhákon,
ritkán egyéb háziállatokon, többnyire a közösülés
által közvetített fertőzés következtében járványo-
sán jelentkező hevenyós, jóindulatú betegség.
Nyálkás kifolyás mellett a hímvessző makkján
ill. a hüvely falán és a szeméremajkak belső felü-
letén lencsényi, egészen borsónagyságú, tiszta,
sárga savóval telt hólyagok fejlődnek, melyek
felrepedése után lapos, vörös alapú fekélyek kép
ződnek, ez utóbbiak pedig v. fehér hegedés vissza-
maradásával vagy nyom nélkül begyógyulnak. E
helybeli tünetek mellett az állatokon izgatottság
(viszketegség, sárlás, a hímvessző merevedése,
gyakori vizelés), továbbá némelykor, leginkább
azonban csak elhanyagolt esetekben, aszomszédos
részek duzzadása ós láz észlelhető. A betegség első
jelei a fertőzés után átlag 3—6 nap múlva mutat-
koznak. A betegség, igen ritka kivételekkel, 3— 4
hót alatt magától is gyógyul ; megfelelő kezelésre
már 2 hót alatt is beáll a gyógyulás. Az orvoslás a
beteg részeknek fertőtlenítő és összehúzó szerek
oldataival (1— 20/0 timsó- vagy gálic-oldat,2— 3Vo
karbololdat, 1 : 20(X)szublimátoldat) való mosások-
ban és tisztaságban áll. Az állategészségügyi tör-
vény a B.-t a hivatalból jelentendő betegségek közé
sorolja. A beteg állatok a betegség tartamára a
fedeztetéstől eltiltandók; nagyobb mérvű elterje-
dése esetén a járványos vidék ló- és szarvas-
marha-állományát hatósági állatorvos megvizs-
gálni tartozik; kisebb terjedelme esetén a jár-
vány megszűntnek nyilvánítható, ha egy beteg
állat sincs többé a községben és a fertőtlenítés
megtörtént; nagyobb elterjedése esetén csak ak-
kor, ha a legközelebbi fedeztetósi idény előtt
megejtett vizsgálat az illető vidéken beteg álla-
tot nem talált.
Bujakór, a szifllis betegségnek helytelen ma-
gyar neve, melyet a régebben használatos francu
helyett a nyelvújítás korában csináltak a cchány-
szókelós», aagyvízdag)) stb. mintájára. B név de-
ferál annak a már 1506. megdöntött nézetnek,
hogy a szifllis az emberek bujaságának ered-
ménye, nem pedig fertőző folyamat. A nép hité-
ben napjainkig élt e tévedés CLmtseuche, vénuszi
nyavalya, venerikus betegség stb.) ós okozott
mérhetetlen kárt a közegészségügynek, mert az
emberek megvetésre méltónak tartották a szifi-
Uses beteget, aminek eredménye azután a beteg-
ség eltitkolása ós annál nagyobb elterjedése lett.
Ennek a fikciónak hódoltak a legújabb időkig az
Bujakóros bélfekély
— 93 —
Buk
ú. n. betegsegélyzö pénztárak is, amikor a szi-
ttlises betegtől, akit különben támogatni lettek
volna kénytelenek, megtagadták a segélyt. L.
Szifilis.
Bajakóros bélfekély, bujakóros izületi gyula-
dás, bujakóros koszorú, 1. Szifilis.
Bojalance, kerületi székhely Cordoba spanyol
tartományban, közel a Guadaiquivir balpartjához,
<i9oi) 10,756 lak., kéttornyú régi kastéllyal, ame-
lyet a X. században lU. Abdurrahman építtetett,
posztó- és köedénygyártással.
Bujálkodás, 1. Buja.
Bajánháza, kisk. Szatmár vm. szinyér váraljai
j.-ban, (1910) 755 oláh lak. ; u. p. Bikszád, u. t.
Szinyérváralja.
Bojár (állat), a búbos vöcsök népies neve. L
Vöcsök.
Bajasenyv, 1. Szifilis.
Bajavica, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban,
<i9oo) 283 horvát-szerb lak., u. p. Lipik, u. t. Ku-
kimjevac.
Bujdos, kisk. Szolnok-Doboka vm. csákigor-
bói j.-ban, (i9io) 517 oláh lak., u. p. Alparét, u. t.
Pánczélcseh.
Bujdosó-csalán (növ.), 1. Ballota.
Bűje, város Isztria tartományban, a parenzoi
kerületben, 9 km.-re a tengertől, járásbírósággal,
(1910) 3108, mint község 6991 olasz lak.
Bujidák (arab. buveihidák), mohamedán (siita)
perzsa uralkodó család. Alapítója Bujeh. Há-
rom fia megszerezte (9.34), a Fárs és (935) a
Média feletti hatalmat. A legifjabb pedig elfog-
lalta Bagdadot és arra kényszerító Muktaíl kha-
lifát, hogy az Bmir-al-Omara hatalmát és a
«Mo'izz-ed daula» kitüntető jelzőt reá ruházza
(94-5). Ad ud daula 949— 83-ig vitt vaskezü ural-
mat úgyszólván egész Perzsia felett ; de utódai
egymásközt meghasonolván, uralmukat elvesz-
tették. Miután előbb (1029) Mahmud, Ghazna ura,
tizedelte meg birtokaikat, Tughrul bég (szeldzsuk)
bevette Bagdadot magát s véget vetett a B. ha-
talmának (1058). V. ö.Mirchond, Geschichte der
Sultane aus dem Geschlechte B., perzsául és né-
metül ; kiadta Wüken (Berlin 1835).
Bujinja, adók. Zágráb vm. dvori j.-ban, (i9oo)
380 horvát-szerb lakossal, u. p. Divusa, u. t. Vo-
linja.
Bajnyik, 1. Bojnyik.
Bujórigó (állat), 1." Crateropus.
Bujtás, a szőUö szaporításának egyik módja s
abból áll, hogy az egy éves vesszőt lehajlítjuk a
föld alá 25—35 cm. mélyen úgy, hogy vége egy-
két szemmel a talaj felszíne fölött álljon. A földbe
lehúzott vessző nyáron át gyökeret ver s a jövő
tavasszal az anyatőkéről levágva, a maga gyö-
kerein él tovább. A közönséges B. célja hiányzó
tőkék pótlása, amikor a lebujtott vesszőt a
hiányzó tőke helyén kell a föld színe fölé hozni.
A por-B. célja, hogy nagyobb termést érjünk els
az anyatőkét se erőltessük meg, miután a lebuj-
tott vessző maga is gyökeret vervén, hozzájárul
a nagyobb termés kifejlesztéséhez. A por-B. -t a
sorok között húzzák fel s a következő tavasszal
minden por-B. mint erőteljes gyökeres vessző
használható. A kör-B. az, amidőn a tőke összes
vesszőit lebujtják a tőke körül. Célja tisztán sza-
porítás. Ugyanaz a célja az ú. n. kinai B.-nak is,
amidőn a sekélyen földbe takart vesszőt hullámo-
san fektetik le, hogy minél több rügye kihajtson
s egyszersmind gyökeret vervén, kiszedés után
eldarabolják s ily módon 3—4, sőt több gyökerös
vesszőt nyernek. Nehezen gyökerező vagy érté-
kes fajták szaporításánál alkalmazzák.
B., a hajósoknál a kötélnek mindennemű
könnyebben oldható kötése ; egyik ágnak a má-
sikba be- v. átdugása.
Bujtási számla, az erdőgazdaságoknál fordul
elő. Ezen számlán tartják nyilván a kivágásra
kerülő erdő értékét, a kivágás költségeit, nem-
különben az előállított faanyag és erdőtermékek
napi értókét. A számlán mutatkozó egyenleg csak
az tizem teljes befejezte után adja a veszteséget
vagy a nyereséget, aszerint, amint a tartozó v.
a követelő oldal a nagyobb.
Bujtató néven ismeretes a vesszőkből, ágak-
ból, sásból, kákából v. csatéból mesterséges úton
készített egyszerű fal, sövény, födeles építmény,
továbbá ugyancsak mesterséges úton készített
földhányás vagy gödör, valamint a természetben
kínálkozó fatörzs, bokor, bozót vagy kiálló szikla,
mely arra alkalmas, hogy mögötte a vadász a
feléje közelgő vad elől elrejtőzzék. A különböző
B.-k között nevezetesebb szerepet játszanak a
vadászatban a lesőgödrök, magasan álló B.-k v.
magas lesek, leső és bagolykunyhók.
Bujtófa, fölül fogantyúnak alkalmas alakban
meggörbült, alul hegyes, esetleg megvasalt fada-
rab, mellyel a földbe lyukat csinálnak, hogy abba
kicsiny, gyökeres csemetét, palántát vagy bujtó-
ágat, dugványt ültetni lehessen. Más néven fur-
dancs v. ültetőfa.
Bujtogatás, 1. Felbujtás.
Bujtur, kisk. Hunyad vm. hunyadi j.-ban, (i9io)
234 oláh lak. ; Erdély leggazdagabb kövülettelepe
(mediterrán korú csigák, korallok ós echínusok).
ü. p. és u. t. Vajdahunyad.
Biijxúi,bulyuk,aXWl. sz.-beli magyar nyelvben
szakaszt; hadosztályt, csapatot jelentett. A hódolt-
ság korabeli haderő egyes szakaszainak elneve-
zése révén került az akkori magyar szókincsbe.
Az egyes B.-ok élén a B. basa vagy más néven
szer-B. állott. Az alapjául szolgáló török szó
feótó/cwe/rhangzik.E kifejez éselváltoztatottalakja
amellett szól, hogy a délszláv nyelvek révén ke-
rült a nyelvünkbe.
Buj Tikdere, 1. Böjükdere.
Bujuruldn, szószerint azt jelenti törökül : meg-
parancsoltatott. Olyan írás v. rendelet neve, me-
lyet a szultán szokott alattvalóihoz vagy a hiva-
talos közegekhez intézni. Előkelőbb európai uta-
zók rendesen ily B.-val vannak ellátva,ha a török
birodalomban utaznak és e rendelet mindennemű
erkölcsi és anyagi segély, mindenekfelett pedig
lovak és katonai kíséret megkövetelésére jogo-
sítja őket.
Buk, adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban, (i9oo)
700 horvát-szerb, cseh és német lak. ; u. p. és u. t.
Pletemica.
Buk, város Poroszország Posen kerületében, a
frankfurt-poseni vasút mellett, (i905) 3672 lak., két
kat. ós egy ev. templommal, cipő- és bútorgyár-
tással.
Buka
— 94 —
Bukás
Buka, a két német Salamon-sziget egyike, a
DK. -re fekvő Bougainville-szigettöl a B.-csatorna
választja el ; sűrft lakossága szorgalmas, a Vil-
mos császár-földön mint munkásokat nagyra be-
csülik.
Bukamsin, tuniszi aranypénz = 50 piaszter
= 28-67 K.
Bukanálás (franc, boucanier), a húsnak lassú
tűzön való pirítása. A szó eredetileg a brazíliai
bukan szóból ered, mely alatt a benszülöttek azt
a rostélyt értették, amelyen a húst sütötték. Bou-
canier-nek nevezték azután a santo-domingói
franciákat, kik a hússütósnek ezt a módját hasz-
nálták. Később a bukanok alatt mindenféle csa-
vargókat értettek, a nyugatindiai tenger kalózait,
akik a XVII. sz.-ban különösen a spanyol hajó-
kat ós spanyol városokat fosztogatták. Minthogy
francia védnökség alá helyezkedtek, egyre félel-
mesebb lett a hatalmuk. Nevezetesebb vezéreik
voltak : Nau Olonais, aki Venezuelát és Maracai-
bót fosztotta ki ; az angol származású Morgan,
aki 1670. Panamát is elfoglalta ; az ostendei szár-
mazású Van Horn, aki más kalózkapitányokkal
egyesülve, 6 hajóval ós 1200 emberrel támadta
meg Veracruzt és 17 spanyol hadihajó közt bán-
tatlanul elvitorlázott. A parti városok kénytele-
nek voltak nagy sarccal megmenteni magukat a
kalózok fosztogatásától. A párisi Gramont, aki
Mexikót is megsarcolta, 1697. Cartagenánál az
egyesült angol-hollandi hajóhadtól súlyos vere-
séget szenvedett, hajói majd mind megsemmisül-
tek, 8 ettől fogva a bukanok apránkint elszéledtek
8 eltűntek.
Bukaramanga, város,""!. Bucaramanga.
Bukarest (Bucuresci, ejtsd: bakurest), Románia
fő- és székvárosa (1. a mellékelt tervrajzot), a
Dimbovica két partján, 88 m. tengerszinfeletti
magasságban, 44o26' é. sz., 26''7' k. h., a buda-
pest-brassó- (vagy orsova)-konstantinápolyi és a
lemberg-küsztendzsei stb. vasút vonalán. Termé-
keny síkságon terül el (területe 50 km^), a Duná-
tól É.-ra 68 km. és a Fekete-tengertől Ny.-ra
280 km. távolságra. A Filaret pályaudvar vagy a
Metropolia magaslatáról tekintve, csinos képet
nyújt a város modem épületeivel, kertjeivel és
kupoláival; nyugat-európaias jellegét kevéssé
érinti a szűk és kanyargós utcáknak itt-ott még
keleties hangulata. A jelentéktelen, nyáron ki-
száradó folyón át 14 híd vezet. Főbb útvonalai
a villamvilágításos Boulevardok ; a Calea Vic-
torieí (a királyi palotával és a nemzeti színház-
zal) ; a Strada Lipscani és az előkelő kocsikorzó-
jukról nevezetes Chaussée-k. Középületei közül
kiválnak még : az egyetem Joan Heliade tudós
szobrával, az akadémia, a régi Coltza-, Branco-
vanu és a katonai kórház, 2 vásárcsarnok, nem-
zeti bank ; száznál több román temploma közül
pedig a Metropolia (179-3) az érseki rezidenciával,
a Radu Voda templom (1568) és a még régibb
Bucur kápolna, amelyről állítólag a város nevez-
tetett. Kertjei : a Parcul Regala Carol I ; a szép,
nagykiterjedésű Cismigiu-kert, vízeséssel ; a Cot-
roceni park, a trónörökös palotájával; a bota-
nikus kert. Modem villamosvasúti közlekedés van
a városban. B.-et 18 erőd veszi körül (épült 1885—
1895-ig) ; az erődítmények 72 km.-es körben öve-
zik a várost. Éghajlaiát a nagy hőmérsékleti
szélsőségek (— 30o-tól +40'>-ig) jellemzik. Lafeoó'-
sága a XVI. sz.-ban 100,000 körül, 1713-ban
50,000 körül, 1890-ben 220,000, 1899-ben 282,071,
1906-ban 287,-328, 1909-ben 297,843. Ebből mint-
egy 200,000 román, a többi idegen (és pedig
osztrák és magyar — nagyobbrészt magyar —
40,000 ; német 4000, török"4000, görög 2000, fran-
cia 1000, olasz 600, svájci 500, orosz 1000, bolgár
1000, szerb 300, néhány ezer cigány és végül
mintegy 40,000 meg nem jelölt illetékességű ide-
gen, többnyire zsidó. Vallás szerint kb. 200,000
gör. kel. ; a többi felerészben keresztény, fele-
részben izr. ; a mohamedánok száma 4— -500
körül ; ugyanennyi a lippován (1. o.). Ipara idáig
inkább csak a kisipar (cipő, ruha, szőrme stb.),
újabban a gyáripar is (liszt, sör, szappan, gyertya,
tégla, vasárúk) fejlődőben. Kereskedelem teMn-
tetében az országnak igazi középpontja. Jelen-
tékeny bankjai vannak. Kulturális intézetei : az
1864. alapított egyetem, számos alsófokú és kö-
zépiskola, magyar iskolák mintegy 2000 tanuló-
val, szakiskolák, művészeti és iparművészeti is-
kola, zenekonzervatórium, hadi iskola, technika
stb. ; tudományos akadémia (szép gyűjtemény és
könyvtárral) ; földtani, meteorológiai, botanikai,
kémiai és bakteriológiai intézet, földrajzi társaság,
magyar egyesület, múzeum, állat- és növénykert
stb. Kórházaiban az ápolás ingyenes. B. szék-
helye a román királynak, a szenátusnak és ka-
marának, minisztériumoknak, a diplomácia kép-
viselőinek, a legfőbb fölebbviteli bíróságnak ós
egyéb országos hivataloknak, gör. kel. érsekség-
nek. A város alapítását a monda szerint egy
Bucur nevű pásztornak tulajdonítják ; a krónikák
a XlV.sz.-ban említik először. Ettől az időtől fogva
a XVII. sz. végéig B. és Térgoviste fölváltva vol-
tak fővárosok ; 1698. aztán végleg B. lett az or-
szág fővárosa. 1738., 1794. és 1812. a pestis, 1793.
és 1802. földrengés, 1804. tűz és a következő két
évben árvíz pusztította. 1812 máj. 28. itt kötöt-
ték a török- orosz békét, amely szerint utóbbi
megkapta Besszarábiát. 1861-ben Oláhország és
Moldva egyesülése után, B. Románia fővárosa
lett. 1906-ban Carol I. király uralkodásának 40
éves fordulóját kiállítással ünnepelte meg a vá-
ros. V. ö. Meyers Reiseführer, Türkéi, Rumanien
stb. (7. kiad., Leipzig 1908) ; Kraus, Rumanien
und B. (Leipzig és B. 1896). L. még Románia.
Bukaresti béke, 1. Románia (története).
Bukaresti nemzetközi tanács, 1. Duna.
Bukás. Alakilag az 1881. XVII. t.-c. (csődtör-
vény) 1. §-a értelmében arra nézve következett
be, aki ellen a csődbíróságnál csödnyitást elren-
delő határozatot függesztettek ki. A kifüggesztés
napjától kezdve az, aki ellen a bíróság a csődöt
elrendelte, vagyonbukott. Anyagilag a B. a va-
gyon összeomlását jelenti, minek következtében
az adós tartozásainak kifizetésére képtelenné vált.
Ha a vagyonbukott a B.-t hitelezőinek megkáro-
sítása céljából szándékosan csalárd tettével, avagy
— habár károsítási célzat nélkül — gondatlan-
sággal idézi elő, a B. büntethető vé válik. A B.
büntethetőségének alapja a hitelezők károsodását
okozó vagyonhiány. Büntethető B. tehát csak
akkor létesülhet, ha a vagyonbukott tartozásai a
BUIvAREST (BUCURESCÍ).
JíEVAI-ZJiXlKOJSr.
HEVAJ-MARTO GRÁFIA.
1
Bukás
— 95 —
Bukkari
csőd megnyitása idején létező vagyon értékét
felülmúlják. Ennyiben a büntethető B. lényege-
sen különbözik a csődtől (1. o.), mely akkor is
megnyitandó, ha a kereskedő, vagy kereskedelmi
társaság fizetéseit megszünteti, tehát vélelmezett
fizetési képtelenség okából is, holott a tartozások
a létező vagyont esetleg nem is haladják meg s
a hitelezők károsodása sem tog szükségkép be-
következni. A büntetendő B.-ról először rendel-
kező 1807. XII. t.-c. úgy a nemes, mint a nem
nemes vagyonbukottat bűntársaival együtt mint
tolvajt büntette. A csődületről szóló 1840. XXII.
t.-c. szerint hamissággal párosult B. alanya bárki
lehetett, mlg a vétkes B.-t csak kereskedő követ-
hette el. A btk. 416. §-a szerint vétkes B.-t is
bárki követhet el, kivéve a 414. § 4. pontjában és
a 416. §2—3. pontjaiban a kereskedelmi köny-
vek vezetésével kapcsolatosan megjelölt cselek-
ményeket, mulasztásokat. A 414. § szerint a
csalárd B. bűntettét követi el a vasyonbukott,
ki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, 1.
vagyonához tartozó értéktárgyat elrejt, félretesz,
értéken alul elidegenít, elajándékoz, vagy őt ese-
lekvőleg megillető követelést elenged, eltitkol,
vagy valótlan követelést kifizet ; 2. oly adósságot
V. kötelezettséget valónak ismer el, mely egész-
ben vagy részben valótlan ; 3. egy vagy több hi-
telezőjét kielégíti, zálog- vagy megtartási jognak
engedélyezése, vagy vagyona valamely részének
átengedése által kedvezményben részesíti; 4.
kereskedelmi könyveket, ha a törvény azok ve-
zetésére kötelezte, nem vezetett, vagy azokat meg-
semmisítette, vagy elrejtette, hamisan vezette,
vagy akkóp változtatta m^, hogy azokból cse-
lekvő és szenvedő állapota vagy üzletének fo-
lyama ki nem deríthető. A csalárd B.-t megálla-
pító cselekmény nemcsak a csőd megnyitása előtt,
hanem azután is követhető el. Ha a 414. §-ban
meghatározott cselekmények valamelyikét a hi-
telezők megkárosítása céljából az a fizetési kép-
telenségbe jutott adós követi el, aki ellen a csőd
akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár
azért, mert vagyona a csőd költségeinek fede-
zésére elégtelen, ki sem mondatott: a cselek-
mény a 387. § szerint csalás. A 416. § szerint
vétkes B. vétségét követi el, aki 1. fizetésképte-
lenségbe pazarlása, gondatlan üzletvezetése, tőzs-
dejáték, vagy oly merész tizletek által jutott,
melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak ; 2.
a 414. § 4. pontjában megjelölt valamelyik cse-
lekményt nem azon célból követte el, hogy vala-
mely hitelezőjét megkárosítsa ; 3. kereskedelmi
könyvek (1. o.) vezetésére kötelezve, cselekvő és
szenvedő állapotáról évenként rendes mérleget
nem készít; 4. miután fizetési képtelenségét tudta,
vagy tudnia kellett, új adósságokat csinált, vagy
a csődkérvóny beadásának elmulasztása által al-
kalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára egy
vagy több hitelezője zálog- vagy megtartási jo-
got nyerjen. A fizetési képtelenség általában ak-
kor forog fenn, ha az adós tartozásai vagyonát
meghaladják. Kereskedőé és kereskedelmi társa-
ságé ellenben akkor, midőn fizetéseit megszün-
teti. Ha kereskedelmi társaság vagy egylet va-
gyona ellen nyittatik csőd, a csalárd B. büntette,
vagy a vétkes B. vétsége esetében a bűnösség az
üzlet vezetésével megbízott azon személyeket
terheli, kik a büntetendő cselekményt elkövették
(417. §). A csalárd B. büntetése : 5 évig terjedhető
fegyház, de ha az okozott kár 4000 koronát túl
nem halad, 3 évig terjedhető börtön, a vétkes
B.é 2 évig terjedhető fogház. Csalárd B. eseté-
ben hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatá-
nak felfüggesztése, vétkes B. esetében pedig hi-
vatalvesztés is állapítandó meg. Okozott kár alatt
azt a kárt kell értenünk, amelyet a hitelezők a
bűntett következtében szenvednek. A bűnvádi el-
járás a törvényszék hatáskörébe tartozik.
Bukdálás, 1. Bugdálás.
Bukei horda, a belső kirgizek (1. o.) «kitsi-
dzsus)) ága, mely a Volga balpartján, az asztra-
káni kormányzóságban tanyáz. Szabad területük
92,144 km», számuk alig 300,000. Nyáron no-
madizálnak, télre falvakba húzódnak. Saját törzs-
főnökei kormányozzák, bár teljesen orosz befolyás
alatt. Fővárosuk a khán szállása, azaz oroszul
Chanskaja stavka néven ismeretes.
Bnken, azaz Bükén, Bökény v. Bekény, Ár-
pád-kori magyar személynév és nemzetségnév.
Buquennek nevezték a Szt. István korabeli nyitrai
főispánt. A Xni. sz. elején élt Buken ispán, a
Huntpázmán nemzetség cseklészi ágából, ki Hl.
Béla Erzsébet nevű unokáját vette nőül. Pia,
Cseklészi Buken 1260—90 körül élt. Az Aba nem-
zetség debrei ágából 1255. egyszerre két B. nevű
is ismeretes, az egyik Mokián fia, és az 1286-iki
nádor, Mokián apja ; a másik nagy-olaszi Opuz
fia és Csaba testvére.
Bukephala, ókori város Indiában, a Hydaspes
partján, a mai Darapur környékén ; Nagy Sán-
dor Poros király fölött aratott győzelme emlékére
alapította és a csatában elesett kedves harci mén-
jéről, Bukephalasról nevezte el. A város még az
indoskytha korban is virágzott.
Bukephalas (így is Bukephcdos, lat. Biicepha-
Im), Nagy Sándornak híres, csak általa megfé-
kezett lova, melynek nevére Indiában, a Hydas-
pes mellett, Bukephala városát (1. o.) alapította.
Bukevje, adók. Zágráb vm. nagygoriczai
j.-ban, (1900) 1059 horvát-szerb lak.; u. p. Orle,
u. t. Velika Gorica.
Bukfenc. Ha az ember kezén, karján, fején v.
a hátán fordul át testének szé ességi tengelye kö-
rül: B.-et vet. Ha a B.-t erőteljes elugrás után,
vagy a hintázásnál az elő- vagy hátlendületnél
végezik, úgy halálugrásnak, scdto mortale, salto-
nak nevezik. E módja a B.-nek drktiszi gya-
korlat.
Bukhara, 1. Bokhara.
Bukin, kisk. Krassó- Szörény vm. karánsebesi
j.-ban, most Bökény (l. o.).
Bnkini lecsapoló - társulat. Alakult 1888.
Bukin és Plávna közs. határában (Bács-Bodrog vár-
megyében) a Duna egyik ármentesített holt ka-
nyarulatának lecsapolása céljából. A mélyen fekvő
1 1 28 katasztr. hold nagyságú területről 28*59 km.
hosszú csatorna és egy gőzszivattyu vezeti le a
vizet. 1905. végéig befektetett építéstőkóje 62,332
K. Székhelye Bukin (most Dunabökény).
Bukkari (Buccari, Bakar), sz. kir. város Mod-
rus-Fiume hor%'^át-szlavonországi vármegyében,
(1900) 434 házzal és 1870 horvát-szerb lak. (közte
Bukkefjord
— 96 -
Bűkor
csak 2 magyar). B. az Adriai-tenger B. -öblének,
ezen hegyektől körülvett s a nyilt tenger hul-
lámverésétől elzárt gyönyörű hegyi tóhoz ha-
sonló medencének legbelsőbb szögletében, mere-
dek hegylejtön, félkörben gyönyörűen fekszik.
Apró házai festői rendetlenségben épültek, zig-
zugosmeredek utcáinak és sikátorainak útvesztő-
jében kocsi nem mehet. B. házai olasz módra,
több emeletesen, sűrűn egymás mellé vannak
építve, hátterében magaslaton áll a Szt. András
temploma és közelében a Frangepánok régi ros-
kadozó várkastélya. B.-ban van járásbíróság, te-
lekkönyv, kir. közjegyzőség, takarékpénztár, a
susáki tengerparti bank fiókja, mellék- vámhiva-
tal, hadi tengerészet, tengerészeti iskola, vasúti
állomás (a várostól egy órányira tetemes ma-
gasságban), gőzhajó-állomás, posta- és táviró-
hivatal, telefonállomás. Lakói mind hajósok vagy
halászok, sokan a kedvelt Bakar-bort készítik.
A hajóépítés élénk. B. helyén Velcera római
város állott ; a horvátok hajóhadának itt volt az
állomása. IV. Béla Zenggel együtt a Frangepá-
noknak adományozta, kiktől a város sok privilé-
giumot nyert, melyeket Mátyás király 1470.
megerősített. A XVII. sz.-ban B. kastélya a Zrí-
nyiek birtokába került s Zrínyi Péternek is az
volt utolsó székhelye. 1777-ben a város és öböl a
fiumei kerületekkel együtt a magyar kormány
alá jutott s mint szabad kikötő élénk virágzásnak
indult ; a francia foglalás után csak 1822. csatol-
ták ismét Fiúméhoz s a kormányzóság különös
gondot fordított felvirágoztatására. Amióta hor-
vát közigazgatás alá került, folyton hanyatlik,
lakossága fogy, kereskedelme pang, hajók alig
látogatják öblét. V. ö. Lajos Szalvátor főherceg,
Der Golf von B.-Portoré (Prag 1871).
BukkeJ(jord (Buknfjord), öböl Norvégia Ny.-i
partján, Stavanger mellett ; hosszú nyúlványai
közt a legjelentékenyebb a Ijysef jord (1. o.).
Bukkócserje (növ.), 1. Barosma.
Bukkó-félék (Bucconidae, áiiat), a jakamár-
alakú madarak (Galbuliformes) egyik családja,
melynek több mint 40 faja él Dél-Amerika forró-
égövi tájain. Esetlen testű, nagyfejű, hatalmas
csörű, gyengelábú madarak ; tollazatúk nagyon
laza, barnás v. fekete színű. Jellemző reájuk nagy
esendességük és tunyaságuk. Rovarokkal élnek
és némely fajaik magukásta gödrökben fészkel-
nek, ízletes húsuk miatt vadásszák. Legismertebb
a barátbukkó('l/onasíe5/M6'CMsGm.); hosszúsága
20, szárnya 8*5, farka 85 cm. Brazília DNy.-i
részének erdeiben nagyon gyakori.
Bukna v. Bohna, régi magyar személynév, II.
Gyula erdélyi vezér egyik fiának a neve, melyet
Pauler Gy. a mai Bajna, Karácsonyi J. Bonyha
névvel vesz egynek. Öccsével Buával együtt Pé-
ter felakasztatta.
Bukn^ord, 1. Bukkefjord.
Bukoba,keletaf rikai állomás aViktória Nyanza-
tó Ny.-i partján, termékeny, népes vidéken, 1890.
Emin pasa alapította.
Bukócz (most Berencsbukócz), kisk. Nyitra vm.
miavai j.-ban, (i9io) 732 tót lak., u. p. ós u. t,
Brezova.
Bukóczhegyi monostor (Bukova horka),Bzent
Vazul-rendi monostor Zemplén vármegyében, a
keleti bérces Kárpátok határhegyláncolataiból
mintegy különválva, a tenger szine felett 347 m.
magasságban. Egy 1744. a zborói várban kelt ok-
mány tanúsága szerint az egész Bukóczhegyet
Szirmay Tamás gróf ajándékozta a monostornak.
A régebbi időben e monostorba zárták büntetésül
a magukról megfeledkezett papokat. A monos-
tort, templomot, kápolnát 1895—96. Szegedy
Bazil Szent Vazul-rendi házfőnök renováltatta.
V. ö. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez
(szerk. Dongó Gy. Géza, Sátoraljaújhely, IV.
évf. 8., 13.).
Bukógát, közönséges értelemben valamely víz-
folyásra keresztirányban húzódó, a meder fene-
kéből kiálló építmény, melyen a víz átbukhatik.
A meder fenekébe beépített minden mű akadálya
a vízfolyásnak s ez az akadály földuzzasztja a
vizet. A közönséges értelemben vett B. tehát a
duzzasztógátnak (1. o.) egyik faja s éppen ezért a
duzzasztógát címszó alá tartozik s szerkezeti le-
írása ott található meg. Azonban a B.-nak hidrau-
likai meghatározása is van s ez a meghatározás
elkülöníti a duzzasztógáttól. A B. hidraulikai ér-
telemben olyan vízvezető oldalnyílás, mely feisö
részén nincsen elhatárolva ; tehát a B. nemcsak
vízfolyásban, hanem vízmedencében is képzel-
hető. A B. on átfolyó vízmennyiséget első pilla-
natra nagyon egyszerű képlet fejezi ki :
Q:r=m.l.H. |^2gH,
hol Q a gáton átbukó vízmennyiség m^-ben, l a
B. (vagy nyílás) hossza m-ben, H az átbukó víz
magassága a B. koronája fölött w-ben, g a sza-
badesés gyorsulása m-ben kifejezve és m vala-
mely tapasztalati tényező, melynek érteke tág
határok között 0 32-től 0-66-ig változik a külön-
féle gátalak és az átbukás különféle módozata
szerint. Ugyanis a B. koronája lehet éles szélű és
lehet széles ; a B. elülső oldala lehet függőleges
és ferde, éppen így a B. alsó oldata is ; továbbá
az átbukó vízréteg lehet a gát alsóoldalához ta-
padó, vagy tőle elvált ; a levegő bejárhat a bukó-
vízréteg alá, vagy nem ; a B. alatti vízszin a gát
koronája fölé érhet vagy alatta maradhat stb.
Mindeme különleges esetekre Bazin francia mér-
nök kísérleti úton állapította meg az m tényező
értékét, V. ö. Bogdánfy Ödön, Hidraulika.
Bukolikus (gör., a. m. ökörpásztori), ht\\tt ér-
telemben a. m. pásztori. B. költészetnek nevezik
a pásztori dalköltészetet, melynek a régi görö-
göknél Theokritos, Bion és Moschos, a rómaiak-
nál Vergilius voltak a főképviselői, s utánzóik
minálunk Dayka Gábor, a németeknél főkép
Gessner. — B. regény-nék nevezik a regénynek
azt a faját, mely a pásztori és mezei életet festi.
Ilyen pl. Longosnak Daphnis és Chloója, vagy
Auerbachnak falusi elbeszélései is.
Bukolok (latin, hucöli), szilaj pásztornép az
ÉNy -i Nilusdelta ingoványai közt (Alexandria és
Herakleion vidékén), mely a győztes római légiók-
kal is kikötött, sőt többszörös vereségei után
sem adta meg magát. Kr. u, 172. Avidius Cas-
sius irtó hadjáratot kezdett ellenük, de még Dioe-
letianus alatt is zavarogtak. Későbbi történetük
ismeretlen.
Búkor, 1. Melankólia.
Bukosnicza
97
Bukovina
Bukosnicza, kisk. Krassó- Szörény vm. karán-
sebesi j.-ban, (i9oo) 679 oláh lak. ; u. p. ós u. t.
Korpa.
Bukova, kisk. Hunyad vm. hátszegi j.-ban,
most Márványhánya (1. o.).
Bukovac, adók. és poíit. közs. Szerem vm.
ópazuai j.-ban, (i9oo) 1264 horvát-szerb és német
lak. ; u. p. és u. t. Karlócza — Karlovci.
Bukovac, Vlaho, dalmáciai eredetű horvát
festő, szül. Cavtatóban, Raguza közelében, 1855
jún. 5. Rendkívül hányatott gyermekkor után a
párisi Cabanelnél tanult. Már 1878. bejutott a pá-
risi Szalonba, ahol a kilencvenes évek elejéig ál-
landóan kiállított s neves festővé küzdötte fel
magát. Festett allegorikus, génre, vallásos és tör-
téneti jeleneteket, de leginkább az arcképfestés-
ben tűnt ki. Mintegy húsz év előtt Parisból el-
költözve, Zágrábban telepedett le s azóta ott mű-
ködik mint rendkívül keresett arcképfestő. Buda-
pesten az 1896-iki ezredéves kiállítás alkalmá-
val szerepelt, amikor a horvát pavillonban 33
müve volt látható. Ugyanekkor vásárolta meg a
magyar áUam a Szépművészeti Múzeum részére
a művész Dubravka c festményét. 1903-ban a
bécsi Artin-szalonban gyűjteményes kiállítást
rendeztek műveiből.
Bukovácz, Zomborhoz tartozó puszta Bács-
Bodrog vmegyében, (1900) 1017 lak., u. p. és u. t.
Zombor.
Bukovcak, adók. Zágráb vm. nagygoriczai
j.-ban, (1900) 159 horvát-szerb lak., u. p. és u. t
Velika-Gorica.
Bukovcani, adók. Pozsegavm. pakráczi j.-ban,
(1900) 244 horvát-szerb lak., u. p. és u. t. Lipik,
Bukovec, 1. község Zágráb vm. szentiván -
zeUnai j.-ban, (1900) 536 horvát-szerb lak., u. p. és
u. t. Sveti-Ivan-Zelina. — 2. B., község Várasd
vm. zlatari j.-ban, (1900) 765 horvát-szerb lak.,
u. p. Mace, u. t. Zlatar.
Bnkovec mali, adók. Várasd vm. ludbriegi
j.-ban, (1900) 1.359 horvát-szerb lak., postahivatal ;
u. t. Ludbrieg.
Bukovec veliki, adók. Várasd vm. ludbriegi
j.-ban, (1900) 986 horvát-szerb lak. ; u. p. Mali-
Bukovec, u. t. Ludbrieg.
Bukovecz, 1. kisk. Krassó -Szörény vm. facsádi
j.-ban, most Krassóbükk (1. 0.). — 2. B., kisk.
Temes vm. temesrékási j.-ban, most Bükkfalva
(l. 0.).
Bukovica, 1. adók. Zágráb vm. vrginmosti
j.-ban, (1900) 467 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t.
Vrgin most. — 2. B., adók. Modrus-Piume vm.
vojnici j. ban, (1900) 621 horvát-szerb lak. ; u. p.
Tusilovic, u. t. Vojnic.
Bakovica dolnja, adók. Veröcze vm. slatinai
j.-ban, (1900) 258 horvát-szerb lak. ; u. p. Nova-
Bukovica, u. t. Bukovica.
Bukovica gomja, adók. Veröcze vm. slatinai
j.-ban, (1900) 542 horvát-szerb, magyar és német
lak. ; u. p. Nova-Bukovica, u. t. Bukovica.
Bnkovica nova, adók. Veröcze vm. slatinai
j.-ban, (1900) 683 horvát-szerb, német és magyar
lak., vasúti állomás, postahivatal ; u. t. Bukovica.
Bukovina, kisk. Liptó vm. liptószentmiklósi
j.-ban, (1900) 97 tót lak. ; u. p. Szielnicz, u. t. Liptó-
tepla.
Révai Nagy Lexikona. IV. köt.
Bukovina («a bükk országa»), hercegség, az
Osztrák birodalom koronatartománya (I&onland)
a47n5'— 48«40' é. sz., 25»05'— 26''20' k. h. között.
Határai É,-on és ÉNy.-on Galícia, ÉK.-en Orosz-
ország (Besszarábia), K.-en és D.-en Románia
(Moldva), Ny.-on Magyarország (Máramaros és
Besztercze-Naszód vármegye ; e határvonal hosz-
sza nem éri el a 100 km.-t). Területe 10,442 km».
Felszíne teleTészhen hegyvidék, amelyet az Erdős-
Kárpátok párhuzamos láncai (Obcina Maré, Ob-
cina Peredéül stb.) szelnek keresztül (legmaga-
sabb csúcsa a Dzumaleu, 1859 m.). Magyaror-
szág felől átjáróul szolgál az Aranyos-Besz-
tercze völgye és a Borgói hágó (1227 m.), előbbi
Máramarossziget, utóbbi Besztercze felől. Vasút
nem épült még erre a B.-i határon keresztül. B.
É.-i és K.-i részét síkság — a Dnyeszter, Prut és
Szeret lapálya — foglalja el. Az EK.-i vidéken'a
kék márga és a diluvium rétegei, D.-en mindenütt
a kárpáti homokkő az uralkodó.
Folyói a Kárpátokkal egyközűen ÉNy. — DK.-i
irányban haladnak s a Fekete-tenger felé veszik
futásukat ; a Galícia felé határt alkotó Dnyeszter
kivételével, amely közvetlenül a tengerbe ömlik,
a Prut és a Szeret folyó vidékéhez tartoznak s
ezek útján a Dunába öntik vizeiket. A Dnyeszter
és a Prut Galíciában, a Cseremosz (a Prut mel-
lékfolyója) nagyobbik ága Galíciában, kisebbik
ága — aB. és (íalícía közti határfolyó — B.-ban
ered ; a Szucsava és Moldava forrásai B.-ban, az
Aranyos- Beszterczéé a Kárpátok Ny.-í oldalán,
Magyarországon vannak.
Éghajlata kissé zordon, de egészséges. A kö-
zéphőmérsóklet Czemovitzban 76'', a magasabban
fekvő vidékeké 5" körül. Átlagos évi csapadék
62 cm. B. őstermelő ország. Egész területéből
43-2»/o erdő, 27-6»/o szántóföld, 13-4Vo kert és rét,
12-4o/o legelő (összesen 96'6''/o). Az aratás ered-
ménye (1907) métermázsában: tengeri 1.100,778 ;
zab 552,035 ; árpa 389,414 ; rozs 367,596 ; búza
329,672. Egyéb mezőgazdasági termékek : bur-
gonya, cukorrépa, takarmányrépa, kender, len,
tatárka, repce, köles, hüvelyesek, tök, káposzta,
takarmánj^élék és gyümölcs. Állattenyésztésé
jelentékeny (1900): 60,328 ló (híres a radautzi
ménes), 241,422 marha, 147,739 juh, 183,344 ser-
tés. A méhészet is tekintélyes. Az erdőteililetnek
több mint fele állami. A vadállomány szegény,
ragadozók azonban (medve, farkas, róka, hiúz
nagy számmal akadnak. A bányászat legfőbb
cikkei (1906) : a bamakő (103,942 q.), a só (62,000
q. 1 millió Kertékben) és a kénkovand (38,619 q.),
főleg D.-en. Ásványvizei közül néhány szénsavas
forrás mellett legnevezetesebb a jakobenyi kénes
fürdő.
Ipara kevéssé fejlett. Legszámottevőbb még a
sör-, szesz- és cukorgyártás. Említésre méltók a
fürésztelepek, üveghuták, gőzmalmok, ola,jgyá-
rak. A kereskedés elsősorban a nyers termények
(marha, bőr, fa, tengeri) kivitelére szorítkozik.
A Lembergből Romániába vivő vasút áthalad B.-n.
Ehhez járul kb. 4000 km.-nyi kiépített országút
és 350 km.-nyi vízi út.
A műveltség még meglehetősen kezdetleges.
A tanköteles korú (6— 13 óv) gyermekeknek mint-
egy negyed része nem jár iskolába. Több .száí:
Bukovina
98 —
Bukovina
népiskolán és mintegy 20 különböző középiskolán
kívül egy német nyelvű egyeteme van Czemovitz-
ban 54 tanárral (1908) és 1051 hallgatóval (1909-
1910).
A kormányzás élén áll a czemovitzi Landes-
regierung. Á Landtag-n&k 31 tagja van és pe-
dig: az egyetem rektora; a czernovitzi görög-
keleti érsek ; a nagybirtokosok 10 képviselője ; a
városok 5, a kereskedelmi és iparkamarák 2 és a
községek 12 képviselője. A Beichsrat-ha 11 kép-
viselőt küld B. Az igazságszolgáltatás szervei : a
czemovitzi országos biróság (Landesgericht), a
suczavai kerületi biróság (Kreisgericht) és 18
járási biróság (Bezirksgericht). B. 10 járásra
oszlik; fővárosa Czemovitz (1. o.) (1910) 86,870
lakossal.
A lakosság száma (1910) 801,364; lkm«-ree8ik
77. Az 1900-iki népszám lálás adatai szerint a
rutének számaránya ^IVoífölegB.-onésNy.-on),
a románoké 3270 (D.-en és K.-en), a németeké
22«/o. Ezenkívül volt 8-7»/o lengyel, l-3«/o (9500)
magyar. A magyarok nagyrészt Erdélyből szár-
maznak (1. Csángók), bár leginkább Moldvából
jöttek be a XVIII. sz. vége felé, s előbb Tzibeny
és Jakobestie falvakban (amelyeknek Istensegíts
és Fogadjisten nevet adtak), majd pedig András-,
Hadik- és Józseffalva helységekben telepedtek
le. Számuk 1880-ban 9887, 1890-ben 8139 (1883.
Magyarországból kapott biztatásra kb. 1000 család
az Al-Duna mellékére vándorolt, néhány év múlva
azonban sokan visszaköltöztek).
Vallás szerint (1900) 69o/o gör. kel., löVo r- K
130/0 izr., 2-60/0 evang., 0-4«/o lippován (1. 0.).
Irodalom. KaindI, öeschichte der B., 2. kiad., Czerno-
witz 1896-1903 ; u. a., B., Wien 1899; Az Osztrák-Magyar
Monarchia Írásban és képben, XVn. köt., Bndapest 1899 ;
Friedrich, Die Boden-Meliorationen im Herzogtum B., Wien
1903 ; Weigand, Die Dialekte der B. und Bessarabiens,
Leipzig 1904 ; Geimeindelexikon der B. (K. K. Statistisclie
Zentralkommissio), Wien ; Mittelmann, Führer durch die
B., Czernowitz 1907.
Története. A római császárság korában B.
(Traianus óta) Dáciának volt egy része. Azután
a nyugati gótoké, 375 óta pedig a hunoké lett
a föld, a VI. sz.-ban pedig a szláv eredetű rutén
pásztortörzsektelepedtekle. AXI.sz.-tól kezdve az
ország sokat szenvedett a bessenyőktől és a Sze-
réten túl tanyázó kunoktól és mongoloktól. 1330-
ban (a mai B. határán fekvő) Baja város környé-
kén érte Károly Róbert hadát Bazarád moldvai
vajda bosszúja. A XIV. sz. további folyamában,
a litván-lengyel háborúk révén. Nagy Lajos ki-
rályunk hordta körül ez erdős vidékeken dia-
dalmas fegyvereit. Miután Bazarád ílát, Sándort
hódolatra kényszerítette (1344), Kázmér lengyel
király kérelmére maga ment az ÉK.-i Kárpátokon
Keisztut litván vezér ellen, kit legyőzött s a ke-
resztség felvételére kényszerített. Keisztut eskü-
szegésének hírére Lajos 1352. másodszor kelt át
a Kárpátokon és ez alkalommal a magyar-lengyel
had élén egészen a Szeret folyó mentéig haladt,
ahonnan rengeteg őserdőkön keresztül tért vissza
Beregbe.
1354. Lajos a Bug folyó mentén az új tatárfö-
nök ellenvonultjkitekkora magyar fenhatóság
elismerésére kényszerített Ugyanezen években
(1349 körül, mások szerint csak 1360.) történt,
hogy Bogdán, a máramarosi oláhok vajdája, kit
Lajos a kat. hit felvételére akart kényszeríteni,
törzsével titkon Moldvába szökött, hogy ott a
mongol hatalom romjain önálló fejedelemséget
alapítson. Lajos király utána sietett, hogy a
hűtlen embert visszatérésre kényszerítse. Ez
ugyan nem sikerült, azt azonban elérte Lajos,
hogy Bogdán a magyar király vazallusának val-
lotta magát, sőt Bogdán utóda késznek nyilatko-
zott, hogy a kat. hitre tér, mely igéret Lajos ki-
rályt és a pápát megerősíté abban a reményben,
hogy az egykori úgynevezett milkói püspökség
(1. 0.) közelebb újból fel fog támadni. A magyar
fenhatóság kora azonban nemsokára véget ért,
amennyiben Moldva B.-val együtt magát önálló-
sította, ez utóbbi pedig a század vége felé a Ja-
gellók hatalmi körébe esett. 1412-ben Zsigmond
király ugyan Lublóban Jagelló Ulászlóval szer-
ződést kötött, melyben B. felosztását tervezték ;
ez a terv azonban füstbe ment. (Ez az 1412.
kötött szerződés a legrégibb magyar oklevél,
melyben a «nagy» B. neve előfordul.) A nagy B.
a magyar határtól a Szeret folyóig terjedt, mig
a «kis» B. alatt a Pruth mellékét értették. — A
régi moldvai hoszpodárok Suczavában székeltek
(a XVII. sz.-ig) és a putnai kolostor kriptájában te-
metkeztek. Közülök különösen I. Sándor (1400—
1432) és III. István (1457—1504) gondoskodott
B. jólétéről.
Hogy a későbbi moldvai vajdák gyakorta össze-
köttetésben állottak Erdély fejedelmeivel, isme-
retes ; Báthory Gábornak, Bethlen Gábornak és
a két Rákóczinak hol hűbéres emberei, hol szö-
vetségesei, hol meg ellenfelei gyanánt szerepel-
tek. Ezen időkben a mai B. területe sokat szenve-
dett a törököktől, kik 1504. Moldvát magát adófize-
tővé tették és még a határszéli Choczin várát is
elfoglalták, honnan csak Sobieski János király
űzte ki a pogányt. 1711 után alapították kiván-
dorló magyar Rákóczi-emigránsok Stojezin hely-
séget és 1717. törtek be a tatárok B. felől utoljára
hazánk földjére, csakhogy ez alkalommal Borsá-
nál pórul jártak. Az 1769-iki orosz-török háború-
ban az oroszok szállották meg B.-t.
Lengyelország első felosztása után (1774) Kau-
nitz kancellár, hivatkozással a magyar koroná-
nak B.-ra és Moldvára tartott egykori igényeire,
diplomáciai alkudozásokat folytatott Oroszország-
gal, hogy B.-nak Ausztriához tervezett csatolását
helybenhagyólag tudomásul vegj'^e, mi meg is
történt, ámbár Ghika Gergely moldvai hoszpodár
ellenmondott. Ezzel azonban csak azt érte el,
hogy az újabb orosz háborútól remegő porta
1775 máj. 7. B.-át Ausztriának végleg átengedte.
Eleintén katonailag kezelték, 1786. pedig a «cser-
novici kerületet)) Galíciához csatolták és csak
1849 márc. é. óta szerepel B. mint külön korona-
tartomány hercegség címén.
A bécsi kormányok a múlt század végéig ke-
veset törődtek e távoli tartománnyal. Csak 1875.
alapíttatott a csernovici egyetem. A Taaffe-mi-
nisztérium e tartományban is háttérbe szorította
a liberáUs rutén-német pártot és ezóta itt is dúl
a nemzetiségi viszály, melynek a sűrűn váltakozó
helytartók csakhamar áldozatul szoktak esni. Ki-
vétel számba ment Hohenlohe Konrád herceg
helytartó, aki 1903— 1904-ig valamennyi párt és
Bukovinapodszkle
— 99
Bulandzser
nemzetiség bizalmát bírta. 1909-ben új válasz-
tási törvény ós vele közvetlen és titkos választás
lépett életbe.
Irodnlom. B. régibb történetére nézve a dolog természete
szerint egyrészt a moldva-román, másrészt a lengyel törté-
neti kézikönyveket kell figyelembe venni. Hormuzaki br.,
Fragmente zur Gesch. d. KumSnen, kül. I. köt. 2. szak. ;
Kaindl, Qescilichte der B., 2. kiad. 1896 ; Rössler, RomS-
nische Studien, í871 ; Bendella, Die B., 1854 ; Zurkowskl,
Die B. Heiraatskunde, Czernovio 1898 ; Bidermann, Die B.
nnter österr. Verwaltung 1775—1875, Lemberg, 2. kiad.,
1876 ; Schmidt, Suczawas histor. Denkwürdigkeiten 1885 ;
Werenka, B.-s Entstehen n. Aufblühen, 1892 ; Wickenhauser,
Die dentschen Siedlnngen der B., Czerno.yic 1882—84, 2
köt. ; Polek, Die Erwerbung der B. durch Österreicb, 1889 ;
Kaindl, Die B. in den J. 1848—49, 1894 ; Kaindl, Gesch.
der Deutschen in den KarpatenISndern I., 1908 ; Ursn,
Jorga és Nistor mnnkái (1. Moldva). A magyar vonatkozá-
sokranézve 1. Pór Antal, Nagy Lajos története, 1892 ; Szi-
lágyi István, Máramaros megye történetéből. Századok,
1889, melléklet ; Schmidt cikke Századok 1888. 761. 1. ;
Csánki Dezső, Máramarosmegye és az oláhság a XV. sz.-ban,
Századok 1889. 8. fiiz. ; Márki S., Az oroszok hazánk tör-
ténetében 1878 ; Lovcsányi Qy. cikksorozata a Századokban
(1886) és Matijov mttve, u. o. 1877, 459. 1. A Magyarország-
ból B.-ba telepített székelyek történetére nézve : Kaindl,
Das Ansiedlungswesen in der B. (Innsb. 1902) és Csángók ;
Weigand Q., Die Dialekte der B. (Leipzig 1904).
Bukovinapodszkle, kisk. Árva vm. trsztenai
j.-ban, (1900) 902 tót és német lak. ; u. p. Podvilk,
u. t. Jablonka.
Bukovlje, 1. adók. Modrus-Piume vm. vojnici
j.-ban, (1900) 837 horvát-szerbUak. ; u.p. Barilovic,
u. t. Károly\'áros. — 2. B., "adók. Pozsega vm.
bródi j.-ban, (i9oo) .375 horvát-szerb lak. ; u. p. és
u. t. Bród Sz./m. — Brod n/S.
Bukov vrh, adók. Modrus-Piume vm. delnicei
j.-ban, (1900) 611 horvát-szerb lak.; u. p. és u. t,
Skrad és Brod-Moravice.
Bukow, Adolf, báró, osztrák tábornok, lásd
B^^cco^v.
Bukranion (gör. a. m. ökörfej), így nevezik az
antik művészetnek áldozati állatok koponyáját
ábrázoló díszítő motívumát; a
B.-ok között gyakran rájuk akasz-
tott, lágyan ívelt gyümölcs- és
virágfüzér csüng alá. A B.-t elő-
ször a Kr. e. III. sz. görög művé-
szei alkalmazták (Hermogenes a
magnesiai Artemisionon), a római
korban pedig lépten-nyomon ta-
lálkozunk vele épületeken, oltá-
rokon, szarkofágokon.
Bukszkin, szövet, 1. Bnxkin.
Bukta, édes, élesztős tésztából készült, mazso-
lával, ízzel, mákkal, dióval v. túróval töltött
kalács ; a tésztából ökölnyi darabokat szaggatnak,
a töltelék körül csigaalakúra fonva, vagy egy
kisebb tésztalapot a töltelék körül csüeskösen
összehajtva, egymás mellé rakják a tepsibe s
kelesztés után megsütik.
Buktató készülék. Savtartók veszély nélkül
való kiürítésére használatos biztossági készülék,
amely egy állványon billenthetően felfüggesztett
vaskosár. A savval telt ballont a B. kosarába te-
szik és pánttal v. lánccal a kosárhoz megerősítik.
A ballont a kosárra erősített nyélnél megfogva,
kényelmesen és biztosan kiüríthetni, nem forog
a munkás abban a veszélyben, hogy a keze közül
esetleg kicsúszó, maró savval telt, nehéz ballon
kifröccsenö tartalma összeégeti, vagy szemét ki-
marja.
Bukranion.
A B., melyet a bányákban a szállító edények
kiürítésére használnak, igen sokféle szerkezetű.
Ahol magyar csillékkel pallókon szállítanak a
bányában, a gurító fölé egy pár gerendát fek-
tetnek, hogy a csille, ha felboríttatik, bele ne es-
sék a gurítóba. Vasúti szállításnál a legegysze-
rűbb B. a vaspálya végén, hol a csillét kell kiürí-
teni, a keresztbe fektetett gerenda, melybe a
csille első kerekei beleütődnek; a esillér azután
kinyitja a csille ajtaját és felemelvén a csille há-
tulsó részét, könnyen kiüríti tartalmát. E helyett
néhol a vaspályasinek végeit felgörbítik, hogy a
csille kerekeit felfogják. Igen jó B. a vasrudakból
készült és a tengelye körül forgatható kosár,
melybe a telt csillét beletolják és azután a kosarat
fordítván, egészen felfordítják.
Bukura-tó, Hunyad vm.-ben, a Retyezát hegy-
ség glaciális eredésü tavainak legszebbike.
Bukuresd, kisk. Hunyad vm.brádi j.-ban, (1910)
633 oláh lak., arany- és ezüstbányászattal ; u. p.
Kristyor, u. t. Brád.
Bukurest, 1. Bukarest.
Bulacan, a Pilippi-szigetek egyikén, Luzonban
az ugyanolyan nevű tartomány fővárosa, a Pam-
pagna folyó deltájának egyik ága mellett, 18,186
lak., kik cukorgyártással és szőnyegek készíté-
sével foglalkoznak.
Bulair, falu Drinápoly török vilajetben, Galli-
politól É.-ra. Erődítményeit (görögül Plagiari)
1854. angol és francia mérnökök építették, azóta
pedig kibővítették, a Szaroszi-öböltől a Márvány-
tengerig húzódnak ;céljok, hogy az ellenséges csa-
patoknak partra szállását a Gallipoli-félszigeten
és a Dardanellák környékén megakadályozzák.
Bulak, Kairó egyik külvárosa és a nilusi bár-
kák kikötője, a Nilus jobbpartján, a B. -szigettel
szemben. Kairóval vasút és széles, szép út köti
össze. Van itt fegyvergyár, papírgyár és nagy
állami nyomda, melyben sok nevezetes arab,
perzsa és török munka készült, továbbá elme-
gyógyintézet és női fegyház. 1864—1889. itt volt
a Mariette által alapított egyiptológiai múzeum,
melyet Gizehbe, később Kairóba vittek át.
Bulama, sziget és város, 1. Bisszagosz és
Bolama.
Bulan, kozár király, ki népének nagy részé-
vel, különösen az előkelő osztállyal együtt fel-
vette a zsidó vallást. Utódai (Obadjah, Hizkijah,
Menase, Nisszi, I. Áron, Menahem, Benjámin, II.
Áron és József) már csupa ó-testamentomi nevet
viseltek. József királynak egy 957—61 körül írt
levele szerint, amelyet Khaszdai Ibn Safruthozlrt,
B. ő előtte 840 évvel tért át a zsidó hitre, az arab
Maszudi szerint azonban ez Harun-al Rasid korá-
ban, tehát a VIII. sz. második felében történt. Ha
tekintetbe vesszük, hogy B. és József király között
12 király uralkodott, aminek legfeljebb 200—240
év felel meg, Maszudi állítása valószínűbb. A ko-
zároktól elszakadt s a honfoglaló magyarsághoz
csatlakozott kún-kabar népség egy része szintén
áttért a zsidó hitre s még a VII. sz. közepén is ezt
a vallást követte.
Bulandzser v. Barran (ang. Boolundshuur),
az ugyanily nevű kerület fővárosa Mirat brit-
indiai tartományban, 70 km.-nyire Delhitől, a Káli
Nádi jobbpartján, 18,685 lak.
Bular
100 —
Bulgrarian atrocitles
Bular (Bilar), 1. Belár.
■ Bularchos, a legrégibb görög festők egyike, a
Kr. e. VIII. század körül élt ; a hagyomány szerint
Kandaules lidiai király a magnéziabeliek harcát
ábrázoló festményét arannyal mérte föl,
Bulavadia (Bolivadin), város Kis-Ázsiában, a
Kiiodavendikjár vilajetben, 8135 lak., akik nagy-
részt- kertészek. Hajdan Polybotos volt a neve.
1605-ben a kisázsiaiak itt megverték a törököket.
Bulavayo, 1. Guhuíuvajo.
Bulbáris bénulás. 1. Nyúltvelöi bémilás.
Bulbiíbrmis (lat.) a. m. hagymaalakú.
Bulbíllus, 1. Sarjrügy.
Bulbotuber, 1. Hagymagumó.
Bulbuk (most Balbuk), kisk. Hunyad vm. al-
gyógyi j.-ban, (1910) 371 oláh lak. ; u. p. Algyógy,
u. t. Alkenyér.
Bulbul (perzsa), 1. Bülbül.
Bulbns, az anatómiában bunkószerü meg-
vastagodások megjelölésére használatos kifeje-
zés. Rendesen a szemgolyót, a bulbus oculit értik
alatta, v. az ideggyógyászatban a törzsvelöt. — B.
aortae : az aorta kezdeti részén lévő tágultabb
szakasz. — B. cornu posterioris : az agyvelő
oldalsó gyomra hátsó szarvának mediálls felszí-
nén lévő bedomborodás, melyet egy rostköteg, a
f orceps posterior okoz. — B. olfactorius : a Crae-
tus olfactorius végén lévő megvastagodás, 1.
Szaglás. — B. urethrae : a f érfl húgycsöve bar-
langos testének végén lévő duzzanat ; 1. Húgycső.
— B. venae jugularis, 1. Jugularis. — B. vesti-
huli, érdús, laza (cavernosus) szövetből álló duzza-
catok a hüvelytornác nyálkahártyája alatt. Ana-
lógok a férfiban lévő B. urethrae-vel.
Bulbus (növ.), 1. Hagymu.
Bulcke, Kari, német költő, szül. Königsberg-
ben 1875 ápr. 29. Jogot tanult és sokat utazott ;
most ügyészi ülnök Halléban. Lirai művei : Die
Töchter der Salome (1901) és Gedichte (1905). Re-
gényei : Bin altes Haus (1898) ; Triebsand (1900) ;
Silkes Liebe (1900) ; Tagebuch der Susanne Övel-
gönne (1905) ; Reise nach Italien oder die drei
Zeitalter (1907) ; Irmelin Rose (1908). Nagy mű-
veltségű, tehetséges író.
Bulcs, kisk. Krassó-Szörényvm. marosi j.-ban,
(1910) 442 oláh lak. ; u. p. és u. t. Birkis. Legrégibb
községeink közül való, melynek benedekrendi
apátságát még Szent István alapította. Ez az
apátság 1652. pusztult el. Nevét állítólag Bulcs
vagy Bulcsú vezérről vette.
Btücsu, kisk. Bereg vm. tiszaháti j.-ban, (i9io)
725 magyar lak. ; u. p. és u. t. Beregszász.
Bulcsú, régi magyar név, melyet az Árpádok
korában főleg a kisebb nemességnél és vár-
jobbágyoknál találunk. Jelentése v. a. m. «bölcs)),
V. a «búcsu», «boc8ánat» szóval függ össze.
1 . B. (Vér-B., Vér-Bölcs, a bizánciaknál Bultzus,
Bolesodés, a német évkönyvekben Pulszi), Káí
fia. Úgy ő, mint apja, a 3-ik fejedelmi méltóságot,
a karkhaszságot (horka) viselte. 947 — 950 felé
Konstantinápolyban járt s ott fölvette a keresz-
ténységet, de hazajövetele után ismét visszatért
az ősi hitre. Hagyományaink Léllel és Botonddal
együtt szerepeltetik, az utóbbi azonban valószínű-
leg később élt. Az augsburgi ütközetnek (955) B. és
Léi volt a vezére, német források még Surt vagy
Assurt is emlegetik ; az ütközet elvesztése után
mindhárman a németek kezébe estek, kik aztán
Regensburgban felakasztották őket. Az a Bogát,
kit Béla király jegyzője B. atyjának mond, talán
a nagybátyja volt. B. nemzetsége a Balaton kör-
nyékét szállta meg, hol még a XIV. sz. elején is
előfordul (1, Lád és Vérbulcsu nemz.). Ebből szár-
mazott :
2. B., 1221— 29-ig győri kanonok és prépost,
1228-tól királyi kancellár s mint ilyen IX. Ger-
gely megbízásából ő vizsgálta meg az erdélyi püs-
pök és a kolozsmonostori apát közt támadt vi-
szályt s ő teljesítette Bánffy Lukács boldoggá-
avatásakor az előleges nyomozásokat. 1229—
1234-ig Csanádi püspök volt. 1241-ben a királyuk
megöletése miatt feldühödött kunokkal kemény
csatát vívott a hada, míg ő betegen feküdt kocsi-
jában. A csatát elvesztette, de ő maga megmene-
kült. Aggkorára megvakult. Származására nézve
veszprémvármegyei volt, legalább egy 1258-iki
oklevél (Árp, új Oki. II. 311. Haz. Oki. VIU. 366.)
szerint.
Bulcsú Károly, családi néven Palcsó, szépiro-
dalmi és egyházi író, szül. Kassán 1823 ápr. 8.,
megh. Kecskeméten 1865 aug. 20. Iskoláit Sáros-
patakon,Késmárkon végezte ; ref .teológiát hallga-
tott, de a papi vizsgálatot csak 1859. tehette le,
mikor már ügyvéd és tanár volt, mert Ármány
c. pajkos drámája miatt diákkorában eltiltották
tőle. Kitörvén a szabadságharc, ö is beállt önkén-
tesnek, s mint érdemjellel kitüntetett főhadnagy
kapitulált Komáromban. Irt verseket és egyházi
beszédeket ; az előbbiek korának szépirodalmi
lapjaiban jelentek meg. Erdélyi János elisme-
réssel nyilatkozott költészetéről. Nevezetesebb
munkái : Vladár, magyar tündérrege (Pest 1858) ;
B. Károly költeményei (Kecskemét 1860) ; Gyász-
és sirbeszédei (Debreczen 1871). Összeszedte és
kiadta Ferenczy Teréz költeményeit : Téli csilla-
gok címmel (Pest 1864).
Buldur, 1. Burdur.
Búié (gör.) a. m. tanács, tanácsgyülés, a régi
görög államok arisztokratikus kormányzatában
születésen és társadalmi rangon alapuló tanács
volt, a demokratikus államokban pedig a polgá-
rok összeségéből választott vagy kisorsolt testület.
L. Athén.
Buleleng, 1. Báli.
Buleuterion (gör.), a régi görög áUamokban
az államtanács gyűléshelyisége.
Bulgar-Dagh, hegység, 1. Taurusz.
Búlgári, 1. Bolgári.
Bulgária, 1. Bolgárország.
Bulgárián atrocitles (ang., bolgárországi
kegyetlenségek), így nevezte el az angol közvéle-
mény azt a rettenetes vérengzést, melyet a török
katonaság, különösen a basi-bozuk- csapatok és
török tisztviselők az 1876-iki bolgár felkelés le-
veretése után a bolgár keresztényeken elkövet-
tek. Egyedül Filippopol és Tmovo tartományban
35 helység pusztult el, összesen pedig 12,000 bol-
gárt öltek meg. Ezeken kívül a rögtönítélő bíróság
is százával szedte áldozatait. Európa elborzadt e
mészárlások hírére és a szláv meg az angol libe-
rálissajtó a legerélyesebb megtorlást sürgette. Az
ellenzék a közhangulatból fegyvert kovácsolva,
lulerarin
101 —
Bull
a Beaconsfleld-minisztórimn ellen fordult. Glad-
stoneés Stratford de Redclififa balkáni kereszté-
nyek számára autonómiát követeltek és v. 200
meeting utálatát fejezte ki a törökök eljárása fö-
lött. Gladstone kiadta azonfelül a Bulgárián hor-
rors c. röpiratot. Anglia sürgetésére az európai
nagyhatalmak a török tartományokban élő keresz-
tények érdekében 1876 végén Konstantinápolyban
konferenciát tartottak, mely azonban 1877 jan.
20. a porta passziv magatartása következtében
eredménytelen véget ért. Erre azután Orosz-
ország vállalta magára Bolgárország felszabadí-
tását. L. Bolgárország.
Bulgarin, Faddej, orosz író, szül. a minszki
kormányzóságban 1789., megh. Karlova nevű bir-
tokán 1859 szept. 13. Tanult a szentpétervári
hadapród-iskolában, részt vett 1807-ig a Francia-
ország ellen viselt hadjáratban, de 1810. a fran-
cia hadsereg mellé szervezett lengyel légióba
lépett, ezzel együtt részt vett az 1810-iki spa-
nyol 8 az 1811-iki olasz hadjáratokban, harcolt
1812. 1. Napóleon oroszországi inváziójában és
az 1813 és 1814-iki hadjáratokban. Spanyol-
országban el is fogták 8 már éppen agyon akarták
lőni, mikor egy francia lovas-csapat megmen-
tette. 1814. porosz fogságba került, de abból is
csakhamar kiszabadult s Napóleon főhadiszállá-
sára ment, aki rábízta a lengyel szabad csapatok
vezérletét. Napóleon bukása után B. visszament
Varsóba, ahol mint lengyel író lépett föl. 1819-ben
Szent-Pétervárra ment s orosz író lett. Össze-
gyűjtött művei oroszul Szent-Pétervárott 1827.,
lengyel nyelven Varsóban 1828., németül Lipcsé-
ben 1828. jelentek meg. Miklós cár alatt B. kész-
séges szolgája volt a reakciónak. Később írt, rég
feledésbe ment művei közé tartoznak : Vüzsigin
Iván (Szt.-Pétervár 1829) c. regénye és folytatása
Vüzsigin Péter Ivanovics (u. o. 1830) ; Oroszor-
szág történeti, statisztikai, földrajzi és irodalmi
tekintetben (u. o. 1837, 4 köt.) és emlékiratai (u.
0. 1846-49, 6 köt).
Bulgaris, Demetrios,göT. államf érflú,8zül. Hyd-
rában 1803., megh. Athénben 1878 jan. 11. Önfel-
áldozó tevékenységet fejtett ki a görög szabadság-
harcban.Később része volt Kapó d'Istriának meg-
buktatásában (1831). Ottó király uralkodása alatt
a szenátusban működött az ellenzék ellen. 1848-
ban pénzügyminiszter lett a Kanaris-kabinetben
(1&48-49)'. 1862— 63-ig régens volt, 1866., 1872.
és 1874—75. pedig miniszterelnök. — Fia, Leo-
nidas, szül. 1842., Kumunduros barátja, Orosz-
oi-szág híve s ezért 1877—78. arra törekedett,
hogy Görögország az orosz-török háborúban
Oi'oszországnak segélyére siessen.
Bulgárok, 1. Bolgárok.
Bulhao-Pato, Raimundo Antonio de, portugál
költő, szül. Bilbaoban 1829 márc. 3. Költeményei-
ben a romantikus irányt követi. Ilyenek : Verses
(1850 és 1867) ; Paquita (elbeszélő költemény,
1866) ; Can^őes da tarde (1867) ; Flores agrestes
(1870); Cantos e Satyras (1873). B. tagja a portu-
gál tud. akadémiának ; ilyen minőségében adta
ki a Cartas de Affonso de Albuquerque müvet
(Lisboa 1884).
Bulhar, kikötő a brit Szomali-földön Kelet-
Afrikában, 12,000 lak.
Bulic {ejtai: — lics), Fereuc, horvát klasszika-
filológus és archeológus, kormánytanácsos, szül.
Vranjic-Salonában, Spalato mellett, 1846 okt. 4.
Középiskolai tanulmányait Spalatóban, a kat.
teológiai tanfolyamot Zárában elvégezvén, Spa-
latóban és Kagusában tanár, majd a ragusai gim-
náziumban igazgató volt s 1896. nyugdíjazták.
Hivatalos működésén kívül nagy tevékenységet
fejtett ki tudományos téren, mint Zára és vidéké-
nek, később pedig Spalato és vidékének régészeti
főfelügyelője, továbbáaspalatóirégészetiműzeum
igazgatója és a salonai ásatások vezetője. Müvei :
Q. Horatius Flaccus ab adulationis crimine def en-
ditur (Ragusa 1875) ; De poesi epica populari in
Latinis litteris (u. o. 1879); Colonia Martia Júlia
Salona (Spalato 1885); Catalogus Inscriptionum
Musei archaeologici Salonitani Spalati (u. o. 1885
és 1889) és ennek folytatásai Actuarium Inscrip-
tionum címen (u. o. 1893 ós 1894) ; ezenkívül meg-
írta Dalmácia őstörténetét (Zur Vorgeschichte
Dalmatiens, az Osztrák-magyar monarchia le-
írásában).
Balimia (gör.) a. m. farkaséhség.
Bulinius Bung. (áuat), a tüdős csigák (Pul-
mowaío^ rendjében a Helicidae családjába tartozó
szárazföldi csiganem, harangforma v. hosszúkás
tojásalakú házzal ; az egész földön el van ter-
jedve, különösen sok faja él Dél-Amerikában. Ma-
napság mintegy 1200 élő és 30 kihalt faját
ismerik.
Bulkeszi (azelőtt : Bulkesz), nagyk. Bács-Bod-
rog vm. palánkai j.-ban, (i9io) 2897 német lak.,
van népbankja, takarékpénztára, segélyző- és
előlegező egylete, gőzmalma, vasúti állomása,
posta- és táviróhivatala. V. ö. Pesty Frigyes, B.
(Századok 1875, 650—653).
Bull (ang., a. m. hikaj, az angolban körül-
belül a. m. «oktondi». John B. az angol nép
jellemének humorisztikus személyesítése. Ezt
az elnevezést először Swift használta. Arbuthnot
(l. 0.) e címen pamfletet írt a whigek eUen. Torz-
rajzokban a B. köpcös alakú, mindig verekedésre
kész. Ir-B. alatt félszeg, de komikai hatást elő-
idéző beszédet értenek, minőt különösen az írek-
nek tulajdonítanak. B. alatt Angliában a tőzsde
nyelvén haussier-t értenek.
Bull., növénynevek mellett P. Bulliard (szül.
1742., megh. 1793) francia botanikus nevének rö-
vidítése. Munkái : Flóra Parisiensis (Paris 1776—
1780, 5 köt.) ; Histoü'e des plantes vénéneuses (u.
0. 1784 és 1798) ; Histoire des Champignons de la
Francé (u. o. 1791—98) ; Herbier de la Francé (u.
0. 1780—95, 12 köt., 600 színes tábla).
Bull, 1. John, angol zenész, állítólag a God
savé the King (nemzeti himnusz) megzenésítője,
szül. Somersetshireben 1563., megh. Antwerpen-
ben 1628 márc. 12. Gyermekkorában mint a kir.
énekkar tagját képezték ki. 1582-ben orgonás
lett Herefordban, 1585. a kir. énekkar tagja, 1592.
az oxfordi, majd a cambridgei egyetem tb. tu-
dora, 1596. Londonban a Gresham College zene-
tanára, 1617. az antwerpeni székesegyház orgo-
nása. Híres orgonajátszó, jeles ellenpontozó ; vir-
ginal (zongora)-darabjai s gyakorlatai, egy an-
them (bibliai kántáte) s néhány kánon maradt
fenn tőle.
Bulla
— 102 —
Bullant
2. B., Ole Bornemann, norvég hegedűművész,
szül. Bergenben 1810 febr. 5., megh. Lysoén villá-
jában 1880 aug. 17. Már korán rendkívüli tehetsé-
get mutatott a hegedüléshez, de atyja akaratára
a teológiai pályára lépett s csak titkon élhetett
művészetének. 1831-benPárisbament, hol hang-
versenyen lépett föl. Ekkor képezte ki B. sajátsá-
gos, bizarr játékmodorát, mely alapjában Paga-
nini iskolájára vezethető vissza. 1836-ban Lon
donban játszott, bejárta Angol-, Skót- s Írorszá-
got. 18M óta Amerikában járt sokszor. 1847—
18-á;8-ig Franciaországban rendezett hangverse-
nyeket. 1848— 52-ig szülővárosában színházat
alapított 8 vezetett. 1879-ben Budapesten is volt ;
öregségében is alig veszített valamit virtuozi-
tásából. Guarneri-hangszerén a flageolet biztos-
sága, a messze ugrások, kettős fogások, a csip-
kedő és a szaggatott játék, futamok kromatikus
oktávákban, többszólamú előadás dolgában rend-
kívülit nyújtott. Műveit is a maga ilynemű kész-
ségéhez szabta.
Bulla (lat.), 1. lapos tok, fonnára kerek V. szív-
alakú (l.i. dbí'-a), melyet a szabadszületésű római
gyermekek a nyakon hordtak. Az volt a rendel-
tetése, hogy a ben-
ne rejlő talizmán a
rossz tekintettől, el-
büvöléstől megóv-
jon. A gazdagabb
családok gyerme-
kei aranyból valót
viseltek, a szegé-
nyebbeké bőrből ké-
szült. A íiúk a Tóga
graetexta levetése-
or felhagytak a B.
viselésével is s a
házisteneknek(Xa-
res) szentelték. A
leányoknál valószí-
nűleg férjhezmene-
telükig használat-
ban maradt. Bizo-
nyos alkalmakkor, így diadalmeneteknél, férfiak
is még nyakukba akasztották, mint védelmi szert
a f'asdvatio ellen. Több szobron, melyek fiatal
rómaiakat ábrázolnak, ott látjuk a B.-t. Pom-
pejiben pedig egy aranyból készült, valószínűleg
női ékességül szolgáló B. került napfényre.
2. B., az a szelence, mely valamely oklevél-
nek függő pecsétjét tartalmazza, arany, ezüst
1. ábra. Bómai bulla.
2. ábra. II. Endre bullájának pecsétjei.
és ólom pecsétet, melyek állami okiratok meg-
erősítésére szolgáltak ; leginkább azonban a B.
magát az ilyen függő pecsétekkel ellátott okleve-
let jelenti. A B. nevet régibb időben esászárok-
és királyoktól kiállított okleveleknél is használ-
tak. Reánk nézve legfontosabb a II. Endre király
1222. évi arany-B.-ja (1. 5. ábra és Aranybulla),
mely legrégibb alaptörvényeinket tartalmazza, s
mely a nemesség s a nép Szent István király adta
jogait újra megerősítette.
3. B., egyházi értelemben a legünnepélyesebb
alakban kibocsátott ólompecsétes pápai iratok (sub
plumbo). A XII. sz. óta a pecsét az egyik oldalon
az apostolfejedelmek fejképével, a másik oldalon
az illető pápa nevével van ellátva és vagy se-
lyemzsinóron (kegyelmi ügyekben) v. kender-
zsinóron (igazságügyekben) függ. A B.-k stílus
és írásmódja határozott formákhoz van kötve.
Bevezetés : N. (Pius) Bppus servus servorum Dei
düecto filio N. Salutem et Apostolicam Benedic-
tionem vagy In perpetuam rei memóriám. A kel-
tezésnél az illető pápa uralkodási éve is kitéte-
tik, a napokat a római naptár szerint jelzik. A
pápa ritkán írja alá. A B.-kat erős, sárgás perga-
mentre és latin nyelven írják. Régebben gót be-
tűket használtak (bullaticum gothicum v. teuto-
nicum), Xm. Leó 1878 dec. 29. kelt Motu pro-
priója óta azonban latin betűket ; az ólompecsé-
tet is csak fontos iratoknál rendelte el, különben
a vörös pecsét használatos. A B.-kat a szöveg
kezdő szavaival szokás idézni. V. ö. Fflugk-
Harttung, BuUen der Papste (1901).
4. B., a bőrgyógyászatban a bőrnek oly el-
változása, amelynél a bőrnek valamelyik két
rétege széjjelválik és közöttük savó gyűlik
meg, mely a felső réteget kisebb-nagyobb hólyag
alakjában felemeli. Igen gyakran fordul elő égés-
nél, bőrloboknál, gyógyszerek alkalmazása (pl.
jód, lúg, hólyaghúzók után), fertőzések (pl. orbánc,
lepra), idegbajok (pl. syringomyelia), bőrbajok (pl.
pemphigus) esetében stb. A B. terméke rendsze-
rint tiszta savó, később véres vagy genyes lehet ;
ez vagy beszárad vagy kifolyik és pörköt hagy
maga után, amelynek leesése után a B. néha
nyomtalanul eltűnik, máskor folt vagy heg marad
vissza.
Bulla János, író, a Petőfi-társaság tagja, 1875
óta több költeményt és elbeszélést irt különböző
lapokba. A Tündéröv c. regényes elbeszélését,
mely pályadíjat nyert, 1876. a Kisfaludy-társa-
ság adta ki. Don Zsuán c. elbeszélő költeményé-
ből csak töredék jelent meg.
Balladán (Bulvadin), kerületi főhely Aidin
ázsiai-török vilajet Denizlü szandzsákjában, a
Hermus és Meander folyó vízválasztóján, 9700
jórészt török lak. ; nagy szövőiparral.
Bullant (ejtsd: bttiaS), Jmw, francia építész, szül.
1525 körül, megh. 1578 okt. 10. Eleinte főleg a
Montmorency-család szolgálatában fejtett ki nagy
tevékenységet, 1557-től pedig — megszakítással
— királyi építész volt. Leghíresebb művei az
écoueni és chantillyi kastélyok, melyeknek építé-
sében nagy része volt. Az olasz renaissance pom-
pás formái sajátos módon egyesülnek itt a régi
francia építészet jellegzetes elrendezésével és for-
máival. A kor két legnagyobb építési vállalkozá-
sában, a Louvre és a Tuileries újjáépítésében is
részt vett B., ki a francia renaissance művészet
Buliarium
103
Bullion-blzottságr
vezető mesterei közé tartozik. Elméleti müvei
közül különösen fontos a Reigle générale d'archi-
teoture des cinq maniéres de colonnes (Paris
15B4-68).
Buliarium (lat.), gyűjteménye azoknak a
pápai ügyleveleknek (bulláknak, breveknek),ame-
lyek az egyházi törvénytárban nem fordulnak
elő vagy csak annak lezárása után tétettek közzé.
Hivatalos B.csak egy van, XIV. Benedeké, aki sa-
ját rendeleteit gyűjtötte egybe és e gyűjtést hi-
vatalos használatra helybenhagyta. A többi ma-
gánjellegű. Ilyenek: B. romanimi Cherubinus
Laörtius római jogtudortól, I. Leótól V. Sixtusig
terjed (1586) ; fla Cherubinus Angelus Mária foly-
tatta a gyűjtést X. Incéig ; ezt folytatták X. Kele-
ínenig lantuscai Angelus és római János Pál. Maá-
nard Jeromos B. magnuma 19 folio kötetben
I. Leótól XIV. Benedekig terjed (1739—68). A B.
Privilegiorum et Diplomatum araplissima coUec-
tio 1737-től jelent meg, Cocquelines Károlytól
Rómában, l^-foüo kötetben. Ennek mintegy foly-
tatása XIV. Benedek említett B.-a ; Barbéri An-
drás (206 fűzetben, 1835— 1854-ig) XIV. Bene-
dektől a legújabb időkig folytatta a gyűjtést.
Aeta Pii IX. és Leonis XIII. megjelentek Rómá-
ban (1854-81 stb.).
Bnllati doctores v. B. magistri, 1. Bul-
latus.
Bulla-tó, Bidlea-tó, 1. Buüa-tó.
Bullatus (lat.), az, akit bulla adományozásá-
val neveztek ki. Bidlati dodores v. btdlati ma-
gistri azok, akiket nem egyetem tett doktorrá,
hanem a pápa v. király.
Bulldog (ang.), a házi kutya egyik fajtája
(Canis familiáris molossus gladiátor), a szelin-
dekek csoportjából. Egész megjelenésében a kö-
zönséges szelindekhez hasonló, de annál kisebb ;
a szelindektől főleg fejének alkatában különbö-
zik. A B. feje rövidebb, csaknem teljesen göm-
bölyű. Homloka szélesebb és domborúbb ; arcorra
rövidebb és inkább felvetődött; alsó állkapcsa
sokkal előbbre nyúlik a felsőnél; elülső fogai
mindig láthatók ; füle mindig fölálló, a hegyén
kajla. Végtagjai rövidebbek, de ép oly erősek,
mint a szelindekéi. Színe különböző; az egy-
színű vörös, fehér, vörhenyes sárga vagy sötét
foltokkal tarkázottakat becsülik a legtöbbre. A
B. a spanyol Alano-kutyától származik.
Bolldog-expeddció, 1. Tengeri tudományos ex-
pediciók.
Bulle (ejted: bnu, Boll), város Pribourg svájci
kantonban, a la Gruyóres kerületben, termékeny
síkon, a Tréme közelében, (i9io) 4100 lak. ; sajt-
os fakereskedéssel, papírgyártással.
Bulle, Konstantin, német történetíró, szül.
Mindenben 1844 márc. 30., megh. Blumenthal-
ban (Bréma m.) 1905 júl. 31. Müvei : Geschichte
der neuesten Zeit 1815—71 (Bremen 1876, 2 köt.)
és Geschichte der Jahre 1871—77 (Leipzig 1878,
2 köt.), melyek együttesen : Geschichte der neues-
ten Zeit (Berlin 1886, 4 köt.) c. alatt jelentek meg.
Oncken vállalata számára megírta a Geschichte
des zweiten Kaiserreichs u. des Königreichs Ita-
üen (Berlin 1890). Ovidius Átváltozásait lefordí-
totta németre (1898).
Bullea-tó, 1. Buila-to-
BuUer, Bedvers Henry, sir, angol tábornok,
szül. 1839., megh. 1908 jiln. 2. Londonban. Részt
vett a kínai háborúban, a Red-River-expedicióban
az asanti- (1874), a zulu-háborúban (1879), az egyip-
tomi (1882) és a szudáni hadjáratban (1884). Ér-
demei elismeréséül 1890. Wolseley lord utódjává,
1899 szept. 1. pedig a Transzvál ellen működő
hadsereg fővezérévé nevezték ki, a búrokkal azon-
ban nem boldogult. 1899 dec. 15. a Tugela folyó-
nál, Colenso mellett óriási vereséget szenvedett.
Erre Roberts lord vette át a fővezényletet, míg
B. csak a Natálban működő csapatokat vezé-
nyelte. 1900 jan. 24. a Spionskopnál újra nagy-
vereség érte és csak a harmadik kísérletnél si-
került neki (1900 febr.) Ladysmithet felmenteni.
Okt. 10. állásáról visszahívták Angliába, hol az
I. hadtest és az aldershoti tábor parancsnokává
nevezték ki. Midőn új hivatalát elfoglalta, önér-
zetes beszédben a kormányt, ktUönösen Brodrick
hadügyminisztert vádolta, mint vereségeinek oko-
zóját. Erre 1901. elbocsátották. V. ö. lerrold,
Sir R. B. (London 1908).
Bulletin (franc, eitsd: buuten; ol. boUetino)
a. m. napi értesítés ; pl. orvosi jelentés magas ál-
lású egyének betegségéről, tudós társaságok idő-
szaki jelentései. Az első francia köztársaság ren-
deleteinek és törvényeinek hivatalos gyűjte-
ménye is B. nevet viselt.
Bullet-tree wood, 1. Balata.
Bull-finch (ang.), többnyü-e élősövény ; az
akadályversenyek egyik ugrása szokott lenni.
Bullidae (áiiat), 1. Hólgagcsigák.
Bullinger, Heinrk-h, svájci reformátor, szül.
Bremgartenben, Aargauban 1504 jul. 18., megh.
1575 szept. 17. Zürichben. Kölnben tanult, ahol
Luther : Von der babylonischen Gefangenschaf t
c. iratának hatása alatt a reformációhoz csatla-
kozott. Mint tanító a kappeli kolostorban Zwing-
livel szoros összeköttetésbe lépett, elkísérte őt a
berni vallásértekezletre s Bremgartenben rövid
ideig (1529—31) tartó lelkészi működés után
Zwingli utóda s egyik vezetője és előharcosa lett
a reformációnak. "^ Zürichből kiszorította Bucer
konkordiáját s egyik kezdeményezője volt a má-
sodik baseli vagy első helvéciai (1536), valamint
a második helvéciai hitvallásoknak (1566). Befo-
lyását és tanácsait a francia és angol ref. egy-
házra is kiterjesztette. Diariumában megírta éle-
tét. A reformáció történetét tárgyaló munkáját
Hottinger és Vögeli (Frauenf. 1838—1840, 3 köt.)
adta ki. V. ö. Pestalozzi, Heinrich B. (Elberf.
1858); Christoffel, B. és felesége (1874); Egli,
Analecta reformatoria, (2 köt.) ; Biographien
(Zürich 1901); magyar munka : Báth György, B.
H. és a magyar reformáció (írod. Tört. Közlemé-
nyek 1896).
Bullion - bizottság (Buliion Comütee). Az
1797-iki angol Bank Restriction Act következté-
ben beállott pénzforgalmi zavarok tanulmányo-
zására és az alkalmazandó eszközök iránti javas-
lattételre kiküldött bizottság v. ankét, amelynek
tárgyalásai nagy befolyással voltak a pénzforga-
lom elméletére. Angliában a kormány ugyanis a
jegybanktól kölcsönöket vett fel, minek következ-
tében a bankjegyek ércfedezete csökkent. A bank
jegyeit nem tudván beváltani, 1797. készfizetéseit
Bullivant-háló
104
Bulyovszky
beszüntette és a bankjegyeket a törvény kény-
szerforgalommal ruházta fel. A B.-ot 1810-ben
küldték ki s munkálatait még ugyanabban az
évben közzétették.
Bullivant-háló, a hajót torpedók ellen védő
háló ; nevét Bullivant gyárostól vette.
Bullock-gép, BuUock Williamtól 1863. feltalált
köny vnyomtató-gép,melynek segítségével először
nyomtattak a papírtekercs mindkét oldalára ste-
reotipek által. Különösen Amerikában van elter-
jedve, 1 óra alatt 10—12,000 ivet nyomtat.
Bullocks keart (ööv.), 1. Cimetalma.
BuUpm V. hullámi, a fulb vagy felup néger
népcsaládhoz tartozó törzs Sierra Leonéban (Af-
rika nyugati partján).
Bullrich-féle só néven azelőtt, mint tikos szert,
a nátrium-bikarbonát és Glauber-só keverékét
árusították, manapság azonban ehelyett tiszta
nátriumbikarbonátot árusítanak.
Bull-Run (ejtsd: bairön), kis patak az Egyesült-
Államok Virginia államában ; az AUeghany egy
mellékágában, a B. Mountainsban ered és a Po-
tomac egyik mellékvizébe, az Occoquanba torkol-
lik. Mellette, 1861 jún. 21. ós 1862 aug.29.é8 30.
az unionisták seregét a szecesszionisták meg-
verték.
Bullterrier (ang.), a bulldog és a tacskó ke-
reszteződéséből származó kutyafajta.
BuUy (esjtsd : bttiii), Roger de (vagy de Beauvoir),
francia író, szül. Parisban 1809 nov. 28., megh.
1866 ápr. 27. A romantikus iskolához csatlakozott
és számos regényt : L'écolier de Cluny (1832) ;
L'hótel Pimodan (1846) stb írt. — Neje, sz. Doze
(1822-59) 1850-ben elvált férjétől. Ünnepeit
színésznő volt, aki színdarabokat is írt.
Bulmerincq, August von, német jogtudós, szül.
Rigában 1822 aug. 12., megh. Stuttgartban 1890
aug. 18. 1858-ban a közjognak és nemzetközi
jognak tanára a dorpati egyetemen, 1863. a Bal-
tische Wochenschrift f . Landwirtschaft, Gewerb-
fleiss und Handel szerkesztője ; a genti Institut de
droit international egyik alapítója; 1882. a hei-
delbergi egyetem a Bluntschli elhaltával meg-
üresedett nemzetközi jogi tanszékre hívta meg.
Főbb müvei : Das Asylrecht in seiner geschicht-
líchen Entwicklung (Dorpat 1853) ; Die Syste-
matik d. Völkerreehts (u. o. 1858) ; Praxis, Theo-
rie u. Codification d. Völkerreehts (Leipzig 1874).
Bulmke, porosz falu, (i9oo) 11,001 lak. ; vas-
müvekkel, kazángyárral, kőszénbányával; 1903.
bekebelezték Gelsenkirchen városba.
Bulnesia Gay (növ.), a Zygophyllaceae család
génusza, melynek 6 faja Dél-Amerikában, főkép
Argentínában honos. Steppelakó cserjék v. fák.
Fájuk igen tartós s különösen a B. arhorea (Jacq.)
Engl. és B. Sarmienti Lorentz kiváló e tekintet-
ben. Mindkettő magas fa. Az utóbbinak fája 1892
óta palo balsamo név alatt kerül a kereskede-
lembe. Színe a levegőn zöldes-kékre változik.
Igen kellemes illatú éterikus olajat tartalmaz,
Bulgáriában a rózsaolajat hamisítják vele.
Buloz, Frangois, francia író, szül. Vulbensban
(Savoie) 1803 szept. 20. megh. Parisban 1877 jan.
12. Nyomdai korrektor volt, fordított egyet-mást
angolból s 1831. megalapította aRevue desdeux
Mondes folyóiratot, amelyet több mint 40 évig
szerkesztett s rendkívül nagy tekintélyre emelt.
Müvei közül felemlítendő : Lettres et mémoires.
Buls, Charles, belga politikus, szül. Brüsszel-
ben 1837 okt. 13. a Ligue belge de Venseignement,
nevű liberális egyesület elnöke. Brüsszel polgár-
mestere volt (1881—99) és a kamarának szabad-
elvű tagja. Müvei : Une excursion scolaire á Lon-
dres (Bruxelles 1872) ; Vienne en 1873 (1874); La
sécularisation de Tenseignement (1876).
Bulthaupt, Heinrich, német író, szül. Brémá-
ban 1849 okt. 26., megk u. o. 1905 aug. 20. Ta-
nulmányai végeztével beutazta a Keletet, Görög-
országot, Tuniszt és Olaszországot. 1879 óta
szülővárosa könyvtámoka volt. Munkái : Ein cor-
sisches Trauerspiel (Leipzig 1872) ; Die Kopisten
(vígjáték 1875) ; Lebende Bilder (vígj. 1876); Die
Arbeiter (szomorújáték 1877); Dramaturgische
Skizzen (Bremen 1878); Streifzüge auf dramat.
u. krit. Gebiet(u. o. 1879); Malteser (dráma 1884);
Der verlorene Sohn (dráma 1889) ; Franzosen-
herrschaft an der deutschen Bühne (1888) ; Timon
von Athén (1892) stb. Lírai munkák : Durch Frost
u. Gluten (1877); Der junge Mönch, Novelette
in Liedern (1879). Fő munkája: Dramaturgié
des Schauspiels (1882—1901, 4 köt.), és pótléka:
Dramaturgié der Oper (1887, 2 köt.), melyben
Shakespeare ós a kiválóbb modem (német és ide-
gen) drámaköltők műveit kitűnő szakismerettel
és finom ízléssel elemzi és jellemzi.
Buliingan, országrész a hollandus Borneo D.-i
és K.-i részén ; 54,017 km^, 34,000 lak.
Buluvajo, 1. Guhuluvajo.
Bulvadin, 1. Bulladan.
Bulwer, 1. Lytton.
Bulweria (állat), a viharmadarak (Thalass-
orinthes) rendjébe, a hojsza-té\ék( Procellariidae)
családjába tartozó madámem, mely az Atlanti-
óceán és a Csendes óceán mérsékelt övében ho-
nos. Legismertebb faja az ókalakú hojsza (B.
hulweri Yard. et Selby), melyet egy ízben Ang-
liában is lőttek.
Buly, község, 1. Buj.
Bulya. Régibb íróinknál török szövetek (vá-
szon, selyem) s török asszonyok mellékneve.
Bulyovszky, 1. Gyula, író, szül. Rákoskeresz-
túron, Pestm., 1827 ápr. 10., megh. Budapesten
1883 ápr. 17. Pesten és Debreczenben végezte a
gimnáziumot, a jogot a pesti egyetemen hallgatta
s 1847. ügyvédnek esküdött fel; 1848. a márciusi
napok egyik főszereplője volt a pesti ifjúság élén,
majd hivatalt viselt a belügyminisztériumban, a
szabadságharc után kizárólag az irodalomnak élt,
sokat utazott külföldön. Az írói hajlam korán
fölébredt benne s már 1843-tól novellákat és ver-
seket közölt a Regélőben, Honderűben és Pesti
Divatlapban. 1847-ben az Életképek rendes dol-
gozótársa lett, s 1848. munkatársa volt a Kossuth
Hírlapjának is. Működésének legnevezetesebb tere
azonban a tárcaírás volt, melyet 1849 végén a.
hivatalos Magyar Hírlapnál kezdett meg s csak-
nem haláláig folytatott a különböző lapoknál.
Első volt, ki a csevegő tárcának nálunk iro-
dalmi jogosultságot szerzett, e kis genret állan-
dóan művelte, jelentőségre emelte és a lapok ren-
des fűszerévé tette. A francia feuilletonisták szel-
lemes modorában dolgozott ; egyébként nem volt
Bulza
— 105
Bund
kiváló stiliszta, inkább a kiművelt hang, a friss
észjárás és a pikáns szinek újsága tetszett cikkei-
ben. A tőle 1859. alapított Nefelejts szépirod. di-
vatlapba írta legszebb tárcáit. A Fusio c vígjá-
téka (1878) kevésbbé sikerült ; dialógja azonban
ennek is elmés és finom. — Neje :
2. B. (Szüágyi) Lilla, színművésznő és írónő,
Szilágyi Pál színész leánya, szül. Kolozsváron
1833 máj. 25., megh. 1909 dec. 13. Grácban. Már
mint gyermekleány föllépett a pesti Nemzeti Szín-
házban, ahol 1847-től kezdve jelentékenyebb sze-
repet játszott. 1848-ban nőül ment B. Gyulához.
1859-ben megvált a magyar színpadtól s egy évi
tanulás után Boroszlóban, Hamburgban, Weimar-
ban, Meiningenben nagy sikerrel lépett föl. 1861.
szerződtették a drezdai udvari színházhoz, ahol
Davison ésDevrientmellett játszotta Júliát, Ophe-
liát, az Orléansi szüzet stb. Európai körutat is tett.
Egy csomó színmüvet fordított, írt útirajzokat,
tárcacikkeket és novellákat. Önállóan megjelen-
tek : Novellák (Pest 1855—57) ; Norvégiából, üti
emlékek (Pest 1866, németül is).
3. B. Mihály (duliczi), teológus, bölcselő, jogász
és zenész, duliczi turóczvmegyei nemes családból
származott a XVII. század közepe táján, megh.
Durlachban 1711., mások szerint 1712. Iskoláit
idehaza végezte, azután német akadémiákra
ment, hol magát a teológiai, matematikai s böl-
cseleti tudományokban kiképezte, emellett költő
és zeneértő is volt, játszott zongorán és orgonán.
Durlachban bölcseleti doktor, tanár és igazgató
volt. Munkái : De emendatione organorum, oder
kurze Vorstellung des Orgelwerks (Strassburg
1680) ; Hohenloici gymnasii Hodegus Calendario-
graphus (Oeringae 1693) ; Speculum librorum po-
liticonim Justi Lipsii (Durlach 1705) ; Monarchiáé
és Tastatura quinque formis panharmonica me-
tathiea (Durlach 1711).
Bulza, kisk. Krassó-Szörény vm. marosi j.-ban,
(1910) 586 oláh lak. ; u. p. Facset, u. t. Kápolnás.
Bulzesd, kisk. Hunyad vm. körösbányai j.-han,
(1910) 2470 oláh lak. ; u. p. és u. t. Körösbánya.
Havasi falu érdekes sziklaszorosokkal és barlan-
gokkal. Innen megmászható a Gaina csúcs (1481
m.), melynek pázsitos kúpján a gör. kel. naptár
Péter Pálján (jül. 11.) a Felsőkörös ós Aranyos-
vidék hegyi lakossága tavaszi ünnepet, ú. n.
leányvásárt tart.
Bum, Anton, orvos, ortopéd, szül. Brünnben
1856. jul. 2., tulajdonosa ós vezetője egy bécsi orto-
pédiai intézetnek. Főszerkesztője a W. med. Presse
és Wiener Klinik c. orvosi lapoknak. 1904-től a
sebészet magántanára a bécsi egyetemen.
Bnmede, 1. Bedemund.
Bumeráng (v. párkán), hajító sarló kemény
fából, amelyet főleg az ausztráliai benszülöttek
fegy%^er gyanánt használnak (1. az ábrát). A B.
mintegy 50—60 cm. hosszú, 1—2 cm. vastag,
végein keskenyedő, sarlóalakú kemény fadarab,
amely 30—50" szög alatt hajítva, a esavarmoz-
gás törvényei szerint bukfencezve röpül egy ideig
előre vagy felfelé, azután pedig hirtelen meg-
fordul és oda tér vissza, ahonnan elhajították.
Hasonló B.jai v^annak Madras, Gudzsarat ben-
szülött népeinek, az arizonai mokki-indiánusok-
nak stb. Újabban mint sporteszköz és gyermek-
játékszer Európában is terjed. V. ö. Smyth, The
aborigines of Australia (Lond. 1878) ; Egerton, In-
dián arms (u. o. 1880). A B.-hajítás magyarázatát
1. Buchner, Das B.-werfen (Glóbus Bd. 88., 1905).
Bumia, tuniszi aranypénz = 100 piaszter =
57-54 K.
Bumm, Ernst, német nőgyógyász, szül. Wíü-z-
burgban 1858 ápr, 15. 1885-ben u. o. magántanár a
ginekológiából. Előbb a baseli és hallei, később a
berlini egyetem rendes tanára (1904) a nőgyógyá-
szatból s igazgatója a «Charité» egyet, nőklini-
kának. Nagyszámú dolgozatai a nőgyógyászat és
szülészet körébe vágnak. Rendkívül elterjedt szü-
lészeti tankönyve : Grundriss zum Stúdium der
Geburtshilfe (Wiesbaden 1902), melyet orosz,
spanyol, olasz és magyar nyelvre is lefordítot-
tak. (A szülészet alapvonalai, Kubinyi dr. és
Kovács dr. fordítása, Budapest, 1910).
Bún, kisk. Kis-Ktiküllő vm. erzsébetvárosi
j.-ban, (1910) 2021 oláh és magyar lak., vasúti,
megálló ; u. p. és u. t. Héj jasf alva.
Buna, herce-
govinál hely.
Mosztár közelé-
ben, a sarajevo-
metkovicsi vas-
út meUett. Tőle
nem messze, a
Stepangradrégi
vár alatt fakad
a bővizű Buna-
forrás, mely B.-
nál, alig félórai
folyás után, 50
m. szélességben
ömlik a Naren-
tába. 1. és 2.
Buna velika,
adók. Zágráb v.-
megye nagygoriczai j.-ban, (i9oo) 456 horvát-szerb
lak. ; u. p. és u. t. Velika-Gorica.
BunchoTani(1764-1841)- A japán festők egyik
legnevezetesebbike. Jelentősége abban áll, hogy
a különböző nemzeti és kinai művészeti irányo-
kat áttanulmányozva, egy új életerős stílust alko-
tott. Katö Bunrei, Watanabe Gentai és Suzuki
Fuyó festők tanítványa volt. Festett tájakat, em-
beri alakokat, virágokat, rovarokat, halakat stb.
Tájképeket egyaránt festett tussal és több szín-
nel. Irodalmi müvei : Shuko Jisshu, japán mű-
vészek és történészek számára egyaránt nélkü-
lözhetetlen kompiláció ; Honchő Gwasan, Japán
festmények gyűjteménye és Buncho Gwadan,
értekezés a művészetről.
Baad (ném.), 1. Állam.
Bund Károly, erdészeti szakü'ó, szül. 1869
jún. 4. Beszterczehányán. Miután tanulmányait
a selmeczbányai erdészeti akadémián befejezte,
1891. állami szolgálatba lépett, előbb a besztercze-
bányai erdőigazgatóságnál, 1894—99. a föld-
mívelésügyi minisztériumban működött. 1899-ben
az orsz. erdészeti egyesület titkárául választotta
s ugyanez időtől fogva szerkeszti az Erdészeti
Lapokat. E lapon kívül több német erdészeti
folyóiratba ír cikkeket és tanulmányokat. Munka-
társa e Lexikonnak is.
Ausztrália bnmerang. 8.
Gndzsarati bumeráng.
Bunda
106 —
Bung^arus
Bunda, 1. (gerezna, prém) az állatnak szőrrel
födött bőre. — 2. B.-nak nevezzük a juhról le-
nyírt összes gyapjút, tehát a juhnak egyszeri
gyapjuhozamát. A B. a gyapjú minőségéhez, zá-
roltságához mérten, s a juh kisebb vagy nagyobb
volta szerint súlyosabb vagy kevésbbé súlyos. Na-
gyobb a B., ha az állat teste nagy, bőre ráncos, s
ha fején és lábán is gyapjú van. Legnagyobb a
B. -hozam a francia merinókon, amelyeket nálunk
Eambouillette néven ismernek, és pedig 3—4
kg. Legkisebb és legkönnyebb a legfinomabb gyap-
júval biró kistestü Elektoral-merinón és pedig
1—2 kg. Mennél finomabb gyapjút termel a juh,
annál kisebb súlyú a B.-ja és megfordítva. De
különben egyenlő juhoknál is annak a B.-ja sú-
lyosabb, amelyiké tömörebb és jobban zárolt ;
amelyiknek B.-ján tehát hézagok nincsenek,
amelyiknél a B. felülete egységes zárt tömeget
képez. Ebbe sem piszok, sem eső nem hatolhat be,
az ilyen gyapjú tehát tisztább és finomabb. Men-
nél jobban zárolt a B., annál értékesebb a
gyapjú, tehát minden juhtenyésztönek törekednie
kellene juhai bundájának zároltságára. A bunda
zároltsága néha csak látszólagos ; csak felül lát-
szik tömörnek, s ha közéje nyulunk, ritka növé-
sünek látjuk. A jól záró B. csak kiálló v. mozgó
testrészeken nyílik meg önmagától, mint pl. a
nyakon. A B.-nak kiegyenlítettnek is kell lennie,
vagyis a B.-t alkotó gyapjú a test minden részén
egyminőségü legyen, illetőleg minél kevesebb kü-
lönbségeket mutasson. Jól kiegyenlített az olyan
B. gyapjúja, amely csak 2—3 finomsági fokoza-
tot mutat. Olyan B. nincs, amelynek gyapjúja
mindenütt teljesen egyforma legyen. Legíinomabb
a gyapjú a test két oldalán. — 3. B., bundás,
bárány bőrökből készített bő öltöny, a jómódú ma-
gyar nép hagyományos téli ruhája ; neve átment
már a szövetből készült, prémmel bélelt, prém-
galléros úri öltönyre is, melyet rendszerint kocsin
V. szánon való utazásra használnak. A magyar
gubások a B. kivarrása és díszítése körül sok
ügyességet fejtenek ki. A mezőtúri kis B. rövi-
debb és Ízléses kivarrások által tűnik ki. Esős idő-
ben a B.-t kifordítva viselik, innen a példaszó :
((Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda».
Bunda, ismeretlen v. eltorzított nevű volga- vi-
déki város a XUI. sz. első felében a szaracénok (vol-
gai bolgárok) Uela nevű földjén, melyet Julián do-
monkosrendi szerzetes útjába ejtett, midőn az ősha-
zában maradt magyarokat fölkereste. (Fr. Bicar-
dus, De Ungaria Magna. Endlícher kiadása 251.1.)
Bundaberg, város Queensland ausztráliai vá-
rosban a Burnett folyó mellett, Brisbane-nal vasút
köti össze, nagy cukorrépaültetvényekkel, cukor-
gyárakkal, fürészmalmokkal és téglagyárakkal ;
17,000 fehér és 2500 színes lak. ; jó kikötővel.
Búndahis, 1. Bundehes.
Bunda-négerek, a bántu-csoport Ny.-i ágához
tartozó ág, mely a velük határos szudáni nége-
rektől olajbarna bőrszíne, vörösbarna haja, ke-
vésbbé vastag ajkai és kisebb termete által kü-
lönbözik. A B. Angola, Benguela és Damara-föld
területére ágaznak szét.
Bunda-nyelvek, a bántu-nyelvek nyugati cso-
portja ; ide tartoznak a gabuni, kongói, angolai,
benguelai s a hererók nyelve.
Bundarágók, 1. Szőrtetvek.
Bundás, 1. Bunda. — így nevezik tréfásan a
katonaságnál az újoncot. Kutyáknak is szokták
ezt a nevet adni.
Bundei^ord, 1. Christianiafjord.
Bundehes, helyesebben Búndahis, összetéve
ezekből a szókból: bún a. m. eredet, alap és dahis
a. m. teremtés, tehát a teremtés könyve. A par-
szok egyik szentirata, mely sok régibb írásból
van összeállítva. Valószínűleg az arab hódítás
után készült. V. ö. Geiger és Kuhn, Grundriss
der iranischen Philologie (Strassburg 1896).
Bundela v. bandela, Brit-India északi részében
lakó, mintegy másfélmilliónyi keverék népség, a
radzsputák és ezek rabszolganőinek ivadékai. A
B.-knál az árja típus kevésbbé kifejezett, mert
sötétebb bőrűek és kisebb termetűek. Területü-
ket, mely különféle ércekben és erdőkben bővel-
kedik, Bundelkhand néven ismerjük,
Bundelkhand (bmidelák országa). Brit-India
északi részének egyik vidéke, 26,500 km^ terű-
lettel, amely áll a brit Nordwest provincia né-
hány kerületéből és 31 benszülött fejedelemség-
ből. Keleti része a centrális-indiai platón van,
nyugati felében a Vindhija hegységet (1. o.) ta-
láljuk, amely lépcsősen végződik el a plató felé.
A hegységből eredő bővizű folyók párhuzamos
futással sietnek a Ganges mellékvizébe, a Gog-
rába, de csak a Ken hajózható 96 km. hosszúság-
ban, a többi mély kanyonban folyik, s a terület
öntözésre szorul. Éghajlata nagyon forró; ter-
melnek kölest, gyapotot, cukornádat. Bányász-
nak gyémántot, vasat és ezüstöt, őslakói, a bun-
delák, szanszkrit dialektust beszélnek. 1802 óta
angol birtok.
Bunder, 1. a hektár németalföldi elnevezése;
2. területmérték Szurinamban = 100179 a.
Bundesstaat (ném.), 1. Állam.
Bundi (Boonden) , falakkal kerített fővárosa
az ugyaníly nevű angol hűbér-államnak (terü-
lete : 5917 km", 296,000 lak.), a Csambal közelé-
ben, Radzsputanában, (1900) 22,544 lak., számos
hindu templommal, szép kertekkel. A radzsa ter-
jedelmes palotája a városon kívül áll.
Bunea Ágoston, román történetíró, szül. 1857.
aug. 4. Vádon, megh. 1909 nov. 30. Balázsfalván,
Középiskoláit Brassóban és Balázsfalván, a teo-
lógiát Rómában végezte. 1882-töl Balázsfalván
volt tanár, majd kanonok lett. Történelmi
munkái : Cestíuní din dreptul §i istoria bisericeí
rominesti unité. (Az egyesült román egyházra
vonatkozó kérdések megvitatása, Balázsfalva
1893); Episcopul loan Inocenjiu Clein (u. 0.
1900); Statistica románilor din Transilvania in
anul 1750 (Nagyszeben 1901); Vechile episcopii
rominesti (Balázsfalva 1902); Episcopii Petru
Paul Áron si Dionisie Novacovici (u. 0. 1902) ;
Discursuri, autonómia bisericeasca, diverse (u. 0.
1903) ; Jerarchia románilor din Ardeal si üngaria
(Bukurest 1904); Mitropolitul S. Brancovici (1906).
V. ö. Gagyi Jenő cikkét a Századokban, 1910.
Bung., növénynevek mellett Bunge A. orosz
botanikus (1. 0.) nevének rövidítése.
Bungalow (ang.), indiai ház, 1. Bangalo.
Bungarus (állat), az elülső méregfogas kígyók
(Proteroglypha) csoportjába tartozó mérges ki-
i
107 —
Bungert
gyónem, melynek mostanáig ismert 6 faja Kelet-
Indiában és Dól-Kinában honos. Ismertebbek a
párna (B. fasciatus Sehneid.), 1-75 m. hosszú és
a párágma (B. candidus L.), 1*20— 1'30 m.
hosszú. L. Páma és Páráguda.
Bonge, 1. Alexander, orosz botanikus és fel-
fedező utazó, szül. Kievben 1803 szept. 24, megh.
1890 júl. 18. Esztlandban. 1825-ben orvos volt
Tomszkban,1826.Ledebourral(l.o.)azAltai-hegy-
séget kutatta,amely út eredményei Ledebour mun-
káiban jelentek meg. Majd a Salair ós Kotunja
területén s a Cholsun hegyvidékén kutatott, 1830.
az orosz tudományos akadémia expedíciójával
a Góbi sivatagon és Peking környékén járt.
1833-ban Kazánban, 1836. Dorpatban lett egye-
temi tanár és növénykerti igazgató, mint ilyent
kutató útjai 1835. a Volga-melléki steppékre,
Asztrakánba, 1857. Perzsiába, Afganisztánba,
1858— 59-ig asósivatagokra vitték. 1868-ban nyu-
galomba vonult. Munkálkodásának fő iránya a be-
járt területek növényeinek leírása, a közópázsiai
flóra kutatása volt. Főbb müvei: Enumeratio
plantarum, quas in China boreali collegit (Petro-
poli 1821); Plantarum mongholico-chinensium
decas I. (Casani 1835) ; Verzeiehniss der im Jahre
1832 im östl. Teile des Altaigeb. gesammelten
Pflanzen (St. Petersburg, 1836); Beitráge zur
Kenntniss der Plora Russlands ete. (u. o. 1851) ;
Icones plantarum novarum vei minus cognita-
rum, in itinere per deserta Asiae etc. (Riga 1851).
Életrajza : Kertészeti Lapok 1890. évf ., Termé-
szettudományi Közlöny 1891, 630.
2. B., Alexander, orosz zoológus és utazó, B.
1. fla, sztQ. Dorpatban 1851 nov. 9. Elvégezve
az orvosi egyetemet, 1882— 84-ig részt vett a
Léna torkolatához kiküldött expedícióban, 1885 —
1887-ig a Jana vidékét és az újszibériai szigete-
ket kutatta ki. Művei : Untersuchungen zur Ent-
wickelungsgeschichte des Beckengürtels der Am-
phibien, Vögel und Reptilien (Dorpat 1880);
Bericht űber die im Sommer 1885 ausgeführten
Reisen ins Lenagebiet (3. kiad. 1886); Bericht
über die Reise auf die Neusibirischen Inseln (H.
kiad. 1887); Az idegenek betegségéről Jakuck
északi vidékén (oroszul, Szt.-Pétervár 1888).
3. B., Friedrich Georg von, német jogtudós,
szül. Kievben 1802 márc. 13., megh. Wiesbaden-
ben 1897 ápr. 9. 1831-ben dorpati egyetemi ta-
nár, 1842. Reval város polgármestere, 1856.
orosz császári irodai főhivatalnok lett, 1865. nyu-
galomba lépett. Számos művében és az általa ki-
adottfolyóiratokban Livland, Esztland és Kurland
jogtörténetére vetett fényt. Művei közül említen-
dők: Das liv- u.esthlandischePrivatrecht (Dorpat
1838—39, 2 rész); Sammlung der Rechtsquellen
Liv-,Esth- und Kurlands(u. o. 1842—46, 1. rész,
2. köt.) ; Das kurlándische Privatrecht^u. o. 1851).
4. B., Gustav von, flziológus, szül. Dorpat-
ban 1844 jan. 19. Tanulmányait a lipcsei ós
strassburgi egyetemeken végezte. Utóbbi helyen
a híres farmakológus Schmiedeberg vezetése alatt
dolgozott. Előbb magántanár a lipcsei ós dorpati
egyetemeken, 1885-től a baseli egyetem flzioló-
gus professzora. Munkái : Über d. Bedeutung des
Kochsalzes u. das Verhalten d. KaUsalze im
menschlichen Organismus (Dorpat 1873); Der
Káli-, Nátron- u. Chlorgehalt der Milch usw. (u.
0. 1874) ; Zur quant. Analyse d. Blutes (Zeitech.
f. Biologie 1876) ; Die Ausrottung d. Geschlechts-
krankheiten (Leipzig 1911), stb. Eléggé elterjedt
tankönyvet is irt : Lehrb. des physiologischen u.
path. Chemie címmel, mely igen szellemesen s jól
összeállítva, de nem éppen kellő kritikával tár-
gyalja anyagát.
6.B., Nikolaj, orosz államférfiú, szül. Moszkvá-
ban 1823 nov. 24., megh. Szt.-Pétervárott 1895
jún. 16. Tanárkodéit a njezsini líceumban, majd
a kievi egyetemen ; egyideig az ottani bank igaz-
gatója volt. Sok értekezést írt a nemzetgazda-
ságról és statisztikáról, megírta a hitel elméletét,
a rendőri jogot és lefordította Wagnernek az
orosz papir-pónzről írt munkáját. 1882— 87-ig
pénzügyminiszer volt és fontos reformokat léte-
sített; megszüntette a só- és fej-adót, a pa-
rasztok váltságdíját leszállította, megalapította
a népbankokat, az adókat igazságosabban ve-
tette ki, erösebben adóztatta meg a nyerészkedő
vállalatokat. 1887. elfoglalta a miniszteri bizott-
ság elnökségi tisztét, 1892 ápr. azonban e tiszt-
ről is lemondott.
6. B., Bíidolf, német költő, szül. Köthenben
1836 márc. 27., megh. u. o. 1907 ápr. 5. mint
titkos udvari tanácsos. Fő müvei : Blumen (köl-
temények 1854, B. Rudolf éilnévv él) ; Der Herzog
von Kurland (tragédia) 1871 és Tragödien (1875),
öt darab : Nero, Alarich, Desiderata, Das Pest zu
Bayonne és Klosterhanns, melyek a keresztény-
ség hatását a népek politikai életére tárgyalják.
Azután: Heimat und Fremde (költemények, 4.
kiad. 1899); Camoens (verses regény 1891);
Burenlieder (1901). ó írta a szöveget Nessler
operájához : Der Trompeter von Sáckingen (1884).
Bungener (ejtsd: böüzsné), Louü íélix, francia
teológiai író, szül. Marseilleben 1814 szept 29.,
megh. Genfben 1874 jún. 14. Előbb gimnáziumi
igazgató volt, de 1848. megfosztották állásától.
Ezentúl mint teológiai és történetíró működött.
Szélesebb körben azok a művek tették ismertté,
melyeket regényformában a protestantizmus vé-
delmére írt, nevezetesen : Un sermon sous Louis
XIV. (7. kiad. Paris 1881) ; Histoire du concile de
Trente (2. kiad. 1854, 2 köt.) ; Trois sermons sous
Louis XIV. (5. kiad. 1876) ; Voltaire et son temps
(2. kiad. 1851, 2 köt.) ; Christ et le siécle (1856) ;
Romé et la Bible (2. kiad. 1860) ; Calvin (2. kiad.
1863) ; Papé et concile au XIX. siécle (Paris 1870) ;
Saint-Paul (u. o. 1867) ; Reme et le vrai (u. o.
1873)stb. Életrajzátmegírta Gambier(Genf 1891).
Bungert, Augmt, német zeneszerző, szül. Mül-
heimben 1846 márc. 14. Egy zongora-quartettel
vonta magára a figyelmet, mellyel a firenzei
quartett által kitűzött pályadíjat megnyerte. Attól
kezdve karokat és nagyobb szabású instrumentális
darabokat szerzett. Ilyenek: A salamancai diákok
(víg opera 1884) ; Hutten és Sickingen (Op. 40.,
Berlin 1888); Meerlieder; Tasso (ouverture).
Wagner Richárd példájára hősmondát dolgozott
fel kapcsolatos dalművekké: (I.Achilleus, II. Kly-
temneslra, III. Kirke, IV. Nausikaa, V, Odysseus
hazatérése, VI. Odysseus halála). Erzsébet román
királyné (Carmen Sylva) költeményeire is írt da-
I lókat (Lieder einer Königin).
Bungro
108 —
Bunsen
Bungo, régi magyar nönév, mely valószínű-
leg a törökségtöl került hozzánk, smegfelel az uj-
gur «munk», «munka», csagataj: «munk», kazáni
tatár «mong» azaz munka, baj, szomorúság, bánat
szóknak és a népies magyar Szomorú névnek.
Nyilván ezzel függ össze a szintén nőnévnek elő-
forduló Bungtich v. Bunguz is.
Bnnias L., dombvirág (növ.), a Cruciferae
(Keresztesviráguak) család génusza. melynek 5
faja a Földközi-tenger vidékén és Ázsiában él.
Egyéves v. évelő füvek. A B. orientális L. hú-
sos, leveles szárát és levélnyelét az oroszok és
lengyelek főzeléknek eszik, néhol takarmány-
nak vetik. A B. erticago L. gyökerét és zöld ré-
szeit Görögországban eszik. Az utóbbiak és a
mag hajdan az offieinális semen et herba eruca-
ginis-t szolgáltatták. Mindkét faj hazánkban is
előfordul, de az utóbbi inkább csak a tenger-
parton.
Bunic, adók. Lika-Korbava horvátországi vme-
gye korenicai j.-ban, (i9oo) 1941 horvát-szerb lak.,
posta- ós távk'óhivatallal. B. soká a törökök ke-
zében volt, kik itt erősséget építettek, melynek
romjai még most is látszanak. 1553-ban Malkocs
pasa török családokat telepített ki, de később gr.
Herberstein, Károlyváros parancsnoka vissza-
foglalta B.-ot Ó8 a török telepi tvényeseket elker-
gette. B. gyönyörű tölgyerdejét a XVin. század
közepe táján Laudon ültette, midőn itt százados
volt.
Bunic Vucicevic (ejtsd: vucsicsevics) MiJclós, hor-
vát író, szül. Raguzában a XVn. sz. kezdetén.
Már korán oly nagy tudományt, érett ítélőképes-
séget és ügyességet mutatott, hogy a szenátus
őt a legfontosabb ügyekkel bízta meg. Kétszer
ment mint követ fontos küldetésben a portához.
Midőn 1667. Raguza földrengés következtében
elpusztult, B. megmentette a köztársaság fonto-
sabb iratait és kincseit. Mikor későbben ismét
nagy veszély fenyegette a köztársaságot IV. Mah-
mud szultán részéről, B. mint Raguza követe el-
ment a nagyvezérhez, aki őt láncokba verette és
Szilisztriában börtönbe záratta, ahol meghalt.
Munkái : Praxis judiciaria iuxta stylum Curiae
Ragusinae (1784); Descriptio Ragusanae ditionis
(1708); Grad Dubrovnik vlastelom u tresnji(An-
cona 1667, költemény a raguzai földrengésről) és
több eddig még kiadatlan horvát költemény.
Buninto, 1. Bonin- szigetek.
Banium L. (növ.), az Umbelliferae (Ernyösök)
család génusza, melynek fajai Európában és
Ázsiában honosak. Gumós növények, levelük
finoman szabdalt, viráguk fehér. Számos faj gu-
mója ehető, különösen a B. bulbocastanum L.-é,
s pl. DNy.-i Németországban mint «földi gesz-
tenyew ismeretes. Dél-Európában, különösen Ro-
mániában úgy sütve, mint főzve gesztenye gya-
nánt fogyasztják. Magvait úgy használják, mint
a köményt, leveleit pedig mint a petrezselymet.
A B. ferulaceum Sm. gumóját a Balkánon eszik,
a török topaná-nak hívja.
Bunker (tenger.), tengeri kereskedelmi hajókon
a hajtógép üzeméhez szükséges szénkészletnek
elhelyezésére szolgáló tár.
Bunker-Hill (ejtsd: bönker), domb Massachusetts
északamerikai államban, Charlestown város ha-
tárában; itt vívták 1775 jün. 17. az amerikai sza-
badságharc első csatáját. 1843-ban a csata em-
lékére 70 m. magas obeliszket állítottak föl. Szá-
mos helység viseli az Egyesült-Államokban a B.
nevet.
Bunkó. Egyik végén vastagodó vagy görcsös
(bütykös) bot; az első támadó fegyver, ame-
lyet az ősember használt s amelynek módosítá-
saiból — amint azt különösen az óceániai ben-
szü lőtteknél talált fa-, kő- és csontfegyverek mu-
tatják — keletkezett a buzogány, az egy- és a
kétélű kard. — B. az ágyutörlő egyik végén levő,
hengeralaku, a törlő rádjánál vastagabb része. —
Bunkoló, 1. Sulyok.
Bunkó, neves cigány muzsikus család, a pa-
lócság ipinden városában híres volt (Eger, Lo-
soncz, Balassagyarmat). Egyik tagja már a 30-a8
években Pestre származott s csakhamar meg-
kedvelték; rokona, B. Ferenc, az 50-es és 60-as
években egyike volt Pest híres négy cigányprímá-
sának (Patikárus, Kecskeméti, Rácz). Kompo-
nált is csárdásokat, de főkép a régi magyar hall-
gatók és táncnóták előadásában remekelt. Megh.
1889-ben, fla B. GyulaT^eiig 1897-ben. Külföldön
él Miklós fla és Szatmárban rokonának, Vincé-
nek utódai.
Bunkós, kisk. Ung vm. szobránczi j.-ban, (i9io)
364 tót lak., u. p. és u. t. Szobráncz.
Bunsen, 1. Christian Kari Josias, báró, német
diplomata és tudós, szül. Korbachban (W aldeck)
1791 aug. 25., megh. Bonnban 1860. nov. 28.
1816. Parisban a perzsa és arab nyelveket tanul-
mányozta, majd Rómába ment, ahol a dúsgazdag
Waddington Fannit vette nőül. 1818. követségi
titkárrá nevezték ki Rómába. lU. Frigyes Vilmos
porosz király római utazása alkalmával nagyon
megkedvelte és 1824. a követség vezetésével
bízta meg; 1827. pedig meghatalmazott minisz-
terré nevezte ki a pápai udvarhoz. Ez időben
működött közre a Beschreibung der Stadt Rom
(1830—43, 3 köt.) munka megírásában, 1843-ban
pedig megjelent Die Basiliken des christlichen
Rom c. díszmunkája (új kiad. 1864; francia kiad.
Ramiertől 1873). Midőn 1837. a kúria és Porosz-
ország között viszály támadt, B. emlékiratban
(Denksclirift über die katholischen Angelegen-
heiten in den westlichen Provinzen Preussens)
megokolta a kölni érsek (Droste zu Vischering)
elfogatását, amiért a pápánál kegyvesztes lett.
1839— 41-ig berni, 1842— 54-ig pedig londoni
követ volt. 1845-ben a Die Kirche der Zukunft
c. műben túlbuzgó lutheránus támadóival szem-
ben a külső ájtatoskodást és rideg formalizmust
elítélte. A schleswig-holsteini nép érdekében,
mely képviselőjének választotta a német parla-
mentbe, memorandumot nyújtott át Palmerston-
nak (Memoir on the constitutional rights of the
duchies of Schleswig and Holstein). IV. Frigyes
Vilmos megbízásából aláírta az 1852 máj. 8. kelt
londoni jegyzőkönyvet. A krimi háború idején a
király környezetében működő orosz párt keresztül-
vitte B. visszahivatását (1854 június). B. ekkor
Heidelbergbe vonult és itt írta Gott in der Ge-
schichte, oder der Fortschritt des Glaubens an
die sittliche Weltordnung (1857—58, 3 kötet) c.
vallásos művét. Régészeti és teológiai művei kö-
Bunsen
— 109 —
Bunyaszegrszárd
zül megemlítendök : AegyptensStelle inderWelt-
gesdiichte (Hamburg- Gotha 1845—87, 5 köt.) ;
Hippolyttis und seine Zeit (Leipzig 1853, 2 kötet,
melyből bővebb angol kiadás is megjelent) ; Igna-
tius von Antiochien u. seine Zeit (Hamburg 1847) ;
Die drei echten und die vier unechten Briefe des
Ignatius von Antiochien (1847) ; Bibelwerk für
die Gemeinde (Leipzig 1858—69, 9 köt.). B.-nek
rV. Frigyes Vilmossal való levelezését Banké
adta ki (Leipzig 1873) ; római bíbornokokkal és
más főpapokkal folytatott levelezését pedig
Reiisch (1897). Életrajzát özvegye írta meg an-
golul; németre Nippold ford. B. aus seinen
Briefen und nach eignen Erinnerungen geschil-
dert (Leipzig 1868-1871, 3 kötet). V. ö. Baeh-
ring, B., Bin Lebensbild eines deutseh-ehristl.
Staatsmannes (1892); Hare, Freifrau von B., ein
Lebensbild aus ihren Briefen; németül Tharautól
(6 kiad., Gotha 1890). 1891-ben szülővárosában
szobrot állítottak B.-nek.
2. B., hrnst, B. Christian Kari íia, teológiai
író, szül. 1819., megh. Londonban 1903 máj. 14.
Előbb porosz százados volt, azután Angliába köl-
tözött s kiválólag vallástörténeti tanulmányok-
kal foglalkozott. Müvei : Die Einheit der Reli-
gionen im Zusanmienhang mit den Völkerwan-
derungen der Urzeit und der Geheimlehre (Ber-
lin 1870, 2 köt.) ; The chronology of the Bible
connected "with contemporaneous events in the
histoiy of Babylonians, AssjTians and Egyp-
tians (London 1874 ; németül Berlin 1876) ; Das
Symbol des Kreuzes bei allén Nationen (1876) ;
Die Plejaden und der Thierkreis (1879); Die
Überlieferung (1889, 2 köt.) és : Die Reconstruc-
tion der kirchl. Autoritát (1892) ; Islam (London
1889). Németre fordított továbbá egy névtelenül
megjelent angol művet : William Penn, oder die
Zustande Englands (Leipzig 1854).
3. B., Bobért Wilhelm, német kémikus és
fizikus, szül. Göttingenben 1811 márc. 31., megh.
Heidelbergben 1899 aug. 16. Tanulmányait szü-
lővárosában, Parisban, Berlinben és Bécsben vé-
gezte. A göttingeni egyetemen 1833. docens, 1836.
Kasszelben a kémia tanára, 1851. boroszlói,
1852— 89-ig heidelbergi tanár, 1889. nyugalomba
vonult. A M. Tud. Akadémia 1858. külső tagjá-
nak választotta. Félszázadon át kiváló eredmény-
nyel búvárkodott a kémia és fizika terén s igen
nagy számú fontos felfedezéssel gazdagította a
tudományt. Buvárlatait az anorganikus kémia
körébe vágókkal kezdte meg, azután az arzén-
szénvegyületeket tanulmányozta. Az analitikai
és mineralogiai kémia nagyon sokat köszön neki.
Az arzéntrioxid hathatós ellenszeréül kísérletei
alapján a ferrihidroxidot ajánlotta. Behatóan
foglalkozott a gázok analízisével és kitűnő mód-
szereket állapított meg, melyeket széltében hasz-
nálnak. A gázok sűrűségének ós folyadékokban
való oldhatóságának meghatározására készülé-
keket szerkesztett. A B. szerkesztette jégkalori-
méter igen fontos adatokat szolgáltat. Megálla-
pította a gázoknak vízben ós borszeszben való
oldhatóságait. A gázok diffúzióját és az elégésük-
kor fellépő tüneményeket is tanulmányozta. Az
alkáli földfémeket elektroUzis útján állította elő.
A magnéziumot ő állította elő először nagyobb
mennyiségben ós az elégésekor fellépő erős fény-
képződésre ő hívta fel a figyelmet; azért hasz-
nálják a magnéziumot bizonyos esetekben vilá-
gító szerül. Korszakalkotó felfedezése a spektrál-
ancUizis v. színképelemezés (Kirelihof társaságá-
ban 1860), mely felfedezése nevét örök időkre
halhatatlanná tette. E módszerrel fedezte fel a
rubidium és cézium ritka elemeket a dürkhdmi
ásványos vízben. Számos igen célszerű készülé-
ket szerkesztett, melyek nagyon elterjedtek (B.-
féle elem, B.-féle gázlámpa). A geológia terén is
nagy érdemeket szerzett. Hosszabb időt töltött
Izlandon, ahol a gejzíreket tanulmányozta. A kő-
zetelemzési módszereket sok tekintetben meg-
javította és az izlandi vulkáni (bazaltos) kőzetek-
ből számos elemzést készített. Rendkívül nagy-
számú dolgozatait összegyűjtve 1904. 3 kötet-
ben B. Gesammelte Abhandlungen címen adták
ki. Nevezetesebb értekezései : Enumeratio ac
descriptio hygrometrum (Göttingen 1830) ; Das
Bisenoxydhydrat, ein Gegengift des weissen Ar-
seniks oder der arsenigen Saure (Berthold társa-
ságában, u. 0. 1834, IL kiad. 1&37) ; Schreiben
an Berzelius über die Reise nach Island (Mar-
burg 1846) ; Gasometrische Methoden (Braun-
schweig 1857, ü. kiadás 1877) ; Chemische Ana-
lyse durch Spektralbeobachtungen (Wien 1861) ;
Anleitung zur Analyse der Aschen und Mineral-
wasser (Heidelberg 1884. Magyarra lefordította
K. Karlovszky Géza, Útmutatás az ásványvizek
elemzéséhez, Budapest 1888) ; Flammenreactio-
nen (Heidelberg 1880). Sok nagynevű ember az
ő tanítványa. így hazai tudósaink közül : Eötvös
Lóránt báró, Lengyel Béla, Than Károly és Ilosvay
Lajos. A M. T. Akadémiában emlékbeszódet Than
Károly mondott róla. V. ö. Ilosvay Lajos, B. Ró-
bert Vilmos (Budapest 1899).
Bunsen-féle elem, 1. Galvánelem.
Bunsen-féle fénymérő, 1. Fotométer.
Bunsenin (ásv.), 1. Krennerit.
Bunsenit (ásv.), nikkeloxid (NiO), oktaéderek-
ben, zöld, üvegfényü. Szászországban, Johann-
georgenstadtban fordul elő.
Bunyan (ejtsd: banjen), John, angol vallásos író,
szül. Elstowban 1628 nov. 28., megh. Londonban
1688 aug. 31. Ifjúkori léha élete után rajongó
vallásosságba merült; 1655. belépett a bap-
tisták közé s vándorprédikátor lett. Pártállásáért
börtönbe került s itt írta 12 év alatt The pilgrím's
progress etc. (A zarándok útja, London 1 678) hí-
res művét, mely angolul megszámlálhatatlan sok
kiadást ért és igen sok idegen nyelvre is lefor-
díttatott. A biblián kívül talán egyetlenegy munka
sem ért annyi kiadást, mint ez. Magyar fordítá-
sok : Keresztyén utazás a boldog örökké való-
ságra stb., írattatott angliai nyelven . . . Mostan
pedig annak német nyelvre való fordításából,
magyarra fordíttatott Szigeti Sámuel és Tordai
Sámuel által (2 könyv Kolozsvárott 1777—78.
Nyom. a ref . koll. bet.). Most másodszor kiadatta-
tott 2 könyv (Kolozsvárott 1782. A ref. kollé-
gium bet. Kaprontzai Ádám által) ; A zarándok
útja. Angolból B. L. (Pest 1867 ; 1892 ; 1898).
Bunyaszegszárd, kisk. Krassó-Szörény vm. ma-
rosi j.-ban, (1910) 250 magyar lak. ; u. p. és u. t.
Birkis.
Bunyevácok
— 110 —
Buonarroti
Bunyevácok, hazai délszláv népfaj, mely főleg
Bács-Bodrog vmegyét a magyarokkal vegyesen
lakja. A nevet némelyek a hunyok és hunyistár
szókból magyarázzák, ami söpredék-népet jelent,
mások, kiindulva e népfaj hagyományából, úgy
magyarázzák, hogy Bunától származó, azaz a
hercegovinai Buna, a Narenta baloldali mellék-
folyója mentéről való eredetileg dalmata nép.
1683 táján jött nagy részük Dél-Magyaror-
szágba, hol még sokszor kellett védekezniük a
törökök ellen. Magyarországnak mindig leg-
hívebb lakói közé tartoztak, kik magyar hazafl-
ságukkal — példa rá 1848—49 — mindig büsz-
kélkedtek. Számuk jelenleg körülb. 80,000-re
rúg a Csongrád-, torontál- s pestvármegyeiekkel
együtt. A B. magasak, erősen kifejlett testalka-
túak ; arcuk éles metszésű, kifejezésteljes ; nőknél
igen gyakori a tojásdad halovány arc. A legények
arcbőre jóval sötétebb. Hajuk és szemöldöktik
igen dús, barna, erősen a sötétbe játszó. A fér-
fiak szakállukat borotválják, de bajuszuk kifej-
lett, lecsüngő. Szembogaruk nagy, legtöbbnyire
sötétbarna ; fogazatuk erős, fehér. Jellemvoná-
saik : nagy vallásosság, büszke magatartás, be-
csületesség, nagy vendégszeretet s az ezzel járó
rendkívüli borivás, melyről különösen a bácskaiak
országosan híresek. A legtöbb szokásuk — kis
eltéréssel — a gör. kel. szerbekével egyezik. A
férfiak egyszerű, többnyire magyaros szabású,
sötétkék kelméjü ruhát vagy igen széles, hófehér
gatyát és inget, a legények selyem- v. bársony-
mellényt, tov. kerek kalapot s csizmát hordanak ;
a leányok pazar fényt űznek az öltözködésben. A
finom, ezüstkapcsos mellényke által leszorított
karcsú testüket a sok széles szoknya még jobban
szembe tünteti. A B. bútorzata szerény. Foglal-
kozásra nézve a B. földmívelők. A nők kézi mun-
káikban nagy ügyességet tanúsítanak. Minthogy
munkás és kissé fukar nép, jómódúak, sőt igen
gazdag ember is akad köztük.
A B. a szerb-horvát nyelvet beszélik.még pedig
amannak «stokáv», emennek «ikáv)) nyelvjárását.
Némely részen az «ekáv)),de még inkább a «jekáv»
dialektusok járják és a magyar nyelv hatása igen
nagy. Népköltészetükből a nemrég még kedvelt
hősköltemények kivesztek, de Urai és mesekölté-
szetük még gazdag. Saját nyelvjárásukon csak az
utóbbi évtizedben kezdtek írni Antunovich János
címz. püspök buzdítására, ki történetüket is elő-
szörigyekezettmegvilágítani.V. ö. 7mní/í István,
Szabadka története (2. köt. 1886—92) és az Etno-
graphia számos közleménye. L. még Sokác-
Bunyila (most Bonyola), kisk. Hunyad vm.
hunyadi j.-ban, (i9io) 400 oláh lak. ; u. p. Gyalár,
u. t. Vajdahunyad.
Bunyita,kisk. Sáros vm. alsótárczai j.-ban, {i9io)
138 tót lak. ; u. p. Keczerpeklén, u. t. Ránkfüi'ed.
Bunyitay Vince, történész, nagyváradi apát-
kanonok, szül. Sátoraljaújhelyen 1837 jan. 11. ;
bélf enyéri plébános, majd n.- váradi püspöki könyv-
támok,1884 óta a M.Tud.Akadémia levelező tagja.
Különösen az egyháztörténet és műemlékek ku-
tatása terén fejtett ki figyelemre méltó tevékeny-
séget. Főbb munkái : Bégi képek (Pest 1868—69.
Két rész); Ismeretlen apátságok (Esztergom
1880); Az Egyedi apátság fórfóweíe (Nagy- Várad
1880); A váradi püspökség története (u.o. 1883—
1884, 3 köt.) ; A mai Nagyvárad megalapítása
(Budapest 1885); Szüágymegye középkori mű-
emlékei (u. 0. 1887) ; Bihar vármegye oláhjai
és a vallásunió (Értekezések a történeti tudomá-
nyok köréből, u. o. 1892) ; Egyháztörténelmi em-
lékek a magyarországi hitújítás korából (Szer-
kesztették B. V., Rapaics R., Karácsonyi J., I. k.
1520-1529, u.o. 1902) stb.
Bunzengrosclieii, 1. Bedemund.
Bunzlau, 1. járási székh-ely Liegnitz porosz
kerületben, a Bober jobbpartján, (1910) 16,131 lak.,
jelentékeny keramikus, üveg-, vas- és faiparral,
fürészmalmokkal, fehérnemű-, drótszövet-, ma-
látagyárral, gimnáziummal, tanítókópzőintézet-
tel, keramikai szakiskolával, elmebetegkórházzal.
A vásártéren Kutuszov orosz tábornok emlékét
hirdető vas obeliszk áll. A Boberen hatalmas vas-
úti híd vezet át. B. Opitz német költő születés-
helye, kinek emlékszobra a gimnázium előtt lát-
ható. Mellette van a Gnadenberg nevű herm-
huterkolónia. — 2. B., 1. Jungbunzlau.
Bunzlaui edény {Bunzlauer Braungeschirr).
Bamaszínű, ólomtól mentes főzőedény, melyet
annyira égetnek, hogy az agyag kemény, kő-
anyagszerü lesz. A B.-t tűzálló agyagból készí-
tik, de mivel a keményre égetett edény főzéskor
könnyen reped, még homokot vagy finom cha-
mottot kevernek hozzá, miáltal az edény a gyors
hőfokváltozásokat jobban kibírja. A B. előnye,
hogy ólommentes máza a kémiai szerek oldó ha-
tásának ellentáll,de csak takaréktűzhelyen hasz-
nálható, mert szabad tűznél könnyebben reped,
mint a közönséges fazekasárú.
Buochs, falu Unterwalden svájci kantonban, a
Vierwaldstatti-tóD.-ipartján(amiért a tó ezen ré-
szét B.-i tónak is hívják), (1910) 1570 lak., selyem-
fonóval és parkettgyárral. B., valamint a 4V2
km. -re fekvő Beckenried látogatott klimatikus
gyógyhely.
Buol-Scliauenstein, Kari Ferdinánd, gróf,
osztrák miniszter, szül. 1797 máj. 17., megh.
Bécsben 1865 okt. 28. Több helyütt mint követ
működött, így 1848. Pétervárott, hol a magyar
szabadságharc idejében nagy befolyást gyakorolt.
Schwarzenberg halála után 1852. a külügy és a
császári ház minisztere, valamint a miniszter-
tanács elnöke lett. Ez állásában, mint Friedjung
kiderítette (Der Krimkrieg und die österrei-
chische Politik), kétszínű politikájával és neveze-
tesen a hadsereg elhamarkodott mozgósításával
a végsőig sértette Oroszországot, a többi nagy-
hatalom bizalmát pedig eljátszotta, úgy hogy el-
végre Ausztria teljesen elszigetelten állott. Az
1859-iki katasztrófának B. az értelmi szerzője.
Buon, olasz művész-család, 1. Buono.
Bvion&ccoTsi, Pietro, olasz festő, 1. Vaga.
Buonaparte, 1. Bonaparte.
Buonarroti, 1. Filippo, a francia forradalom
lelkes híve, szül. Pisában 1761 nov. 11., megh.
Parisban 1837 szept. 15. Hazájában nagy hévvel
terjesztette Rousseau eszméit, 1787. pedig ellen-
zéki lapot indított, mely miatt száműzték, mire
Korzikára távozott, hol a L'ami de la liberté
Italienne c. lapnak vetette meg az alapját. Kö-
vetkezetesen a francia-olasz szövetség megköté-
BuoncompagrnI
— 111 —
Bupha^ra
8én buzgólkodott. Robespierre bukása után el-
fogták, de csakhamar szabadon bocsátották. Nem-
sokára az 1793-iki alkotmány visszaállítása vé-
gett Babeuffel összeesküvést szőtt, melynek fel-
fedezése után életfogytiglan száműzték, de I.
Napóleon, mint ártatlan politikai rajongót, keleti
Franciaország egy kis városába rendőri felügye-
let alá helyezte. B. később Brüsszelbe költözött
s itt írta Conspiration de Babeuf (Bruxelles 1828)
c. könyvét. 1830-ban visszatért Parisba. V. ö.
Catania Romano, F. B. (2. kiad. Palermo 1902) ;
BoMquet Paul, B. et la Secte des Égaux (Paris
1910).
2. B., Michelangelo, festő és szobrász, 1. Michel-
angelo.
3. B., Michelangelo, az ifjabbik, másodunoka-
öccse az ilyen nevú nagy szobrásznak, olasz író,
szül. Firenzében 1568 nov. 1., megh. u. o. 1646
jan. 11. Tekintélyes és vagyonos polgár volt, aki
nagy anyagi áldozatokkal értékes képtárt alapí-
tott és tevékeny részt vett a Crusca-akadémia
működésében. Irt verseket, néhány szónoklatot,
néhány csevegést különböző tárgyakról és a La
Tancia és La Fiera c. színdarabokat. Az utóbbi-
ban a költő egy vásár százféle alakját ós ese-
ményét iparkodott színpadra hozni, de csak érdek-
telen, szétfolyó szerkezetű művet alkotott; a
Tancia ellenben igazi eleven és kerek népszínmű,
olyan, amilyenné a XIX. sz.-ban a magyar nép-
színmű fejlődött ; még dalok és táncok is vannak
benne. B.-nak az az irodalomtörténeti jelentő-
sége, hogy ő adta ki 1623. Firenzében apja nagy-
bátyjának, a hasonló nevű nagy szobrásznak sze-
relmi és vallásos költeményeit, szonettjeit, mad-
rigáljait. B. munkatársa volt a Crusca-szótár első
kiadásának is. Műveinek legújabb kiadása Firen-
zében jelent meg.
Baoncompagni (ejtsd: buonkompánnyi, Boncom-
pagni), 1. Baldassare herceg, olasz tudós, szül.
Rómában 1821 máj. 10., megh. 1894 ápr. 13.
Matematikai és fizikai tanulmányokkal foglal-
kozva, magának világhírű matematikai könyv-
tárt gyűjtött ; saját nyomdája is volt. Mint tudós
főleg a matematika történetének kutatásával tűnt
ki, különösen Bonatti (Róma 1851), cremonai
Gherardo (u. o. 1851) és Leonardo Pisano (u. o.
1854) életrajzaival, ó adta ki havi füzetekben
a BoUetino delle scienze matematiche e flsiche
folyóiratot (1868—87), melyet a Repertorio di
scienze etc. 4 évfolyama előzött meg. Erdemeiért
1847. a Nuovi Lincei akadémia tagja lett, mely-
nek utóbb könyvtámoka is volt.
2. jB., Carlo, 1. Boncompagni.
Buondelmonte János. Egyike azoknak az ide-
íscn főpapoknak, kikkel Zsigmond király, miután
a főpapi kinevezés jogát kezére kerítette (1403),
hazánk székesegyházait elárasztotta (Bullások).
A firenzei előkelő B. (de Buondelmontibus)v. Mon-
té bonis-családból származott, 1424— 31-ig a ka-
locsai érsek helytartója, 1431—1447. kalocsai
érsek volt.
Buoniigli, Bemdetto, 1. Bonfigli.
Baoninsegna, olasz festő, 1. Duccio di Buon-
insegna.
^ Baono v. Buon (Bon), kb. 1430—1530 közt
Velencében működött olasz építész- és szobrász-
család. Giovanni B. (1376 köríü— 1445 körül) és fia
Bartolommeo (1410 körül- 1470 körül) csúcsíves
modorban dolgoztak; együttes főművűk a Doge-
palotának 1438—43 közt épített Porta della
Carta nevű kapuja és a Szt. Márk templom Mas-
coli-kápolnája (1430). Bartolommeo fia, az ifj.
Bartolommeo (1450 körül— 1529-ig) már a renais-
sance követője volt, szintén Velencében műkö-
dött ; 1517 a Scuola di San Roccot kezdte épí-
teni, befejezte a Procurazie Vecchiet 81511 — 14-ig
újjáépítette a Campanilének villámtól sújtott
felső emeletét.
Buononcini (Bononcini, eitaá-. -csini), a XVII—
XVIII. sz.-ban nevezetes zenészesalád. B., Gio-
vanni Maria, szül. Modenában 1640., hol II. Fe-
renc hg. zenekarában játszott, míg templomi kar-
nagy nem lett Bolognában ; megh. 1678 nov. 19.
1673-ban kiadott Musica prattica c. zeneszerzés-
tanáért nagy volt a tekintélye. Számos a kamara-
zeneműve, énekre is. Piai : B., Marco Antonio,
szül. Modenában 1675., bécsi, majd római, végül
modenai udv. zenész, megh. 1725. Roppant sikert
aratott (Velence 1706) Királynak hitt királynő c,
csekélyebbet Camilla c. operája, B., Giovanni
Battista, gordonkás és zeneszerző, szül. Modená-
ban 1672. Atyja, majd Colonna tanította ; korán
jelentek meg művei. Bécsben I. Lipót zenekará-
ban játszott; 1720. Londonba hívták az olasz
operához. Itt kedvelték, de szégyennel kellett
távoznia, miután kiderült róla, hogy egy Lotti-
féle madrigált eltulajdonított. Parison át Bécsbe
ment, itt az aacheni béke ünneplésére 1748.
dalmüvet írt; azóta csak azt tudhatni felőle, hogy
Velencébe ment. Nagysikerű operái (Polifemo,
Berlin 1703) mellett kántátéi, motettje, vonós-
hangszerekre szonátái maradtak.
Buontalenti,5erwaráo (delle Girandole), ol.
festő és építész, szül. Firenzében 1536., megh.
1608 jún. 6. Eleinte festészettel, utóbb Vasari
vezetése alatt főleg építészettel, azonkívül szob-
rászattal is foglalkozott és különösen Francesco
és Ferdinando nagyhercegek szolgálatában nagy
tevékenységet fejtett ki. Művei közül, melyek
némelyike erősen bárok szellemű, a következők
emelendők ki : Firenzében a St. Maria Nuova
kórház homlokzati csarnoka, a Palazzo non finito,
a Pal. Riccardi némely részei, stb. Sienában a
Palazzo Reale. B. fejezte be a Vasaritól megkez-
dett üfflzi palotát Firenzében és ő volt a híres
Boboli-kert egyik tervezője. B. mint mérnök és
várépítő is működött.
Buonvicino, Alessandro, olasz fe8ií),l. Moretto
da Brescia.
Bnpbaga (állat), a seregélyfélék (Sturnidea)
családjába tartozó madárnem, mely főleg csőré-
nek és lábának alkotásában és életmódjában kü-
lönbözik a többi seregélyektől. Csőre erős, töve
széles, orma kissé lelapított, hegye felé dombo-
ruló ; lábai hosszú ujjuak, csüdje rövid, karmai
élesek. Szárnya hosszú, ékalakú farka szintén
hosszú és széles. Az idetartozó 2 faj közül a piros-
csőrű nyűvágó (B. erythrorhyncha L.) a gya-
koribb; 21 cm. hosszú, 33 cm. széles, szárnya 11,
farka 9 cm. hosszú ; felül olajbarna, alul világos
fakó rozsdássárga, evezőtoUai sötétbarnák, csőre
vörös. 6—8 darabból álló társaságokban az ele-
Büphonia
— 112 —
Buratit
fántok, orrszarvúak közelében él és a bőrükön
élő nyüveket szedi össze s azokkal táplálkozik.
Buplionia, régi görög ünnep Athénben, 1.
Düpolia.
Buplitlialiuniu L., ökörszem (növ.), a Com-
positae (Fészkesek) család csöves virágú génusza.
melynek 7 faja Európában és Nyugat-Ázsiában
él. Évelő növények. A B. salicifolium L. Közép-
Európa, hazánkban pedig különösen az BNy.-i
Buphthalmum speciosum Schreb. (Telekia speciosa
Baumg.) virágzata és leveles szára.
felvidék mészkőhegyein nő. Virágai sárgák. B.
speciosum Schreb. (Telekia speciosa Baumg.)
Csehországtól a Kaukázusig a Balkánon és Kis-
Ázsiában nö. Hazánk erdős vidékeinek délkeleten
jellemző, szép, nagy levelű, sárga virágú növénye.
Kertekbe is ültetik.
Bupbtlialiitus (hydrophthalmus) a szem-
tekeolyan megnagyobbodása, illetőleg kitágulása,
amely rendszerint világrahozott érhártyabetegsóg
következtében a gyermekkorban keletkezik. A
baj gyakran vakságra vezet és nehezen gyógyít-
ható.
Baplearam (növ.), 1. Buvákfü.
Baprestidae (áUat), a rovarok (Insecta) osz-
tályába, a bogarak (Goleoptera) rendjébe tartozó
bogárcsalád. L. Díszbogarak.
Buquoy (Bucquoi, Bouquoy, ejtsd: bukoá, iii.
bukoá), 1. Georg August de Longueval,Vauxbáró,
B gróf, német flzikus és kémikus, szül. Brüsszel-
ben 1781 szept. 7., megh. Prágában 1851 ápr. 19.
Nagybátyjától 1803. nagy vagyont örökölt. Be-
utazta Dél-Európát s visszatérte után a tudomá-
nyoknak és az üveggyártásnak szentelte magát.
A legszebb kristályüveg és színes üveg cseh
gyáraiban készült és ugyanott készül az általa
föltalált hialit is. Vejével, Deym gróffal, részt
vett az 1848 júniusi fölkelésben, amiért a bécsi
kormány a hradsini várba záratta. Júliusban azon-
ban kiszabadult, de Prágát el kellett hagynia,
mire Rothenhaus várába vonult vissza. Számos
természettudományi, filozóflai és nomzetgazda-
ságtani müvet írt.
2. Kari Bonaventura de Longueval, Vaux
báró, B. gróf, a császári hadak kiváló vezére a
30 éves háború korában, szül. Arrasban 1571., el-
esett Érsekújvár előtt 1621 jul. 10. 1618-ban mint
a császári hadseregek fővezére a felkelt csehek
ellen vonult, s elfoglalta Budweist. 1619-ben
pedig megverte Mansfeldet Netolitz mellett. Mi-
dőn híre járt, hogy Bethlen Gábor (1619) felkelt
és É. -Magyarországon át Bécsnek siet, B. Lun-
denburg vidékén Dampierre-rel egyesült és meg-
akadályozta a floridsdorfl hídfőig előnyomult
Bethlent abban, hogy a Dunán hidat verjen, de
azt nem tudta megakadályozni, hogy Bethlen al-
vezére, Rhédei, kopjás lovasaival Hainburgnál ne
keljen át a Dunán, aki azután Köpcsóny mellett
B. előhadát szójjelverte. Bethlen és B. között
azonban nem került a dolog nyilt csatára, mert
Homonnay betörésének hírére Bethlen vissza-
vezette hadait és fegyverszünetet kötött a csá-
szárral (1620 febr.). 1621 elején B. elbo^ísáttatá-
sát kérte II. Ferdinándtól, aki őt a gratzeni, ro-
senbergi és több más elkobzott cseh birtokkal
ajándékozta meg. Azonban még ugyanazon év
tavaszán B. ismét a sereg élére állva, a pozsonyi
vár megvétele után Nagyszombat, majd Érsek-
újvár alá vonult, melynek ostroma közben Hor-
váth István kopjás lovasai júl. 10. elfogták és
nehogy megszökjék, megölték. V. ö. Weyhe-
Eimke, Kari Bonaventura, Gráf v. B. (Wien 1876);
Olchváry, Bethlen Gábor első hadjárata (Hadtör-
ténelmi Közlemények 1890).
Bura, régi görög város Áchája peloponnézusi
tartományban. Kr. e. 373. Helike szomszéd város-
sal együtt földindulás következtében romba dőlt,
de nemsokára felépült.
Buráét, 1. Burját.
Buráltunguz, néptörzs, 1. Birár.
Burán v. burján, Oroszország pusztáin és
Szibéria tundráin dühöngő vihar. A lakosok a
nyári B.-t a télitől megkülönböztetik ; az elsőt
rekkenő hőség és a napot elsötétítő porfellegek
jellemzik, a por ilyenkor még zárt ajtókon és ab-
lakokon is behatol az emberi lakásokba; a téli
B. veszedelmesebb, mert dermesztő hóvihar, mely
a szabadban való tartózkodást és tájékozódást
lehetetlenné teszi. Évenként emberben és állat-
ban sok kárt okoz. Az északszibériai tundrákon
furga a neve.
Buranello, olasz zeneszerző, 1. Galuppi.
Burano, város Velence olasz tartományban,
Velencétől 8 km. -re, a lagúnák közt egy szigeten,
(1900) 8169 lak., akik közt a férílak halászattal, az
asszonyok csipkekészítéssel foglalkoznak. Plébá-
niatemplomában értékes festmények vannak.
Buratit (ásv.), bázisos réz -cinkkarbonát, rende-
sen egy kevés mészoxid is van benne ; rokon az
aurikalcit-tal. Rostos, tűs halmazokban, zöld
színű. Nálunk Rézbányán, Moraviczán és Moldo-
ván találták, azonkívül ismeretes az Uraiból
Burattini
— 113
Burckhardt
(Loktevszk), Franciaországból (Chessy), Tosca-
nából (Volterra) ós a Vogézekböl (Pramont). De-
lesse nevezte el (1847) Burát után.
Burattini (ol.), a bábjáték alakjainak neve,
1. Bábszínház.
Burbage (ejtsd : barbedzs), Richárd, Garrick előtt
az angolok legnagyobb színésze, Shakespeare
barátja és a nagy shakespearei szerepek kreálója,
szül. 1566. Warwiekshireben, megh. 1619. A
kortársak nem győzik öt eléggé magasztalni. Ben
Jonson híres drámaíró és kritikus szerint Roseius
ékesszólását párosította Aesop komolyságával.
Legkiválóbb szerepe volt III. Richárd. B. nemcsak
mint színész, hanem mint festó és rajzoló is ki-
váló volt. Társtulajdonosa volt a Globe és Black-
friars-színháznak s nagy vagyont szerzett.
Bar bank, Luther, amerikai növénytermesztő,
szül. 18i9. Lancasterben (Massachusetts állam-
ban), kinek a haszonnövények terén létesítendő
új változatok vagy fajvegyülókek képezték fő-
törekvését. Különösen három alkotása alapította
meg világraszóló hírnevét : 1. a B. -burgonya ; 2.
a tüskétlen takarmány-kaktusz ; 3. a csonthéjnél-
küli B. -szilva. Nagyhorderejű termesztési irá-
nyainak móltánylásakópen Carnegie 50,000 K.-t
bocsátott rendelkezésére kísérleteinek anyagi tá-
mogatására.
Burchard-Bélaváry Konrád, a főrendiház
tagja, a Pesti Hengermalom-társaság volt igaz-
gatója, később elnöke, szül. Eperjesen 1837 márc.
23. A kollégium elvégzése után kereskedelmi pá-
lyára lépett. Több évi külföldi útról hazatérvén,
a gr. Széchenyi István alapította Pesti Henger-
malom szolgálatába lépett, ahol szakértelme és
szorgalma által nemsokára igazgatóvá emelke-
dett. Kiváló érdemeket szerzett a magyar ma-
lomipar fejlesztésében és a magyar lisztkivitel
megteremtésében. Ó alkotta meg az Országos
magyar malomegyesületet is, melynek fennállá-
sáig elnöke volt. Az 1885-iki országos kiállítás
malomipari szakosztályáról terjedelmes jelentést
adott ki könyvalakban. A főrendiház újjászerve-
zésekor a legelső kinevezett öt tag közt, mint a
nagyipar képviselőjét, a király őt is e méltóságra
emelte.
BuTchard dekrétuma, Burchard wormsi püs-
pöknek (megh. 1025.) nagy egj^házjogi forrás-
gyűjteménye, amelyet CollectariumBurchardi és
Magnum Decretorum volumennek is neveznek.
A gyűjteményt Burchard 1012 és 1022 között ké-
szítette a wormsi prépostnak, Brunichonak kez-
deményezésére.a munkában segítette Gembloursi
Olbert. A gyűjtemény rendeltetése az volt, hogy
az egyházmegye papságának és a papi jelöltek-
nek az egyházfegyelem kérdéseiben útmutatásul
szolgáljon.
Burchardt, Hermann, német keleti utazó,
szül. 1857. Berlinben, meggyilkolták 1909. Jemen
arábiai tartományban, Taisz közelében. Keres-
kedő volt és már akkor sokfelé utazott ; szülei-
nek halála után felhagyott a kereskedéssel s ki-
zárólag utazásra adta magát, bejárta és tanul-
mányozta Egyiptomot, Tuniszt, Marokkót, majd
Indiába, innen Ausztráliába ment. Hosszabb ideig
élt Damaszkuszban, ahol teljesen beleélte magát
a török-arab népéletbe. 1903ban járta be először
Révai Nagy Leteikona. IV. köt.
Jement s útjáról beszámolt a berlini Gesellschaft
für Erdkunde folyóiratában ; nagyszámú keleti
fényképekből álló gyűjteménye a berlini keleti
szemináriumba került.
BuTchiello (ejtsd : burkieiio), Domenico, érdemét
meghaladó módon híressé vált olasz népköltő,
szül. 1390 táján, megh. Rómában 1448. Foglal-
kozására nézve borbély volt ; furcsa, gyakran
trágár és néha érthetetlenül bizarr verseivel a
maga korában nagyon emlegetette tette nevét,
sőt írásmodorának {stile hurchiellesco) számos
utánzója is akadt. V. ö. Mazzi, II Burchiello
(Bologna, Romagnoli).
Burckhard, Max, osztrák író, jogtudós ós szín-
házigazgató, szül. Korneuburgban 1854 júl. 14.
Eleinte a hivatalnoki pályán működött, mígnem
1890. a Burgszinház titkára, s utóbb annak igaz-
gatója lett. 1897-ben váratlanul elbocsátották ós
a közigazgatási törvényszék tagjává nevezték M.
Munkái : System des österr. Privatrechts (3 köt.,
Wien 1883—89), melyben B. megkísérli Darwin
teóriáját a morál és a jog terére alkalmazni és
mind a kettőt természetes fejlődés eredményeként
feltüntetni. Továbbá : Zur Reform der juristischen
Studien (1887); Gesetze und Verordnungen in
Kultussachen (1887, 2. köt., 3. kiad. 1895); Volks-
sehulgesetz (2. köt., 2. kiad, 1893); Leitfaden der
Verfassungs-Urkunde der österr.-ungar. Monar
chie (2. kiad. 189;^) ; Ásthetik und Socialwissen-
schaft (1895) ; Das Recht des Sehauspielers (1896):
Das Lied vom Tannháuser (romantikus költe-
mény, 1888). írt azonfelül több, szatirikus vonat-
kozásokkal átszőtt színművet, mint Die Bürger-
meisterwahl (1898), melyben az osztrák közigaz-
gatás ferdeségeit gúnyolja. Szellemesek kisebb
dolgozatai : Quer duroh das Lében (50 cikk, 1907).
Utolsó müvei : lm Paradies (szinmü 1906) ; Die
verílixten Frauenzimmer (vígjáték 1909); Die
Insel der Selicen (regény 1908) : Trinacria (regény
1910).
Burckhardt, 1. Heinrich, erdőgazda, szül.
1811 febr, 26. Adelebsenben, megh. mint porosz
főerdőmester 1879 dec. 14. Hannoverben. Szer-
kesztette az Aus dem Walde c. erdészeti folyó-
iratot (1865-től). Legjelesebb müve Sáen u. Pflan-
zen címen jelent meg (Hannover 1855, 6 kiad . Trier
1892), s egyike a legkiválóbb erdőműveléstani
munkáknak. Számos más erdészeti művet is írt.
2.B., Jákob, svájci tudós, szül. Baselben 1818
máj. 25., megh. 1897 aug. 8. A baseli egyetemen a
történet és művészettörténet tanára volt. Kultúr-
és művészettörténeti művei rendkívül erős ha-
tást gyakoroltak és különösen az olasz renais-
sance jelentőségét terjesztették igen széles kör-
ben. A legnevezetesebbek : Der Cicerone, eine
Anleituns: zum Genuss der Kunstwerke Italiens
(Basel 1855, 10 kiad. Leipzig 1909. Kiadták Bode
W. és Pabriczy) ; Die Kultur der Renaissance in
Italien (Basel 1860, 8 kiad. Leipzig 190i); Ge-
schichte der Renaissance in Italien (Stuttgart
1867, 3 kiad. 1891). Halála után jelentek meg :
Erinneningen aus Rubens (Basel 1898) ; Beitrage
zur Kunstgeschichte von Italien (u. o. 1898);
Griechische Kulturgeschichte(Berl. 1898—1900) :
Weltgeschichtli(!he Betrachtungen (Berlin és
Stuttgart 1905). Magyarul megjelent tőle : A re-
Burckmalr
- 114 —
Burdeau
naissancekori műveltség Olaszországban. Ford.
Bánóczi József. (Budapest 1896, Akad.) V. ö.
Hanel C, Skizzen u. Vorarbeiten zu einer wis-
senschaftlichen Biographie J. B.-s(Leipz. 1908);
JoelK.,J.B. als Geschichtsphilosoph (Basel 1910).
3. B.. Johann Kari, csillagász, szül. Lipcsében
1773 ápr. 30., megh. Parisban 1825 jún. 22.
1797-ben Parisba került ; 1799. a Bureau des
longitudes segédcsillagászává nevezték ki, 1807.
a hadi -iskolai csillagvizsgáló igazgatója. Lefor-
dította Laplace Mécanique cóleste című munká-
ját németre (Berlin 1800—1802, 2 köt.), 1812. ki-
adott holdtáblái a Hansen-féle táblák megjelené-
sóig a legjobbak voltak.
4. B,, Johann Ludwig, utazó, szül. Lau-
sanneban 1784., megh. Kairóban 1817. A londoni
Afrikai-társaságmegbizásából utazott Afrikában.
Máltából 1809. indult el mohamedánusnak öl-
tözve Ibrahim sejk álnéven és harmadfél évet
töltött az arab nyelv, történet, földrajz és az iszlám
tanulmányozásával Aleppóban, Damaszkuszban ;
1810— 12-ig, beutazta a Libanont és Haurant,
átkutatta a Jordántól K.-re eső vidéket és 1812
őszén Kairóba jutott. Onnan Mehemed Ali aján-
latával Nubiába utazott és európaitól addig nem
járt úton Berberből Szuakimba jutott. Azután át-
hajózott Dzsiddába. Mekkában négy hónapot töl-
tött. 1815-ben Medinán és Szuezen át visszatért
Kairóba. 1816-ban, mikor Kairóban a pestis pusz-
tított, a Szinai félszigeten járt. Miután Kairóba
visszatért, naplóinak, mennyiségtani és termé-
szettudományi iratainak rendezése közben halt
meg. A londoni földrajzi társaság birtokában
levő naplóiból megjelentek: Travels in Nubia
(1819, német. 1823. Weimar); Travels in Syria
andthe HolyLand(1822, németül 1823—24. u. o.);
Travels in Arábia (1829, németül 1830, u. o.) ;
Notes on the Bedouins and Wahabys (1880,
német. 1831, u. o.) ; Arabic proverbs (1831, német.
1834, u. 0.). V. ö. Beitráge zu Burckhardtá Lében
und Charakter (Basel 1828).
Burckmair, Hans, 1. Burgkmair.
Burcsella (nem. Leichter v. Lichter, ol. alleggio
V. peatta, franc, allége, ang. lighter), oly több-
nyire laposfenekü, födetlen vizi járómüvek, me-
lyek erősen megterhelt hajók rakományát átve-
szik, hogy azok sekély kikötőkbe, folyókba be-
futhassanak ; továbbá mindennemű árúknak a
horgonyzó hajókra v. hajókról való be- és kira-
kodására szolgálnak; a legnagyobb B.-k 1000
tonna hordképességgel bimak.
Burda (ar.) a. m. köpeny, különösen az, melyet
a mohamedánusok hagyománya szerint a prof éta
Ka'b b. Zuheir költőnek, ki őt azelőtt gúnyversei-
vel üldözte volt, ajándékozott, midőn híveként
hozzászegődve BO'nat Szu'ád kezdetű, költemény-
nyel magasztalta. Az abbászida kalifák ez öltönyt
állítólag megszerezték és uralkodói jelvényül
használták. Noha ezt .a bagdadi kincstárban
őrzött ereklyét 1258. Bagdad bevételekor a mon-
golok megsemmisítették, kalifái árnyméltóságuk
érdekében az egyiptomi abbászidák azt hitették el
a néppel, hogy a B. náluk is megvan. Ez az állító-
lagos ereklye 1520. Egyiptom meghódítása után
a török szultánok birtokába került ós azóta khirka-
i-serif fnemes ruha) néven minden év ramazán
hó 15-én az udvar ós a köznép vallásos tisztelet-
tel közeledik feléje. Ka'b' aköpenykölteményéto
francia fordítással és kommentárral legújabban
(Alger 1910) Basset adta ki. E régibb B. köl-
teményen kívül ugyané néven ismeretes még Al-
Busziri arab költőnek (megh. Kairóban 1295 kö-
rül) ugyancsak a prófétát magasztaló és a moha-
medánusok pietással tisztelt költeménye, mely-
nek fejében a legenda szerint a költő álmában
a prófétától köpenyét nyerte jutalmul. E csudás
ajándékról szóló legenda miatt bűbájos hatásokat
tulajdonítanak a költeménynek ; misztikus érte-
lemben magyarázzák, amulettekre használják
egyes verseit. Vele kísérik a mohamedánus halot-
takat utolsó útjukon. E költemény legelső ki-
adását latin fordítással magyar tudós nyújtotta :
Uri János (Carmen mystieum Borda dictum stb.,
Leiden 1761, 2. kiad. Utrecht 1777).
Burdach, 1. Ernst, német anatómus, szili. Lip-
csében 1801 febr. 25., megh. Königsbergben 1876
okt. 10. Tanulmányait a königsbergi egyetemen
végezte, u. o. lett magántanár, 1844. pedig rendes
tanár a bonctanból. Munkái : Beitrag zur mikros-
kopischen Anatomie der Nerven (Königsberg
1837). Atyjának (1. B. 2.) Anthropologie für das
gebildete Publicum c. könyvét átdolgozva 2. ki-
adásban kiadta (Stuttgart 1849). Az atyja által
szerkesztett fiziológia Vl-ik kötetében annak mun-
katársa volt. Kisebb dolgozatai a normál és
patológiai anatómiára vonatkoznak.
2. B-, Kari Friedrich, német flziológus, B. 1.
atyja, szül. Lipcsében 1776 jún. 12., megh. Königs-
bergben 1847 júl. 16. Előbb a dorpati, 1815. a
königsbergi egyetem tanára. Már fiánál említett
munkáin kívüli fontosabb könyvei : Vom Bau u.
Lében des Gehirns u. Rückenmarks (Leipzig 1810);
Enzyklopádie der Heilwissenschaft (u. o. 1810—
1812 m. köt.).
3. B., Konrád, német filológus, született Kö-
nigsbergben 1859 máj. 29. 1892-ben a német
nyelv és irodalom rendes tanára lett a hallei egye-
temen. 1902 óta a tanítás alól fel van mentve, s
mint a berlini tud. akadémia tagja kizárólag a
tudománynak él. Különösen a német irodalmi
nyelv kialakulásának történetével s középfelnémet
művelődéstörténeleramel foglalkozik. Munkái :
Reinmar der Alté und Walther von der Vogel-
weide (Leipzig 1880) ; Die Einigung der neuhoch-
deutschen Schriftsprache (u. o. 1884); Vom Mittel-
alter zur Reformation (u. o. 1892) ; Walther von
der Vogelweide (u. o. 1900); Berieht über For-
schungen z. Urspr. d. neuhoehd. Schriftsprache
(1903) ; Die álteste Gestalt des westöstl. Divans
(1904) ; Satzrhytmus d. deutschen Prosa (L, 1909) ;
Sinn u. Ursprung der \yorte <cRenaissance» und
«Reformation» (1910). Ő a weimari nagy Luther-
kiadás nyelvészeti munkatársa is.
Burdach-féle köteg, a gerincvelő hátsó köte-
gében lévő rostcsomó, melyben a központba ve-
zető, centripetális pályák haladnak, 1. Gerinc-
velő.
Burdeau (ejtsd: biirdó), Auguste Laurent, francia
bölcsész és radikális politikus, szül. Lyonban 1851
szept. 10., megh. 1894 dec. 12. Parisban. 1870-ben
mint önkéntes harcolt, de Sédan-nál a németek
elfogták. A háború után Saint-Etienneben a íilo-
Burdekin
— 115
Bureau des lonsrltudes
zóflát adta elő. 1880-ban Parisba hívták a Louis
le Grand líceumhoz. 1885-ben megválasztották
képviselőnek. Lefordította Spencer Herbert Es-
say-ót (1877-83, 3 köt.), továbbá Schopen-
hauer Grundprobleme der Ethik (1888, 3 kiad.)
és : Die Welt als Wille und Vorstellung (1888, 2
köt.) c. müveit. 1882-ben kidolgozta a L'instruction
morale h l'école c. munkát. 1892-ben a közmun-
kák minisztere lett a Loubet- kabinetben, majd a
tengerészeti minisztérium vezetését vette át, de
már 1893. a Loubet-minisztérium többi tagjaival
állásáról lemondott. Utolsó művei : Les Camots
(1888); L'AIgérie en 1891 (1892) és Devoir et
patrie (1893). V. ö. Simond, Histoire d'un eufant
du peuple, A. B. (Paris 1895).
Burdekin (ejtsd : bördkin), folyó Queensland brit-
ausztráliai gyarmatban ; a d. sz. 18° alatt ered,
nagyobbára sivatag- vidéken folyik keresztül ; a
Beliando fölvétele után a 19<> 30' s I90 50' közt
több ágban a Csendes-óceánba torkollik. Leichardt
(1845), Dalrymple (1859) ós Smith (1860) kutat-
ták át.
Btirdettíejisd: bördett), Fruncis, sir, angol politi-
kus, szül. 1770 jan. 25., megh. Londonban 1844
jan. 23. Miután Európát beutazta, a gazdag Coutts
bankárnak leányát vette nöűl.mire a parlamentbe
sikerült jutnia (1796), amelynek azután 36 éven át
tagja volt. Eleinte a whig ellenzékhez tartozott
és választóihoz intézett nyilt levele miatt egy pár
hónapra el is zárták. A katolikusok emancipáció-
ját 8 a reformbillt melegen felkarolta, de azután
váratlanul a tory-párthoz szegődött. Leánya B.-
Coutts Angéla Georgina (1. 0.).
Burdett- Coutts, Angéla Georgina, bárónő,
lllantrop, akit Angolországban a jótékonyság
királynőjének neveztek, szül. 1814., ápr. 25.,
megh. 1906 dec. 30. Londonban. A B.-cég bank-
üzletét és több millió fontra rágó vagyonát örö-
költe, melynek alapját öregatyja : Thomas Coutts
vetette meg s atyja Francis Burdett, a szókimondó
liberális képviselő fejlesztette. Minden jövedelmét
jótékonycólra, szegény irek, skótok, munkások
és nyoraorultak segítésére, szegény gyermekek
kitaníttatására, kivándorlók megtelepedhetésé-
nek előmozdítására, különböző jótékonysági inté-
zetek es iskolák alapítására fordította. Eduárd
király anyja, Viktória királynő után Anglia első
asszonyának nevezte. 1871. bárói rangra emel-
ték. Férje, B. William, a parlament tagja.
Burdia Szilárd, orsz. képv., szül. 1861 szept.
7. Karánsebesen. Tanulmányait Budapesten vé-
i^pzte. 1885-ben Karánsebesen rendőrkapitány.
1887. városi tanácsos, 1896. polgármester lett,
mely tisztét 1904-ig viselte. Polgármesteri mű-
ködése alatt a magyarság érdekeinek és a békés
egyetértésnek sok szolgálatot tett a nemzetiségi
harcok közepette; viszont mint a 13- ik bánáti
román ezredből alakult vagyonközösség elnöke,
e vagyonközösség gyarapításában, valamint a
görög keleti román egyházi élet emelése körül
is sok érdemet szerzett. 1906-ban udvari taná-
csosi méltóságot kapott. A karánsebesi választó-
kerületben 1906. alkotmánypárti, 1910. nemzeti
munkapárti programmal választották meg orsz.
képviselővé.
Burdigala, latin neve Bordeauxnak (1. 0.).
Borda (hurdó), bortartó tömlő neve a hétfalusi
csángóknál és részben a háromszéki székelyeknél,
melyet többnyire juhbőrből szoktak készíteni.
Valószínűleg a régi kunoknál volt használatban
s tőlük vették át a csángók meg az oláhok, akik
«burduf»-nak nevezik.
Burdur (Buldur), ázsiai Törökország Konia
vilajetje egyik szandzsákjának főhelye, közel a
tőle D.-re fekvő azonos nevű sóstóhoz, melynek
az ókorban Askania Limne volt a neve ; 12,000
lak., akiknek háromnegyed része mohamedánus,
egy negyede pedig görög és örmény keresztény.
Környékéről sok gabonát szálUtanak vasúton
Szmimába ; van sok szövőgyára is.
Burdwan (Bardwan),!. a tulajdonképi Bengália
hat kommisszáriátusának egyike Brit-Indiában,
Csota-Nagpur, Beliar, Radzsah, a Prosidency-divi-
siou és a Bengáliai-öböl közt. 36,145 km« terü-
lettel, (1901) 8.244,847 lak., akik közt 6.429,150
hindu, 999,191 mohamedánus és 6268 keresztény;
B. nagyobbára sík és rendkívül termékeny vidék ;
az egész egy nagy kert. Vizeit a Baghirati és a
Hugli veszi föl. Főiermékei a rizs, indigó ós ópium.
A bengáliai főkormányzó felügyelete alatt álló
commissioner kormányozza. 5 disztriktusra oszlik;
ezek:B., Bankura, Birbhum, Hugli, Howrah ós
Midnapur. — 2. B. fővárosa, a Damudah partján,
vasút mellett, (1901) 35,785 lak., a címzetes rádzsa
székhelye, annak nagy palotájával, amelyet egy
park és állatkert vesz körül, selyemkészítéssel ; a
108 templomból álló Sivoraja és a Pirbaharam
nevű hindu szentélyekkel.
Boré, francia f enhatóság alatt álló dombos vidék
Szenegambiában, a felső Niger környékén, arany-
mosással. Lakói man dingók, kiknek leghatalma-
sabb törzsfejedelme Didiben lakik.
Bureau (franc, ejtsd: bUró) a. m. íróasztal, író-
szoba, V. hivatal.
Bureau central des Associations de
la presse, a különböző országok hírlapíró-
egyesületeinek közös érdekeit védő központi bi-
zottság, mely évenkint egyszer-kétszer más-más
európai városban tartja üléseit s határozatait idő-
höz nem kötött megjelenésű Bulletinjében közli.
Magyarországi szindikátusi tagja Rákosi Jenő.
Bureaucratle, 1. Bürokrácia.
Bureau des longitndes. A francia nemzeti
konvent 1795 jun. 24. kelt törvényével szervezte
a B-t, alája rendelvén a párisi nemzeti csillagvizs-
gálót, a volt katonai iskolát s az összes a nemzet
tulajdonában levő csillagászati műszereket Tagjai
voltak : 2 matematikus, 4 csillagász, 2 tengerész,
1 geográfus ós egy mechanikus. 1874 márc. 15-iki
törvénnyel újra szervezték az intézetet, felada-
tául tűzvén ki 1. asztronómiai műszerek ós éez
lelési módok javítását ; 2. a fizikai asztronómia,
árapály és földmágnesség tanulmányozása tekin-
tetében való instrukciók kiadását ; 3. a Föld
alakja, fizikája v. a csillagászat érdekében szük-
ségesnek ítélt expedíciók kezdeményezését és elő-
készítését ; 4. az égitestek mechanikájának hala-
dását és a Nap, Hold és a bolygók tábláinak töké-
letesbítését ; 5. utazók, csillagászok geográfusok
és tengerészek által az intézettel közölt és tőle
jóváhagyott fontos munkálatok közzétételét. A
kormányzatnak véleményt mond ameglevő vagy
Bureja
116 —
Burgdorf
új obszervatóriumok és tudományos expedíciók
ügyében ; ilyeneknek tanáccsal szolgál, műsze-
reiket ott megvizsgálja. Kiadja a Connaissance
destemps-ot ; az Annuaire-t és Annaleseket. Van
14 rendes, 3 rendkívüli, 20 levelező tagja, 1 ad-
junktusa, 2 technikus szakértője, 10 kalkulátor ja,
s 1 könyvtárosa.
Bureja, az orosz-szibériai Amur tartományban
az Amur vizének mellékfolyója, a B. hegység-
ben fakad, miután a 270 km. hosszú Njumant föl-
vette, a tunguzok Njuman-birának nevezik. Szko-
bolcinánál ömlik az Amurba. Hossza 771 km.,
melyből 287 km. hajózható.
Bureja-hegység, hegylánc a szibériai Amur-
tartomány K.-i részén, az 54—48° é. sz. közt,
legnagyobb magassága 1500 m.
Buren (ejtsd: bjum), Martin van, az Egyesült-
Államok 8-ik elnöke, szül. Kinderhookban (New
York állam) 1782 dec. 5., megh. 1862 júl. 24.
Hollandi bevándorlók gyermeke volt. 1803-ban
ügyvéd lett, 1809. pedig Hudsonban a demokrata
párt élére állott. Mint a new-yorki törvényhozó
gyűlés tagja (181 2) nagy erélyt fejtett ki az Anglia
ellen viselt háborúban. 1821. és 1827. a washing-
toni kongresszus tagjának választották.l829-ben
New York kormányzója lett, 1830. államtitkár,
1832. a köztársaság alelnöke és 1837. elnöke.
Eletét megírta Dorsheimer az American states-
men c. müvében (Boston 1885) ; utóbb Shephard
(Boston 1888), majd Bancroft George (New York
1889).
Búr-erdő,terjedelme8fenyveserdőség Pozsony
vm egy ében, a Kis-Kárpátokés aMorva folyó közt.
Búrszentmiklós és Detrekőesütörtök közt. Pálffy
herceg tulajdona.
Búrét, 1. Burvi.
Burford (ejtsd: börford), mezőváros Angolország
Oxford grófságában, Oxfordtól 27 km. É.-ra, (i9io)
3576 lak., régi csúcsíves templommal, latin isko-
lával. Az angolszász uralkodók korában Beoig-
ford volt a neve. 7ö2-ben Cuthred wessexi király
itt megverte Ethelbaldot, Mercia királyát.
Burg, több város neve Poroszországban ; köz-
ttik a legjelentékenyebb : l.Ban der Ihle, járási
székhely Magdeburg kerületben, az Ihle folyó ós
csatorna mellett, (i9io) 24,082 lak., akik közül so-
kan utódai a francia hugenotta menekülteknek.
B.-nak virágzó posztó-, bőr- és keztyüipara, több
sörgyára, vasöntője, gépgyára van ; I. Vilmos
császár és Bismarck emlékszobrai díszítik. —
2. B; a düsseldorfi kerületben, a Wupper mel-
lett, gép-, papír- és pokrócgyárral, (i9oo) 1482 lak.,
régi várát, mely a XIII. sz.-ban a Berg grófok
székhelye volt, újjáépítették és múzeummá ala-
kították át. — 3. jB., Schleswig kerületben, Feh-
marn sziget főhelye, tengeri fürdővel, kikötővel,
(1900) 2911 lak. — 4. B., falu Schleswig herceg-
ségben, Süd-Dithmarsehen járásban, a keletten-
geri csatorna mellett, (i9oo) 3460 lak.
Burg, Adam, báró, osztrák matematikus és
technológus, szül. Bécsben 1797 jan. 28., megh.
u. 0. 1882 febr. 1. Fiatal korában atyjának műhe-
lyében az asztalos-mesterséget tanulta, 1810—
1813-ig a képzőművészeti akadémián, 1815. a mű-
egyetemen tanult, hol 1820. tanársegéd lett. Mi-
ntán néhány évig Salzburgban mint tanár műkö-
dött, 1828. a bécsi műegyetemre hívták meg, hol
előbb felsőbb matematikát, később mechanikát ós
gépszerkezettani adott elő. 1849— 1852-ig a bécsi
műegyetem igazgatója volt ; de midőn ez intéze-
tet katonai vezetés alá helyezték, visszalépett ós
osztálytanácsosi ranggal a kereskedelmi miniszté-
riumba keililt. Művei : Anfangsgründe deranalyt.
Geometrie, (Wien 1824); Handbuchder geradlini-
gen und sphárischen Trigonometrie (u. o. 1826) ;
Auílösung algebraischer Gleichungen (u. o. 1827);
Ausführliehes Lehrbuch der höhern Mathematik
mitbes.Rüeksichtauf die Zwecke des praktischen
Lebens (u. o. 1832—33) ; Compendium der höhern
Mathematik (3. kiad., u. o. 1859) ; Compendium
der popularen Mechanik und Maschinenlehre (3.
kiad., u. 0. 1855) ; Lehrbuch der Maschinenlehre
(u. 0. 1856) ; Über die Wii ksamkeit der Sicher-
heitsventile bei Dampfkesseln (u. o. 186-').
Burgalhao, gyémántot tartalmazó törmelék
Braziliában.
Burgasz (görögül : Pirgosz), bolgár kikötővá-
ros a 12 km.-nyi széles és 15 km.-nyire a száraz-
földbe benyúló B.-i öbölben, a Fekete-tenger Ny.-i
partjainak e legnagyobb bemélyedésén, a Vaja-
köi-i és Atanaszköi i lagúnák közt, domboldalban,
(1900) 1 1,703 leginkább bolg. és gör. lak. ; 2 mecset-
tel, bolgár, görög templommal, zsinagógával
Újabban emelkedő város. Jó kikötője nincs, csak
hosszú, fából készített kikötőhidakkal ellátott
révpartja ; ezért a téU viharok idejében a hajók
a közeli Csingene-kikö tőben kénytelenek mene-
déket keresni. A forgalmat a szófia— B.-i vasút
és a gőzhajó járatok közvetítik. Kivisznek gabo-
nát, gyapjút, faggyút, vajat, sajtot és rózsavizet.
Az Osztrák-magyar monarchiának alkonzula van
itt. 15 km.-nyire tőle, teljesen kopár helyen,
Lodzsaköi falunál van egy 42° C. melegvízforráe
ós az Aitoszi -fürdő, az «AitoskaLodzsa»,amelynek
kupolás fürdőházat a nagy Szolimán (1510-1566)
szultán építtette. E fürdőt már a rómaiak is
ismerték. Justinianus megerősíttette ; ez erődöt
II. Henrik latin császár 1206. leromboltatta. B.-t
újabban Bolgárország hadi kikötővé is átalakítja.
Burgau, bajor város Schwaben kerületben,
(1905) 2133 lak. Közelében gazdag tőzegtelep, a
városban szalag- és cérnagyár.
Bargaaté (franc, ejtsd: burgoté), gyöngyházzal
kirakott tárgyakat jelent, nevét «le burgau ») szó-
tól vette, mely franciában gyöngykagylót jelent.
Laque B. nyugatázsiai, többnyire kinai berakott
gyöngyház-díszú lak- munka.
Burgdorf, 1. az ugyanily nevű kerület székhe-
lye Bern kantonban, az Emme és vasút mellett,
szép vidéken, (1910) 9292 nagyobbrészt ref. lak.,
szép fekvésű, régiségeket tartalmazó kastéllyal,
amelyben Pestalozzi 1798. nevelőintézetét alapí-
totta, gimnáziummal, technikai iskolával, városi
könyvtárral, selyem-, szalag- és damasztszövés-
sel, 2 sörgyárral és 3 malommal. Innen indult
ki 1830. az a mozgalom, amely Bern arisztokra-
tikus uralmát megdöntötte. — 2. B., több helység
neve Németországban ; a legjelentékenyebb : B-
in Hannover, járási székhely Lüneburg porosz
kerületben, (1905) 4171 lak., gazd. iskolával, régi
kastéllyal, olaj-, konzerv-, keményítő-, ezüstárú-,
tészta-, szeszgyárakkal, gőzfürésszel.
Burfirena
- 117
Burgronya
Burgena, 1. Banovd stari.
Burger, 1. Fritz, német festő, szül. München-
ben 1867 júl. 16. Münchenben és Parisban tanult,
azután szülővárosában, majd Beriinben dolgozott
ós kivált féiüarcképeivel aratott sikereket.
2. B., Johann, svájci rézmetsző, szül. Burg-
ban (Aarau) 1829 máj 31. A müncheni akadémián
Thatemek volt tanítványa. Régi és újabb meste-
rek művei után készített metszetei közül a leg-
jelesebbek: Rafael Madonna della Seggiolája
(1882) ; Reni Guido Aurórája (1887) ; Pálma Vecchio
Szt. Borbálája (1889) ; Rafael Szt. Ceciliája (1892).
3. B., Ijudwig, német festő, szül. Krakóban
1825 szept. 19., megh. 1884 okt. 22. Eleinte sok-
szorosító művészettel, majd főleg a német hábo-
rúkra vonatkozó illusztrációk készítésével foglal-
kozott, élete utolsó évtizedeiben azonban berlini
nyilvános épületekben nagy dekoratív falképeket
is festett.
Burger (ejtsd : bUrger), Schalk Wülem, búr vezér,
szül. Lijdenburgban 1852. Farmer és kerékgyártó
volt, 1887 óta tagja a néptanácsnak, amelynek
1895. elnöke is volt, 1896 óta a végrehajtó ta-
nács tagja. 1898 elején Krüger ellen az iparosok
elnökjelöltje volt. Az Angolországgal folyt há-
ború kitörésekor szintén tábornokká nevezték ki
és 1900., midőn Krüger Európába ment, a dél-
afrikai köztársaságok helyettes elnökévé válasz-
tották. A guerillahareok alatt Botha táborában
tartózkodott s miután a beteg Steijn elnök vissza-
lépett, 1902. ö is közreműködött abban, hogy az
Oranje-beli búrok is szüntessék meg a már siker-
telen harcot.
Burgess (ejtsd: börúaeaz), James, skót orientalista,
szül. Kirkmahoe helységben (Dumfriesshire) 1832.
1855-ben előbb Kalkuttában tanár, majd a bom-
bayi archeológiai bizottság igazgatója s az indiai
archeológiai felügyelő bizottság vezérigazgatója
volt. Fő munkái : The temples of Shatrunjaya
(1869) ; The antiquities of Somnath, Girnar and
Junagar (1871) ; The cave temples of India(l876)
és az Archeological Survey of Western India
folyóiratban közzétett tudósításai. Az Archeolo-
gical Survey of Southern India közleményei
1881 óta az ő vezetése alatt jelentek meg. 1872-
ben B. szerkesztette Bombayban az indiai régi-
ségtanra oly fontos Indián Antiquary folyóiratot,
melytől azonban 1884. visszalépett. 1888-ban
több tudóssal szövetkezve alapította Kalkuttában
az ó-ind feliratok közzétételére szolgáló Bpigra-
phia Indica folyóiratot.
Burgfarmbach, bajor helység Mittelfranken
kerületben, a passau — nürnberg — würzburgi
vasút mellett, ércárúgyárral, villamos müvekkel,
serfőzővel, (1905) 2028 lak.
Barg:graf, 1. Gróf.
Burghausen, város Bajorországban, Ober-
bayem kerületben, a Salzaeh mellett, nem messze
ennek az Innbe való torkolatánál, (1905) 3384 lak.
A város fölötti magaslaton terjedelmes régi vár-
kastély van, amelyet újabban restauráltak. Van
itt 8 kat. templom, szeminárium, kapucinus ko-
lostor, angol kisasszonyok leánynevelő intézete.
B. 1255—1505. székhelye volt az alsóbajorországi
hercegeknek.
Burgherek és antiburgherek, 1. Seceders.
Burghersh, lord. 1. Westmoreland.
Burgi, Jóst, 1. Bürgi.
Burgio (ejtsd: burdzso), Jáfios J.wíaZ báró, pápai
követ Magyarországon. VII. Kelemen pápa küldte
1524 elején a magyar kir. udvarhoz. Tanáccsal,
tettel támogatta II. Lajost, tevékenységre buzdí-
totta a főurakat és egyesíteni iparkodott a nem-
zetet. 1526-ban B. pápai pénzen Morvában és
Sziléziában zso Idosokat szerzett, jelentékeny pénz-
összeggel támogatta a királyt s míg ez hadainak
élén a török ellen vonult, ö Budán maradt s tevé-
kenységét folytatta. A mohácsi vész után a
királynét Pozsonyba kísérte s szomorúan hagyta
el az országot, melynek megmentéseért maga
többet tett, mint az elfajult magyar főurak
együttvéve. Jelentéseit lásd: Pray, Bpistolae
Procerum I. ós Theiner, Monumenta Historiea
Hungáriáé II.
Burgkraair (Burckmair), Hans, német festő,
szül Augsburgban 1473., megh. 1531. Atyjának,
B. Thoman festőnek volt tanítványa. Eleinte
Schongauer hatása alatt állhatott, de nagyobb be-
folyással volt reá a velencei művészet, mellyel
nyilván a helyszínén ismerkedett meg. 1498-ban
a festőcéh tagja lett Augsburgban, hol id. Hol-
bein Hans vetélytársa volt. Festményei erős
olasz befolyásról tanúskodnak és a sváb iskola
legkiválóbb termékei közé tartoznak ; lágyak,
tetszetősök, pompás színezetűek, de nem oly ben-
sők, minta Dürer művei. Különösen kiemelendők :
Mária megkoronázása (1507, augsburgi képtár) ;
Nagy Constantinus és Szt. Sebestyén (1505, Nürn-
berg, Germanisches Nationalmuseum) ; Madonna
(1509, u. 0.) ; A. és felesége híres arcképe, tükör-
rel, melyben két halálfej látszik (1529, Bécs,
udv. múzeum) ; a Golgotát ábrázoló szárnyas ol-
tár (1519, augsburgi képtár) ; János evangélista
Patmos szigetén (1518, München, Alté Pinako-
thek) stb. B. fontos szerepet játszik a grafika tör-
ténetében is. Fametszetsorozatokhoz sok rajzot
készített I. Miksa császár számára (Weisskunig ;
Tumierbueh ; Triumph ; Österreichische Heilige
stb.) és az elsők egyike, ki az ú. n. clairobscur-
fametszést Németországban meghonosította. Ha-
lála után fia, ifj. B. Hans (megh. 1560 körül)
vette át műhelyét.
Burglengenfeld, járási szókhely Bajorország-
ban, Felső-Pfalz kerületben, a Naab partján, erdős
vidéken, (1905) 3076 lak., közelében nagy barna-
szénbányákkal és Maxhütte nevű nagy vasművel.
Burgóhegy, kisk. Vas vm. németújvári j.-ban,
(1910) 752 német lak. ; u. p. és u. t. Szentelek.
Burgonya, krumpli, kolompár, csucsorka, pi-
tyóka (Solanum tuberosum L.) a Solanaceae (Eb-
szőlőfélék) családba tartozó Solanum géimszf& ja.
Kitelelő gumókkal biró növény, melyekből a bur-
gonyának 60—150 cm. magas bokra növekedik.
Húsos szára elágazó, levele egyenetlenül szár-
nyas, levélkéi tojásdadok, ópszélüek. Virágzata
hosszú kocsányos bogemyő. A virág pártája tá-
nyéralakuan kiterülő, szennyes fehér, sárga, ró-
zsaszínű V. ibolyaszínű, ami a gumó színével is
megegyező ; sárga porzói összeborulva állanak,
bogyója zöldesfekete és sokmagvú.
A B. hazája Dél-Amerika, ahol az Andokban
ma is vadon fordul elő. Európába legelőször a
Burgonya
118
Bursronya
Burgonya-növény.
spanyolok hozták 1660—1570 között s Itáliában
és Németalföldön nemsokára nagyban termesz-
tették. Angliába Raleigh hozta Virginiából 1584.
Itáliába (Rómába) Redi hozta Spanyolországból
1654;. Innen a belgiumi pápai legátus közvetítésé-
vel Sivry Fülöp kormányzó kapta, ö küldte a gu-
mókat 1588 elején
az akkor Bécsben
élő Clusiusnak, aki
a növénykertben el
is ültette. Clusius
révén került azután
Németországba.
Már Rauhinus em-
legeti 1599. a B. ter-
mesztésének és ét-
kül való elkészíté-
sének módját,amint
ezt Franciaország
Bourgogne nevű
hegyvidékén látta.
Magyarországba in-
nen kerülhetett,
amint ezt a más
nyelvben ismeret-
len burgonya névből következtethetjük.
!'í Hadadi Wesselényi Ferenc nádor alatt az 1654.
Németországhói hazakerült protestáns akadémi-
kusokat Budán azért tartóztatták le, mert ta-
risznya jókban B. volt. A nádor maga hallgatta ki
őket; tőlük megtudta, hogy a B. termesztésre ér-
demes, jó elesógnövény. A nádor javaslatára III.
Ferdinánd hiába rendelte el termesztését, nálunk
a <'Sváb-tök»-ön senki sem kapkodott. Liptóban,
Árvában és a Szepességben 1760. kezdik a B.-t
termelni. Gömörben Császár András 1775 óta fára-
dozott az elterjesztésén. Hazánk többi részeiben
csak lassan terjedt el, úgy látszik, a magyar em-
ber nem igen akart vele megbarátkozni. Ezt
árulja el közmondásunk : «se jó, se rossz, mint a
krumpli)). Az erdélyi gubemium az éhinség ide-
jén 1815 f ebr. 15. különösen figyelmeztet könnyű
termelésére, melyhez jószág nem kell. Ebben az
időtájban terjedt el a határőrségi székelyeknél
is (Csik és Háromszék). Az 1816-iki Magyar Kurir
említi, hogy csak a szükség bírta rá a magyar
embert a zab, tönkölybúza (Triticum spelta L.)
és krumpli termesztésére. Galíciában ugyanakkor
terjedt el, mint nálunk ; de Oroszországban még
1844. is jutalmakat ígértek a míveléséért. Monte-
negróban ugyanakkor, Görögországban 1836.
Ottó király bajor környezete terjesztette el. Per-
zsiában, Indiában, a Fok-földön és Ausztráliá-
ban az angolok honosították meg.
B- takarmányozása. A B. könnyen emészthető
takarmányt szolgáltat, s szarvasmarhával és ser-
téssel szoktuk etetni, mindig más takarmányok-
kal keverten. Szarvasmarhának és juhnak nyer-
sen és főzve is adhatjuk, sertéseknek azonban
csak főzve. Rothadó, megfagyott v. csírázó B.-t
szarvasmarhával is csak főzve etessünk. A főzés-
nél V. párlásnál lecsapódó vizet nem szabad fel-
itatni, mert többnyire szolanint tartalmaz, s rossz
ízű. A B.-t leggyakrabban sertésekkel etetjük, s
1000 élő súlyra 60—100 kg.-ot adunk belőle.
Süldők részére lefölözött tejet vagy árpát kever-
jünk közéje ; tej hiányában pedig kevés lóbabot
vagy korpát. Idősebb sertések részére csak árpa-
vagy tengeri-darát. Malacokkal ne sok B.-t etes-
sünk, mert csüngő hasuakká válnak s angol be-
tegséget kapnak. Szarvasmarhával nyersen fel-
aprózva, egyhatod annyi súlyú szecskával kever-
ten etessük, de 1000 kg. súlyra 20—25 kg.-nál
ne többet, legfeljebb hízónak adhatunk 60 kg.-ig.
Term<3sztése.
Eltérő égnajlati és talajviszonyok között ter-
mesztik, ami nagy alkalmazkodó képességót iga-
zolja. Legjobb talaja a középkötött, mélyrétegú,
növényi táplálóanyagokban gazdag vályogtalaj,
jól díszlik a homokos talajokon is. A nehéz, túl-
kötött hideg agyagtalaj ellenben nem neki való. Jó
előveteményei a trágyázott takarmánynövények,
a lucerna, lóhere, a magnak termesztett hüve-
lyesek, a kalászosok, sőt saját maga után is
sikerrel termelhető, de a betegségek elszaporo-
dása miatt ez a beosztás nem ajánlatos. Talaj-
előkészítésnél legfontosabb az őszi mély szántás,
tavasszal boronálás v. extirpálás. Jó trágyaerö-
ben levő talajt igényel s ezért alája közvetlenül
is adható az istállótrágya, bár ez a gumótermós
növelése mellett csökkenti a keményítő tartalmat.
Célszerű az istállótrágyát már ősszel kihordatni
alája s ezzel egyidejűleg holdankínt 150 kg.
szuperfoszfátot is jó adni. Istállótrágya hiányá-
ban homokon katasztrális holdankint 200 kg. szu-
perfoszfát, 100 kg. 40%-os kálisó ós 75 kg. kén-
savas ammóniák műtrágya adandó alája. Kötöt-
tebb talajokon a káli-trágya el is hagyható. Ve-
tése április elejétől április végéig tart, vethető
kézzel lyukakba ültetve, v. eke után, v. vonalzó-
val jelölt és kapált lyukakba és újabban vetik
ültetőgépekkel is. Ápolása kelés után kapálás,
majd gyomirtó kapálás, mikor 20—30 cm. ma-
gasra nőtt, f eltöltögetés és ezután gyomirtás. Sze-
dése aug.— okt. hónapokban történik, ekkor kell
a gumók válogatását is végezni. Termése ka-
taszteri holdankint 60—150 q. Eltartása rende-
desen prizmákban 20—30 cm. szalma ós 60 cm.
földréteggel letakarva tönónik. Legjobb elrak-
tározási mód a veremben v. pincében való elra-
kás volna, de ez nagyban nem alkalmazható.
Vetőgumót ősszel a szedés alkalmával kell kivá-
logatni. Vetésre a középnagy és dúsan termett
bokrok alól származó gumókat kell hagyni és
ezek eltartására nagy gondot fordítani. Fajtái
és változatai. A B.-nak egy faja és közel 3000
változata van. Ezeket felosztjuk korai, közepes
és késői érésüekre ; alak szerint kifli, tojásdad
és gömbölyűekre ; használati cél szerint étkezési
V. asztali, gyári (keményítő és szesz) és takar-
mány B.-ra. Az osztályozásnál figyelembe jöhet
a héj, a hús és a virágok színe, az indák hossza,
a rügyek elhelyeződése is. Étkezési B.-nál a meg-
kívánt keményítőtartalom I80/0, ha ennél maga-
sabb, akkor egyenlőtlenül fő, ha alacsonyabb,
akkor szappanossá válik. Az étkezési B.-nál figye-
lembe jöhet a rügyek elhelyeződése, mert itt a
mélyen ülő rügyű B.-t nem lehet gazdaságosan
felhasználni. Takarmány és szeszgyári B.-nál a
magas keményítőtartalom, illetve a holdankinti
kemónyítőtermés az irányadó, melyet úgy ka-
Burgonya
119 -
Burgronya
punk meg, ha a kataszteri holdankin ti q. termést
szorozzuk a talált kemÓDyítő o/o-al. Ismertebb
változatai : a) asztali B.-k, a rózsa (korai és késői),
hópehely, raagnum bonum, korai bötermö, vese,
sárga Jakab-B. stb. ; b) szeszgyári B., Richter-
féle Imperátor, Climax Aurora, Alkohol, Cham-
pion, magyar kincs. Prof. Maercker, Prof. Wohlt-
mann, Lech, Dolega, Pannónia stb. ; c) takar-
mány-B., Imperátor, Champion, Carevna, kék
óriás stb. Nemesítése. Tenyészkiválasztással és
keresztezéssel nemesítik. Ha mindig a legtöbb
gumót termő tövek alól válogatjuk a vetőgumót,
a degenerálás nem következik be, így a fajta-
változat jó tulajdonságai igen sokáig fenntartha-
tók. Keresztezéssel az egyes fajták tulajdonsá-
gait egyesítik, ilyenkor a virág után termett
magról nevelik fel az új növényeket. Magról
vetve, az első évben csak igen apró gumókat nö-
veszt 8 így ennek az eljárásnak a célja csak a ne-
mesítésnél alkalmazható új változatok előállítása.
Hazánkban a B. a szántóföldnek aránylag csak
kis részét foglalja el, nem egészen ^o/o-á^t. Egyes
vm.-ékben, különösenafelföldiekben: Liptó,Árva,
Turócz stb. vmegy ékben azonban a legfontosabb
növény, a szántóföld 25— 30% -át foglalja el.
Betegségei.
A) Kedvezőtlen életviszonyok által okozott beteg-
ségek :
1. Fonalkórság. Abban áll, hogy az elültetett
gumók a helyett, hogy rendes leveles szárat haj-
tanának ki riigyeikből, ezek vékony fonalakká
nőnek, melyek a földet áttörni nem képesek.
Oka az, hogy mielőtt a B.-gumók kifejlődtek volna,
tartós szárazság állott be, melynél azok kénysze-
redve értek meg ; különösen az erősen felmelege-
dett talajokban szokott jelentkezni. Védekezni
ellene jól kifejlődött gumók ültetése által lehet.
2. Földfölötti gumósodás. Abban áll, hogy a föld
fölötti zöld száron, a levelek hónaljában, a föld-
alatti gumókhoz hasonló, csakhogy zöld, keményí-
tőben szegény gumók képződnek ; oka az, hogy a
gyökerek működése a nitrogénhiány vagy túlsá-
gos nedvesség következtében megzavartatott.
3. Fiasodás v. bábosodás az, midőn a gumókon,
mielőtt kiszedetnének, a rügyek helyén kisebb
fiők-B.-k találhatók ; néha pedig a rügyek ki-
hajtanak, 8 csak a vékony szárakon képződnek a
íiók-B.-k. Oka az, hogy nagy szárazság alkalmá-
val a gumók fejlődésüket befejezik, s ha ezután
hirtelen, anélkül hogy a hőmérséklet csökkenne,
nedves idők állanak be, a gumók azonnal rügyei-
ket hajtják ki. 4. Szár felpattanás. Értjük rajta
azt, ha a föld fölötti szár megrepedezik; tartós
szárazságot követő esőzés után szokott beállani.
5. Edesedés. Abban áll, hogy alacsony hőfokon
(körülbelül 2 C«-on) a pincébe vagy vermekbe
helyezett gumók keményítőjének egy része cu-
korrá alakul át ; ha az édes gumókat néhány
napig +20 C«-u vízbe helyezzük, azok ismét él-
vezhetőkké válnak.
B) Élősködők által okozott betegségek :
1. A B.-vész. A B.-nak legveszélyesebb be-
tegsége, mely hazánkban is több évben óriási
kárt, 8 a felvidéken nem egyszer éhínséget oko-
zott. A betegséget a Phytophthora infestans
de By. nevű gomba okozza. A betegség rendesen
júniusban szokott először a leveleken jelentkezni ;
a megtámadott levelek hegye, avagy azok szélén
egy-két folt megbarnul ; a foltok folyton terjed-
nek s lia az időjárás nedves, ruganyosak marad-
nak, ellenkező esetben elszáradnak.Meleg, nedves
időben a betegség átterjed a földfölötti szárra is,
úgy hogy némely évben már július végén vagy
augusztusban egész B. -bokrok el vannak fe-
ketedve. A betegség megtámadja a gumókat is,
amelyeken barna foltok keletkeznek; e foltok
addig, míg csak a Phy tophtora bántja a gumót, ke-
mények és nedvesek maradnak, de legtöbbször
a Phytophthora támadása után a gumó részben
különféle rothasztó gombák letelepedése, részint
egyéb, még eléggé nem tanulmányozott okok kö-
vetkeztében nedves v. pedig száraz rothadásba
megy át, annyira, hogy nagyon sok esetben az
egész gumó átváltozik, tönkre megy. A betegség
fejlődése még nincs egészen tisztázva. Védeke-
zés. Mivel a gomba a gumókban telel át, fődolog,
hogy csak teljesen egészséges gumók használtas-
sanak az ültetéshez, továbbá, mert tapasztaltatott,
hogy némely B.-fajta egyes vidékeken a betegség-
gelszemben meglehetős ellenállást fejt ki, ajánla-
tos az ilyen fajták termelése; leginkább a piros-
színű vastaghéju fajták között találkoznak ellen-
állók. A további védekezés állhat a művelésmód-
ban,v. kémiai szerek alkalmazásában. Az előbbiek
közül felemlítendök a Jemen- és a Gülich-té\e
művelésmódok. Jensen eljárása abban áll, hogy
a B. -szárakat a feltöltéskor egy oldalra hajlítják. S
ezt az eljárást többször ismétlik. Gülich eljárása
abban áll, hogy a feltöltéskor a föld a fészek kö-
zepére jő, mellyel a hajtások mintegy szétterít-
tetnek. Mindkét eljárás hatásának magyarázata
az, hogy a lehajlított hajtásokról a netalán itt
fejlődő konidiákat nem mossa le a víz egyenest a
bokor aljába, ahol a gumók találhatók, hanem v.
a sorok közti barázdába, vagy a fészek kerüle-
tére, de a tapasztalatok szerint ezek az eljárások
a B.-vészt nem tartóztatják fel. Kémiai szerek kö-
zül legjobb hatása van a bordeaux-i keveréknek,
mellyel a B.-bokrokat 3-szor kell bepermetezni,
jún., júl. és aug. közepén ; az első permetezéshez
2"/o-os, a második- és harmadikhoz 4;<*/o-os olda-
tot célszerű venni ; egy kataszter-holdra az első
permetezésnél körülbelül 2,a másik kettőnél körül-
belül 3 hl. oldat szükséges. Az oldatot permetező
készülékekkel fecskendezik a B.-ra. A B.-vész
által megtámadott gumókat nem érdemes elver-
melni, mert a betegség a vermekben még tovább
terjed. Legjobb a beteg gumókat szeszkészítésre
felhasználni, vagy pedig megfőz ve vagy gőzölten
az állatokkal feletetni ; ezt az eljárást célszerű
követni egyéb betegségben szenvedő gumók-
nál is.
2. Nedves rothadás v. taknyosság. A gumók
vagy már künn a szántóföldeken, vagy a vermek-
ben megpuhulnak, elnyálkásodnak s megbüdö-
södnek. A felbomlás a vajsav -erjesztő gomba
(Clostridium butyricum Prazm.) működése követ-
keztében áll be. 3. Száraz rothadás. A gumók bel-
sejében lyukak támadnak, melyeknek megbarnult
szélei fehér porral vannak borítva ; egyik felte-
Burgonya
— 120
Bureronya
VÓ6 szerint a száraz rothadást is a vajsav-erjesztö
gomba okozza, ha a B. száraz helyen fekszik,
mig egy másik feltevés szerint a száraz rot-
hadást a Phytophthora infestans okozza akkor,
ha a gumók a levegőtől el vannak zárva. 4. Va-
rasodás (Sohort). A gumó felületén előbb bibircses
kiemelkedések, majd barna, szabálytalan, tányér-
alakú bemélyedések támadnak, melyek körű léte
kimartnak látszik ; e mélyedések lassankint ter-
jednek mind kerület-, mind mélységben ; oka nem
egészen ismeretes, Brunehorst az általa Spongo-
spora Solaui-nak nevezett nyálkagombát mondja
a betegség előidézőjének, mig az újabb vizsgála-
tok szerint többféle hasadó gomba (baeillusok és
mikrokokkuszok) oka a betegségnek. 5. Koszoso-
dás. A gumó felületén eleinte fehér, később meg-
barnuló egy-két mm. átmérőjű szemcsék támad-
nak, me!yek könnyen leválnak; oka felderítve
nincs, állítólag a Rhizoetonia Solani Kühn idézi
elő . 6. ^ gyökér gyilkoló {sí Leptosphaeria circinans
Sacc. nevű gomba), még a fészekben violaszínü,
sűrű kéreggel vonja be a gumót s később ennek
belsejébe hatolva azt elnyálkásítja ; néha a szárak
tövét is megtámadja. 7. A Periola tomentosa Fr.
nevű gomba a gumón kerek, v. szabálytalan, el-
szórtan V. csomókban álló 4— 6 mm.-nyi átmérőjű
fehér var ancsokat okoz,melyeknek belseje szilárd,
kissé húsos állományú. 8. í7sí;ó'őí. A gumó felüle-
tén Kis szemecskék támadnak, melyek később fel-
ropodnek s melyekből fekete por (spórák) szóródik
ki ; egy üszöggomba, a Sorosporium Scabies F. v.
W. okozza. 9. Szárfeketedés. A B. levelei el-
sárgulnak és ellankadnak s lassankint alulról
felfelé elszáradnak ; a beteglevelű szárak eleinte
egyenesen állanak, de később lekonyulnak s tö-
vükön megfeketednek, még később ilynemű fekete
foltok a szárak felső részén támadnak s a foltokat
krétafehér gomba -fonalcsomók borítják ; a gomba
fejlődése nem ismeretes, a fehér csomók Fu-
sarium-képzödmények. 10. Szár-redvesedés. A
földfölötti szár a tőtől felfelé elhal és összeesik ;
a beteg szár sejtjei tartalmukat kiürítik és sötét
színt vesznek fel ; néha a szár csak az egyik ol-
dalon betegszik meg, s itt barázda támad ; e be-
tegséget a Bacillus caulivorus Prill. et Delacr.
okozza. 11. A földfölötti száron a Vermicularia
atramentaria B. u. Br. sugaras fekete foltokat okoz.
12. A Sclerotinia Libertiana Fckl. a szár külsején
ós belsejében néhány mm. nagyságú fekete, beliÜ
fehér gumókat okoz. 13. A leveleken lassan ter-
jedő, kerekded v. szabálytalan foltok támadnak,
melyeket később egy viola-8zürke,penészszerű be-
vonat lep be. A betegséget a Cercospora concors
Sacc. nevű gomba okozza.
C) Ismeretlen okú betegség:
Bodrosság vagy levél fodrosodás. A földfölötti
szárak törpék maradnak, a levelek elveszítik ele-
ven színüket, nyelük hátra konyul, lapjuk — le-
mezük — összeráncosodik. A levelek és szárak
néha törékenyekké lesznek, s hosszúkás barna
foltok támadnak rajtuk. A bodros B. korán elhal
s emiatt gumók vagy éppen nem, vagy csak je-
lentéktelen mennyiségben és nagyságban kép-
ződnek. A beteg gumók puha tapintatnak s met-
szési felületükön az edénynyalábgyűrű sárgás
színt mutat. Keményítőtartalmuk is 5— 10 Vo -kai
kisebb a rendesekénél. Az ilyen gumók eltartása
igen nehéz, mert elromlanak s ami még belőlük
megmarad, azok után a termés már majdnem
semmi. A betegséget némelyek több gomba (a
Pleospora polytricha Tul., a Polydesmus exitio-
sus Kühn s a Vertieillium albo-atrum Reinke)
támadásának tartják, míg mások azt az erős
trágyázásnak tulajdonítják. Hazánkban 1908.
észlelték ezt a betegséget s azóta egyre jobban
terjed. Okait folyton kutatják, de még nem tud-
ták megállapítani s így a védekezés biztos mód-
ját sem lehet még megjelölni. Eddigelé még csak
úgy lehet ellene védekezni, hogy a megtámadott
vidékekről származó ^B.-t vetésre ne használ-
j^'^^^- Gépek.
A B. műveléséhez ós felhasználásához gépek
készülnek. Nevezetesebbek: B.- fészekvájó- v.
B.-lyuggatógép ; eddig kétféle rendszer van leg-
inkább alkalmazásban. Az egyik rendszernél egy
közös tengelyre karok vannak erősítve, mely ka-
roknak végeire kis kapák vannak szerelve. A
gép járó kereke forgásba hozza a közös tengelyt,
8 az erre erősített karoskapák a földön szabályos
távolságokban egy-egy hosszúkás vájatot készíte-
nek, melyben az elvetendő B.-gumó helyét megje-
lölik. Egy másik rendszernél, a Ring-féle B.-gépnél
ugyancsak egy közös tengelyre 3 v. 5 egyenlő
vékony vas v. acél kerék van szerelve, mely kere-
kek abroncsán fa- v. öntöttvas-koloncok van-
nak elhelyezve és pedig 7—12 darab. A gép előre
menvén, a vetökerekek mozgásba jönnek és a
rajtuk lévő koloncok egyenletes távolságban 4—6
hüvelyk mély lyukakat nyomnak a földbe a
B. befogadására. A gép elég könnyen jár két-
lovasan, munkaképessége az 5 sorosnak 10 mun-
kaórában 10 ha., a 3 sorosé 6 ha.
B.-ültetőgép. Eddig még nem sikerült a célnak
teljesen megfelelő B. -ül tetőgépet szerkeszteni.
Legtöbbje egy garatból áll, melyből a B. két
bádogcsövön át az ültető csoroszlyák által
vont barázdákba esik. A barázdába jutott gimió-
kat a gép hátulsó részére szerelt töltögető eke-
testek födik be. Munkaképessége kb. 4 kat. hold.
Erőszükséglet 2 igás állat és 2 munkás.
B. -kiemelő eke. A B.-nak kiszedésére hasz-
nálják ott, ahol azt nagyban termelik. Kézi erő-
vel ugyanis a kiszedés csak tetemes pénzáldozat
árán végezhető, de néha nem kapható elegendő
számú munkáskéz. Ennek következménye lett
a B. kiszedésére a fogatos erő alkalmazása s
így keletkeztek a különböző B. -kiemelő ekék.
Ezek ugyan korántsem végeznek oly munkát,
mint a kézi erő, mert sok gumót megsértenek ós
ott is hagynak, de mivel gyors és olcsó mun-
kát végeznek, alkalmazásuk okolt és sok helyen
nélkülözhetetlen. Szerkezetük általában a követ-
kező : az eketest a kormánylemezek helyén több
ágra oszlik, melyek oly sűrűn állanak egymás
mellett, hogy a B.-gumó nem fór át, míg a B.-val
együtt kiemelt föld áthull az ágak között. Hibá-
juk ezeknek az ekéknek az, hogy az eketest előtt
a B.-szárak felhalmozódva az ekét munkájában
hátráltatják, mert többször meg kell állni és
megtisztítani, ami nagy idő- ós munkaveszte-
Buraronya
- 121 —
Burgonya.
Burgonyafészekvájó gép.
Bnrgonyaűltetö gép.
Burgonyakiemelö eke.
Oölich-féle bnrgonyassedd.
Burgonya
- 122 -
Búrgos
seggel jár. A Sack-féle B. -kiemelő eketest a Sack-
fóle egyetemesekére szerelve B.-kiemelósre szin-
tén használható. Használják a B. kiemelésére
még a töltögető, sőt a közönséges ekét is, de
ezek a B.-t földestől emelvén ki, megnehezítik
a gumók összeszedósét s így sok elmarad belőlük.
B.-szedögép. Miután a nagyban való B. -terme-
lésnél még a B.-kiemelő ekék sem bizonyultak
elégségeseknek, oly gépeket iparkodtak szerkesz-
teni, melyek még a B.-kiemelő ekéknél is gyor-
sabb munkát végeznek. Eddig többféle szerkezet
ismeretes, de a célnak teljesen megfelelő gép
még nincs. Legelterjedtebbek azok a gépek,
melyek a B.-t a földdel együtt kiemelik s azt
egy teknőalakú rostára juttatják. B rostán elvá-
lik a föld a gumóktól, s utóbbiak egy emelökar
szerkezet segélyével a gép által vont mélyedésbe
jutnak, honnan kiszedhetők. Hátránya e gépnek
az, hogy nagy vonóerőt (4 erős ló) igényel s
munkaképessége aránylag csekély: 1—1 V2 ha. 10
órában.
JB.-mosogrep. A szeszgyártásnál felhasznált B.-t
feldolgozás előtt megmossák, hogy a reátapadt
*«J'"*5>-»«i*^s*Wiii«w;
Bargonyamosó.
földrészektől megtisztuljon. Ezt a B.-mosógép
végzi, mely áll egy pléh-, fa- v. cementvályuból,
melyben a B.-t kavaró lapátokkal addig mossák,
míg meg nem tisztult. A kavaró lapátok, melyek
ferde irányúak, a vályúban levő vízszintes ten-
gelyre vannak erősítve, s a mosás közben fel-
kavart, úszó B.-t a vályúban előrefelé terelik.
A lapátok alatt mintegy 5 em.-nyire rácsozott
teknőalakú fenék van a vályúhoz erősítve,
úgy hogy a mosógép ezen a helyen kettős
fenékkel bir. A rácsok közt levő hézag
körülbelül 1 cm.-nyi széles, a föld v. egyéb
piszok tehát itt áthullhat, míg a B. közé kevere-
dett kavics a rácsozaton marad. A mosás történ-
hetik hideg V. meleg vízzel (utóbbi alkalmasabb),
mely víz a vályúba jutva, onnan az annak olda-
lain levő nyilasokon kifolyhat. A vályú egyik
oldalfalán vízállóan készített ajtó van, melyen át
a vályú megtisztítható. A vályú folytatását egy a
lapátok tengelyén ülő lyukasztott mosódob al-
kotja, melybe a lapátok által hajtott, már meg-
mosott B. belejut ; itt a velejött víz lecsepeghet s
a megszikkadt B. innen a továbbf feldolgozásra
különféle elevátor-szerkezetek segítségével el-
távoUttatik.
B. -osztály ozógép. A B.-t annak használati célja
szerint osztályozni kell, mert a kis gumók ve-
tésre nem alkalmasak, éppen így a túlságos na-
gyok sem, míg takarmányozásra megfelelnek ;
a piacra szánt terményt is nagyság szerint osztá-
lyozni kell. Nagyban való termelésnél az osztályo-
zást egy a gabona-rosta elvén készült B. -osztá-
lyozógép végzi. E gépen rendesen három egymás
fölött lévő lemez van különböző nagyságú nyila-
sokkal. A rosta-lemezek készülhetnek fából v.
sodronyból. A felső rostalemezen a legnagyobb
gumók maradnak fönt, legalul pedig a legkisebb
gumók hullanak le. E gépet egyszersmind a B.
rostálására, illetőleg tisztítására is lehet hasz-
nálni, mert a B. közé keveredett kavics és föld-
részek legnagyobb része a rosták ide-oda mozgá-
sánál kiválik és a földre hull.
B.-zúzógép. A takarmányozásra szánt B.-t föl-
etetés előtt el kell aprózni, v. meg kell főzni,
illetve gőzölni. A kisebb gazdaságokban, hol
gőzölő nincs, a B.-t az ú. n. B.-zúzógépen aprítják.
A zúzó szerkezet egy végnélküli csavarból áll,
mellyel ellenkező irányban szeges dob forog.
A B. egy garaton az ellenkező irányban forgó
szeges dob és éles végnélküli csavar közé jutva
Bnrgonyazúzó.
szétzúzatik. E gép hajtása lehet kézi erőre v.
járgányra is berendezve. Munkaképessége óráu-
kint a gép nagysága szerint 3—10 q. B. lehet.
E gépet egyszersmind a takarmányrépa zúzására
is szokták használni. Kis gazdák a B. zúzására
azú.n.S vasat használják, mely egy S alakban
meghajtott és egy nyélre az S közepén keresztben
megerősített vasabroncsdarab. Ezzel az eszközzel
a sajtárba v. teknőbe öntött B.-t összezúzzák, oly
módon kezelve az S vasat, mint a mozsártörőt.
Burgonyabetegségek, 1. Burgonya.
Burgonyacukor, 1. Cukor.
Burgonyaháború (Kartoffelkrieg) volt ki-
csinylő neve a hajor örökösödési háborúnak, mi-
vel az ellenfelek csaták s ostromok helyett cseh
táborukban főkép burgonyáért verekedtek.
Burgonyakeményitö, 1. Keményítő.
Burgonyamoslék, 1. Moslék.
Búrgús (búrgo a. m. vár), 1. Spanyolország
egyik tartománya, Ó-Kasztiliában. Határai :
É.-on Santander és Vizcaya, K.-en Álava és
Logrono, D.-en Soria és Segovia, Ny.-on Valla-
dolid és Palencia. Területe 14,196 km^; lakos-
sága (1910) 346,927, 1 km2-re 24. L. Spanyolor-
szág. — 2. B. tartomány fővárosa, termékeny
fensílcon (851 m.), a Vega és Arlanzón egyesülé-
sénél, utóbbinak jobb partján, vasút mellett, a
luraros
123
Burgundia
Vizcaya-öböltöl D.-re (légvonalban) 120 km.-
nvire. Kormányzóság, felebbvitell bíróság és ér-
sekség székhelye, (1910) 31,849 lak. A régi negyed-
ben keskeny, görbe utcák, az új városrészben fa-
sorokkal beültetett széles utak, modern házak és
szép parkok. Nagyszerű gótikus műemlékei van-
nak a régi Spanyolország hőskorából, Cid idejé-
ből, akinek egykori lakóhelyét szoborral jelölték
meg. Székesegyháza (1221 -bői) Spanyolország
egyik legművészibb gót stílusú épülete. A város
fala és a citadella romokban hever. A hadászati
tekintetben fontos helyen fekvő B. városát újab-
ban megerősítették. Az Arlanzón folyón három
híd visz keresztül. Iparának és kereskedelmének
legjelentékenyebb cikkei : a gyapjú, bőr, kalap,
sajt és gabona. Kulturális intézetei : technikai
iskola, tanító- és papképzö, múzeum, könyvtár,
jótékonysági intézetek. B.-tól Ny.-ra Las Huelgas
és San Pedro külvárosok, az Arlanzón túlsó part-
ján pedig a La Vega külváros terül el. A B. mel-
letti Vivarban született Cid (1. 0.), a spanyolok
nemzeti hőse, akinek a hamvai 1842 óta a város-
házában őriztetnek. A város közelében van Mira-
flóres karthausi kolostor, II. Don Jüan és fele-
sége, Portugál Izabella síremlékével. B. 900 kö-
rül alapíttatott s 1087-ig a kasztiliai ós a leoni
grófok székhelye volt. Ekkor VI. Alfonso Tole-
dóba tette át székhelyét. 1808-ban a franciák
kezére került.
Burgos, Javier de, spanyol műfordító, író és
történész, szül. Motrilban (Granada tartomány)
1 778 okt. 22., megh. 1852. Több áll. hivatalt viselt,
volt államtitkár, szenátor és a spanyol akadémia
tagja. Az idegen uralom üldözése folytán 1812.
kivándorolni volt kénytelen, mely idő alatt szá-
mos kézirata pusztult el. Neve mint Horatius mű-
veinek fordítójáé fenn fog maradni az irodalom-
ban. Egyéb müvei : Continuacion del Almacen de
frutos literarios (8 köt.) ; Anales del reinado de
Isabel II. (6 köt.) stb.
Bargoyne (ejtsd : börgeun), 1, John, angol had-
vezér, szül. 1722. Suttonbau, megh. 1792 jún. 3.
Londonban. Az északamerikai szabadságharcban
egy angol hadtestet vezényelt, mellyel azonban
1777 okt. 17. Saratoga mellett megadásra kény-
szerült. 1782— 83-ig Írországban működött. V. ö.
Fonblanque, Political and military episodes from
the life of J. B. (London 1875).
2. B., John Fox, sir, angol tábornagy szül.
1782 júl. 24., megh. 1871 okt. 7. Londonban. Részt
vett a máltai (1800), szicíliai, egyiptomi, spanyol-
országi (1809—14) és északamerikai (1814—15)
hadjáratokban. 1845-ben az angol erősségek főfel-
ügyelője lett. A krimi háborúban mint az angol
hadsereg vezérkari főnöke működött, de már 1855
márc. visszahívták. 1856-ban a baronet-rangot
kapta, a City pedig díszpolgárává választotta.
Military opmions című műve (1859) Anglia védel-
mezésére vonatkozó tanácsokat tartalmaz, egy a
kontinens felöl jövő invázióval szemben. V. ö.
Head, Sketch of the life and death of Sir J. B.
(1872) ; Wrokesley (B. veje), Life and Correspond.
of J. B. (London 1873, 2 köt.).
Bargörner, falu Poroszország Merseburg ke-
rületében, a Wipper mellett, rézércbányászattal,
rézkohóval, kénsavgyártással, (1900) 3967 lak.
Borgstadt, város Lipcse szász ker. kapitány-
ságban, (1905) 7253 lak., jelentékeny keztyü-, kö-
töttárú-készítéssel, porcellángyártással.
Borgstall, több csúcsnak a neve az Alpokban,
legnevezetesebb a Stubai Alpokban, Tirolban a
2613 m. magas Hoher B.
Burgsteiniurt, járási székhely Münster porosz
kerületben, az Aa partján, Bentheim-Steinfurt
grófság székhelye, (1905) 5441 lak., múzeummal,
könyvtárral, Bagno nevű szép parkkal, Vilmos
császár és Schorlemer-Alst szobrával; szivar-,
cementárú-, cipőgyár, vaskohó, pamutfonó, sör-
főző, szeszgyár emelte újabban nagyban az iparát.
Burgtheater (ném.) v. Theater an derBurg,
a bécsi császári udvari színház neve. Mária Te-
rézia alatt csak Hoftheater volt, bérlök kezében,
de II. József, a «drámát» meg akarván menteni,
elvetette a Hoftheater címet s Nationaltlieater-
nek nevezte el a színházat, melyet az egész nem-
zetnek szánt a jó ízlés és nemes erkölcsök ápo-
lása végett. A B. ettől fogva hatalmasan fejlő-
dött s majdnem a legutolsó időkig a németség első
színháza volt. A legkiválóbb igazgatók (Laube,
Dingelstedt) virágoztatták fel, a legkiválóbb né-
met színészek segítségével. Műsora mindig nagy
súlyt helyezett a klasszikusokra s főképen Sha-
kespeare-re, míg a modem drámából csak azt
művelte, ami a legkényesebb igényeknek is meg-
felel. Az utolsó húsz év színpadi forradalmai a
B.-t is megviselték, régifényételhomályosították,
s csak legújabban kezd ismét lábra állani. Jelen-
legi igazgatója Berger Alfréd báró (1. 0.). V. ö.
Laube, Das B. (Leipzig 1868, 2. kiad. 1891);
Wlassák, Chronik des k. k. Hofburgtheaters, zu
dessen Sákularf eier (Wien 1876) ; Július Stern,
Geschichte der vereinigten Wiener Hoftheater in
WienunterderRegierungFranz Josef 1.(1898) stb.
Burgund, l. Burgundia.
Burgundia (Boúrgogne), K.-i Franciaország
középső területe. Paristól DK.-re, Svájctól Ny.-ra,
Lyontól B.-ra. Határai É. felől a Champagne,
Ny.-on Bourbonnais és Rivemais, D.-en Lyonnais
és Dauphiné, K.-en Savoie, Svájc és a Franehe-
Comtó. A francia forradalom előtt tartomány
volt, amely magában foglalta Auxerrois, Mon-
tagne, Auxois, Dijonnais, Autunais, Chalonnais,
Charolaix, Máconnais, Pays de Dombes, Bresse,
Bugey, Pays de Gex és Val Romey vidékeket —
ma : Ain, Saőne-et- Loire ós Cőte-d'Or départe-
mentok — összesen 23,170 km« területtel. Termé-
keny, híres bortermő vidék. Lakossága (1906)
1-3 millió körül (1 km»-re55). L. Franciaország.
Története. A burgundok (hurgundiones) ger-
mán néptörzs, a vandálok sarjai, kik Kr. u. 250
körül felkerekedve a Netze és Warthe partjairól,
hosszas kóborlás után az alemannok szomszédsá-
gában a Majna mellékére húzódtak s 413. Guntiar
királyuk alatt Worms környékén, a Rajna bal
partján kis országot alapítottak. Ariánus hitük
és egyéb okok miatt viszályba keveredtek Aetius-
szalO. 0.), végül pedig, Gundichar király idejé-
ben, országuk római szolgálatban állóhún csapa-
tok által 437. megsemmisíttetett. A német hős-
monda, különösen a Nibelung-dal megörökítette
e régi burgundi királyság tragikus bukását, Wag-
ner Richárd pedig opera-ciklusban dolgozta fel a
Burgrundia
— 124 -
BurgrundI csipke
Nibelungok mondáját. A nép maradványai Gun-
dioch király alatt 443. Savoya földjére vándorol-
tak, 520 körül pedig a Rhone mellékén egy új
országot alapítottak, melyet 533-ban a frankok
meghódítottak, ámbár a B.-iak akkoriban már
a katolikus hitet vallották. 567— 880-ig idő-
szakonkint némi függetlenségnek örvendett B.,
teljes függetlenségét azonban csak Viennei Boso
alatt érte el, aki 880. B. vagy Arelat királyság-
nak lett királya, mig a trans-jurai v. felső bur-
gundi királyság I. Rudolfnak hódolt, kit 912. üa,
II. Rudolf követett. A Saöne és felső Seine men-
tén pedig 884. egy harmadik burgundi fejedelem-
ség is alakult, a burgundi hercegség (Bourgogne),
melynek alapítója Boso öccse, Richárd autuni
gróf volt.
Arelatot és a Jurán túli B.-t 930. 11. Rudolf
egyesítette, kinek utóda, Konrád (937—53) uralma
idején B. sokat szenvedett a magyarok és arabok
betöréseitől. III. Rudolf király pedig unokájára, II.
Konrád német császárra hagyta B.-t, aki azt 1034.
el is foglalta, mire a nagyok a solothurni gyűlé-
sen kú-állyá koronázták. 10-38 óta 1378-ig B. a
német császárságnak volt tartománya. Egyik-
másik német császár burgundi királynak is koro-
náztatta magát, így I. Rőtszakállu Frigyes (1178)
és mint utolsó IV. Károly (1364). A Németország-
gal fennálló kapocs azonban mind jobban lazult és
IV. Károly halála után az ország több apró feje-
delemségre oszladozott, melyek idővel — Savoya
kivételével — Franciaország fenhatósága alá
kerültek.
Hasonló sors érte a burgundi hercegséget (Bour-
gogne). Richárd grófot, az alapítót, ugyanoly nevű
flá követte a trónon, kit a francia nagyok kirá-
lyukká választottak. 936-ban a hercegség Capet
Hugó király öccsére száUt, ki Richárd unokahugát,
Ludegardist birta nőül. 936— 1361-ig B. a capetingi
család mellékágának maradt birtokában, mely
1361. Fülöp hercegben kihalt. Erre János francia
király az országot a francia koronával egyesítette,
de már 1363. mint hűbért legifjabb fiára. Merész
Fülöpre ruházta.
Fülöppel kezdődik a burgundi hercegek új so-
rozata s egyúttal B.-nak fénykora. Fülöp fland-
riai Margittal kötött házassága révén Flandriára,
Mecheln- és Antwerpenre meg Franche-Comtéra
isfenhatósági igényt szerzett. Fülöp (l.o.) Francia-
ország kormányzója lett, de éppen emiatt gyűlt
meg a baja a király mellőzött öccsével, Lajos
orléansi herceggel. Alig hogy Fülöp 1404. elhalt,
Lajos magához ragadta a francia kormányzósá-
got, miből polgárháború támadt, melynek folya-
mán Fülöp fia és örököse, János herceg megöle-
tett (1415). János fia és utóda, Jó Fülöp (1. o.) B.
területi nagyságát sikeresen öregbítette. Meghó-
dította Hennegaut, Hollandot és Zélandot, megvá-
sárolta (1429) Namurt s örökölte Brabantot meg
Limburgot. Az arrasi békében (1435) Mayont,
Amienst, St. Quentint és a boulognei grófságot
kapta ; 1443. pedig megszerezte a luxemburgi her-
cegséget. Fia Merész Károly 1461. követte a
trónon és a maga részéről is növelte B.-t Geldern-
nel és Zütphennel, de midőn a szabadságszerető
svájci pórokkal háborúba elegyedett, Nancy mel-
lett életét vesztette (1477).
B. most Károly egyetlen leányára, Máriára
szállott, ki hét kérő közül a lovagias Miksa osz-
trák herceget (LII. Frigyes császár fiát) szemelte
ki férjéül. Miksa versenytársa, XI. Lajos francia
király csak a megüresedett bourgognei hercegsé-
get kapta.
Midőn Mária korai halála után (1482) Miksa a
B. fölött való kormányhatalmat magához akarta
ragadni, több tartomány adós maradt a hódolat-
tal, sőt Flandria lakói Miksát elfogták és három
hónapig fogva tartották. Csak 1489-ben ismer-
ték el őt kiskorú fla (Szép) Fülöp helyettesének.
Fülöp halála után (1506) B. a fiára. Károlyra (a
későbbi V. Károly császárra) szállott. B. további
történetét 1. Németalföld, Németország és Bur-
gundi kerület.
Irodalom Binding, Das burgundisch-romauische Königroich,
I. 1868, Lipcse ; Jahn, Die Gesch. der Bnrgundionen bis
zum Ende der I. Dynastie, HaUe 1874, 2 köt. ; Barante, Hlst.
des dncs de Bourgogne de la maison de Valois (8. kiad.
8. köt.); Dubois, La Bourgogne stb. (Rouen 2. kiad. 1867);
Kallmann R., Die Beziehungen d. Königreichs Burgund zu
Kaiser u. Reich; Berlin 1889; Kleinclaus, Hist. de Bour-
gogne, Paris 1909; Cartellieri. Gesch. der Herzöge von B.,
I. Leipzig 1910; A Magyarország és B. között fennállott
ipari és művészeti kapcsokról s nevezetesen Magyar Ist-
ván (Etienne de Hongrie) nevQ képíróról, aki Merész Fülöp
herceg udvarában virágzott, 1. Meister értekezését a Histor.
.Jahrbuchban 1900, 21. köt 78 sk. 1. és Pór Antal cikkét:
Egy magyar festő és müszövö (Archaeol. Ért. 21. köt., 1901).
^ {Burgundi bor.,' Egyike a legkitűnőbb francia
boroknak. E borfajta háromféle : a felső B. (Cöte-
d'Or), az alsó B. (Yonne) és az ú. n. Mácon (Saöne-
et-Loire). A B.-t majdnem kizárólag a pineau
noir szőllőfajtából készítik, melyet nálimk kisbur-
gandinak neveznek. Szüretkor a szőllőt megválo-
gatják ugyan, de nem szemelik le s csak részben
tiporják meg, a többit tiprás nélkül töltik a kádba
s csak az erjedés végén, ha a törköly a fölszinre
emelkedik, tiporják bele a borba. E tiprást még
párszor ismétlik; a szemeket azután pár nap
múlva kipréselik s erjedni hagyják. A B. sötét
bíborvörös szinű, zamatja kitűnő ; rendkívül sima
és erős bor. Fehér burgundit is készítenek a pineau
blanc szőllőfajtából, ezek közt a leghíresebb a
Mont-Rachet és Meursault nevű bor. Legújabban
pezsgőt is készítenek a B.-ból, melyet különösen
Angliában és Amerikában értékesítenek. A leg-
jobb B.-ok Díjon és Chálon között teremnek. Első
rendű helyek (premier crüs): Romanóe-Conti,
Chambertin, Richebourg, Clos Vougeot, Romanée
St. Vivant, La Tache, Clos St. öeorges, Cortoso ;
másodrendű helyek: Clos Prémeau, Musigny, Clos
du Tart, Bonnes Mares, Clos á la Roehe, Vervilles,
Clos Morjot, Clos St. Jean, La Perriére, mindmeg-
annyi a Cóte d'Or-on. A baumorilloni és chablisi
igen finom, tüzes és zamatos fehér borok.
Bargandi csatorna (Canal de Bourgogne),
a Szajnát a Rhone folyóval összekötő hajózó csa-
torna, melyet 1775-18.32 -ig építettek. A Yonne és
Ármányon összefolyásánál, La Rochenál kezdő-
dik s a Cote d'Or hegységet átlépve, Dijonig az
Ouche folyását követve, St. Jean-de-Losnenál a
Saóneban végződik. Hosszúsága 242 km.
Burgundi csipke, müvéezi vert csipke, mely
Burgundban már a XVI. sz.-ban készült. Nagyon
ílnom alapon szélesebb formákat egyenletesen
sűrűn és simán készít, a körvonalak erősebbek és
áttörtek.
Burffundl kereszt
125 —
Buriai szebilt
Burgundi kereszt, 1. Andráskereszt
Burgundi kerület (Burgundischer Kreis),
egyike azon 10 kerületnek, amelyekre a rendek
Németországot I. Miksa uralma alatt 1512. fel-
osztották. Eredetileg magában foglalta Burgundia
szabad grófságot és Németalföld 17 tartomá-
nyát. 1548-ban a B. mint a Habsburg-család bii'-
toka a birodalomtól elkülöníttetett ós Spanyolor-
szág tartományaihoz csatoltatott. 1579-ben pedig
a 7 északi prot. németalföldi tartomány Spanyolor-
szágtól elszakadt, míg a déli, spanyol kézen ma-
radt tartományok sok viszontagság után 1713—
1714. Ausztriához kerültek. 1801— 14-ig Francia-
országhoz tartoztak, 1814. Németalföldhöz csa-
tolták.
Burgundi keverék, a szöllö permetezésére
használt olyan rózgálicoldat, melybe szénsavas
náti'iumot, azaz szódát keverünk ; különösen ese-
megeszöllö permetezésére ajánlatos, mert nem
tapad annyira a fürthöz, mint a meszet tartal-
mazó bordeauxi keverék.
Burgundi nyelvjárás, 1. Francia nyelv.
Burgundi répa, 1. Cukorrépa.
Burgundi széna. Medicago sativa L . , 1 . Lucerna.
Burgundi szőllő. Több híres francia szöUöfajta
neve, melyek közül legjelentékenyebbek a követ-
kezők: 1. Kék B. (Pineau v. Pinot noir, Bor-
deaux petit noir; német neve: blauer Clavner,
olasz neve : Pignolo). E fajtának köszönheti Fran-
ciaország borainak világhírét ; a világ összes
szöUöfajtái közül ez adja a leghíresebb vörös bort.
Fürtje kicsiny, hengeres, tömött ; bogyója göm-
bölyű v. hosszúkás, sötétkék, hamvas, gyengén
pettyezett ; a bogyóhój vékony ; leve híg, édes,
illatos. Hosszú metszést kivan. — 2. Korai kék
B. (Madelaine noir, vigne d'lschia ; német neve :
früher Clavner v. Jacobstraube). Az előbbi fajtá-
hoz nagyon hasonló s attól csak korábbi, már
augusztus végén beálló érésére, kisebb és lazább
fürtjeire, továbbá vastaga bbhéjii bogyóira nézve
különbözik. Nálunk kis B. és Jakabszöllö né-
ven ismerik. — .3. Piros B. (Pineau gris, auver-
gnas gris, német neve : Rulánder). Fürtje kicsiny,
tömött, hengeres, bogyói kicsinyek, hosszad göm-
bösek, rozsdavörös színűek. Igen édes, finom bort
ad, mely főleg pezsgőgyártásra használatos. Ba-
dacsony vidékén, Erdélyben s elszórtan több bor-
vidéken nálunk is ültetik, kitűnő pecsenyebort
ad. — 4. Fehér B. (Pineau blanc, Blanc de Cham-
pagne). Fürtje kicsiny, rövid, tömött; bogyói
hosszúkásak v. gömbölyűek, világos sárgák, át-
tetszők, gyengéden hamvasak, igen édesek és
zamatosak. — 5. Korai fehér B. Az előbbi fajtá-
hoz nagyon hasonló s tőle csak abban különbözik,
hogy koraibb érésű s hogy bogyói gömbölyűbbek,
sárgás zöldek, feketén pettyezettek ; kevósbbé
nemes a fehér B.-nél. - 6. Nagy B. (Gamai noir)
bötermö, tömegbort adó kék szőllöfajta. Nálunk
tévesen a kék-frankost hívják nagy B.-nak.
Burgundi törvénykönyv (Lex Burgundio-
num), a burgund (germán) néptörzs joga az V. sz.-
ból.Gundobald király alatt készülvén, Lex Gundo-
bada-nak is nevezik. Alkotó elemei régi burgundi
jogszokások és a burgundi királyok törvényei.
A burgundoknak egymás közt és a velők együtt-
élö rómaiakkal való jogviszonyait szabályozza ;
a burgundi rómaiaknak egymás között fennállott
jogviszonyaira a lex romána Burgundionum
vonatkozik (az ú. n. Papianus, a VI. sz.-ból). Ki-
adták Bluhme, Monumenta Germaniae Historica,
Leges III., 1863, és Binding, Fontes rerum Ber
nensium 1. 1880.
Burgundok, 1. Burgundia.
Búr háború, 1. Naoy-Britannia (története).
Burhanpur (Boorhaunpoor), város a brit-in-
diai Narbada divízióban (Provinces centrales), a
Tapti jobbpartján, 32,252 túlnyomóan hindu lak.,
Akbartól épített, de most omladozó palotával,
Aurangzebtől épített nagy mecsettel, musszelin
és arannyal meg ezüsttel áttört selyemszövetek
készítésével. B. egykoron a mongol Dekán fővá-
rosa volt, azóta nagyon hanyatlott. Az angolok
1861. vették végleg birtokukba.
Búr harcmód. A gyalogsági támadásnak az
angol-búr háborúban legelőször a búrok által al-
kalmazott azon módja, hogy nagy veszteségek
elkerülése céljából állásban levő ellenség ellen
eleinte igen gyenge és ritka rajvonalak (l. Raj-
vonal) alkalmaztatnak, melyek lehetőleg közel az
ellenség áUásához alkalmas terepszakaszokban
befészkelik magukat, hogy aztán hátulról jövő
tartalékok segítségével fokozatosan megerősítve,
az ellenségét felülmúló döntő tűzharc vívására
képesíttessenek. Az ily támadásnak alapföltétele
az egyes embereknek, közkatonáknak kivált a
tűzharc vívásában oly tökéletes kiképzése, hogy
azok a vezető tisztek és altisztek útbaigazítása
és támogatása nélkül is helyesen viselkedni és
harcolni képesek legyenek, miután ez utóbbiak a
nagy harckiterjedése knól fogva csak igen korlá-
tolt mórtékben gyakorolhatnak befolyást harc
közben alárendeltjeikre. A hadseregek mai tömeg-
rendszere és kiképzése, valamint az emberanyag-
nak átlag nem nagyon magas fokon álló művelt-
ségi állapota mellett az egyes katonának a ren-
delkezésre álló rövid kiképzési idő alatt ily töké-
letes és ideális kiképzésére számítani nem igen
lehet s így a B., mely eleinte katonai körökben
igen nagy port vert föl, általában letárgyaltnak
és idejét múltnak tekinthető, ami azonban nem
zárja ki, hogy egyes kiválóan kiképzett csapatok
alkalomadtán azt ne használják. Az orosz-japán
háborúban egyes japán csapatrészek gyakrabban
és sikerrel alkalmazták ezt a harcmódot az oro-
szok ellenében. V. ö. Breit, Der russisch-japani-
sche Krieg 1904—05 ; KriegsgeschichtlicheEínzel-
schriften Heft 32: Aus dem sűdafrikanisehen
Kriege (Berlin 1903); Lütttvitz, Das Angriffs-
verf ahren der Japaner im ostasiatischen Kriege
(u. 0. 1906).
Buri, a skandináv mitológiában Borr atyja,
Ódin (1. o.) öregapja. B. úgy kelt életre, hogy egy
tehén (Audhumla) sós jégsziklákból nyalogatta ki.
Buri (hurusok), néptörzs, Tacitus szerint a
suevek egyik ága az Odera és a Kárpátok között,
ahonnan a népvándorlás viharaiban eltűnt. Né-
melyek a horanokkal (1. o.) azonosítják.
Buri, félsziget a Vörös-tengerben, Masszauától
D.-re, az Annesley-öblöt fogja át; rajta azonos
nevű kikötő.
Buriai szebili, tuniszi ezüstpénz (piaszter) = 48
flUér.
Burlán
126 —
Bürke
Burián J5Ít;án(rajeczi), báró, közös pénzügymi-
niszter, szül. Stomfán (Pozsony vm.) 1851 jan.
16. törzsökös pozsooyvmegyei nemesi családból.
Magyar középiskolákban tanult, majd a bécsi ke-
leti akadémia hallgatója lett. Diplomáciai pályá-
ját Alexandriában kezdte, 1875. bukaresti, később
belgrádi alkonzul lett, négy évig pedig a moszkvai
fökonzulátust vezette. 1889-ben ugyanezen minő-
ségben Szóüába helyezték át, hol mintdiplomáciai
ügynök működött 1895-ig, Bulgária fejlődése leg-
válságosabb éveiben. Itt az orosz-bolgár moz-
galmak idejében erélyesen képviselte a kettős
monarchia érdekeit. Ezután Stuttgartban, 1897.
pedig Athénben lett rendkívüli követ és meg-
hatalmazott miniszter. 1900-ban bárói ranggal,
1903. a titkos tanácsosi címmel tüntették ki s
még ez év július 24-én Kállay örökébe, a közös
pénzügyminisztérium és a megszállott tartomá-
nyok kormányának élére került. B. egészben
véve nagy elődjének politikai és adminisztratív
elveit követte. Előkészítette az annexiót, melyet
1908 októberében a magyar királyság történeti
jogára való hivatkozással léptettek életbe. Rész-
ben az új -török mozgalom nyomában kelt izgal-
mak miatt, részben a tartományok autonómiájá-
nak kifejlesztésére 1910 tavaszán Ö felsége alkot-
mányt adott a bosnyák és hercegóc népeknek,
melyet B. dolgozott ki a magyar és osztrák kor-
mányok hozzájárulása mellett. Nagyrészt B. ér-
deme, hogy a sarajevói tartománygyűlés nem-
zetiségi torzsalkodások háttérbe szorulásával ko-
moly szociálpolitikai működést fejt ki. A bosnyák
kmetek megváltásában a magyar közgazdasági
érdekek pártolása miatt 1909. koníliktusba került
az osztrák Bienerth-kormánnyal, illetőleg az an-
nak parlamenti többségét alkotó keresztény -szo-
cialista párttal. Az összetűzésből azonban a ma-
gyar kormány és közvélemény erélyes megnyi-
latkozása következtében B. került ki győztesen
8 így állása is megszilárdult. Felesége Fejérváry
Géza báró leánya.
Buric selo, adók. ModrusFiume vm. vojnici
j.-ban, (1900) 369 horvát-szerb lak., u. p. Krnjak,
u. t. Vojnic.
Bnridan, Jean, francia skolasztikus, Occam
tanítványa és mint ez nominalista, szül. Béthune-
ben a XIV. sz. elején, megh. 1.358 után. 1350-
ben a párisi egyetemen a bölcsészet ós teo-
lógia tanára lett. B. inkább a logika és metafizika,
mint a teológia problémáival foglalkozott. Művei
közül becsesek az Aristoteles logikájához írt kom-
mentár : Summa de dialectica (Paris 1487) ; Com-
pendium logicae (Velence 1489); Quaestiones in X
libros ethicos Aristotelis (Paris 1849 és Oxford
1637). «Buridan szamara^ alatt azon, B.-nál ré-
gebbi példát értik, mely szerint egy szamár, két
tökéletesen egyforma szénacsomag közé állítva,
okvetlenül éhen halna, mert nem tudná magát
elhatározni, hogy melyikhez nyúljon. Ebből nem
az következik, hogy a «szabad választás» (aequili-
brium arbitrii) lehetetlen, hanem, hogy az aka-
ratnak, hogy egyáltalában elhatározásra juthas-
son, egy a többi okoknál erősebb indító okra van
szüksége. Müvében azonban hiába keressük ezt
a szamarat, ó neki tulajdonítják a szamarak
hídját is (pons asinorum), azaz utasítást, mely
az együgyűnek is könnyűvé teszi a szillogisztikus
okoskodást. Tágabb értelemben mindaz, ami a
buta embert fölmenti a gondolkodás terhe alól.
Buridan szamara, 1. Buridan.
Buria (franc), a rézmetszésnél haszaált külö-
nös formájú véső.
Bnrins, 1. Chizerots.
Burján, máskent gyom vagy gaz, oly növény-
fajok, melyek a kultúrnövények között föllépve,
ezeket kiszorítják v. fejlödésökben akadályozzák.
Burján, vihar, 1. Burán.
Burjánfalva, kisk. Hunyad vm. dévai j.-ban,
(1910) 438 oláh lak., u. p. és u. t. Marossolymos..
Burjánkáposzta, oly káposztafaj, melynek feje
szétterpedt és levelei terebélyesek.
Burjét V. buráét, dél-szibériai mongol eredetű,
de a XIV. sz. óta orosz vérrel keveredett nép
orosz fenhatóság alatt Irkutszk kormányzóság-
ban. Az oroszok «bráckije» néven nevezik. Jól-
lehet Oroszország alattvalói, mégis saját válasz-
tott fejedelmek («taidzsi») alatt élnek, akiket az
orosz kormány megerősít. Testi sajátságaikra
nézve igen hasonlítanak akaimükökhöz. Alacsony
homlokuak, kajla szemrésüek, belapult kicsiny
orruak, széles koponyájúak (brachikefálok), kurta
lábszárnak. A B.-ek részint buddhisták (lámaisták),
részint mohamedánusok és keresztények, de emel-
lett mindnyájan sámánisták (1. o.). Állati bőrrel v.
nemezzel bevont sátrakban (jurta) laknak,
főfoglalkozásukra nézve vadászok, halászok (a
Bajkál-tó környékén) és állattenyésztők. Az utóbbi
időben kissé földműveléssel is foglalkoznak. A
B. nép összes száma mintegy 300 ezer lélek, ebből
86,000 Irkutszkban lakik. A városi B.-ek ügyes
mesteremberek, börcserzők, takácsok, főleg fegy-
verkovácsok ós ötvösök.Ezü stdamaszkjaik messze
földön híresek. Nyehóiket minden keveredés mel-
lett tisztán őrizték meg.
Burjét nyelv, grammatikáját s szótárát Castrén
hagyatékából adta ki Schiefner (Pétervár 1857).
Az északi burjét mongol nyelvjárást magyarul is-
mertette Bálint Gábor (Nyelvtud. Közlemények
XIII. k. 1877). Egyéb irodalom : Castrén tanul-
mányai ; Gfirtler, Opisanie zabaikalskiéj krainy
w Syberyi (Leipzig 1867, 3 k.) ; Orlov, A mongol-
burjét nyelv grammatikája (oroszul, Kazán 1878).
Bürke, 1. Edmund, angol író és államférfiú,
szül. Dublinban 1729 jan. 12., megh. Beaconsfleld-
ben 1797 júl. 9. Szegény flú létére korrektúrákat
végzett, de nemsokára mint író lépett föl. Első mű-
vében a Vindication of natural society-bon (1756)
Bolingbroke stílusát utánozván, annak a vallás
ellen intézett támadásalt gúnyolta. Nagy föltűnést
keltett Philosophical inquiry intő the origin of
our ideas of the sublime and beautiful (1757) c.
müve (ném. Garve-tól 1773). 1759- 64-ig Hamil-
ton W. G.-nak volt titkára, 1765. a kincstár első
lordja, Rockingham fogadta maga malléésaparla-
mentbe is beválasztatta. Mint hatalmas szónoki
tehetség különösen az amerikai bélyegtörvény fö-
lött megeredt vitában tűnt fel, melyet ellenzett.
Rockingham visszalépése után B. a Pitt-kabinet
ellenfeleihez szegődött és kiadta a Short account
of a laté short administration (1766) című müvet.
1768-banWilkeskópviselőnekkeltvédelmére(l.o.).
1773-ban kiadta a Thoughts on the cause of pre-
Bürke
— 127
Burkolat
sent diswntents c. müvét, melyben reformokat ja-
vasolt. Miután az amerikai gyarmatok érdekeit is-
mételten védte, New-York lakói londoni ügynö-
kükké választották. Ez időben szoros barátságot
kötött Fox-szal (1. o.), mely a francia forradalom
kitöréséig fennállott. Rockingham alatt (aki 17»2
márciusában ismét a kormány élére állott), a tit-
kos tanács tagja és a hadsereg föpénztámoka lett.
Midőn a Shelburne-minisztórium az Egyesült-Ál-
lamok függetlenségét elismerni vonakodott, B. és
bárátjai átmentek az ellenzékhez. 1783-ban tagja
lett ugyan az úgynevezett koalíciós minisztérium-
nak, de nemsokára visszalépett. Az.ö sürgeté-
sére fogta az alsóház 1785. Hastings Warren-t
pörbe. A francia forradalommal nem tudott meg-
barátkozni, s midőn kebelbarátja, Pox, a forrada-
lomban egy áldásos jövő hajnalát üdvözölte: B.
egy emlékezetes parlamenti ülésben Pox-szal sza-
kított és azontúl szenvedéllyel küzdött minden
ellen, ami Franciaországból eredt. (Refloxions on
the revolution in Francé, London 1790 ; németül
Gentztöl, Berlin 1793, 2 kötet, 3. kiad. 1838.) Ez
időtől fogva a kormány határozott híve lett.
1794-ben visszavonult és a felajánlott peerséget
visszautasította. Utolsó művei : Thougts on a ro-
gicide peaco(1796); nyilt levele Fitzwilliam lord-
hoz (1796). Összes müveit Fitzwilliam és Bürke R.
rendezték sajtó alá (London 1826—44, 20 köt.),
beszédei 1816. 4- kötetben jelentek meg. V. ö. Prior
J., MemoLr on the life and character of E. B. (4.
kiad. London 1854, 2 köt.) ; Maekmght, Life and
timesofB. (1861, 3 kötet); Morley', Edmund B.
(1867 08 1879); i2o&erfeow..Letterson the life, wri-
tings and times of B. B. (Dublin 1876); Sckadel,
E. B. (Leipzig 1898) ; Spinelli, Political life of
E. B. (Torino 1908).
2. B; John Bemard, sir, angol genealógns ós
heraldikus, szül. Londonban 1814;. jan. 5., megh.
1892 dec. 13. 1839-ben ügyvéd lett; 1853-ban az
Hlsteri king of arms méltóságot nyerte el, 1854.
pedig a dublini egyetem részéről doktori dísz-
oklevelet kapott. Főművei : Encyclopaedia of he-
raldy or generál armoui'y(1844) ; Thehistoric lands
of England (1848—49); Anecdotes of the ari-
stocracy (185Ó, 2 köt., új kiad. 1855) ; The heral-
dic register (1849—50) ; A visitation of the seats
and anns of the noblemen and gentlemen of Great-
Britain (1852- 54, 4 köt.) ; The románcé of the
aristocracy or anecdotes and records of distingui-
shed families (1855) ; A genealogical and heraldic
dictionary of the landed gentry of Great-Britain
and Ireland (1871, új kiad. 1891) ; The book of the
orders of knighthood (1858) : Vicissitudes of fa-
milies (új kiad. 1882); The rise of great families
(1873, új kiad. 1882). Előbb atyjával, ennek halála
után pedig (1848 óta) egymaga adta ki a Peerage
and Baronetage of the British empire elmű alma-
nachot.
3. B., Róbert O'Hara, angol-ausztráliai utazó,
szül. írorszagoan, St. Cleramban 1820., meghalt
1861. 1848-ig a Radetzky-huszárezrednél szolgált
Ausztriában, 1858. nagy expedíció vezetésével
bízták meg, amelynek az volt a célja, hogy az
egész ausztráliai szárazföldön keresztülhatoljon.
Kitűnően fölszerelve hagyta el Melboumet 1860
aug. 20. ós el is érte a Carpentaria-öbölt 1861
jún. 20., ahol a kíséretében levő orvos, Wills éhen
halt, mely sors azután B.-t magát is érte. Másik
útitársát, Kinget a kóborló benszülöttek megta-
lálták és addig ápolták, míg a Melbourneböl Ho-
witt vezetése alatt utánuk küldött expedíció szept.
15. meg nem mentette. B. és Wills holttestét is
utóbb Melboumebe szállították, ahol szobrot emel-
tek nekik. V. ö. Wills, Narrative of a successful
exploration through the interior of Australia (Lon-
don 1863).
4. B., William, hírhedt gyilkos ós halott-rabló,
szül. Írországban s mint csizmadia élt Edinburgh-
ban. Tetemeket lopott a temetőből, melyeket or-
vosoknak adott el. Utóbb 1828. egyik szomszédjá-
val 16 embert ölt meg, s holttesteiket Knox orvos-
nak adta el. Még ugyanazon esztendőben lefejez-
ték. V. ö. Mac Gregor, History of B. and Har
(Glasgow 1884). L. még Burkizmus.
Burkersdorf, 1. kis falu Porosz-Sziléziában,
Breslau kerületben, a Weistritz melett, 320 lak.
Nagy Frigyes 1762 júl. 21-én a Daun vezérlete
alatt álló osztrákok elsáncolt táborát itt megostro-
molta és bevette. — 2. B-, Szászországban, Leip-
zig kerületben, (1900) 2824 lak., kesztyűgyárral.
Burkhardt, Kari August Hugó, német törté-
netíró, szül. Jenában 1830 jún. 6., megh. u. o.
1910 máj. 9. A weimari hercegi levéltár igazga-
tója volt. Munkái : üer historische hans Kohl-
hase und Kleist's M. Kohlhas (Leipzig 1864) ; Dr.
M. Luthers Briefweehsel (u. 0. 1866) ; Goethe u.
der Komponist Kayser (u. 0. 1879) ; Urkunden-
buch der Stadt Arnstadt (1883) ; Briefe v. Goethes
Mutter an die Herzogin Anna Amalie (Weimar
1885); Hand- u. Adressbuch der deutschen Archive
(u. 0. 1887) ; Das Repertoire des Weimarischen
Theaters un ter Goethes Lei tung (Hamburg 1891);
Goethes Unterhaltungen mit dem Kanzler Friedr.
von Müller (Stuttg. IL kiad. 1898); Die Bnt-
stehung des Parks in Weimar (1907, 2. kiad.). A
weimari Goethe-kiadás számára Goethe naplóit
ós Sorét- vei ill. Bckermannal folytatott beszél-
getéseit rendezte sajtó alá (1905).
Bnrkhardtsdorf, község Zwickau szász ker.
kapitányságban, a Zwönitz partján, (1905) 4454
lak., jelentékeny kötőiparral és selyemszövéssel,,
16 gyárral.
Burkizmus. Midőn Angliában a holttestbon-
colás tilos volt, akadtak tolvajok, akik halotta-
kat loptak abból a célból, hogy a tanulni vágyó
orvosoknak jó pénzért eladják, de akadtak olya-
nok is,akík ha holttestet máskép nem szerezhettek,
a gyilkosságtól sem riadtak vissza. Az ily célból
elkövetett gyilkosság Burke-nek (1. B. 4), első
elkövetőjének neve után B.-nak neveztetett.
Burkolás, az építészetben a kevésbbé jó vagy
tetszetős építészeti anyagnak jobbal való elfódése,
részint használhatóság, részint díszítés céljából.
L. még Burkoló lemezek, Boiserie, Falvért, Fa-
burkolat és Héjjazás. — B. & vasútépítésnél, 1.
Biztosítás.
Burkolat, valamely tárgyat védő külső fedő-
réteg, mely szorosan reátapad a tárgyhoz. A víz-
műépítésben a B.-ot főként a vízfolyás medrének,
partjainak vagy az árvédelmi töltések oldalának
megvédésére használják. Az ily B. -ok anyaga le-
het fa, rőzse, kő, tégla vagy falazat stb.
Burkoló
128 —
Burmsmn
Burkoló. Ha vm. görbe vonal v. felület bármily
módon egy változó paramétertől függ, úgy hogy
a különböző paraméterértékek végtelen sorozatá-
nak a görbe vonalak, 111. felületek végtelen soro-
zata felel meg, akkor e sorozat minden egjes
eleme — görbe vonal, ill. felület — általában egy
bizonyos görbe vonalat, ill. felületet érint, melyet
ama sorozat — a hurkolt rendszer — B.-jának
mondunk. A B. egyenlete szinguláris megoldása
ama differenciálegyenletnek, amelynek általános
megoldása a burkolt rendszer egyenlete, h. Diffe-
renciálegyenlet.
Burkoló fal (koh.), a nagyolvasztónak külső fa-
lazata, mely az újabb szerkezetű nagyolvasztóknál
erős vasoszlopokra van építve és vasabroncsokkal
körülfogva, hogy megmelegedése következtében
szét ne repedhessen.
Burkológép, 1. Atfonőgép.
Burkoló lemezek, rendesen négyszögű, már-
ványból, majolikából, porcellánból, üvegnemü
anyagból, keramitból, cementből stb. álló csekély
vastagságú lemezek, padlózatok vagy falak bur-
kolására. A régente e célra szolgáló ú. n. metlachi
lapokat teljesen kiszorította a kiváló minőségi'í
hazai gyártmányú keramit lap, márványmozaik
lap és á pécsi Zsolnay-gyár eozin, grés, fayence,
pirogranit stb. fal- és padló-burkoló anyaga.
Burkoló tégla (ném. Verhlendziegel). Ezek
finomabb téglák, melyekből a vakolatlan házak
homilokzatát építik, holott a fal belseje közönsé-
ges téglából készül. A B.-t rendszerint sajtolják,
hogy felülete sima legyen és nagyobb gonddal
is égetik, hogy színe is egyforma legyen. Rend-
szerint különböző színű B.-t készítenek és alak-
juk is többféle, aszerint, amint azt párkánynak,
boltívnek stb. alkalmazzák. Üreges és vékony
lemezszerű B.-k is készülnek. L. Téglagyártás.
Burkolt jogügylet, 1. Áljogügyletek.
Burkony elnevezés alatt a hajósok a hajó- v.
csónak fenekének és oldalának befödésóre szogáló
deszkákat értik. A hajó oldalain alkalmazott desz-
kázatot rendszerint oldal-B.-nak, a fenekdeszká-
zatot pedig fenék-B.-nak szokták nevezni.
Burkus, így nevezik nálunk a poroszt, onnét,
hogy a bécsi kongresszus alatt ottlevö főuraink a
brandenburgus nevezetet burgus-ra rövidítették
és magyar főnévként használták.
Burleigh (ejtsd : börii), William Cecil, lord, an-
gol államférfiú, szül. 1520 szept. 13. Bourn-ban,
megh. 1598 aug. 15. Londonban. 1548. titkára lett
a somerseti hercegnek, kinek bukása után (1549)
öt is egyideig fogva tartották. Nemsokára azon-
ban kiszabadult, sőt államtitkárrá nevezték ki.
Mária alatt külföldön járt diplomáciai küldetés-
ben, Erzsébet trónralépóse után (1558) azonban
újra államtitkár lett, 1572. pedig kincstárnok,
majd peer és lord. Bámulandó ügyességgel intézte
Anglia külpolitikáját és nagyon befolyásolta a
gyakran szeszélyes királynő elhatározásait. Stuart
Mária kivégzésére és a spanyolok elleni háborúra
is B. beszélte rá. Légid, fiától, Thomas-tól az
Exeter marquis- család, ifj. fiától, Robert-tól, aki
Erzsébet és 1. Jakab alatt kincstárnok volt, a
Salisbury marquis-család származott. V . ö. Nares,
Memoirs of W. C. Lord B. (London 1828—32, 3
köt.); Hume, The great Lord B. (u. o. 1896).
Burleszk (észt.), az olasz burla szóból ered s bo-
hózatost, gúnyost jelent. Az alantas komikumnak
egy formája, mely elbeszélő költeményekben, re-
gényekben 8 kisebb színművekben nyer alkal-
mazást. Főcélja a nevetségessé tétel, leginkább a
hamis igenyekkel fellépő nagyképűség megalá-
zása. Eszköze a túlzás s a travesztia. Az olasz B.
költészet egykori mesterei Berni, a Dühöngő Ro-
land travesztálója, Goldoni s Gozzi drámaköltők.
A Békaegórharc s Blumauer Aeneis-travesztiája
is B.
Barletta (ol. ; franc. a. m. Opera bouffe),
bohózatos dalmű.
Burlington (ejtsd .böriingtn). Több város neve az
Egyesült- Államokban. 1. B., Jowa államban, Des
Moines county főhelye, a Missziszippi partján,
(1900) 23,201 lak. Saint Louis és Saint Paul közt a
legiparosabb és legélénkebb forgalmú város, van
baptista egyeteme. — 2. B., New Jerseyben, a
Delaware balpartján, (1900) 7392 lak., vasművek-
kel ; Cooper szülővárosa. — 3. B. Vermontban,
a Champlain-tó K.-i partján, (1900) 18,640 lak., há-
zai nagy részét ültetvények veszik köiül; 1791.
alapított egyeteme a várostól K.-re 85 méter ma-
gas dombon áll ; van nyilvános könyvtára és élénk
ipara.
Burlington Honse (ejtsd: bjerlingt'n hansz),
1665. épült palota Londonban, 1854 óta a kor-
mány tulajdona ; a Royal Soeíety és több tudomá-
nyos társaság, valamint a kir. művészeti akadé-
mia székhelye, ez utóbbi itt tartja rendes évi ki-
állításait.
BurloszfJBMroZZos^), halakban gazdag, 112,000
ha. területű sós vizű laguna-tó a Nilus deltájában,
a rosettei ágtól K.-re. E.-on alacsony zátony vá-
lasztja el a tengertől és csak a Brullusz-foknál,
a régi szebennitai torkolatnál függ vele össze.
Burm., zoológiai neveknél Burmeister Her-
mann (1. 0.) nevének rövidítése.
Burma (ejtsd: börma), 1. Birma.
Burmán, 1. Birmán.
Burmann, 1. Johannes, németalföldi botanikus,
szül. 1706 ápr. 26. megh. 1779 jan. 20. Nagyobb
munkái : Thesaurus zeylanicus exhibens plantas
in Zeylana nascentes etc. (Amsterdam 1737, 110
táblával); Rariorum afrieanarum etc. decadesl-
10 (u. 0. 1738— 1739, 100 táblával); Plora Ma-
labarica etc. (u. o. 17n9).
2. B., Péter, az «idősb», szül. Utrechtben 1668
jún. 26., megh. Leidenben 1741 márc. 31. Eleinte
ügyvéd volt szülővárosában. 1696. az utreehti
egyetemen a görög nyelv tanára lett, 1715től a
leidenin (Perizonius utódja). Nagy tudományú, de
felszínes kritikus. Legfontosabb műve : Sylloge
epistolarum (Leiden 1727, 5 köt.). Phaedrus, Ho-
ratius, Quintilianus, Valerius Placcus, Ovidius,
Petronius, Suetonius, Lucanus, Velleíus, Justinus,
Claudianus kiadója. Aztán Poetae latini mínores
(u. 0. 1731); De vectiga]ibuspopuliRomani(1694).
3. B., Péter, az «ifjabb», az előbbinek unoka-
öccse, szül. Amsterdamban 1714., megh. Wasse-
naer mellett sandhorsti jószágán 1 778. Tanárkodott
1731-től az odera-frankfurti egyetemen, 1742-től
Amsterdamban, 1752. u. o. a királyi könyvtár felü-
gyelője. Legérdemesebb műve az Anthologia La-
tina magyarázatos kiadása (1759—1775). Kiadta
Burmannia
— 129 —
Burnet
Aristophanest, Claudianust.Vergiliust.Propertiust
stb. Poemata (1774—79).
Barmannia L. (növ.), 1. Burmanniaceae.
Burmanniaceae (növ.), az egyszikűek csa-
ládja, melynek mintegy 60 faja tropikus őserdők-
ben, szavannákon van elterjedve, különösen
Braziliában, Borneo és Új-Guinea szigetén ; egye-
sek Észak-Afrikában. Az Orchideákkal rokon
család. Amazoktól főkép sugaras szerkezetű,
f orrtszirmü virágtakarója ós belső 3-as tagú porzó-
köre különbözteti meg. 9 génusza közül fajokban
leggazdagabb (20) a Burmannia-
Bvirmeister, Hennann, német természettudós,
szül. Stralsundban 1807 jan. 15., megh. 1892 máj.
2. Buenos Airesben. Hallei egyet, tanár és 1848.
a frankfurti parlamentnek is tagja volt. 1850
—1851-ig és 1856-tól 1860-ig Braziliában uta-
zott, 1861. a la-platai San Jóséban a politechni-
kum igazgatójává nevezték ki, majd Buenos-
Airesbe ment a tőle alapított természetrajzi mú-
zeum igazgatójának ; 1870-ben a cordobai egyetem
természettudományi karánál gondnok lett. Szá-
mos műve közül fontos a Handbuch der Entomolo-
gie (Berlin 1832—55, 5 köt.) című, tov. Zoologi-
scher Handatlas (Berlin 1835—43) és Systema-
tische Übersicht d. Tiere Brasiliens (Berlin 1853) ;
Grundriss d. Naturgeschichte (u. o. 1833, 10. kiad.
1868); Genera insectorium (u. o. 1838—46, 10
füzet) ; Geschichte d. Schöpfung (Leipzig 1843, 7.
kiad. 1867 és 1872) ; D. Organisation d. Trilobiten
(Berlin 1843); Die Labyrinthodonten (u. o. 1849—
50) ; Erláutenmgen zur Fauna Brasiliens (u. o.
1857) ; Die fossilon Pferde der Pampasformation
(u. o. 1875) stb.
Burmester, Wilhelm, klasszikus német he-
gedűművész, szül. Hamburgban 1869 márc. 16.
Csodagyermek volt; atyja tanította, utóbb Joachim
és Bülow. 1893 óta hangverseny körútja a legna-
gyobb sikerekkel járt. B. hegedűiskolát írt a
hegedű játszás legmagasabb nehézségeinek leküz-
désére; átdolgozta Paganini néhány hangverseny-
darabját. Berlinben él ; gyakrabban jön Buda-
pestre is hangversenyezni.
Bura (ejted: börn), J.mo5, angol Sakkjátékos, szül.
HuUban 1848 dec. 31. Bár fiatal korában is kitű-
nően játszott, a nagy nyilvánosság elé 1886. lé-
pett a londoni nemzetközi sakkversenyon, hol má-
Bodik lett, s még ugyanazon évben Nottingham-
bar első díjat nyert. 1889-ben nagy díjat vitt el
kiváló ellenfelekkel szemben : Boroszlóban má-
sodikat, Amsterdamban elsőt. Igen meggondol-
tan, óvatosan játszik.
Bnrnaburias, több babilóniai király neve, Kr.
e. XIV. sz.
Borne- Jones (ejtsd : börn-dzsónsz), Edward, angol
festő, szül. Birminghamben 1833 aug. 22., megh.
1898 jün. 17. Az oxfordi egyetemen teológiát ta-
nult, de Rossetti Dante Gábriel, majd Hunt Holman
müveinek hatása alatt 1855. a művészi pályára
lépett és 1856-ban volt tanulótársával, Morris
Williammal Londonban telepedett le. Rossetti
vezetése alatt tanult, általa került érintkezésbe
a prerafaelista festőkkel ós művészetén mind-
végig meglátszik mesterének hatása. Eleinte
főleg üvegfestményekhez és gobelinekhez készí-
tett kartonokat, melyeknek kivitelét Morris (utóbb
Réeai Nagy LexHama. ly. kOt.
a Morris és társa cég) végezte, továbbá dekoratív
panneaukat ós aquarelleket, idilli, allegóriái, mi-
tológiai, irodalmi tartalmú ábrázolásokkal. Ipar-
művészeti tervezésekkel pályája egész folyamán
foglalkozott és müvei nagy részének erős dekoratív
jellege van, de emellett utóbb kisebb-nagyobb
olajfestmények hosszú sora is keletkezik. Fejlő-
désére nagy befolyást gyakoroltak 1859. és —
Ruskinnel együtt — 1862. Olaszországba tett
utazásai. B. művészete a tkp. prerafaelista festők
realizmusától eltérően erősen stilizált, idealista
jellegű. Alakjainak sajátos típusa, igen karcsú
arányaik olykor modorosakká váliiak, de képei
általában finom érzést, melancholikus hangulatot
tükröztetnek vissza. Mint a Morris által készített
dekoratív művek tervezője a modern iparművészet
legkiválóbb mesterei közé tartozik és nagy hatást
gyakorolt annak fejlődésére. P'estményei közül
a legkiválóbbak : A teremtés napjai ; Venus tükre
(liverpooli képtár) ; Circe ; Szerelem a romok közt ;
a Pygmalion-sorozat ; Az arany lépcső ; Cophetua
király és a koldusleány (London, Tate-Gallery) ;
A tenger mélyében ; Medúza feje ; Merlin és Vivi-
ane, stb. V. ö. The work of E. B. (Berlin 1900) ;
Lady Burne- Jones, Life of Sir Edw. B. (London
1901) ; Schleinitz, B. (Bielefeld-Leipzig 1901).
Burnell (ejted: bőrnél), ArthuT C, angol orien-
talista, szül. 1840. St.-Bria vei-ben, Glocestershire-
ben, megh. 1882 olrt. 16. Londonban, hol a
Kings Collegeben tanult. 1860-ban Madrasba ment
és India különböző vidékein mint bíró működött.
1868— 69-ig beutazta Arábiát, Egyiptomot, Nu-
biát és Levantet, 1876. Jávát, hogy ott a hindu
kultúra maradványait tanulmányozza ; 1881. visz-
szatért Angliába. Számos irata közül említendők :
Előments of South Indián palaeography (2. kiad.
Mangalur 1879) és On the Aindra school of San-
skrit grammarians (1875) továbbá indiai szöveg-
kiadásai 8 Dél-India dialektusairól szóló érteke-
zései.
Burnes(egted:börnsz),^;eí(;awííer,sir, angol utazó,
szül. Montroseban, Skótországban 1805., meghalt
Kabulban 1841. 1821-ben hadapródként Indiába
ment, ahol már 1828. a vezérkar második főnöke
volt. Nagy nyelvi ismereteinél fogva több ízben
politikai ügyek elintézésével bízták meg ós 1830.
a lahorei rádzsához küldték. Minthogy ott ügyesen
végezte dolgát, a főkormányzótól engedélyt ka-
pott Balchba, Kunduzba és Bokharába való uta-
zásra. 1832-ben indult el Gerard orvos kíséretében,
aki a természettudományi megfigyeléseket vál-
lalta magára. Ezt az utazást Travels mto Bokhara
(London 18.34, 3 köt; új kiad. 1847) c. müvében
írta meg, amel y Afganisztánra és a szomszéd orszá-
gokra vonatkozólag még most is a föforrásmunkák
közé tartozik. Kabulra vonatkozó műve : Cabool,
being a narrative of a journey to and residenco
in that city (London 1842, ném. Leipzig 1843).V. ö.
Kaye, Lives of Indián ofticers (új kiad. London
1889, 2 köt.).
Buinet (ejtsd: bőmet), 1. GUbert, angol prot.
teológus és történész, szül. Edinburghban 1643
szept. 18., megh. 1715 márc. 7. Beutazta Hollandiát
1664., és skót hazájában 1665. saltouni lelkész lett.
A vallási pártok küzdelmébe wBeszélgetések egy
konformista s egy nem-konformista között» (1669)
Burnett
130
Burns
c. iratával került be. 1669-ben teológiai tanári
minőségben Glasgowba hívtálc, hol a skót korona
szuverén hatalmának védelme megnyerte neki
11. Károly király kegyét, de amelyet szabadszel-
lemü magatartása és pápistaellenes buzgalma foly-
tán ismét elveszített. 1673-ban odahagyván glas-
gowi tanszékét, Londonban királyi káplán, végre
sok hányatás után 1689. salisburyi püspök lett,
s ettölfogva úgy egyházában, mint a parlament-
ben nagy szerepet játszott. Több kisebb történeti,
politikai és teológiai müve mellett jelentősebb
munkái : History of the reformation of the church
of Bngland (London 1679—1714, 3 köt. ; új kiadás
1880, 2 köt.), melyért neki az angol parlament
köszönetet szavazott ; llistory of my own time (ki-
adta fia, Thomas B. (1723—24, 2 köt. ; új kiadás az
elsőből kihagyott helyekkel és jegyzetekkel, Ox-
ford 1823, 6 köt., s ismét Poxcroft kiadásában
1902) ; A vindication of the authority, constitution
and laws of the church and state of Scotland(1672).
2. B., John, angol festő és rézmetsző, szül.
Fisher Rowban, Bdinburg mellett 1784 márc. 20.,
megh. 1868 ápr. 29. Mint rézmetsző különösen
Wilkie képei, valamint Raf aelnak Hampton-Court-
ban levő kartonjai után készített reprodukciókkal
tette nevét ismertté. Genreképeket festett. Elmé-
leti müveket is írt a festészet különböző ágairól.
Burnett (ejtsd: bömett), folyó Queensland brit-
ausztráliai államban, a Dawes-hegylánc déli lej-
tőjén fakad s a Csendes-óceánba torkollik.
Burnett (ejtsd: bömett), Fratices Hodgson, ame-
rikai írónő, szül. 1849 nov. 24. Manchesterben
(Angliában). Fiatalon Amerikába költözött. A
lancashire-i bányászvilágot tárgyaló That Láss
o'Lowries (New York 1877) c, népszerű regénye
nagy sikert aratott, hasonlókép az ifjúságnak szánt
Little Lord Fauntleroy (1886) c. regénye. Nixie
c. drámáját sikerrel hozták szinre 1890. Magyar
ford. megjelent : A kis lord (Bpest 1891) ; Sárika
története (u. o. 1891) ; Rejtett szerelem (Nemzet,
1890 évf.).
Burnett-eljárás, 1. Fa.
Bumey (ejtsd: börni), Charles, angol zenetör-
ténetíró, szül. Shrewsburyben 1726 ápr. 7., megh.
1814 ápr. 12. Elkészítette egy nagy zeneiskola
tervét 1767 ; írtHandelről 1785 ; a Rees-féle Cyc-
lopaedia zenei cikkei is tőle valók. Kiadta 1 784. a
Sixtus-kápolna nagyheti ájtatosságának Falestri-
nától, AUegritöl, Baltól származó zenéjét, s írt
fuvolára, hegedűre, zongorára stb. darabokat.
Burnham (ejtsd: börnem), Sherbume Wesley,
amerikai csillagász, sztil. Thetfordban 1838 dec.
12. A csillagászatban autodidakta. Jelenleg a
Lick-csillagvizsgálóintézet felügyelője. A kettős
csillagok legalaposabb ismerője. Fő müve a nagy-
szabású General catalogue of double stars (Wa-
shington 1906, 2. köt.).
Bumley (ejtsd: börnii), város Lancaster angol
grófságban, a Bum és Calder összefolyásánál, a
Pendel Hills (600 m.) Ny.-i lábánál, (1910) 104,331
lak., régi kastéllyal, jelentékeny pamut- és vászon-
iparral és vasmúvekkel, gépgyárakkal, sárgaréz-
müvekkel. Környékén gazdag szén- és kőbányák
vannak. 1861-ben még csak 28,000 lakosa volt ;
nagy fejlődését pamut és gyapjuszövő iparának
köszönheti. A leeds— liverpooU csatorna átszeli.
Burnót, 1. Dohány és Burun.
Bumótráspoly. A buniót reszelésére használ-
ták a XVII. sz.-ban, s ép oly művésziesen állítot-
ták ki, minta burnótszelencót; zománcból, faience-
ból, porcellánból, fából és főképen elefántcsont-
ból készült faragott vagy gazdagon díszített fedő-
lapja volt, amely alatt volt a tulajdonképeni re-
szelő. Az Iparművészeti Múzeumnak is vannak
burnót-reszelői.
Burnótszelence vagy dohányszelence (tranc.
tabatiere), a tubákolás szokásával jött divatba
a XVII. sz. első felében és különösen a XVIU.
sz.-ban. Alakja különböző, többnyire kerek vagy
ovális, alacsonyabb mint hosszú. Különböző anya-
gokból készül, ú. m. fa, elefántcsont, fém, kő,
üveg, papir. A fedele rendesen csukló körül for-
gatható vagy egészen levehető. Rendszerint ez a
díszítés taraja ; az ötvösséget és a zománcot, üveg-
csiszolást, miniatürf estest s az összes ismert tech-
nikákat felhasználták a B. díszítésére. Alakos
dísznek rendszerint korukbeli eseményt ábrázol-
nak, A XIX. sz.-ban a tubákolás kimegy a divat-
ból és ezzel együtt a B. is mindig ritkább lesz.
Burnouf, Eugéne, francia nyelvész, szül. 1801:
aug.l2.,megh.l852máj.28.ACollégedeFrance-on
a szanszkrit nyelv tanára volt. Ó volt az első, ki a
Buddha- vallásnak szent nyelvével, a palival tudo-
mányosan foglalkozott Lassennel együtt kiadott
Bssai sur le Pali c. művében. Több, nagy szanszkrit
nyelvismeretéről tanúskodó dolgozatot írt a Jour-
nal asiatique és a Journal dos Savantsba. Halhatat-
lan az érdeme a zend nyelvészet művelése terón.Hű
kőnyomatban kiadta a Zoroasternek tulajdonított
zend szövegek egyikét, a Vendidad Sadé, l'im des
livres de Zoroaster-t (Paris 1830) és a párszi szent
iratok magyarázatának alapját megvetette a Com-
mentaire sur le Yagna című művében (Paris
1836). A Collection orientale számára lefordította
a Bhagavata-Puránát, s ezenkívül megírta az in-
diai buddhizmus történetét (Paris 1844). B. óta
lehet csak szó a buddhizmus tudományos móltatá-
sáról.
Burns (eijtsd:b8rnsz), 1. John, angol munkásve-
zér, szül. 1858. Londonban. Mint gyári munkás
szegényes viszonyok közt kezdte pálya ját s csak-
hamar kiváló tagja lett a marxista Social De-
mocratic Federationnak. Beszédeiért két ízben is
hosszabb fogságot szenvedett. 1889-beu a London
County Council tagjává lett. 1892-ben képviselő-
nek választották, amely minőségben az állami
gyárak nyolcórás munkaidejét sikerült kivívnia.
1905 óta a liberális kormányban aLocal Govern-.
ment Board elnöki tisztét tölti be, mint az első
munkás, aki Angliában miniszteri székbe jutott.
Több kisebb szociálpolitikai értekezést írt.
2. jB., Róbert, a legnagyobb skót lírikus költő,
szül. 1759 jan. 25. AUowayben, Ayr grófságban,
megh. Dumfriesben 1796 júl. 21. Szegény farmer
fia volt, de jó nevelésben részesült s korán ismer-
kedett meg az angol irodalommal, Addisonnal,
Shakespeare-rel, Pope-pal ós különösen AUan
Ramsayvel. Hazájának természeti szépségei is
hamar kifejlesztették